A tőkés gazdaság 1982-ben

(1)

STATISZTIKA! IRODALMI FIGYELÖ

779

k

i) kevés beruházás a szakképzés érdekében (32):

i) fejlethn pénzügyi ellenőrzés és információs rendszersfi) ;

k) mértékerlten képzett és kevésbé gyakorlott kö- zépvezetői gárda (21):

I) romló munkaerkölcs (20):

m) megfelelő anyagi ösztönzés hiánya és alkal- matlan jutalmazási rendszer (20);

nb épületek és a berendezések rossz állapota, hiány s felszereltsége (17);

o) iifoga'solható kapcsolatok a vállalatvezetők és a dolg zők között (9);

p) zavarok a szakszervezetekkel fenntartott kapcso—

latokban (8).

Az," amerikai vállalatok vezetői már kezdik

elis erni, hogy gazdasági egységük szegé—

nygswtermelékenységi színvonaláért ők maguk a felelősek, Szó sincs arról, hogy —— mint so- karr mondják — a vállalati felsővezetők nem teS' nek semmit a termelékenység javításáért.

Afszerzők szerint a baj az, hogy túl szűken éiitelmezik feladataikat, és csak rövid távon ellenőrzik végrehajtásukat. Kevés figyelmet szentelnek annak a fontos kérdésnek, hogy intézkedéseik mennyire illeszkednek a vállalat egész üzleti stratégiájához, és nem tudják el—

érni, hogy erőfeszítéseiket megfelelően támo- gassa a többi vállalati vezető.

Az igazgatók ,,személyre szóló" vállalati fel—

adatait a következőkben látja a tanulmány szerzője

1. határozzák meg a vállalati szempontból szük- séges intézkedések tárgyát. körét. méretét és sor- rendjét:

2. válasszák ki a végrehajtásért felelős — rész—

területi - műszaki igazgatókat. és lássák el őket .,stratégíaí útmutatókkal";

3. biztosítsanak a felelősök számára megfelelő folyamatos támogatást; a műszaki igazgatók nyújt- sák be saját konkrét javaslataikat, majd a felső vállalati igazgatók testülete vizsgálja meg azokat abból a szempontból, hogy illeszkednek—e az aktu- ális vállalati üzleti tervekhez, a termelőegységek eré- nyeit és hibáit figyelembe véve, megvalósíthatók- nak látszanak—e. biznak-e majd az alárendeltek a kérdéses javaslatokban mint a végrehajtás reális eszközeiben, mekkora a siker valószínűsége. eléggé pontosan becsülték-e a megvalósítás kockázatait, a központi feladatokat figyelembe vették-e.

A fő kérdés ezek után az, hogy a vállalat erőforrásai elégségesek-e a javaslatok meg—

valósításához, és ha nem, miben és meny- nyiben kell az egyes javaslatokat szűkíteni.

módosítani.

A javaslatokat végezetül meg kell vitatni, és az érdekelt funkcionális, illetve részegy- ségi igazgatókat be kell vonni mind a stra- tégiai tervek véglegesítésébe, mind ezek vég—

rehajtásába.

Általános tanulságként azt vonja le a cikk, hogy a termelékenységjavítást nem elkülö- nült, sajátos feladatként, hanem mint a vál- lalatvezetési műveletek alkotóelemét kell ke—

zelni. Az üzleti sikerek ugyanis éppúgy függ- nek a jól megválasztott termelékenységjavitó lépésekről, mint más, ,,szokásos" vállalati in- tézkedésektől.

(lsm.: Somogyi Miklós)

A TÖKÉS GAZDASAG 1982—BEN

(Kapitaliszticseszkaja ékonamika v 1982 g.) — Mí- rovaja Ekonomíka i Mezsdunarodnüe Otnoseniia.

1983. 3. sz. 104—125. p.

Az elmúlt év egymás után a harmadik vál- ságévet jelentette a kapitalista országok gaz- daságában. A régóta várt gazdasági fellen- dülés 1982-ben sem következett be. sőt. a válságjelenségek fokozódtak, a válság mind több országot és ágazatot érintett. A nyolc szerző által írt tanulmány rövid (számada- tokkal alátámasztott) összefoglaló áttekintést ad a legfontosabb tőkés országok 1982. évi gazdasági fejlődésének sajátosságairól és külön is elemzi az Egyesült Allamok, Japán, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaor- szág, Nagy-Britannia, Olaszország és Kanada gazdasági fejlődésének főbb vonásait.

