Az abortuszkérés Magyarországon, 1991

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

AZ ABORTUSZKÉRDÉS MAGYARORSZÁGON, 1991*

PONGRÁCZ TIBORNÉ -— s. MOLNÁR EDIT

A művi abortuszok kérdése — túlzás nélkül állíthatjuk — világszerte demográfusok, orvo- sok, jogászok, egyházi emberek, politikusok, sőt egész kormányzatok megkülönböztetett figyelmét vívta ki. A fejlett országokban a születésszabályozásnak ezt az egészségre talán legkártékonyabb módját az elmúlt évtizedekben kormányzati intézkedésekkel próbálták/pró—

bál ják korlátok között tartani, s így ezen országokban időről időre szigorúbb és engedéke- nyebb jogszabályok váltogatták/váltogatják egymást.

A terhességmegszakitás jogi eszközökkel történő korlátozása mellett természetesen sok érv sorakoztatható fel, ugyanakkor a szigorú törvények végrehajtása mindig és mindenütt ellenállásba ütközött és ütközik. A művi abortuszok legalizálása sokak szemében az egyéni szabadság, az intim szféra intézményes hatalomtól való védettségének is egyfajta szimbólu—

mává lett, s így szabályozására a politikusok, a szakemberek, de a közvélemény is mindig

érzékenyen reagálnak. ' ,

Az abortuszkérdés is az elmúlt negyven év kényesnek tekintett témái közé tartozott.

Bár megjelentek szak- és ismeretterjesztő cikkek az abortuszok magas számáról, káros mellékhatásairól, ezek általában a terhességmegszakítások állami szabályozásának előkéa szitését vagy támogatását szolgálták. Az 1950-es évek első felében senki sem emelhetett nyilvánosan szót a teljes abortusztilalom embertelen volta ellen.

Az abortuszt 1956—ban — a szovjet mintát követve — teljesen liberalizálták, de a haté- kony születésszabályozás feltételei — a szükséges lakossági ismeretszint, illetve a megfelelő fogamzásgátlási eszközök — nem álltak rendelkezésre, és nem volt, nem lehetett olyan szak- ember, aki ezt nyilvánosan kifejtette/kifejthette volna. A hatvanas években az említett fel—

tételek hiányában kialakult Walóságos abortusz-epidémia nyomán megjelentek a terhesség- megszakitások káros egészségügyi következményeit hangsúlyozó vélemények, amelyek nem érintették a téma jogi, morális, vallási vagy nemzeti összefüggéseit.

Az abortuszok engedélyezésének 1974. évi bizonyos mértékű szigoritásakor a döntés- hozók egészségügyi okokra, a terhességmegszakitás és a koraszülési gyakoriság valószinű- síthető kapcsolatára hivatkoztak.1 A tervezett korlátozó intézkedések ellen tiltakozó társa—

dalomkutatók munkahelyi megtorlással fenyegetése, illetve büntetése azt mutatta, hogy az abortuszkérdést is politikai kérdésnek tekintették.

Napjainkban újra felmerült a terhességmegszakitások szabályo7ásának kérdése. A de—

mokratizálódó társadalmi légkörben természetesen felszinre törnek korábban elfojtott,

* A tanulmány az e címen megjelent kötet (Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet. Buda- pest. 1991. 90. old.) rövidített változata.

1 Megjegyezzük, hogy a statisztikai adatok nem igazolták a várakozásokat, mert míg aművi abortuszok aránya több mint felére csökkent, addig a koraszülések,_(a 2500 gramm alatti születési súlyú születések arányában) csökkenése jelenték- telen (többé-kevésbé 10 százalék körüli). Ugy tűnik, hogy a magyarországi magas koraszülési gyakoriság eddig kellően nem feltárt, több tényező együttes hatására vezethető vissza, melyek között feltételezhetően a művi abortusznak is sze- repe van.

510 PONGRÁCZ TIBORNÉ—S. MOLNÁR EDIT gyakran szélsőséges vélemények is. A vitázók jelentős része saját, elfogadott erkölcsi érték- rendje alapján közelíti meg a kérdést (például gyilkosság-e az abortusz vagy sem, milyen joga van a magzatnak és az apának a terhesség megszakíttatásának kérdésében stb.), bi—

zonyitva ezzel, hogy ez a gyakran tisztán népesedéspolitikaínak tartott kérdés nem kizá- rólagosan az, sőt —- megkockáztatjuk — nem is elsődlegesen népesedéspolitikai aspektusú.

Kutatásunkkal szeretnénk adalékot szolgáltatni az újonnan kialakult vitákhoz. Tanul—

mányunk első részében a lakosság terhességmegszakításokkal kapcsolatos állásfoglalását vizsgáló közvélemény-kutatás eredményeit elemezzük, második részében pedig bemutatjuk a magyarországi abortuszhelyzetet nemzetközi ÖSSZEhilSOllllláFl'Kíll.

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS A TERHESSÉGMEGSZAKíTÁSRÓL

A Társadalomkutatási Informatikai Társulás (TÁRKI) szervezésében 1991) májusában végrehajtott "fs—3 kutatási program központi adatfelvételéhez a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetben egy kérdéscsoportot állítottunk össze, amely a népe- sedéssel és az abortuszkérdéssel kapcsolatos lakossági véleményeket tudakolta. Az 1600 fős országos reprezentativ mintába 20 éves és idősebb térnak és nők kerültek.

A műw' abortuszok száma. Az élet kezdete

E kérdéskörben azt vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek mennyire tájékozottak a terhe:- ségmegszakitások számáról. Az abortuszok tényleges száma 1974 (a terhessós-megszakítások engedélyezésének szigorítása) óta minden évben kisebb volt a születések számánál. Az elmúlt másfél évtizedben a száz élveszülésre jutó művi abortuszok száma 50 és 73 között ingadozott.

Vizsgálatunk szerint a lakosságban ezzel ellentétes kép él. A megkérdezetteknek mind- össze 21 százaléka ismeri a tényleges helyzetet. A megkérdezettek négytizcdc szerint az abor—

tuszok száma nagyobb, mint a születések száma, mig egynegyede szerint ugyanannyi tcrltes—

séget szakítanak meg évente, mint ahány gyermek a világra jön. A lakosság tehát a való—§á- gosnál kedvezőtlenebbnek tartja az abortuszhelyzctet, és ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy a tömegtájékoztatásban gyakran szóba kerül egyrészt, hogy hazánkban igen alacsony a születések száma, másrészt pedig az utóbbi hónapokban egyre több — gy ikr in drámai — nvi—

latkozat hangzik el a terhességmegszakítások kedvezőtlenül m tgas számáról. Az emberek általában nem ismerik vagy nem jegyzik meg a pontos adatokat, és az ujságcikkckb'i', a nyilatkozatokból arról értesülnek, hogy a születések szima túl kicsi, a terhességm:gszakitá-

SOké pedig túl nagy, igy többségükben az a vélemény alakul k,; hogy az shortu rzok száma

nem lehet kevesebb a születések számánál.

A lakossági vélemények megoszlása a fenti kérdésben lényegében egysége—i, sem demogr—

ráfiai ismérvek, sem iskolai végzettség szerint nincsenek szignifikáns eltéré sek, ami i ;me'tcl'en arra utal, hogy válaszadóink véleményüket nem konkrét iszntretek, h'lntm a töm igk'wm'nu—

nikációból szerzett információk alapján alakították ki.

