Az élelmiszerfogyasztás Csehszlovákiában és Magyarországon (II)

AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÁS CSEHSZLOVÁKIÁBAN

ÉS MAGYARORSZÁGON (ll)

DR. ZAFIR MIHÁLY

A cikk első része1 beszámolt arról, hogy a fogyasztás mindkét országban sok—

kal fejlettebb a második világháború előttinél. Az állati eredetű feliérjékben gazdag élelmiszerek fogyasztása erőteljesen emelkedett. A szervezet részére (ly—

annyira fontos zöldség-, főzelék— és gyümölcsfélék fogyasztása nemzetközi össze—

hasonlításban is megállja a helyét.

A továbbiakban a kalorikus élelmiszerek fogyasztását tárgyalom, majd pe—

dig a fogyasztásnak a két vizsgált országban kialakult sajátos formáit ismer—

tetem.

A kalorikus élelmiszereknél a fejletten táplálkozó országokban kettős folya—

mat figyelhető meg. Elsősorban feltűnő, hogy ezeknek az élelmiszereknek össz- mennyisége többnyire csökkenő, amit lemérhetünk a kalorikus élelmiszerekből nyert kalóriamennyiség alakulásából. Ez a folyamat az országok egy részénél úgy ment végbe, hogy egyúttal a fogyasztott összes kalória mennyisége is csök—

kent (ami a fizikai munkák csökkenésének a velejárója), más országoknál vi—

szont a többi élelmiszer fogyasztásának növekedése következtében nem tapasz—

talható csökkenés, sőt egyes esetekben még emelkedés következett be. Ami a teljes kalóriafogyasztást illeti, általában 2900—3100 kalória közötti kiegyenlítődés megy végbe, az ennél többet fogyasztóknál általában csökkenő, a kevesebbet fogyasztóknál növekvő tendencia tapasztalható.

A 8. tábla adatai jól mutatják, hogy mig a kalorikus élelmiszerek össz—

fogyasztása valóban majdnem minden fejletten táplálkozó országban keve—

sebb, mint két évtizeddel korábban, ugyanakkor Magyarországon, különösen pedig Csehszlovákiában lényegesen több. Ez azzal függ össze, hogy a második világháború előtt a felsorolt országgal szemben nálunk is és Csehszlovákiában is a kaloriafogyasztás alacsonyabb volt a szükségesnél. (Az utóbbi években -- mint már említettem —-— a fogyasztás csökkenése már mindkét országban tapasz—

talható.)

A másik tapasztalható folyamat az, hogy a kalorikus élelmiszerek csökkenő

összmennyiségén belül a különböző élelmiszerek közötti arányok is jelentősen el—

tolódtak. Általános a liszt— és a burgonyafogyasztás csökkenése és a cukor—

fogyasztás emelkedése, továbbá helyenként a zsiradékfogyasztás is emelkedett.

(Lásd a 9. táblát.)

' Lásd statisztikat Szemle 1962. évi 3. sz, aaa—252. old.

370 ^nu. Win—MIHÁLY 7 ;:

A kalóriafogyasztás napi mmmynége egyes országokban

;. tibi;

Kaloákua éle1miszer0kb61' Összes élelmiszerekml ,*

Ország a mámdik * a. második

világháború Maule?" világháború jelanlüg'"

elött." előtt" ' ,

Magyaronzág ... 2342 ' 2397 2805 3008

Csehszlováküz ... 2070 2304 2545 3076

Ausztria ... 2161 2151 2940 3050

Belgium-Luxemburg ... 2200 : * 0005- 2820 , 2930

Dánia ... . ... 2370 * 2186 3450 3350

Franciaország . . . ... 2169 ___2078 _ 2880 2950 *

Hollandia ... 2131 2117 ' 2840 2940

Német Szövetségi Köztár- ** §

saság ... 2205 2133 3040 2990

Norvégia ... 2425 2151 3210 3080

Svájc ... 2064 2063 3140 3180

Svédország ... 2080 1876 3120 ' 2890

Kanada. ... 2063 *- 1850 _ 3020 3110 , ,

Amerikai Egyesült Államok. . 2158 1837 3280 3100,

' Liszt és rizS. burgonya. cukor. hüvelyesek. zsiradékfpk.

" Csehszlovákiánál 1930. a többi orszafmál maa—1080. évek átlaga.

'" 1950. év vagy 1958—59. gazdasági év.

* , 9. tábla

Kalorikus élelmiszerek fejenkénti évi átlagos fogyasztása egyes országokban , ,, * (kilonramm)

0 h ' M' gém; á'ímeí'

Magyar- 96 ' Auszt— glum- Eollan— em" ' Z % ' Norvé— * '

E ! szlo- _ _ tik s a *

v ""Zág vúkia. m %%? (Ha aux 11323:- sin v _10

' saság saság

Liszt és rizs

A második világháború

előtt ... 147 119 132 114 107 113 119 '— 100,

1959; ... 137 125 116 93 87 00 88, 96

Burgonya

A második világháború _ , (

192155" """""""""" 130 119 96 150 116 185 130 00

... 100 104 93 147 89 149 104 %

Cukor A második világháború

")?ng... . ... 11 23 24 26 29 25 30 38'

. . . ,... 26 36 36 32 40 29 38 40

Hüvelyesek, olajos magvak

A második világháború , *

"lgglgétt. . . . . s ... 7 4 6 5 _ 3 * 3 5

... 5, 4_ 4 _ 4 _ 4 4 10

Zsiraciék'ok (sziuzsirsúlyba )_*

A mamám világhábórú ** * _ ,r ? ;

előtt ... 16 14 17 19 21 * 21 ' 25 115

1959 ... 21 18 18 22 25 25 26 _19

Az ELELMiSZERFo'GYA sz*rAs ÖSSZEHASONLITASA 37 15

A kaloriku's élelmiszerek össszgyasztásának csökkenése (ami Magyarorszá-

gon és Csehszlovákiában a felsZabadulás előttihez képest nem mutatkozik, de az

utóbbi években már megfigyelhető), valamint a kalorikus élelmiszerek közötti arányok változása végső soron minden országban azonos okokra vezethető vissza: fokozódik a sok kalóriát igénylő nehéz fizikai munkák gépesítése, álta—

lánosa parasztság, vagyis a kalorikus élelmiszereket mind hagyományainál, mind pedig munkája jellegénél fogva leginkább fogyasztó réteg arányának csökke—

nése. Atalakulóban van a táplálkozási ritmus, helyenként -— eltérő mértékben — tapasztalható, hogy a nehéz főétkezéseket felváltják a falatozás jellegű étkezések, amelyek kevesebb köret (liszt, rizs, burgonya), több hidegétel, szendvics, hús—

saláta, vaj, sajt fogyasztását jelentik, a lisztnek a kenyér és főtt tészta helyett nagyobb szerep jut a cukrász- és a finomsüteményekben, ami növeli a cukor—

fogyasztást, végül pedig változásokat okoz a gyári készítmények előtérbe kerü- lése is stb. Természetesen az azonos okok és az általános tendencia ellenére az egyes országok sajátos körülményeinek megfelelően a kalorikus élelmiszerek fogyasztásában igen nagyok a különbségek.

