Az európai KGST-országok felsőoktatásának fejlődése

AZ EURÓPAI KGST-ORSZÁGOK FELSÓOKTATÁSÁNAK FEJLÓDÉS?

LADÁNYl ANDOR

A felsőoktatás, a felsőfokú szakemberképzés társadalmi—gazdasági—ideológiai

jelentőségét korunkban nem szükséges bővebben indokolni. Elégséges utalni a fel—

sőoktatás tömegessé válására, arra a körülményre, hogy a fejlett országokban a 18—22 éves korú népesség mind nagyobb hányada vesz részt felsőfokú képzésben,

az ,,emberi beruházás" lényeges szerepére a gazdasági növekedésben. az értelmi-

ség .,bővített újratermelésének" - mennyiségi és minőségi tekintetben egyaránt megmutatkozó -— fontosságára. a felsőoktatás társadalmi funkcióinak kiszélesedé- sére, az egyetemek és főiskolák számottevő hatására a társadalmi tudat alakulásá- ban. a tudomány közvetlen termelőerővé válásával az egyetemi kutatóbázis és az egyetemek tudományos káderképző tevékenységének növekvő súlyára.

Vizsgálódásunkat három problémakörre: az intézményrendszer változásaira, a felsőoktatás mennyiségi növekedésére és szakmai struktúrájának átalakulására kor-

látozzuk.

Előre kell bocsátanunk. hogy 30 évvel ezelőtt az európai KGST-országok igen

nehéz körülmények között kezdtek hozzá a felsőoktatás fejlesztéséhez. Az országok

többségében — a múlt örökségeként -— a felsőoktatás kapacitása, a hallgatók száma viszonylag alacsony volt. Nem szabad megfeledkeznünk továbbá a világháború

okozta súlyos személyi veszteségekről és anyagi károkról sem, valamint a fasizmus

ideológiai—politikai következményeiről. Végül pedig tekintetbe kell vennünk az 1950- es évek elején fellépő, nagymértékű szakemberhiányt. Mindez a mennyiségi követel—

mények elsődlegességét és — az akkori konkrét viszonyok között -- a felsőoktatás

alapvetően extenzív jellegű fejlesztését tette szükségessé.

E nehézségeket figyelembe véve kell értékelnünk az európai KGST—országok

felsőoktatásának előrehaladása terén elért hatalmas, történelmi jelentőségűnek te-

kintendő eredményeket.

A FELSÖÖKTATÁSI lNTEZMÉNYRENDSZER VALTOZÁSAl

E három évtized során a felsőoktatás intézményrendszere az európai KGST-

országokban — a Szovjetunió kivételével —- jelentős változásokon ment keresztül.

' Köszönetünket szeretnénk kifejezni mindazon Intézmények —— a Naucsen center pri KNTPVO (Szófia). az Ústav ÉkoIskych informáci (Prága), az Ústav Skolskych informácif (Pozsony). az lnstytut Politykl Naukowe] :!

Postepu Technicznego i Szkolnictwa Wyzsego (Varsó). az Institut für Hochschulblldung (Berlin) -— vezetőinek és illetékes munkatársainak. akik egyes statlsztlkal kiadványok megküldésével, adatok özlésével értékes segit- séget nyújtottak e tanulmány elkészítéséhez. valamint nem utolsósorban a KSH Könyvtár és Dokumentációs ' Szolgálat dolgozóinak. akik munkánkat messzemenően elősegítették.

LADÁNYl: A KGST—ORSZÁGOK FELSÖOKTATÁSA 29

A felsőoktatási intézmények száma a tárgyalt időszakban Magyarországon és

a Német Demokratikus Köztársaságban mintegy két és félszeresére, Bulgáriában több mint kétszeresére emelkedett. Csehszlovákiában és Lengyelországban a növe-

kedés mértéke ennél kisebb volt. a Szovjetunióban az intézmények száma lényegé- ben azonos az 1949. évivel, míg Romániában 1950-hez viszonyítva csökkent. A felső- oktatási intézmények számának alakulását e 30 év során — a Német Demokratikus

Köztársaság kivételével -- hullámzás jellemezte, amelynek mértéke Bulgáriában és

Lengyelországban volt a legkisebb, a legnagyobb pedig kétségkívül hazánkban. E hullámzás az elmúlt években megszűnt, a felsőoktatási intézmények száma stabili-

zálódott. illetve a Szovjetunióban mérsékelt ütemben emelkedett.

1. tábla A felsőoktatási intézmények számának alakulása

- . _ N ' t D -

Tanév Bulgária szfiízhkia Lágy; hgagy'g "lámák; Románia Szovjetunió Köztársaság

1949/50' . . . . 12 25 67 22 21 54 864

1 955/56 . . . . 20 40 78 32 46 42 765

1960/61 . . . . 20 50 75 43 44 42 739

1965/66 . . . . 26 38 76 92 44 47 756

1970/71 . . . . 26 37 85 71 54 ' 51 805

1975/76 . . . . 24 36 89 56 54 42 856

1978/79 . . . . 25 36 - 90 57 53 44 866

' A Német Demokratikus Köztársaságnál 1951/52.. Romániánál 1950/51. tanévi adat.

Ha a felsőoktatási intézmények számát a népességhez viszonyítjuk, a legalacso- nyabb értéket Romániában találjuk, a legmagasabbat pedig Magyarországon. Ez azonban hazánk esetében nem a magas fejlettség kifejezője, hanem a magyar fel—

sőoktatás intézményrendszerének még mindig meglevő széttagoltságáé (figyelembe véve az 57 felsőoktatási intézmény mellett az ..anyaintézmény" székhelyén kívül, az oktatás tényleges feltételeit tekintve gyakorlatilag önállóan működő karok és nappali tagozattal rendelkező kihelyezett tagozatok nagy számát isi).

Az elmúlt három évtizedben végbement fejlődés eredményeként az országok

többségében a műszaki és a pedagógusképző intézmények száma növekedett a leg—

nagyobb mértékben. Az agrár—felsőoktatási intézmények száma Magyarországon igen magas. mig a tudományegyetemek aránya a felsőoktatási intézmények között feltűnően alacsony. Említést érdemel még. hogy a történeti fejlődés során a szocia—

lista országok felsőoktatási intézményrendszerének alakulásában kettős tendencia

érvényesült: egyrészt megnőtt a szakfőiskolák száma (részben új intézmények ala- kulásával. részben egyes fakultások önálló intézménnyé válásával), másrészt viszont egyes országokban nagyobb. integrált intézmények létesültek (és ennek során a

hagyományos német rendszerű egyetemek szakmai profilja kibővült).

