A társadalomstatisztika és a társadalmi szolgáltatások

(1)

ÉS A TÁRSADALMI SZOLGALTATÁSOW

DR. VUKOVlCH GYÖRGY

A társadalomstatisztika egyik jellegzetessége, hogy határai nem mindig kör—

vonalazhatók. Egyes jelenségekről egyértelműen eldönthető hogy a társadalom—

statisztika keretében van a helyük. de több olyan is akad, amelyek csak bizonyos konvenciók alapján tartoznak oda.

A társadalomstatisztika körének problematikus voltával azért foglalkozunk, il- letve azért említettük meg, mert az oktatás nyilvánvalóan igényli az oktatandó tárgy pontos. a tudomány jelenlegi állásának megfelelő definicióját._llyen definíció -—

amelyet egyébként széles körben használnak -— az, amely szerint a társadalomsta- tisztika az alapvető társadalmi jelenségek és folyamatok leírását és elemzését vég—

zi. Alapvető társadalmi folyamaton a társadalom osztály— és rétegszerkezetének ala—

kulását, az ehhez kapcsolódó átrétegződést, a társadalmi mobilitást, a társadalom, illetőleg egyes rétegei életmódjának és életszinvonalának összetevőit és Változá- sait. valamint a társadalom elfogadott normarendszerétől eltérő magatartást ta—

núsító, ún. deviáns viselkedésű rétegek, csoportok jellemzőinek változását értjük.

A társadalomstatisztika által vizsgált terület ily módon meglehetősen nagy, és a társadalmi folyamatok fejlődésével, ennek felismerésével, alakulásával együtt bő- vül. A—bővülést természetesen az is előidézheti. hogy bizonyos, korábban nem vagy csak kisebb intenzitással vizsgált folyamatok különböző okok miatt az érdeklődés előterébe kerülnek, és az eddiginél jóval nagyobb részletességgel kerülnek a sto- tisztika bonckése alá.

A társadalmi jelenségek egyik fontos megközelítése a lakosság életszínvonalát, életmódját és a termelés, valamint az elosztás folyamatába való bekapcsolódását döntően befolyásoló különböző szolgáltatások intézményrendszereinek a vizsgá- lata. Ez a tárgya a társadalmi szolgáltatások statisztikájának. amelynek oktatása az egyetemek jogi karán kibontakozóban van. bizonyos elemei pedig már a rendsze- res tananyagba is beleépültek. A következőkben azokkal a fontosabb problémák- kal fogunk foglalkozni, amelyek részben e szolgáltatások tárgykörébe bevont je—

lenségekkel, folyamatokkal kapcsolatosak. és amelyeket mindenképpen célszerű az egyetemi tananyagban feldolgozni. A társadalomstatisztika többi részével kapcsola—

tos fejtegetések az e tudományos ülésszakon elhangzó más dolgozatok tárgyát ké- pezik.

A társadalmi szolgáltatások körébe a nem termelő szolgáltatások és követke—

zésképpen az infrastruktúra olyan elemei tartoznak, amelyeknek kapacitása, szin-

' A magyar statisztikai felsőoktatás bevezetésének 200. évfordulója alkalmából 1977. október 26--án tartott tudományos tanácskozás Demográfiai és Tórsadalomstatisztikui Szekciójának ülésén megvitatott előadás.

(2)

714 DR. VUKOVICH GYÖRGY

vonala döntő mértékben befolyásolja a népesség életkörülményeit. llyen értelem—

ben a társadalomstatisztika részét képezik -— éspedig rendkívül fontos részét. —— ép—

pen a szocializmus viszonyai között. A társadalomstatisztika középpontjában ugyan—

is az ember, a háztartás, a család áll, feladata pedig az egyének és a családok.

valamint a társadalmi osztályok és rétegek alkotta társadalom szerkezetének és a

társadalmi folyamatoknak a vizsgálata, különös tekintettel az egyes társadalmi csoportok helyzetére. Nyilvánvaló, hogy a társadalom szerkezete és folyamatai nagy- mértékben korrelálnak a társadalom egyes tagjai, egységei legkülönbözőbb szük—

ségleteinek kielégithetőségével, életmódjával, életkörülményeivel.