Gabonafélékből (lisztből és rizsből) a felsorolt országok közül Magyarorszá—

gon legmagasabb a fogyasztás, utána Csehszlovákia következik. E két ország évi 137, illetve 125 kilogrammos egy főre jutó fogyasztásával szemben az álta—

lános közép— és nyugat-európai fogyasztási szint —— amelyet mi feltehetően csak hosszabb idő múltán érünk el —-— 90 kilogramm körül van. A tapasztalatok sze- rint azonban még ez sem jelenti az alsó határt, néhány országban a fogyasztás számunkra egészen meglepően kevés, és még mindig csökkenő irányzatú. Pél—

dául az Amerikai Egyesült Államokban a második világháború előtti 91 kilo- grammról 67 kilogrammra, Kanadában 93-ról 70 kilogrammra, Svédországban pedig 95—ről 74 kilogrammra csökkent az egy főre jutó évi liszt- és rizs—' fogyasztás.

Azokban az országokban, amelyekben igen alacsony a gabonafogyasztás, ál—

talánosan megfigyelhető, hogy magas a cukorfogyasztás. Ez azonban korántsem egyenlíti ki a kisebb gabonafogyasztást, mert a nemzetközi szinten is elég ma- gasnak számító 40 kilogramm körüli cukorfogyasztás csak 14 kilogrammal több a mienkénél. Megjegyezzük, hogy szélsőséges esetektől eltekintve nincs különö—

sebb élettani jelentősége annak, hogy a szükséges kalóriát milyen mértékben szerezzük be gabonából és milyen mértékben cukorból. Ezek az arányok a fo—

gyasztási szokásoknak és az előbb említett arányeltolódási folyamat különböző fázisainak kifejezői.

A burgonyafogyasztásnál az egyes országok éghajlati körülményei és a fo—

gyasztási szokások nagy különbségeket alakítottak ki még a fejletten táplálkozó országok között is. így például a Német Szövetségi Köztársaságban, Belgiumban 150 kilogramm körüli, míg például az Amerikai Egyesült Államokban 50 kilm gramm körüli az egy főre jutó burgonyafogyasztás. Mind a csehszlovákiai, mind pedig a magyarországi fogyasztás 100 kilogrammra tehető, és ez az a mennyiség, ami leginkább általánosnak tekinthető a fejletten táplálkozó országokban.

Zsiradékokból a fogyasztott összmennyiség a nyugat—európai és az észak—.

amerikai országokhoz képest mindkét vizsgált államban átlagos, sem kevésnek, sem soknak nem tekinthető. (Az egy főre jutó zsiradékfogyasztás adatait lásd a 372. oldalon.)

Csehszlovákiában a zsiradékfogyasztásban valamennyi zsiradékféleségnek jelentős a szerepe. Magyarországon a sertészsir (és a szalonna) fogyasztása do—

minál. A vaj—, a margarin— és az étolajfogyasztá's MagyarorSZágon sokkal alacso—

nyabb, mint Csehszlovákiában. (Lásd a 10. táblát.) *

372 az. m MX Az egy főre jutó zsiradékfogwtáx Gwen országalma;

um. ev van; xm. mmm éw

Ország Kuan-mm Ország mmum*

Ausztria ... 18 Hollandia ... . ... . 25 'v Belgium ... 22 Magyarország . . . .. ... .. . . .' _21 '

Csehszlovákia 18 Norvégia ... .. ... 26 _

Dánia ... . ... 26 Svédország ... 29 Egyesült Királyság ... 22 Svájc . . ... . 19 Finnország ... 13 Kanada ... 19 , Franciaország ... 17 Amerikai Egyesült Aliamak. 3-1

10. tábla Az egy főre jutó ém'. zsiradékfogyasztás 1959—ben

(kilogramm)

Zslradék Magyarország Csehszlovákia

Sertészsir, szalonna ... .. 18.9 7,0

Vaj ... 143 598

Olaj O,8 3,0

Margarin ... 0,5 4,5 Összesen

természetes súlyban ... 21,5 20,3

azlnzsiraúlyban ... 21,1 18,1

A magyarországi zsiradékfogyasztás összetétele egészen sajátos, *a nehéz set-—

tészsírnak ilyen uralkodó szerepe és a többi zsiradéknak (az egészségileg kivá——

natosabb olaj, margarin, valamint a vitaminokban gazdag vaj) teljesen aláren- delt jelentősége más országokban nem tapasztalható.

n. tábla '

Az egy főre jutó évi zsiradékfogyasztás megoszlása egyes országokban'

(kilogramm)

mazás Év 153252; Vai $$$; Mmmm

Csehszlovákia ... 1 95 9 7 6 .? 5

Egyesült Királyság . 1958 5** 9 . 6

Lengyelórszág ... 1959 7 5 3 .

Magyarország ... 1 95 9 1 9 1 1 1

Német Demokratikus —

Köztársaság ... 1959 7*** 13 . 10

Német Szövetségi

Köztársaság ... 1958 — 59 6 8 13****

Olaszország ... 1958 3 2 10***** .

Dánia . . ... ... 1958 2 14 18

' Az egyes országok statisztikai évkönyve'i alapján: altalaban előzetes adatok.

" Sertészsiradék és kevert tőzőzsír.

*** Allati zsir.

"" Zsiréttékben. beleértve az állati olajat is.

"w— ouva és magam].

AZÉLELMISZERFOGYASZTÁS ÖSSZEHASONLITÁSA ! 373

A' magyar konyhai hagyomanyok csak a zsírt becsülik, olajat, margarint nagyobb mennyiségben és széles köfökben csak ínséges időkben használtakgfelo Az alacsony olaj- és margarinfogyasztás kizárólag szokás, ezt bizonyítják az adatok. Megvizsgáltuk a háztartásstatisztikai adatgyűjtésbe bevont háromtagú (férj-feleség—gyermek tipusú) családok adatait, és azt tapasztaltuk, hogy ezek- nek közel harmada egész év folyamán egyetlen dekagramm olajat vagy marga—

rint sem Vásárolt. Azoknak a családoknak az aránya, amelyek semnrút vagy 60—70 dekagrammnál kevesebb olajat és margarint fogyasztottak (vagyis ezeket csak saláták, mártások és egyes speciális ételek készítésére használták), elérte a kétharmadot. A valóban számottevő, évi 3—4 kilogrammnál nagyobb mennyi—

séget fogyasztó családok aránya pedig mindössze 10 százalék körül van. Nyilván—

való, hogy az egészségileg kívánatos étolaj- és margarinfogyasztás növelése ér- dekében elsősorban a fogyasztási hagyományokat kell megtörni.