A 24 fejlett tőkés ország gazdasági telje- sítménye 1982-ben —— előzetes adatok szerint

— csökkent. A bruttó hazai termék ezekben az országokban az előző évekhez képest 0.5 százalékkal mérséklődött. A gazdasági visz- szaesés mértéke különösen Kanadában, az Egyesült Államokban és a Német Szövetségi Köztársaságban volt számottevő. Jelentősebb növekedés csak Japánban és Franciaország- ban következett be. (Franciaországban azonban a növekedést súlyos feszültségek kiala- kulása kísérte,)

A nyugat-európai tőkés országokban a bruttó nemzeti termék az 1981. évi kismérté—

kű (0,3 százalékos) csökkenés után 1982—ben valamelyest (02 százalékkal) növekedett. va- gyis két évet együtt tekintve ezekben az or—

szágokban gazdasági stagnálás alakult ki.

A nyugat-európai országok helyzetét jelentő- sen befolyásolta a Német Szövetségi Köztár—

saság visszaesése, valamint az, hogy egy sor kisebb ország, különösen lzland, Portugália, Spanyolország. Svédország is válságos gaz- dasági körülmények közé került.

A fejlett tőkés országokban az ipari ter- melés volumene az előző évhez képest 3,8 százalékkal csökkent és szinte alig volt olyan tőkés ország. ahol termelésnövekedés—

ről lehetne beszélni. Az ipari termelés legnagyobb mértékű visszaesése Kanadában. az Amerikai Egyesült Államokban és Ausztráliá-

ban következett be.

A fejlett tőkés országok nyersolajtermelé- se 1982—ben változatlan szinten maradt. Az olajfogyasztás azonban 4.5 százalékkal — az utóbbi két év alatt több mint 10 százalékkal

— csökkent, egyrészt a válság által előidé—

zett keresletcsökkenés, másrészt az energia- megtakarításra irányuló intézkedések követ- keztében. A harmadik világ országaiból 13,3 százalékkal kevesebb olaj érkezett.

A tőkés országok gazdasági válsága kez—

deti szakaszának (1980—nak és 1981 első fe- lének) egyik jellemző vonása volt a fogyasz- tói kereslet csökkenése. A beruházások (és

(2)

780

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

ezen belül főleg a magánlakás-építés) visz- szaesése ebben az időszakban elsősorban a nyugat-európai országokra volt jellemző. Ez a tendencia folytatódott 1982-ben is, azonban erre az időszakra az Egyesült Államok- ban, Kanadában. a Német Szövetségi Köztár—

saságban és Olaszországban már a termelő felhalmozás csökkenése vált jellemzővé.

A költségvetési deficit és az áremelkedések megfékezése érdekében a fejlett tőkés or- szágok többsége 1982-ben .,kemény" restrik- ciós gazdaságpolitikát folytatott. Több or- szágban befagyasztották az állami alkalma- zottak bérét. Végeredményben a fejlett tő- kés országokban az infláció üteme mérséklő- dött, és kétszámjegyű infláció csak Francia- országban, Olaszországban és Kanadában alakult ki,

A restriktív gazdaságpolitika azonban to- vább növelte a munkanélküliek számát, ami 1982 végére a fejlett tőkés országokban meg- haladta a 34 millió főt. ez a gazdaságilag aktiv lakosság 8.7 százalékát tette ki.

Az 1982. évi gazdasági eredmények fényé—

ben a prognózisok óvatosabbá váltak. A köz- gazdászok többsége a megélénkülés kezdetét

1983 közepére teszi és hangsúlyozzák, hogy a fellendülés nagyon lassú és bizonytalan lesz. A prognózisok szerint a fellendülés mintegy 1,5 százalékos növekedést eredményez.

Viszonylag jelentősebb (2—3 százalékos) gaz- dasági növekedés az Egyesült Államokban és

Japánban várható.

A tőkés országok vezető hatalma, az Egye- sült Államok számára az 1982. év az utóbbi 35 év legnagyobb évi átlagos visszaesését

hozta. A magánberuházások, a tartós fo—

gyasztási cikkek vásárlására irányuló kiadá- sok. valamint az áru- és szolgáltatási export csökkenése következtében a bruttó nemzeti termék l,8 százalékkal csökkent, A válság különösen élesen jelentkezett az ipar terüle- tén. ahol a termelés az elmúlt három évben 21 hónapban csökkent. A feldolgozó ipar ka—

pacitásának 30 százalékát nem használták ki és a csődök száma katasztrofális méreteket

Öltött.

Annak ellenére, hogy az infláció visszaszo- rításóban jelentős eredményt sikerült elérni, a fogyasztói árak 1982—ben számottevően emelkedtek. lgy például az élelmiszerek ára 4, a közlekedésé 4.5, a lakásé 7.5, az orvosi ellátásé 11.5. a gázé és a villamos energiáé

12 százalékkal növekedett.

