STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
KULFOLDI STATISZTIKAI IRODALOM'
A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA
A KGST—TAGORSZÁGOK GAZDASÁGA AZ 1961—1981. ÉVEKBEN
(Ékonomika sztran-cslenov SZÉV za 1961—1981. gg.
Sztatiszticseszkij szbarnik.) Moszkva. 1982. SZÉV.
Szekretariat. 211 p.
A KGST Statisztikai Együttműködési Állan—
dó Bizottságát éppen húsz évvel ezelőtt, 1962—ben hozták létre a tagországok statisz- tikai információs rendszereinek egységes ajánlások kidolgozása révén történő össze- hangolása céljából. A KGST Titkárság az évforduló alkalmából jelentette meg ezt a statisztikai adatgyűjteményt, amely a KGST—
országok húszéves társadalmi, gazdasági fej- lődését mutatja be. Ezen túlmenően e ki- advány készítőinek az is céljuk volt. hogy ebben a kiadványban is bemutassák: a Bi- zottság húszéves tevékenységének eredmé- nyeként ma már rendelkezésre áll egy olyan egységes statisztikai mutatószám-rendszer, amelynek segítségével a tagországok társa—
dalmi. gazdasági fejlődésének elemzése sok- oldalúan, a statisztikai összehasonlithotóság biztosítása mellett történhet. Különösen ér- tékes ebből a szempontból az előszóban közreadott elemzés, amely a táblázatoktól némiképen eltérően elsősorban a KGST kö- zösség egészének fejlődését. eredményeit vizsgálja.
A kiadvány táblázatai mutatják és a szö—
veges elemzés is kiemeli, hogy az 1961—1981.
években a KGST4országok tovább növelték gazdasági potenciáljukat. Jól látható ez töb- bek között abból is, hogy a KGST—országok együttes nemzeti jövedelme 1981-ben 3.2—
szerese volt az 1960. évinek. Ezen belül a KGST-országok fejlettségi színvonalának ki- egyenlítésére irányuló erőfeszítések eredmé- nyeként Bulgáriában a növekedés 4,3-, Cseh- szlovákiában 2,4-, Lengyelországban 2,7-, Magyarországon 2,8-, Mongóliában 2.5- a
Német Demokratikus Köztársaságban 2,6-, Romániában 5,5- és a Szovjetunióban 3.3- szeres volt.
A' KGST közösség gazdasági potenciáljá- nak gyors növekedése az anyagi termelés és elsősorban a beruházások dinamikus emelkedésén alapult. A KGST—országok be- ruházásai az elmúlt húsz év alatt 3.4-szere—
sére nőttek, amelynek következtében erőtel—
jesen átalakult az egyes tagországok nép- gazdasági struktúrája. A beruházási eszkö- zök jelentős hányada az iparban került fel- használásra, ezen belül nőtt a gépek és gé- pi berendezések aránya. A KGST—országok közös erőfeszítései eredményeként ebben az időszakban számos objektum készült el. Be—
fejeződött a kiembaevi azbesztmű első fo- kozatának épitése, átadásra került a .,Szö- vetség" gázvezeték. megkezdődött a Szov—
jetunió területén a kaolinkombinát épitésé- nek előkészitése.
Az 1961—1981. évek lendületes ipari fej- lődését jól jellemzi, hogy a KGST-országok összes ipari termelése ezen időszak alatt 4.2-szeresére emelkedett. Ennél lényegesen gyorsabb volt az ipari termelés emelkedése Bulgáriában (6.3-szeres), Mongóliában (7.4- szeres) és Romániában (9,9-szeres). Az ipari termelés növekedésének legfontosabb ténye- zője ebben az időszakban a munkatermelé- kenység emelkedése volt. amely 1981-ben a KGST közösség átlagában 2,6-szer volt ma—
gasabb, mint 1960—ban, és a termelés növe—
kedésének háromnegyedét fedezte.
Az ipari termelés növekedésére a KGST—
országokban is egyre nagyobb hatást gya- korolt a tudományos—technikai forradalom.
Különösen erőteljessé vált ez a Komplex Program 1971-ben történő elfogadása után, amelynek eredményeként az egyes tagorszá- gokban meggyorsult a technikai haladás
* A Statisztikai Szemle 1962. júliusi számától kezdődően a "Statisztikai Irodalmi Figyelő"-ben a külföldi statisztikai könyvek és folyóiratcikkek ismertetését havonta közli.
A Külföldi statisztikai irodalom egyes fejezetein belül az anyag általában könyv- és folyóiratcikk- ismertetésekre tagolódik. (Ezeket * választja el egymástól.) Az ismertetések szerzők, illetve ahol szerző nincs, a cimek betűrendjében következnek egymás után.
7 Statisztikai Szemle
1 042 STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ
szempontjából jelentős szerepet játszó ipar- ágak fejlődése.
A KGST-országok ipari fejlődését az 1961—
1981. években a gép— és a vegyipar, vala- mint az energiatermelő ágazatok súlyának növekedése jellemezte. Jelenleg a KGST-or- szágok átlagában ezek az ágazatok teszik ki az ipari termelés kétötödét. Különösen gyors ütemben nőtt a gépgyártás és a vegy- ipar termelése: az elmúlt húsz év alatt a KGST—országok átlagában vizsgálva közel kétszer olyan gyors ütemben, mint a teljes ipari termelés.
