Csöppüs, I.: Mezőgazdasági termelés Magyarországon a második világháború időszakában

320

elsődleges számbavételi dokumentáció egy- ségesített formáinak bevezetése a köztársa- sági minisztériumok és főhatóságok vállala- tainál és szervezeteinél.

Különös figyelemmel kell megoldani a sta- tisztikai szervek egyik új feladatát: a munka- béralap egy rubeljére jutó fogyasztási cikk termelés számbavételének megszervezését.

Következetes és állhatatos harcot kell foly- tatni az állami fegyelem. az érvényben levő számbavételi rend és a beszámolási határ- idők megsértőivel, fel kell számolni az ada- tok eltorzítását okozó tényezőket.

Szélesíteni kell az ellenőrzések tematiká—

ját. az ellenőrzendő mutatók körét, különö—

sen a vállalatok. szervezetek munkájának értékelésével összefüggésben újonnan beve- zetett mutatók tekintetében.

Folyamatosan ellenőrizni kell az Állami Sta- tisztika Automatizált Rendszere harmadik szakaszának bevezetésével. az új kollektív felhasználású számítóközpontok létrehozásá—

val és a meglevők fejlesztésével. a munka- igényes statisztikai feldolgozások számítógép—

re vitelével. a területi agráripari egyesülések.

vállalatok és szervezetek információ-ellátásá- val, a könyvviteli nyilvántartás komplex gé—

pesítésének bevezetésével és az információ- feldolgozás költségeinek csökkentésével kap—

csolatos tervek teljesítését.

Az állami statisztikai szervek előtt álló 1983. évi feladatok megoldása érdekében erősíteni kell a Szovjetunió Központi Statisz—

tikai Hivatala felügyelete alá tartozó intéz- mények szerepét. A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatala Tudományos Kutató ln- tézetének növelnie kell a tudományos-kutató munkák hatékonyságát, csökkenteni azok be- vezetési és kidolgozási határidőit, javítani a statisztikai tudomány és gyakorlat közötti kapcsolatokat.

Az Össz-szövetségi Állami Tervező—techno-

lógia Intézet (VGPTI) fő feladata a számba—

vétel és beszámolás gépesítése ágazatközi problémáival kapcsolatos munkák tökéletesí- tése, a mind magasabb színvonalú típuster- vek és alkalmazási programok kidolgozása és az Állami Statisztika Automatizált Rendszeí re kidolgozásával és bevezetésével kapcso—

latos feladatok aktívabb megoldása.

A ,.Szojuzszcsottechnika" egyesülésnek biz- tositani kell a számitás— és sokszorosító—tech—

nikai berendezések folyamatos karbantartá- sát, nővelni az egyesüléshez tartozó vállala—

tok munkájának hatékonyságát. javitani a lyukkártyatermelést.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata- _ la káderekkel foglalkozó részlegének (GUPK) legfőbb feladata a statisztikával foglalkozó káderek képzettségi szinvonalának folyama- tos emelése.

Az állami statisztika további tökéletesítését célzó intézkedések sikeres teljesítése szoros kapcsolatban van a munka— és végrehajtási fegyelem állapotával. Az SZKP Központi Bl—

zottsága 1982. novemberi plénumán .lu. And- ropov főtitkár hangsúlyozta: .,Határozottabb harcot kell vivni a párt-. az állami- és a munkafegyelem bármely megsértése ellen."

A plénum határozatai fényében nagyobb fi- gyelmet kell szentelni a termelési és a mun—

kafegyelem további erősítésének, elsősorban a vezető szervektől kapott megbízások idő- ben és megfelelő minőségben történő telje- sítésének. az állami tervek teljesítéséről szóló sokoldalú információ szolgáltatásának, s vé- gül olyan légkör megteremtésének, amely

nem tűr el semmiféle mulasztást.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata- la és a szövetségi köztársaságok statisztikai hivatalainak kibővített kollégiumi ülésein el- fogadott határozatok teljesitése biztos ga- rancia az állami statisztikai szervek előtt ál—

ló feladatok sikeres megvalósitására.

(ism.: Szvitecz Zsuzsa)

GAZDASÁGSTATISZTI KA

üSÖPPUS l.:

MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉS MAGYARORSZÁGON A MÁSODIK VlLAGHABORÚ IDÖSZAKÁBAN (Die landwirtschaftliche Produktion in Ungarn zur Zeit des zweiten Weltkrieiges.) Kölner Vortröge u—nd Abhandlungen zur Sozial- und Wirtschaftsgeschichte.