A vajfogyasztás színvonalának kialakulásánál más a helyzet. Itt együttesen hat a fogyasztási szokás és a vaj magas ára. A magas ár hatását igazolja az, hogy

—— ellentétben az étolajjal és margarinnal — a jövedelem és a vajfogyasztás kö—

zött összefüggés tapasztalható. Ez azonban távolról sem következetes: a magasabb

;övedelműek között sokan kevés vajat fogyasztanak, az alacsonyabb jövedel- műek között viszont sok vajat fogyasztók is találhatók, vagyis erősen hatnak a fogyasztási szokások is. Nyilvánvaló tehát, hogy a vajfogyasztás emelése egészen más problémákat vet fel, mint az étolaj— és a margarinfogyasztás emelése. Is—

meretes az is, hogy a vajfogyasztás jelentős növelése csak a szarvasmarhaállo—

mány nagyobb arányú fejlesztése révén érhető el.

12.tábla

Az egyes élelmiszerek egy kilogrammjának árából vásárolható. élelmiszermennyiség'

k . .

Ország Kenyér Liszt Rizs Égi?- ((ílíliisoir 1331; Mg,?— Big-áfás. 1335. Vai $$$;

ty *

Magyar-

ország ... 0,30 0,47 1,62 1,3.4 1,08 4,06 2,84 2,53 2,19 5,68 0,15 Cseh-

szlovákia 0,35 0,47 0,81 0,86 1,18 4,23 2,56 3,60 2,90 4,97 0,09' Ausztria.... 0,58 0,50 O,68 1,12 O,71 2,45 1,59 2,07 1,66 3,99 0,12 Belgium.... 0.36 O,74 0,84 1,14 0,69 3,34 1,19 1,36 1,61 4,69 O,12 Dánia ... 0,82 O,64 l,01 1,16 O,51 3,88 1,50 1.46 1,51 3,31 0,19 Egyesült

Királyság O,49 (),55 1,10 1,14 (),-55 3,20 l,66 1,5l l,60 3,18 O,26 Hollandia... (),45 0,39 O,9O l,—- 0,77 3,37 1,27 1,17 1,48 4,— (130 Német

Demokra- tikus Köztársa—

ság ... 0,28 O,63 O,62 1,3O (),71 l,89 1,48 l,47 . 4,73 0,07 Német

Szövet—

ségi Köz-

társaság .. 0,67 _ 0,51 O,67 (),80 0,80 2,72 l,37 2,07 l,48 4,76 0,13 Olaszország . 0,48 0,50 0,66 0,70 0,95 5,38 1,03 1,60 1,79 4,76 * 0,18 Svájc ... 0,39 O,38 0,75 O,58 O,52 4,32 1,40 1,40 l,45 5,53 0,21 Svédország..

O,7'7 0,43 0,83 O,83 0,56 5,38 1,54 1,67 3,12 3,21 0,21*

* Magyarország, Csehszlovákia, Német Demokratikus Köztársaság esetében 1959. októberi;

a többi országnál pedig 1957. októberi árak. _ —

A módszer leírását lásd a Statisztikai Szemle 1962. évi 3. számában a 250. oldalon.

3 Statisztikai Szemle

374 , * ** * na. mm maz,

Végül feltehetjük azt a kérdést, hogy milyen összefüggés van a kalorikns *"

élelmiszerek fogyasztásánaknálunk; sok tekintetben sajátos szerkezete és az

sux-kezet között. Néhány következtetést a 12. tábla adataiból is levo'nhatunkeő * A tábla adatai azt mutatják, hogy az egyes országokban különböző élelmiszerek

egykilogrammnyi mennyiségének ára hány kilogramm átlagos élelmiszer árá—

val egyenlő

A kenyér és bizonyos mértékiga liszt ára a többi élelmiszer árához képest nálunk és Csehszlovákiában, a kenyérára pedig a Német Demokratikus Köztáxw saságban iskolcsóbb, mint az európai kapitalista országokban. Más tényezök/mel—

lett ez is hozzájárul magasabblisztfogyasztásunkhoz. A cukor viszont mind Izé——

lu'nk, mind Csehszlovákiában drága, ennek ellenére Csehszlovákiában a 36 kiló—

gr'ammos évenkénti fogyasztás megközelíti olyan országokét (például Ausztria, Hollandia, Norvégia, Svájc, Svédország), amelyekben a cukor ára a többi élelm miszerhez képest a csehszlovákiai árnak csak fele vagy annál csak alig ma—

gasabb.

A zsiradékok más országokhoz hasonlítva mindkét országban drágák, Ennek

ellenére különösen Magyarországcm a fogyasztási hagyományok magas fogyasz——

tásifTSzint kialakulását eredményezték. A növényi zsiradékokalaésony aránya.

nálunk szintén erős fogyasz—tási szokás eredménye. Ezt igazolja az árak nemzet-—

közi összehasonlitása is.A margarin, a sertészsír, az olaj ára közötti magyar-

országi arány általában megfelel a nemzetközinek, vagy legalábbis lényeges el;-':

térés nincs. ;

III.

Az élelmiszerfogyasztás elbírálásánál az országok gazdasági helyzetétől az élelmisZertermeléstől, az árpolitikától, a fogyasztási hagyományoktólymeghatároi—

zott mennyiségi fogyasztás mellett több más tényezővel is számolni kell. Gon-—

doljunk például arra, hogy ugyanaz a húsmennyiség fogyasztható sajátsertéae—

vágásból, vásárolható üzletben, vásárolható készítmények, félkész- és készételek, konzervek formájában, végül fogyasztható a vendéglőben, étteremben. A fo—

gyasztási formák igen messzemenően befolyásolják a szükséges társadalmi munkaráfordítás mennyiségét az élelmiszeriparban, a kereskedelemben; a fo-l gyasztás formái szerint igen nagy különbségek lehetnek a lakosság által ugyan-—

azon élelmiszermennyiségekre fordított kiadások összegében stb. A fejlődés ál—

talános irányzatát nem nehéz megjelölni, hiszen nálunk is egy évtized alatt nagymértékben fokozódott a saját termelésből származó fogyasztással szemben a' kiskereskedelmi forgalom szarepe, a készítmények forgalma többnyire erőtelje- sebben emelkedik, mint az alapanyagoké, a vendéglátásnak —— ha jelenleg sze-w—

rény is szerepe az élelmiszerfogyasztásban ——- jelentősége növekvő. A fogyasztási formák változásának, a változás ütemének megítélése érdekében hasznos, ha a két ország fogyasztását ilyen szempontból is összehasonlítjuk.

'Az összehasonlítás során azt fogjuk vizsgálni, hogy

a) milyen szerepet tölt be az élelmiszerfogyasztásban a kiskereskedelmi forgalom,

b) a kiskereskedelmi forgalmon belül a vendéglátás forgalma,

c) mennyi a nem alapanyagok, hanem készítmények, feldolgozott áruk for-v májában fogyasztott termék.

