A magyar iparstatisztika fejlődése a felszabadulástól napjainkig

(1)

TÖRTÉNET! DOLGOZATOK

A MAGYAR IPARSTATISZTIKA FEJLÓDESE A FELSZABADULÁSTÓL NAPJAINKIG'

NYITRAI FERENCNÉ DR.

Az iparstatisztika hazánkban együtt indult és fejlődött a szocialista iparral. Ki—

alakulásában, látókörének szélesedésében, témakörének bővülésében módszereinek, eszköztárának gazdagodásában egyaránt érzékelhető ez a párhuzamosság. Az együtthaladás nemcsak a pozitiv vonásokban érzékelhető, hanem abban is. hogy iparstatisztikánk sem volt mentes azoktól a megtorpanásoktól, amelyeket a magyar ipar átélt, és amelyek a gazdasági élet más területein is jelentkeztek.

A szocialista iparstatisztika kezdetei harminc évvel ezelőttre, 1948—1949-re az ipar államosításának időszakára nyúlnak vissza. Ez a 30 év — amely mai szemmel már szinte történelmi időszakot fog át — több periódusra bontható. Természetesen a periodizálásban mindig vannak önkényes elemek, és különösen olyankor érzé—

kelhetők ezek jobban. amikor még nem választ el minket elég nagy távolság a vizsgált folyamatoktól. llyen esetekben vállalnunk kell a szubjektivitásból adódó esetleges torzító hatást is. ha megkíséreljük, hogy egy fejlődési szakaszt s annak belső folyamatrendszerét bonckés alá vegyük. Ennek előrebocsátásval merem azt a nézetemet kifejezni, hogy az iparstatisztika fejlődésének periódusai mindenkor szorosan kötődnek gazdaságpolitikónk és gazdasági mechanizmusunk egyes fejlődési szakaszaihoz. Kétségtelen, hogy e periodizálás önkényes, hiszen a gazdaságsta—

tisztikának számos eleme független a gazdaságpolitika és az irányítás mechaniz—

musának konkrét formáitól. A termelés volumenét, a létszámot. a gépek és beren- dezések teljesítőképességét azonosan veszik számba a különböző társadalmi és gaz- dasági rendszerű országokban. s igy sokan vallják a statisztikusok közül azt. hogy szakmánk (ha úgy tetszik: tudományágunk) független a gazdaságpolitikától s a mechanizmus módosulásaitól. E nézetekkel a magam részéről csak annyiban értek

egyet, hogy az iparstatisztíkának (s a gazdaságstatisztikának általában is) valóban

vannak a gazdaságpolitikától és a mechanizmustól kevéssé függő elemei. de maga az egész rendszer. az iparstatisztika fő kérdésfeltevései: ,,mit és milyen részletes- séggel mérjünk", ,,milyen összefüggéseket elemezzünk" stb. már erősen a gazdaság-

politikához kötődnek és mechanizmus-orientáltak.

A periódushatárok megvonása — az előbbiek szerint — jelzi, hogy hazánkban az iparstatisztika fejlődése együtt haladt a gazdasági élet előrehaladásával, átfor- málásával, de az is megállapítható, hogy a gazdasági mechanizmus változásait egyes időszakokban megelőzte, néha pedig követte az iparstatisztika módszereinek

megváltozása.

' Az MKT Statisztikai Szakosztálya Statisztikatörténeti Szakcsoportjának Veszprémben tartott XVi. Ván- dorülésén, 1978. május 31—én elhangzott előadás alapján.

7;

(2)

884 NYITRAI FERENCNÉ DR.

Az a statisztikus generáció, amely együtt indult. fejlődött a szocialista iparsta—

tisztikával, szinte maga is részesévé vált ennek a fejlődési folyamatnak. s már ez a tény is óhatalanul visz a periodizálásba szubjektív elemeket. Ennek ellenére úgy vé-

lem, hogy az utánunk következő nemzedékek számára az sem lehet közömbös, hogy

mi hogyan látjuk a szocialista iparstatisztika kialakulását, fejlődését. jellegzetes—

ségeinek, ismertető jegyeinek módosulását az elmúlt 30 évben. S ha tévedtünk a mi- nősítésben, megítélésben, periodizálásban, ezt utódaink fogják objektívmércével

helyreigazítani. ,

A magyar iparstatisztika fejlődésében — nézetem szerint — viszonylag élesen el—

határolható 4 különböző periódus:

!. 1949—1957. Ezt az időszakot az iparstatisztikában is —— mint a gazdasági élet más területén — a szocialista fejlődés alapjainak lerakása és az útkeresés jellemezte;

ll. az 1957—1966/1967 közötti időszak már az egyre nyitottabb és gyorsabb fejlődés je- gyében zajlott le, alapvonósa a széles körű nemzetközi tapasztalatokra épitett, de egyúttal

a sajátos helyzetünkre alkalmazható módszerek keresése;

lll. 1966/1967-1975/1976. Ezt a mintegy tízéves időszakot az iparstatisztikai módszerek rendszerezése, komplexitásra való törekvés a megfigyelésben, a feldolgozásban, a közlésben

egyaránt 5 a rendszerszemlélet meghonosítása jellemzi;

N. a hetvenes évek közepe óta a gazdaságstatisztikában az integrált fejlesztés vált egyre inkább uralkodóvá, ezen belül az iparstatisztikában a közös elemek mellett a sajátos motívumok érvényrejuttatása továbbra is fontos feladat.

