A társadalmi szolgáltatások fejlődése a felszabadulástól napjainkig (II.)

A lÁRÉÉéADALlN—f'li TÚL

A EELSZWBíDl; ÉL NWI—ZWÉÚG ílljl

BARiA BARNABÁS

A társadalmi szolgáliaíásekal nyolcalrendszerbe csonerlosítva a tanulmány el- ső részében (lásd: Sfaiísztikaá Szemle, 3975. évi 7. sz. 6333010353, ' és kulturális szolgáltatásek ráfo-n Sir-ir., a tí;z'3acía?embiztas;"'.;

ügyi és munkavédelmi, illetve szociális szolgáltatásokat elemeztük, különös tekin- tettel a felszabadulás óta eltelt időszakban tapasztalható változásokra, fejlődésre.

A tanulmány most következő részében az elmúlt harminc év kulturális és okta—

tási adataival. valamint a lakás—. város- és községgazdálkoa'ási szolgáltatásokkal, az cnergiaszolgáltatással, a vízellátással, illetve csatarnázással foglalkozunk.

V. KULTURÁLIS SZOLGÁLTATÁS

A felszabadulás előtti félfeudális társadalmi rendszernek és a termelés tech- nikei elmaradottságónak közvetlen következménye volt a kulturális életben, az is—

kolákban érvényesülő diszkrimináció, a tömegek kulturéládási lehetőségeinek bij—

nya és ezek együttes hatására a széles néprétegek kelturális elmaradottsága.

Az ország lakosságának kulturális színvonalát elsősorban az iskolázeitság foka tükrözi, de ide tartoznak -— sok más tényező mellett - a szakképzettség, az iskolán kívüli művelődési le'fetőségek és ,az ezek felhasználására irányuló társa—

dalmi igények is. Az iskolázottság Magyarországon az 1930—es években és a negy—

venes évek elején is alacsony szintű volt.

A 15 éves és idősebb népességbó'l az általános _ iskola § évfolyamának megfelelő és ennél ' magasabb végzettségűek aránya 1947—ben

Megnevezés Százalék

Korcsoportek szerint

15—39 évesek . . . 17.4 40—59 évesek . . . . . . . . . . . . 13.7 60 éves és idősebbek . . . 9.0 Településjelleg szerint

Budapesten . . . 3ó.6 Városokban . . . , . . . 20.11 Községekben. . . 5.1 Nemek szerint

Férfiak . . . . Nők . . . . . Együtt . . .

...161 .145'1 ...15.1

....

111:

788 BARTA BARNABÁS

1941—ben a 7 éves és idősebb lakosság 7 százaléka volt analfabéta. további 36 százaléka pedig öt vagy ennél kevesebb iskolai osztályt végzett. az általános iskola 8. osztályának megfelelő vagy ennél magasabb végzettséggel mindössze 13

százaléka rendelkezett.

Az átlagosnál jóval elmaradottabbak voltak az idősebb korúak, a vidéken la—

kók és a nők.

Ugyanezen tendenciákat tükrözik az analfabéták arányában mutatkozó kü- lönbségek: Budapesten 2.4, a községekben 8.1 százalék. a nők között közel más- félszer akkora. mint a férfiaknál, és a 60 évesek és idősebbek körében 18,8 szá- zalék volt. míg a 15—39 évesek között 3.7 százalék (ami szintén rendkívül magas arány).

Élesek voltak az iskolázottságban mutatkozó különbségek társadalmi réte—

genként, elsősorban a szegényparasztság és a munkások szakképzetlen rétegei- nek hátrányára. Az iskolába járók száma és összetétele pontosan tükrözte az oktatásban megvalósuló társadalmi diszkriminációt. A dolgozók széles rétegeinek gyermekei az elemi iskola hat osztályát többéfkevésbé elvégezték, ezt követően

..ismétlő iskolába" jártak, majd munkába álltak.

A polgári iskolák. illetve a gimnáziumok 4. osztályába egy korosztálynak 17 százaléka jutott el, és 14. életévük betöltése után 13 százalékuk folytatta csak a tanulmányait (1937/38. tanévi ada-tok).

25. tábla

Oktatásban részesülők .azx1937/38. tanévben

Ezer fő megfelelő korú fiatal közül

Megnevezés oktatásban részesül

fiú leány összesen

Az elemi iskola 5—6. osztályában . . . 333 326 659

A polgári iskola 1—2. osztályában . . 71 77 148

A gimnázium 1—2. osztályában . . . 43 15 58

Együtt . . . 447 418 865

Az elemi iskola 7—8. osztályában . . . 14 8 22

A polgári iskola 3—4. osztályában . . 57 65 122

A gimnázium 3—4. osztályában . . . _ 41 15 56

Együtt . . . . . . 112 88 200

A gimnázium 5—8. osztályában . . . 32 11 43

Egyéb középiskola 1— 5. osztályában . . 16 14 30

Szakmunkásképzésben . . . . 77W 15 92

Együtt . . . 125 40 165

Felsőfokú oktatásban . . . 20 3 23

Egy—egy korosztályból kevesen jutottak a közép- és felsőfokú iskolákba. bizo- nyítva azt, hogy ezek az iskolák a kiváltságosak számára voltak fenntartva. Még inkább igazoltnak látjuk ezt. ha figyelembe vesszük, hogy a középiskolák tanulói között a munkások és a szegényparasztok gyermekei együttesen is csak 4.0 szá- zalékkal részesedtek. és a felsőoktatási intézményekben arányuk alig érte el a 3.5 százalékot. A lányok nagy hányada az általános iskola 6. osztályáig. illetve a 8.

osztálynak megfelelő végzettség megszerzéséig jutott, míg a fiúk közül többen jár- tafk középiskolába. egyetemre, főislko'lára, és jóval többfiú tanult szakmát. mint lány.

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLÓDÉSE 7/89

Az iskolán kívüli művelődés lehetőségeit sokféle tényező korlátozta. Elsősor- ban az ország településeinek nagy részében nem volt sem mozi. sem könyvtár.

sem kultúrotthon. Be kell vallani. hogy a legtöbb helyen igény sem volt arra, hogy ilyen intézményeket létesítsenek. Ún. ,,kulturális" lehetőségeket elsősorban az egy- házak. továbbá ,,gazdakörök", ipartestületek. kaszinók biztosítottak. ahol a részt—

vevők köre meglehetősen szűk volt.

1938-ban mintegy 1900 népkönyvtár és további 3100 ,,közkönyvtár" működött meglehetősen elavult és kétes értékű könyvállománnyal. Az olvasók számáról ada- taink nincsenek. A könyvek jelentős része a háború alatt elpusztult, a könyvtár- hálózat kiépítésére és az állomány feltöltésére lényegében csak jóval a felszaba- dulás után, az 1950-es években került sor.

1935-ben mintegy 600 mozi működött. 1944-ig feltehetően több mozit léte- sítettek, de a háború alatt elég sok megsérült. 1935-ben 18,5 millió néző volt a mozikban.

A színházak közönsége — elsősorban a belépőjegyek viszonylag magas ára miatt -- meglehetősen szűk körből került ki. Az 1929—1930-as színházi évben kb.

