A Mongol Népköztársaság gazdaságának és kultúrájának 60 éve

TORTÉNETI DOLGOZATOK

A MONGOL NEPKOZTÁRSASÁG

GAZDASÁGÁNAK ES KULTURÁJÁNAK 60 ÉVE*

R. OJDOVDANZAN

A Mongol Népköztársaság kommunistái és egész népe külföldi barátaikkal együtt örömteljesen fogadták a mongol népi forradalom 1981. július 11—én bekövet-

kezett 60. évfordulóját.

A népi forradalom győzelme óta eltelt 60 év alatt Mongóliában megszilárdult a népi demokratikus rendszer, 5 gazdasági alapjai a szocialista társadalom teljes felépítése felé haladva fejlődnek.

A mongol nép -— sok próbát kiállt élcsapata. a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével — támaszkodva a nagy Szovjetunió és a szocialista baráti közösség többi országának segítségére, nagy sikereket ért el az élet valamennyi területén.

A forradalom előtt Mongólia az egyik legelmaradottabb ország volt Ázsiában, gazdasága a nomád állattenyésztésen alapult. Mongólia fejlettsége középkori szin- ten állott. A feudális földbirtokosi tulajdonviszonyok és a naturális gazdálkodás egyeduralma volt a jellemző, hiányoztak az ipar és az egyéb modern gazdasági ágazatok, ami nemcsak akadályozta a termelőerők fejlődését, hanem az ország teljes kifosztását is lehetővé tette. Az országnak a belső feudális erők és a kül- földi einyomők áital történt kizsákmányolása következtében a mongol nomád pász—

torok (aratok) osztálya a kimerülés határán állott. az ország gazdasági helyzete mind mélyebbre süllyedt. Mongólia lakossága teljes mértékben analfabéta volt.

A nagyszámú buddhista kolostorban élt a férfi lakosságnak majdnem fele. ami el- vonta őket a termelő munkában való részvételtől.

Az 1921—ben lezajlott mongol népi forradalom, amely a Nagy Október folyta- tása volt, új korszakot nyitott a mongol nép történelmében: a mindenféle osztály- elnyomástól és kizsákmányolástól mentes társadalom építésének korszakát. Lenin és az Októberi Forradalom feltárta a mongol nép előtt a szocialista fejlődés út- ját. Lenin már 1916-ban azt irta: ..Mi minden erőnkkel azon vagyunk, hogy minél közelebb kerüljünk egymáshoz és egybeolvadjunk a mongolokkal, perzsákkal, in- diaiakkal és egyiptomiakkal, mi kötelességünknek és saját érdekünknek tartjuk.

hogy ezt megtegyük, mert máskülönben Európában nem lesz szilárd a szocializmus.

Mi arra fogunk törekedni, hogy ezeknek az elmaradott és nálunk elnyomottabb népeknek. . ., önzetlen kulturális segtíséget' nyújtsunk, vagyis segítségükre legyünk a gépek használatára, a munka megkönnyítésére, a demokráciára és a szocializ—

musra való áttérésben."l

* A cikk eredeti címe: Razvitie ékonomiki i kulturü Mongolszkoj Narodnoj Reszpubliki za 60 let.

! V. l. Lenin összes művei. 30. köt. Második kiadás. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1978. 117—118. old.

1246 R. OJDOVDANZAN

A mongol népi forradalom győzelme és fejlődése szempontjából. a marxista alapelveken felépült Mongol Népi Forradalmi Párt megerősítése szempontjából rendkívüli jelentőségük volt a mongol nép forradalmi harcának és Mongólia nem kapitalista fejlődési útjának kulcsproblémáira vonatkozó lenini tanácsoknak és út- mutatásoknak.

Nevezetesen Lenin — abban a történelmi jelentőségű beszédében, amelyet a mongol kormányküldöttséggel folytatott tárgyalás során mondott. és amely tár- gyaláson a mongol népi forradalom vezetője, D. Szuhe—Bator is részt vett — a kö—

vetkezőket mondotta: . . az önök országának minden dolgozója számára az egyet—- len helyes út az, hogy Szovjet—Oroszország munkásaival és parasztjaival szövetség-v

ben harcoljon az állami és gazdasági függetlenségért."2

A Mongol Népi Forradalmi Párt már a népi hatalom első napjaiban nagy jelentőségű intézkedéseket hozott a kivívott eredmények megszilárdítása érdekében..

valamint a feudális termelési viszonyok felszámolására, az antiimperialista és anti-' feudális forradalom továbbfejlesztésére.

Már 1921-ben a nép tulajdonába került a föld, eltörölték a külföldi kereske—

delmi adósságokat. az évszázadok óta fennálló jobbágyságot. betiltották a földes—.

uraknak fizetett adókat és terménybeszolgáltatási kötelezettséget. felszámolták af

földesúri bíróságokat és a régi rendszer egyéb intézményeit. Létrehozták a fogyasz—

tói szövetkezeteket, amelyek a mongol gazdaság szövetkezeti szektorának első meg—4 nyilvánulási formái voltak.