NÉHÁNY BEVEZETÖ MEGJEGYZÉS

Amikor az iparstatisztika 30 éves fejlődését vizsgáljuk, három egymással ugyan szoros kapcsolatban levő, de mégis eléggé elkülönülő területet célszerű szemügyre venni: az iparstatisztikai módszerek, módszertani megoldások változáSait; a fejlő- dést az adatok áramlása, feldolgozása tekintetében (ez tulajdonképpen a technika—

ibb nézőpont); s végül az adatok értékelésének, elemzésének, publikálásának kor—

szerűsödését.

Teljes képet akkor kaphatunk a fejlődés folyamatairól, ha e három nézőpontot együttesen érvényesítjük, az egyes elemeket kölcsönhatásaikban vesszük szemügyre.

Mielőtt az előbbiekben felsorolt 4 periódus fő ismertetőjegyeit megkísérelném rögzíteni, szólni kell arról is, hogy a gazdaságstatisztika bármely ágának konkrét megoldásait milyen tényezők határozzák meg vagy befolyásolják jelentősebben. E tekintetben is eltérő nézetek ismeretesek világszerte s ezen belül hazánkban is. A gazdaságstatisztika feladatmeghatározása ugyanis nem kis mértékben függ az egyes országok statisztikai hivatalainak*szerepkörétől és országon belül a statisztikai in- formációkat felhasználó állami irányító szervek igényeitől. A mi adottságaink mellett

a fő ható tényezők a teljesség igénye nélkül a következők.

A gazdaságpolitika kérdésfeltevései jelentik az alapot. A statisztikának ugyanis igazodnia kell a gazdaságpolitikai irányvonalhoz, információt kell adnia mind—

azokról a jelenségekről és folyamatokról. amelyeket a gazdaságpolitika adott rendszere egy országban átfog prioritást biztosítva mindazon elemeknek. amelyek egy- egy időszakban a gazdaságpolitika érdeklődésének előterében állnak.

A gazdasági mechanizmus rendszere lényegében determinálja a gazdaságsta- tisztika valamennyi ágazatának konkrét módszereit. Kétségtelen ugyanis, hogy a gazdasági mechanizmus, az irányítás különböző megoldásai különböző bázisinfor- mációkat. illetve ellenőrzési jellegű adatokat várnak a statisztikától. A tervezés szi- gorúbb. kötött rendszerében a tervmérés az elsődleges; a módszerek megválasztá—

sában a statisztikának alkalmazkodnia kell a tervezés során kialakított módszerek- hez. A közvetett irányítás esetén viszont mindazokat a jelenségeket, folyamatokat

(3)

AZ lPARSTATlSZTlKA FEJLÖDÉSE 885

részletesebben kell a gazdaságstatisztikának vizsgálnia, amelyek a közvetett szabá- lyozás körébe tartoznak, vagy amelyek valamely szabályozó működését áttételesen befolyásolják. Nagyobb tere, sőt szükségessége is van önálló. esetenként bonyolultabb statisztikai módszerek kialakításának és alkalmazásának. A tervezéssel s a pénzügyi—számviteli módszerekkel való szoros kapcsolatot természetesen továbbra

is fenn kell tartani. ,

Bár nem determináns tényező. de kétségkívül befolyásolja a gazdaságstatisz- tika fejlődését a nemzetközi környezet. Ezen egyfelől az adott időszak gazdasági és politikai környezetét értjük, tehát azt, hogy milyen mértékű az együttműködés a ví- lág különböző szféráiban az országok között. de értjük a szorosabb értelemben vett nemzetközi statisztikai környezetet is, tehát a statisztikai hivatalok közötti együtt—

működés lehetőségét és megvalósulási formáit, valamint a nemzetközi szervezetek ál- tal irányitott statisztikai munkát.

A statisztikai munkára általában és egyes konkrét ágaira különösen jelentős hatást gyakorolhat e munka állami és társadalmi megbecsülése. Köztudott. hogy ilyen szempontból a szocialista országok statisztikája kedvezőbb helyzetben van, mint a tőkés országoké. A szocialista állam és társadalom létéhez szorosan kap- csalódik a tervezés és az ezt megalapozó számbavétel. Az állami megbecsülés az esetek többségében abban is kifejezésre jut, hogy a statisztikai tevékenységet végző szervezet (tehát a statisztikai hivatal) közvetlenül az állami irányítás legmagasabb szintjéhez, a miniszterelnökhöz vagy valamelyik helyetteséhez tartozik. munkája te—

hát rendszeresen reflektorfényben van. Hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal tevékenysége a Minisztertanács elnökének irányításához kapcsolódik, s ez rangot.

de egyúttal igen nagy felelősséget is ad a statisztikai munkának. A társadalmi meg- becsülést a statisztikát végzőknek maguknak kell kivívniuk. Ezekhez a feltételek a szocialista társadalomban adottak.

Befolyásolja az iparstatisztika fejlődését annak tudományos háttere, az egye- temi és egyéb oktatási intézményekkel való együttműködés. továbbá a Központi Statisztikai Hivatalon. valamint ennek intézményein belül létrehozott tudományos

bázisok szerepe is.

Nem elhanyagolható tényező a káderhelyzet, káderösszetétel. -képzés és -to- vábbképzés. Ez egyike az előzőkben felsoroltakkal szoros kapcsolatban levő elemeknek. hiszen közmegbecsülésnek örvendő apparátus nagyobb vonzást jelent a ki—

válóan képzett szakemberek számára is.