12000 színházi előadást 3.8 millió néző tekintett meg.

Más kulturális intézmények működéséről statisztikai információnk nincs, de a kulturális lehetőségek között meg kell említeni, hogy 1938-ban mintegy 8160 kiadványt jelentettek meg a magyarországi nyomdák, ebből 2440 könyvet. A pél—

dányszám meghaladta a' 17 milliót, a könyveké ebből 9.16 millió volt. A könyvek vásárlói a lakosság magasabb jövedelmű rétegeibe tartoztak. A munkások és

parasztok közül rendkívül kevesen vásároltak könyvet.

._Viszonylag sokféle sajtóorgánum jelent meg — kb. 1900 —. példányszámuk és elterjedtségük nem hasonlítható a jelenlegihez.

A felszabadulás idején az iskolázottság alacsony szintje mellett a kulturális intézményhálózat nagyrészt kiépítetlen volt. A felszabadulás után a halandó tar- talmú szocialista kultúra kialakításával egyidőben kellett megoldani az intézmény- hálózat kiépítését. a kulturális lehetőségek megteremtését, az iskolázottsági szint növelésével az igények felkeltését, az egész társadalom kulturális arculatának

megváltoztatását. /

A felszabadulás után végbement társadalmi—gazdasági változásők hatására gyors ütemben nőtt az iskolába járók száma és aránya. A szélesebb körű iskolázási lehetőségeket kihasználta az a generáció is. amely a felszabadulás előtt önhibáján kívül nem tanulhatott, de a felszabadulás után még elég fiatal voltahhoz, hogy ezt eredményesen pótolhassa. Ugyanez a generáció -— önmagán is tapasztalva a to- nulás jelentőségét — sokszorosan igyék-ezett és igyekszik felhasználnia demokra- tikus iskolarendszer nyújtotta lehetőségeket gyermekei iskoláztatásában. Mindezek hatására hazánkban eltűnt az analfabétizmus, és korábban soha nem tapasztalt ütemben nőtt a diplomások, az érettségizettek és mindenekelőtt az általános isko- lai tanulmányaikat eredn'iényesen befejezettek száma és a megfelelő korú né- pességhez viszonyított aránya. (Lásd a 26. táblát.) _

Az iskolázottság gyors növekedése ezen arányok alapján is szembetűnő, de még inkább az, ha korcsoportok szerint elemezzük. A 15—29 évesek körében pél—

dául 1949-ben még 70 százalékot tett ki a 8. osztálynál alacsonyabb végzettségűek hányada, jelenleg ez 10 százalék alatt van. Érettségivel vagy ennél magasabb végzettséggel jelenleg a 15—29 évesek §4.5 százaléka rendelkezik. Arányuk 25 évvel ezelőtt kb. egyötöde volt a mai nagyságrendnek. A diplomások aránya a 25—34 éveseknél magasabb (8.10/0), mint a többi korcsoportban. és ötszöröse 1949. évi részesedésü'knek. A nők iskolázottsága a fiatal korosztályokban utolérte a' féfiakét.

790

35 tábla A lakosság iskolázattságának fejlődése?

l.) l? _3

éves ésidősebb népességbői legalább

Ev "MÉ " ' _" felsőfokú

az astalúnos; oklevelet

' iskola 8" ; az érettsón ' szerzettek C'ISZ'ÉlYJt ! gizettek

végzettek '

V aránya(szazalek)

1941. . . . . .í 153 4.2 % Ló

1949 . . . . . . 20,6 55 17

"1960 , . . . . . 3?,8 8,8 2,7

'l970 . . . . . . 5',4 'l5f') 4573

79753 . . . . . a 536 77,7 4.8

1975 . . . . . . 582 'l8,ő 5.l

* Az alacsonyabb végzettségűek számában a magasabb végzettségűek is szerepelnek,

* Az iskolába járók aránya — a megfelelő korasztólyba tartozó népességhez képest — jóval meghaladja az 1950--es évek elején kialakult ardnyszómokat. Ma már a tankötelesek iskoláztatósa teljes körű és a középfokú iskolázás iránti igény

is csaknem általános.

27. tábla

Az oktatásban résztvevők száma korcsoportonként a megfelelő korú népesség százalékában*

! 53355 6—13 ; 14—17 l 18—22 l 23—30 í 31—40 : osszes 40

. § ? : ! éves és

Tanév " '" '" *" "" W "" ** , ' I fiatalabb

eves

népességből oktatásban résztvevők aranya (százalék)

_ § ,, ,, ,.,,,__,._,_,,.,.m,..._, ,. "'i',..._,_,. A ,,,_ Ayu—rumm—

,f, , i 1 : l

1952/53 . . . ; 233 l 96.ó 353 ; 4.2 ! 3.3 ; 28.5

1960/61 . . . ! 30.8 * 98,5 ! 54.6 : 11,6 _ 7.0 ' 6,0 l 37,l

1979/71. . . ; ! 5214 ; 9532 65,,7 l M.? 5 5,2 2.1 ; 35.1

1973/74 . . . l 609 l 97.9 68,3 ? 15,ó § 5,9 3,7 : 35.0

l 1 1 l

' Nappali. esti és levelező tagozaton tanulók együtt.

Az 1974/75. tanév elején 2093 000 fő. a népesség egyötöde vett részt iskolai oktatásban. Az általános iskolát végzetteknek mintegy 90 százaléka szakmunkás—

ké'pzésben vagy középiskolában tanul tovább; az érettségizetteknek csaknem négy- ötöde felvételt kért a felsőoktatásba, de alig egyharmada jutott be. A munka melletti tax/al,;tanlés átmeneti liullómzég után az utóbbi években fellendült

ffit): oktatásban résztve vők aránya alapgán nemzetközi vona kezősban közepes

s íme t éf'tánk el. fiam a 2.2 a;

Magyarországon a nők továbbtanulási lehetőségei a férfiakéval azonosak. de pólyavalasztásuk természetesen eltérő irányú: a középfokú oktatásban a fiúk szó-

* ; Szakm: és ően (: lányoke' a glmnaziumok'man mc__ ,.áaa'rúa .És leisőaku

;. ima ;; lények elsagmímn tanarnak. jagágznak, Orvosnak ké nnek, és keverten választják a műszaki pályákat.

": w ;:

Ország fux,

tt'nu'ó'c erő—: go

Neu soöePstg o'szógok

Díva : . . . . . . , . . . 1733 "67, '*7'

f*nc; o és Wales . . . . . . . . . . , 334 " 7 ': m *

!" Rendic: . . . . . . . . . . . . . (T' " 'óf _, 4". ';

"en :orszr' ;; . . . 'i': 4 " ' *

*!éw ," lövetségi Köztórscsóg . . . Mi: "" ' *

;?! , . . . . . 77." "" f" 7

*:Nt'ío . . . 773," " " " '" * Franciao szóg . . . "??/: "? ': — (V."

Své'íorszóg . . . _, FV." 1.7 7 m 6 o—vég'o . . . 71? "n' A'."

Of—a'a c'rzűo . . . , 7" 9 ' "0 ":

9901!) '0sz' 9 . . . T'. 7—7 ":."

