Vorob'ev, E.A. – Hejfec, B.A.: Az ágazati struktúra és a tudományos–műszaki haladás a KGST-országokban

326

és XVI". század folyamán (Zivojinovic, 213.

old.). a kamerális tudományok XVIII. száza—

di rendszere és Sonnenfels szerepe (Pusic, 202. old.). főbb képviselői közül pedig Skrlec- Lomnícki horvát kameralista -— aki a magyar közgazdasági és statisztikai irodalomban is jelentős Skerlecz Miklóssal azonos — (Luna- cek, 194. old.), valamint Sporer Franjo Fer- dinand — aki feltehetően a nálunk ..Sponer"

néven ismert és már részben fiziokrata jel- legű közgazdasági tanulmány szerzőjével le- het azonos (Despot, 178. old.). Az elméleti jellegű tanulmányok között nagy figyelmet érdemel a világhírű elméleti közgazdász Branko Horvat tanulmánya a válságelmélet- ről (185. old.), valamint a nagy világgazda- sági válságnak a Jugoszláv makroökonómiai rendszerre gyakorolt hatásának elemzése (Sa- bolovic, 204. old.) és ezzel összefüggésben a jugoszláv nemzeti jövedelem becslése az 1923—1939. évekre változatlan árakon (Sta- iic, 205. old.).

A bibliográfia egyik érdekessége, hogy a 14 témakörbe eső fontosabb bibliográfiai munkákat is közli, noha nem kiemelten, bár ez talán megkönnyítette volna a tájékozó- dást az anyagban. Hasonló kritikai jellegű megjegyzés tehető abban a vonatkozásban is, hogy célszerűbb lett volna az anyagot akár folyamatosan, akár a 14 csoport szerint újraszámozva, de sorszámmal ellátni. Az ősz- szeállításnak ezt a gyakorlati fogyatékossá—

gát azonban enyhíti a szerzők szerinti in- dex (215—229. old.).

Mindent összevetve ez a második világ- háború utáni években nekilendült jugoszláv gazdaságtörténetírás jelentős eredményeit tükröző szakbibliográfía igen figyelemre mél- tó és igényes alkotás.

(Ism.: Horváth Róbert)

VOROB'EV. E. A. — HEJFEC. B. A.:

AZ ÁGAZATI STRUKTÚRA ÉS A TUDOMÁNYOS—MÚSZAKI HALADÁS

A KGST—ORSZÁGOKBAN

(Otraszlevaja sztruktura hozjajsztva sztran SZÉV i naucsnotehnicseszkij progreszsz.) Moszkva. 1979.

lzcl. Nauka. 224 p.

A szerzőpáros igen nehéz és bonyolult, de napjainkban nagyon is aktuális kérdést vá- lasztott könyve témájául. A szerzők beható- an vizsgálják a tudományos—technikai hala—

dásnak a nemzeti gazdaságok ágazati struk- túrájára gyakorolt hatását, ezen belül az ágazatok közötti és az ágazatokon belüli arányokat, a kapcsolatok irányát és struktú- ráját. Részletesen elemzik a tudományos—

technikai haladás meggyorsításának lehető- ségeit, hogy ezáltal lehetővé váljék a szoci—

alista országok számára a termelés volume- nének. hatékonyságának gyors növelése. a

termékek minőségének fokozása és az ága- zati struktúra javítása. ,

A tanulmány foglalkozik az ágazati struk—

túrán belüli mennyiségi és minőségi válto—

zások kérdésével ; a külső és belső kapcsa- latok arányával; a termelő és nem termelő szféra egymáshoz való kapcsolatával; a tár- sadalmi. a gazdasági és a tudományos—tech- nikai tényezők hatásával. A szerzők nagy je- lentőséget tulajdonítanak annak a hatásnak.

amelyet a tudományos—technikai haladás (:

munkaeszközökre és a termelési folyamatok- ra gyakorol. s aminek következtében csökken (esetleg növekszik) egyes berendezések. tü—

zelő— és nyersanyagok, félkészterme'kek stb.

iránti igény. és ezáltal a nemzeti gazdasá- gok struktúrájában jelentős változások kö—_

vetkeznek be. A termelés anyagi—technikai bázisának gyökeres változása a termelés dif- ferenciálódásának és koncentrálódásának meggyorsulásához. a termelői kapcsolatok, kiszélesedéséhez. a nemzeti gazdaságok in- tegrálódásához és intemacionalizáládásához

vezet.