Heft 37. Köln. 1983. Forschunglsinstitut für Social- und Wirtschaftsgeschichte an der Universitátöt z.u Köln.

72 p.

A kölni egyetem Társadalom és Gazdaság—

történeti Kutató Intézetének 1969—ben indult és évente átlagosan 2—3 kötettel gyarapodó nemzetközi kiadványsorozatában megjelent

—— magyarországi szerzőtől immár a negye—

dik -— mű a hazai gazdaságtörténetben elég- gé elhanyagolt időszakot dolgoz fel, gazdag

számszerű adatanyagra támaszkodva. Gunst Péternek, a két háború közötti időszak me- zőgazdaságáról írott monográfiája az 1938.

évvel zárul, az elmúlt 3—4 évtized mezőgaz- daságával foglalkozó munkák rendszerint az 1945. évi földreformmal vagy a mezőgazda—

ság szociallzálásával indulnak, Kiss Albert egész évszázadot átfogó, nagyívű tanulmá- nyaiban pedig természetesen nem is lehet helye néhány év részletesebb bemutatásá- nak. A háborús években általában meggyé- rülő hivatalos statisztikai adatközlések és (ta- lán) még inkább az 1938-1941. évi ország- terület—változások okozta elemzési nehézsé- gek miatt a második világháború mezőgaz-

STATISZTIKAI IRODALMl FIGYELÖ

daságáról gyakran csak a politikatörténet eszköz- és kifejezéstárából kölcsönzött álta- lános megállapítások élnek nemcsak az át- lagember, hanem a szakemberek tudatában is. Csöppüs István vállalkozott rá, hogy első- sorban a statisztikai adatokra és más kora- beli hivatalos (például közellátásügyi minisz—

tériumi stb.) adatgyűjtések és feldolgozások anyagára alapozva felkutassa a levéltári és egyéb publikált és nem publikált forrásokat (a békeelőkészítés nyilvánosan közzé nem tett dokumentumát, Varga István vezette ko—

rabeli Gazdaságkutató Intézet iratanyagát

stb.), felkeressen még élő, hiteles személyes

kútfőket (az 1943—ban hivatalban volt köz—

ellátásügyi minisztériumi államtitkárt), és mindezt saját számításaival kiegészítve — ne—

vezetesen: az adatokat területileg összeha—

sonlíthatóvá téve — közreadja. Természete- sen felvázolva az általános gazdaságpolitikai hátteret is és megvilágítva a számoszlopok—

ból és -sorokból adódó összefüggéseket.

Bevezetőként áttekintést ad az első világ- háború után megcsonkult és önállóvá lett ál- lam általános gazdasági és mezőgazdasági helyzetéről. Bemutatja a földterület művelési ágak szerinti megoszlását, az átlagos ter—

méshozamokat. az állatállomány, a mezőgaz- dasági üzemek nagyságcsoportok szerinti alakulását az első világháború előtt és köz—

vetlenül utána, majd mindezen tényezők, va- lamint az extenzív és intenzív növényfajták megoszlási arányának változását az 1920—as és 1930—as években. Vizsgálja az 1929—1933.

évi világgazdasági válság hatását. lsmerteti a válságból való kiIábolás érdekében foko- zódó állami beavatkozás egyes megnyilvánu- lási formáit: a devizagazdálkodási rendsza- bályokat, a mezőgazdasági termékek minősé- gének javítására, s ezzel exportképességé- nek fokozására tett gozdaságpolitikai intéz- kedéseket.

A kiadvány terjedelmének mintegy kéthar- mada foglalkozik kifejezetten a háborús évek alatti növénytermesztés alakulásával. A há- borús intézkedések —— az 1940 tavaszán be- vezetett és a következő évben kiterjesztett élelmiszer-jegyrendszer, a szabadkereskede- Iem fokozódó korlátozása, a szigorú beszol- gáltatási kötelezettség, majd annak 1943-—

1944. évi mérséklése és tervezett további eny—

hítése stb. — ismertetése után következő táb- lák a mezőgazdasági földterület szerkezeti változásáról kimutaják, hogy az 1938—1941.

évi területgyarapodások után (a jelentős rész—

ben erdővel és réttel borított országrészek visszakerülésével) a szántóföld több, mint 60 százalékos aránya 50 százalékra esett vissza.