Ezeknek a kérdéseknek elemzésével kapcsolatban számos módszertani prob- lémát kellene megvizsgálni. Ezeknek áttekintése azonban e tanulmány kereté-—

ben nem valósítható meg. Mégis úgy gondolom, hogy ezek közül néhányat —

az ÉLEIMSZERFOGYASZTAS ÖSSZEHASONLITASA 375

ha csak vázlatosan is —— szükséges érinteni. Példaként a hús fogyasztását fogom

felhasználni.

A rendelkezésre álló statisztikai kiadványok szerint a lakosság egy főre jutó húsfogyasztása Csehszlovákiában 1959—ben 54,0, Magyarországon — az- össze- hasonlíthatóság érdekében a baromfizsir—fogyasztást is beleszámítva — 47,2 kilo—- gramm. Ezzel szemben a kiskereskedelemtől vásárolt tőkehús és baromfi együt—

tes mennyisége Csehszlovákiában 20,3, Magyarországon 12,4 kilogramm volt.

A kiskereskedelem azonban húst nemcsak tőkehúsként hoz forgalomba, hanem húskészítmények formájában is. A húskészítmények forgalmi adatát természe—

tesen szintén nyershússúlyban kell számításba venni, egyrészt azért, mert a tel—

jes húsfogyasztásba másként nem is lenne beilleszthető, másrészt pedig azért is, mert a húskészítmények eltérő belső összetétele különben torzításokat okozna.

(Például Csehszlovákiában a 'magyarországinál lényegesen nagyobb szerepe van a szafaládénak, a párizsinak és a hasonló jellegű készítményeknek, viszont vi—

szonylag kisebb a szerepe a szaláminak, továbbá a gyulai és a csabai jellegű ké—

szítményeknek." Az előbbinek kisebb, az utóbbiaknak nagyobb a fajlagos hús—

tartalma, ennek megfelelően Csehszlovákiában egy kilogramm húskészítmény átlagosan kevesebb húst tartalmaz, mint Magyarországon.) A húskészítmények évi forgalma hússúlyban számítva Csehszlovákiában fejenként 16,6, Magyaror—

szágon 5,4 kilogramm. Hasonló módszert alkalmazva megállapítható a kiskeres—

kedelmen belül a vendéglátás forgalma. ,Az eredményeket számszerűen össze—

foglalva a 13. tábla tartalmazza.

13. tábla

A húsfogyasztás Magyarországon és Csehszlovákiában 1959—ben

Kiskereskedelmi forgalomból

Összes Ebből:

kiskereskedelmi vendéglátás készítmények fogyasztás

Ország forgalom ————-—-——————————

forgalma

nyershússúlyban számolva

Fejenkénti fogyasztás (kilogramm)

Magyarország ... 47,2 17,8 2,6 5,4

Csehszlovákia. ... 54,0 37,0 6,3 16,6

Index : Magyarország : 100 114 208 243 304

Az összfogyasztás százalékában

Magyarország ... 100 38 5 ( 12

Csehszlovákia ... 100 69 12 31

A kiskereskedelmi forgalom százalékában

100 15 33

100 17 45

Magyarország ... — Csehszlovákia ... —

Az adatok szerint a teljes húsfogyasztást tekintve a két ország között a kü—

lönbség mindössze 14 százalék, ennyivel magasabb Csehszlovákiában az egy lakosra jutó húsvásárlás. A fogyasztás formáinak vizsgálata során azonban már lényeges különbségeket találunk. A kiskereskedelmi forgalom fejenkénti átlaga Csehsdovákiában több, mint kétszerese, ezen belül a vendéglátóforgalomé két és félszerese, a készítmények forgalma pedig háromszorosa a magyarországinak.

3*

376 * — , DR. ZAFIR MIHÁLY

(Természetesen ennek megfelelően a saját termelésből származó és a szabadpiaci fogyasztas jelentősége Csehszlovákiában csak kis hányada a magyarországinak.) A csak 14 százalékkal nagyobb fogyasztás tehát Csehszlovákiában a Magyaror—

szágihoz képest kétszeres kiskereskedelmi, két és félszeres vendéglátóipari, két—

szeres vágóhídi és háromszoros továbbfeldolgozó élelmiszeripari kapacitást tesz

szükségessé, és a társadalmi munkaráfordítások mennyisége összehasonlíthatat—

lanul nagyobb, mint ahogyan az pusztán az össziogyasztásból következnék

Térjünk most vissza a módszer kérdéseire. Kézenfekvő, hogy a fogyasztást — a társadalmi munkaráfordítások szempontjából vizsgálva az eddig használt mennyiségi adatokra van szükség. Ezek természetesen tartalmaznak bizonyos

hibalehetőségeket. még a húsadatok is, pedig azoknál a készítmények átszám—

tása eléggé egyértelmű. Nagyobbak a hibalehetőségek például a cukrásztermé—

kéknek, az édesáruknak lisztre, cukorra, tojásra, zsiradékra, tehát igen külön- böző alapanyagokra való visszaszámitásánál. Ezekre való tekintettel az ilyen számítások szükségszerűen tartalmaznak pontatlanságokat, és így kell értékeim.

az előbbi tábla adatait is.

Vizsgálható a kérdés a lakosság pénzkiadásai szempontjábólis, az ilyen elem- zéshez azonban értékadatok szükségesek. A vizsgálódásnak az értékbeni muta- tókra való kiterjesztése természetesen új problémákat jelent egy országon belül is és még továbbiakat országok összehasonlítása során.

Az értékbeni számításoknál is át kell hidalni a készítmények különböző

összetételéből eredő problémákat. A megoldás alapja ugyanaz, mint az előbbinél,

de a technikai problémák nagyobbak. A készítmények értékében ugyanis az alapanyagárak mellett a feldolgozási költség és az akkumuláció is szerepel, és

ezzel —— ha következetesen akarunk eljárni —— szintén meg kell terhelni a külön—

böző alapanyagokat. Következő kérdés az, hogyan értékeljük a különböző for- mákban fogyasztott termékeket. Vajon a saját termelésből származó fogyasztást bolti árakon értékeljük—e, vagy pedig helyezkedjünk arra az álláspontra, hogy a kereskedelmi tevékenység termelő, értéknövelő jellegére való tekintettel nem lehet a saját termelésből származó fogyasztásnál is azonos számbavételi árat al- kalmazni. Vitatható továbbá, hogy a saját termelésből történő fogyasztásnál a terméket milyen elkészítettségi fokon vegyük számításba: a húsnál az élő, illetve a vágott sertés, vagy a sertéshús és —háj, vagy pedig a háj helyett az olvasztott zsír és a szalonna árát; a tejnél a tej vagy a tej egy része helyett a vaj árát stb.

alkalmazzuk-e. Azok a példák, amelyeket most említettem, technikailag is prob—

le'-mát jelentenek, hiszen például a háj és a zsír ára nálunk az üzletekben azo—- nos, annak ellenére, hogy egy kilogramm háj csak 83 dekagramm zsirt ad, az élősertésnek bolti ára nincsen és így tovább. Az elkészítettségi fok továbbá mint elvi probléma is felmerül azzal kapcsolatban, hogy hol és milyen mérték—

ben vagy egyáltalán figyelembe kell—e venni a háztartásokban végzett munkát.