Utolsóként említem -— bár jelentőségét tekintve korántsem ezen a helyen van _, a technikai lehetőségek hatását a statisztika valamelyik konkrét ágára s köztük az iparstatisztikára. Úgy vélem. hogy különösebb érvelés nélkül is nyilvánvaló. hogy a korszerű számítástechnikára alapozott adabázís adta lehetőség önmagában is serkenti. ösztönzi a statisztikai munkát, mig a kézi vagy az egyszerűbb gépi tech-

nika korlátok közé szorítja azt.

A statisztikát meghatározó és azt befolyásoló általános elemeken kívül az ipar- statísztika helyzetét és fejlődését néhány specifikus tényező is determinálja. Ezek között elsőként említhetjük meg az ipar helyét és szerepét a népgazdaságban. Olyan országban, mint hazánk, ahol az ipar viseli az exporthordozó funkció nagy részét, ahol évtizedek óta a teljes foglalkoztatottság egyik és talán legjelentősebb alapja az ipar. ott az iparstatisztikai tevékenység természetesen nagy szerephez jut.

Kétségtelenül befolyásolja az iparstotisztikót minden periódusban az ipar rela- tiv fejlettségi szintje, fejlődésének dinamizmusa, nemzetközi kapcsolatrendszere és nem utolsósorban az az ipargazdasógtaní háttér, amelyre munkájában támaszkod- hat.

(4)

886 NYITRAl FERENCNÉ DR.

Az előbbiekben említett tényezők egyikét—másikét a közgazdasági szakirodalom- ban kiemelt tényezőként tartják számon. Az utóbbi években divatossá vált a szá—

mítástechnika determináns voltának túlhangsúlyozása. Az a véleményem, hogy az iparstatisztika tekintetében — ugyanúgy, mint bármely más komplex statisztikai mód- szertan esetében -- élesen el kell határolnunk a célt, a követelményeket és az esz- közrendszert. A cél esetünkben nyilvánvalóan az ipar helyzetének, fejlődésének, mozgástörvényeinek számszerű és verbális jellegű vizsgálata. A feltételrendszerről az előbbiekben szóltunk. Az eszközök egyik legfontosabbika a korszerű számítás- technika, s az, hogy ezt eszköznek tekintjük. korántsem degradálja, csupán a he- lyére teszi ezt a fontos, tevékenységünk kereteit, terjedelmét és lehetőségeit nem—

egyszer lényegében is érintő tényezőt.

A bevezető mondatok lezárásához tartozik az is, hogy az iparstatisztika fejlő- déséről a makro- és a mezoszférában kívánok szólni és nem mikroszintű közelítés-

ben. amely nyilvánvalóan ugyanilyen érdekes, de más nézőpontot igényel.

AZ IPARSTATISZTIKA FEJLÖDESI PERIÓDUSAlNAK JELLEMZÖ SAJÁTOSSÁGAI

A szocialista iparstatisztika kialakulását 30 évvel ezelőtt az jellemezte, hogy mint az élet számos más területén, a statisztikában is őrségváltás következett be.

Olyan új személyi állomány vette át az érdemi irányítást, akiknek sem elméleti, sem gyakorlati ismeretanyaguk a statisztikában még nem volt elegendő. Rendelkezésünk- re állott viszont kiindulási alapként a szovjet iparstatisztika gazdag ismeretanyagá—

val s elsősorban Szavinszkij tankönyvei. amelyre egy generáció alapozta a hazai iparstatisztika kialakítását. Hangsúlyozni szeretném. hogy a szovjet iparstatisztika bázisa volt a munkának. de nem másoltuk azt szolgai módon. Kialakítottuk azt a hazai még igen szerény iparstatlsztikai beszámolási rendszert, amely a korabeli kö- vetelményeknek és a viszonylag korlátozott személyi és tárgyi feltételeknek megfe-

lelt.

Ennek az időszaknak a gyors és operatív tájékoztatás volt a jellemzője, amely az erősen centralizált és tervorientált irányítást szolgálta. Főleg naturáliákat figyel—

tünk meg, jelenségeket vizsgáltunk. és rövid távú folyamatokat elemeztünk. Az elem—

zéshez szükséges statisztikai módszereket együtt alakítottuk ki. csiszoltuk és tanítot- tuk. Publikációink korlátozott kör számára adtak információt, kevés volt a nyilvános jelentés, inkább szűkebb kör részére készítettünk beszámolókat az iparvállalatok munkájáról, termelési problémáiról. A cél a tervekben rögzített termelés mennyisé—

gének, az ehhez szükséges feltételeknek a számbavétele volt. s amint a gazdálko- dás jellege még erősen magán viselte a hiánygazdálkodás jegyeit, úgy tükröződtek

ezek az elemek az iparstatisztikában is.