A különböző szükségletek kielégítésére törekedve. az állam szociálpolitikai. mű—

velődéspolitikai, kultúrpolitikai stb. törekvéseinek elősegítésére a szolgáltatások kü- lönböző fajtái jöttek létre. amelyeknek megléte és minősége befolyásolja az élet- módot. az életkörülményeket, egyes legalapvetőbb és legközvetlenebbül érzékel- hető jelenségeik pedig az életszinvonalat.

Meg kell jegyezni, hogy az emberi. családi szükségleteket kielégítő szolgálta—

tások sorából csak azokat tekinthetjük tárgykörünkbe, tehát a társadalmi szolgál—

tatások statisztikájának témakörébe tartozóknak, amelyek nyújtásához (: társada- lom összességének érdeke fűződik. vagy amelyek teljesítése társadalmi gondosko-

dást igényel. ,,

A társadalmi statisztika -— a vázolt gondolatmenet alapján —— tehát olyan rend- szerként értelmezhető, amely több alrendszerből áll. és ezek egyike a társadalmi szolgáltatások statisztikája.

A társadalmi szolgáltatások fontossága és helye a társadalmi statisztikában ily módon tisztázott. Nagyobb nehézségekkel találjuk magunkat szemben akkor, ha ezeket a szolgáltatásokat a többiek sokaságából ki kívánjuk választani. A szolgál—

tatások osztályozásának megközelítése ugyanis többféleképpen lehetséges:

a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás szempontjából beszélhetünk például anyagi és nem anyagi jellegű szolgáltatásokról;

abból a szempontból, hogy az igénybevevők milyen feltételek mellett jutnak hozzá, van- nak árujellegű és nem árujellegű szolgáltatások;

a felhasználás iránya alapján megkülönböztetünk a termelés céljára, a lakosság to- gyasztására, a közös társadalmi szükségletek kielégítésére vagy a külföldre nyújtott szolgál- tatásokat.

A társadalmi szolgáltatások általában nem anyagi és nem árujellegű szolgál—

tatások. és elsősorban a lakosság fogyasztási céljait szolgálják. Ezen belül azt, hnnv mely szolgáltatások tartoznak elméletileg már körülhatárolt tárgykörünkbe.

jelenleg konvenciók alapján állapítjuk meg. E konvenciók alapja az a történelmi tény. hogy a szocialista országok gazdasági és társadalmi fejlődése a felszabadu—

lás után — részben a háborús pusztítások. részben pedig az alacsony gazdasági fejlettségi színvonal, az örökölt félfeudális állapotok következtében —- általában rendkívül hátrányos körülmények között indult meg. Egy ideig nem volt, vagy csak kevés lehetőség volt arra. hogy a létfeltételekhez szükséges legalapvetőbb termékek biztosításán túl a lakosság ellátása más cikkekre is kiterjedjen. De már ebben az időszakban is. amidőn (: termékekkel való ellátottság csupán az alapvető szükség—

letek kielégítését biztosítdtta, bizonyos szolgáltatások nyújtását a szocialista állam

—— a lakosságról. az emberről való terVSzerű gondoskodás szocialista alapelve folyo—

mányaként — rendkívül Éontosnak tartotta, és viszonylag nagy bőséggel biztosí- totta. llyen szolgáltatások az egészségügyi ellátás. a művelődésügyi intézmények széles körű hálózatánakmegteremtése. az ingyenes oktatás, (: gyermekekről való bölcsődei. óvodai gondoskodás stb. Ezeknek a szolgáltatásoknak az igénybevételét

(3)

nem a piacon. vásárlások formájában, hanem ingyenesen vagy csak csekély térí—

tés ellenében, közvetlen természetbeni juttatásként biztosították.

A fejlett szocializmust építő társadalomnak a megszilárdult és gyorsan fejlődő

gazdasági viszonyok mellett is elsőrendű érdeke fűződik ahhoz, hogy az életkörül—

ményeket alapvetően meghatározó szolgáltatások minden állampolgár számára egyformán és korszerű színvonalon elérhetők legyenek. E szolgáltatásokat az állam ezért továbbra is ingyenesen vagy az önköltség bizonyos hányadának megfizetése mellett. de maximálisan az önköltség körüli értéken bocsátja a lakosság rendelke—

zésére.

A társadalmi szolgáltatások így kialakított fogalmi körébe a következő főbb szolgáltatásfajták tartoznak:

—— az egészségügyi szolgáltatások,

— a szociális szolgáltatások.