Az elemzést több országra kiterjesztve, új problémát jelentenek az egyes országok eltérő árarányai. Például Csehszlovákiában a sertészsír ára némileg magasabb mint nálunk, a vaj viszont lényegesen olcsóbb, ugyanakkor Cseh- szlovákiában sokkal több vajat és sokkal kevesebb sertészsírt fogyasztanak.,Fel—

tételezve, hogy mindkét országban csak ez a két fajta zsiradék fogy, a zsiradék—

fogyasztás értékadatai a 14. táblában foglaltak szerint alakulnának.

A vaj és sertészsír együttes fogyasztása Csehszlovákiában a magyarorszá—

ginak 64 százaléka. A fogyasztás értéke alapján számított indexek ennél maga—- sabbak, és tekintve, hogy a vaj élettanilag értékesebb a zsírnál, helyes is, hogy a csehszlovákiai nagyobb vajfogyasztás a magasabb indexekben is kifejezésre

AZ ÉLEIMISZERFOGYASZTAS ÖSSZEHASONLITÁSA , 377

jut. (Hogy valóban milyen mértékben kell ennek kifejezésre jutni, azt viszont nem tudjuk eldönteni, hiszen a vaj és zsír árarányában nemcsak a vaj élettani—

lag értékesebb volta, hanem sok más tényező is kifejezésre jut.)

14. tábla

A fogyasztott vaj és sertészsir mennyisége és értéke Magyarországon és Csehszlovákiában 1959—ben

' ' Sertészsír _

Va) (zsír, szalonna stb.) Vai és sertészsír együtt

Megnevezés

Magyar Cseh— Magyar- ] Cseh- Magyar- Cseh- Magya"—

ország szlovákia ország ! szlovákia orszag szlovakia ZEIZOÉ

Egy főre jutó ! mennyiség

kilogramm ... l,3 5,8 18,9 7,0 20,2 12,8 64

forintban* ... 72,80 324,80 472,50 175,00 54530 499,80 92 koronában** . . . 4297 214,02 50433 186.90 552,60 400,92 72

x

* Magyarországi arakon (a vaj ára 56, a sertészsíré 25 forint kilogrammonként).

** Csehszlovákiai árakon (a vaj ára 36.90. a sertészsiré 26.70 korona kilogrammonként).

A magyarországi és a csehszlovákiai áron számított két index lényeges el—

térést mutat: amennyiben mindkét ország fogyasztását csehszlovák árakon fejez—

zük ki, akkor a csehszlovákiai fogyasztás 28 százalékkal kisebb a magyarországi-

nál, magyar árakkal számolva Viszont csak 8 százalékkal, vagyis a csehszlovák fogyasztás csehszlovák valutában számolva alacsonyabb, mint magyar valutá—

ban számolva. Ez egyébként törvényszerűség, és azzal magyarázható, hogy az egyes országokban leginkább azokból a termékekből fogyasztanak, amelyeknek ára ott —— más termékekhez képest —- viszonylag alacsonyabb.

Az érték alapján számított kétféle index eltérése az indexek átlagával szün-—

tethető meg, és ez az átlag bizonnyal kifejezőbb, mint akár az egyik, akár a másik mutató. Természetesen ahhoz, hogy az átlagot kiszámíthassuk, mindkét indexet ki kell számítani, ez pedig igen sokoldalú együttműködést tételez fel.

A felsorolt példákkal nem merítettem ki a megoldásra váró kérdéseket, csak azt kívántam szemléltetni, hogy az_értéki mutatók számítása számos, köz—

tük sok még elvileg is megoldásra váró problémát rejt magában, és eddig még nem készült olyan összehasonlítás, amely a mennyiségi és az értéki mutatók tel- jes összhangját biztosította volna. A megfelelő előfeltételek megteremtésével és széleskörű együttműködés segítségével — véleményem szerint _— elsősorban a mutatók összhangjára kell majd törekedni. Ha a különböző termékekről (és ér—

téki mutatók alapján az élelmiszerfogyasztás egészéről is) az előző táblához hasonlót sikerülne összeállítani, amely a mennyiségek mellett az értéket is tar- talmazza alapanyagárakon és (készítményeknél, vendéglátásnál) tényleges for—

galmi árakon egyarant, akkor ezen adatok alapján valóban átfogó és elmélyült összehasonlításokra lenne mód. Ilyen adatok alapján elemezhetők lennének a fo- gyasztás különböző formái, valamint azoknak hatása a társadalmi munkaráfordí—

tásokra és a lakosság pénzkiadásaira, továbbá átfogóan vizsgálhatók lennének az alapanyagok és készítmények arányai, a bolti és vendéglátóipari árak aránya, ezeknek hatása a fogyasztás volumenére, összetételére és így tovább.

Mint említettem, az ilyen komplex elemzések előfeltételei még nincsenek ' meg, és e tanulmány keretei között is meg kell elégednünk néhány jelentősebb

378 on. ZAFIB MAL? ' összefüggés bemutatásával anélkül, hogy a mennyiségek és az értékek összefüg—

géseivel részletesebben foglalkoznánk. Azt a módszert követem, hogy a fogyaszt-f tás egyes formáinak jelentőségét a mennyiségi adatok segitségével mutatom be, és az elemzést helyenként érték— és áradatokkal is kibővítem.

Nézzük először a kiskereskedelmi forgalom jelentőségét az élelmiszerfo- gyasztásban. Az 1. ábra a két országban 1959—ben kialakult összfogyasztás és az ugyanezen évi kiskereskedelmi forgalom mennyiségeinek összehasonlításával , készült. Mintfmár említettem, az adatok a készítményeknek alapanyagokra tör;—

ténő átszámításából kifolyólag tartalmaznak némi torzításokat, ez azonban —- kü— _ lönböző másirányú számítások szerint — legfeljebb néhány százalékos lehet.

1. ábra. Egyes cikkek kiskereskedelmi forgalmának aránya az összfogyasztáshoz viszonyítva —

0 70 20 J'ű 40 517 50 70 50 570 73096

[ ' . p.,

www/%% , " 1 ' ' ;v " s l/ l A

fám) Wizz/%e); , ?

747; falan/vét, raj /// , [ " ; ,,

;,"ng W , l l ,

Zöldség mmm ,

Magammal-17) ! f _ ,

, L . %]?M/Wűg

70155 /

damage;

BWWWJ / // r //A

!