Kétségtelen, hogy mai szemmel nézve az ötvenes évek elejének iparstatisztikai módszereit kezdetlegeseknek minősíthetjük, de egy biztos, hogy tudatos torzító elem már akkor sem került az iparstatisztíkába, legfeljebb tévedéseink voltak abból adó—

dóan. hogy nem eléggé ismertük a bonyolultabb módszerek adta lehetőségeket. kö- vetelményeket, korlátokat és torzításokat. Itt elsősorban arra gondolok, hogy a di—

rekt irányítás és ösztönzés következtében a vállalatok érdekeltek voltak például ab—

ban, hogy magasabb bruttó termelési értéket mutassanak ki, s törekedtek is erre

szélesebb körű kooperációval, amelynek eredményeképpen a halmozódás mértéke nőtt, s így az ipari termelés indexe nagyobb látszólagos növekedést jelzett, mint amekkora a termelés volumenének tényleges emelkedése volt. Más területen is ér-

1 D. V. Szavínszkíi: Az iparstatisztika tankönyve. Statisztikai Kiadó. Budapest. 1951. 378 old.

(5)

AZ lPARSTATlSZTI KA FEJ LÖDÉSE 887

vényesültek olyan jelenségek. amelyek az adatok pontosságát kedvezőtlenül befo—

lyásolhatták (például az ismert létszámbujtatás. amikor adminisztratív alkalmazotta—

kat fizikai állományban jelentettek. úgyszintén érdekeltségi okok miatt). Az iparsta—

tisztika eszközeivel és helyszíni vizsgálatokkal azonban már kezdettől fogva töreked—

tünk e jelenségeknek és okainak feltárására.

A második periódusban előtérbe helyeződött a termelés, az elosztás, valamint a ráfordítások elemzése. Középpontba kerültek az indexek, nagyobb hangsúlyt kapott a tendenciák és az azokra ható tényezők reális értékelése. és ennek érdekében módszereinket finomítottuk. a megfigyelés körét bővítettük. A dinamikai jellegű vizs- gálatokat esetenként összekapcsoltuk keresztmetszet-elemzéssel. tehát egyes ága—

zatok, vállalatok, tevékenységek összehasonlító vizsgálatával, ez azonban inkább egyedi volt. a növekedési indexek figyelemmel kísérése volt a domináns elem.

Már ebben az időben kezdtük elemezni a termelés és főbb tényezői közötti kap—

csolatokat. Erre a periódusra esik az ágazati kapcsolati mérleg rendszerének meg- honosítása. aminek az volt a sajátossága. hogy a nemzetközi gyakorlattól el—

térően az iparstatisztikai rendszer keretében kezdtük meg a kísérletet, majd az első néhány modell összeállítását is.

Az iparstatisztikai módszerek fejlesztésére új lehetőséget adott a KGST Statisz- tikai Állandó Bizottságának, valamint az Európai Statisztikusok Értekezletének ilyen irányú munkája, az iparstatisztikával foglalkozó munkacsoportok kialakítása és eb—

ben a magyar iparstatisztikusok tevékeny részvétele. E két fórum módot adott szer—

vezett tapasztalatcserére az iparstatisztikusok között. A termelés számbavételére, a rendszeres iparstatisztikai beszámolórendszerre vonatkozó nemzetközi ajánlások szá-

mos vitában érlelődtek, s ez lehetővé tette a különböző országok iparstatisztikai

gyakorlatának megismerését. Mindez személyes kapcsolatok kialakulását is ered-

ményezte. s a tapasztalatok kicserélése így igen gyümölcsözővé vált.

A nemzetközi kapcsolatokat kétoldalú együttműködésekkel kezdtük bővíteni, természetesen először a szocialista országokkal végeztünk kétoldalú kísérleti jelle- gű összehasonlításokat2, majd az 1960-as évek közepétől néhány tőkés országgal

is készítettünk két— és többoldalú összehasonlítást.3

Ebben a periódusban kezdett teret nyerni az iparstatisztikában az ipargazdasá—

gi szemlélet. elsősorban összipari és ezen belül különösen gépipari vonatkozásban.

Ez azzal járt együtt. hogy a gazdaságpolitikai és más állami irányító szervek egyre jobban kezdtek támaszkodni az iparstatisztikai értékelésekre, igényelték az iparstatisztika jelzéseit, és esetenként meg is rend'eitek'bizonyos fajta elemzéseket. Mindez természetesen ösztönzően hatott az iparstatisztikai elemző tevékenységre.

Ebben az időszakban alakult ki az iparstatisztikai publikációk hármas rendsze-

re:

-— számszerű adatok közlése viszonylag nagy terjedelemben, széles körben,

— összipari és idősorelemzések,

—— ágazati és témajelentések.

Az elemzések kezdtek már kitekinteni az iparból. vizsgálták az iparba bevezető és az azt követő, befejező folyamatokat, és erre az első kísérleti ágazati kapcsolati mérlegek is jó lehetőségeket adtak. A kitekintő elemzés visszahatott a módszertan- ra is, mert feltárta a különböző ágazati statisztikák közötti differenciákat. Ezek egy

3 ide sorolható a magyar és a bolgár népgazdaságnak az ágazati kapcsolatok mérlege alapján történt összehasonlítása, az ipari munkatermelékenység színvonalát mérő csehszlovák—magyar termelékenységiszínvo—

nal—összehasonlítás.

3 Ezek közé tartozik az osztrák és a magyar ipar termelési volumenének e's termelékenységi színvonalá- nak összehasonlítása, továbbá a négyoldalú termelékenységi összehasonlítás Csehszlovákia. Franciaország.

Ausztria és Magyarország között három kétoldalú összehasonlítás multilaterizálása révén.

(6)

888 NYITRAI FERENCNÉ DR.

része az ágazatok jellegéből adódóan indokolt volt, más része azonban csupán az

eltérő hagyományokon alapult (például a terméknámenklatúrák különbözőségei).