A Mongol Népi Forradalmi Pártnak 1924 augusztusában tartott lll. kongresz- szusa a marxi—lenini tanítások alapján, az országban végbement társadalmi—gaz—

dasági átalakulás figyelembevételével kidolgozta és meghirdette azt az általános politikai irányvonalat. amely szerint a Szovjetuniótól kapott internacionalista segít- ségre támaszkodva biztosítani kell a szocializmushoz vezető nem kapitalista típusú fejlődés útját. E politikai irányvonal megvalósítása érdekében tett intézkedések eredményeképpen végérvényesen felszámolták a kizsákmányoló feudális birto—kos osztályt, és kiszorították a gazdasági életből a külföldi tőkét.

A népi forradalom első szakaszának kiemelkedő eredménye volt a nemzeti ipar, a gépesített szállítás, a hírközlés létrehozása és fejlesztése a Szovjetunió segitsé—

gével, valamint a nemzeti munkásosztály és a népi értelmiség kialakítása. A negy—

venes évek végére az ipar a gazdaság önálló ága lett.

Fontos változások történtek a mezőgazdaságban is, ahol az állami gazdaságok,, a szénakaszáló gépállomások és a termelőszövetkezetek legegyszerűbb formáinak

megjelenésével létrejött a szocialista szektor.

A Mongol Népi Forradalmi Párt 1970-ben tartott X. kongresszusa megállapi—

totta, hogy a Mongol Népköztársaság szilárdan áll a szocializmus fejlődésének út- ján. A negyvenes évek elején a forradalom új, szocialista szakaszba lépett. Leg- fontosabb feladataivá a gazdaság szocialista szektorának továbbfejlesztése és meg—

erősítése, az arat—gazdaságok árutermelésének emelése, a tömeges kollektivizálás, feltételeinek megteremtése, a munkásosztály növekedésének biztosítása, a népi ér- telmiség felkészítése. a kulturális forradalom továbbfejlesztése váltak.

A Mongol Népi Forradalmi Párt következetes. bölcs politikájának eredménye—

képpen. a lenini szövetkezeti terv figyelembevételével és a szovjet kolhozmozgalom tapasztalatait alkotó módon felhasználva az ötvenes évek végére sikeresen befe—

jeződött az arat—gazdaságok szocialista szövetkezetekbe való szervezése. Ez a szo—A cializmus építésének egyik legnehezebb és legbonyolultabb feladata volt.

3 V. !. Lenin összes művei. 44. köt. Második kiadás. Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1975. 228. oldh

A MONGOL NÉPKUZTÁRSASÁG 1247

Eddig az időpontig már sok iparvállalatot létesítettek. töretlenül emelkedett

az ipar műszaki ellátottsága. gyorsangnöv'ekedett az ipari termelés, és jelentősen

megnőtt részesedése az ország gazdaságában. Létrehozták a'nehéziparban a bé—

nyászatot és az építőanyag-ipart. Az ipar bruttó termelése 1960-ban az 1940. évi—

hez képest 5.4—szeresére emelkedett, a villamosenergia—termelés 9.3—szeresére, a, széntermelés 3.6—szeresére, a téglatermelés 37-szeresére és a bőrcipőtermelés 5,5—- szeresére nőtt. 1950-hez képest a fűrészáru—termelés 37-szeresére. a liszt termelése pedig 17.5—szeresére emelkedett. Míg az ipar 1940—ben a bruttó társadalmi termék- nek 12,7 százalékát adta, és a nemzeti jövedelem termelésében 8.5 százalékkal vett részt, a népgazdaságban foglalkoztatottak összes számából pedig 5.6 százalékkal

részesedett, addig 1960—ban a megfelelő adatok 24.5, 14.6 és 12,1 százalékot tet--

tek ki.

Rohamosan fejlődtek más ipari ágazatok is. Az építési—szerelési munkák vo- lumene 1960-ban 1940-hez viszonyítva 28-szorosára emelkedett. míg a teheráru-fore

galom 9.2—szeresére bővült.

Tovább fejlődött a mezőgazdaság is. különösen új ágazata, a földművelés.

Az arat-gazdaságok szövetkezetesítésének befejezésével megszűnt a gazdaság széttagoltsága. és létrejött a népgazdaság egységes szocialista rendszere. Az egész népgazdaságban győzedelmeskedtek a szocialista termelési viszonyok, a termelési eszközök szocialista tulajdona szilárd gazdasági bázisa a társadalomnak. A Man—

gol Népköztársaságban megerősödött a szocializmus alapelve: ,,Mindenki ké—

pességei szerint. mindenkinek munkája szerint".

A marxi—lenini ideológia a mongol társadalom szellemi életének szilárd alap—

jává lett. sikeresen valósult meg a szocialista kulturális forradalom.

A Mongol Népköztársaság agrárországból agrár—ipari szocialista országgá változott.