Az élet kezdetének a megkérdezettek többsége (55,3fl O) a fogamzást tekinti, mig gyakor- latilag azonos arányban a magzat megmozdulását (20,8','/.,l, illetve a megszületését (21,4"/,,).

A ,,nem tudja" válaszok alacsony aránya (25 X,) arra utal, hogy e kérdésben a lakosságnak határozott véleménye van.

,,Az élet a fogamzással kezdődik" véleményt gyakrabban hangoztatják a nők, a tmga—

sabb iskolai végzettségűek, a vezető állásúak és értelmiségi foglalkozásúak, az 50 évesnél fiatalabbak, a gyermektelenek, illetve legfeljebb egygyermekesek, tovább-!: a budapesti és a nagyvárosi lakosok.

A megkérdezettek egyötöde tekinti az élet kezdetének a magzat megmozdulását. Az e csoportba tartozók között a vizsgált ismérvek szerint nincsenek számottevő eltérések,

AZ ABORTUSZKÉRDÉS 51 ] A megkérdezettek további csoportja csak a megszuletett gyermeket tekinti élőlénynek.

E csoport valóban egy másik pólusnak tekinthető, hiszen a demográüai ismérvek alapján az első csoporthoz (,,a fogamzás az élet kezdete") hasonló, de értelemszerűen azzal ellentétes irán) t't eltérések mutathatók ki. ,,Az élet a születéssel kezdődik" m vélemény gyakori az ala- csony iskolai végzettségűek, a fizikai dolgozók, a községi és kisvárosi lakosok, a viszonylag

idősebbek. a húrom- és többgyermekesek, valamint a férfiak körében.

A megkérdezettek vallasosságának foka2 csak kismértékben, és várakozásainkkal éppen ellentétes irányba befolyásolta a Véleményeket. Az Önmagukat igen vallásosnak minősítő szemét:-ek kisebb (15 százalékpont) részben tekintik a fogamzást az élet kezdetének, mint a magukat nem vallásosnak vallók. Az eltérés közel azonos a vélemények másik pólusán, vagyis az igen valláson k lO százalékponttal gyakrabban tekintik a születést az élet kezdetének, mint a nem vallásom k. A magukat kevésbé vallásosnak vallók (,,Vallásos vagyok a magam mód- ján") xé'eme'nye a két póluson igen hasonló. csaknem teljesen azonos megoszlást mutat a nem vallása akéval. A fentiekből az következik, hoigy az ,.Emberi lénynek tekinthető-e már a magvait is, vagy csak a megszületett gyermek" kérdésre adott válaszok nem a vallásosság léte és mértéke szerint. hrnt'm demográfiai, társadalmi ismérvek (iskolai végzettség, foglal—

koTás.l kehely. élctkt r stb.) szerint különböznek.

A terhes;(Emmynekítás engedé/_tezésc

li témakör elsö kérdésével azt vizsgáltuk, hogy tt megkérdezettek milyen arányban értenek egyet a terhességmervakitás engedélyezésének jelenleg érvényben levő rendszerével, illetve helyesebbnek tartanak-e. ha az abortuszt teljes mértékben liberalizálnák, vagy éppen ellenkmőleg'. a teljes abortttxztilalontntal értenének egyet.

A válasmdr'wk kétharmada. vagyis túlnyomó többsége azzal ért egyet, hogy a terhesség- mersfxakitást bizonyos feltételek esetén engedélyezzék. A lakosság egynegyedének az el véle- ménye. hogy a terhesség megszakítást teljesen szabaddá kellene tenni és feltételektől függet- lenül, minden esetben engedélyezni. A megkérdezetteknek mindössze 6,6 százaléka értene egyet a teljes abortusztilnlommal. Az 1. tábla adatai szerint a véleményeket leginkább a meg—

kérdezettek vallásosság?! befolyásolta.

l

1. tábla

Vélemények a terhességmegszakíta's engedélyezéséről a megkérdezettek vallásossága szerint

_____ _ (százalék)

l

l l lN mt dom

Az egyház § 3223ng 5 megigeri— Nem

Az abortusz engedélyezése ' tanításait § a magam % dani, vagyok Összesen követem módján , vallásos vallásos

§ § vagyok-e

!

Minden esetben ... § 7,9 ! 22,0 36,6 . 39,6 25,4

Indokolt esetben ... § 72,1 § 71,2 63,4 § 55,2 66,6

Egyáltalán nem ... ; l7,l : 6,2 : — § 3,2 6,6

Nem tudja ... 2,9 3 0.6 — ; 2,0 l,4

Osszesen ... § 14,2 53,4 7,3 § 25,I 100,0

l

A nem vallásosak közül az abortusz tel jes liberalizálásával mintegy ötször annyian érte- nének egyel, mint az it,—fen vallasosak: az egyház tanítása szerint élők közül azonban több

' ,.Vallásosak I." kategóriába azokat soroltuk, akik a ,,Vallásos vagyok, az egyház tanításait követem" (14%) választ adták, :: ,,Vallásosak ll." kategóriába soroltak pedig azt válaszolták, hogy ,,Vallásos vagyok a magam módján"

(53,4%), mig a ,,Nem vallásosak" csoportjába azok kerültek, akik a feltett kérdésre határozott nemmel válaszoltak (25,l%). A bizonytalanok aránya 7,1, a nem tudja vagy egyéb válaszok aránya pedig (l,4 százalék volt.

5 1 2

PONGRÁCZ TmORNÉ—S. MOLNÁR'EDIT

mint ötször annyian támogatnák a terhességmegszakítás teljes tilalmát, mint a magukat nem vallásosnak vallók csoportjában. A terhességmegszakítást valamennyi egyház elitéli, szigorúan tiltja, és gyilkosságnak minősíti, mégis az indokolt esetben végrehajtott abortusz- szal a vallásos emberek többsége egyetért.

Az abortusz teljes liberalizálásával elsősorban a magasabb iskolai végzettségűek, az értelmiségiek, illetve vezető, irányitó munkakörben foglalkoztatottak, továbbá a budapesti lakosok értenek egyet. A teljes abortusztilalmat az általános iskola nyolc osztályánál ala—

csonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők, a segéd— és betanított munkások, a községi lakosok, illetve a három— és többgyermekes személyek támogatnák.

A megkérdezettek túlnyomó többsége tehát az abortusz indokolt esetben történő enge- délyezésével ért egyet. A 2. tábla az engedélyezésnél figyelembe vehető indokokat, illetve azokat a lakossági véleményeket tartalmazza, melyek alapján a megszakítás engedélyezésével a megkérdezett egyetért vagy sem.