A harmadik periódus indulását,_a—z,—.új gazdasági mechanizmusra való felké- szülés jellemezte. A mechanizmust előkészítő bizottságokban résztvevők, köztük az iparstatisztikusok is kezdték a folyamatokat az oksági kapcsolatok alapján szem- ügyre venni. Ehhez már a dinamikai jellegű elemzések kevésnek bizonyultak. Az iparstatisztikai számbavétel és az ehhez kapcsolódó elemzés a folyamatok egészét komplex módon kívánta áttekinteni a beruházásoktól a külkereskedelmi kapcsola—

tokig. és ezzel jóval átlépte saját határait.

E feladat megoldásához néhány alapvető módszertani megoldásra. elsősorban a terméknómenklatúrák egységesítésére is szükség volt. Kidolgoztuk, s az 1960—as évek végén bevezettük az egész népgazdaságra (tervezés, számbavétel. termékfolyama—

tok) egységesen érvényes Ipari Termékek Jegyzékét,4 s ez úttörő jelentőségű a szocialista országok között.

Széles spektrumban vizsgálta az iparstatisztika már ebben az időszakban a ter- melés körén kívül annak tárgyi és személyi tényezőit, törekedve arra. hogy az egyes * tényezők vizsgálatában még fellelhető fehér foltokat megszüntesse. Lökésszerű fej- lődést adtak ehhez az új mechanizmus bevezetését követően az iparstatisztikával szemben támasztott új igények is. Mindez arra ösztönzött, hogy részletesebben és szélesebb körben vizsgáljuk például az új gyártmányok bevezetését. a licenc-hono- sításokat, az iparvállalatok nemzetközi kooperációs kapcsolatait, az iparvállalatok- nál dolgozók létszámának megoszlását a tevékenység jellege szerint stb. Mindeze- ket elősegítette az, hogy kezdett beérni az előző évtizedekben szerzett tudás- és ta- pasztalatanyag, finomodtak a módszerek. bővült a szakemberek ismeretanyaga és ezzel bővült az új iránt érzékeny. kezdeményező iparstatisztikusok köre, nemcsak a Központi Statisztikai Hivatalon belül, hanem a velünk együtt működő ágazati és funkcionális szervezetekben is.

Az összipari gazdasági szemlélet erősödése mellett egymással versengve kezd—

tek új módszereket alkalmazni a gépipar. a vegyipar, a könnyűipar és az élelmiszer- ipar statisztikai ágaiban, s ehhez a minisztériumok statisztikai osztályai, csoportjai is alkotó módon járultak hozzá. Az együttműködés szervezett keretét adta az 1957- ben alakult ipari és Építőipari Metodikai Bizottság (majd 1964-től lparstatisztikai Metodikai Bizottság). amely rendszeresen vizsgálta, tárgyalta az iparstatisztikai be- számolási rendszer új elemeit. s egyeztette a Központi Statisztikai Hivatal és a mi—

nisztériumok iparstatisztikai gyakorlatát. (Ennek bázisán alakult meg és működik ma is a Statisztikai Koordinációs Bizottság lparstatisztikai Munkabizottsága.)

Lényeges előrelépés tapasztalható e periódusban az input—output technika al- kalmazásában. Ennek fegyelmező ereje visszahatott az iparstatisztikai módszerek fej—

lesztésére is.

A fejlődés együtt járt azzal. hogy igen sok új kérdés került az iparstatisztikai megfigyelésbe, s ezzel bővült, néhol el is burjánzott az iparstatisztika, így e perió- dusban többször felülvizsgáltuk adatgyűjtéseink körét. terjedelmét, gyakoriságát.

Ezek a felülvizsgálatok —— amelyeket szélesebb körű bizottsági munka előzött meg ——

egyfelől ahhoz segítettek hozzá, hogy ,,hagyományosnak" tekintett, de lényegében elavult elemeket kiiktassunk megfigyelésünkből. és ugyanakkor feltárjuk az egyes

területeken mutatkozó aránytalanságokat. Hangsúlyozni szeretném. hogy ezeket a

felülvizsgálatokat az esetek egy részében a Központi Statisztikai Hivatal elnökének utasítására vagy külső kezdeményezésre. máskor saját indíttatásból végeztük. de

4 ipari termékek jegyzéke és mezőgazdasági termékek kereskedelmi jegyzéke. Központi Statisztikai Hi- vatal. Budapest. 1967. 408 old.

(7)

AZ lPARSTATISZTlKA FEJLÖDESE 889

bárhonnan is jött a kezdeményezés. a munka eredménye minden esetben pozitívan értékelhető.

E periódusban kezdődött az iparstatisztikai adatbázis—rendszer kialakítása el—

sőként a magyar Központi Statisztikai Hivatalban. Ez az elsőség előnyökkel és két—

ségtelen hátrányokkal is járt együtt. Az új kezdeményezés adott bizonyos lehetősé—

geket arra. hogy az adatbázist a saját igényünknek megfelelően alakítsuk ki. abban az iparstatisztikai specifikumokat vegyük figyelembe, nehezítette viszont a későbbi

években az egyes témakörökben egységes adatbázisokhoz való alkalmazkodást.

