Az építőipar a harmadik ötéves tervidőszakban (II.)

AZ ÉPlTÓlPAR

A HARMADIK UTÉVES TERVIDÓSZAKBAN (II.)

KEREKES OTTÓ

Az építőipar által az 1966—1970. években elért eredmények ismertetése után a tanulmány első részében (iásd a Statisztikai Szemle 1971. évi 10. sz. 956—

972. alol.) rátértüník a termelés alakulására ható tényezők elemzésére. E ténye- zők közül eddig a munlkaerőhe'lyzet részletes vizsgálatára került sor. Továbbiak- ban a keresetek és jövedelmek, az anyagellátáxs, a műszaki fejlődés, a koncent- ráció, a vállalati jövedelmezőség alakulásának és hatásának ismertetésére *kerül

sor.

ATLAGKERESETEK ÉS SZEMÉLYI JUVEDELMEK

A harmadik ötéves tervidőszakban számos intézkedés javította az építő—

iparban foglalkoztatottak anyagi helyzetét. Az átlagkeresetek növekedése mellett jelentősen emelkedett a béren felüli személyi jövedelem. valamint egyéb juttatások

összege. Ez utóbbiak közül a leg—lényegesebb (: különélési díj 1966. évi fel—emelése

volt. Ezzel az állami építőiparban foglalkoztatott építőipari munkások pénzbevéte—

lei 1970—ben mintegy 35 százalékkal voltak magasabbak, mint 1965—ben.

Az átlagos havi keresetek növekedése 1966 és 1970 között lényegesen gyor-

sabb volt. mint a második ötéves tervidőszolkban. Az állami építőipari vállalatok—

nál az 1960—1965 közötti 10,3 százalékos béremelkedéssel szemben a harmadik ötéves terv—időszakban 28,5 százalékkal, az építőipari szövetkezeteknél a korábbi 5.4 százalékos emelkedéssel szemben 26.8 százalékkal nőtt az építőipari munká- sok átlagos havi keresete. A legnagyobb mértékű emelkedés az építőipari közös vállalkozásoknál volt, ahol a keresetek !közel ikétszeresüjkre, 87.13 százalékkal emel- kedtek. A közös vállalkozásokban foglalkoztatott építőipari munkások 1970—ben

26,5 százalékkal kerestek többet az építőipari vállalatok és 329 százalékkal töb-

bet az építőipari szövetkezetek munkásainvál. (Igaz, hogy az általuk teljesített

munkaórák száma is több volt, mint a másik két kivitel—ező szektorban.)

Az átlagkeresetek között az egyes kivitelező szektoro'kon belül jelentős eltéré- sek vannak. Az állami építőipari vállalatok között például a tanácsi vállal—atok- nál az átlagosnál mintegy 5 százalékkal alacsonyabb-ak az átlagkeresetek, véll—

lalati összehasonlításban pedig még nagyobbak az eltérések. A budapesti épí- tőipari szövetkezeteknél a munkások átlagos havi keresete 2462 forint. a vidékiek-

nfél 2033 forint. Rendkívül nagy a szóródás az építőipari közös vállalkozásoknál.

A 2842 forintos átlagon belül a budapesti közös vállalkozásoknál 3034 forint. a Pest megyei vállalkozásoknál 3284 forint, a Komárom megyei vállalkozásoknál

2 Statisztikai Szemle

1074 KEREKES arra

3416 forint az építőipari munkások átlagos havi keresete. Ezzel szemben például Hajdú-Bihar megyében 2236 forint. Baranya megyében 2237 forint, Borsod-Aba—

új-Zemplé—n megyében pedig 2185 forint az átlagkereset.

A közös vállalkozások átlagot messze meghaladó béreihlez hozzá kell tenni, hogy a munkaidő is a közös vállalkozásoknál a leghosszabb. Az egy építőipari munkásra jutó teljesített mun-kzaórálk száma 1970-ben az építőipari vállalatoknál 2013, az építőipari szövetkezeteknél 2127, a 'közös vállalkozásoknál pedig 2382 volt, vagyis 18 százalékkal több, mint .az állami építőipari vállalatoknál. A ke—

resetküllönbség azonban az egy teljesített munkaórára számított bére-lenél is fenn—

áll, mivel ez az építőipari vállalatoknál 13,38 forint. a közös vállalkozásoknál

pedig 14.45 forint volt.

4, ábra. Az átlagos havi keresetek

fun/klf

sara

ma - ,!

II

7600 , il

['Mi/MMM; rá/láltaza'sak /

2400 ;

l I/

2200 , 1

) zaaa ,

fp/fűpar/l/áűa/e/ok , on""f" , , _, Ik M' 7800 ————— __. "auf-""" Plfí/Pőf/WW !!!

cr—"'-.- I,

/

7600 __,1

o—"'"

ma .

., 7965 I 7955 I 7967 I 7968 l 7.969 ! 1970

Az átlagkeresetek növekedésének mértéke val-amennyi szervezetnél felülmúl—

ja a termelékenység növekedésének ütemét. Legkirívőbban ez a közös vállalko—

zásoknál tapasztalható, ahol a termelékenység stagnálása mellett következett be a kivételesen nagymértékű béremelkedés.

Az új g-azdaságirányítási rendszer érdekeltségi irányelveinek megfelelően 1968-tól nőtt a béren felüli kifizetések —— a nyereségrészesedés. a jutalom stb. —

összege. A munkabérén felül—i jövedelmeik összege az építőipari szövetkezeteknél

a legnagyobb. ez azonban nem változtatja meg a különböző szektorok kereseti

sorrendjét. '

19. tábla

A munkások személyi jövedelmének alakulása

! Az összes személyi ' Ebből a béren felüli

! jövedelem , kifizetések

Építőipari szervezet havi átlagos összege (forint)

1968 1 1969 l 1970 ] 1968 ] 1969 [ 1970

Építőipari vállalatok ... 2064 2245 2381 l 78 149 134

Építőipari szövetkezetek ... 1970 2121 2322 112 163 180

Közös vállalkozások ... 2057 2442 2932 l 19 40 57

AZ EPITÖIPAR 1075

A műszaki és az adminisztratív alkalmazottak személyi jövedelméntél lénye- gesen kisebb az eltérés a 'közös vállalkozások _és az állami vállalatok. vala-

mint az építőipari szövetkezetek között. Ez elsősorban annak (köszönhető. hogy utóbbiak —- különösen a műszaki alkalmazottaknak -— lényegesen nagyobb ösz—

szegben fizetnek ki nyereségrészesedést. jutalmat, prémiumot. 1970-ben az épí- tőipari szövetkezeteknél az egy műszaki alkalmazottra jutó béren kívüli kifize- tések összege meghaladta a 8000 forintot.