A felsőoktatási intézmények nagyságrendjére vonatkozólag csak részleges ada- tokkal rendelkezünk. A szovjet felsőoktatási intézmények -— az ország hatalmas mé—

retére tekintettel —- természetesen a legnagyobbak. Az 1975/76. tanévben az egyete—

mek 41,9 százalékának 5000-nél több nappali tagozatos hallgatója volt, míg a poli- technikai intézetek több mint 80 százalékában 10 OOO-nél több nappali tagozatos

1A magyar felsőoktatás intézményrendszerének széttagoltságával és ennek következményeivel korábban míibrészletesen foglalkoztam ,,A felsőoktatás intenziv fejlesztéséről" (Valóság. 1979. évi 9. sz. 21—35. old.) :.

Cl en.

30 LADANYI ANDOR'

hallgató tanult. Az 1970-es évek közepén Csehszlovákia és Lengyelország felsőok—

tatási intézményeinek mintegy 70 százaléka, a Német Demokratikus Köztársaság in- tézményeinek közel 60 százaléka 1000—nél több nappali hallgatóval rendelkezett. A

legkisebb méretű intézményeket — a felsőoktatási intézmén—yrendszer széttagolt'ságá-

ból következően -— hazánkban találjuk: az 1978/79. tanévben csupán az intézmények 32 százalékában (az intézmény székhelyén kívül működő karokat és tagozatokat is számítva pedig mindössze 24 százalékában) tanult 1000-nél több hallgató. Igen sok egészen kislétszámú. szűk szakmai profilú intézmény működik. ami a képzés szín—- vonalát. hatékonyságát, gazdaságosságát egyaránt kedvezőtlenül befolyásolja.

Valamennyi európai KGST-országban határozottan érvényesült az a törekvés,.

hogy a felsőoktatás regionális struktúrájának arányosabbá tételével csökkentsék a

továbbtanulási lehetőségek területi feltételeiben meglevő különbségeket, és ezzel is.

elősegítsék a felsőoktatás demokratizálását, a szocialista rendszer társadalompoli-

tikai célkitűzéseinek megvalósítását.

A FELSÖOKTATÁS MENNYISÉGI FEJLÖDÉSE

A 30 éves fejlődés legjellemzőbb vonása a felsőoktatás nagyarányú mennyiségig növekedése volt. Az európai KGST-országok felszámolták a történelmi elmaradottsá-

got, és a szocialista épités szakemberszükségletének kielégítése érdekében a felső--

oktatás mennyiségi fejlesztése terén jelentős eredményeket értek el.

A növekedés rendkívül nagy mértékű volt. az összhallgatólétszám (lásd a 2- táblát) 1949-hez képest átlagosan két és fél—négy és félszeresére, (: nappali hall- gatók száma (lásd a 3. táblát) két és fél—három és félszeresére, az elsőéves hallga-

* tók száma három—három és félszeresére. az elsőéves, nappali tagozaton tanuló hall—

gatók száma két—háromszorosára nőtt, míg az oklevelet szerzettek számának növe-'

kedése (lásd a 4. táblát) meglehetősen nagy szóródást mutat.

A növekedés mértékében az egyes országok között megmutatkozó eltérések részben a kiinduló szint különböző voltával magyarázhatók (ez leginkább az okleve- let szerzettek száma növekedésének mértékében nyilvánul meg). A növekedés mér—

téke a háború előtti utolsó tanév adataival összehasonlítva még imponálóbb.

A felsőoktatás nagyarányú fejlődését legjobban az mutatja, ha a három évtized

során oklevelet szerzettek számát összevetjük a vizsgált időszak elején felsőfokú képzettséggel rendelkező aktív keresők számával. lgy például Bulgáriában 1951—ben—

a népgazdaságban foglalkoztatott felsőfokú képzettségű szakemberek száma 41 9841

fő volta 1949 és 1978 között pedig 288 535 hallgató szerzett oklevelet. A Szovjetunió;

népgazdaságában 1950-ben 1.44 millió felsőfokú végzettségű szakember dolgozott, a.

szovjet felsőoktatási intézmények pedig 1949 és 1977 között több mint 12 millió dip—

lomást bocsátottak ki.

A népgazdaságban foglalkoztatott felsőfokú képzettségű szakemberek száma:

az elmúlt két évtizedben — a felsőoktatás mennyiségi fejlődésének eredményeként -—

igen nagy mértékben növekedett (lásd az 5. táblát),egyes országokban három—négy- szeresére. Megjegyzendő, hogy e periódusban a népgazdaságban foglalkoztatott felsőfokú végzettségű szakemberek számának növekedése az európai KGST—országok

többségében meghaladta a nemzeti jövedelem növekedésének mértékét.

A felsőoktatás fejlődése. a növekedés üteme azonban e három évtized során!

nem volt egyenletes. az egyes országokban a fejlődést gyakran megtorpanások. sőt átmeneti visszaesések szakították meg. Az országok többségében az 1950—es évek, első felében és az 1960-as évek elején volt különösen nagyarányú a hallgatólét—

szám növekedése, míg az 1950-es évek második felében és részben az 1960-as évek

A KGST—ORSZÁGOK FELSÖOKTATÁSA 31

második felében kisebb-nagyobb mértékű visszaesésekre került sor. A legutóbbi években a hallgatók száma Bulgáriában, Lengyelországban, Magyarországon és a:

Német Demokratikus Köztársaságban csökkenő irányú, Csehszlovákiában, Romá-

niában és a Szovjetunióban pedig növekvő.

A hallgatólétszám időleges csökkenése sok esetben lényegében csak a levelező és az esti tagozatra terjedt ki (így Csehszlovákiában az 1950-es évek végén, Bulgá- riában az 1960-as évek második felében. Lengyelországban és Magyarországon pe- dig a legutóbbi években), a Szovjetunióban viszont az 1950—es évek végén a levelező és az esti tagozatos hallgatók számának emelkedése ellensúlyozta. sőt meghaladta a nappali hallgatók számának átmeneti csökkenését.