2. tábla Egyetért-e a terhességmegszakítás engedélyezésével

(százalék)

Feltétel Egyetért Nggxyárt Nem tudja

Ha az anya élete veszélyben van . 99,7 0,1 l O,2

Ha fennáll a veszélye annak, '

hogy a gyermek nem lesz

egészséges ... 97,3 2,1 0,6 Ha az anya kiskorú ... 70,0 28,4 1,6 Ha az anya 35 évesnél idősebb . . 66,7 , 31,6 l,7 Ha az anya nem él házasságban . 23,9 5 73,5 2,6 Ha az anyának/szülőknek nincs

önálló lakása ... 42,9 55,2 , 2,l

Ha az anyának már három f

gyermeke van ... 54,0 , 43,9 ? 2,1

Ha az anyának már két gyermeke ;

van ... 16,3 81,8 19

Ha az anyának már egy gyermeke _

van ... 5,3 93,6 ! l,l

A megkérdezettek körében általános vélemény, hogy minden esetben engedélyezni kell az abortuszt, ha az anya élete a terhesség kihordása következtében veszélybe kerülne, vagy ha fennáll annak orvosilag bizonyitható kockázata, hogy a születendő gyermek nem lesz egészséges. _

Az igen fiatal, valamint a viszonylag idősebb nők nem kívánt terhességeinek megszakí- tását illetően a megkérdezettek többsége egyetért. A 18 éven aluli nők számára az abortusz lehetőségének biztosítását az átlagosnál nagyobb mértékben tartják szükségesnek az értel—

miségi foglalkozásúak és a nők, mint a nem szellemi munkakörben tevékenykedők és a férfiak. A 35 évesnél idősebb nők esetében a terhességmegszakítás engedélyezését elsősorban a nagyvárosokban és Budapesten élő, viszonylag idősebb nők tartják szükségesnek.

Magyarországon az összes születéseknek mintegy 10 százaléka házasságon kívüli kap—

csolatból származik. Ez a nemzetközi viszonylatban inkább alacsonynak tekinthető (bár az utóbbi években bizonyos emelkedést mutató) arány a magyar lakosság — Véleményünk sze- rint — egészséges konzervativizmusáról tanúskodik. Ugyanakkor a megkérdezetteknek keve- sebb, mint egynegyede ért egyet az abortusz engedélyezésével abban az esetben, ha a terhes nő nem él házasságban. A nem házasok csoportját elemezve megállapítható, hogy mig a,

AZ ABORTUSZKÉR'DÉS 513 hajadonok az átlagot jelentősen meghaladó mértékben ellenzik az abortusz engedélyezését családi állapot alapján, addig az elvált és özvegy nők szükségesnek tartják, hogy a nem házasságban élőknek biztosítsák a terhesség megszakíttatásának lehetőségét.

A megkérdezettek több mint felének véleménye szerint az önálló lakás hiánya nem elég—

séges feltétel az abortusz engedélyezéséhez. E vélemény többé—kevésbé egységes a vizsgált demográfiai csoportokban.

Az abortusz engedélyezésének kritériumait vizsgálva eddig a jelenleg érvényben levő feltételrendszert követtük, vagyis azt vizsgáltuk meg, hogy a terhességmegszakítás engedé- lyezésének gyakorlatában megügyelhető szempontokkal a lakosság milyen mértékben ért

egyet.

Az 1989. január elseje óta érvényben levő jogszabály szerint a terhesség megszakítható akkor, ha a terhes nőnek két élő gyermeke van. E kérdésben a lakosságnak a jogszabálynál szigorúbb véleménye van, s a többség csak három gyermek után tartja megengedhetőnek a további terhességek megszakíttatását. A vélemények demográfiai ismérvek szerinti csopor- tosítása azt mutatja, hogy a terhességmegszakítást már meglevő három gyermek esetén a nők túlnyomó többsége, a férfiaknak azonban csupán kisebbsége tartja indokoltnak.

3. tábla

A terhesse'gmegszakítás engedélyezésével kapcsolatos vélemények az anya gyermekszáma szerint

(százalék)

i Egy ! Kettő i Három

Az abortusz engedélyezése —-————'——-—w Hum—lű—

életben levő gyermek esetén

Indokolt ... 5,4 [ 15,7 52,8

Nem indokolt ... 93,l ' 82,1 44,7 l,5

Nem tudja ... 1 2,2 l 2,5

Összesen ( 100,0 ] 100,o [ mm

A művi abortuszok engedélyezésével kapcsolatos véleményeket összefoglalva megálla- píthatjuk, hogy a túlnyomó többség a terhességmegszakítás szabályozásának az európai orszá- gok közel 80 százalékában jelenleg is érvényben levő rendjével ért egyet. A megkérdezettek- nek mintegy egynegyede támogatná, hogy a terhességmegszakítást minden feltétel nélkül, pusztán a terhes nő kérése alapján elvégezzék. A többség azonban nem ért egyet az abortusz ilyen mértékű felszabadításával, és bizonyos feltételekhez kötné a beavatkozás engedélye- zését. A kérdőívben felsorolt feltételek a hazánkban jelenleg érvényben levő engedélyezési rendszer legfontosabb elemeit tartalmazzák, s így az a kép alakulhat ki; hogy aki egyetért a terhességmegszakítás feltételekhez kötött engedélyezésével, az voltaképpen a jelenlegi rend—

szerrel ért egyet. Ugyanakkor a válaszadók közül 83 személy (a teljes minta 83, az abortusz—

szal bizonyos feltételek mellett egyetértők 13 százaléka) kizárólag csak abban az esetben tartja megengedhetőnek a terhesség megszakítását, ha a terhesség kihordása az anya életét veszé- lyeztetné, illetve ha orvosilag bizonyítható, hogy a születendő gyermek nem lesz egészséges.

Nyilvánvaló, hogy az említett két feltétel elbírálása az egész társadalom, de még az abortuszt ellenzők részéről is különbözik a szociális helyzettel vagy a meglevő gyermekek számával összefüggő feltételektől. így a megkérdezettek 8,3 százaléka csak az említett két feltétellel ért egyet és az összes többit elveti, tehát az abortusz jelentős szigorítását tartaná indokoltnak.

(Ez a vélemény elsősorban az idősebb, alacsony iskolai végzettségű férfiak csoportjára jellemző.)

A fentieket figyelembe véve, a vélemények 3. táblában közölt megoszlása a következő- képpen módosul: a megkérdezetteknek csak mintegy 15 százaléka értene egyet a művi vetélés

5 1 4

PONGRÁCZ TIBORNÉ—S. MOLNÁR EDIT gyakorlatilag abortusztilalmat jelentő szigorításával, és közel 60 százaléka az abortusz fel- tételek, korlátok közé szorítását tartaná indokoltnak.

A művi vetélések általános megítélése

A terhességmegszakitás engedélyezésével kapcsolatos szakmai és közéleti viták gyakran azért nem vezetnek megegyezéshez, mert az engedélyezés jogi vonatkozásait vagy a művi abortusz egészségügyi hatásait kifejtő érvek erős érzelmi töltésű —— a terhességmegszakitás erkölcsi megítélését, továbbá a nemzet jövője miatt érzett aggodalmat előtérbe helyező — el- lenérvekkel találják szembe magukat. Közvélemény—kutatásunkat annak vizsgálatára is ki- terjesztettük, hogy a különböző tartalmú, különböző természetű érvek és megfontolások milyen visszhangra találnak a hazai közvéleményben, milyen mértékben számíthatnak a lakosság — vagy egyes csoportok, rétegek — egyetértésére, támogatására. A kérdőív összesen 17 olyan kijelentést tartalmazott, amelyek kiélezett formában érintették a művi abortuszok engedélyezésének megitéléseit.