Az elfogadott inflációellenes monetáris po- litika eredményeképpen az állami vásárlások alig (0.3 százalékkal) növekedtek. Ezen belül azonban a hadi kiadások reálértékben 6 szó- zalékkal emelkedtek, miközben a polgári cél- ra fordított kiadások reálértéke 2 százalékkal csökkent.

A gazdasági válság elmélyülése következ- tében az Egyesült Államokban 1981 júliusától

;

1982 decemberéig 2 millió főt bocsátottak el és további 7 millió főt részleges ' unkaidő—

beni foglalkoztatásra irányítottak. %unka- nélküliek száma 1981-ben átlagosan 0,5 mil- lió főt tett ki, ami a foglalkoztatottakhak kö-

zel 10 százaléka. (A

Az Egyesült Álamokban 1982 mása 'k fe- lében korrekciókat hajtottak végre a 9 do—

ság szabályozásában. Ezek közül legfont sabb volt az 1982/83. és az 1984/85. pénzügy' évek-

re vonatkozó 98.3 milliárd dolláros adt'eme—

lés. a szociális kiadásoknak 30 milliárd dol- láros csökkentése és a kamatok jelentős r ér—

séklése. A hozott intézkedések eredmények 'p—

pen —- a szakértők véleménye szerint — k 2 Egyesült Államokban 1983-ban tovább fo'y- tatódik az infláció csökkenése és megindul' at a gazdaság mérsékelt fellendülése, ami azc n- ban várhatóan jelentősen elmarad a megá—

élénkülési fázis szokásos növekedési ütemét—_

től. '—

A japán gazdaság számára az 1982. év súlyos feszültségekkel volt terhes. A gazda- sági növekedés ütemét — az előző évekhez ,!

képest - jelentősen mérsékelte az export 7.6 * százalékos visszaesése. ami alapvetően a fejlett tőkés országokban kialakult krízis követ- kezménye volt. Az exportpiacok szűkülésének hatására a japán iparban a növekedés üte—

me évről évre csökkent. Az ipari termelés növekedése 1982—ben alig haladta meg az 1 százalékot, ami egyúttal maga után vonta a nyers— és a fűtőanyagimport jelentős csökke- nését is.

Végeredményben Japán kereskedelmi me'r- legében 1982-ben 128 milliárd dolláros aktív szaldó alakult ki. Ugyanakkor a fizetési mér—

leg a hosszabb távra szóló befektetések nagy- mértékű passzívuma következtében 6.7 milli- árd dolláros hiányt mutatott. Az ország valu- tatartalékai 1982 végén közel 23 milliárd dol- lárt tettek ki, ami több mint 5 milliárd dol- lárral volt alacsonyabb az előző évi szintnél.

A különböző prognózisok ellenére, ame- lyek 1982-re fellendülést jósoltak, a Német Szövetségi Köztársaság gazdasága válságos helyzetbe került; a bruttó hazai termék 1981 után 1982—ben is csökkent (1.2 százalékkal).

A gazdasági visszaesés a belső és a külső kereslet csökkenésére. valamint belpolitikai tényezőkre vezethető vissza. A külső ténye- zők szerepét jelzi. hogy az exportmegrencle- lések csökkenése miatt az ipar vezető ága- zataiban (a gépiparban. a vegyiparban és a fémiparban) a termelés számottevően vissza—

esett. Jelentős gondot okozott az országban a fokozódó munkanélküliség és a költségve- tési deficit is. A feszültségeket viszont eny—

hítette, hogy a lanyha belső kereslet miatt az import csökkent, a cserearányok javultak és a kereskedelmi mérleg aktív egyenlege rekordszintet, mintegy 55 milliárd márkát tett ki.

(3)

STATISZTIKA! lRODALMl FlGYELÖ

781

§

Az 1982. év Franciaország számára viszonylag mérsékelt (1.5 százalékos) gazdasá- gi növ' dést, az ipari termelés ugyanilyen mértéku visszaesését, hatalmas kereskedelmi- és fizetésimérleg-hiányt, rekordszintű költ—

ségvetési deficitet hozott. Ezzel párhuzamo—

san íáíilyos problémaként folytatódott az in—

flácsg és a munkanélküliség növekedése.

Franciaország esetében különösen az infláció okozott gondokat, mivel mértéke 1982—ben 6—

7 százblékkal haladta meg a fontosabb kereskedelmi partnereknél kialakult szintet. En- nek következtében a francia frank a nem—

zetközi pénzpiacokon erősen gyengült és jú—

nius közepén be is következett a frank kény- szerű, 5,75 százalékos devalválása.

A külkereskedelmi eredmények a frank de- valválása ellenére romlottak. A külkereske—

delmi mérleg hiánya 93 milliárd frankra nőtt.