A mezőgazdasági földterület egységére jutó (aranykoronában kifejezett) tiszta jövedelem 1941—ben — művelési áganként vizsgálva is

—— kisebb volt, mint az 1920. évi országterü- leten. Az 1943. évi adatok szerint a szántó-

7 Statisztikai Szemle

321

földnek nagyobb hányada (32,3 százaléka) tartozott a 20 holdnál kisebb birtokkategóriáé ba, mint 1935-ben (45,6 százalék), a 100 holdnál nagyobb birtok szántóterületének aránya pedig 29 százalékról 23 százalékra csökkent a trianoni országterületen is. Rész—

letes táblák mutatják be a terméseredménye- ket növénycsoportonként (kenyér— és egyéb gabonaneműek, hüvelyesek, kapások. keres- kedelmi és ipari növények, nyers takarmány- valamint zöldség- és főzelékfélék), összesen 28 növényfajtára vonatkozólag, 1938—1944 között minden egyes évben. összehasonlítá—

sul feltüntette az 1935—1938. évi átlagokat is, azonkívül a szerző számításai nyomán mindig összevetve — abszolút és viszonyszá- mokkal —— a trianoni határok közötti és meg- nagyobbodott ország növényfajtánkénti ve- tésterületét, valamint összes és átlagos ter-

méshozamait. l'

Az általában stagnáló, sőt egyes növény- fajták esetében vissza is esett hivatalos sta- tisztikai adatokkal szemben a szerző a tény—

leges növénytermelési terméseredményeket kb. 3—8 százalékkal magasabbra becsüli. (58.

old.

Bár a mezőgazdaságra a háborús években

— miként korábban is —— az eléggé egyoldalú gabonatermesztés volt jellemző. az egyes években természeti csapások miatt (is) gyen- ge hazai termés nehezen fedezte az alacso—

nyabb fejlettségű kárpátaljai és észak-erdé- lyi területekkel megnagyobbodott ország szükségletét. A termelés és export kombiná- lásával az egyes növényfajtákból belső fel—

használásra kerülő mennyiségekre vonatkozó számítások szerint a kenyérfejadag a hadvi- selő európai országok között Magyarorszá—

gon volt a legalacsonyabb. Pedig az 1930—- 1940. évek átlagában mutatkozó több mint 20 százalékos kenyérgabona—export az 1941—

1944. években 5 százalék körüli szintre csök- kent. A nemzetközi összehasonlításban ugyancsak eléggé alacsony szintű zsírellá- tásban — melynek gondjain a napraforgó- mag különösen 1942—1943-ban látványosan megnövekedett termelésével igyekezett a me—

zőgazdaság némileg enyhíteni — az export teljes leállítása szinte alig érzékelhető vál—

tozást hozott volna.

Remélhető, hogy Csöppüs István statiszti—

kailag példásan — 44 szövegközi vagy egész oldalas táblával —- dokumentált munkája nem marad folytatás nélkül, és a növénytermesz- tés után az egész mezőgazdaság második világháború alatti alakulásáról összefoglaló kép tárul a hazai nyilvánosság elé is. S mint- egy négy évtizeddel a háború után, talán a nem túl távoli jövőben, a statisztika— és gaz—

daságtörténeti kutatás törleszti adósságát a

háborús években korántsem stagnáló iparral szemben is egy iparáganként részletezett — és lehetőség szerint a mai országhatárok kö-

322

zötti területhez igazított —- monografikus fel- dolgozással. pótolva az összehasonlító sta—

tisztikai idősorokban sajnálatosan mutatkozó hiányokat is.

(Ism.: Kápolnai Iván)

:

CRAVEN, J.:

lNPUT—OUTPUT ELEMZES ÉS MOSZAKl HALADÁS

(Input-output analysis annd technical change.) — Econometrica. 1983. május. SBS—598. p.

A tanulmány olyan Leontief tipusú input- output rendszerek tulajdonságait vizsgálja, amelyeknél az ún. műszaki együtthatók idő- ben változnak. A műszaki változást a szerző ráfordítási együtthatók módosulásával méri.

A változás jellege szerint az időtől és a tér- től függően igen eltérő lehet. A ráfordítási együtthatók módosulása általában úgy je- lentkezik, hogy vagy valamennyi eltérő mér- tékben módosul. vagy csak néhány együtt- ható változik. A tanulmány 2—4. fejezetei azt az esetet tárgyalják, amikor az egyes együtt—

hatók azonos arányban változnak valamennyi időszakban: az 5. fejezetben pedig a szerző

megengedi azok időbeni változását bizonyos keretek között.

A fejtegetések a következő kérdésekre ke—

resik a választ:

1. melyek a hosszú távú következmények a ráfor- dítási együtthatókban mutatkozó állandó arányú vál- tozások esetén. és az együtthatók előrejelzésének nem szükségszerű velejárója-e a gazdaság produktív jellegének megszűnése?

