Csukanov, O.: A tudományos–műszaki haladás a szocialista gazdasági integráció körülményei között

1 256 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

dig a dolog természete folytán többé-kevés—

bé önkényes. Az esetek többségében d el- oszlását nemcsak a megfigyelések száma. ha- nem Y elemeinek száma is beforyásolja. Ez pedig két modell összehasonlításának jelen—

tős akadálya. Ennek áthidalása érdekében a szerző az automatikus osztályozás téma—

körében ismert fogalom bevezetését: az ult- rametikus távolságnak mint mérőszómnak az alkalmazását említi meg lehetőségként. Ez ebben az esetben azt jelenti. hogy a modell

A

által ex post ,.előrejelzett" Y: érték és az

A

Y't tényszám közötti eltérés kisebb legyen.

mint a két egymást követő Y; és Y;__1 meg—

figyelés közötti eltérés, ha t' ?S t.

A másik nehézség az exogén változók in- formációtartalmának értékelésével függ ösz- sze. Igen nehéz két olyan .,előrejelzést". il- letve szimulációs kísérleti eredményt egybe—

vetni amelya rendszerfüggő változóinak ér—

tékét különböző és különböző számú exogén változó függvényeként becsüli. Közismert, hogy az exogén változók információtartalmá—

nak jobb kihasználását (vagyis a szimuláció- kor minél több exogén változó figyelembe- vételét) az segíti elő, ha minél több meg- figyeléssel (minél hosszabb idősorral) rendel- kezünk. lgen különböző eredményeket kapunk attól függően is, hogy csupán az X-re vonat—

kozó megfigyelések értékét vagy az X érté- keken kívül az (X, Y) vektorok értékét is is—

merjük. A két eset összehasonlítására ismét az automatikus osztályozásban ismeretes egyik módszert (dendogramm) ajánlja a szerző.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

CSUKANOV. O.:

A TUDOMÁNYOS—MOSZAKI HALADAS A SZOCIALISTA GAZDASÁGI INTEGRÁCI'O

KURULMENYEI KÖZÖTT

(Naucsno-technicseszkij progreszsz v uszlovijah szo—

cialiszticseszkoj ékonomicseszkoj integracii.) - Pla- novoe Hoziaisztvo. 1975. 6. sz. 15—22. p.

A szocialista és kommunista társadalom építésének előrehaladásával mindinkább elő- térbe kerül a korszerű tudományos—techni- kai eredményeken alapuló együttműködés. a- mely a termelőerők nagymértékű és minősé- gi változására épül. s az alapvetően újfajta technológiákban. a munkaeszközök és a mun- katárgyak korszerűsítésében nyilvánul meg.

A tudomány eredményei nemcsak a terme- lésben, hanem a termelés irányításának fo- lyamatában is éreztetik hatásukat. A legfon- tosabb tudományos—műszaki és termelési problémák optimális megoldása azonban egyre kevésbé támaszkodhat csupán egyet—

len ország keretein belül elért eredmények-

re, és mindinkább nemzetközi együttműkö- dést követel meg. Sőt, sok esetben már a megoldandó probléma magában hordozza több ország közös erőfeszítéseinek szüksé- gességét olyan fontos területeken, mint pél- dául az űrkutatás. a környezetvédelem stb.

Napjainkban a tudományos—technikai fej—

lődés jellege hatalmas tudományos erők koncentrálását követeli, s ez elsősorban a kis országok lehetőségeit haladja meg. A szocialista országok között kialakuló nemzet- közi szocialista gazdasági integráció meg- gyorsítja a gazdasági élet nemzetközivé vá—

lását, s új távlatokat nyit a továbbfejlődés útján. Ehhez járul hozzá a tudományos—tech- nikai forradalom is, amely fontos hajtóerőt jelent az integráció megvalósításában.

Az integrációs lehetőségeknek a gyakor- latban való alkalmazása. fő irányainak és formáinak kidolgozása a szocialista államok közötti együttműködés jelenlegi szakaszában valósul meg. a KGST-országok komplex prag-

ramja keretében.