?o—Eugófía . . . ":": ": 6—7 "7- ":

Egy:: . , . . . . . . . . . . _, 78,7 ma 6236

Szocialísto országok :

Német Demokratikus Köztársaság . . . , ! 873 Lengyeb'szóg . . . : 791 Wzgyarország . . . 85:

' : ' :: ( : . . . '7'3 7—

Pulgó'ía . . . : 873

'?owónk: . . , . . . 732

A'ugáwlővio . . . . . . . . . . . "**-7

EJ/iítt . U,;

Összesen 78,0

Forrás: UNESCO Statístícal Yeorbook 1972. Brüsszel —— Párizs. 1973.

A társadalmi rétegek szerinti diszkrimináció megszűnt. A továbbtanulás alapja

;: ianuir' — urn? r ény, az ef:yéni rate rre ttság. A cscád "körny ezetk 11535: Vmégei "rő:

adódó felkészül tségbeíi differenciékat korrepetólósscl. fokozott tanulmányi segít- ségnyújtússal igyekeznek kiegyenlíteni az iskolák és :: pedagógusok. küiönös te- kintettel c: Hzüw: doígozók gyermeke: továbbtanuiósónak támogatására. E célki- tűzések eredm—:ényessége mutatkozik ebben, Fogy :: közéüokú oktatás tekintetében 0 rétegek közi f:: iskoiózósi c. erenciálr 3960 és 1970 között mennyiségüeg csök—

kentek, hó: :: továbbtanuíjs ' nyomon továbbra 35 vagyok ez eítérósek. A fizikai dolgozók gyer'we.eínek ieíentos része ugyanis c: szokmunkúskémő iskmáköon ta—

nul. míg c: syeüemí dolgozók gyermekei többnyire középiskoíát végeznek. A feiső- adoma te:—:Heí'én Wa" ismer 333: de ::an Az egyeg "?g—ára:: ':lmi rétegekbe tartozók közé:! a továbbtanulók részesedése és o tonukis Érényai tovább- ra is eltérnek. A fifiaai do: gezők gyermekei közt:! jóm: többen vé: osztják c: rövi- debb tanulmányi:idejű Főm'mím'kat, mint az egyetemeket. ReméXHető, hogy C: feiső-

fan/:: MS'W és: : mm: :? tem—35: :: :, t-— ém:ahegy az: '*'/5373 397177 :;

Huií notóromíéngkszeIe:::ében szó:.müevően növeitüx'es szerveze'z'tebbé ":ettük;: fizi- ka? do!gozó3k gyermekemek tonu3mónyí támogatását. A tanulmányi segítségnyúy

74233 "39770 közöt: nem

_hirig: )

: Ja .

792 BARTA BARNABÁS

tásra továbbra is az alsófokú és középiskolákban van szükség. hogy a fizikai dolgo- zók gyermekeinek mind nagyobb hányada juthasson hozzá a sikeres felsőfokú ta—

nulmányokat megalapozó ismeretekhez.

A diákszociális juttatások volumene évről évre nőtt. Ezt jellemzi. hogy 1974—

ben az összes iskolai oktatásban részt vevő nappali tagozatos tanulók közül:

46 százalék részesül óvodai és általános iskolai napközi ellátásban. illetve tanulószo- bót vesz igénybe;

46 százalék mindennapos étkeztetésben részesül;

9 százalékát bentlakásos intézményekben látják ei:

54 százalék ösztöndíjat vagy más pénzbeni juttatást kap.

Ezek az arányszámok 1950—ben. de még 1960-ban is jóval alacsonyabbak vol-

tak a jelenleginél.

A felszabadulás óta folyamatosan szervezik az üzemek és a hivatalok az egyes

munkakörök ellátására képesítő vagy a már kiképzett dolgozók továbbképzését szolgáló tanfolyamokat. 1973-ban mintegy 157000—en végeztek ebben az oktatási

formában, kétharmad részük fizikai munkakörök, egyharmad részük szellemi mun-

kakörök ellátásához szerzett ismereteket.

29. túblo

A kulturális szolgáltatások

1950. 1960. 1970. 1974. 1974. év az

, 1950. év

Megnevezes százaléká—

évben 1 ban

Száz lakosra jutó

megvásárolható könyv és füzet (évi

példányszám). . 649 417 559 735 113.3

megvásárolható újság (évi példáhy-

szám).. . . . 5 081 7057 10 658 li 783 2319

megvásárolható hanglemez . . . 3* 23 28 29 966.7*

kölcsönözhető közművelődési könyv-

tóri könyv . . ,. . . . 24 111 239 270" 11210"

mozilátogotási lehetőség . . . . 2152 1 857 1 787 83.0*"

Heti átlagos rádió műsoridő (óro) . 222 227 307 332 149.5

Heti átlagos tv- műsoridő (óra).. . — 22 51 65 295.5*"

' 1952. évben. illetve az 1974. év az 1952. év százalékában.

" 1973. évben. illetve az 1973. év az 1950. év százalékában.

'" 1974. év az 1960. év százalékában.

Az intézményhálózat kiépítése, a működés anyagi és személyi feltételeinek biz- tosítása végül is a kulturális lehetőségek nagyarányú megnövekedését eredmé- nyezte.

A színhózlátogatások száma az 1950—es években gyorsan emelkedett. az 1950.

évi nem egészen 3 millió nézővel szemben 1958—ban 6.8 millió néző volt a szín- házakban. A televízió elterjedésével a látogatottság eleinte lassabban, majd vala-

mivel intenzívebben csökkent. és kb. 5,4—5,6 milliós nagyságrendben alakult ki.

Bár átlagosan minden második lakosra jut évente egy színházlátogatós. a való- ságban a 14 éven felüli népességnek mintegy 40 százaléka sorolható a szinház- lótogatók közé. Évente mintegy 65—80 színdarabot közvetít a, televízió, és ezzel óriási mértékben szélesítik a színdarabnézés lehetőségeit. a nézők táborát. A né- zők körében nagy a kereslet a zenés játékok. operettek. musicalok iránt. de o

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLÖDESE 793

szinházi műsorokban a prózai művek dominálnak. Emiatt a nézők közel fele prózai művet, negyedrésze zenés játékot, operettet, 15—16 százaléka operát, balettet, a többi báb-, gyermek-, irodalmi és vegyes darabokat látott.

30. tábla

A közművelődési szolgáltatások igénybevétele

1950. ,1960. 1970. 1974. 1974. év az Sióz'íkfs'a "ámítva "

Megnevezés 1V950'.é". dúr—950 M 1974

szazaleka- _ ' % ___ V

évben ban evben

Szinházlátoga- ,; )

tás (ezer) . . 2961 6429 5591 6039 2039 32 58

Mozilátogatás ' '

(millió) . . . 47 140 80 78 165.4 504 745

Hangverseny—lá—

togatós (ezer) 380 1398 1589 2145 564.4 !. 4 21

Cirkusz-, varieté- '

látogatás (e-

zer) . . . 1240 1519 1619* 1722 138.9 l 13 16

Múzeum-. kiállí- *

táslótogatós

(ezer) . . . 1308 4131 7949 11504 879,9 14 110

Könyvtári köl—

csönzés (mil-

lió) . . . , 17" 30 55 56" 3287" 178" 542"

Megvásá rolt könyv (millió

darab) . . . ' 1?" 36 59 ó4*M 521,3"* 131 *" 613'"

Megvásárolt

sajtótermék ;

(millió darab) . 659 1008 1134 ) . . 10822

Rádióelőfizető

(ezer fő) . . 620 2224 2530 2541 41 O,2 7 24

Televízió—előfize-

tő (ezer fő) . - 104 1769 2295 2213,0 — 22

Sportegyesületi

tag (ezer fő)

426**** 715 1155 1146**** 269,0"** 5**" 11"'"

* 1971. évben.