A létszámingadozás, az évi növekedési ráta hullámzása az első éves hallgatók esetében -— érthető módon — fokozott mértékben jelentkezett. A legnagyobb ,.hul- lámhegyeket" és ,,hullámvölgyeket" az 1950-es és az 1960-as években a magyar felsőoktatásban láthatjuk: előfordult, hogy az elsőéves nappali tagozatos hallgatók száma az egyik évről a másikra 80 százalékkal emelkedett, vagy közel 40 százalékkal csökkent. Az oklevelet szerzettek számának alakulásában a hullámzás a megfelelő, fáziseltolódással fejeződött ki. (lgy például Lengyelországban 1956 és 1960 között az abszolvensek száma 27,4 százalékkal kisebb volt, mint az előző öt évben, míg 1966 és 1970 között 63.6 százalékkal haladta meg az 1960-as évek első felében végzettekét.

Hazánkban 1966 és 1970 között közel kétszer annyian végeztek, mint a megelőző öt évben. az 1970-es évek első felében viszont csak 11.7 százalékkal többen.)

E létszámingadozás számos tényezővel magyarázható. lgy tekintetbe kell venni az egyes országokban a gazdasági növekedés ütemének, a gazdaságpolitikának és ezekből következően a népgazdaság szakemberszükségletének és a felsőoktatásra fordított kiadások volumenének változásait. Messzemenően figyelembe kell venni -— különösen az 1950-es években - a szakemberszükséglet tervezésének kiforratlan- ságát, az okta'tástervezés kezdetlegességét.

A munkaerő-tervezés az 1950—es években általában csak egyetlen középtávú tervidőszakra terjedt ki, és gyakran inkább csak a pillanatnyi igényeket tükrözte.

Alkalmasint valamennyi európai KGST-országra vonatkozik V. P. Jeljutin negyedszá—

zaddal ezelőtti megállapítása: .,A minisztériumok és hatóságok perspektivikus igény- lései gyakran kellő indokolás nélkül készültek, és nem fejezték ki a tényleges káder- szükségleteket. Rendszerint konjunktúrajellegűek voltak, és inkább a meglevő hely-

zetből indultak ki."2

A szakemberszükséglet tervezése a későbbiek során — az 1960—as évek elejé- től — a szocialista országokban jelentősen fejlődött, időtávja kiterjedt (hosszú távú,

15 éves tervek készültek), tartalma fokozatosan bővült (nagyobb —, bár még mindig

nem kielégítő - mértékben vette figyelembe a társadalmi folyamatokat, tényezőket), módszertana megalapozottabbá, egzaktabbá vált. Az oktatástervezés terén a fejlő- dés — mind tartalmát, mind módszereit tekintve — lényegesen lassúbb volt.3

Tekintetbe kell vennünk továbbá, hogy az 1950-es években és az 1960—as évek első felében hiányoztak a felsőoktatás funkcióinak, struktúrájának átfogó tudomá- nyos elemzésére, távlati fejlődésének vizsgálatára irányuló kutatások. A felsőoktatás problémáival foglalkozó első kutatóintézetek csak az 1960—as évek folyamán jöttek

létre.

2 Pravda. 1954. november 13.

3 E kérdésről bővebben lásd: Kovács János —- Timár János: A munkaerő és az oktatás távlati tervezésének módszerei néhány európai szocialista országban (Szigma. 1971. évi 3. sz. 213—231. old.; 4. sz. 303—312. old.);

Monigl istván: Népgazdasági tervezés — szakemberszükségleti tervezés — oktatástervezés. (Az iskola irányí—

tása. vezetése 6. sz. Oktatási Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző lntézete. Budapest. 1978.); Felsőok—

tatás és munkaerő—tervezés. (Kutatási beszámoló. Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont. Budapest. 1979.)

' 1939/40. évi adat.

32 LADANYI ANDOR

A hallgatólétszám

Bulgária Csehszlovákia Lengyelország

Tanév ^Létszám N"^,ovek^e— T'^{izezer Létsz} Nó^{' ve}ke- Tízezer Létszám Nó' veke- Títeler (ezer fő) d::iésláó- loljsgtsra (ezer ?g; diilgáa- iailfgtsra (ezer fő) dfálgáa- lalígsra

41937/38 . 10,2* — 16,1 27,1 —- 18.7 49.55 — 14.33

1949/50 . 38.0 —— 52.5 51 .2 — 41,5 l 15.5 —- 46.9

1950/51 . 30.9 —18.6 42.5 45,2 —11.6 36.3 125.1 8.3 50.0

'1951/52 . 30.0 -—2,9 41 .5 49,1 8.4 389 141 .7 13.3 55,6

1952/53 . 30.0 —0.2 41 .0 55.9 14.0 43,9 131 .3 —7.3 50.5

1953/54 _. 32.6 8.8 44.2 69.8 24.7 54.1 140.0 6.6 52.8

'1954/55 . 329 0.8 44.1 69.7 0.0 53.6 1514 1 1.0 57.5

1955/56 . 36.3 10.4 48.2 72.4 3.9 55.0 157.5 1.3 57,2

"! 956/ 57 . 36.7 1.1 482 77.7 7.3 58.4 170.3 8.2 60.7

*1957/58 . 40.7 1 1.0 53,0 77,6 —0.2 57.8 162,7 —-4.5 57,0

*1958/59 . 429 5,4 55.3 74.9 —3.4 55,4 156,5 —3,8 54.0

1959/60 . 48.9 13.9 62.4 79.33 5.9 58.3 161 .0 2.8 546

'1960/61 . 55,0 12.4 69.5 94.0 18.5 68,7 165.7 2.9 55.6

*1961/62 . 61 A 11.8 77.0 113.4 20,6 82.0 1724 4.0 57.2

1962/63 . 71 .5 16.4 88.9 127.6 12.5 91 ,8 190.3 10.4 624

'1963/64 . 77,6 8.5 95,7 1419 112 101.4 212.6 11.7 68.7

1 964/ 65 . 82,3 6.1 100,7 144,8 2.0 1026 2312 8.8 73.8

1965/66 . 845 2.6 102,6 1450 0.2 1022 251 .9 8.9 79,8

1966/67 . 82.6 —2.2 99.7 142.4 -—1.8 99,8 274,5 9.0 86.3

'1967/68 . 81 ,5 —1,3 97.8 137.5 —3.4 959 288.8 52 89.8

1968/69 . 802 —1.5 955 137.7 0.1 95,7 3056 5.8 942

1969/70 . 857 6.8 101 .2 133,5 —3.0 92.5 322.5 5.5 98,7

'1970/71 . 89.3 4.3 1049 131 .1 —1.8 91 ,4 330.8 26 101 .3

'1971/72 . 93,7 49 1095 128,1 —2.3 88.9 347.8 5.1 105,7

1972/73 . 101 ,1 7.9 117.6 128.0 —O.'l 882 364.3 4.7 109.7

1973/74 . 1035 2.4 119.7 1359 6.2 93.0 3979 9.2 118.7

'1974/75 . 1059 2.3 121.6 144.3 6.2 97.9 426.7 7.2 126.1

1975/76 . 106,'l 0.1 121.4 154,6 7.2 104.1 468.1 9.7 1363

1976/77 . 103,7 —-2.3 118,0 1683 8.8 "2.4 491.0 4.9 1422

1977/78 . 93,3 —10.0 105,7 179,4 6.6 1189 491.4 0.0 141,0

Index: 1937/38.