Az adatbázis—rendszer egyik előnye már napjainkban, de különösen a közeli jövőben a gyors és nyomdakész táblázatokat nyújtó feldolgozás. Annak érdekében, hogy ezt szélesebb körben tudjuk hasznosítani. még több összekötő kapcsolatot kell kiépíteni a minisztériumi és a közben létrejött más (például külkereskedelmi, beruházási statisztikai stb.) adatbázisok között. A teljes hasznosítást az is igényli.

hogy az iparstatisztikai adatbázis. valamint az ágazati és funkcionális tárcák által kialakított adatbázisok között közvetlen kommunikációs kapcsolat valósuljon meg.

E feltételek kialakítása a jövőben nagyobb lehetőséget ad a több szempontú cso- portosítások megvalósítására is. s ezt például a struktúraelemzés feltétlenül igényli is a statisztikától,

Az iparstatisztika fejlődésének e gyors periódusában az iparstatisztikusok aktív nemzetközi tevékenysége is éreztette hatását. Elemzéseinkben egyre nagyobb szere—

pet kapott a nemzetközi értelemben vett keresztmetszet-elemzés (cross-section) anal- ysis), az egyes témákra vonatkozó nemzetközi összehasonlítás. A nemzetközi össze-

hasonlítások két formáját alkalmaztuk:

— a publikációkra épített, több témát átfogó, széles körű nemzetközi összehasonlítást, amely nagyságrendi eligazítást ad az ipar vagy a vizsgált ágazatcsoport helyéről, szerepéről a világban. illetve a vizsgált országok között;

— az egyes témákra orientált kétoldalú nemzetközi összehasonlításokat. amelyek több—

sége a mi gyakorlatunkban a termelékenység szinvonalára, kisebb hányada pedig a termelési struktúrára vonatkozott.

E nemzetközi összehasonlítások másodlagos haszna a partnerországok mód—

szereinek alaposabb megismerése és a tapasztalatok hasznosítása volt.

Mind a módszertani felkészültség, mind a technikai apparátus. valamint az iparstatisztikai káderek szakképzettségi szinvonalának növekedése (nem kis mértékben a post graduális képzés első eredményeinek hatására) már lehetővé tette a korsze- rű matematikai statisztikai módszerek gyakorlati alkalmazását az iparstatisztikában.

Ezek között a regresszióanalízis, a trendelemzés, a különböző szóródásvizsgálatok kaptak szerepet és ritkán ugyan, de a termelési függvények alkalmazása is.

Az előbbiekben felvázolt háromnfőperiódusban a fejlődésnek volt néhány közös

vonása. _

Az iparstatisztika önállóan, a saját bázison alakult ki. és haladt előre, s ez korántsem elítélő jellegű megállapítás. inkább csak tényközlés. Ez azzal járt együtt.

hogy időnként módszereink, elemzéseink tekintetében előbbre szaladtunk a többi gazdaságstatisztikai ágazathoz képest, voltak azonban olyan területek is, ahol las- sabban haladtunk. Azokban a témákban. 'ahol az iparstatisztika korábban lépett, mint más gazdaságstatisztikai ágazatok. például az adatbázis-rendszer, a kapacitás—

kihasználás megfigyelése, az anyagmozgatás gépesítésének számbavétele stb., ott ez a tevékenység felzárkózásra ösztönözte a többi gazdaságstatisztikai ágazatot is, és felkeltette az adatokat felhasználó, döntést hozó és a döntéseket előkészítő ap- parátusok figyelmét e témakörökre is. Azokon a területeken. ahol más ágazatokban volt gyorsabb az előrehaladás, ott az iparstatisztika igyekezett felzárkózni. Mindez

(8)

890 NYITRA! FERENCNE DR.

azonban azzal járt együtt. hogy a gazdaságstatisztika nem azonos terjedelemben

és mértékben fejlődött, aminek kétségkívül voltak negatív vonásai is. Az integrá- lódás még nem volt olyan egyértelmű követelmény, mint napjainkban, a fejlődés elkülönült voltát tehát nem értékelhetjük helytelennek. Ezt azért is tartom szüksé- gesnek megjegyezni, mert szakmai körökben ezt az elkülönült fejlesztést elítélő né- zetek is elhangzanak, amelyeket nem tartok indokoltnak, mert nem veszik figyelem—

be az adott időszak követelményrendszerét.

NAPJAINK FELADATAI

Talán a legnehezebb a bevezetőben jelzett negyedik periódusról szólni, hiszen itt már nemcsak a tegnapról és a máról kell szólni. hanem nem kis mértékben a holnapról is említést kell tenni. Néhány sajátos vonása e periódusnak már kezd

kirajzolódni.

A statisztikában általában s ezen belül a gazdaságstatisztikában is uralkodóvá

válik az integrált jellegű fejlesztés, Ezt egyfelől a gazdasági helyzet bonyolultabbá válása. a népgazdasági szemlélet érvényesítésének általános követelménye, a ha-

zai mechanizmuselemek rugalmasabb alakulása, másfelől a korszerű gazdaságsta-

tisztika adta lehetőségek indokolják. Az integrált fejlesztés viszont nem tűri azt, hogy ne szinkronban korszerűsítsük az egyes ágazati statisztikákat, itt az összehangolt fejlesztésnek kell dominálnia. Az integrációs elv érvényesítéséhez a gazdaságsta- tisztikában a népgazdasági mérlegrendszer s ennek egyre bővülő eszköztára ad ke—

retet. lehetőséget.