__

20. tabla

% A műszaki és adminisztratív alkalmazottak személyi jövedelme, 1970

_

(forint)

A műszaki ! Az adminisztratív

alkalmazottak

Épc'tőipari szervezet , ; b' .. ! bé ő

0123? f"__m"_'_'_v— 6123? ? _LL'L—ALL.

keresete l jövedelme keresete jövedelme

Építőipari vállalatok ... 3327 606 3933 2044 270 2314

Épitőipari szövetkezetek ... 3072 676 3748 1975 312 2287

Közös vallalkozasok ... 3640 323 3963 2335 170 2505

!

ANYAGELLÁTÁS

Az építőipar anyagfelhasznólósó-nak kb. harmadrésze származik a tulajdon- ke'ppeni építőanyag—iparból. Ez a viszonylag kis aróny mégis meghatározó szere- pet tölt be az építőipar fejlődése szempontjából, mivel a legfontosabb alap- anyagokat (cement.tégla,mész, üveg stb.) adja ez az iparág. A harmadik öt—

éves terviclőszaekot megelőző években álltalában .,szinkronban" fejlődött az épí- tőipar és az építőanyag-ipar termelése, 1965 után azonban ez az összhang meg-- szünt. A harmadik ötéves tervidőszaskban az építőanyag—ipar minden évben ki- sebb mérté'kben növelte termelés—ét, mint az építőipar, sőt 1969-ben az építőanyag- ipar termelése visszaesett.

21. tábla

Az építőipar és az építőanyag-ipar termelési indexeí :

Év géltzőliízsr Építőanyag-ipar

1960. évben az 1955. évi százalékában ... 155 153 1965. évben az 1960. évi szazalekaban ... 125 137 1970. évben az 1965. évi százalékában ... 165 126

Ezen belül az előző évi százalékában

1966 ... 111 110 1967 ... 115 111

1968 .. 107 103

1969 109 95

1970 ... m ; 106

l

Az építőanyag—ipar ótlagxónól is kisebb mértékben nőtt a legfontosabb ter- mékek (cement, tégla, cserép stb.) termelése, a mészter—melés pedig csökkent. .lól

2—

1076 KEREKES arra

mutatja az építőanyag—ipar lemaradását az egymillió forint építőipari terme—

lésre jutó építőanyag—termelés, amely szinte minden terméknél kisebb. mint az

1965. évi, sőt az 1960. évi mutató. (A csökkenéshez természetesen az építőipar

kivitelezési teeh'nológiájában bekövetkezett változások. a munkák összetételének

megváltozása stb. is hozzájárulhat. a csökkenés mértéke azonban még e ténye—

zőket figyelembe véve is rendkívül nagy.)

22. tábla

A fajlagos építőanyag—termelés alakulása

Az egymillió forint 'épit'ő; 1970—ben ipari termelésre juto epito- az 1960. évi

Termék (mértékegység) anyag-termetes százaléká-

1960 ! 1965 I 1970 bu"

i 5

Cement (tonna) ... 45 ; 55 l 39 85,4

Mész (mázsa) ... 17 16 l 9 542

Tégla (ezer darab) ... 49 41 27 55.3

Cserép (darab) ... 6200 4400 2900 46,8

Vasbetongerenda (méter) ... 104 92 57 55.3

Húzott üveg (négyzetméter) ... 149 190 129 86.5

Falburkoló csempe (négyzetméter) . 15 l 14 8 56,5

Mozaiklap (négyzetméter) ... 84 87 32 38.5

Kavics (köbméter) ... 121 134 114 94,0

Zúzott kő (köbméter) ... 146 140 95 65,3

l l

23 tábla Az állami építőipari vállalatok segédüzemeiben gyártott

fontosabb termékek termelésének alakulása

1965. l 1970. § "mber?

Termék (mértékegység) """"_'——"—""u—'—'"l átlagma- évben

3 ban

l

Falpanel (ezer köbméter) ... 27 264 984.6 Falozó nagyblokk (ezer köbméter) ... 142 145 102,1 Födémpalló (ezer négyzetméter) ... 324 1531 487,6 Beton— és vasbeton magas- és mélyépítési elemek.

, vázszerkezetek (ezer tonna) ... 197 245 124.4 Epületszerkezet fémből (ezer tonna) ... 65 105 161,5 Lépcső, korlát. rács stb. (ezer tonna) ... 48 67 139,6 Nyllászáró fémszerkezet (ezer tonna) ... 83 l 106 ' 127,7 Ajtó—tok és ajtólap (ezer négyzetméter) ... 307 § 357 * 116,3 Ablak (ezer négyzetméter) ... 143 ; 219 ! 153,1

l

Az építőanyag-ipari termékeknél mutatkozó hiány pótlására a harmadik öt—

éves tervidőszaikbain — különösen az utolsó két évben -— számottevő mértékben

kellett növelni az importot. Az egész tervidőszakot tekintve az import összege

három és félszerese volt (a masodik ötéves tervidősz—ak importjának, ezen *belül 1970-ben az import közeli ötszöröse volt az 1965. évinek és még az előző évi importot is 60 százalékkal felülmúlta. Különös—en jelentős volt aztfimport növe- kedése cementből. 1965—ben ebből a termékből még *kiviteli többletüník volt.

1970-ben már 1.2 millió tonnát kel—lett importálni, ami a hazai termelésnek 45 szó—

zalékát, az összes cementfelahasználásnak pedig közel egyharmadát tette ki. Szá—

mos más építőanyag—ipari termékből is importra szorult—unk. igy behozatailibóil szálr—

AZ EPlTÓiPAR

1077

mozik a felhasznált falburkolócsempe és azbesztcement hullámlemez ftúllnyo mó ré—

- sze, az azbesztcement tetőfedőpalo és nyomó-, illetve lefolyócső fele.