Vizsgáljuk meg a kijelentéseket és a velük kapcsolatos vélemények megoszlását. A köny- nyebb áttekinthetőség kedvéért az egyetértő és a nem egyetértő vélemények egymáshoz viszonyított arányából ún. egyetértési indexet számítottunk.a A 4. táblában a kijelentéseket az egyetértési index értékének csökkenése szerinti sorrendben közöljük.

A 4. tábla adatai azt mutatják, hogy a közgondolkodásra általánosan jellemző az abor- tuszkérdés emberközpontú, toleráns és reális megközelítése. Az attitűdök rangsorában az első 5-6 helyet elfoglaló vélemények egyetértési indexe igen magas (80 pont körüli, vagy azt lényegesen meghaladja), Ez azt tükrözi, a lakosság nagyon is jól érzékeli, hogy az országnak érdeke lenne, hogy minél több gyermek szülessen, mégis az erről való döntés kizárólag a szülők joga. Valamilyen szabályozásra azonban szükség van, ugyanis az érintettek nincsenek mindig tisztában a terhességmegszakitás veszélyeivel. (A művi vetélések magas számát viszont nem a törvény szigorával, hanem a fiatalok felvilágosításával, a védekezés helyes módsze- reinek megtanitásával lehetne visszaszorítani.) Adataink alapján úgy tűnik, hogy e kérdé—

sekben napjainkra erős konszenzus alakult ki a közvéleményben.

A 4. tábla adatai továbbá azt is tükrözik, hogy bizonyos esetekben (főképp a terhesség- megszakítással kapcsolatos erkölcsi megfontolások, illetve a nemzet jövője miatti aggodal—

mak kérdéseinél) erőteljesen megoszlik a közvélemény, s ezeknél a bizonytalan vélemények aránya is magas, vagyis az adott kérdésről a közgondolkodásban nincsenek normatívák sem annak elfogadására, sem pedig elutasítására. Nem ritkán a fiatalabbak (20-25 évesek), illetve a nőtlenek-hajadonok között legmagasabb a bizonytalan vélemények aránya.

A megkérdezettek nyolc (nem, életkor, családi állapot, gyermekszám,4 településtípus, iskolázottság, foglalkozás, vallásosság) társadalmi-demográiiai ismérvének a véleményekre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A vallásosság mértéke, az iskolai végzettség, valamint az életkor szinte minden olyan kérdésben differenciáló tényezőnek bizonyult, amelyről megoszlanak a vélemények. Egy-egy téma esetében jelentősen különböztek a nézetek a válaszadók családi állapota, valamint gyermekszáma szerint is. A terhességmegszakítás engedélyeztetésének és magának a műtéti beavatkozásnak a nők a szenvedő alanyai, így e kérdésekben valamelyest eltérő a férfiak és a nők véleménye. Az erkölcsi kérdéseket, a nemzet jövője miatti aggodal- makat azonban gyakorlatilag egyformán ítéli meg a két nem.

3 Az egyetértési index értéke ———100 és Jr 100 közé esik. Az index értékét úgy határoztuk meg, hogy kijelentésenkém az egyetértő vélemények és a nem egyetértő vélemények arányának különbségét elosztottuk e két arányszám összegével, majd a hányadost megszoroztuk százzal. Ha az index értéke 4-50 felett van, akkor az egyetértő vélemények túlsúlyáról beszélhetünk, mig ha értéke MSO-nél kisebb, akkor a nem egyetértő, ellenző vélemények vannak túlsúlyban, továbbá ha az index értéke 0 körül van, a pozitív és negatív értékítéletek nagyjából egyensúlyban vannak, a közvélemény az adott két- désben igen megosztott.

' A gyermekek számát azon kérdés alapján vettük figyelembe, hogy a kérdezettnek élete folyamán hány gyermeke született, ugyanis a minta 20 éves és idősebb férfiakat és nőket egyaránt magában foglalt, továbbá feltételezhető volt, hogy nemcsak a fiatalabbak, hanem az idősebbek véleményét is befolyásolja, hogy van-e (volt-e) gyermekük.

AZ ABORTUSZKÉRDÉS 5 1 5

4. tábla

A művi vetélések általános megitélése

(százalék)

t- Nem - _ Egyet-

Kijelentés Egg: ért Blixa), ggg Összesen értési

egyet index

] . Terhességmegszakítás szigorítása helyett meg kellene tanítani a fiatalokat

a védekezés helyes módszereire ... 88,3 2,6 8,0 l,1 100,0 94,3 2. Csak akkor lehet teljesen szabaddá tenni

a terhességmegszakítást, ha az emberek

ismerik ennek veszélyeit ... 80,4 5,0 l3,6 l,0 lO0,0 88,3 3. Ma olyan nehéz a gyermekek felnevelése,

hogy az államnak nincs joga megszabni,

hány gyerek legyen egy családban ... 78,7 6,7 13,8 § O,8 100,0 84,3 4. A terhességmegszakítás engedélyezésénél *

az apát is meg kellene hallgatni ... 77,0 7,8 13,7 l,5 100,0 81,6

5. Egy nőnek emberi joga eldönteni, hogy ?

megtartja-e a terhességét vagy sem,

az állam ebbe nem szólhat bele ... 70,7 7,8 20,l 1,4 IO0,0 80,l 6. Az országnak az az érdeke, hogy minél több

gyermek szülessen ... 74,5 8,6 15,4 l,5 lO0,0 79,3 7. Sem az országnak, sem a családnak nem jó,

ha olyan gyermekek születnek, akiket

a szülők nem akarnak ... 71,8 10,5 16,2 l,5 100,0 74,5 8. Ma már a vallásos emberek számára is

könnyebbség lenne, ha az egyház nem tiltaná

a terhességmegszakítást ... 57,2 15,7 21,8 5,3 IO0,0 56,9 9. Az a baj, hogy a nem kívánt terhesség

egyedül a nők problémája, a férfiak kivonják ;

magukat a döntésből ... 55,5 17,8 23,9 2,8 100,0 51,4 10 ;Ha továbbra is ilyen kevés gyermek születik,

egy idő múlva kihal a magyarság ... 55,5 21,9 21,9 0,7 100,0 43,5 11. Ha mindenkinek megengednék

a terhességmegszakítást, nagyobb lenne a felelőtlenség, tovább romlanának

az erkölcsök ... 58,9 23,4 15,9 , 1,8 100,0 43,1

12. Ha már terhes lett egy nő, azt is vállalnia

kell, hogy gyermekét világra hozza ... 44,2 31,2 24,2 0,4 100,0 17,2 I3. Szigorúbban kellene venni

a terhességmegszakítást, hogy több gyermek

szülessen, es ne csökkenjen az ország ; 1

népessége ... 37,8 33,9 27,3 1,0 100,0 * 5,4 14. Az lenne a jó, ha a jómódúaknak több

gyermeke születne, a szegényeknek pedig

kevesebb ... 37,2 39,6 21,7 l,5 100,0 —3,1 15. Az a nő, aki megszakíttatja a terhességét,

bűnt követ el ... 34,2 41,1 229 1,8 100,0 "9,5 16. Azért sok a terhességmegszakítás, mert

Magyarországon nincsenek jó

fogamzásgátló eszközök ... 20,4 47,4 24,6 7,6 100,0 —39,8 17. Egy házasságban annyi gyermeket kell

elfogadni, amennyit az Isten ad ... 19,5 65,8

A felnőtt lakosságnak közel 90 százaléka azt tartaná kívánatosnak, ha az engedélyezés szigorítása helyett az egészségügy arra forditana nagyobb gondot, hogy a fiatalokat meg- tanítsa a védekezés helyes módszereire. Többségi vélemény (80,4%) alakult ki abban is, hogy

5 ] 6 PONGRÁCZ TIBORNÉ—S; MOLNÁR EDIT

csak akkor lehet teljesen szabaddá tenni a művi abortuszt, ha az érintettek tisztában vannak a műtét veszélyeivel.5 Mostani közvélemény-kutatásunkból arra következtethetünk, hogy az ismeretterjesztés iránti igény nagy, sőt a megkérdezettek többsége ezáltal csökkenthetőnek látja a terhességmegszakitások magas számát.