Gyökeres változások következtek be a társadalom osztályszerkezetében: meg- született a munkásosztály. mely a társadalmi haladás vezetője ereje. sorai egyre bővülnek. és az állam, a társadalom irányításában betöltött szerepe mind erő—

isebbé válik, az aratok osztálya átalakult szocialista szövetkezeti osztállyá, kialakult a népi értelmiség.

Azok a minőségi változások, amelyek a mongol társadalom társadalmi—gaz- dasági szerkezetében végbementek, létrehozták a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a Mongol Népköztársaság az 1960-as évek elejétől fejlődésének új szaka- szába lépjen, mégpedig a szocialista társadalom építésének befejező szakaszába.

.,Ebben az időszakban a központi gazdasági probléma — mint erre a Mongol Népi Forradalmi Párt programja utal — a szocializmus anyagi—technikai bázisa optimá—

lis komplexumban történő létrehozásának befejezése az ország további iparosítása.

a mezőgazdasági termelés gépesítése, valamennyi népgazdasági ágazat technikai felszereltségi színvonalának emelése útján. A párt azt a célt tűzi maga elé, hogy a Mongol Népköztársaságot a közeli jövőben olyan ipari—agrár országgá változ- tassa, amely ésszerű kitermelő és feldolgozó iparral rendelkezik, és amelyben meg—

valósul a szocialista gazdaság alapvető ágazatainak helyes és célszerű össz—

hangja."

A Mongol Népi Forradalmi Párt programjában rögzített fontos feladatokat si—_

keresen teljesítik. Az utóbbi években, különösen a hatodik ötéves terv (1976—198Ö) időszakában jelentős eredményeket értek el a Mongol Népköztársaság szocialista gazdaságának és kultúrájának fejlesztésében.

A Mongol Népköztársaságban napról napra növekszik a társadalmi termelés, és mind jobban erősödik és bővül az ország gazdasági ereje és potenciálja. A

1 248 R. O] DOVDANZAN

népgazdaság állóalapjoi 1980 végére elérték a 23 milliárd tugrikot, ami 3-szorosa az 1960. és 1.7-szerese az 1975. évinek. Napjainkban az országban mindössze alig

másfél hónap szükséges annak a nettó termelésnek az előállításához. amennyit az egész 1940. évi nemzeti jövedelem kitett, az ipari termelés vonatkozásában pedig

ugyanehhez 9 nap szükséges. Csupán két munkanapra van szükség az országban annyi beruházás vagy épitési—szerelési munka elvégzésére, mint amennyi az egész

1940. évben megvalósult. _

Míg 1924—ben a törzs- és az igavonóállat—állomány együtt a népgazdasági álló—

alapok 95,6 százalékát tette ki, addig napjainkban ezek mindössze 5 százalékot ad- nak, s a korszerű, nagyteljesítményű munka- és erőgépek. a közlekedési eszközök.

épületek és építmények teszik ki az összes álláalap 90 százalékát.

Csupán a legutóbbi öt év alatt annyi nagyteljesítményű munkaeszközt áilitet—Á

tak üzembe. mint amennyit a népi forradalmat követő majdnem 50 esztendő alatt.

ami nyilvánvaló módon bizonyítja az ország gazdasági potenciáljánakfelgyorsult növekedési ütemét.

Állandóan növekszik a társadalmi termelés hatékonysága, és javul a termelés és a munka minősége valamennyi népgazdasági ágban.

Az ország progressziv fejlődésének fontos mutatószáma a munka társadalmi termelékenységének állandó növekedése. Csupán a legutóbbi öt év alatt a munka társadalmi termelékenysége 18 százalékkal emelkedett, és a megtermelt nemzeti jövedelem tiszta növekményének közel 70 százalékát ez biztosította.

A szocialista Mongólia évről évre gyors ütemben fejlődik. ami kifejezést nyer a társadalmi termelés gyors növekedésében. A társadalmi bruttó termelés 1980—ban az 1960. évihez viszonyítva háromszorosra, 1975—höz viszonyítva 35 százalékkal nő—

vekedett. s eközben a nemzeti jövedelem 2.4—szeresére, illetve 30,9 százalékkal gya—

rapodott. Kiemelkedő a növekedési ütem az iparban és a többi iparosodó ágazat—

ban.

Évről évre erősödik a gazdaságban az iparosodási folyamat. Napjainkban az ipar, az építőipar. (: szállítás és a hírközlés együtt a nemzeti jövedelem 47 száza—

lékát adja. szemben az 1940. évi 10 százalékkal. s ezzel egyidejűleg jelentősen nö—

vekszik a mezőgazdasági termelés is.