— a kulturális szolgáltatások, -— az üdülési szolgáltatások,

—— a lakás-, a város-, a községgazdálkodási szolgáltatások.

-— az energiaszolgáltatás,

— az ivóvíz— és csatornaszolgáltatások.

—- az igazgatási szolgáltatások.

A technikai fejlődés gyorsulása. valamint a társadalmi—gazdasági folyamatok alakulása természetesen befolyásolja a társadalmi szolgáltatások tartalmát és ke- reteit. lgy például napjainkban a települések műszaki fejlettségének biztosításán kívül egyre több figyelmet kell szentelnünk azoknak a szolgáltatásoknak. amelyek a környezet szennyezettségét hivatottak elhárítani vagy megakadályozni. lgy az ezzel kapcsolatos szolgáltatások is fokozatosan beillesztendők a társadalmi szolgáltatások körébe.

A társadalmi szolgáltatások színvonala és hozzáférhetősége -— mint már em—

lítettük — jelentős mértékben hat a lakosság életszínvonalára. Ma már mind bel- földön, mind pedig nemzetközi méretekben számos olyan kutatás és elemzés ké- szült és készül, amelyek egy adott ország vagy régió fejlettségét a szokásos gaz- dasági mutatókon kívül a társadalmi szolgáltatások színvonalával, hozzáférhetősé- gével is mérik. és ezáltal pontosabban közelítik meg az ott élő lakosság életviszo-

nyait.

A társadalmi szolgáltatások fejlettsége a szocialista országokban azt ered- ményezi, hogy a nemzetközi fejlettségi rangsorokban jóval előbbre kerülnek, mint ahogyan a tisztán gazdasági jelzőszámok alapján várható volna.

A társadalmi szolgáltatások statisztikájának egyik jellemzője, hogy a rendsze- res adatgyűjtés az intézményhálózat megfigyelésén alapszik, az intézmények szá—

ma. kapacitása, költségfelhasználása. a kifizetett juttatások, az igénybevételi adatok stb. azok, amelyeket rendszeresen elemeznek és közölnek. Sokáig nem volt mód arra, hogy a társadalmi szolgáltatások igénybevételét a lakosság felől is megkö—

zelítsük, holott az intézményi statisztika adatai a jelenségnek csak az egyik olda- lára vetettek fényt. A lakosság oldaláról történő, kikérdezéseken alapuló megkö- zelítés számos új körülményre hívhatja fel a figyelmet. elsődlegesen azért, mert fényt derít az igénybe vevők társadalmi rétegek, kor, nem, iskolai végzettség és egyéb jellemzők szerinti összetételére, ezek változásaira. valamint olyan egyéb kö- rülményekre, amelyek alkalmasak lehetnek annak megítélésére, hogy az állam által biztosított társadalmi szolgáltatások igénybevétele — a pusztán mennyiségi ténye—

zőkön túlmenően - a társadalmi elvárásoknak megfelel-e. E tekintetben a Központi Statisztikai Hivatal is több új kezdeményezést tett. reprezentatív felvételeket hajtott

(4)

716 DR. VUKOVICH GYÖRGY

végre, és a továbbiakban is igyekszik az intézményi statisztikát az említett módon kiegészíteni, információbázisát szélesíteni.

!!

Az elmondottak nyilvánvalóvá teszik, hogy a társadalmi szolgáltatások legton—x tosabb jellemzőinek, elemzési módszereinek oktatása a társadalmi problémák iránt érdeklődő egyetemi hallgatók számára nagy haszonnal jár, és mindenképpen in—

dokolt. Általában nyilvánvalóan nincs mód az egész problémakör bemutatására.

csak a legfontosabb kérdésekre lehet a hallgatók figyelmét felhívni.

' A társadalmi szolgáltatások körébe tartozó kérdések oktatása a felsőoktatási intézményekben több helyen folyt. elsősorban a statisztika általános keretei között.

különböző statisztikai stúdiumok részeként. Külön ágazati tárgyként egyelőre csak az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán oktatták az

elmúlt néhány évben. A

A tárgy oktatásakor az alapvető'cél az, hogy a hallgatók átfogó képet kapjanak a terület egészéről, fontosságáról, majd pedig a pillanatnyilag legfontosabbaknak tartott jelenségekről. A módszertani kérdéseket az előadások során csak annyiban célszerű érinteni, amennyiben erre speciális okokból szükség van.