" 1953., illetve 1973. évben; így 1973. év az 1953, év százalékában. végül 1953. és 1973. évben

"' 1951., illetve 1972. évben; így 1972. év az 1951. év százalékában, végül 1951. és 1972. évben

"" 1951., illetve 1973. évben; így 1973. év az 1951. év százalékában, végül 1951. és 1973. évben.

A mozilátogata'sok alakulása —— lényegesen erőteljesebb különbségekkel — a színházlátogatásokhoz hasonló tendenciájú. Az 1950-es években — az intézmény- hálózat bővítésével párhuzamosan — rendkívül gyors ütemű volt a nézők számának növekedése. ily módon az 1949. évi 42 millióról 1960-ig 140 millióra nőtt a mozi—

látogatások száma. A televízió, amely a művelődési szokásokat alapvetően meg- változtatta, és a közösségi formákról az otthon keretein belül elérhető formákra fordította a figyelmet, a mozilátogatások gyakoriságát is erősen lecsökkentette.

1970—ben már csak 80 millió, 1974-ben 78 millió néző volt a mozikban. Az utóbbi évben lassú növekedés jelei mutatkoznak e téren. Ehhez feltehetően hozzájárul a működő mozik magasabb technikai színvonala és a műsorválaszték bővülése. 1974—

ben 168 új játékfilmet mutattak be. A televízióban 1974-ben 260 játékfilmet köz-

vetítettek, 174—gyel többet, mint 1963-ban. Ha ezt figyelembe vesszük. a nézők tá-

bora nemcsak nem szűkült, hanem lényegesen szélesebb lett.

794 BA A

lf'lW'W'Éíf—Jőflnl '*fg nnw íj: g,.f'

7.J-—f' % ; Uh,; . —: . (, 5737 ; , . .. '—

clónyo talál vósórlórc, s ezzel zenelnllgotór Even-is mintegy 73—80 000 magneí'c- font vósóml meg a lakosság, főként zenehallgctósi céllal, nem beszélve a rádió és c: televízió m'ffvelwő Edőioréemú zenei műmrairól.

A mű;

mmlú'togmtósald volumerw gyorsan és szinü—*a töreülm'lül nő 790 -

tehetőGn r'iouójámlt ehhez a múzeumok, laióilliósoía növekvő szívva, :: _ tartalom és; az idegenforgalom emelkedése. A rádió és 0 teíevízió pragmmjüilwn rendsywesan nwnm f(é'wzvÉBmaí'wészcatí műsw, a lzicr! "att köny . lNZ—azöw ls. WW W"?

mal találhatók igényes kióllítósú művészeti könyvek. Mindez visszahat :: múzeum- és kiéllítóalómgmósok növekedésére is.

317 tábla

. .

A kulturális színvonu/ nemzefzózi összeltwan/ításe, "970

l'fmr lakosra L_v'tó

Orszúg klf-t' tt rc' 7 %előv- ' :? Arízíő- í

kö: " ek H: ax zetők ;

SZ '? () S 10 , HTO

Anglía . . " . , . § 4677 )fff' x §???

Ausztria . . . . . . . ' TT"; ' '495? !;

Belgium . , . . . 5373 236 3

Bulgária ' 193 ?70 ml i 13

bsehszlovókia 257? ?67 ' "V 4 f*—

Ödnira 364. 7973 '*(ivz'w 5

Finnország . , ( . "D* 7.7,"— T??"' , ?

Cfcncioos'szóg * . . ZEEW 378 ?l7 [?

Hollandia 315 SlóM ?,WM ?

Jugoszlávia . 85 ló'l "? É [í

teng yelorszóg ?"? 171 1720 _ '?

Magyarozszág , . 3? 245 * 57? '*'

Né , Dennokmtllms; Köz—

* .3 ;; V , . . . MT 347 ?82 5

Néma? ívmjue'tségi líözlaűr'w

Én??? 3

, , . 383 M

Olcxswrszúg . . , MA ll

Pml'u_ 'lllC! . .?

Romó, ln ló? lÖ

Sem ( sz.—á; 7134 10

375 7

* 73

, l'?

i

mak !;

Auszlrúlin

nsc'm ?."

(EM

Diáktaezw' —- Pályám. WVM

A tömegkulturólis mozgalom rendkívül sokrétű művelődési lehetőséget nyújt, fóka—Em a községeék lukái vagy egy.—(ágy nagyüzem dcígozói számára. A tevékenység

* ..,A Tv? SZO..OÁL"AT AZOK '7 _JLÖ ÖÉSZ 795

egyrészt ismeretterjesztés (előedósok. tenteíyawok, sr-

, *vaőe' it'zlwfi, másrészt művészeti és szérakoztctő jelíef,

népszerűbbek. A kialakulóban levő ú§ művelődési formók ——'kise':)';z megettek koz".

tevékenységének megszervezése —— feltehetően növelni fogja a törnegkuitmólis mozgalom szerepét.

li. tijlcr

fa 7355. ; 5 ? :zt'af; ff rre m kisi/evő: ;;51'7111

; l (.: ' a.

1913. 1930, 1910. ! vm. WUY'MÚS'O

Sziami—tve mi.

Megnevezés — - ———-—-—f——" w ,,,,,,, - —

_ ius—L,. mm.

""_":('1 k( — ,.

évben

l

i

ar. ' ok tevetói , 110 773,4* ví ** L' . ;; 6" 132

szakkörök tagjai ! . 157,0 rül/2 ! if ??

T" 3

w, 'i'togatói . .l 2061.1* 3165,1 f...;v: ;? 46

"'"1 "r' . "évf—'A'? .! . . 12

nye, rfolymnok red/l;

vevői . . . . . . . 30.94 1326 BEM 3733 S "

Műsoros esetek látogatói . . ! 10 2654 ! 67693 70689 65,0 103 3 68

Műkedvelő csoportok tag- ' l

jai . . . . . . . . . , 2165 j 1950 * 196,4 65!) 2 f ?

l l : l

" 1953. évben.

Az olvasás egyike a legelterjedtebb művelődési formáknak. A lnkassóg kbOO százaléka olvas legalább újságot vagy folyóiratot. kb. 60 százaléka könyvet.