Az ipar mind teljesebb mértékben a népgazdaság vezető ágazatává lesz, s ti—

gyelemre méltó módon növekszik az ország gazdasági életében elfoglalt súlya és szerepe. Ma az ipar a bruttó társadalmi terméknek több mint 40 százalékát bizto—

sítja, s a nemzeti jövedelemnek 29, az exportnak 70 százalékát adja. Termelését te- kintve megelőzte az összes többi ágazatot, beleértve a hagyományos mezőgazda- ságot is. Valójában az ipar és a mezőgazdaság együttes nettó termeléséből az ipar 74 százalékkal részesedik, szemben az 1960. évi 55 százalékkal.

Az iparosítási folyamat elmélyítése terén fontos eredményeket hozott a hato—

dik ötéves terv. Az ipari termelés volumene 1980-ban az 1975. évihez képest 1.5- szeresére növekedett. Az ipar nettó termelésének évi átlagos növekedési üteme fe- lülmúlta — 1.9-szeresen — a nemzeti jövedelem évi átlagos növekedési ütemét, mig a beruházás, a közlekedés és a hírközlés nettó termelésének növekedése 1.5—szeres volt. Az ipar. az építőipar. a közlekedés és hírközlés együttesen a nemzeti jövede-

lem nettó növekményének 86 százalékát adja együttesen (ezen belül az ipar egy—

maga 63 százalékot).

A Mongol Népköztársaság ipari termelésének növekedési ütemét tekintve a

világon az elsők között foglal helyet.

Az elmúlt ötéves terv időszakában az új iparvállalatok létesítése. a rekonst—

rukció és a meglevő vállalatok korszerűsítése terén hatalmas munkát végeztek.

A MONGOL NÉPKOZTÁRSASAG 1249

Uzembe helyezték az ..Erdenet" bányászati—dúsító kombinátnak a mongol—szovjet együttműködés alapján létesült egységeit. ami nem csupán az ipar számára volt örömteljes esemény, hanem az egész ország társadalmi—gazdasági életében is ki—

emelkedő jelentőséggel bírt. Egyidejűleg felépült mintegy 40000 lakos részére Er- denet új szocialista városa. amely napról napra tovább bővül.

Az elmúlt ötéves terv éveiben nagy lendülettel épült a baganuri nagy kiter—

jedésű külfejtéses szénlelőhely, amely az első szakaszban mintegy évi 2 millió ton- na szén termelését biztositja. Az ország központi energiarendszerének a szovjet energiarendszerrel való összekapcsolása hatalmas és jelentős intézkedés volt: nö—

velte az energiaellátás biztonságát és a munka energiával való ellátottságát a nép—

gazdaságban. .

Az ipari ágazatok közül kiemelkednek magas növekedési ütemükkel a fűtő—

anyag-ipar, a szinesfémkohászat, a fémfeldolgozó ipar. az építőanyag—ipar és a vegyipar.

Töretlenül növekszik a legfontosabb ipari termékek termelése a választék egy- idejű bővítésével. 1980—ban az egy lakosra jutó széntermelés mennyisége az 1975.

évihez képest 750 kilogrammal növekedett. a villamos energia hasonló adata pedig

397 kWó—val nőtt. A mai Mongólia az egy lakosra jutó energiatermelés színvona-

lát tekintve magasabb szintet képvisel, mint például Belgium, Olaszország vagy Japán.

Az ipar ágazati szerkezetében is nagy változások történtek. Míg 40 évvel ezelőtt a bőripar. a szőrmeipar, a cipőipar, a textilipar és az élelmiszeripar adta az ország ipari termelésének háromnegyedét, addig napjainkban ez az arány 40 százalék alatt van, Az elmúlt ötéves tervben még jobban növekedett a fűtőanyag-energiaipar,

a színesfémkohászat, a gépjavítás és a fémfeldolgozó-ipar aránya.

Napjainkban a Mongol Népköztársaság ipari struktúrája olyan ágazatokat fog- lal magába, mint a villamosenergia-termelés, a fűtőanyagipar, a bányászat, a fém—

feldolgozó ipar, a vegyipar, az építőanyag—ipar, a fafeldolgozó ipar, az üveg- és porcelánipar. a textilipar, a konfekcióipar. a bőripar. a nyomdaipar és az élelmi—

szeripar.

Az ország iparának egyik jellemző sajátossága a területi település további ja—

vulása. Az 1960-as évek végén Ulan-Bator és Szuhe-Bator szinte kizárólagos ipari központjai voltak az országnak, napjainkban pedig új és új ipari központok léte—

sülnek, olyanok mint a darhani, a keleti közigazgatási terület, az erdeneti, a baga—

nuri ipari központok.

A nagyszámú arat-gazdaság helyett a Mongol Népköztársaságban ma hatal—

mas, gépesített és tervgazdálkodást folytató mezőgazdasági vállalatok működnek:

49 állami gazdaság, 13 takarmánytermesztő gazdaság, 255 mezőgazdasági egyesü—

lés (szövetkezet) és 23 egyesülésközi vállalat.

Töretlenül fejlődik a szocialista mezőgazdaság. folytatódik termelésének inten- zifikálása. erősödött a mezőgazdasági egyesülések és az állami gazdaságok szer—

vezeté, gazdálkodása.