Bem/775 ; ! I/fm

[

A kiskereskedelmi forgalom szerepe Csehszlovákiában sokkal nagyobb,

mint Magyarországon. Csehszlovákiában ugyanis lényegesen nagyobb a nem mezőgazdaságban foglalkoztatott — tehát többnyire boltban Vásárló — népesség aránya, és mivel a csehszlovák mezőgazdaságban már hosszabb ideje a szocialista termelési viszonyok az uralkodók, a mezőgazdasági népesség is a boltokban vá—

sárolja a szükséges élelmiszerek nagyobb részét. (A tagok pénzbeli részesedése következtében ugyanis a fogyasztás a bolti vásárlásokra tolódik át.) Mindezek együttesen azt eredményezik, hogy Csehszlovákiában az élehniszerkereskéde—

lem nagyobb jelentőségű, mint nálunk. (Itt jegyezzük meg, hogy a kiskereske- delmi forgalom nem azonosítható a központi árualappal. A központi árualapból történik a kiskereskedelmen kívül a közületek ellátása is, ami azonban az össz- fogyasztásnak csupán néhány százaléka.)

Csehszlovákiában az egyes cikkeknél a kiskereskedelmi forgalom aránya az árufogyasztásból 23—40 százalékkal nagyobb, mint Magyarországon Ezeknek az eltéréseknek az átlaga — tekintettel arra, hogy a legnagyobb volument képviselő húsnál, gabonánál a különbségek a legkisebbek, és hogy néhány itt nem említett

cikknél (ilyenek például a cukor, a növényi olajok) a kiskereskedelmi forgalom szerepe majdnem kizárólagos — mintegy 25—27 százalék körül van, vagyis a fo;

gyasztott élelmiszerek mennyiségét tekintve a kiskereskedelmi forgalomnak az összfogyasztáshoz viszonyított aránya Csehszlovákiában kb. 25—27 százalékkal

nagyobb, mint Magyarországon. * *

.Az ELELmSZERFOGYASZTAS ÖSSZEHASONLITASA 339

Kérdés, hogy vajon mit jelent az összfogyasztás 25—27 százaléka jelenlegi kiskereskedelmi forgalmunkhozképest. Itt már igénybe kell vennünk az érték—

beni mutatókat. Magyarországon az élelmiszerkiskereskedelmi forgalom az élel—

miszerfogyasztásnak mintegy 44 százalékát teszi. Ebből arra a megállapításra kell jutnunk, hogy ha a kiskereskedelmi forgalomnak nálunk is olyan jelentő- sége lenne az összfogyasztásban, mint Csehszlovákiában, akkor kiskereskedel—

münk élelmiszerforgalma a mennyiségek alapján számolva az összfogyasztásnak mintegy 70 százalékát adná. A forgalom így mintegy 60 százalékkal nagyobb lenne a jelenleginél. Az értékekből kiindulva még nagyobb növekedéssel kellene számolni (becslésem szerint kb. 70 százalék), ugyanis a kiskereskedelmi forgalom jelentőségének növekedése során minden bizonnyal a készítmények és a ven—

déglátás jelentősége is növekszik, márpedig mind a készítmények, mind a ven—

déglátás keretében forgalmazott élelmiszerek értéke nagyobb az alapanyagoké-A nál. Mindez arra az esetre vonatkozik, ha 'az öSszfogyasztás nem emelkedik, ha—

nem csupán annyi történik, hogy a kereskedelem jelentősége eléri a jelenlegi csehszlovákiait. (Ez pedig akár az iparosodásra, akár a szocialista mezőgazdaság megerősödésére gondolunk, nem távoli jövő perspektívája.) Nem lehet kétséges azonban, hogy egyidejűleg az élelmiszerfogyasztás is emelkedik. Igy a fogyasz—

tás formái között várható belső eltolódás és az összfogyasztás emelkedése nálunk is együttesen jelentkezik, és mind a kiskereskedelem élelmiszerforgalmazási mind pedig az élelmiszeripar feldolgozási kapacitásának bővítését teszi szük—

ségessé. — —

Az 1. ábra alapján fel kell figyelnünk a cikkek sorrendjére is. Az egyes élelmiszereket a kiskereskedelmi forgalom magyarországi aránya alapján álli- tottuk sorba. Feltűnő, hogy a csehszlovákiai fogyasztást jelző arányok is nagy—

jából ugyanezt a sorrendet követik. A kiskereskedelmi forgalom aránya mind- két országban a gabonaféléknél a legnagyobb, utána a hús következik, és leg—

kisebb a baromfinál, a tojásnál (Magyarországon a burgonyánál). Ez arra figyel—

meztet, hogy a két ország felvásárló szerVeinek a szükséges mennyiségű baromfi, tojás, zöldség és gyümölcs biztosítása érdekében még nehéz problémákat kell

"megoldaniok.

A kiskereskedelem forgalmán belül különfigyelmet érdemel a vendéglátás

forgalma. A háztartási munka gondjaitól való megszabadulásnak, egyik fő for- mája ugyanis a fogyasztásnak a vendéglátás keretei közé történő fokozatos'áf—

.tolódása. Magyarországon 1959-ben az egy lakosra jutó vendéglátóipari ételfor—

,galom 300 forint körüli összeget tett ki. A teljes élelmiszerfogyasztáshoz Viszo—

nyítva ez az összeg —— alapanyagárakra átszámítva — nem egészen 6 százalékot jelent. Csehszlovákiában a vendéglátás jelentősége sokkal nagyobb, de ott sem haladja meg az élelmiszerfogyasztás 10 százalékát. (Ha nem alapanyagárakon számolunk, az arányok ennél magasabbak, mert az alapanyagárakhoz még a vendéglátó árrés is hozzájárul.) A csehszlovákiai és amagyar vendéglátóforgalom nagy különbségének kialakulásában bizonnyal szerepet játszottak az árak: a ven—

déglátó ételárak a bolti árakon kívül Csehszlovákiában átlagosan mintegy 20-—

25 százalék, ezzel szemben Magyarországon 40 százalék körüli árrést tartal—

maznak.2 _ )

A teljes fogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás egy főre

jutó mennyiségeit foglalja össze a 2. ábra. A csehszlovákiai vendéglátóforgalom

minden élelmiszerből lényegesen nagyobb a magyarországinál. ' * — "

* ,

' , A , , , É ', K ,

! Magyarországon az. ételár-ak 1961. december 10—i csökkentése következtében a, különbség

;)elenleg már sokkal kisebb. (A szerk. megjegyzése.) , * — _ , . , ,— ; , .

380 _ DR. ZAFZR MIHÁLY

2. ábra. Az összfogyasztás, ;: kiskereskedelmi forgalom és :: oendéglátófamalom egy lakosra jutó átlaga 1959-ben

mi; TEJ, TEJTEPMÉK És my mus

Ivy ^PPűff/N

140 720

%%üh

many/7552 f'k

hanam/(354!) kg

! NNhu§

f

A.. g

BUPMA/Vl 720

ma _ 817 _ 50 40

20

k

%i;

:?