Gyakori vélemény —— még szakértői vitákon is -—, hogy Magyarországon a jó fogamzás- gátló eszközök hiánya vezet a művi abortuszok magas számához. Ezzel azonban a meg—

kérdezetteknek mindössze egyötöde (a nőknek 22,3, a férfiaknak pedig 18,2 százaléka) értett egyet. Az iskolázottság növekedésével egyre határozottabban fogalmazódik meg az a nézet, hogy a terhességmegszakitások nagy száma nem a fogamzásgátlók hiányára vagy rossz minőségére vezethető vissza. Ugyanis az általános iskola nyolc osztályánál alacsonyabb iskolai végzettségüeknek mindössze 25-26, mig az egyetemet, főiskolát végzetteknek 55,6 szá—

zaléka vélekedik így. Megjegyezzük, hogy az iskolázottabb emberek — akik a védekezésre is nagyobb gondot fordítanak — jobban ismerik a jelenlegi fogamzásgátlóeszköz—kinálatot.

A döntés joga

A közvélemény gyakorlatilag egységesen (78,7%), sőt a magukat nagyon vallásosnak tartók nagy többsége (68%) is elutasítaná az állam olyan beavatkozását, amelynek értelmé- ben megszabná, hogy hány gyermek legyen egy családban. Az erős többségi vélemény kiala- kulását természetesen a kérdés megfogalmazása is erősítette. A megkérdezettek szerint azért nincs joga az államnak a családok gyermekszámát megszabni, mert a gyermekek felnevelése

— ami döntően a szülők gondja —— ma igen nehéz feladat.

Valószínűleg sok emberi, családi konüiktus forrása, hogy a terhességmegszakítás jogi engedélyezésénél egyedül a nőt hallgatják meg, és így — akár partneri, akár házastársi kap- csolatban — a nő egyedül viseli a döntés felelősségét. Az apa — akár kívánja, akár ellenzi a ter- hesség megszakítását —- ,,másodlagos" szereplővé válik, holott mégiscsak az ő gyermekéről van szó. A közvélemény nem helyesli ezt az eljárást, mivel a megkérdezetteknek több mint kétharmada (77,2 százaléka, sőt a diplomások 82, illetve a vezető, irányító beosztásban dol- gozók 83 százaléka) szerint a terhességmegszakítás engedélyezésénél az apát is meg kellene hallgatni.

A nőtlenek, hajadonok 70, a házasok, elváltak és özvegyek 78 százaléka tartaná kívá- natosnak az apa meghallgatását. Az egyetértők családi állapot szerint eltérő aránya azt fe—

jezheti ki, hogy az apával való együttműködés elsősorban a tartós partnerkapcsolatokban fontos; míg a nőtlenek, hajadonok körében kialakulhatnak olyan élethelyzetek is, amikor az érintett felek nem tartják szükségesnek, hogy közösen döntsenek a terhesség kimeneteléről.

Megoszlanak a vélemények abban a kérdésben, hogy a férfiak tudatosan vonják—e ki magukat a döntésből. A megkérdezettek többsége (55,5%) úgy látja, hogy a férfiak igenis távol tartják magukat a döntéstől, és így a nem kívánt terhesség egyedül a nők problémája marad; míg 17,8 százaléka elutasítja ezt a véleményt, és magas (különösen a 20—30 év közöt—

tiek körében) a bizonytalanok (23,9%) aránya.

Természetesen a nők sokkal inkább érzékelik a nem kívánt terhességről való döntés sú—

lyát: ugyanis a megkérdezett nők 63,9 százaléka szerint a férfiak gyakorlatilag kivonják ma—

gukat a döntés alól, míg a megkérdezett férfiaknak mindössze 44,4 százaléka ismeri ezt el.

A válaszadóknak a vizsgált kérdésben — nemtől függetlenül — annál több tapasztalatuk van,

' Egy korábbi kutatásunk alkalmából rámutattunk arra, hogy például :: serdülőkori terhességek és élveszületések jórészt a szexuális felvilágosítás hiányára, a védekezési módszerek nem kellő ismeretére vezethetők vissza, s hogy a fiatalok e téren meglehetősen magukra hagyatottak. (Lásd Pongrácz Tiborné—S. Molnár Edit: A tethességmcgszakitáson átesett 18 éven aluli hajadonok társadalmi—demográfiai jellemzői. KSH Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest. 1986.

115 old.; Pongrácz Tiborné—S. Molnár Edit: A 18 éven aluli házas családi állapotú anyák —— társadalmi-demográfiai egész- ségügyi jellemzői. KSH Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest. 1986. 128 old.; Pongrácz Tiborné—S. Molnár Edit:

A 18 éven aluli házasságon kívül szült anyák társadalmi, demográfiai és egészségügyi jellemzői. KSH Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest. 1986. 178 old.)

AZ ABORTUSZKÉRDÉS 51 7

minél több gyermekük született életük folyamán. A gyermekteleneknek 45, az egy-, kétgyer—

mekeseknek 56,4, míg a három- és többgyermekeseknek 61,9 százaléka érzi úgy,hogy a férüak nem vállalják a döntést.

A felsőfokú végzettségűek az alacsonyabb iskolázottságúaknál kevésbé tartják megol—

datlannak ezt a kérdést (44,5%). Valószinűleg körükben egyébként is erősebb a közösen hozott döntések iránti igény, s így a családi döntések alkalmából esetleg fellépő konfliktuso- kat is könnyebben meg tudják oldani.

Az egyetértési index értéke nagyon magas (80,l) abban a kérdésben, hogy a terhesség megtartásáról való döntés a nő emberi joga, amibe az állam nem szólhat bele. Megjegyezzük, hogy ezúttal viszont meglehetősen magas (20%) az ún. bizonytalan vélemények aránya.

Az egyetértő vélemények arányai nem, iskolai végzettség és életkor szerint alig különböznek.

Az általános vélekedéstől leginkább a magukat nagyon vallásosnak tartó emberek vélemé—

nye tér el. Körükben is többségben vannak azok, akik a terhességről való döntést a nők emberi jogának tekintik, és elvetik az állam beleszólását, mégis az egész minta 70,7, a vallá- sosoknak pedig mindössze 53,3 százaléka ért egyet a fenti kijelentéssel, E csoportban legma- gasabb (28,1%) a bizonytalanok aránya.