Részben az építőanyag-ipar lemaradásával, részben a házgyári hálózat iki-ala- kításával függ össze, hogy az építőipari vállalatok a ltervidőszakbaln nagymér-

tékben növelték segédüzemi termelésüket. A növekedés elsősorban az építő—

anyag-ipari termékekre jellemző. Az építőipari vállalatoknál az építőanyag—ipari

termékek termeléSe 1965-xhöz képest megötszöröződött. Ezen belül elsősorban a

f—al— és—födémpanel—ek termelése nőtt. (Lásd a 23. táblát.) A felsorolt termékekből

az építőipari vállalatok jelentős részben 'önelláták.

AZ ÉPlTÖlPAR BERUHÁZÁSAl — MÚSZAKl FEJLÖDÉS

A harmadik ötéves tervidőszalkban az építőipar fejlesztésére — 1968. évi árszinten számítva -— 8.4 milliárd forintot fordítottak, ami a szocialista szektor összes beruházásainak 2.5 százalékát tette ki. Bár az építőipari beruházások ará—

nya némileg emelkedett — az 1961—1965. években 2.1 százalékot tett ki — még mindig elmarad más országok hasonló mutatói mögött.

Az építőiparban eszközölt beruházások aránya az 1966—1969. években

Ország Százalék Ország Százalék

Lengyelország ... 4.6 Szovjetunió ... 3.4 Románia ... 3.8 Bulgária ... 3.3 Csehszlovákia ... 3,5 Német Demokratikus Köztársaság 3,2

A házgyári beruházásokkal összefüggésben az átlagosnál nagyobb mérték- ben nőttek az építési beruházások. és 2.4 milliárd forinttal az összes beruházásolk

29,0 százalékát tették ki. (A második ötéves 'tervidősz—akban arányuk 21,6 százalék

volt.)Aberuházáso—k többségét ennek ellenére a gépberuházások teszik 'ki. Ezek

összege öt év alatt 5.4 milliárd forint volt. az összes beruházások 64.5 százaléka.

5. ábra. Az építőipar beruházásainak alakulása Mi/l/ia'm' ff

5

8 ___—_—.—_——. (.— n.,_ A A —..4_ _..W *.Á— ___.—

7 m f'p/fás

5 5

4 —-— %%

3 mm ,

2 % Egyéb

7

196 7— 7965 7966—7970

Mivel 1968—től kezdve a vállalatoknak lehetőségük van saját fejlesztési alapot képezni, az utolsó három évben az építőipari beruházá-sok növekvő — 1970-ben mintegy kétharmad —- részét közvetlenül saját forrásból fedezték.

' 1073 ' KEREKES arra

A közel öt és fél milliárd forintot kitevő gépberuházás nyomán az (építőipari ' kivitelező szervezete-k tulajdo-nában levő gépek lóerőben mért teljesítőképessége

1965 végéről 1970 végére másfélszeresére emelkedett. Ezen belül meg—kétszere- zőclött *az építőipari szövetkezetek gépparkja, az állami építőipari vállalatok gép—

állomálnya pedig 44 százalékkal nőtt. A szövetkezeti szervezeteknél —'—az átlagos- nál nagyobb mértékű emelkedés ellenére —- lényegesen alacsonyabb a gépellá—

tottság színvonala, mint az állami szektorban. '

24. tábla

A gépállomány alakulása

] Az 1965. I Az 1970. i Az egy munkás—

ra jutó évi át—

Építőipari szervezet év végén rendelkezésre álló gépek lagoigépi ló—

lóerő— , ióerő— 'Ameroertek

§ "ám" l értéke l mm" l értéke ; 1965 l "hím"

Építőipari vállalatok ... l 56 373 583 624 l 69 973 ; 839 524 l 3.81 . 4.25

Ebből: tanácsi vállalatok ' 7443 40 819 3 9650 ; 78 521 l 1.46 [ 2.35 Építőipari szövetkezetek ... ( 6607 23 603 l 9521 ' 46 933 l 0.78 i 1.08

Közös vállalkozások ... ; 300 ] 1320 ; 2613 22 720 l - 090

Összesen 63 280 ; 608 547 ( 82107 l 909177 . 3.33 l 3,48

l l

A harmadik ötéves tervidőszrakban az építőipari vállalatoknál az átlagosat meghaladó mértékben nőtt a korszerűbb kivitelezési technológiákkal kapcsolatban álló gépek száma.

25. tábla

Egyes építőipari gépek száma

:; ítőí ari E íőí ari KÖZÖS EÉB'ÉPílőipmlF'u"kám vgllalglok szöselkegetek §!!ng "'la gegggefáum" 1970

Epltogép

rendelkezésére álló gépek száma lül éPl' főzve? ln kötő-"

az év végén ltőilfivalrl szállt?— vallalko-

'vá a- ' -

1965 ] 1970 1965 ! 1970 . 1970 ,tokxúl $$$-;. ??

l

Gumikerekes exkavátor ... szal 763 . i 24 l a l 5.2 0.8 0.5

Daru ... 1993 l 2187 156 l 460 l 89 ? 149 14,8 '5,4

Ebből: l l 1 ;

Autódaru ... 334; 591 . 51 54 l 4,o 1.6 3.3

Toronyclaru ... 440 5 489 —- — l — ? 3.3 — -—

Betonkeverő gép ... 3853 S 4273 530 1306 ) 597 : 29,1 ' 421 3 ,3 Habarcskeverő gép ... 1247 I 1324 56 138 30 ? 9.0 4.4 l,8

Vibrátor ... 7880 10168 146 437 200 % 69,4 14,1 12.2

Parkettacsiszoló gép ... 615 1163 126 404 56 ; 7.9 13.0 3.4 Szálll'tószlalag ... 4141 4695l 257 530 188 t 32,0 17.l 11,4

!