%am'heml'hvcn

'Á'g 74'0 720 700 80 60 40 20 17

zs/p

zá'zgszfpf's sra/nam;

Hámán/[wmi m'á'rr ,(yMIVlJYEEPI'fIEfAI)

25 e — —— *

20 75

70

5 0

_, Mis—íwsI—m'e/mx

ősszfagyőszfás' Farva/om Menük/áfás

Nagyapa/way % % .

. , , '

fransz/nyaka

es

A legfontosabb termékek vendéglátóipari felhasználása alapján megállapít—

ható, hogy a vendéglátás egy lakosra jutó anyagfelhasználási volumene Cseh- szlovákiában átlagosan mintegy 2,2 szerese a magyarországinak, a hús- és hús- készítmény—fogyasztás 2,4—szerese, a gabonaféléké 2,3—szerese, a teje, tejtermé—

keké és vajé 2,2—szerese, a zsiradékoké 1,5—-szerese, a burgonyáe' több mint ötszö—

röse stb. (A vendéglátóforgalom értékénél az arány ennél valamivel kisebb, hi—

szen Csehszlovákiában alacsonyabb az árrés.)

Az anyagfelhasználás részleteit 'vizsgálva némi képet kapunk a két ország vendéglátóforgahnának szerkezetéről. A hús és a zsiradék a főétkezéseknek leg- fontosabb alapanyagai. Tőkehúsból és belsőségekből, ugyanígy zsiradékokból az egy lakosra jutó felhasználás Csehszlovákiában a magyararországinak mintegy l,5-szerese. Ez az arány jellemző a főétkezésekre. Azokból az élelmiszerekből vi—

szont, amelyeket főleg büféárukhoz használnak, a csehszlovákiai vendéglátóipar felhasználása sokszorosa, például péksüteményből mintegy ötszöröse, hentes—

áruból hétszerese, halból három—négyszerese, sajtból négy-ötszöröse a magyar—

országi egy lakosra jutó felhasználásnak. Ezek az adatok összhangban vannak azzal a képpel, amelyet a csehszlovákiai vendéglátóhálózat jellegéről és szín- vonaláról akárcsak futó benyomások alapján is szerezhetünk. A mi vendéglátó hálózatunkhoz képest igen sok a büfé, amelyek szendvicseket, hús- és halsalátá—

kat, főtt es sült kolbászt, virslit hoznak forgalomba igen nagy választékban, és;

nagyon forgalmasak. A büféáru—forgaIOm azért igen lényeges, mert a mai kor

életritmusának a nehéz napközi főétkezések helyett inkább a könnyebb falato—

zás jellegű étkezések felelnek meg. A vendéglátóforgalom ömtébele azt mutatja,

A'Z 'WSZERFOGYASZTÁS ÖSSZEHASONLITASA 38 1

hogy a vendéglátás Csehszlovákiában ennek az igénynek a magyarországinál magasabb színvonalú kielégítésére ad lehetőséget.

A fogyasztás formáinak vizsgálata során nagy jelentősége van a különböző készítmények, feldolgozott áruk forgalma elemzésének. Igen sok élelmiszernél a feldolgozott áruk vásárlása a háztartási munka megkönnyítését jelenti. Ilyenek például a készételek, a húskonzervek, a félkészételek, a cukrász— és egyéb süte- mények stb. A zöldség— és gyümölcsféléknél a konzervek, a mélyhűtött és a szá- rított áruk, a gyümölcslevek fogyasztása lehetővé teszi, hogy vitaminokban gaz—

dag zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk olyankor is, amikor friss áru már nin——

esen, vagy még nincsen. Nem egy élelmiszernél (húskészítményeknél, sajtoknál stb.) a továbbfeldolgozott áruk nagy mennyisége, széles választéka a fogyasztás kibővítésére ösztönző. Általában kívánatos —— és a termelőerők fejlődésével együttjáró —, hogy a fogyasztále a feldolgozott termékek aránya növekedjék.

A 3. ábrán összeállítottam néhány olyan élelmiszer forgalmi adatait, amelyekre a továbbfeldolgozott áruk magas aránya a cikkek természeténél fogva igen jel—

lemző. Ilyen élelmiszerek elsősorban a hús, a tej, a zöldség, a gyümölcs és a ga—

bonafélék. Nyilvánvaló, hogy a termékek különböző elkészítettségi fokára tekin——

tettel nehéz a készítményeket mindig következetesen különválasztani, hiszen például a boltokba kerülő tej tulajdonképpen már maga is feldolgozott termék

(itt azonban nem tekintettük készítménynek).

3". ábra. Az összfogyasztás, a kiskereskedelmi forgalom és a készítmények forgalma 1959—ben

mi: 757, fEJI'íRME'A' És VIJ, őlüűylfflík [074545 is

Piűff/N íg lJ/k' lrg ú/szrfkrfmm) Ig emma:

220 200 100 160 140 120 100 80 50 110 30 0

'a? §

240 220 209 750 750

1 40 120 100

aa 60 aa 20

a a

A'áy/fmi/zygk A'lis'kemdea'e/m/ _

árpa/fm mm;/am ÚSSZf'apde'lfí-f

higgyem/wagy . % %

(kW/arámi? [] ' * %

dN'h—bh'hvmfe'a

_§^_;90h(UA

95N:_

§888$§8

Az ábra jól szemlélteti, hogy a készítmények forgalma Csehszlovákiában húsból, tejtermékből mintegy háromszorosa a magyarországinak, és forgalmuk általában jóval nagyobb mértékben múlja felül a magyarországit, mint a kis—

kereskedelmi összforgalom.

A gabonafélék készítményeinek összmennyisége között a két országban csak mérsékelt a különbség, Csehszlovákiában azonban az igényesebb, drágább ké—

szítmények jelentősége összehasonlíthatatlanul nagyobb, ami az értékben kifeje—

zett fogyasztást erősen emeli. A csehszlovákiai forgalom például —— az érték alap—

ján —- péksüteményből több, mint háromszorosa, teasüteményekből, nápolyiból, kekszből, finomsüteményekből 4—8 szorosa a magyarországinak. A csehszlová-

382 _ x , nm mm mm

kiai süteményfogyasztás mérete egyébként'egyáltalán nem tekinthető követ—ann—

dőnek, a sütemények magas kalóriamennyiségére __ ilyen arányokban -_-*"7 a szen- vezetnek nincs is szüksége. A gabonafélék fogyasztására vonatkozó adatok azt mutatják, hogy az összfogyasztás és ezzel a kalóriafogyasztás nálunk sem ala- csunyabb, mint Csehszlovákiában. A különbség csupán az, hogy nem az üzletek—

ben —- Csehszlovákiában nagyon olcsón —— vásárolható teasütemények, keken, nápolyi formájában fogyasztjuk, hanem az otthon készített gyúrt és sült téss—

tákban, valamint az étkezésekhez bőségesen fogyasztott kenyérben. Ha nem xiii—, vekszik a vásárolt sütemények forgalma, és ha egyidejűleg csökkentjük kima—

gaslóan nagy kenyérfogyasztásunkat, akkor sikerül egészségesebbmérsékeltebb gabonafogyasztást elérnünk.