Az elmúlt éveket éppen az jellemezte.

hogy a komplex program megvalósulásával mind a tudomány, mind pedig a legfonto- sabb népgazdasági ágak területén elmélyült az országok együttműködése, s az integrá- ciós folyamot kibontakozását a KGST-orszá- gokban a tudomány és a technika irányítá- sát végző szervek mind jobban erősödő ko—

ordinációs tevékenysége kíséri.

A közösen megoldandó feladatok közül el- sősorban (: számítástechnikai eszközökkel va—

ló ellátottság javítását emeli ki a szerző. A harmadik generációs számítógépek sorozat- gyártása a hatvanas évek végén még nem volt megoldott feladat az európai szocialis- ta országokban, az 1969-ben megkötött egyezmény azonban gyökeres fordulatot ho- zott, s jelenleg (: számitástechnikai eszközök kikísérletezésével és előállításával a szocialis—

ta országok több mint 150 intézményben foglalkoznak, létrehozva a szakosítás és a kooperáció elvén álló számítástechnikai rend—

szert. A számítástechnikai eszközökkel való ellátottság javítása igen fontos lépés a KGST- országok népgazdaságának továbbfejleszté- sében, mivel elősegíti a termelésben a kor- szerűbb módszerek elterjedését, a technoló- giai folyamatok automatizált irányításának mind szélesebb körű bevezetését.

A vegyipari együttműködés a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között a nagynyomású polietilén előállításának ki—

dolgozásához vezetett. Az első berendezést 1973-ban helyezték üzembe. s az üzemelte- tés első tapasztalataí azt mutatják. hogy a létrehozott eljárás és a hozzá tartozó beren- dezés állja a versenyt a tőkés országokban használt hasonló jellegűvel.

A Magyar Népköztársaság és a Szovjet- unió közötti együttműködésről szólva a szer—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ 1 257

ző az ún. olefinprogram megvalósulásáról tesz említést, hangsúlyozva az 1975—ben meg—

indult kölcsönös szállítások jelentőségét a két érdekelt ország népgazdaságában.

A szocialista integráció legsarkalatosabb pontja napjainkban a fűtőanyagok és ener—

giahordozók termelése és felhasználása. Az együttműködés jelentőségét bizonyítja az a számítás, amely szerint a saját termelésű energiahordozók a felhasználás igényeit a korábbi 70 százalék helyett már csak 50 szó- zalékban tudják kielégíteni a KGST-ben részt vevő országokban (nem számítva a Szovjet- uniót). Az egész szocialista közösség szem—

pontjából ezért egyre nagyobb jelentőségre tesz szert a Szovjetunió energiaforrásainak kiaknázása, amelyre vonatkozóan a KGST szervei — az 1990-ig terjedő időszakot tart- va szem előtt — kidolgozták a lehetséges fej- lesztés változatait. Ezek a koncepciók azt irá- nyozzák elő, hogy 1990-re a kőolaj és a szén kitermelésén túlmenően jelentősen — mint- egy 20-szorosra —— fog növekedni az atom- energia termelése is, Az energiagazdálkodás- nak a termelési oldal mellett nem elhanya- golható része az energiafelhasználás racio- nálisabbá tétele. A szerző az energiamegta- karító intézkedések és energiaracionalizáló tervek közé sorolja egyrészt a termelési szer- kezet olyan jellegű átalakítását, amely a ke—

vésbé energiaigényes ágazatok fejlesztését.

arányuk növelését célozza, másrészt viszont az energiaigényes termelési egységeknek az energiaforrások közelébe való telepítését je- löli meg' veszteségeket csökkentő tényezőként.

Az energiagazdálkodás területén megva—

lósuló, de annál szélesebb kört felölelő együttműködés az atomerőművek építésére irányul. A KGST-országoknak a Szovjetunió nyújt segítséget atomerőműveik üzembe he—

lyezéséhez és a közös erőfeszítéseket az In—

teratomenergo néven működő nemzetközi gazdasági egyesülés koordinálja. Az atom- erőművek berendezéseinek műszaki fejlesz- tését az érdekelt országok együttesen, koor- dináltan oldják meg.