A munkaeszközök korszerűsödésével kap- csolatban a nagy hatékonyságú gépek. auto- mata gépsorok. géprendszerek alkalmazása során egyre jobban kiszoruló kézi munka hatását a szerzők úgy értékelik. hogy a dal—

gozók alapvető funkciója áttoládik a terme- lés kiszolgálására és ellenőrzésére. Ugyanak- kor az automatizálás terjedésével kapcsolat- ban felhívják a figyelmet arra, hogy foko- zott igény jelentkezik az automatizált rend- szerek ellenőrzésének és a technológiai fo—

lyamatok irányításának elektronikus számító- géppel történő megoldására.

Az ágazatok strukturális fejlődését vizsgál- va a szerzők megállapítják, hogy makroszin—

ten a legintenzívebb változás a népgazdaság iparosításának időszakában megy végbe, ezt követően a változási folyamatok gyengülnek.

Ebben az időszakban fejlődik ki nagy vona—

lakban a népgazdaság ágazati struktúrája.

Ez azonban nem jelenti azt. hogy a tudo—

mányas—technikai haladás nem eredményez az iparosítást követően is lényeges struktu- rális változásokat, hanem azt jelenti, hogy a strukturális változások jelentősége mikroszin- ten megnövekszik, a differenciálódás súly- pontja az egyes ágazatokon belülre helyező- dik át. Ezzel kapcsolatban a szerzők foglal—

koznak a termelés újabb és újabb ágainak kialakulásával, a termékválaszték megújulá- sával és kiszélesedésével, amelyek következ- tében a termelésnek a tudományos—techni—

kai haladással való kapcsolatában a nép- gazdasági tervezés és irányítás egyre bonyo-

lultabbá válik.

Mivel a meglevő feltételek mellett a leg- nagyobb és gazdaságilag fejlett országok sem képesek egyszerre valamennyi terület magas fokú fejlesztésére, a szerzők alapve-

STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

327

tő jelentőségűnek tartják a testvéri országok erőforrásainak, tudományos és termelői po- tenciáljainak a közös gazdasági problémák megoldására történő egyesítését. összefogá- sát. a KGST—országokban megvalósuló szoci—

alista gazdasági integrációt. így lehetővé vá- lik a tagországok számára. hogy gazdasági struktúrájukat az új. korszerű követelmények- nek megfelelően átalakítsák. és az integrá- cióban részt vevő országok számos feladatot munkamegosztással oldjanak meg.

A szerzők kutatásaikban alapvetően a test- véri országok kommunista és munkáspártjai—

nak kongresszusi határozataira és a nemzet- közi tudományos konferenciák anyagaira tá- maszkodtak. Ezek közüi a szocialista világ- rendszer kérdéseivel foglalkozó nemzetközi intézet munkatársai által összeállított ,,A szo- cialista országok népgazdaságában végbe—

menő strukturális változások" című kollektív monográfiát emelik ki.

A tanulmányban összefoglalt kutatások eredményei alapján a szerzők rámutatnak.

hogy a nemzeti gazdaságok ágazati struktú- rája és a tudományos—technikai haladás szo—

ros kapcsolatban áll egymással a gazdasági élet valamennyi szférájában. A tudományos—

technikai haladásnak az ágazati struktúrá- ra gyakorolt hatása egyrészről a haladást meghatározó ágazatok (gépgyártás. energe- tikai ipar, elektronikai ipar, műszergyártás), fejlődésének meggyorsulásában, másrészről az élő és a holt munka költségeinek csök- kenésében nyilvánul meg. A folyamatok terv- szerű irányításához elengedhetetlen a meg- felelő beruházási politika alkalmazása. A be- ruházások struktúrájának és irányának'meg- változtatása végső soron meghatározza a nemzeti gazdaságok ágazati struktúrájának az irányát is. A beruházások struktúrája és dinamikája egyben tükrözi a tudományos—

technikai haladás eredményeinek realizálá—

sát.