A nem kivánt terhesség minden áron való kihordása — a vallásosság mértékétől függet- lenül — minden ember számára valóban az egyik legsúlyosabb döntés, s teljes mértékben ma- gánügynek tekinthető. E döntésre azonban igen különböző íratlan szabályok vonatkoznak.

A bekövetkezett terhesség kihordásával egyetértők aránya

Egyetértők

Megnevezés aránya

(százalék) Településtípus

Budapest ... 31,3 Városok 100 OOO-nél több lakossal ... 39,0 Városok 100 OOO-nél kevesebb lakossal ... 40,3 Községek ... 53,9 Gyermekszám

. O ... 43,3 1 ... 39,8 2 ... 41,0 3 ... 48,4 4 és több ... 69,3 Iskolai végzettség

talános iskola 8 osztályánál kevesebb ... 63,6

Általános iskola 8 osztálya ... 50,5

Középiskola ... 46,1 Szakiskola ... 30,3 Egyetem, főiskola ... 23,0 Foglalkozási csoport

Betanított és segédmunkások ... 56,0 Vezető beosztásúak ... 31,3 Szakalkalmazottak ... 27,2 Egyéb szellemi foglalkozásúak ... 31,l Vallásosság

Vallásosak I. ... 62,8 Vallásosak II. ... 49,1 Bizonytalanok ... 22,5 Nem vallásosak ... 29,6

Átlag ... 44,2

A közvélemény megoszlik abban a kérdésben, hogy ,,ha már terhes lett egy nő, azt is vállalnia kell, hogy gyermekét világra hozza". Az egyetértési index pozitív előjele az egyetértő Vélemények magasabb arányára utal, a viszonylag alacsony pontérték (l7,2) pedig az egyet-

518 PONGRÁCZ TIBORNÉ—S. MOLNÁR EDIT értő és az elutasító vélekedések közel azonos arányára. A gyermek világrahozatalát a nőknek 41,9, a férfiaknak pedig 47,7 százaléka — még nem kívánt terhesség esetén is — kötelezőnek tartja. Az életkor jelentős mértékben meghatározza a véleményeket. Az 50 évesnél fiatalab- bak körében a bekövetkezett terhesség kihordásával egyetértők aránya 40 százaléknál ki- sebb, mig a 60 évesek és idősebbek korcsoportjában — a hagyományos gondolkodásmóddal összefüggésben — a 60 százalékot is megközelíti.

E kérdésben is jelentős különbség alakult ki a véleményekben az ún. kemény változók (településtípus, gyermekszám, iskolázottság, foglalkozás, vallásosság) tekintetében, amelyek más kutatások tapasztalatai szerint is a ,,modernség" és a ,,konzervativizmus" tengelyén ren- dezik el a véleményeket.

Az adatok azt mutatják, hogy a terhesség kihordásának kérdésében eléggé egyértelmű, de nem teljesen következetes vélemények alakultak ki. A vizsgált kijelentéssel például a leg- inkább vallásosaknak is ,,csak" 62,8 százaléka ért egyet, és a bizonytalanok aránya megkö- zelíti a teljes minta egynegyedét. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy egy nem kívánt ter- hesség mögött igen különböző élethelyzetek állhatnak, amelyekben valóban nehéz követke- zetesen állást foglalni. Másrészt pedig a ,,Ha már terhes lett egy nő, azt is vállalnia kell, hogy gyermekét világra hozza" kijelentés nem minősíthető kizárólag valláserkölcsi szabálynak, ugyanis sok emberben —— gondolkodásmódjától függetlenül — működik a természetes élet—

ösztön.

Erkölcsi megközelítés

A vizsgálat adatai szerint a felnőtt lakosságnak közel 70 százaléka többé-kevésbé vallá—

sosnak vallja magát, így arra számíthattunk, hogy sokan azonosulnak az egyházak terhesség—

megszakítással kapcsolatos álláspontjával. A megkérdezettek 57,2 százaléka (tehát a nem vallásosak arányát számottevően meghaladó hányada) azonban azzal értett egyet, hogy ma már ,,A vallásos emberek számára is könnyebbség lenne, ha az egyház nem tiltaná a terhes- ségmegszakitást", s mindössze 15,7 százalékuk vélte úgy, hogy a vallásos emberek nem igénylik e könnyítést. E kijelentést elfogadta a legvallásosabbaknak 44,5, a vallásosak II.

csoportba soroltaknak 57,6, a bizonytalanoknak 54,9 és a nem vallásosaknak 64,7 száza—

léka.

A mélyen vallásos emberek véleménye még jobban elszakad nemcsak a nem vallásosa- kétól, hanem a közvélemény egészétől is abban a kérdésben, hogy vajon bűnt követ-e el az a nő, aki terhességét megszakíttatja. E kérdésben megoszlik a közvélemény, jóllehet az egyet- értési index értéke negatív, a nem egyetértő vélemények aránya elég magas (4l,l%).

Elgondolkoztató mégis, hogy a lakosság mintegy egyharmada (34,2%) kifejezetten bűnnek érzi a terhesség megszakítását. E mögött feltehetően nem kizárólag a valláserkölcsi szabályok elfogadása áll, hanem az a nézet is, amely szerint az élet a fogamzással kezdődik (a kérde- zettek 55,5 százaléka vélekedik így), s így a művi abortusz voltaképpen egy élet kioltását jelenti.

Érdekes, hogy noha a kérdés kifejezetten a terhességmegszakítást mint bűnt elkövető nőre vonatkozott, a férfiak és a nők véleménye nem tér el egymástól. Kevésbé érzik bűnnek a művi beavatkozást az elváltak (23,9%), mivel talán másoknál gyakrabban kerültek olyan helyzetbe, amikor éppen ez jelentette életük nehéz helyzetének megoldását. A gyermekszám szignifikánsan meghatározza a véleményalkotást. Míg a gyermekteleneknek és egygyerme- keseknck csupán 28-29 százaléka érzi bűnnek a művi abortuszt, addig a négy- vagy annál több gyermekeseknek már 56 százaléka.

A véleményeket természetesen legerősebben a vallásosság befolyásolja, hiszen a terhes- ségmegszakítást az egyház tételesen is bűnnek nyilvánítja. Az iskolai végzettség befolyásoló szerepe kissé hasonló, ugyanis az általános iskola 8 osztályánál kevesebbet végzetteknek kö—

Az ABORTUSZKÉRDÉS 51 9 zel 60, míg a diplomásoknak mindössze 17 százaléka tartja bűnnek a művi abortuszt. A ter- hességmegszakítást bűnnek tartók aránya 34,2 százalék.

,,Az abortusz bűn" kijelentéssel egyetértők aránya

Egyetértők

Megnevezés aránya

(százalék)

Vallásosság

Vallásos [. ... 65,0 Vallásos II. ... 37,8 Bizonytalan ... 10,0 Nem vallásos ... 16,8 Atlag ... , ... 34,2 Iskolai végzettség

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb ... 55,6 Általános iskola 8 osztálya ... 38,9 Középiskola ... 29,9 Szakiskola ... 22,7 Egyetem, főiskola ... 17,2

Átlag ... 34,2

A közvéleményben erős ellenérzést váltott ki az a nézet, hogy ,,Egy házasságban el kell—e fogadni annyi gyermeket, amennyit az Isten ad".