A tárgy oktatásakor a társadalmi szolgáltatásokat először a szolgáltatások és az ágazati rendszer összefüggésében kell bemutatni, tehát oly módon. hogy a brut—

tó nemzeti termelésből az anyagi és a nem anyagi ágak szolgáltatásai között meny- nyi a társadalmi szolgáltatás formájában megtestesülő rész. ltt annak a hangsú- lyozása is fontos, hogy az egyes népgazdasági ágazatok területéről miképpen gyűjt- hetők össze —- a természetes mutatók rendszerét követve — a pénzügyi informá—

ciók. Bizonyos esetekben e téren ugyanis csak becslésekre vagyunk utalva. Éppen e nehézségek miatt merült fel az utóbbi években az ún. társadalmi szolgáltatások blokkja kialakításának szükségessége. amely a tevékenységek jellegét tükröző ága- zati osztályozás mellett a tevékenység célját tükröző rendszerezés kereteibe helyez—

né el a társadalmi szolgáltatásokat, és ezzel elméleti alapot biztosítana a pénzügyi mutatók pontosabb meghatározásához is;

Az életszinvonalra gyakorolt hatás szempontjából a pénzügyi kérdéseknél fon—

tosabb a társadalmi szolgáltatások naturális mutatók alapján történő vizsgálata.

Ez a terület a legjobban kiépült. és lényegében két csoportba osztható:

az egyes szolgáltatásokat nyújtó intézményhálózat mutatói.

az intézményhálózat igénybevételét jelző mutatók.

A naturális információk harmadik csoportjának az igénybe vevők társadalmi—

gazdasági jellemzőit leíró mutatók tekinthetők, amely mutatókat a lakosság kikér- dezése alapján lehet kimunkálni.

Az elmondottak alapján a stúdium felépítése a következő lehet (és ez meg is felel az eddigi elméleti rendszerezések eredményeinek is):

1. A társadalmi szolgáltatások szerepe a népgazdaságban

1.1 A szolgáltatások teljesítményértéke. ráfordítások és kiadások 1.2A beruházások *

1.3 Az állóeszközök

1.4A munkaügy (létszámadatok)

2 A szolgáltatásokat nyújtó intézményhálózat mutatói

3. Az intézményhálózat igénybevételét jelző naturális mutatók

4. A szolgáltatásokat igénybe vevő népességcsoportok társadalmi—gazdasági jellemzői 5. A társadalmi szolgáltatások integrálása a társadalmi statisztika egyéb blokkjaival, ágaival. naturális mutatók alapján; helyük a társadalomstatisztika rendszerében.

(5)

Szükségesnek látszik természetesen az is, hogy a tárgy telepítésekor meghatá- rozott csoportokat bizonyos szempontok szerint összekapcsoljunk, kombináljunk. A pénzügyi ráfordítások és az intézményhálózat természetes mértékegységben mért bizonyos adatainak egybevetése például választ adhat arra. hogy a társadalmi szol- gáltatások egyes fajtái mennyire hatékonyak, a ráfordítások a társadalmi elvárások tükrében mennyire ,,térülnek" meg. Együttes elemzések végezhetők a lakosság ki- kérdezésén alapuló felvételek és az intézmények forgalmi. kapacitási adatai segít—

ségével is. ily módon az összefüggések jobban érzékelhetővé válnak.

A társadalmi szolgáltatások sajátos tárgyköre szükségessé teszi. hogy az adat- gyűjtések megszervezésében, a csoportosításokban, a közlési táblák rendszerében egységes elvek érvényesüljenek. A különböző társadalmi szolgáltatásfajták eseté- ben ugyanis a csoportosítások rendszere —- az adatgyűjtés kialakulásának időbeli, rendeltetésbeli különbözőségei következtében — manapság még nem minden esetben egységes. Az oktatás során e kérdésekre a figyelmet fel lehet hívni. de részle—

teivel foglalkozni nem szükséges.

A stádium fogalmi rendszerének általános áttekintése után röviden foglalkozunk a társadalmi szolgáltatások egyes ágai terén tapasztalható különböző olyan jelenségekkel, amelyek jelenleg megoldásra várnak, vagy pedig -— éppen ellenke- zőleg — társadalmi hatásaikban. az igények kielégítésében a várakozásoknak kel- lőképpen megfelelnek. Itt most csak azokat a szempontokat emeljük ki. amelyek az

oktatásban is hasznosíthatók, növelik a hallgatók tárgyi ismeretét és a társadalmi

problémák iránti érzékenységét.