'1977/78 . — ! 917.o ! — l _ ! 662.8 i _ 1 - ! 992.o ! —

Index: 1949/50.

'1977/78 . —— 12455! — ! — I350.4[ -- ] — 14258 -—

Nem hagyható figyelmen kívül a demográfiai viszonyok alakulása sem. (A Né-

met Demokratikus Köztársaságban például a megfelelő korosztályok létszámának

csökkenésével is összefügg a hallgatólétszám 1973 óta tartó visszaesése.)

Rá kell mutatnunk arra. hogy e létszámingadozás több tekintetben kedvezőtlen

következményekkel jár. A hallgatók számának irreálisan gyors ütemű növekedéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket — a tapasztalatok szerint — az esetek több- ségében nem lehet biztosítani, a nagyobb mértékű visszaesések pedig dezorganizáló tés demoralizáló hatásúak. A létszámingadozás további káros következménye, hogy e hullámzás — amint arra a munkaerő-struktúra tervezésének hazai szakemberei is—

A KGST-ORSZÁGOK FELSÖOKTATÁSA 33

2. tábla

növekedése

M ' Német Demokratikus ' ' - -

agyarorszag Köztársaság Romania Szovietumó

Növe- Növe— Növe- Növe-

Létszám kedés Tízezer Létszám kedés Tízezer Létszám kedés Tízezer Létszám kedés Tízezer (ezer (száza- lakosra (ezer (szóza- lakosra (ezer (száza- lakosra (ezer (száza- lakosra

fő) lék) jut fő) lék) jut fő) lék) jut fő) lék) jut

129 — 14.1 . — . 26.5* — 17,0 811,7* — 41,8

22.4 24,1 28,5 — 152 48,6 -— 302 11321 63,4

325 452 34,6 30,0 5.3 16,3 53,0 9.0 323 l247,4 102 68.7

40.4 24,4 42.7 31 .5 5.0 172 61 .1 15.3 37.1 1356.1 8.7 73.4 48,6 20.3 509 422 33,8 23,0 71 ,5 17,0 43,0 1441 .5 6,3 76.7 60.7 24.8 629 552 31 ,O 30,5 80.6 12.7 47.8 l562,0 8.4 81 .8 512 -—15,7 52,4 70,8 282 39,3 789 —2,2 46,3 l730,5 10,8 89,0

45,4 —1 12 46,0 75.1 6,1 42.1 77.6 -1,6 44,8 1867.0 79 94,3

42.6 —62 43,4 80.6 7.3 45.8 812 4.6 462 2001 ,0 7.2 99,4

35,9 —15.8 36,4 86.5 7.4 49,7 809 --0,4 45.4 2099.1 49 102.4 34.0 —-5,1 34,3 83,5 —3,4 48,2 67,8 -—16.2 37,6 21789 3.8 1043

38,0 11,6 38,1 885 6.0 512 620 —8,8 34,0 2267,0 4,0 106,8

44,6 17,3 44,6 999 12,8 58,1 72,0 16.1 389 23961 5.7 110.8

53,3 19.6 53,0 111.4 11.ó 652 83.7 16.3 451 26399 102 120.0

67.13 26,3 66,8 1132 1,6 66,0 989 18,1 53,0 2943,7 11,5 131,7 82,3 222 81,4 114.0 0,7 66,3 112,6 13,8 599 3260,7 10,8 1439 919 11.7 90,7 113.6 —O.3 66,8 1233 9.5 65.1 3608.4 10,7 157,1

94.0 22 92.11 111.6 —1,7 65.5 130.6 5 9 68.7 38606 7.0 1662

89.5 —4,7 87,8 110.5 ——1,0 64,7 1369 4 8 71,6 41232 6.8 175,6

839 ——6,3 819 110.6 0.1 64.7 1416 3.4 734 43109 4.6 181,8

78,7 —-62 76.6 1152 4.1 67.4 147.6 4 3 749 4469,7 3,7 186,7

789 02 7ó,4 127,6 10,8 74.7 151,7 2 8 75,3 4549.6 1.8 1882

80.5 21 77,8 1432 122 839 1519 0 1 74,6 4580,6 0,7 187,8

86,3 72 83.1 158.0 10,4 92,7 148.4 -—2,3 722 4597,5 0.4 1867

909 5.3 872 161 .0 19 94.6 1440 —3,0 69,4 46302 0.7 1862

98,1 8,0 939 153.6 —4,6 90,ó 143.7 —02 68.7 4671 ,3 0.9 1862 103,4 5.4 98,4 144.6 —5,8 85.6 152,7 6.3 722 4751.1 1,7 187.6 107,6 4.0 101.7 1369 —5.4 81.11 164.6 7,8

77,1 4854,0 22 190.0

110.5 2.8 104,0 1302 —-49 77,7 1749 6,3 81 ,1 49502 20 192.0

108,6 —-1.7 101,8 129.6 -O.5 77.3 182.3 4.3 842 50372 1.8 193,7

tanév :: 100

— 1 843,5 [ —- l -— l - I -— l —— l 688,3 l — l -— l 620,6 [ —-

tanév : 100

— I 4853 I —- 1 —- ! 454.8 , — ] -— ! 375.l I — ' —- ' 4449 ] —-

, l

' Romániánál 1938/39. évi, a Szovjetuniőnál 1940/41. évi adat.

mételten rámutattak —- a felsőfokú képzettségű szakemberek korösszetételében meg- lehetősen nagy eltéréseket idéz elő. ami a későbbiek során — az inaktívvá váló kor—

osztályok létszámának hullámzása miatt —- mind a szakemberszükséglet tervezése, minda munkaerő-gazdálkodás számára jelentős problémákat okoz.