E gépek közül a gumi—kerekes kanalaskotrók és a parkettacsiszcxló gépek száma több mint kétszeresére. laz xautódvaruk és a géplapáta'k száma közel két—

szeresére, a rakodás gépesítését szolgáló gépek teljesítőképessége több mint hál—_

ramszorosáro emelkedett. A hagyományos építés gépeinek -— a beton— és ha—

barcskeverő gépeknek, la szálzll'tószalogoknvalk stb. —— száma csak kismértékben nőtt.

ugyanakkor az előrekevert beton növekvő alkalmazásának megfelelően 55—ről

AZ EPlTÓiPAR ( 1079

153-ra emelkedett a betonkeverő telepek száma. Változatlanul kevés viszont az ún. befejező munkák gépesítésére szolgáló berendezések száma, sőt a meszelő-

gépek és a vakoló berendezések száma csökkent. A szövetkezeti szervezeteknél

elsősorban a hagyományos technológiákat kiszolgáló gépek száma nőtt. és például a betonkeverő gépek tekintetében elérték az állami vállalatok színvo- nalát.

A gépek számában bekövetkezett változások visszatükröződnek a fontosabb munkafolyamatok g-épesítési színvonalára vonatkozó adatokban. Az állami építő- ipari vállalatoknál 1970-ben a beton'keverést és a par-kettocsiszolást közel teljes egészében gépekkel végezték. 1965—höz képest —- ha kismértékben is — nőtt a földmunkák gépesítési foka. Változatlanul idegenkednek azonban a vállalatok egyes befejező munkák gépesítésétől. Ennek következtében a vakolás és a mesze- lés gépeisítési szintje még az alacsony 1965. évi fokot sem érte el. a festés gépe- sítési foka pedig némi emelkedés ellenére változatlanul igen alacsony. A szö—

vetkezeti szervezetekben csak (: beto—nkeverés és a par'kettacsiszolás gépesítése számottevő. A habarcskeverésnek valamivel kevesebb mint felét. a földmunkák- nak ötöd—hatodrészét, a vakolásnak és a meszelés—festésnek pedig még ennél is kisebb hányadát végzik gépekkel.

6. ábra. Egyes munkafolyamatok gépesítési foka

%

700 90 80 70 60

.50

30 20

10*

fá70'mmták l őe/ankerefás l [lako/ás Merle/ás-fes/és Farka/lacs/era/a's

. , % %

1.965 _ 7.970 fp/főipm' Ká'zá's'

fp/Yí/pam vállak/ar számít!—emelt Váűa/kazasak

7.970 7.970

! A gépesítés mellett az építés iparosításána'k imásik területe az előregyártott szerkezetek alkalmazása. Az állami építőipari vállalatoknál mind az előregyár- tott vasbetonszerkezetek. mind pedig a fémből készült épüsletszenkezetek felhasz-

nált mennyisége több mint kétszeresére emelkedett a termelés 44 százalékos nö—

vekedése mellett.

Az előregyártott vasbetonszerkezetek aránya az összes beépített vasbetonszer- kez—etek között az állami építőiparban csak kismértékben. 34.4 százalékról 38.8 százalékra nőtt. Érdekes, hogy a szövetkezeti szervezeteknél ennél magasabb — az építőipari szövetkezeteknél 41.3, a közös vállalkozásoknál 40,5 százalék —- az előregyártott vasbetonszerkezetek aránya. Valójában azonban az előregyártott

1080 KEREKES OTTÓ

szerkezetek alkalmazási színvonala e szervezetekben alacsonyabb. Az egymillió forint építőipari termelésre jutó beépített előregyártott vasbeton-szerkezetek meny- nyisége ugyanis az állami építőipari vállalatoknál 1970-ben 23,7 köbméter volt (1965-ben még csak 15,4 köbméter). mig az építőipari szövetkezeteknél 173, *a

közös vállalkozásoknál pedig 21.7 köbméter.

Az előregyártott vasbetonszerkezete'k túlnyomó részét az ipari épületeknél és a lakóházaknál használják fel. 1965—ben 60, 1970-ben 79 százalék került e két építményfőcsoportban felhasználásra. Alkalmazásukra elsősorban a függőleges és vízszintes teherhordó szerkezeteknél került sor.

A harmadik ötéves tervidőszakba—n tovább nőtt az előregyártott elemek Aal—

kalmazása a falszerkezeteknél. A téglafalszenkezetek aránya. mely 1960—ban még jelentős súlyt képviselt. 1970—re 369 százalékra csökkent. Az előregyártott talszer- kezetek a legnagyobb arányban a l—akáhámzknál fordulnak elő.

26. tábla

Az elkészült for/szerkezetek mennyiségének megoszlása*

(százalék) _

Összes épület Ebből lakóházak

Falszerkezet , § —

1960 § 1965 1970 1960 § 1955 § 1970

Falpanel ... O,7 3.0 18.ó 1.2 5.4 33,1

Falazóblokk ... 2.4 12.9 16.3 13,9 27.8 20,1 Tégla blokk ... 0.4 2.8 2.9 1,0 6.9 5.5 Téglafalazat ... 86,4 64.3 36.9 77.5 47,4 ; 27.3

Egyéb falazat ... 10,1 17,0 25,3 6.4 12.5 * 14,o

! l

'A falazat köbméterben mért mennyisége alapján.

- MMG;

Az építőipari szövetkezeteknél és a közös vállalkozásoknál minimális az elő—

regyártott f'aulszerkezetek felhasználási aránya. Erre jellemző, hogy míg az állami vállalatoknál az összes anyagfe'l'használásnak mintegy 4 százalékát képviselik a felhasznált előregyártott falazőelemek. addig az építőipari szövetkezetek—nél 0.9, a közös vállalkozásoknál pedig csak 0.3 százalékot.

Az állami építőipari vállalatok által készitett födémszerkezeteknél 1970—ben már többséget képviseltek az előregyártott födémpallák alkalmazásával készült szerkezetek: arányuk az 1960. évi 31.8 százalékról és az 1965. évi 378 százalék- ról 63,4 százalékra nőtt. Ezen *belül a l-akó'házaknál 73.7 százalékot képviselnek a födiémpallók. Az egymillió forint építőipari termelésre jutó iödémpalló—telhasználás az állami építőipari vállalatoknál 1970-ben 76,5 (1965—ben 462). az építőipari szö- vetkezeteknél 179, a termelőszövetkezeti vállalkozásoknál pedig 30,6 négyzetméter volt.