A mezőgazdasági termelésben széles körben alkalmazzák a nagy teljesitmé- nyű gépeket. a tudományos-műszaki eredményeket. a haladó gazdálkodási mód- szereket, és állandóan növekszik az egyes munkaigényes mezőgazdasági munká—

latok gépesítettségi színvonala. Mind erősebbé válik a mezőgazdaság anyagi—mű—

szaki bázisa.

1980-ban a mezőgazdaságban működő traktorok száma 6.5-szer haladta meg az 1960. évit. a gabonakombájnoké 2.1-szeresre, a gépkocsiké 3.3—szeresre, az áram- fejlesztő telepeké pedig 5.3—szeresre emelkedett. Napjainkban a mezőgazdasági

6 Statisztikai Szemle

1250 R. OJDOVDANZAN

vállalatokra átlagosan 68 traktor (15 lóerősre átszámítva). ezenkívül 7 gabonabe—A

takarító kombájn és 18 gépkocsi jut. A mezőgazdaság energetikai kapacitásának

háromötödét a motorok szolgáltatják. Teljes mértékben gépesítve van a taiajmű—

velés. a vetés, a betakarítás, a silótakarmány készítése stb. Ugyszintén növekszik a gépi fejés, valamint a gépesített juhnyírás, marhaitatás, takarmányelőkészítés—_

stb.

Jelenleg az országban 60000 állattenyésztési létesítmény található. A juh- stb.

állomány ezekkel 1.3 műszakban van ellátva, mig a szarvasmarha—áilomány 80 szó- zalékban.

A párt és a kormány intézkedett a takarmánybázis biztosítására. Csupán 1976 és 1980 között az országban évente 700 000 tonna takarmányegységet állítottak elő,

azaz 33 százalékkal többet. mint az előző ötéves terv időszakában.

A mezőgazdaság anyagi—műszaki bázisának erősödésével együtt szakadatla—

nul növekszik termelési potenciálja is.

Napjainkban a Mongol Népköztársaságban az állatáilomány 23,8'milliá da—

rabot tesz ki, azaz 3.4 százalékkal többet, mint 1960—ban. A néphatalom éveiben az állomány megkétszereződött.

Az 1976—1980. években a mezőgazdaság bruttó termelése évente átlagosan

6.3 százalékkal. ezen belül a hús termelése 12 százalékkal, a tojásé 2,1-szeresére, a

burgonyáé 1.9-szeresére, a zöldségtéléké pedig 29 százalékkal nőtt.

A Mongol Népköztársaság gazdasági eredményei közül az egyik legkiemelke- dőbb a mezőgazdaság új ágazatának, a földművelésnek a fejlesztése. Különösen az 1950-es és az 1960—as években lendült fel a szűzföldek művelésbevételévei a földművelés fejlesztése. Ennek eredményeképpen a mongol gazdaság két fontos feladatot oldott meg: teljes mértékben fedezni tudja gabonaszükségletét. és jelen-r tős új forrásokat tárt fel a takarmánybázis bővítése számára. A hatodik ötéves terv időszakában 278 600 hektár szűzföidet vettek művelés alá. így 1980 végéig az or- szág megművelt területét 704000 hektárra növelték. Jelenleg a földművelés az or-

szág mezőgazdasági bruttó termelésének egyötödét adja.

Lendületesen fejlődik a beruházási tevékenység. Napról napra bővül az épí- tőipar, növekszik az építőipari szervezetek műszaki ellátottsága.

A hatodik ötéves terv időszakában korábban nem látott méretű beruházási prog—

romot valósítottak meg. A népgazdaságban összesen több mint 15 milliárd tugrikot tett ki a beruházások értéke, azaz 2.1-szeresen volt több, mint az ötödik ötéves terv időszakában, Annyi épitési—szerelési tevékenységet valósítottak meg, mint az öt- éves tervet megelőző 15 év alatt összesen.

A forradalom előtti Mongólia csak a fogatos szállítást ismerte. Ma már egy- aránt létezik vasúti. gépkocsi és vízi szállítás, 5 ezek modern gépekkel, techni- kával vannak felszerelve. Napjainkban a szállítás ágazat egy napi teheráru-for- galma annyi, mint az egész 1940. évi volt, és 10 óra alatt szállítanak annyi teher—

árut, mint 1940-ben a teljes esztendő alatt.

A hatodik ötéves terv időszakában helyezték üzembe a Szalhit és Erdenet kö—

zötti, valamint a Baganur és Bagahangaj közötti vasútvonalat, amelyek nagy sze—

repet játszanak az ország új ipari központjainak létrehozásában és kiszaigálásá- ban.

Sikeresen fejlődik a légi közlekedés, jelentősége és szolgáltatása állandóan növekszik. Napjainkban a légi közlekedés már a szomonok (járások) 60 százalékát

kiszolgálja.

