STATISZTIKAI lRODALMI FlGYELÖ
99
Tovább kell fejleszteni az automatizált adatbázisokat, meg kell valósítani az osztott adatbankokra való áttérést, amelyek révén minőségileg javítható lesz az állami statisz- tika felhasználóinak információellátása. A megfelelő technikai bázissal rendelkező szá- mítóközpontokban el kell kezdeni az ágazati statisztikai adatbankok létrehozását, gyorsí-
tani kell a regiszter tipusú automatizált adatbankok bevezetését.
A szovjet állami statisztikai szervek előtt álló feladatok megoldása megköveteli a ká- derállomány továbbképzését, felfrissítését és a szemlélet megváltoztatását.
(Ism.: Csaho'k István)
GAZ DASÁG STATISZTI KA
HAVLIK, P. :
AZ EURÓPAI KGST-TÉRSÉG MINT AZ OSZTRÁK KÉSZTERMÉKEK
lFELVEVÖPIACA
(Der europöische RGW—Raum als Absatzmarkt für österreichische Fertigwaren.) Wiener Institut für ln- ternationale Wirtschaftsvergleiche. Wien. 1985. 50 p.
A szerző a KGST—országok késztermékpia- cainak múltbeli elemzéséből kiindulva vizs- gálja az osztrák késztermékek jövőbeni ex- portlehetőségeit. Az elemzésbe a következő termékcsoportokat vonta be:
SITC 6 — feldolgozott áruk,
SITC 7 — gépek, közlekedési eszközök, SITC 8 —- egyéb késztermékek.
A végzett vizsgálat módszere:
— az 1978—1982. évek közötti tényleges áruforgalmi tendenciák.
—- hipotétíkus forgalmi adatok az osztrák értéke- sítésről a tőkés országok KGST-be irányuló készter-
mékexportjának dinamikája alapján.
— múltbeli tapasztalatokat értékelve a tendenciák feltárása.
jövőbeni
Az osztrák késztermék—értékesítési lehető—
ségek feltárásához a szerző megfelelő kép- letek felhasználásával a következő kompo—
nenseket vizsgálta: piaci növekedés, struk- túraváltozás, a versenyhelyzet alakulása.
Több évre visszanyúló általános áttekintés során foglalkozik a szerző az 1970-es évek- ben fellendült kelet—nyugati kereskedelem—
mel, majd az 1980-as évek politikai problé- máival és eladósodási válságával, a szoci—
alista országokkal folytatott nyugati kereske- delem visszaesésével.
A KGST-országok számára nem marad más választás — fejti ki a szerző —, mint a nyu—
gati import visszafogása és a költséges ön- ellátás a mezőgazdaságban és az energia- ellátásban. Azonban a fejlett technológiájú késztermékeket a szocialista országokban je- lenleg nem tudják belső termelésből helyet—
tesíteni, így ezen a területen továbbra is be- hozatalra szorulnak.
Minthogy a kelet—nyugati kereskedelem erős függvénye a politikai viszonyok alaku-
lásának, a semleges Ausztria az általános politikai helyzettől függetlenül is javítani tudja piaci pozícióit a KGST-térségben — ál- lapítja meg a szerző.
7.
A késztermékexport általános tendenciájá- ban is jelentős eltéréseket tár fel az egyes országok között. Míg Lengyelország és Ro- mánia (: vizsgált 1978 és 1982 közötti időszak folyamán nyugatról származó késztermékim—
partját jelentősen csökkentette (——28 száza- lék), addig a Német Demokratikus Köztár- saság importstruktúráját a késztermékek ja- vára alakította át H—8,7 százalék). Bulgá- riában és Magyarországon a behozatal meg—
közelítően azonos szinten maradt. A Szovjet- unió már eleve kevés készterméket impor- tált, minthogy jelentős devizát kellett gabo- nabehozatalra fordítania. Az import visszafo- gása a szocialista országok részéről legin—
kább a gépipar és a közlekedési eszköz ter- mékcsoportot érintette.
Az osztrák késztermékek fő piacán (Ma- gyarország, a Német Demokratikus Köztár- saság, Csehszlovákia, Bulgária) a legered- ményesebb értékesítési pozíciók (: feldolgo- zott termékek csoportjában (SITC 6) alakul- tak ki. Például a csehszlovák piac e szekto- rának 19, a magyarénak 18,7, a bulgárénak 17,3 százalékát osztrák áruval elégítették ki
1982—ben.
A szerző megállapítja, hogy Ausztriának a KGST-országokba irányuló hipotétikus (mint- egy 201 millió dolláros) exportnövelési le—
hetőségét csak 36 százalékban tudta kihasz—
nálni, a szocialista országoknak — főként a beruházási import csökkenésében mutatkozó - restrikciós intézkedései következtében.
A tanulmány Magyarországgal foglalkozó fejezetében a szerző Ausztria jövőbeni érté- kesítési törekvéseit elemzi. A legintenzívebb piaci munka az eddig csökkenő tendenciát mutató gépipari termékek és közlekedési esz- közök csoportjában várható; növelni kíván- ják a gyógyászati berendezések, műszerek.
ellenőrző és irányító készülékek forgalmát is.
A tanulmány —- számos táblával kiegészít- ve — részletesen foglalkozik a többi szoci- alista országba irányuló osztrák exporttal is.
Az adatok országonként és árucsoportonként tükrözik a KGST-országok tőkés késztermék- importjának alakulását az 1978—1982. évek között, ezen belül
— Ausztria exportjának alakulását,
— az árustruktúra változásait.