Rendkívül megnőtt az olvasás lehetősége. A kiadott könyvek és füzetek pél—

dónyszóma az 1938. évi 17 millióról már 1950—ben 62 millióra nőtt, majd atmeneti visszaesés után — amely főként a brosúrók számának csökkenéséből adódott m 1974-ben meghaladta a 77 milliót. Ezen belül a könyvek példányszáma lelyamaw tosan nőtt, és az 1938. évi 9 millióval szemben 1950—ben 20 millió, 1960—ban 35 millió, 1974-ben több mint 68 millió allt az Olvasók rendelkezésére, Emelíett 2.0 (ifi-—

pilap. több mint 800 folyóirat kerül kiadásra, évente több mint egy milliárd nélw

dónyban.

Az eladott sajtótermékek mintegy ötödét évről évre a közületek, főként könyv"

tórak vásárolják meg. A rendszeres beszerzéseket, óllomónyfrissítéseket figyelembe véve a könyvtárak összes állománya 1973-ban kb. 70 millió könyvtári egység: ezen belül 55 millió kötet könyv. 1930-hez képest a közművelődési könyvtárak állománya megtízszerelóríött. (A többi könyvtc'is'rxíi 'Tsak 19 557 vonatkozó adataink vannak.

Ezek alapján a teljes könyvtári állomány 30 millió egységgel, a könyvek száma 22 millió kötettel nőtt 12 év alatt.) A könyvtárak igénybevételére jellemző, hogy a közművelődési könyvtárak minden úllomónyegységére évente kétszeri kölcsönzés jut. Egy olvasó évente atlagesan 25 könyvet kölcsönöz.

1974-ben 1617 millió farint volt e könyviorgalom értéke. A könyvek több mint

80 százalékát a lakosság vette meg. így lakos átlagosan 125 forintot költött könyv—

re. Ugyanebben az évben 11739 millió példányban került terjesztésre napilap és folyóirat; egy lakos átlagosan 108 példányt vásárolt meg.

796 BARTA BARNABAS

A lakosság művelődési helyzetének nagyarányú fejlődését a fenti tények cáfol- hatatlanul bizonyítják. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mind az oktatás. mind a közművelődés területén ne lennének előttünk megoldásra váró sürgős feladatok, különösen az oktatás és a művészeti alkotások tartalmi színvonalának emelése, a szervezés, a területi ar'ányosságok, a társadalmi rétegek kulturális nivellálásának javítása területén.

A kulturális felemelkedés eredményeit a szükséges intézményhálózat és a megfelelően képzett személyzet biztosította. A felszabadulás utáni legfontosabb

kulturális intézkedések az iskolák államosítása ésaz általános tankötelezettségről

szóló törvény betartása voltak; ezt követte a többi kulturális terület államosítása 'mellett az intézményhálózat kiépítése, működésük megszervezése.

33. tábla

A kulturális létesítmények száma,

1950. l 1960. 1 1970. ( 1973. 1973. év

Létesítmény 575253;—

i évben lékában

Oktatási . . . . 8 588 9 967 9 950 9 530"' 111,0

Művészeti . . . . 1 635 4 690 4 099 3 914 239,4

Közművelődési . . 13 300" 21 265 20 869 18 749 141,0 Sport . . . . . 11 175*" 8 022 10 652 , 11 881 106.3

' 1974/75. tanévi adatok.

" Részben becsült adatok.

"" 1951. évben.

Az oktatási intézmények számának alakulását elsősorban az államosítás be- folyásolta. melynek során a különböző egyházak kis iskoláit, óvodáit, megszüntet—

ték. illetve összevonták. Az óvodák fejlődését az üzemi, hivatali intézményhálózat létrehozása segítette. Az általános iskolák mennyisége a körzetesítéssel tovább csökkent, és az 1950-es évek elején hasonló volt a tendencia a szakmunkásisko- lák esetében is. A középiskolák és a felsőoktatási intézmények számafolyamato- san és gyorsan nőtt.

A*művészeti intézmények (színházak, mozik, múzeum-ok, Cikk—uszok ésivarfreté'k) közül a színházak száma 1955 óta csaknem változatlan, a moziké 1960-ig emel- kedett, a múzeumok Száma pedig töretlenül nőtt, és az 1935. évi 46—tal; illetve az

1949. évi 51 -gyel szemben jelenleg l9.7

Mind a könyvtárak, mind a kultúrotthonok esetében (közművelődési intéz- mények) gyors mennyiségi fejlesztésre került sor, melynek eredményeként csaknem valamennyi település rendelkezik könyvtárral, művelődési otthonnal vagy ezek va-

lamelyikével. (A moziellátottság 90 százalékos.)

A művészeti és közművelődési intézmények száma i960-ig növekedett, és elérte

a kiépített'ség ma is jellemző méreteit. Azóta inkábba minőségi követelmények ke-

rültek előtérbe, melynek kapcsán egyes nem megfelelő színvonalú intézményeket megszüntettek.

Az óvodai férőhelyfejlesztés a felszabadulás óta töretlenül tart, és éppen a legutóbbi években/kerültsor a legintenzívebb eróteszítésekre. Az ellátottság-"szintje nem kielégítő. még 1974.folyar'nánii's"több tízezer felvételt kérő gyermeket kellett

A TARSADALM! SZOLGÁLTATÁSOK FEJLÖDÉSE 797

helyhiány miatt elutasítani. Az ötévesek mintegy kétharmada jár óvodába, ez azt jelenti, hogy a kötelező iskolai előkészítést az óvodák nem tudják maradéktalanul megoldani. Mintegy 32000 tanköteles korba lépő gyermeket iskolai tanfolyamokon készítenek elő.

34. tábla A kulturális intézmények befogadóképessége

1950. l 1974. Növekedés

Megnevezés , szám százalék—

evben E szerint ban

óvodai férőhely . . . . . . . 99 398'" 276 157 176 759 177.8

Osztályterem . . . 28 551 39 972 11 421 40.0 Tanműhelyi munkahely (szakmunkás-

képző intézeti) . . . . . . 15 424 20 753 5 329 34.ó

Diákotthoni férőhely . . . 55 158 103 524 48 366 87.7 Mozi férőhely . . . . . . . . 328 688 l 562 310 233 622 71.1 Színházi férőhely" . . . 17 765***i 20 807 3 042 17,1

' l

' 1952. évben.

" A színházak székhelyén.

"' 1951. évben.

Az osztályterem-építés és a tanulólétszám demográfiai okokból történt csök- kenésének hatására az általános iskolákban az egy teremre jutó tanulólétszám az 1950/51. évi 50 fővel szemben jelenleg 32. és ezzel számottevően javultak az ok- tatás minőségi feltételei. A tornatermek száma is nőtt. Hasonló a helyzet a többi iskolatípusban is, kivételt képeznek a szakmunkásképző intézmények és a lakóte- lepi iskolák egy-egy része. ahol ma is nagy a zsúfoltság.

A diákotthoni férőhelyek száma folyamatosan emelkedik, de ma is sok terü—

leten gátolja a budapesti és a vidéki tanulók egyenlő tanulási esélyeinek megteremtését a diákotthonok hiánya.

A mozik férőhelyeinek száma az utóbbi években csökkent az elavult, korsze- rűtlen intézmények megszüntetése miatt. Jelenleg a mozik 76 százaléka szélesvász-

nú technikával vetít.