Az egészségügyi statisztikában, az egészségügyi szolgáltatások körében első—

sorban az ellátottság területi különbségei okoznak gondot, az országos adatok ugyanis - legalábbis az egészségügyi szolgáltatások többsége tekintetében — nem- zetközileg is jó ellátottságot jeleznek. Az ellátottság színvonala azonban területileg és ezen belül településcsoportok szerint is jelentős mértékben különbözhet. Ugyan- csak fontos annak a vizsgálata. hogy az egészségügyi ellátás. az intézmények szak- rendelések szerinti. illetőleg a fekvőbeteg-intézetek szakok szerinti felhasználtsága, forgalma megfelel-e a tényleges igényeknek. Viszonylag lassan javul — bár az utób-

bi időben egyre gyorsuló ütemben —- a kórházi ágyellátottság.

A bölcsődei ellátottsággal kapcsolatos nehézségek közismertek, lényegük, hogy a bölcsődés korú gyermekeknek csak viszonylag kis hányada számára van bölcső—r dei férőhely. Jóval kedvezőbb a helyzet az óvodai ellátottság terén. bár a területi

különbségek mindkét esetben nagyok.

Az oktatási és kulturális ellátottság kérdéskörében - az itt szintén feltalálható regionális különbségek mellett — elsősorban az iskolák kapacitásának és a demog-L ráfiai folyamatoknak az összefüggéseire, az e téren jelentkező feszültségekre cél- szerű rámutatni.

A lakáshelyzet a társadalmi folyamatoknak és a népesség életszínvonalának egyik legfontosabb meghatározója. Ez a kérdéskör a társadalmi szolgáltatások sta- tisztikájának is a középpontjában áll, vizsgálata szorosan összefügg az urbanizá- ciós folyamatok megfigyelésével. A laksűrűségi mutatók bemutatása, a lakásállo—

mány és a lakásépítés adatainak részletes, minőségi ismérvek szerint is elvégzett elemzése deríthet fényt az elmúlt időszak nagyarányú fejlődésére és az egyelőre még meglevő problémákra. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy 1960 óta az épí—

tett lakások között egyre nagyobb arányban szerepeltek az állampolgárok építke—

zései. és ezért a személyi tulajdonban levő lakások aránya a lakásállományban lassan növekszik. 1975-ben az ország lakásállományának háromnegyede volt szemé- lyi tulajdonban (családi ház, öröklakás, társasház. szövetkezeti lakás) és egynegye—

(6)

718 DR. vuxovrcn GYÖRGY

de állami tulajdonban. A lakáshelyzet javításához a lakosság lakásépítkezései nagy—

mértékben hozzájárultak. de a lakáskérdés végleges megoldásához az állami la-

kásépítkezések számának és arányának növelésére van szükség. Mint ismeretes. a Magyar Szocialista Munkáspárt Xl. kongresszusa 1975 márciusában ilyen irányú határozatot hozott.

A társadalmi szolgáltatások körébe tartoznak a társadalombiztosítási juttatások is, közöttük a nyugdíj és a gyermekgondozási segély az. amellyel részletesebben is foglalkozni kell. elsősorban a népesedési problémákkal való összefüggéseik szem—

pontjából. A gyermekgondozási segély egyébként a világon egyedülálló népesedés- és szociálpolitikai intézkedés, amelynek szerepe van abban. hogy a termékenység

hazánkban kedvezőbbé vált. Ugyanakkor a segély a kisgyermeket nevelő családok

számára fontos társadalmi hozzájárulás a gyermeknevelés terheihez.

A társadalmi szolgáltatások különböző fajtáit igénybe vevők demográfiai, tár—

sadalmi—gazdasági ismérvek szerinti összetétele a különböző reprezentativ, lakos—

sági kikérdezésen alapuló felvételekből ismeretes. Ebből a szempontból különösen fontos az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele kor, nem és foglalkozás szerint, a továbbtanulók társadalmi hovatartozásának vizsgálata. a lakáshoz jutás kö—

rülményei az egyes társadalmi csoportokban és családnagyság (gyermekszám) sze—

rint, a különböző kulturális szolgáltatásokat igénybe vevők kormegoszlása és fog- lalkozása, a gyermekgondozási segélyen levők foglalkozási megoszlása. Ezeket a kérdéseket nyilvánvalóan nem elkülönítve. hanem az adott szolgáltatástípus komp- lex bemutatásával együtt célszerű tárgyalni.