A gazdasági élet és a kultúra terén elért eredmények és győzelmek a Szovjet—

unió és a testvéri országok szocialista közössége által nyújtott sokoidaiú segítség-—

A MONGOL NÉPKÖZTÁRSASAG 1251

nek és támogatásnak köszönhető. Mind jobban mélyül és bővül a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal folytatott együttműködés. .,. .. A KGST-ben való együtt—

működés -— hangsúlyozta Ju. Cedenbal — országunk számára pótlólagos előnyös feltételeket teremt a sikeresebb előrehaladáshoz a szocializmus teljes győzelme fe—

lé."3

Ki kell emelni, hogy a Szovjetunió sokoldalú, önzetlen segítsége egyike azok- nak a tényezőknek. amelyek Mongólia számára lehetővé tették a szociolizmusba va—

ló történelmi jelentőségű áttérést a kapitalizmus kihagyásával. A Szovjetunió által az országnak nyújtott gazdasági segítség állandóan növekszik: a hatodik ötéves terv időszakában az előző ötéves időszakhoz viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett.

A Szovjetunióval való sokoldalú együttműködés gyors növekedésének eredmé- nye. hogy a Mongol Népköztársaságban az új, korszerű ipari. közlekedési és hír- közlő vállalatok, a szűzföldeken települt állami gazdaságok és más mezőgazdasági vállalatok, valamint társadalmi rendeltetésű különböző nagy objektumok százai jöttek létre.

A'Szovjetunió segítségével épített vállalatok adják az ipari termelés közel 50 százalékát, ezen belül a villamos energiának több mint 90, a szénnek több mint 80 százalékát. A Mongol Népköztársaságban dolgozó szovjet építőipari szervezetek a múlt évben az összes építési—szerelési munkálatoknak több mint 60 százalékát

teljesítették,

A Szovjetunióval együtt a többi KGST—ország is jelentős támogatást nyújt. Se—

gítségükkel tervszerűen megvalósulnak azok az intézkedések, amelyeket a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja irányozott elő Mongólia gyorsított tej—

lesztése és gazdaságának hatékonyabbá tétele érdekében.

Eredményesen működik az országban a tagországok által a hatodik ötéves terv időszakában létrehozott nemzetközi geológiai expedíció. Ennek tevékenysége arra irányul. hogy előkészítse az ország területén található hasznos ásványkincsek fel- tárását. Az expedíció 1976 és 1980 között több ezer négyzetkilométeren végzett geo- lógiai kutató munkát, és feltárt számos wolfram-, ón—, grafit—, folypát— és más ás- vány—előfordulást, illetve —lelőhelyet.

Testvéri és internacionolista alapon fejlődik a Mongol Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti együttműködés, és növekszik az országnak nyújtott segítség. Magyarország segitségével épült meg az ulan—batori konfekciógyár, a darhani húskombinát. a szonginói bíokombinát, a harhorini malomipari kombinát stb. Folyamatban vannak a geológiai kutatások és a vízgazdálkodás fejlesztésére

irányuló intézkedések.

A Mongol Népi Forradalmi Párt XVll. kongresszusa határozatainak megfelelő—

en a Mongol Népköztársaság a gazdasági élet, a politika, az ideológia és a kul—

túra területén egyre közelebb kerül a szocialista országokhoz, elsősorban a Szov—

jetunióhoz.

A KGST-országokkal folytatott kereskedelem kifejezi a szocialista gazdaság ob—

jektív előnyeit, biztosítja az országnak az iparosításhoz szükséges korszerű gépek- kel, anyagokkal, a lakosságnak fogyasztási cikkekkel való ellátását. Korszerűsödik a külkereskedelem összetétele is. Az iparcikkek a mongol exportnak több mint 70 százalékát teszik ki. míg a bányászati termékek egyötöd részt képviselnek. Az im- portban a gépek, berendezések és közlekedési eszközök aránya meghaladja az egyharmadot.

3 Cedenbal, Iu.: lzbrannüe sztat'i i recsi. Moszkva. 1974. 148. old.

6*

1 252 R. OJDOVDANZAN

1976 és 1980 között a KGST—országokkal folytatott kereskedelem 1.5—szeresére

növekedett. A szocialista országok közösségére jelenleg Mongólia külkereskedelmi forgalmának 96 százaléka jut.

A szocialista társadalom magasabb célja a nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának szakadatlan emelése. A Mongol Népi Forradalmi Párt gyakorlati te- vékenységében mindenkor ehhez a célhoz tartja magát.

A társadalmi termelés gyors növekedésének eredményeként töretlenül emelke—

dik a mongol dolgozók anyagi jóléte és kulturális szinvonala. Az egy főre jutó meg—

termelt nemzeti jövedelem két évtized alatt, 1960 és 1980 között 1.3—szeresére növe—

kedett.

A nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelésére a nemzeti jövedelem nagyobb hányadát fordítják. A hatodik ötéves terv időszakában a felhasznált nem—

zeti jövedelemnek 60 százalékát a fogyasztási alapra fordították. s ebből több mint 90 százalék jutott a lakosság fogyasztási alapjára.