A felsőoktatás mennyiségi növekedésével kapc50latban foglalkoznunk kell a munka melletti oktatás (esti. levelező. extern) fejlődésével is. Ismeretes, hogy a mun—

ka melletti oktatást a Szovjetunióban 1923/24-ben, a többi európai KGST-országban

az 1940-es évek végén és az 1950—es évek elején vezették be. Ez a felsőoktatás szo—

cialista átszervezésének egyik alapvető vívmánya volt, az új értelmiség megteremté-

3 Statisztikai Szemle

34 LADÁNYI ANDOR".

sének. a népgazdaság szakemberszükséglete biztosításának fontos tényezője. Az

évek során az esti és a levelező oktatás funkciói részben megváltoztak. növekvő,;

súlyt kap a munka melletti oktatás keretében a dolgozók posztgraduális jellegű to-

vábbképzése, a permanens képzés. de továbbra is fontos feladatot tölt be a társa—

dalmi mobilitás elősegítése terén.

3. tábla—

A nappali tagozaton tanuló hallgatók arányának alakulása és létszámuk növekedésének mértéke

Ta név. idősza k Bu lgá ria szgfleákia Leeggzgl- igasgzyágr- xímg'tlllajs Románia vajatimfló Köztársaság

A nappali tagozaton tanulók száma az összes hallgató számának százalékában

1949/50 . . . . - 86.3 98.8 88.33 100.0 94.2 * 66.8r

1950/51 . . . . 90.8 86.0 93,9 81.6 - 87.2 ,65.6

1951 /52 . . . . 92.5 81 .2 90.9 78.8 88.3 802 65. 3

1 952/53 . . . . 94,1 77,8 85,4 74.9 85.3 73.3 645

1953/54 . . . . 90.4 69.0 837 63,3 81 .7 74.4 637

1954/55 . . . . 90.9 71 ,O 82.1 65.7 - 78.6 62.7

1955/ 56 . . . . 85.4 70.0 76.3 67.5 80,1 77.7 6114

1 956/57 . . . . 84.1 69.1 73.5 67.8 ' 69.22 58.8v

1957/58 . . . . 79.9 69.4 72,2 67.0 ' 63.1 , , 568

1 958/59 . . . . 77.4 72.1 70.1 68.8 - 67.'l 54.1

1959/60 . . . . 73.4 73,8 69.1 67.9 ' 72,2 50.5L

1960/61 . . . . 71 ,7 71.6 672 65,8 73,1 78.4 48.2'

1961 /62 . . . . 70,6 68.8 66,0 64.8 69.8 81 .6 45.6w

1962/63 . . . . 672 68,5 64.7 59.8 69.8 80.5 437

1963/64 . . . . 66.3 66,7 61 .9 55.0 68.8 78.6 42.4

1964/65 . . . . 66,6 64,0 60,8 53.1 66.5 76.2 42.0'

1965/66 . . . . 67.2 65.5 605 54.3 66.8 73.8 41.0

1 966/67 . . . . 69,1 67.5 60.5 %A 67,3 71 .8 42.2'

1967/68 . . . . 70.5 72.3 61 ,7 62.4 67,2 70,4 43.8v

1968/69 . . . _ . 71 ,6 753 62.5 66.1 67.7 69.4 45.4

1969/70 . . . . 72.8 77.9 63.4 67.5 68.6 70.1 47.Ch

1970/71 . . . . 74.1 80.6 63.4 66.8 69,8 70.77 489

1971 /72 . : . . 73,6 82.8 63.6 65.3 70.1 72!) 50.,2

1972/73 . . . . 72.8 835 629 64,3 70.6 71.7 51,5

1 973/74 . . . . 72,0 82.5 61.0 62.7 71 .3 722 , 52.7'

1974/75 . . . . 71.2 81.0 60,5 61.0 72.6 71.2 , 53,4

1975/76 . . . . 71 .9 79.3 60.5 59,8 75.3 70.4 54.1'

1976/77 . . . . 72,4 77.4 61.3 58.4 78,0 72.7 543

1977/78 . . . . 73.3 76.7 * 62.3 59.5 80.3 76.0 55.11)

A na ppali tagozaton tanulók számának százalékos növekedése

1937—1977 . . . 672.4 508,5 617.9 502.2 - 5229 499,7

1949—1977 . . .

243,5 31 1.6 268.0 327.4 373,9 302.3 369,0

Megjegyzés: lásd a 2. tábla jegyzeteit.

A levelező és az esti tagozatos hallgatók aránya a legnagyobb a Szovjetunió-

ban volt, ahol az 1960-as években jóval meghaladta az 50 százalékost-u,Magyaror—

szágon egyes években 40 százalék fölé emelkedett. Lengyelországban az utóbbi más-

fél évtizedben 37—39 százalék körül mozgott, míg a többi tagországban általábanf

alacsonyabb volt. A munka mellett oktatottak aránya a 30 év során az egyes orszá——

gokban gyakran változott, a hallgatólétszám ingadozása —- mint említettük -- a le—

velező és az esti oktatást többnyire nagyobb mértékben érintette,, mint a nappali;

A KGST—ORSZÁGOK FELSÖOKTATÁSA

35 oktatást. A legutóbbi években egyébként a munka melletti oktatásban részt vevők aránya — Csehszlovákia kivételével -- valamennyi országban csökkent.

Az oklevelet szerzettek számának alakulása

4. tábla

, Német De-

Év Bulgária Csehszlova- Lengvel- Magvar— mokratlkus Ramónla Szovjetunió kia orszag orszag Köztársaság