A komplex program megvalósítása a fel- soroltakon kívül további fontos feladatként a nyersanyagokkal való ellátás biztosítását is megköveteli. Az anyagellátás javítása ér- dekében számos ma még hiányzó vagy nem a kellő mennyiségben rendelkezésre álló anyag kitermelésére közös beruházások ré- vén bővítik a meglevő termelési kapacitáso—

kat, illetve új termelőegységeket hoznak lét—

re. Ezek közé tartozik az azbeszt nyersanyag kitermelése. és az Uszty—llimszki Cellulóz- ipari Kombinát létesítése a Szovjetunióban (mindkettő a közösségben részt vevő több ország ellátását fogja biztosítani). Hasonló jelleggel valósul meg az Orenburg körzeté- ben levő földgázlelőhelyek kiaknázása és a földgáznak távvezetéken való továbbítása,

valamint a villamosenergia-hálózatok össze- kapcsolása. E beruházásokban az érdekelt KGST-országok nemcsak a pénzügyi fedezet közös biztosításával, hanem a szükséges be—

rendezések szállításával és a munkaerő ren- delkezésre bocsátásával is részt vesznek.

Az együttműködés említett formáin kívül szoros kapcsolat alakult ki a tudományos ku- tatás területén megvalósuló tapasztalatcserét illetően is. Elsősorban a tudományos—műsza—

ki dokumentációk cseréjét emeli ki a szerző.

amely az elmúlt 25 év alatt nagy megtaka- rításokat eredményezett a részt vevő orszá- gok számára, elősegítve a termelés sok ágá—

ban a legújabb technikai vívmányok alkal- mazását. így például a szovjet tapasztala—

tok felhasználásával újították meg a gépko- csiipart Lengyelországban, a mezőgazdasági gépek gyártását Bulgáriában. Magyarorszá—

gon és Romániában, a csapágygyártást Csehszlovákiában, és a Német Demokrati—

kus Köztársaságban végrehajtott kohászati rekonstrukciónál is hasznosították a szovjet tapasztalatokat. Hasonlóképpen a Szovjet- unió is átveszi népgazdasága fejlesztéséhez a többi országban kidolgozott új technikai megoldásokat. így például azzal, hogy a ma- gyar tapasztalatok alapján korszerűsítették a nyomdaipari hengerek előállítását és al—

kalmazását. jelentős rézmegtakarítást értek el, a Német Demokratikus Köztársaságból szerzett ismeretek hasznosításával pedig nagymértékben nőtt a munka termelékeny- sége a szovjet textiliparban. Egy Lengyelor- szágban alkalmazott módszer bevezetése pél- dául az öntődékben mintegy három millió tonna kokszolható minőségű szén megtaka-

rítását tette lehetővé.

A KGST-országok a sokoldalú integrációs intézkedések egyeztetett tervének kidolgozá—

sakor a KGST ülészakán jóváhagyott anyag- ból kiindulva külön fejezetben foglalták ösz—

sze a tudomány és a technika területén mu- tatkozó közös feladatokat. Ezek között a kö- vetkezők szerepelnek kiemelt helyen: az ener- giaforrások ésszerű kihasználásának kérdé- se. a korrózióvédelem területén szükséges ín- tézkedések meghozatala, a faanyagok komp- lex felhasználásának. a fehérjegyártás haté—

kony módszereinek kidolgozása stb.

(Ism.: Kovács Tamásné)

HARTOG, J.:

A KEPESSEGEK ÉS AZ ÉLETKOR—JOVEDELEM ÖSSZEFUGGES

(Ability and age—income profiles.) — The Review of lncome and Wealth. 1976. 1. sz. 61—74. p.

A mindennapi tapasztalatok és az empí—

rikus adatok alapján végzett vizsgálatok egy—

aránt azt mutatják, hogy a magasabb élet—