A KGST-országok gazdasági életének to—

vábbi fejlődéséhez a szerzők véleménye sze- rint a következő fontos népgazdasági kér—

dések megoldására van szükség:

1. a nemzeti gazdaságok tüzelőanyagokkal, ener- giahordozókkai, nyersanyagokkal való ellátottságá- nak fokozása, az anyagok ésszerűbb felhasználása.

elosztása:

2. a munkaerő elosztásának és felhasználásának javítása;

3. a főbb termelői alapok és a beruházások ága—

zatok közötti felosztásának és felhasználásának ja—

vítása;

4. (: tudományos—technikai folyamatok gyorsításá- val a termelés hatékonyságának és a termékek ml-

nőse'gének javítása;

5. a gazdasági fejlődés különböző szintjein állá országok nemzeti gazdaságának együttműködése ága—

zati struktúrájuk megfelelő kialakításában.

Az első kérdéscsoport megoldásában fon- tos helyet foglalnak el az olyan strukturális átalakítások, amelyek az energia— és anyag-

igényes termékek termelésének az energia—

forrásokhoz való közelítését célozzák, vala- mint a legújabb technikai eredmények fel- használásával — különösen az atomenergia előállításával -— kapcsolatos fejlesztések meg-

valósításai.

A munkaerő—felhasználás javításában kü- lönös figyelmet érdemel a termelő és a nem termelő szféra, az anyagi termelés alapvető ágazatai (elsősorban az ipar és a mezőgaz- daság). a nehéz- és a könnyűipar. az alap- tevékenység és a kiegészítő tevékenység kö- zötti felosztás. Egyre nagyobb súlyt kapnak a nemzetközi szocialista munkamegosztással

kapcsolatos kérdések.

A főbb termelői alapok kihasználásának és a beruházások ágazati struktúrájának javí—

tásához elsősorban azokban az ágazatokban van szükség a tudományos és technikai ha- ladás meggyorsítására. amelyekben a fog- lalkoztatottak számának csökkentésében nagy

tartalékok rejlenek.

A tudományos—technikai haladás nagymér—

tékben befolyásolja a termelési költségek, az élő és a holt munka arányának alakulását, a termékek minőségének javítását a társa- dalmi újratermelés valamennyi szakaszában.

Ehhez viszont szükség van az új eredmények szakadatlan bevezetésére és alkalmazására.

A KGST-országok termelésének ágazati struktúrája még nem alkalmazkodik megfe- lelően a globális stratégiai kérdések megol- dásához, és nem gyakorol kellő hatást az anyag-, az eszköz— és a munkaigényes ter- mékek előállításának csökkentésére. Ezért ar- ra van szükség. hogy az egyes országok ága- zati struktúrájuk alakításánál fokozottabban vegyék figyelembe a kölcsönös együttműkö—

dés lehetőségét.

(ism.: Csapodi Pál)

BURTSCHY, B. -— MENENDIAN. C.:

AZ lPARl TERMELÉS RÖVID TÁVÚ 'ELÖREJELZESE

(A propos de la prévision á court terme de la production industrielle.) — Revue de Statisfiaue App—

liauée. 1980. 2. sz, 5—24. p.

Franciaországban a gazdasági előrejelzés a szakértői becsléseken és a vállalati ankét módszerén kívül részben ökonometriai model—

lek segítségével, részben önálló regresszió- egyenletek alapján történik. A tanulmány az ipari termelés havi adatait jelezte előre az 1963 és 1977 közötti időszak idősorai alap- ján. Az idősort 1970. évi alapú bázisindexek

képezték.

A szerzők az előrejelzésben két módszert alkalmaztak. Az első a Box—Jenkins-módszer:

a másik az ipari termelés olyan regresszió- egyenletét alkalmazta. ahol a magyarázó