Budapesten és 11 vidéki városban van színház, a társulatok száma 22. Az Álla- mi Déryné Szinház 8—10 társulattal járja a városokat és községeket. A befogadóké- pesség 1960 óta kismértékben csökkent egyes színházak megszüntetése. illetve az új színházak lényegesen kisebb befogadóképessége miatt.

A művelődési otthonok nagytermeinek befogadóképessége 1960—ig növeke—

dett, azóta csökkent. főként azért, mert a korszerűtlen intézményeket megszüntet—

ték és a nagytermekből több helyen klubszobákat és más helyiségeket választottak le. A fokozatosan átalakuló tömegkulturális tevékenységhez a különböző foglalko—

zásokat lehetővé tevő kisebb helyiségek kialakítása nélkülözhetetlenné vált.

A kulturális intézmények működtetésének a már említett anyagi eszközök mel- lett további alapvető feltétele a személyi ellátottság biztosítása.

Az óvónők számának gyors emelkedése a gyermekekkel való foglalkozás mi- nőségi javulását jelenti. de meg kell jegyezni. hogy a szakképzetlen óvónők igény- bevétele fokozatosan nő, és 1974-ben az óvónői létszám egyötödét képviselte, ho—

lott az 1950-es évek második felében 2—4 százalékos nagyságrendet ért csak el.

Hozzájárul ehhez, hogy a kiképzett óvónők nagy—része más munkakörben helyez-

kedik el.

BARTA BAÉXAMM

A tanerölétszá'n valamennyi iskolatípusban kedvezően alakult, de még így is—

Oni általános isl fak íZG tata':rt igénylő órám—ak töab mint eg ét nem; f::

Ti:75ra képesített tanárok látják el vagy a szakon fennálló tanerőhiány. vagy '— :ránytalansógából adódó helyi problémák miatt.

35. tábla

A kulturális szolgáltatás személyirellátotlsága _ __— _—

1933. 1959. 1970. 1974.

Megnelezés ——--——— L — " ,.,___L___._m_

* évben

Övé—*:ők s: áma . . . . . . . . 1 2423 8 538 § 12431 18 410 _;17 :

l §

* ? 35 90: 53 672 * 65 772 69 299

8 04": l 14 306 ; 2": 5339 3 22 979

m— : ; . _ . . . 5677" ' 5635 979"! lllóül

K;:yvtá osok szám: a tanácsi könyv- ;

táakban . . . . . . . . . 5 439 6 618 6 632**

la1ási művelődési otthonok veze-

tőinek száma . . . 2825 ; 2 328"

Népművelési ügyvezetők száma . , . 1 462 781 1 692"

: : l

' 1953. évben.

" 1973. évben.

A tanácsi könyvtárak könyvtárosainak száma fokozatosan nőtt, de még mindig vlszony:ag kevés (53 százalék) közöttük a szakképzett. Ugyanez a megállapítás vonatkoztatható a közművelődés más területein dolgozókra is.

Vl. LAKÁS—, VÁROS- ÉS KÖZSÉGGAZDÁLKODÁSI SZOLGÁLTATÁSOK

A kapitalista Magyarország elmaradott lakósviszanyait a háború okozta károk is súlyosbították. A romok eltakarítása után a lakásépítés is megindult, kezdett:-len csak kisebb keretek között és szerényebb eszközökkel. mint például a nagyobb lakások műszaki megosztása. különféle gazdasági helyiségek átalakítása, tetőtér- beépítés stb. útján. Több rendelkezés (szabad bérlőkiválasztás, többletszobára való igényjogosultság. a romos lakások helyreállítási költségének bérbeszámítása stb.), amelyek az építtetőknek számos kedvezményt biztosítottak. szintén segítették az épatkezést.

36. tábla

A lakásállomány alakulása

A lakások száma Időpont

ezer százalék

Állomány 1949. januárl'l. . . 2385 100.0

1960. január 1. . . 2758 115.6 *

1970. immár 1. . . 3150 132,1

1970—1974. évi építés . . . 419 17.6

megszűnés . 97 4,1

szaporulat . 322 13,5

Állomány 1975. január 1. . 3472 145,6

, Wszanml lat afin—fzö ölni?—fs

cl. senye A lakáshiány csökkentése é ., .cé'áen az i p.lett lakások nagyo );ik fe ét még az egysaZ

" az ezer főre jUÉÓ lakásépítés még uli.§

, az ezt köl ' "ö mewen .nyman . , . .

cián; ez J—ó lakász. 95 ui tea/abb növekedettaz évenként léleátetl lakásek szá—

:, (..;1 '390-95 év ek zen szr / ül)—93 003 ' ' ' ; Nmueiközi vonatkozásban (: lükusenátoizwj

sor'waítnató az ezer főre jutó lakások száma Az adalek bizony;; n'ó ugyan, mert a lakásállomány alapterület és szobaszám szerint egyes országokban nagy mértékben különböznet, a ten Nem?"

az arányszám többé—kevésaé alkalmas.

Az ezer főre jutó lakások száma, 7970

Ezer Lakás— lakosra

Ország állomány jutó

(ezer) lakásuk szóma

Belgium (;9ö9.) . ( . , . . . . x A; A; i

Dánia . . . . . . . . , . , . 7784,7 '

Auszíria . , . . . . . ? 65? :)

Né ' lülí came, Kodo— sa;ó3 . . , ( ' "

Néma—i úri-mesegí Köztársaság ('lééóá') _ ?; MM;

lggyesult láuálysóg . . , . . _ . . . iá3935,l

SVÓlC 4 . . . . . . . . . . . . , 20634 '

Olaszomszug . , . . . . . . . . . 168224

Csellszlevákia . . . , . . . ! 4 430,6 Ni— Unnszágf . l . . , . . . . . 3"!42,4

9 4782 3 68791

' 1970. január 1--i népszámlálás Az 1 szózaléms (éw seteti minta a .

Forrás: Annual bulletin of housing and building statistics for Europe Geneva —— New York 1970.

A lakások számának jelentős növekedése mellett kedvezően alakult a lakás állomány nagyság szerinti összetétele is, amiről az ada-lek is tanúskodnak.

38. tábla

Ailakásá/lgmányösszetétele a szobák száma szerint

l i 1 l 3és

% A 1 2 , --

(időpont ) l lakások; ,____,_l_t_?xíbm

"a ' 1. , . ,

J nuar il $$$; l szobuséggggfgcgmnya

1949_ . . . . . . . 2385 66 29 5

1960 . . . . . . . 2758 63 32 5

1970 . . . 3150 46 43 11

1975 . . . , 3472 34 48 18

800 BARTA BARNABAS

A felszabadulást követő 15 év alatt a lakásállomány nagyság szerinti összeté- tele ugyan alig változott. de a lakások kihasználtsága egyenletesebbé vált. A létesített lakások közül évről évre csökkent az egyszobás lakások aránya. Ez az arány például 1955—ben még 51, 1973—ban már csak 7 százalék volt. A lakásállo- mány szobaszám szerinti megoszlásának kedvező alakulását nemcsak az épitett.

hanem a megszűnt lakások is jelentősen befolyásolták. A lebontásra került laká- soknak ugyanis mintegy kétharmada egyszobás lakás volt. Mindezeken túlmenően egyre gyakoribbá vált különösen vidéken, a családi házas övezetekben a szoba- hozzáépítés, amelye—k száma az utóbbi időben már mintegy 40—50 OOO-re tehető évenként.