1976 és 1980 között a lakosság fogyasztási alapja mintegy 32,8 százalékkal nő—

vekedett, és gyarapodásának majdnem 70 százalékát a lakosság személyes fo—

gyasztásának növekedése teszi ki. A lakosság életszínvonalának emelésében mind nagyobb szerephez jutnak a társadalmi fogyasztási alapok. A társadalmi fogyasz—

tási alapok volumene 1980—ban 1960-hoz képest 5,5-szeresre emelkedett, s 1975-höz képest is 1.4-szeres az emelkedés, mig a segélyek, nyugdíjak és ösztöndíjak ugyan- ezen idő alatt 7.5-szeresre, illetve 1.5-szeresre emelkedtek.

Teljes mértékben megvalósultak azok az intézkedések, amelyeket a Mongol Népi Forradalmi Párt XVll. kongresszusán elfogadott széles körű szociális program irányzott elő. és amelyek a dolgozók pénzbeli jövedelmének növelését és a nép életkörülményeinek javítását célozták.

A lakosság pénzbeli jövedelme 1980-ban 3,2-szeresen haladta meg az 1960.

évit és 32 százalékkal az 1975. évit.

A pénzbeli jövedelem és a lakosság fizetőképes keresletének növekedése ered- ményeképpen (: kiskereskedelmi forgalom volumene az 1975. évihez képest 35 szó—

zalékkal emelkedett a fogyasztási cikkek választékának egyidejű bővülése. az áru—

forgalom szerkezetének javulása mellett.

Ma 20 nap alatt adnak el ugyanannyi árut, mint amennyit az egész 1940-es esztendő alatt értékesítettek.

1980—ban 1970-hez képest a nem élelmiszercikkek eladása kétszeresére, az élelmiszereké 51 százalékkal növekedett. Míg 25 évvel ezelőtt egyáltalán nem tor- galmaztak olyan cikkeket. mint a televízió, a hűtőszekrény, a mosógép, a porszívó stb.. addig ma ezek mindennapos fogyasztási cikkekké váltak.

Nagy lendülettel folyik a lakásépítés. Az elmúlt ötéves időszakban 741 600 négy- zetméter lakóépületet adtak át. és az állami és a szövetkezeti lakásalap 1.5—sze-

resére növekedett.

Jelentősen bővült az iskolát megelőző évjáratok számára biztosított intézmé—

nyek, az általános és szakiskolák, a tudományos, kulturális és egészségügyi intéz—

mények hálózata, és megerősítették ezek anyagi bázisát. Ez idő szerint az ország- ban 571 általános, 314 esti iskola, 7 felsőoktatási intézmény, 25 középiskola, 37 mű—

szaki szakiskola működik,

A 12 éven felüli népesség 84 százaléka rendelkezik valamilyen képesítéssel. s ugyancsak emelkedik a dolgozók képettségi szinvonala.

Alapjában véve sikerült teljesíteni az iskolás korú gyermekek nem teljes közép- szintű oktatását előíró feladatot. ami megteremtette a feltételeket a továbblépéshez.

azaz a gyermekek teljes középszintű oktatásának megvalósításához.

A MONGOL NEPKOZTARSASAG 1253

Napjainkban 30 önálló tudományos szervezetben 2100 főt foglalkoztatnak, eb- ből mintegy 900 fő rendelkezik tudományok doktora, illetve kandidátus minősítés-

sel.

A dolgozók ideológiai—politikai, erkölcsi és esztétikai nevelésében mind na- gyobb szerepre tesz szert a kultúra és a művészet.

Mongóliában ez idő szerint tízezer lakosra évi 1542 szinházi látogatás jut, és minden lakos átlagosan 9-szer megy moziba.

Évente több mint 70 időszaki kiadvány jelenik meg 100 milliós példányszám—

ban, ami azt jelenti. hogy egy lakosra átlagosan 67 darab újság és folyóirat jut.

Ma a szocialista Mongólia eléri a fejlett országok színvonalát a legfontosabb közoktatási, kulturális és egészségügyi mutatók tekintetében. így például tízezer lakosra számítva az összes tanulók száma 2778. az egyetemistáké 140, az orvosoké 22, a kórházi ágyaké 107.

1980-ban a kórházi ágyak száma 1975—höz viszonyítva 265 százalékkal, míg a gyermekkörházak férőhelyeinek száma 49,3 százalékkal nőtt.

Az országban az egészségügyi ellátás terén mindenütt korszerű berendezéseket, gépkocsikat, repülőgépeket, telefon- és távíró berendezéseket alkalmaznak.

Különösen sokat fejlődött a mezőgazdasági dolgozók ellátása a mozgó ambu- láns rendelők létesítésével, amelyek segítségével a betegek szakosított orvosi ellá—

tásban részesülnek.

Operatívabbá vált az elsősegély—szolgálat a városokban és a falvakban egy—

aránt.