5. tábla Az ,,Egy házasságban annyi gyermeket kell elfogadni,

amennyit az Isten ad" kijelentéssel egyetértők aránya (százalék)

Megnevezés Egyetértők neggéfttők

Településtípus

Budapest ... 13,1 75,2 Városok 100 OOO-nél több

lakossal ... 1 5,2 73,3 Városok 100 OOO-nél kevesebb

lakossal ... 17,7 71,2 Községek ... 24,7 56,4 Gyermekszám

O ... 18,7 63,2 1 ... 12,5 77,8 2 ... 16,7 68,3 3 ... 25,8 56,3 4 és több ... 46,7 34,7 Iskolai végzettség

Nem járt iskolába ... 47,1 42,1

Általános iskola 8 osztályánál

kevesebb ... 43,6 35,8

Általános iskola 8 osztálya . . 19,6 61,8

Középiskola ... 12,6 74,3 Szakiskola ... 12,0 76,4 Egyetem, főiskola ... 4,4 89,6 Vallásosság

Vallásos I. ... 51,1 28,5 Vallásos II. ... 21,1 63,8 Bizonytalan ... 8,5 81,7 Nem vallásos ... 3,6 86,8 tlag ... 21,8 65,8

520 PONGRÁCZ TIBORNÉ—S. MOLNÁR EDIT

A fenti véleménnyel kapcsolatos egyetértési index értéke —54,3 pont. Ezt az álláspontot még a legvallásosabb embereknek is csupán közel fele fogadja el.3 A kijelentés megfogalma- zása egy hagyományos család- és gyermekcentrikus álláspontot és nem csupán valláserkölcsi parancsot sugall. így érthető, hogy a 60 évesek és idősebbek (38,l%), a falun élők (24,7%), az alacsony iskolai végzettségűek (35—40%), a négy- és többgyermekesek (46,7%) azonosultak vele. Az egyetértők aránya a nem vallásosak, illetve az egyetemet, főiskolát végzettek köré- ben kevesebb 5 százaléknál.

Az 5. tábla adatait vizsgálva úgy tűnik tehát, hogy az emberek általában elvetik a szi- gorú valláserkölcsi tilalmakat, parancsokat. Mégis a művi abortuszok ,,szabadjára engedése"

kérdésében a válaszadók tartanak a felelőtlenség növekedésétől és az erkölcsök romlásától.

Ezt a véleményt a megkérdezetteknek közel 60 százaléka osztja, és közöttük az átlagosnál nagyobb arányban fordulnak elő a 60 évesek és idősebbek (690/3), a községi lakosok (66%), a négy- és többgyermekesek (65%), az általános iskola 8 osztályát nem meghaladó iskolai végzettségűek (68-70%), valamint a legvallásosabbak (74%). Mégsem állíthatjuk egyértel- műen, hogy az emlitett Vélemény kizárólag a konzervatívabb emberekre jellemző, hiszen a 40 évesnél fiatalabbak 50 százalékának, a diplomások 42 százalékának ugyancsak az a vé- leménye, hogy a terhességmegszakítás teljes szabaddá tétele az erkölcsök romlásához, a fele- lőtlenség növekedéséhez vezetne. Kétségtelen tehát, hogy a művi abortuszok bizonyos fajta korlátok között tartását pusztán erkölcsi megfontolásokból is szükségesnek érzik az embe—

rek, ugyanis ezt a véleményt a megkérdezetteknek csupán 23 százaléka utasítja, el; *E kérdés—

ben leginkább a diplomások véleménye oszlik meg: erkölcsi megfontolásokból a művi abor- tuszok korlátok között tartását csaknem ugyanannyian fogadják el (42,2%), mint amennyien elutasítják (39,3%), és a bizonytalan Vélemények aránya is kissé meghaladja a 16 százalékos átlagot.

A vélemények megoszlásából arra következtethetünk, hogy ezen összetett problémához nem kevés előítélet is kapcsolódik. Egyrészt ugyanis a művi abortusz teljes szabaddá tétele nem kívánt mértékben megnövelhetné a terhességmegszakítások számát, s talán éppen a Hatal korosztály alkalmazná kevésbé megfontoltan —— kellő ismeretek hiján — a születésszabályozás e módszerét. Másrészt viszont valószínűleg gyakran éppen azok követelik a törvény szigorát, s bélyegzik meg a terhességmegszakításra kényszerülő nőket, akik saját maguk — életkorukból adódóan, lakóhelyi környezetüktől tartva vagy éppen az egyházi tilalmaknak engedelmes—

kedve — nem tudták ezen az úton megoldani életüket.

Megállítható-e a népességcsökkenés a művi abortuszok szigorításával?

A művi abortuszok visszaszorítását, törvényes szigorítását szorgalmazó érvek között a korábbi években és napjainkban is gyakran megfogalmazódik az a vélemény, hogy a kor- látozás a nemzet jövőjének érdekeit szolgálná, és ha a kormány ne m szab gátat e folyamatnak, lassan kipusztul a magyarság; a művi abortuszok miatti veszteség már-már felér egy mohácsi vésszel. Közvélemény-kutatásunk azt mutatja, hogy a lakosságnak csak bizonyos rétegei fogadják el az említett kijelentéseket. Ennek részletesebb bemutatása előtt vizsgáljuk meg a lakosság ismereteit a népességszám várható alakulásáról.

Az 1980-as évek elején a lakossághoz még ritkán jutott el az az információ, hogy az ez- nedfordulóig a népességszám jelentősebb csökkenése várható. Ennek egyik oka, hogy a napi- sajtó, a rádió és a televízió keveset foglalkoztak demográfiai kérdésekkel! További ok lehet,

' A terhesség megelőzésében ugyanis (annak természetes módszereit illetően) a katolikus egyház is engedékenyebb, mint a műtéti beavatkozás kérdésében.

" Az l960—l980-as évek sajtóközleményeinek elemzése azt mutatta, hogy a demográfiai tartalmú közlések —- jóllehet túlnyomórészt a kedvezőtlen népesedési helyzetről festettek képet -— összességükben igen kis arányt, a rádió, a televízió és a napilapok belpolitikai közléseinek mindössze O,] százalékát tették ki. (Lásd: Népesedéspolitikai tartalmak a sajtóban.

Kutatási jelentések 24. sz. KSH Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest. 1985. 15 old.)

AZ ABORTUSZKÉRDÉS 521 hogy a népességszám-csökkenést az elmúlt évtizedekben a sajtó irányítása kényes kérdésnek tekintette. Az öt-tíz évenként — kivételképpen — fellángoló népesedési viták főképp a szakmai és egy szűkebb értelmiségi körben folytak. A tömegtájékoztatás rendkívül szűkszavúan és óvatosan bánt a népességcsökkenés kérdésével, ugyanis az ennek veszélyeit hangoztatókat igen könnyen minősítették irredentának és nacionalistának. Az 1983. évi közvélemény—kuta- tásban a 18 éves és idősebb lakosságnak alig több mint 40 százaléka gondolta úgy, hogy 2000-re a népesség száma valószínűleg ,,eléggé" (29%) vagy ,,nagyon" (l3%) csökkenni fog.8

E kérdés megítélésében a lakosság különböző rétegei és csoportjai között nem volt je- lentős különbség. Kétségtelen azonban egyrészt, hogy a népességfogyásra vonatkozó ponto- sabb információk még elég újszerűek voltak, s csak egy szűkebb közösség ismerte azokat.