2. ha a ráfordítási együtthatókban alternatív jel- legű változások mutatkoznak. melyik idézi elő a leg- nagyobb kibocsátást?

Tervgazdasógban az optimális fejlődési pá- lya megválasztása, a ráfordítási együtthatók optimális változásának kiválasztását követe- li meg. A Leontíef—modellnél. úgy tűnik, hasz- nos a Harrod típusú naturális fejlődés de- finiálása: összehasonlítva a követelményeket a többi műszaki változás által indukált ha- tásokkal. A műszaki változás alatt a szerző kifejezetten a fejlődést érti. Ez magában foglalja a ráfordítások közötti helyettesítést.

a gazdálkodási színvonal realizálódását, va- lamint az ismeretek gyarapodásának követ- kezményeit egyaránt. A gazdaság produktív jellege csupán arra utal, hogy a gazdasá- goknak van pozitív nettó kibocsátása.

, UA fejtegetések, pontosabban a levezetések kifejezetten elméleti, módszertani természetű eredményei a következőkben foglalhatók ösz- sze.

Az. eredmények első csoportja azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek mellett egy adott gazdasági—műszaki fejlődés folyama- tos hasznosítása biztosítja azt,, hogy a gaz-

daság mindig meg tudja termelni pozitív nettó kibocsátását. Egyszerű eset. amikor a ráfordítási együtthatók nem növekednek. Ál—

talánosságban a szerző kimutatja. hogy a ráfordítási matrix akkor és csak akkor pro-—

duktív jellegű. ha az egyes javak termelésé—

nél a közvetlen és a közvetett ráfordítások nem növekednek. A levezetések 6. tétele ezt az eredményt azokra az esetekre alkalmaz- za, amikor a gazdasági-műszaki haladás az egyik időszakról a másikra változik. ilyenkor a folyamatos produktív jelleg állandósulása megköveteli. hogy az egyes javak közvetlen és közvetett ráfordításai termelésüknél aszimptotikusan ne növekedjék.

A szerző a Harrod típusú neutrális műsza- ki változást írja elő a Leontief—modell számá- ra. Ez olyan gazdasági—műszaki haladás, amelyvvalamennyi jószág kibocsátásának nö—

velését tételezi fel az élő munka egységére vonatkoztatva. A fejlődés geometriai halad—

vány szerint megy végbe. A neutrális hala- dás egyszerűen jellemezhető a geometriai haladvány növekedési arányaival: az egyes ráfordítási szükségleteket a ráfordítás és a kibocsátás növekedési arányai szabják meg.

A tanulmány 5. fejezete a kibocsátások—

ban elért alternatív gazdasági—műszaki ha—

ladás hatásait vizsgálja az élő munka egy—

ségére vonatkoztatva. Ha az egymást követő gazdasági—műszaki haladás sorozatok vala—

melyik együtthatót gyorsabban csökkentik. de legalábbis nem lassabban, mint a neutrális jellegű gazdasági—műszaki haladás hasonló hosszúságú sorozata, akkor az összevetés ké- zenfekvő. Amennyiben egy ilyen uralkodó helyzet kizárt, akkor a Harrod típusú neut- rális gazdasági—műszaki haladás sorozat a 8.

tétel szerint (: kibocsátásokat az élő munka egységére vonatkoztatva aszimptotikusan ugyanolyan gyorsan növeli, mint bármilyen más műszaki—gazdasági haladás sorozat. Ha a tervező a kibocsátást maximalizálni kíván- ja, a Harrod típusú neutrális gazdasági—mű- szaki haladás választásából eredő veszteség valamennyi időszakban — az optimális meg- választásához képest aszimptotikusan nulla.

A neutrális gazdasági—műszaki haladás ily módon ugyanolyan szerepet játszik. mint a Neumann-féle maximális növekedési pálya az optimális fejlődés elméletében statikus tech-

nolágia feltételezése esetén.

A tanulmányban kifejtett 8. tétel mint a hosszútávú fejlődés elemzésének része kü—

lönösen a decentralizált gazdaságok számá- ra hasznos. Az innovációban indukálódott hibák egy- és kétszektoros modelljeivel meg—

határozott néhány pálya állandósult a Har—

rod típusú neutrális [pályák esetén, amikor a rendelkezésre álló gazdasági—műszaki hala- dás változatok innovációs lehetőségsoroza- tot alkotnak; A 8. tétel igazolható egységnyi kibocsátás sorozatok általánosítására. Bizo—