A felszabaduláskor a lakások szobaszám szerinti megoszlása tekintetében is jelentős elmaradottság jellemezte a falusi otthonokat. A kirívó különbségek 1960- ra már eltűntek, az 1973. évi mikrocenzus adatai szerint a lakásonkénti átlagos szobaszám a községekben nagyobb volt mint a városokban. (A száz lakásra jutó szobák száma Budapesten 155, a többi városban 163, a községekben 167.) Meg kell jegyezni azonban, hogy az átlagos családnagyság is nagyobb a falvakban.

mint a városokban. a lakóhelyiségek viszont jóval tágasabbak, mint a városi lakó- házakban. A lakások nagyságának változása mellett az igények és az életszinvo- nal változását talán még jobban kifejezi a lakások közmű-szolgáltatásokkal való ellátottságának alakulása.

39. tábla

A lakások felszereltsége

Ebből:

A * ' 1

Időpont lakások villany- l gáz- l víz— lmosdó— l

(január 1.) száma ——————————-——— ! helyi- ivécével

(ezer vezetékkel l séggel !

darab) " v

ellátott lakások aránya (százalék)

1949 . . . . . . . 2385 47.5 7,3 17.6 10.5 129

1960 . . . . . . . 2758 74.0 10.4 22,5 17.5 16.0

1970 . . . . . . . 3150 90.8 15.8 35.6 31.6 27.0

1975" . . . . . . 3472 95.8 19.3 47,0 42.6 36.8

' Az arányszámok előzetesek.

A lakásállomány közműhálózati ellátottsága tekintetében a villanyvezeték áll az első helyen. A fejlődésre jellemző. hogy a felszabaduláskor a lakásállománynak még a fele sem rendelkezett villanyvilágítással, ma viszont csak a szerényebb igé- nyű nyaralókból és főleg a külterületi lakásokból hiányzik a villany.

A vezetékes gázzal ellátott lakások száma 1949—től 1975—ig 174 OOO-ről 634 000- re növekedett. Ennél is nagyobb volt a fejlődés mértéke a palackgázzal való ellá—

tás terén. 1975 elején palackgázt már több mint másfél millió lakásban. 1960-ban még csak 85 000 lakásban használtak. A hálózati és a palackgázt is figyelembe véve ma a lakásállomány kétharmad részében üzemeltetnek rendszeresen gázfo-

gyasztó berendezéseket.

A lakások használati értéke szempontjából egyik legfontosabb tényező a víz- ellátás. amely a megfelelő fürdőszobának vagy mosdófülkének. vécének és a me- legvízszolgáltatásnak is előfeltételét képezi. A vizvezetékkel felszerelt lakások szá- ma 1949-től 1960-ig 200 OOO-rel, majd az ezt követő 15 év alatt 900 OOO—rel emel- kedett.

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLÖDESE 801

A mosdóhelyiséggel és vécével ellátott lakások aránya nem éri el a vízveze- tékkel ellátottakét. de fejlődési ütemük gyorsabb, mint a vízvezetékes lakásoké.

Ez egyrészt arra vezethető vissza, hogy az új lakásokban -— az építésügyi ható—

ságok előírásának megfelelően — abban az esetben is létesítenek mosdóhelyiséget (bár nem mindig használják rendeltetés szerint), ha azok vízvezetéki vízzel nem rendelkeznek, másrészt a vízvezetékes régi lakások jelentős részében utólag ala—

kítják ki, vagy építik hozzá a tisztálkodásra szolgáló helyiséget és sok esetben (: vécét is. A vízvezetékes lakásoknak mintegy háromnegyed részében található vécé. Ez az arányszám évtizedek óta szinte változatlan, és arra enged következ- tetni, hogy a hálózati és a házilvízvezeték további fejleSzte'se nyomán hasonlóan kedvező eredményre számíthatunk a lakások egészségügyi berendezésekkel való

ellátottsága terén is. ,

A lakások minőségi jellemzői között említhetjük a főzőhelyiséggel való ellá- tottságot is, hiszen enélkül otthonunk aligha felelhet meg rendeltetésének. Konya ha a lakások mintegy 98 százalékában. főzőfülke kb. 1 százalékában van. 1949- ben a száz lakásra jutó konyhák száma csak 93 volt, s jóval kevesebb volt a tea—

konyhák száma is.

Eltűnőben van a tbc és egyéb betegségek melegágya. a vert földes szoba,

mely 1949-ben a szobaállománynak még 39 százalékát adta, napjainkban való-

színűleg már a 10 százalékát sem éri el.

A lakásállomány felszereltségi színvonalát összefoglalóan a komforttal való ellátottság fejezi ki, amelynek alakulásáról a 40. tábla adatai nyújtanak áttekin- tést.

* 40. tábla

A komfortos lakások aránya

Ebből:

A fél- kom-

Idő : lká k kom- _

(jonu'ágnL) Szín:?! forms ffias "gli?"

(ezer) — M

lakások aránya (százalék)

1949 . . . 2385 9 5 86

1960 . . . 2758 13 7 80

1970 . . . . . . . 3150 24 10 66

1975 . . . 3472 35 12 53

A komfortos lakások számának aránya 1949—től 1960-ig mérsékelten, majd ezt követően mindgyorsabb ütemben növekedett. 26 év alatt a komfortos lakások száma 215 OOO—ről 1 215 OOO-re (éppen egymillió lakással) szaporodott.

A lakásviszonyok fejlődésére jellemző laksűrűségi mutatóik az alábbiak sze-

rint alakultak.

41. tábla

Laksűrűségi mutatók

1949. l 1960. l 1970. l 1975.

Mutató ___,

évben .

Száz lakásra jutó népessség . . . 386 361 327 302 Száz szobára jutó népesség . . . 265 250 199 162

2 Statisztikai Szemle

302 BARTA BARNABÁS

A laksűrűség - a lakások felszereltségéhez hasonlóan —Vaz utóbbi években jóval gyorsabb ütemben javult. mint a felszabadulást követő első és második év—

tizedben. Különösen jelentős a szobánkénti laksűrűség alakulása, amelyben tulaj—

donképpen a lakásonkénti átlagos szobaszám emelkedése jut kifejezésre. Ez 1949- ben 1.46, 1960—ban 1.47. 1970-ben 1.64 és 1975-ben 1.87 volt.

A lakásállomány nemzeti vagyonunk jelentékeny hányadátrképviseli. ezért

társadalmi és népgazdasági érdek megfelelő üzemeltetése és karbantartása. Az

ország lakásállományának csaknem 20 százalékátáliami szervek—gondozzák:

Az 1945—től 1948-ig a háborús pusztításokat követő újjáépítési munkák miatt

a felújítási. korszerűsítési feladatok háttérbe szorulnak., 15948ehmm alakult meg a

Közületi ,lngatlan Központ (KlK), melynek feladata a közületi tulajdonban levő-in- gatlanok egységes, korszerű kezelése volt. 1952-ben a ó-nál több—szobás. illetve a bérbeadás útján hasznosított házingatlanokat államosították, eza kezelt ingatla- nok számát ugrásszerűen megnövelte.