A KONCENTRÁClÓ ÉS A KlVlTELEZÉSl lDÖ ALAKULÁSA AZ ÁLLAMl EPlTÖlPARBAN

A harmadik ötéves tervidőszakba—n az állami építőipari vállalatok folyó ára—kon mintegy 138 milliárd forint összegben kezdtek meg új építkezéseket. A megkez- dett építmények összértéke 10.3 százalékkal volt nagyobb. mint az öt év alatt át- adott építmények értéke. Ezzel folytatódott a korábbi évekre is jellemző tenden—

cia, mely a folyamatban levő munkánk értékének álla—ndó növekedését eredmé—

nyeZL

AZ EPITÖIPAR 1031

1970 végén a kivitelezés alatt álló építmények generálköltségvetési összege 42.1 milliárd forint volt, összeh-asonlítható árakon mintegy 40 százalékkal nagyobb, mint 1965. december 31-én. Mivel az építőipari termelés volumene az öt év alatt 44.1 százalékkal nőtt. a termelési értékhez viszonyítva a kivitelezés alatt álló mun- kák aránya — minimális mértékben — csökkent. (1965 végén az állomány 14,6 há- nap. 1970 végén pedig 14.1 hónap termelésének felelt meg.)

Ha-az összértékettekintve csak csekély javulásról lehet beszámolni, a munka- helyi koncentráció tekintetében számottevő a javulás. 1970 végén a termelőkapa- citáso'k növekedése mellett kevesebb munkahelyen folytak építkezések, mint öt évvel korábban. Ennek következtében nőtt az egy munkahelyen foglalkoztatható létszám. valamint az egy munkahelyen rendelkezésre álló gépi kapacitás átlagos nagyságra.

27. tábla

"HA koncentráció alakulása , , ,,,, _—

Az egy munkahelyre jutó

A munkahe- l építőipari

Ev § lyek száma mérnökök § technikusok munkáslét- gépi lóerő

; az év végén ! szám (fő)

l száma szeptember 30-án éves átlagban

1960 ... I 4855 0.3 0.6 17.6 59.5

1965 ... 4498 0.4 w 1.0 24.1 113.'l

1970 ... 4299 0.5 ( 1.6 31 ,3 167.3

1 164,1 1299 1479

l

1970-ben az 1965. évi százalékában I 95,6 1455

l ! l ;

A termelékenység emelkedését is figyelembe véve az egy munkahelyen ren—

del—kezésre álló építőipari munkáslétszám hatékonysága 1965—ről 1970-re 55 szó- zalléklkal emelkedett. Mivel egyidejűleg az egy munkahelyen kivitelezés alatt álló építmények átlagos volumene is kb. 46 százalékkal (4.9 millió forintról 9.0 millió forintra, folyó árakon számítva) emelkedett, a hatékonyságnövekedés a kivitelezési

idő csökkenésében csak kismértékben juthatott kifejezésre.

Az átadott új építmények átlagos kivitelezési ideje 1970—ben kereken egy év volt, azonos nagyság szerinti összetétellel számolva 5,7 százalékkal rövidebb, mint

1965—ben. Ezen belül a tervidőszak első négy évében évről évre — 1969—ig össze-

sen 13 százalékkal — csökkent a kivitelezési idő, 1970—ben azonban a csökkenés megállt, sőt 8.6 százalékos növekedés követk—ezett be. Érdekes, hogy a második örtéves terviclő—szak utolsó évében is hasonló módon kedvezőtlenül alakult a ki- vitelezési idő. Akkor 1964-hez képest 5.1 százalékkal nőtt a kivitelezési idő, míg az előző négy évben együttvéve 6.9 százalékkal. A kivitelezési idő kedvezőtle—

nebb alakulása a tervidősza—k utolsó évében feltehetően összefüggésben van az—

zal, hogy ekkor került sor töbxb elhúzódó beruházás befejezésére és átadására.

1970—ben a kivitelezési idő "kedvezőtlen alakulásához még hozzájárult, hogy az árvíz következtében kialakult helyzet számottevő mennyiségü munkaerőt és anya—

got vont el a már folyam-atban volt munkáktól, és ezzel azok kivitelezési idejét is megnyújtotta.

A kivitelezési idő 1970. évi növekedése következtében az átadott új építmé- nyek kivitelezésí ideje 1970-ben hosszabb volt. mint 1960—ben. Ezen belül azon-_

ban a nagyobb munkák -— elsősorban a 10 millió forintot meghaladó értékű épit- mények — kivitelezési ideje csökkent.

1082 KEREKES eno

28.tábla

Az átadott új építmények kivitelezési ide/'e*

., ' , ' " Átlagos kivitelezési idő MMMMMMMMMM1970439" '"

KO'ÉÉá'üfstÉhZÚZW WW" ""P) 1960. l 1965, 1969.

1960 ] 1955 l 1969 ; 1970 évi százalékában

l ?

o,1— o,2 ... 155 1 190 l 210 l 219 1413. 115.3 104.3

0,2-— O,5 ... 211 247 ; 229 l 260 1232 ; 1053 1135 0.5— 1 ... 269 334 [ 267 300 lli,5 l 89,8 1124 1 — 2 ... 311 419 ! 347 364 ll7,0 § 869 1049 2 -— 5 ... 485 498 l 429 ! 442 91,1 * 885 'l03.0

5 —10 ... 632 524? 488§ 540 85,4 ! 103.1 1103 10 --20 ... 876 797l 582l 594 sm ; 74.53 102.1 20 .. ... 1093 meal 856l 771 7915 l 65,3 90,1

Összes új építmény 287

350! 334l 358 105,9**§ 943"; 108,6**

!

'Az árvízi károk helyreállítása kapcsán felépített lakóházak adatai nélkül.

"Azonos nagysógcsoportok szerinti összetétellel számolva.

A tervidőszokbon (: legnagyobb mértékben az ipari épületek, az igazgatási épületek, valamint az utak kivitelezési ideje csökkent, míg a lakóházak kivitele- zési ideje mintegy 10 százalékkal nőtt. Tekintettel azonban arra, hogy az előző öt évben — 1960—1965 között — a lakóházak kivitelezési ideje a korszerűbb épí- tési módok elterjedésével kb. 20 százalékkal csökkent, 1960-hoz viszonyítva a la- kóháza—knól volt 0 legjelentősebb a kivitelezési idő csökkenése.