Az ipari termelés gyors növekedését elő—
segítette, hogy az energiatermelés is gyors ütemben nőtt. A KGST-országok 1981—ben már 4.3—szer annyi villamos energiát, közel 4-szer annyi kőolajat és 9-szer annyi föld- gázt termeltek, mint 1960-ban. Az energia- ellátás biztonságát növelte az egységes ener- giarendszer bővülése is, amelynek objektu- mait — többek között Vinnyica és Albertir- sa közötti 750 kV—os távvezetéket is — a tagországok közös beruházási erőfeszítései- vel hozták létre.
A lakosság ellátásában, az életszínvonal emelésében központi szerepet játszik a me- zőgazdasági termelés emelkedése. Az 1961—- 1981. években a KGST-országok mezőgazda—
sági termelése számos kedvezőtlen időjárá—
sú év ellenére 1.5—szeresére nőtt. Ebben dön- tő szerepet játszott a beruházási összegek jelentős emelkedése, amelynek eredménye- ként az elmúlt húsz év alatt a mezőgazda—
sági traktorállomány közel 2.6-szeresére emelkedett. Ugyancsak gyors ütemben nőtt a KGST-országokban felhasznált műtrágya mennyisége is. 1981-ben (: KGST—országokban összesen (hatóanyagra átszámítva) több mint 30 millió tonna műtrágyát használtak fel, ami hatszorosa az 1960. évi mennyiségnek.
Az anyagi—műszaki bázis szélesítésének ered- ményeként nőttek a mezőgazdasági termés- eredmények. Az 1976—1980. években a KGST—
országokban évi átlagban 180,5 millió tonna szemes terményt takarítottak be. ami 1.6-sze- rese az 1961—1965—ös tervidőszakban betaka- rított mennyiségnek. Az állattenyésztés brut- tó termelése a növénytermelés eredményei-
nél is kedvezőbben alakult.
A KGST-országok fejlődését az 1961—1981.
években a külkereskedelmi forgalom dinami- kus növekedése jellemezte. Az átlagos évi 11,7 százalékos növekedés eredményeként a forgalom 1981-ben 245 milliárd rubelt tett
ki, ami 1970-hez viszonyítva 4,2-szeres, 1960—
hoz viszonyítva 9.6-szeres növekedést jelent.
Ezen belül a tagországok egymás közötti forgalma - 1960—hoz viszonyítva — közel 9- szeresére, a fejlett tőkés országokkal folyta- tott kereskedelem értéke 12-szeresére, a tej—
lődő országokkal lebonyolított forgalom 17- szeresére emelkedett. Fontos körülmény, hogy
a tagországok egymás közötti kereskedelmé- ben nagy súllyal szerepelnek a gépipari ter- mékek. Arányuk az 1960. évi 31,7 százalék—
ról napjainkra 39,8 százalékra nőtt.
Az életszínvonal növekedésének anyagi alapját az egy főre jutó megtermelt nemzeti jövedelem növekedése képezi. amely az 1961—1981. években a KGST-országok átla- gában 2,7-szeresére nőtt. Gyors ütemben emelkedtek a közösségi fogyasztási alapok is. A lakosság életkörülményeinek javításá- ban központi szerepet játszott a lakásépí—
tés. Az 1961—1981. években a KGST-orszá- gokban mintegy 61,5 millió lakás épült. ami több mint 250 millió ember számára jelen- tkett új lakást, illetve jobb lakáskörülménye-
et.
(Ism.: Nagy Sándor)
MATJUHA. l.:
A SZOVJE'TUNIÓ KÖZPONTI STATtSZTIKAi HIVATALÁNAK 1982. ÉVI MUNKATERVE
(Plan sztatiszticseszkih i metodologicseszkih rabot CSZU SZSZSZR na 1982 god.) —- Vesztník Sztatisztíkí.
1982. 3. sz. 3—13. p.
Az 1982. év a szovjet állami statisztikai szervek munkájában új szakaszt jelent, ame- lyet a statisztika minőségének és operativi- tásának növelésével, a számítógépes adatfel- dolgozás igényeihez igazodó beszámolási rendszer továbbfejlesztésével, a gazdasági te- vékenységek elemzése, tervezése és irányító- sa követelményeinek megfelelő statisztikai adatgyűjtések kidolgozásával jellemezhetünk.
A vállalatok. szervezetek és intézmények statisztikai beszámolói, a speciális összeírá—
sok csakúgy, mint a reprezentatív adatfelvé- telek egész sora elsősorban azt szolgálják, hogy a statisztikai szervek az ötéves, illetve éves állami terv, a különböző népgazdasági célprogramok teljesítését, illetve megvalósu- lását nyomon kövessék, elemezzék, és a fel—
ső vezetést a szükséges információkkal ellás- sák. Feladatuk továbbá, hogy az ország gaz- dasági potenciáljának növelését, a népgaz—
dasági hatékonyság javulósát, a termelés in—
tenzifikálását, a tudományos—műszaki hala- dás gyorsítását, (: munkatermelékenység emelkedését, a termékkibocsátás növekedését és minőségének emelkedését elemezzék.
Az állami és párthatározatok végrehajtá- sának megfigyeléséből adódóan 1982-ben új mutatókat építenek be a beszámolási rend- szerbe, új adatgyűjtések elrendelését terve- zik. hogy az új gazdálkodási rendszerben működő vállalatok tevékenységének eredmé- rllyességét még körültekintőbben tudják érté-
e nr.
A munkatervben az egyik alapvető helyet a műszaki haladás statisztikája foglalja el.