1

Tízezer lakosra számítva

1937'. . 1,9 1.8 2.7 - 3.3 6.5

1949 . 4.7 2.8 2.4 4.9 9.1

1950 . 8.5 5.9 4.7 ' 5.1 9.8

1951 . 8.9 8.6 5.5 2.5 5.8 11.0

1952 . 8.8 14,3 5.1 2.4 4,5 11,8

1953 . 8.0 ' 9.1 7.4 2.4 6.5 11,6

1954 . 9.3 - 8.7 5.8 2.9 7.3 122

1955 . 5,7 - 9.7 6.5 4.2 4.7 12.5

1956 . 7.7 6.9 7.8 9.8 5.9 6.4 130

1957 . 7,9 8.9 6.9 7,2 5.9 6.6 13,1

1958 . 7.5 10.1 6.4 5.7 7,0 6.7 14,1

1959 . 7,3 95 5.5 6.2 8.3 6.0 16,1

1960 . 7.4 9.1 69 5.6 8.7 5,9 16.0

1961 . 7.4 8.1 7.5 6.3 8.0 5.5 149

1962 . 8.5 9,6 6.4 7.2 9.8 5.9 14,3

1963 . 9.2 11,7 7,5 9.5 9.9 6,2 14,7

1964 . 8.4 122 8.0 10,9 11,7 7.5 15.5

1965 . 9.5 12.5 8.0 13.7 12,3 102 17.53

1966 . 10,3 133 8.4 17.8 12.6 11.8 18.5

1967 . 13.9 14.4 100 20.2 11.5 11.3 20.3

1968 . 15,4 14.3 11.6 20.0 11.8 11.6 21,4

1969 . 15.0 13,3 13.7 17.3 12,0 11.9 23.5

1970 . 14.6 13.0 14.5 17.6 13,1 12.1 26.0

1971 . 15.3 13,6 14.4 16.5 13,7 14.1 27.4

1972 . 15,6 142 169 17,7 16.15 17.0 27.7

1973 . 16,8 14.4 18.8 21,6 193 15,1 27.7

1974 . 17,3 14,8 21 ,1 22.9 21 A 14.4 27.5

1975 . , . 16.8 15,0 18.6 23,0 21.5 13.6 28.0

1976 . . 18.9 14.8 18,3 24.5 19.4 14.4 28.6

1977 . 21.4 15.4 23.5 24.4 16.2 15.0 29.0

Az előző ötéves időszak százalékában

1956—1960 97,5 . 7226 1 17.4 237,1 1 172 133.6

1961—1965 118,9 126.1 119.4 140,6 141 ,5 117.4 115.6

1966—1970 167.4 129.4 163.6 197.9 118.0 1729 151 ,2

1971 —1 975 121 .8 107,1 159.8 111,7 150.6 133.9 132.0

Index: 1949. év :: 100

1977" 559.7 255.8 1205.6 1 159,8 585.5 416,0 462,4

' Bulgáriánól 1939. évi. Romóniónúl 1938. évi, a Szovjetuniónól 1940. évi adat.

" Csahszlovóklúnél az 1956. évi. a Német Demokratikus Köztársaságnál az 1951. évi adathoz viszonyítva.

A tízezer lakosra jutó hallgatók számát tekintve a legmagasabb értékeket e hó- rom évtized során mindvégig a Szovjetuniónól láthatjuk, utána Lengyelország, illetve

az 1960-es években Bulgária következett a sorrendben. Magyarország többnyire az ötödik helyet foglalta el. A nappali tagozaton tanuló hallgatók tízezer lakosra jutó

számát alapul véve — az időszak egészét tekintve - a Szovjetunió adatai voltak a

3—

36

^{LADANY! ANDOR}

legmagasabbak, az 1960-es évek közepén azonban —- a munka melletti oktatás-eltérő arányai miatt — Bulgárióé és Csehszlovákióé. mig Magyarország az 1970-es években ,,

az utolsó előtti. 1977/78-ban pedig az utolsó helyen állt.

5. tábla

A foglalkoztatott felsőfokú képzettségű szakemberek száma

Év

A felsőfokú képzettségű szakemberek szóma

tizezer

253313 fogiaikggmm "(335333

Bu lgó ria

1960 926 2342 100,0

1966 129,5 322.5 139,8

1970 1632 3932 1762

1974 199,8 465.8 215.7

1978 2512 584.6 271 .1

Csehszlovákia

1960 158.0 26116 100.0

1966 227,4 344.1 143.9

1970 277.1 394.0 175.4

1973 3349 450,4 212.0

1978 4305 586.7 272.5

Lengyelország"

1958 2399 - 100,0

1964 310,4 223,0* 129,4

1970 502,2 321 .8 2093

1975 712,4 405.9 2969

1978 860.6 478,6 358,7

Magyarország"

1964 146,0 314.0* 100.0

1971 238,5 476.0 1 63.11

1975 3100" 609,6 212,3

1977 345,0* 678,7 236,3

Német Demokratikus Köztó rsaság

1960 1OB.1 135.7 1000

1965 186,1 234.8 1722

1970 261 ,5 3202 2419

1975 3989 474.8 3690

1978 4669 544,3 431,9

Románia

1961 179,7 188.0* 100,0

1964 2102 219,0' 1 17.0

1968 274.5 2782 152.8

Szovjetunió

1959 3 235.7 330.0 100.0

1967 5 565.0 490.0 1720

1970 6 852.6 650,0 211,8

1975 9 477.0 840.0 2929

1977 10 537.0 900.0 325.6

' Számított adat.

" A szocialista szektorban foglalkoztotottok.

A KGST-ORSZÁGOK FELSÖOKTATÁSA 37

Az oklevelet szerzettek tízezer lakosra jutó száma is a Szovjetunióban a legna—

gyobb. utána viszont — az 1960-as évek közepétől kezdve —- Magyarország következik.

Ugyanezt tapasztalhatjuk a tízezer foglalkoztatottra jutó felsőfokú képzettségű szak-

emberek számát tekintve is. E jelenség főleg a hallgatók lemorzsolódásának kü- lönböző mértékével magyarázható. Ismeretes. hogy (: lemorzsolódás az 1950-es évek-

ben a szocialista országokban sok gondot okozott. Az elmúlt másfél évtizedben a tanulmányaikat abbahagyó hallgatók aránya a nappali tagozaton lényegesen csök—

kent, a levelező és az esti tagozaton azonban még mindig meglehetősen magas, ami természetesen az összes lemorzsolódás adatait is kedvezőtlenül befolyásolja.

A FELSÖOKTATÁS KÉPZESl ÁGAK SZERINTl MEGOSZLÁSÁNAK ÁTALAKULÁSA

E három évtized során mélyreható változások történtek a felsőoktatás szakmai struktúrájában is. E változásokat a hallgatólétszám képzési ágak szerinti megoszlá- sának, a növekedés mértékének és az egyes képzési ágak hallgatólétszámának a

népességhez viszonyított aránya vizsgálatával tekintettük átfl (Lásd a 6. és a 7.

táblát.),

A műszaki felsőoktatás — a szocialista építés szükségleteinek megfelelően —- különösen nagy mértékben növekedett. Mind a növekedés mértéke és e képzés ará—

nya, mind pedig a tízezer lakosra jutó műszaki szakos hallgatók száma a Szovjet- unióban volt a legnagyobb. Az 1970-es években a műszaki képzés aránya Bulgáriá- ban. Lengyelországban, Magyarországon és a Német Demokratikus Köztársaságban

csökkent, míg Csehszlovákiában, Romániában és némileg a Szovjetunióban is nőtt.