*

A társadalomstatisztika növekvő fontossága. a társadalmilag biztosított szol- gáltatások jelentős hatása a társadalmi és a politikai közérzetre mindenképpen in—

dokolttá teszik ennek a stúdiumnak. illetőleg legfontosabb részeinek fokozott ismer-

tetését a társadalomtudományi jellegű fakultásokon.

lRODALOM

Barta Barnabás: Néhány gondolat a társadalmi szolgáltatások statisztikájáról. Statisztikai Szemle. 1972.

évi 10. sz. 997—1011. old.

Barta Barnabás: Társadalmi szolgáltatások Magyarországon, különös tekintettel a megyék helyzetére.

Területi Statisztika, 1973. évi 5. sz. 489—503. old. ,

Barta Barnabás: A társadalmi szolgáltatások fejlődése a felszabadulástól napjainkig. Statisztikai Szemle, 1975. évi 7. sz. 683—705. old.: 8—9. sz. 787—810. old.

Barta Barnabás: Társadalmi szolgáltatások statisztikája. Egyetemi jegyzet. Az Eötvös Loránd Tudomány—

egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatói számára. 1976. (Kézirat.)

PE3iOME

Craven conepmm Ma'repuan onnana, oőcymAeHHoro Ha cocroaameMcn 26 oxmőpn 1977 roAa Hayuuom sacenaum Centum neMorpacpw-ieCKoű % oőmecheHr—ioü cramcruxu,

HOCBHMGHHOM ABYXCOTneTHfO BBeAeHHH asicmero cramcmuecxoro OőpaSOBBHHE B Be!-ir-

pun.

Pipu uccnegosai—mn oőmectaeuusix npoueccoa cneAyer ynennrb ocoőoe snwmanwe TeM

YUPeKHeHHHM tnnaM ndYl', KOTOprMH HaceneHue nonbsye'rcrr őecnnaTHo HHH 36 onpegeneu-

Hyro Aomo ceőecronmocm. 3TM ycnyrn oőpasyror cmepy oőmecrsenuoro oőcnymnaanm, a omwme or nponmx, a nepByio ouepens ycnyr xosnücreenuoro xapaxrepa. Oőutecraen-

Hble YCJ'IYI'H OKa3blBafOT 3Ha'mTeanoe aoaneücrawe Ha )KH3HeHHbIü ypoaeHb HaceneHmi.

anHeM HX anal—lenne Bospacrae'r no Mepe paaeu'mn oőuecraa. CTBTHCTHKG H B Hecronmee EpeMH SBHHMaeTCSI HX cncreMaTusauueí—i.

Aarop ocrauasnnsaercn Hal Bonpocax yxaaaHHofi cnctemamaaunn, usnaraer HeKOTO- pble Bamneüume Liepm oőmecraeHHblx ycnyr, a nepayio ouepenb c TOHKH spent—m onbi'ra

(7)

" HymA npenonasaum Temamnu a BbICLIJeM oőpaaoaauuu. B aram omotueiwm oőpamaeT annmaune Takme Ha TeCHYiO causa. memAy cramcrukoű oőmecraeHHoro oőcnymnsauns H oauieCTseHHoű cramcmnoü.

SUMM'ARY

The study was delivered as a lectureat'lthgfbemographic and Social/Statistícs Section of the scientific session organized on the accession of the introduction of statistical higher edu—

cation, held on 26th October, 1977.

in surveying the social processes special attention has to be paid to the institutions, kinds of services which are gratuitously available to the population or may be obtained for a fraction of the production costs. These are ranked among the social services. distinguishing them from other services mostly of economic character. The services of this kind have (: con—

siderable effect on the living standard of the population and they have become an increas- ingly integrated part of that. Statistics is engaged. also at present, with their systematic

classification. .

The study outlines the main features of the classification and of social services. first of all from the aspect of the experiences and reauirements of higher education. The author calls attention to the close connections between statistics of social services and social statistics.