42. tábla

A házkezelésí szervek kezelésében levő ingatlanok

Akezelt

' ebből

laká s- bérlemények

Ev épületek bérlemények

száma az, év végén (ezer)w

1950 . . . 19.7 1953 1698

1953 . . . 79,0 5769 513,7

1 960 . . . 62.9 567,5 51 5,5

1965 . . . 65.5 616.6 5610

1970 . . . 71 ,0 685.3 618,8

1973 . . . 702 724.4 654.7

A házkezelési szervek kezelésében levő épületek számának növekedési üteme elmarad a kezelt bérlemények. illetve a lakásbérlemények számának növekedési

üteme mögött. mert a lebontásra kerülő épületek túlnyomó része 1—2 lakásos, míg az újonnan épültek többsége már többlakásos bérház.

La'kásviszonyainlkat a lakásállomány állag—a. korszerűsége is befolyásolja. ezért fontos az ingatlankezelő szervek felújítási, karbantartási tevékenysége.

43. tábla

A felújítási tevékenység

A .

A teljesen ] A részlegesen fetlÉljJíüftn fú,—WM. We- . ————————— épületekben

! ,

ÉV felújított éPülemk bérleerlrlcélnyek

, , , , ará-

szama laranya szama "Ya"

száma !aránya'

1960 . . . 992 l 1965 . . . 652 1970 . . . 602 1

,6 1 980 32 18 149 3.2 .0 1 229 1.9 9 270 1,5 9 4 602 6.5 6 516 .0,9

1973. . . . . . . 664 9 4272 6.1 7432 1.0

' A kezelt épületek százalékában.

" A kezelt bérlemények százalékában.

A TÁRSADALMI SZOLGÁLTATÁSOK FEJLÖDÉSE 803

Az adatok szerint a felújítási tevékenység nem tart lépést a lakásállomány növekedésével. nagy jelentősége ellenére a kezelt épületeknek és bérleményeknek csekély százalékát érinti.

44. tábla

A lakóházak javítására fordított összegek megoszlása

Ebből:

Lakóház— ,

javításra ,e9YPb

fordított fel- karban— eprtesre

ÉV összeg újító sra tartásra es 'mas

(millió tevekeny—

forínt) segre

l fordított összeg (százalék)

1965 . . 1372.7 39.9 52.1 8.0

1970 . . 23628 49,4 41,4 9.2

1973 . . 2718.7 54.4 39.7 5,9

Az 1960—es években a karbantartásra fordított összeg meghaladta a felújí—

tásra fordított összeget. Ezt a kedvezőtlen arányt az 1/1971 (II. 8.) Korm. sz. ren-

delet változtatta meg. melynek értelmében a házkezelőségek nagyobb összegeket

—- 1973—ban már több mint 2.7 milliárd forintot — fordíthatnak a lakóépületek felújítására és korszerűsítésére.

45. tábla

A Iakóháziavításra fordított összeg és a bérbevétel aránya

% Lakóház- kukából-

javításra Évi )?V'ágsm

Ev fordított bérbevétel 631430:

osszeg bérbevétel

, —— százaléká-

mlllló forint ban

1960 . . . . . . 1231.0 676.9 181,9

1965 . . . . . . 1372,7 753,1 1823

1970 . . . . . . 23628 9082 260.2'

1973 . . . . . . 2718.7 2795,8 97,2

A lakóházjavításra fordított összeg 1955-höz viszonyítva 5.5—szeresére nőtt. fi—

gyelembe kell venni azonban egyfelől a lakásbérlemények számának növekedését.

másfelől az építőipari árak jelentős emelkedését is.

A lakóházjavításra fordított összeg 1970-ig nagymértékben meghaladta a bér- bevételt. így az állagmegóvás és korszerűsítés elvégzéséhez nagyarányú állami do—

tációra volt szükség. E kedvezőtlen helyzeten az 1971-ben bevezetett új lak—

bérrendelet változtatott, és ennek eredményeképpen az állami támogatás itt fel- szabaduló összege más célokra fordítható.

A kezelő szervek nagy gondot fordítanak az életveszélyes állapotú lakások felszámolására. 1973-ra az életveszélyes állapotú lakások száma 7700-ra csökkent.

A bontások ellenére a szanálásra kijelölt lakások állománya meglehetősen nagy.

1973-ban 32 568 volt. E lakások megszüntetésének előfeltétele a bennük lakó mint- egy 35000 család elhelyezése a jogos igényeknek megfelelő lakásokba.

2.

804-

^{BARTA BARNABÁS}

A lakóépületek állagának. rendjének védelmén kívül környezetünk megóvása egyéb feladatok ellátását is megkívánja. ezek közül elsősorban a városok közte—

rületeinek gondozását. tisztaságának biztosítását kell említenünk.

46. tábla

A rendszeresen tisztított utak, utcák; terek területe

Település

1961 . 1965. 1 970 . 1973.

évben

Ezer nég zetméter

Budapest 13379.0 13877,0 13 285.0 13 391,0

Többi város 14318.1 17 6062 19 348.4 23 023.0

Városok összesen

27697,1 ! 314832 l 32 633,4 l 36 414,o

Százalék

Budapest 100.0 103.7 99,3 100.1

Többi város 100,0 123,0 135,1 1ÓO,8

Városok összesen 100,0 5, 113.7 117,8 131,5

A rendszeresen tisztított közterületek területe 1961-ről 1973—ra 31.5 szátalék- kal emelkedett. Feltűnő a vidéki városok adatainak dinamikus növekedése. 1970—

ben a városok belterületi útjainak (tereinek) mintegy 81 százalékát tisztították rendszeresen.

A városi élet fejlődése. a többszintes lakóépületek megjelenése magával hoz- ta a házi szemét szervezett rendszeres eltávolításának. kezelésének szükségességét IS.

47. tábla

A szemétgyűjtésbe bekapcsolt lakások száma

1965. l 1970. l 1973. 1965. l 1970. 1913.

Település

évben

Dorab Százalék

Budapest . 570 890 626 073 660 716 100,0 109.7 § 115.7

Többi város . . 345 413 480 911 575 934 100,0 1392 l 166.7

Városok összesen ' 916303 V 106 984 t 1 236 650. 1oo,o * 1205! mm

A szemétgyűjtésbe bekapcsolt lakások száma 1965-ről 1973-ra 35 százalékkal

emelkedett. itt is igen jelentős a vidéki városok adatainak növekedése (66.70/0).

1965-ben az összes városi lakások mintegy 69 százaléka volt a szemétgyűjtésbe bekapcsolva. 1973-ra ez az arány 72 százalékra emelkedett.

Vll. ENERGIASZOLGÁLTATAS

Azokat a mélyreható változásokat. amelyek a felszabadulás után következtek be az ország lakosságának életkörülményeiben. igen jól tükrözik az energiaellá- tás odatai is. Településeink 61 százalékát a felszabadulás után kapcsolták be az elektromosenergia-ellátásba. A faluvillamosítás a második ötéves terv időszakában

fejeződött be.