Az agrár-felsőoktatás növekedésének mértéke az országok többségében igen jelentős volt. E képzés aránya az 1950-es években Bulgáriában és Romániában, 1970-ben Magyarországon volt a legnagyobb, jelenleg pedig Csehszlovákiában, míg a tízezer lakosra jutó mezőgazdasági szakos hallgatók száma jelenleg Lengyel- országban és a Szovjetunióban a legmagasabb. Az 1970—es években több országban a mezőgazdasági képzés aránya — sőt Bulgáriában, Magyarországon és a Német Demokratikus Köztársaságban a képzésben részesülők száma is — fokozatosan csökkent.

A műszaki és a mezőgazdasági képzés arányának növekedése e három évtized során —— a felsőoktatás korábbi szakmai struktúráját figyelembe véve. a gyors ütemű iparosítás és a nagyüzemivé vált mezőgazdaság igényeire tekintettel — kétségkívül pozitív folyamatot jelentett. A műszaki és a mezőgazdasági képzés túlzottan magas, egyes országokban az 50 százalékot is meghaladó aránya azonban — véleményem szerint — az extenzív fejlődés következménye volt.5

A közgazdasági képzés növekedése az utolsó évtizedben gyorsult fel. Az e kép- zésben részesülők aránya a legutóbbi években-az országok többségében fokozato—

san nőtt; jelenleg Bulgáriában és a Német Demokratikus Köztársaságban a legna- gyobb. míg a tízezer lakosra jutó közgazdász szakos hallgatók száma a Szovjetunió- ban a legmagasabb. Feltűnő, hogy hazánk mind e képzésben részt vevők arányát, mind pedig a tízezer főre jutó közgazdász hallgatók számát tekintve az utolsó he- lyen áll.

*A felsőoktatás szakmai struktúrájával kapcsolatos kérdések összefoglalását tartalmazza a szerzőnek ..A felsőoktatás mennyiségi fejlődésének kérdéséhez" (Felsőoktatási Szemle, 1978. évi 11. sz. 649—656. olcl.) c.

cikke (l. rész). mig a felsőfokú képzettségű népesség számának és struktúrájának alakulását részletesebben .,A felsőfokú képzettségű szakemberállomány nemzetközi összehasonlító statisztikat vizsgálata, 1950—1970." (Ku- tatási beszámoló. Felsőoktatási Pedagógiai Kutatóközpont. Budapest. 1979.) c. kiadvány mutatja be.

5 E kérdésről. Illetve általában a felsőoktatás szakmai struktúrájának alakulásáról bővebben lásd a szerző ..A felsőoktatás mennyiségi fejlődésének kérdéséhez" c. clkkének ll. részét (Felsőoktatási Szemle. 1978. évi 12.

sz. 712—721. old.).

1955/56......

1 9 6 0 / 6 1 .

1970/71......

1 9 7 5 / 7 6 . . . . .

Mil/ekedés,illetvecsök- kenés(százalék?..

1 9 5 6 / 5 7 . . . . . . 1 9 6 0 / 6 1 . . . . . . m o m . . . . . .* 1 9 7 5 [ 7 6 .

Növekedés.illetvecsök- kenés(szózalék)*..

..1

1 9 4 9 / 5 0 . . . . . .

1960/61......

1 9 7 0 1 7 1 . 1 9 7 5 / 7 6 . . .

Növekedés.illetvecs'oók- kenés(százalék?..

....'

MűszakiMezőgazdasági

Ahallgatókmegoszlásaképzésiágakszerint KözgazdaságiJogiEgészségügyi Humán.termé— szettudomónyl éspedagógiai

Művészeti

6.tábla Egyéb Létszóm (ezer (6)

9 . 3 1 8 . 8 4 0 . 7 4 4 , 4

476.3 29,2 35.8 48,9 592

m m 2 7 3 5 , 5 4 , a 1 2 9 5 w a s

5443

Arány (száza- lék) 25.7 342 45.5 41,9 37.6 38,0 37,3 38,3 239 33,1 39.2 32.1

Létszc'lm (ezer fő) 5.6 8.1 5.0 3.8 -45.1 6.8 9.D 11,2 126 1852 7.6 12,1 27.2 34,1 446.1

Arány (szóza- lék) 15.4 14.8 5.6 3,6 8.8 9.6 8.5 8.2

(ezer fő) 6,6 8.1 13,8 19,1 290,4 5.6 5.7 10.11 16.3 2929 22,7 21,5 37,1 48.8 214.9

LétszámArany (szóza- lék) 18,1 14.7 15.5 18.0 7.1 6.1 7.9 10,5 19,7 13.0 11,2 10.4

Létszám (ezer fő) 0.8 1.5 2.5 2.0 248.1 10,2 22,7 32.1 3311

Arány (száza- lék)

(ezer fő) Bulgária 2.25,5 265.5 2.98.3 1.9102 —1855

9 . 0 1 o . 3 1 4 , 4 1 7 . 7

2.0 2.5 5.1 5.8 ..196,3 8.2 6.2 6.9 6.9

18,4 23,7 22,9

Létszám Csehszlovákia Lengyelország" 9,5,

2 9 3 - 1 1 6 1 3 ?

Aróny (szóza— lék) 15.1 10,1 -9.3 9.6 159 -14,3 6.9 6,4

Létszám (ezet_ fö)

Arány (szóza— lék) 7.3 11.9 16,8 23.5

203! 21.7 222 322.1- 24,3 29,6,

3 7 . 3 37 .2 3 .

3 1 . 3 3 1 , 5 2 8 , 4 2 4 . 1 1

155.4"— 25221.8 38.5 83.41252

6 4 5 3 , _' ;-

18.8* _232;

j 3 4 . 7 —

Létszóm (ezer fő) 160.7

Arány (szóza— lék) 3.4- 1.9 2.4 2,8

Létszém (ezer fő)

Aróny (szóza- lek)

38

^{* LADÁNYl ANDOR}

1 9 5 0 / 5 1 . i . . . . 1 9 6 0 / 6 1 . . . . . . 1 9 7 0 / 7 1 . . . . . . 1 9 7 5 / 7 6 . . . . . .

Növekedés,illetvecsök- kenés(szózolék)*..

1 9 5 6 / 5 7 . . . . . . 1 9 6 0 / 6 1 . . . . . . 1 9 7 0 / 7 1 . . . . . . 1 9 7 5 / 7 6 . . . . . .

Növekedés,illetvecsök- kenés(százalék?.