7. ábra. A kivitelezési idő alakulása egyes építménycsoporioknóP'

(Index: 1960. év : 100)

% 140

7965 .7970 V

7 2 0

100

817

617

40

zal

[papi A'amshdflmi Igazga/ád líra/Misi [mm;-í kam—w Wat

e' ,a 0" / e f e "k

*Azonos nogysógcsoportok szerinti összetétellel számolva.

Nagyobb mértékben csökkent a kivitelezési idő a fenntartási jellegű mun/káli:- nól. 1970—ben az egymillió forintnál nagyobb költségvetési összegű fenntartási munkák átlagos kivitelezési ideje 287 nap volt, 25 százalékkal kevesebb, mint

AZ EPlTÓIPAR 1083

1960—ban, és 36 százalékkal csökkent az 1965. évi átlagos kivitelezési időhöz vi—

szonyítva.

AZ ÉPlTÖIPARl ÁRAK ÉS A VÁLLALATl JÖVEDELMEZÖSÉG ALAKULÁSA

Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével egyidejűleg életbe léptetett árintézkedések két szempontból is meghatározó módon hatottak az építőipari ár—

színvonalra. Egyrészt a bevezetett új költségvetési és árképzési rendszer, valamint az új építőanyagárak együttes hatására az állami vállalatok által végzett építési mun-—

kák árszínvonala 1967-ről 1968-ra mintegy 13 százalékkal. a szövetkezeti építő—

ipari szervezetek és a nem építőipari szervezetek által végzett munkák árszínvo—

nala ennél valamivel kisebb mértékben nőtt. Másrészt a korábbi merev - ható—

ságilag megh—atározott árakkal szabályozott — árrendszer helyett rugalmasabb, a munkák egy részénél pedig szabad árrendszert vezettek be. Állandóvá lett a lo—

lyamatos — és az építési pi—ac helyzetéből adódóan felfelé irányuló —— ármoz—

965. E tényezők együttes hatására az építőipari munkák árszínvonala a harmadik ötéves tervidősza—kban mintegy 22—24 százalékkal nőtt.

29. tábla

Az építőipari munkák arszínvonalának alakulása _"

l Árindex (1965. év — 100)

Ev : a— — l Építőipari Közös

523352;! szövetkeze vállalkozó—

, l tek sok

1968 ... l 113.7 § 1091l 114.o

1970 ... 123,2 121. 7 1969 ... 1 18,6

123.5 1159 * 117,4

Az áremelkedések mértéke a szabadáras munkáknál 1969-ben és 1970-ben meghaladta a maximált áras munká—k árrszin—temelkedését. A "két év alatt az álla- mi építőipari vállalatoknál a maximált áras munkák árszintje 6.4, a szabadáras munkáxké pedig 13,7 százalékkal nőtt. Ezzel van összefüggésben az is, hogy az

utolsó két évben a szövetkezeti szervezeteknél — melyek jobbára szabadáras

munkákat végeznek — az áremelkedés mértéke nagyobb volt, mint az építőipari vállalatoknál.

Az 1969—ben és az 1970-ben bekövetkezett áremelkedxéshez mindenekelőtt az építőipari szervezetek költségeinek számottevő emelkedése járult hozzá. Mind a két évben jelentős volt az építőanyagok árában bekövetkezett emelkedés, amihez a belföldön gyártott egyes cikkek árának emellkedésuén kívül a drágább impart—

termékek növekvő oar—ányú felhasználása is hozzájárult. Növelte a vállalatok költ—

ségeit az építési-szerelési adó bevezetése, valamint a eszközlekötési járulék ösz- szegének emelkedése is. Elsősorban 1970eben nagymértékben nőttek a szállí-

tási költségek, ami egyrészt a szállítási távolságuk növekedéséből. másrészt pe-

dig a közúti szállítás arányának a vasúti szállítás rovására történő emelkedésé- ből származik. Nem hagyható figyelmen kívül az sem. hogy az utóbbi években a

bérek és a béren felül—i kifizetések összege a termelést meghaladó mértékben emelkedett.

A kivitelező vállalatok a költségemelkedésből származó több*letkiadlásaikat természetesen igyekeztek a megrendelőkre áthárítani. Ez a maximált áras mun—

1084 KEREKÉS arra

káknál csak részben volt lehetséges. Ennek tulajdonítható, hogy az állami épi—

tőipari vállalatok nyeresége 1969-ben csak árbevételhez viszonyított arányában, 1970—ben már abszolút mértékben is csökkent.

Az építőipari szövetkezetek 1969—ben és 1970—ben egyaránt növeltéknyere—

ségüket, ami annak köszönhető, hogy túlnyomórészt szabadáras munkákon dol-

goztak, és így költségeik áthárításánaik gyakorlatilag nem volt akadálya. A szö—

vetkezetek árbevételarányos nyereségének színvonal-a 1970—ben már magasabb

Volt. mint az állami építőipari vállalatoké.

A közös vállalkozásoknál feltűnő módon évről évre csökkent az árbevétel—

arányos nyereség, és százalékos mértéke 1970—ben már alig haladta meg az_

építőipari szövetkezetek nyereségarányának a felét. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy a közös vállalkozások (nyereségük terhére rendkívül nagymértékű béremelé- seket hajtottak végre. Ezt támasztja alá a bérköltségek arányának alakulása tis.

Míg az építőipari szövetkezeteknél a bérköltségek aránya az összes költségekhez

képest —- a szűkített önköltségét alapul véve -— 1968—ban és 1970-ben egyaránt

29—30 százalék volt, addig a közös vállalkozásoknál ez az arány 28 százalékról

35 százalékra emelkedett.

Az egy foglalkoztatottra jutó nyereség összege — a magasabb termelékeny—

ségi színvonalból adódóan -— az építőipari vállalatoknál a legmagasabb, de az építőipari szövetkezetekhez képest az utóbbi években csökkent a különbség.