A folyó fizetések hiánya pedig az 1981. évi Sp milliárdról 1982—re 80 milliárdra növeke- dett.

' Nagy-Britannia gazdasága 1982—ben dep- _ressziós állapotban volt, annak ellenére, hogy 'a gazdaság teljesítménye — elsősorban az északi—tengeri intenziv olaj- és gázkitermelés és a magas árak következtében —- valame—

; lyest, O,5 százalékkal javult. Depressziós szimptómának tekinthető, hogy a vállalatok pénzügyi helyzete romlott, a csődök rekordszintet értek el, és folytatódott a munkanél- küliek számának növekedése. Egymás után.

már a második évben csökkent a dolgozók reáljövedelme.

A prognózisok szerint Nagy—Britanniában 1983-ban a gazdasági növekedés —— a fo- gyasztói és a bruttó beruházások mintegy 1.5 százalékos csökkenése mellett —— '1 száza- lékos lesz. Ugyanakkor a fizetési mérleg po- zitív szaldója csökkenni. a munkanélküliség növekedni fog.

Olaszországra a gazdasági pangás jellem—

munkanélküliség alakult ki. Az ipari terme- lés csökkenésének irányába hatott az is, hogy a megrendelések volumene 6.4 százalékkal volt kisebb. mint az előző évben. Végered- ményben az ipar termelési kapacitásait 1982—

ben csak 70 százalékban használták ki, a csődök száma pedig 198i1-hez képest 29 szó- zalékkal növekedett.

Az olasz gazdaságban bizonyos stabilizáló szerepet játszott a külkereskedelem: az export volumene 5, az importé 3 százalékkal nőtt. Az export növekedését elősegítette a lí—

ra 25 százalékos leértékelése a dollárhoz ké-

pest.

A magas infláció 1982-ben az olasz gaz—

daság egyik fő problémája maradt —- annak ellenére — hogy az előző évek közel 230 szá- zalékos inflációja 13 százalékra csökkent.

Kanada gazdasága 1982-ben az egyik leg- súlyosabb gazdasági válságát élte át. A brut—

tó hazai termék 4,8, az ipari termelés kere—

ken 9 százalékkal csökkent. A válság a tár- sadalmi—gazdasági problémák rendkívüli kí- éleződésével járt együtt: a fogyasztói keres—

let 22 százalékkal csökkent. tömeges munka- nélküliség alakult ki. Súlyos helyzet keletke- zett a beruházások területén, amit tovább fo- kozott az alacsony (67 százalékos) kapacitás—

kihasználás és a nyereség háború utáni leg—

nagyobb mértékű (314 százalékos) csökkené- se. Előzetes adatok szerint. a magánberuhá- zások volumene 1982—ben 14 százalékkal csökkent. A munkanélküliség folyamatosan növekedett, és 1982 októberében elérte a foglalkoztatottak 12,7 százalékát.

A külkereskedelem aktív szaldót ért el, azonban ez csak látszólag kedvező, mivel ebben döntően az import volumenének 13 százalékos csökkenése játszott szerepet.

Az előrejelzések szerint Kanada gazdasága még 1983—ban is depressziós állapotban lesz és csak szerény, 1,2 százalékos növekedés ző. A bruttó hazai termék növekedése 1981— várható.

ben és 1982—ben is közel volt a nullához. A

kereslet csökkent, magas inflációs ráta és (ism.: Csahók István)

BIBLIOGRÁFIA

A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálatóhoz az alábbi könyvek érkeztek be:

STATlSZTl KAI ÉVKUNYV

INDIA Statistical pocket book 1979. Ed .by the Central Statisticai Organisation. Department of Sta—

tístics. New Delhi. 1980. india. Press. XVl, 278 p., 8 !.

India statisztikai zsebkönyve, 1979.

l 53 D 4"1979 IAPAN statistical yearbook 1981. Ed. by the Statis- tícs Bureau. Tokyo. 1981. Statist. Bureau. 24, 757 p.

Japán statisztikai évkönyve, 1981.

l 51 C 13/1981

KOREA statistical handbook 1980. Ed by the Na- tional Bureau of Statist. Seoul. 1980. Econ. Planning

Board. 141 p.

Dél—Korea statisztikai kézikönyve, 1980.

! 145 D 2/1980 NARODNOE hozjajsztvo Kirgizszkoj SZSZR v 1980.

g. Sztatiszticseszkij ezsegodnik. lzd.: Central'—noe Sztatiszticseszkoe Upravlenie. Frunze. 1981. lzdat. Kür—

güzsztan. 299 p.

A Kirgiz Szoviet Szocialista Köztársaság népgazda- sága 1980,

(l 42 C 123/1980