1 9 5 0 / 5 1 . . . . . . 1 9 6 0 / 6 1 . . . . . . 1 9 7 0 / 7 1 . . . . . ,

1975/76..... Növekedés,illetvecsök- kenés(szózalék)*..

1 9 5 0 / 5 1 . . . . . . 1 9 6 0 / 6 1 . . . . . , 1 9 7 0 / 7 1 . . . . . , 1 9 7 5 / 7 6 . . . . . .

Növekedés,illetvecsök- kenés(szózalékY..

102 12,0 29,4 35.2 345.1 18.4 23,9 46,6 41.8 228.0 13.2 22,2 44,5 64.1 483,9 3292 lOóO,7 2118.2 2268.3 6889

31.11 26.9 36.5 32.8 22.9 23.9 32,6 30.6 25.0 30.8 29,3 389 26,4 44.3 462 46,7

2.9 4.3 7.9 8.9 3093 7.0 6.7 6.3 5.3 —33,0 7.6 8.3 9.1 12.0 157.9 88,8 1682 2528 263.3 296.7 *Amegadottelsőtanévhezviszonyítva. "Akeresztényfilozófiaszakosokataz1949/50.tanévbenahgmón,természettudomónyiéspedagógiai.akésőbbiekbenazegyébkategóriábasorolták. "'Amezőgazdasággépesítéseszokasokaz1956/57.,az1960/61.ésaz1970/71.tanévbenamezőgazaságiszakmaicsoportbanszerepelnek.

8.8 9.6 9.7 8.2

8 . 7 6 . 7 4 . 4 3 . 8

14,3 11,5 7.3

2.9 2.4 8.3 10,4 358.1 10,1 15.6 20.6 21.2

2 0 9 . 4 4 . 7

5,1 21,0 22.9 4915 72.6 217.7 538,6 597,7 823.3

9.0 5,4 1O,3 9.7 NémetDemokratikusKöz 12,7 15.6 14.11 15.5

Magyarország 1.85.6 388.6 354.4 5.04.6 272.1— 3.84.8 3.53.5 4,73.2 3.82.7 _1,2_ 2.54.6 3.14.3 5.93.9 6,84.1 276.8— Szovjet 45,43.6 40,31.7 77,01.7 9321.9 205,3—Románia ""Atestneveléséssportszakosokazegészségügyikategóriábanszerepelnek.

4.5 6.6 7.4 8.7 194.6 10,8 13,3 10.1 10,9 101.0 7.6 7.8 9.9 17,0 223.3

u n i ó * * * *

113.3 1892 329.8 351.5 3102

13,7 14.8 9.2 8.1 tórsosó 13.5 13.3 7.1 8.0 14.4 109 6.5 10.3

8.7 14,6 22,8 37,7 4334 *** 27.3 34.6 52,2 509

9 186.0 15,2 23.8 58.1 39,1 257,7 583.7 699.8 1225.1 12392 212.3

26.8 32,8 28,3 35,0 34.2 34.6 36,5 37.2 28.6 33,0 38,3 23.8 46.8 29,2 26.7 25,6

1 4 , 4 1 9 , 9 3 9 . 1 4 0 , 6

2819

5090

1.2 (LB 0.8

0.9 0.5 0.4 —25,0

A KGST—ORSZÁGOK FELSÖOKTATÁSA

39

40 LADÁNYl ANDOR

7. tábla

A tízezer lakosra iutó hallgatók száma a főbb képzési ágak szerint

A !l'zezor lakosra ]utó

humán, ter—

vem 9355; köze-;?"- Jogi egágfg' dráma;

pedagóglal szukos hallgatók száma

Bulgária

1960/61 . . . 23.8 10.3 102 1.8 7.0 151

1970/71 . . . 47.8 5.8 162 30 9.7 19.7

1975/76 . . . 50.9 4.4 21 .9 2.3 1 1.7 27.0

1977/78 . . . 40.9 3.8 21 .6 [_ 2.3 12.5 24,3

Csehszlovó kia

1960/61 . . . 26,1 6.6 4.2 1.7 7,6 ' 21.6

1970/71 . . . 34.0 7.8 7.3 4.6 10.0 26.0

1975/76 . . . 39,9 8.5 109 6.1 11.9 25.4

1977/78 . . . 472 9.8 15.1 6.3 1 1.6 27.6

Lengyelország

1960/61 . . . 18,4 4.0 7.2 3.4 8.0 129

1970/71 . . . 39.7 8.3 11.4 7.0 7,0 255

1975/76 . . . 44,0 10,0 14.3 9.4 8.7 47.6

1977/78 . . . 45.9' 10.4 15.3 100 9.7 46.6

Magyarország

1960/61 . . . 12.0 4.3 2.4 3.8 6.6 14.6

1970/71 . . . 28.11 7.6 8,0 3.4 7.1 220

1975/76 . . . 33.3 8.4 9.9 4.7 8.2 35,6

1977/78 . . . 30,6 7.0 10,1 4.9 9.1 38,3

Német Demokratikus Köztó rsaság"

1960/61 . . . l3.9 3.9 9.1 2.0 7.7 20.1

1970/71 . . . 27,3 3.7 12,1 2.7 5.9 30,6

1975/76 . . . 24.9 3.1 126 2.2 6.5 302

1977/78 . . . 23.6 3.0 12.7 2.0 7.8 26,5

Romó ni a

1960/61 . . . 12,0 4.5 2.7 1,7 4.2 12.8

1970/71 . . . 219 4.5 10.3 2.9 4.9 285

1975/76 . . . 30.0 5.6 10.7 3.2 8.0 18.3

1977/78 . . . 383 6.4 10.5 3.2 9.6 149

Szovjetunió"

1960/61 . . . 49,0 7.8 10.1 1.9 8.7 32.4

1970/71 . . . 86,9 10.4 22,'l 232 13,5 502

1975/76 . . . 88.8 1013 23.4 3.6 13,8 48. 5

1977/78 . . . - -

23.9 38 13.9 49.0

' A hldromelíoróció szakosakkal együtt.

" Lasd a 6. tábla jegyzetét.

A jogi képzés növekedése általában kisebb mértékű volt, mint a többi szaké,

és e képzés aránya is — amely jelenleg Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon a legmagasabb — a vizsgált három évtizedben kétségkívül csök—

kent. Feltűnő. hogy Csehszlovákiában az utóbbi két évtizedben a jogi képzés aránya:

jelentősen — 2.0 százalékról 5.8 százalékra — nőtt. ;