A készítmények nagy forgalma logikusan összefügg a kiskereskedehni, for—y

galom nagyobb jelentőségével. Kézenfekvő, hogy ha házi vágás helyett üzletben

vásárolják a húst legalább ilyen mértékben ott veszik a hentes-árut is. Az hogy a készítmények forgalma Csehszlovákiában többnyire nagyobb mértékben felül-

múlja a magyarországit, mint az alapanyagoké, nagyrészt annak tulajdonítható, hogy sok készítmény viszonylag olcsóbb Csehszlovákiában, mint nálunk;

A készítmények árát néhány példával szeretném illusztrálni.

Az 1959. évi korona,—ár a forint—ár százalékában egyes alapanydgokuá-l és készítményeknél

Tej 750/0. Sajt (fajták szerint) 25—630/0, vaj Geo/.,, tejfel 1000/0, tej—

konzerv 830/0.

Liszt 760/0. * Száraztészta 44—530/0, péksütemény 56—610/0, kenyér 870/0, keksz

40—500/9, piskóta 360/0, kétszersült 710/0.

Alma 1250/0. Almalé %%

Meggy 860/0. Meggyiz 710/0, meggybefőtt 700/0, meggyszörp 430/5.

Szilva 1740/0. * Szivabefőtt 850/0, mélyhűtött szilva 850/0. , Zöldbab 840/0. Mélyhűtött zöldbab 800/0, üveges zöldbab 550/0.

Paradicsom 1820/0. Mélyhűtött kimért paradicsom 1020/0, naturlecsó 880/9.

Tőkehús* gen/0. Szafalédé ese/(,, virsli 940/0, disznósajt sec/.,, csabai szalámíf 92010,

gépsonka 115019, sertésmájpástétom 660/0, rizses lecsó kol—

básszal (készétel) 790/0, szalontüdő (készétel) %%, párisi 930/0

Hal' monty)" 550/0. Szardínia, ringli, bicski stb. 53%.

Cukor (kristály) 850/0. Savanyúcukorka 950/0, tejdropsz 830/0, dióselyem cukorka %%, cukorzselé 1180/0.

Kakaópor 810/0. Étcsokoládé 670/0, praliné 720/0, konyakosmeggy 63010.

* 16-féle hús árszorzószámának súlyozatlan átlaga.

** B—féle halkonzerv átlaga.

E példaszerű felsorolás alapján is kitűnik, hogy a zöldség— és gyümölcsíéléke

nél a készítmények ára az alapanyagokéhoz képest Csehszlovákiában sokkal ala—

csonyabb, mint Magyarországon. Hasonló a helyzet a liszt és a tej több fontos termékénél. Ezeknél azonban az áraránykülönbségek sokkal kisebbek, mint a zöldség— és gyümölcsféléknél, és nem minden készítmenyre jellemző az alacso—

nyabb ár. A magyarországihoz viszonyítva nagyon alacsony a sajt, a száraztészta, a különféle finomsütemények ára, viszont például a kenyér, :; tejkonzerv, a tej—

fel, a tejszín árviszonyszáma magasabb az alapanyag árviszonyszámánáll A hús-—

féléket tekintve a csoport egészét az jellemzi, hogy a készítmények áraizmérséí-

Az ELBIMISZERFOGYASZTÁS ÖSSZEHASONLI'I'ÁSA

383

kelten alacsonyabbak a magyarországinál. A cukor— és halkészítmények árará—

nyai pedig az alapanyagok árarányaival nagyjából azonosak.

*

A tanulmány elején abból indultam ki, hogy Csehszlovákia iparosodottabb, magasabb életszinvonalat elért, évek óta szocialista mezőgazdasággal rendelkező ország, és ebből kifolyólag a két ország élelmiszerfogyasztásában is jelentős kü—

lönbségekkel kell számolni. .

Az élelmiszerfogyasztás mennyisége és a tápanyagfogyasztás terén a különb—

ségek viszonylag mérsékeltek. A csehszlovákiai és az ezzel nagyjából azonos európai színvonaltól azonban a tej— és tejtermékfogyasztásban nagyon nagy a lemaradásunk, Viszont az értékes, állati fehérjékben gazdag élelmiszerek közül a hús— és a tojásfogyasztás nálunk is megközelíti a fejlett európai színvonalat.

A többi élelmiszer közül a zöldség— és a gyümölcsfélék fogyasztása megfelelő színvonalú, a kalorikus élelmiszerek fogyasztását pedig nem növelnünk, hanem csökkentenünk kellene. Egyes élelmiszerek belső összetételében már jelentős el- térések tapasztalhatók a két ország között. Megmutatkozik ez a marhahúsfo—

gyasztás arányában (viszont ellenkező, tehát kedvező előjellel a baromfifogyasz4 tás arányában is), és különösen szembeszökő a zsiradékfogyasztásnál, amely ná—

lunk sajátos összetételénél fogva szinte egyedülálló. Zsiradékfogyasztásunkban a nehéz sertészsír egyeduralkodó szerepe élettanilag kedvezőtlen. Hangsúlyozni kívánom azonban, hogy ez elsősorban nem életszínvonal, hanem inkább fogyasz- tási szokás kérdése. Ennyit kell megemlíteni a fogyasztás élettani vonatkozá—

sairól.

A fogyasztás formáit tekintve a két ország között már jelentősek a különb—

ségek. A közel azonos nagyságú összfogyasztáson belül a kiskereskedelmi for—

galom Csehszlovákiában sokkal nagyobb, még nagyobb a különbség a vendég—

látóforgalomnál, és végül a csehszlovákiai fogyasztás a gyári készítményekből nem egy élelmiszercsoportnál eléri a magyarországinak háromszorosát. Ennek megfelelően természetesen a piacról vásárolt és a saját termelésből fogyasztott élelmiszerek, valamint az élelmiszeralapanyagok fogyasztása Csehszlovákiában sokkal kisebb. Ezek a különbségek nagyrészt a két ország eltérő gazdasági és tár- sadalmi fejlettségéből származnak. Ezért nálunk is számolni lehet azzal, hogy az iparosodás, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és fejlődése, az életszín- vonal emelkedése a kiskereskedelmi és a vendéglátó forgalomban, a továbbfeld- dolgozott áruk forgalmában gyors emelkedést idéznek elő, és növekedési ütemük többszöröse lesz az egész élelmiszerfogyasztás fejlődési ütemének.