A fejlesztésnek ez a módja a rendszerszemlélet erősítését igényli a gazdaság- statisztika minden ágában és emellett a jó szelektálóképességet is. Komplex mó- don ugyanis csak úgy lehet a gazdaságstatisztikát és ezen belül az iparstatisztikát továbbfejleszteni, ha a spektrumot nemcsak bővítjük, hanem rendszeresen karban- tartjuk, egyes elemeit a szükséghez mérten elhagyjuk. (E cselekvési folyamatra jó példa a munkaügyi statisztika egységes rendszerének kialakítása és gondozása.)

Az integrált fejlesztés a jelenleg kialakult ágazati statisztikák rendszerében megoldható, ha megtaláljuk a helyes arányt az általános és a sajátos. az egységes és a specifikus elemek között. Nem tartom reálisnak azt az igényt, hogy minden területen csak az általános elemek domináljanak. hiszen az ipari elemzés kérdés- feltevései az ipar jellegéből adódóan is eltérhetnek a kereskedelem vagy a közle—

kedés információs igényétől.

Az integrált fejlesztés tehát —- nézetem szerint —- sem ma, sem holnap nem fogja visszaszorítani az ipari specifikumok érvényesül—ését az iparstatisztikában. Kétségte—

len. hogy az iparnak mint népgazdasági ágnak és ezen belül a nagyobb ágazatcso- partoknak (például gépipar, ruházati iparok, energiatermelő ágazatok stb.) vannak olyan jellemző vonásai. amelyeknek megfigyelése, vagy amelyeknek az átlagosnál részletesebb számbavétele továbbra is indokolt. Nem lehet például az ipari kapa—

citások kihasználását minden ágazatban teljesen azonosan megfigyelni, vagy a gyártási ágankénti megfigyelésnél is célszerű bizonyos iparági sajátosságokat fi—

gyelembe venni. A műszaki fejlődéssel együtt járó jelenségek és folyamatok is az iparstatisztikára hárítanak nagyobb feladatokat. mint például a mezőgazdasági sta- tisztikára vagy a szolgáltatások megfigyelésére. Annak érdekében, hogy az integrált jelleg és a specifikus vonások egyidejűleg érvényesüljenek a statisztikában. az egyes számba vett témákat — adatgyűjtéseket — célszerű megfelelően periodizálnif A korábban kialakított és napjainkban már hagyománnyá vált rendszeres éves

iparstatisztikai megfigyelés továbbra is alapja a munkának, ezen belül azonban

(9)

AZ IPARSTATISZTIKA FEJLODESE ' 891

egyes elemeket célszerű ritkábban, 4—5 évenként, másokat pedig nem teljes körű—

en, hanem a reprezentatív statisztika módszerei alapján megfigyelni. Azoknál a té- máknál. amelyek az integrált statisztikai rendszerben közösek az összes vagy né—

hány gazdaságstatisztikai ágazatban, a periodizálóst természetesen a többi ágazati statisztikával összhangban szükséges elvégezni.

Továbbra is jelentős, sőt növekvő a szerepük a nemzetközi összehasonlítások—

nak, s ezért a nemzetközi statisztikai ajánlásokat is célszerű másodlagos módszer- ként ugyan, de alkalmazni. Ezek az esetek többségükben átszámításokkal. másod—

lagos csoportosításokkal az adatbázisok keretén belül (például a KGST és az ENSZ ágazati rendszere szerinti adatösszeállítások) megoldhatók. Úgyszintén fokozni kell a két— és többoldalú nemzetközi összehasonlításokat, s ezeknél elsősorban a téma—

kört célszerű bővíteni. Az első ilyen kísérlet. a lengyel és a magyar ipar műszaki szin—

vonalának összehasonlítása jelzi azt az utat, amelyen az iparstatisztikusoknak to- vább kell haladniuk.

Bár a hosszabb távú trendek elemzésének a szerepe napjainkban is jelentős, hiszen csak ilyen bázison lehet a hosszú távú tervezést megalapozni, emellett a keresztmetszet-elemzéseknek (: korábbinál jóval kiemelkedőbb a szerepe. Nemcsak az iparon belül, hanem az ipar és a termékeit felhasználó ágazatok közötti kereszt- metszetekben is célszerű fokozni az elemzést. Ennek érdekében a még csak kísér- leti jelleggel megkezdett gyártási ágankénti ágazati kapcsolati mérlegek összeál- lítását is folytatni kell. hiszen ezek a mérlegek alapot adhatnak a részletesebb keresztmetszet-elemzésre, a ráfordításigényesség összehasonlítására. a hatékonyság

elmélyültebb vizsgálatára.

Gazdasági életünk és feladataink bonyolultabbá válása az iparstatisztika szá- mára számos új feladatot ad. Ezek között napjainkban rangos helyet kell kapjon a struktúraelemzés. Az MSZMP Központi Bizottságának 1977. október 20—i ülésén ho—

zott határozata. majd az ezt követő minisztertanácsi határozat értelmében az ipari termelés szerkezetének elemzését szélesebb spektrumban kell megvalósítani a termékekre, tevékenységekre vonatkozóan és a ráfordítások oldaláról is, s ugyanígy szükséges a folyamatokat elemezni. A feladat az iparstatisztikában rendelkezésre álló adatbázissal és eszközökkel megoldható. lehetőséget ad egy új nézőpont érvé- nyesülésére, s így gazdagíthatja az ipar helyzetéről és fejlődéséről korábban ki—

alakított képet. Az elemzéshez célszerű a matematikai statisztika által adott lehe- tőségeket is felhasználni.