304 tábla

A nyereség alakulása

(millió forint) százalékában tó nyereség (ezer forint)

l

l

A nyereség összege Nyereség az árbevétel ; Egy foglalkoztatottra ju—

Epítőipari szervezet §

l "1968 l 19679Wl71n9r7'10-w (Au-1383 ] 1969 l 19707Ui'9'ssvl01969 ] 1970

! ___,

l

Építőipari vállalatok ... l 4761 4863 4529 13,1 11,9 10.3 22,4 21,5 19,5 Epitőipari szövetkezetek .. ! 422 516 686 10,1 10,6 11,9 10,2 11.6 14.3 Közös vállalkozások ... ; 120 119 181 12,4 7.7 6.4 12,7 8.9 8,3

: l l

*

Osszefoglalva megállapítható. hogy a cikkben felvetett hiányosságok elle- nére a harmadik ötéves tervidőszak az építőipar eddigi legeredményesebb idő—

sza—ka volt. A termelés volumene minden előző időszaknál nagyobb mértékben emelkedett, ami annak volt köszönhető, hogy a nagyarányú létszámnöveléssel sikerült enyhíteni az előző évek súlyos munkaerő-problémáit. a géppark növelé- sével, az e'lőregyártás fokozásával — elsősorban a házgyári hálózat kiterjesztésé- vel — számottevően nőtt az építőipar műszaki színvonala. Javult az állami építő—

iparban a koncentráció és ennek hatására valamelyest csökkent a kivitelezési idő. A harmadik ötéves tervidőszafkban — és különösen annak utolsó évében -—

nagymértékben megnőtt az épített lakások száma. és a növekedés megnyitotta a lehetőséget a 15 éves lakásépítési terv teljesítésére, esetleg túlteljesítésére.

Mindezeket az eredményeket az építőipari dolgozók keresetének jelentős növe—

kedésével és a munkaidő csökkentés—ével párhuzamosan sikerült elérni.

Az eredmények mellett tanulságul szolgálhatnak a negyedik ötéves tervidő- szakbain az építőipar előtt álló feladatok teljesítéséhez azok a problémák, me—

lyek kisebb vagy nagyobb mértékben ugyancsak jellemzők voltak az elmúlt öt

évre. Gondolok itt a létszám egészségtelen eloszlására, az anyagellátási és

AZ EPITÓIPAR 1085

szállítási problémá—kra. (: műszaki fejlesztés nyújtotta lehetőségek nem teljes ki- használására és mindenekelőtt —— ezekből eredően is — az építési piacon válto—

zatlanul meglevő feszültségre. Mint már utált-am ró. a negyedik ötéves tervidő—

szok központi kérdése az építőipar —— de sok tekintetben az egész népgazdaság —

szempontjából, hogy sikerül—e felszámolni ezt a feszültséget. Megfelelő követ-

keztetések levonásával és a szükséges intézkedések meghozatalával úgy vélem;

ez sikerülhet.

PEBIOME

B Bem-pun CTpOHTeAbCTBO B Teueune 'rpe-rbero mmnAeTuex—o [maaa npumepuo Bzmoe nepeabmozmmxo Hameuennme aaaauux n nonmcmxo caoe npouaaoacmo Ha 650/0. Paamep npupoc'ra npeamcuA cpemmíi ypoaeub Tami-ze n a czxyuae He onzxmgux B CTpOHTeAbHyIO o'rpacnb npeampna'ruü " Koonepa'msoa, ero TeMan őbmt snatm'reAbHo abuue n y ocyigeCT—

BAmoxgnx Bamneümne Kann'ranoanomennn rocyaapcmennmx c'rpom'eAmex oprauusagnü, lxeM B npeszmylgnx nepnoaax. Bnyrpn naAosoi—i npoayxguu crpox—nenncma a anima—rena- Hofi Mepe Boapoma nom; unaewuguonumx n coupaTuAACb nom pemou'rmx paőo'r.

CTPOHTeAbCTBO BbH'IOAHHAo Takme u Hameneunme Tpe'rbI—m mHTMAETl-IHM nnal-tom saga- Hnn no mum—ngaomy CTpOHTCAbCTBy u ny'reM nepeaatm B 1970 rogy 80 000 KBap'mp ,Ioc- Tumo ypomm paann'rmx espopei'icxnx c'rpau B e'roii OÖAACTH. yBeAH'IHAaCh cpezumn nAo-

lgaab Kaap'mp 14 "x Komcpop'raőeAbHoch.

0Aee nmxommm npnpom'a B CAyuae rocynapc'raenumx c'rpou'reAmex oprannaaguü, a B o'raomennn Bcex BbIHOAHCHHbIX CTpOHTeAbeIX paőo-r ue'rblpe nmmx npnpoc'ra 6]:le no- Ayueuo aa cueT yBeAnuem—m 'IHCAeHHOCTH paőouux, 'ro een, ÖbIAO aoc'mmy—ro achel—lcna- mum ny'reM. Lhacmel-moc'rb SBHHTbIX B CTpOHTeAbCTBC B Teuenue mianosoro mepnona 303- pocxa B nom—opa pasa, TO ech B őoAbmeü Mepe, nem B moőoe ns npenmec'rsymignx run-n—

Ae'mü. OnpezxeAeHHym pOAb B cpaann'rennno HeÖOAmeM pocm nponzsounTeAbHomu TPYIla Chu-pan nepeon rocynapc'mennbrx u Roonepawnanmx c'rponTeAmex opranuz—xagnü Ha 60"

Ace Kopomyxo —— 44—ex uacoxayxo —— paőouyxo nene-mo, a 'raxzxe TD oőc'ronTeAbcTBo, ln-o cnucotmbn'i coc'raa B oprannsagnnx c unsxoü npouanoauwmbnoc'rmo 'rpyua aospac'raA auagnwenbuo őblc'rpee, nem B Hanőome pasanwux c Tatum apenun Texmmecxoü Boopymen- Hoc'm 'rpyaa rocyaapc'mennbxx c'rpou'reAmex opraunsagnnx.

O'menbuas maaa nocnmgae'rcn oőecneneumo c'rpou'reAbcma paőoueü cuAoí—i. ABTOP o'mevae'r, !n'o B TEHEHYle nAanonor—o nepnoaa WHCACHHOCTb CAymauy—lx aospocAa aőoxxbmei'fx mepe, HCM unmenuoc'rb paőormx. B Reno-ropni? mepe YMeHmelAacb lmcmrmoc-rb KBaAm'pn- gnpoaanumx paőo'mx " B TOM tmcm nem: HeKOTOprX 'rpaangnouubumx npocpeccuü, B

suaunTeAbHoü CTel'ICHH Bospocm mmmenue paöoueü mum.