A népegészségügy fejlődésének eredményeképpen, a higiénia javulásával. a dol- gozók színvonalasabb ellátásával és az egészségügyi—megelőző intézkedések ha—

tására évről évre töretlenül növekszik az ország lakosságának lélekszáma.

Az országban a néphatalom éveiben a lakosság száma és a születéskor vár—

ható átlagos élettartam több mint megkétszereződött. Ma Mongólia a legfiatalabb korösszetételű és a lakosság nagy gyarapodását felmutató ország.

A Mongol Népköztársaság lakossága 1981 elején 1685 400 főt tett ki.

A Mongol Népköztársaság dolgozói a párt XVlll. kongresszusát munkasikerek- kel fogadják és nagy elhatározottsággal telve törekednek a szocializmus felépíté—

sében új sikerekre.

PE3tOME

11 mom; 1981 roAa MOHI'OHHH npaannoaana 60-yio ronoaumny noőeAbl HapoAHoü pe—

Bomouun. Ha npommenm HCTeKLme mecm necnmnewi Monronscxan Haponuan Pecnyő—

nnna npouma őonsmoü ucmpmecxnü HYTb: or tpeogannsma, MHHYH Kanurannam, MOHroan—

mü napon s Hamu mm yme yaepeHHo cneAyeT a Hanpaanenm nocrpoenun HOHHOI'O co—

unanuaMa.

Monronus p.acrm-na ocoőeHHo prnglX p63yl'leaTOB a nepnoA ocymecmnenua mec- Toro nsmnemero nnal-ia (1976—1980). B Hecronmee speMn npoMblLLU'ieHHoCTb aa 9 AHeű abmycxaer nponykumo, paaHyio ronoaaMy npowasoncrsy a 1940 roAy. Banosoü oőuecr- BeHHbiü nponym a 1980 rogy yrpowncn no cpaBHeHmo : l960-blM ronoM, a Hauuonanbnbiü onon 3 'ror me caMbiü nepnop, Boapoc a 2.4 pasa. Ceronna npOMblmneHHOCTb p.ae'r 290/0 Hannahanbuoro noxona " 700/0 ancnopra.

Hapnny c ÖthprlM nporpeccom npOMbILUHEHHOCTH, TpchnopTa " CTpOHTeHbCTBa HeYK- noHHo pasauaaercg vo censcxoe xosnücrso. Ha Mécre Mnomecraa aparcxux xosaücrs ce—

TOAHSI paőoraior prngie cenbcnoxosnücrsenuble npennpmnmi. OAHHM us prnneümux nocrnmeHI—iü Monronscxoű Haponuoü Pecnyőrmm—r zennercn cosaanue seMneAenm. B Konue

1980 roAa oőpaőarbleaeman nnomanb CTpaHbl aospocna no 704 rexrapos.

Bonbmoe coaeűctsue ycneumomy paaammo Mom—onna onasana MHOI'OCTOpOHHSR no- MOLLU: Cosetcnoro Caiosa " gpyrnx crpaH—HneHoB CBB.

1254 OJDOVDANZAN: A MONGOL NÉPKOZTARSASÁG '

Bnaronaps őbICTpOMy passnrmo axouoMnxn Heyxnom—ro aoapacran )KHSHGHHHH ypoath-i Hacenenna. Tax, Hanpumep, a 1976—1980 rr. cpor—m norpeőnenun Hacenenna ysennunmn Ha 32,8",, B Hamu mm Monronnn no samuentuum nonasa'rensm npoceeutenmi, KYHHTYPH B 3ApaaooxpaHeHun Aocmrna ypoans paSBMThIX crpau.

SUMMARY

Mongolia celebrated on 11th June 1981 the 60 year anniversary of the victory of the Mongolian people's revolution. The Mongolian Peopie's Republic has come a great historical way in the last six decades: starting from teudalism. omitting the system of capitalism, it , develops now towards the overall building of the socialist society.

Mongolia achieved significant results primarily in the fifth Five Year Plan period (1976—

1980). The present output of Mongolian industry in 9 days is eauol to the yearly outputin 1940— * The grass social product in 1980 was three times higher than in 1960 while the national in—

come showed 2 4 fold increase in the same period. industry provides now 29 and 70 per cent of the national income and of the exports. respectively.

Besides the rapid growth of industry. transport and construction, agriculture eaually shows a rapid development. lnstead of the numerous herdsmen farms up-—to date agriculturai enterprises are forming nowadays. One of the most significant economic achievementsof the Mongolian People's Republic is the extension ofucrop production. The cultivated land area of the country came to 704,000 hectares at the end of 1981.

The diverse assistance and support of the Soviet Union and of the CMEA member—

countries had significant part in the success of the Mongolian development.

As a result of the economic growth the living standard of the population increased rap—

idly. The fund of consumption of the population increased by 32.8 per cent between 1976 and 1980. in respect of the most important indicators of education, culture and health Mon—

golia comes up to the level of the developed countries.