Napjainkban a közgazdászok elég széles köre egyetért azzal, hogy korszak- váltóst élünk át, már amennyiben egy ilyen korszakváltást az abban élő generáció képes megítélni. Kétségtelen, hogy amilyen mértékben a váltást a gazdasági életben érzékelhetjük. ez visszatükröződik az iparstatisztikában is. Az iparstatisztikusok mun—

kája csak akkor lehet sikeres. ha a tükör reális képet ad az iparról. s ennek érde- kében módszereink finomítása, csiszolása napjaink legfontosabb feladata. Ehhez nem árt visszatekinteni a már megtett útra. a 30 éves feilődés eredményeire, hiá—

nyosságaira.

PE3l'OME

Hacroaumü ouepx conepmm matepnan ponnana, npencrasneHHoro aBTOpOM Ha coc- Tosameücn c 31 Man no 2 mon: 1978 roAa 16 BbleaAHoü ceccnu paőouei rpynnbl no uc- Topun cramcmku Cramcmuecxoü cexuuu Benrepcuoro akonomnuecmro oómecrsa.

ABTop uccneAyer Tpunuamnemee pa3awme npomuumenuoü cramcmxu B .nenenm Ha 4 nepi—tana. Bo saoAHoü uacm onpeAenneT Boageicrayioume Ha l'lpOMbiLLineHl-IYIO cram- crmcy (pam-cpu, cpeml KOTOpbiX samueümyio pam, urpaior aCl'leKTbl akonomuuecmü no-

(10)

892 A NYlTRAlNÉ DR.: AZ lPARSTATISZTlKA FEJLÓDÉSE

nwrmm, KoHerTHan cucreMa ynpaanem—m napom-rum xossücraoM, memnyuapoAHoe oxpy- menne, a Takme Hayln-ibie, 'rexnmecrme " nepconanbnue npennocunnu cramcmuu.

B one nepaoro nepuoga pazar—nun npOMbiwneHl-ioű cramcmku c 1949 no 1957 ron menu—o nananoce őblCTpOe " onepaTwBHoe numopanoaaHue, uno npOMblLul'leHl-IGSI cramc- Tuna Aocmrana rnaBHblM oőpaaoM c nomomuo uccnenoaanun Harypanbnblx zenemu? "

muvmux nooueccoa. mODMMDoaat-wm Meronoa nonounocs Ha 6a3e coaercxoü npomerm—

nem-roi cramcmm—r.

B Tel-leHHe eroporo nepuona Ha nepeAm—tü nneH abrcrynunn npouaaonc-rao " nnnexcu poc-ra, npuueM Ann paőorbl őbmo xapanrepuo Takme pacumpeime Memnynaponnblx can- seü. 3TOMy cnocoőcraoaanoiraume c'raHoanei—me " paaewme CTaTHCTHKM npOMbiLunei—mocw a paMKax CBB " OOH.

Tpermíi nepuoA Hauancn non snaxom nonroroanu K BBeAEHHl—O Hanoi CHCTeMbIanaB—

nemm HapOAHbIM xosnüctaom. kimeno mecro pacumpem—ue cnek'rpa npOMbiLuneHi—ioü cram—

crmm, yaennuunoce uncno HaőmonaeMblx TeM, npousouino oőorauteuue Meronuuecxoro apceHana. Bce ero conpoaomnanoce akmanoü MemnyHaponHoü AGHTGNbHOCThK) cneuua- nucroa no npOMblLunei—iuoü crawcrnxe.

B TeueHne ueraeproro nepnona, cnenoaa'renbno B HELUH AH", yme ao Bceü 3KOHOMH—

uecxoü cramcmke Haőmonarorcn CHMHTOMH nHTerpauMw, HTBK sanaueü npOMblmneHHoí—i cra'mcruku nannercn npumeHem—fe cucreMHoro nogxona cooraercraymman cenexuun " cor—

nacoaal—me oőumx u cneumpw-mmx anememoa.

SUMMARY

The study was delivered as a lecture on the lóth ltinerary Session of the History of Sta—

Éistics Group, Statistical Section of the Hungarian Economic Society held from 31 May to 2

une. 1978. ,,

The author investigates the 30 years development of industrial statistics dividing it into four periods. By way of introduction she determines the factors influencing the development of industrial statistics, the most important of which are: the auestions put by economic pol—

icy, the concrete system of economic mechanism, the international environment. the scien—

tific. technical, and personal background of statistics.

ln the first period, between 1949 and 1957. the objective was the prompt and operative information, achieved mostly by investigating phenomena based on data in natural terms and short term processes. lts methods were elaborated on the basis of Soviet industrial statistics.

in the second period the growth indices of production and of their factors came to the centre of interest, associated with the extension of the international relations. lt was advanced also by the development of the activity of CMEA and UN in industrial statistics.

The third period started in the spirit of preparations for the new economic management.

The spectrum of industrial statistics widened, the number of issues surveyed increased. the methods became enriched. All of these were supported also by the active international work of industrial statisticians.

In the fourth period, that is in our days. the marks ot integration become apparent in economic statistics, thus the goals of industrial statistics are the development of the sys—

tem-approach, the proper selection and harmonization of the general and specific elements.