B Teuerme nAaHOBOI'O nepuoaa,—— ;; ocoőeuuoc'm Haunnan c 1968 maa, — cpezmue aapaőo'mu yBEAM'lHAHCb ;; 60Abme1'á mepe, nem nponssonm'eAbnoc'rb 'rpyaa. Ocoőemm óonbun—m őblA pocr cpezumx zapaőo'mos B conmecnimx cmpouTeAmex oőbezmnelmnx upo- nsaozzc'raexnmx KoonepaTnBos.

Exge őonee anaum'mbuomy poc-ry chon'reAbuor-o npouaaoucma HOMeLgaAl—i umenmne mec'ro a xoae ocyrgecwnennx TpeTbEI'O namam-mero nAaHa npoőAebe B oőAac'm emö—

meunn marepuanamu, npwaeM BO BTopoü mommme nnanosoro nepuona B nmepecax ycvpa- nemm a'mx 'rpyzwoc'reiá npuumocn auauu'reAbno yBeAum—n'b mvmopT.

B 1966—1970 rr. Ha aomo CTpOHTeAbCTBa npx—xxoannocx: 2,5% Bcex KannTaAOBAome—

nnü. Bny'rpn KanuTaAosAomeHuü poc-r accnmoaanuü Ha CTpOHTeAbCTBO ripo- BbICHA cpezumü Tewm poc'ra KannTaAonAomeHuü 6Aaroaapx naony B Aeü- c'nme nn'm aouoc'rpóu'reAm—imx Komőuua'ron, coamec'man moxgnoc'rb KOTOprX coc- TaBJmeT 16000 Ksap'mp ;; ron. BOAblllle aomo xanmaAoaAomennü " AaAee npeacraa- Juno-r coőoí'i mamuum. Mamnuumü napra nogpnaamx chom'eAbexx opranuaagnü B nepn- 04 c 1965 no 1970 ron ynem—mama a nom'opa pasa. napaAAeAbHO c enm aospoc—

Aa c'renem, mexauuaaguu OTAeAbeIX paöo'r — HanpnMep, seMAaHblx, őe'ronocmecnrmbumx pa60'r, mnmpomca napxe'ra n 1211. —— a :; on'pezxenenaoü uacwu oraenbnmx paőo-r (unyxa- 'rpynme, M'anxpume paőo'rm) ne ÖbIAO aoc'mmy'ro cooTBe-rc'myxoxgero nporpecca,

Teueuue ne'rexmux ACT amen mec'ro naAbHeűmnü poc-r romosmx őnoxon, B HCDBYIO ouepenb a coopymemm mea 14 KpOBCAbelx KOHCprKgx—xü. B rocyaapc'meunom munmguom CTpOHTeAbCTBe B 1970 rogy B coopymemm c'ren ;; Kpoaenbmaxx Konc'rpyxgnü "managem- AMCb e ocnonuown re'ronme őnoxu.

1086 KEREKES: Az ÉPlTÖiPAR

B BaKAIO'H/ITGAbHOI'jl uacm ceoeí'r CTaTbH aa'rop ocTaHaBM—reae'rcn Ha annamnxe gen CTPO' HTCAbCTBa H AOXOAHX CTpOHTeAbelX opranuaagnü.

SUMMARY

ln the period of the Third Five Year Plan building industry, overfulfilli-ng about two times the target. increased i'ts production by 65 % in Hungary. The degree of increase was higher than the average also in the case of enterprises and cooperatives in the non- buxilding industrial branches and resulted in an essentially faster rate of increase than be—

fore even in the case of the state building enterprises accomplishing the most important investments. Within the total production the proportion of the works of aninvestment char—

acter increased considerably while the rate of a maintenance character decreased.

In the Third Five Year Plan Period the building industry fulfilled its home-building plan and handing over 80000 dwellings in 1970 it reached the standards of the European countries most developed in this field. Both the average space and the degree of eauip—

ment of the dwellings have also increased.

in the case of the state building enterprises theincrease was due to the growth of labour force of more than 50 % and in that of total completed building operations in a growth of 80 %, thus it was of an extensive character. in the plan period the number of workers em- ployed in building activities increased to one and a half times, thus the rate of increase was faster than in any other previous Five Year Plan Period. The state and cooperative organi—

zation switching over to the shorter — 44 hour-working week — as well as the circumstance that the number of persons employed at organization of a low productivity level increased at an essentially faster rate than at the technically most developed state building enter—

prises contributed to the relatively small increase of productivity.

An other chapter is concerned with the manpower situation of the building industry. lt illustrates that in the plan period the number of employees increased to a larger extent than the number of manual workers and a small decreose took place in the number of szkil—led workers, within it in the proportion of certain traditional lines. There was a significant in- crease in manpower turnover.

ln the plan period and especially beginning with 1968. average earnings have increased at a faster rate than productivity. According to this there has been a particulaw large in-

crease in the case of the joint activities of the building enterprises of cooperatives.

The still greater degree of growth of the production of building industry was hampered by the problems of material supply arising also in the Third Five Year Plan Period. in the second half of the plan period these deficiencies had to be compensated by significantly

increasing imports.

in the years from 1966 to 1970 the share of building industry was 2.5 % of the total investments. Within total investments those of the building industry increased to a grenter extent than the average due to five prefab faatories put into operation in the plan period with a total yearly capacity of 16 000 dwellings. Machinery continues to constitute the large part of investments. The machine park of the operative organs of building industry increased to 150 % from 1965 to 1970. At the same time the degree of mechanization of certain work—

ing processes increased, such as earth work, concrete mixing. floor surfacing etc. but some kinds of completion work (plastering, white-washing, painting) has not developed techni—

cally as reauired.

In the past years application of prefabricoted building elements developed further es- pecially in the case of walls, ceilings and roofing. Most of the dwelling houses built by the

share in 1970 were constructed with prefabricated elements of walls, and roofing elements.

The Closing part of the study deals with the prices of the building industry and with the

incomes of enterprises. '