Másrészt pedig — tekintettel a probléma kényes voltára — egyfajta válaszadói stratégia is köz- rejátszhatott abban, hogy a népességszám csökkenését a diplomás emberek többsége sem tartotta ,,valószínűnek".

6. tábla Vélemények a népesség számának 1990 és 2000 közötti várható alakulásáról

(százalék)

Mmmm ngak- rar; Cal:- szam osszesen

Életkor (éves)

20—24 ... 7,9 23,7 68,4 —- 100,0 25—29 ... 2,9 15,7 81,4 — 100,0 30—34 ... 4,0 8,9 87,l — lO0,0 35—39 ... 4,8 16,9 76,6 1,7 100,0 40—49 ... 4,2 20,2 74,4 l,2 100,0 50—59 ... 6,2 20,8 71,3 1,7 100,0 60 és idősebb ... 9,8 24,7 56,7 8,8 100,0 Gyermekszám

O ... 9,9 ; 24,6 632 2,3 100,0 1 ... 7,4 15,7 74,1 2,8 lO0,0 2 ... 9,6 10,8 77,2 2,4 100,0 3 ... 4,7 12,4 77,5 5,4 100,0 4 és több ... 12,0 18,7 61,3 8,0 lO0,0 Településtípus

Budapest ... 10,2 20,9 63,6 5,3 100,0 Városok 100 OOO-nél több lakossal ... 1,9 19,0 77,1 2,0 100,0 Városok 100 OOO—nél kevesebb lakossal . . 2,9 22,1 73,4 1,6 100,0 Községek ... 7,9 18,5 70,6 3,0 100,0 Iskolaitvégzettség

Nem járt iskolába ... 10,5 15,8 63,2 10,5 100,0 Általános iskola 8 osztályánál kevesebb . . 8,3 23,3 57,8 10,6 100,0

Általános iskola 8 osztálya ... 4,5 20,6 72,7 2,2 mao

Középiskola ... 4,8 18,6 75,4 l,2 100,0 Szakiskola ... 5,3 16,8 76,9 l,O 100,0 Egyetem, főiskola ... 8,9 20,0 689 2,2 100,0 Vallásosság

Vallásos I. ... 9,4 19,4 61,9 9,3 100,0 Vallásos II. ... 5,9 19,5 71,6 _, 3,0 100,0 Bizonytalan ... 8,5 25,4 64,8 ! 1,3 lO0,0 Nem vallásos ... 3,6 20,0 75,2 3 l,2 lO0,0 Atlag ...

' Lásd: Közvélemény-kutatás népesedési kérdésekről. Közlemények 60. sz. KSH Népességtudományi Kutató Inté- zet. Budapest. 1986. 35 old.

522 PONGRÁCZ TIBORNÉ—S. MOLNÁR EDIT Az 1980-as évek elején már a nyilvánosság is tudomást szerezhetett arról, hogy a népes- ség száma csökkenni kezdett. Az évtized második felében pedig az emberek egyre gyakrab- ban találkozhattak olyan közleményekkel is, amelyek a lakosság kedvezőtlen egészségi álla- potát a halálozások rendkívül magas arányával is összefüggésbe hozták. E tények óhatatla- nul hozzájárultak a népességcsökkenés mint tabukérdés megszűnéséhez. Az 1985. évi felvétel szerint már észrevehetően nőtt azok aránya, akik ,,eléggé" (36%) vagy ,,nagyon" (22%) való- színűnek tartották, hogy a magyarországi népesség száma 2000-re jelentősen csökken.9

1990—ben már a megkérdezetteknek mintegy háromnegyede (74,7%) adta azt a választ, hogy tudomása szerint az elmúlt 15—20 évben csökkent a népesség száma; 705 százalékuk szerint ez a csökkenés a következő 10 évben is folytatódik, 20 százalékuk számított arra, hogy a népességszám változatlan marad, s csak 6,1 százalékuk reménykedett a növekedés- ben. A vélemények 1985 és 1990 közötti változásához —— az ismeretek terjedése mellett —— hoz- zájárulhattak az 1989—1990-ben bekövetkezett társadalmi, politikai változások. Az ország—

gyűlési választásokat megelőző időszakban számos, újonnan alakult párt programjában ka- pott hangot a népességfogyás és a magyarság kihalása miatti aggodalom. A romló gazdasági helyzet sokak számára megvilágította azt az összefüggést, hogy a népesség fogyása ronthatja az ország gazdasági potenciálját is. Az 1980—as évek végére kialakult közhangulat lehetővé tette a korábban kényesnek tartott kérdésekben is a bátrabb véleményalkotást.

A 6. tábla adatai szerint a válaszadók többsége (70,5%) véli úgy, hogy folytatódik a né- pességcsökkenés és egyes társadalmi csoportokban ez az arány mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb. A népességszám-csökkenés megállására, illetve népességnövekedésre számítók szűk körét egyrészt az idősebb, az alacsonyabb iskolai végzettségű, a sokgyermekes és a val- lásos emberek, másrészt a valamivel optimistább fővárosi, 20—24 éves, magasabb iskolai vég- zettségű és (még) gyermektelen csoportokba tartozók alkotják.

A megkérdezettek többsége nemcsak annak van tudatában, hogy a népesség száma a jö—

vőben is csökkenni fog, hanem ezt súlyos problémának is tartja, sőt 1990-re — az 1983. és az 1985. évekhez képest — még emelkedett is az így vélekedők aránya. (Lásd a 7. táblát.) A dip- lomásoknak az átlagosnál jóval nagyobb hányada tartja ezt ,,nagyon súlyos" problémának.

7. tábla

,,Mennyire tartaná súlyosnak, ha a népesség száma ( tovább ) csökkenne" kérdésre adott válaszok megoszlása

Az 1983. I Az 1985. Az 1990.

Válasz %

évi közvélemény—kutatás szerint

Egyáltalán nem ... i 7 i 4 2

Kevéssé ... 22 14 10

Eléggé ... 39 43 49

Nagyon ... 23 34 35

Nem tudja, nincs adat ... 9 5 l 4

Összesen

100 I 100

Megjegyzés. A válaszadók száma 1983-ban és 1985-ben 1000-1000 fő, 1990-ben pedig 996 fő volt.

A megkérdezettek közül legtöbben (43,7%) véleményüket azzal indokolták, hogy a né- pességszám csökkenése egyben a magyarság, a magyar nemzet eltörpülését — netán kihalását - jelentené. A válaszadók másik csoportja (38,2%) úgy vélekedik, hogy ha csökken a népesség, akkor az aktív dolgozók nem tudják eltartani az időseket, és nem képesek megteremteni a

' Lásd: Közvélemény—kutatás népesedési kérdésekről, 1985. Közlemények 65. sz. KSH Népességtudományi Kutató Intézet. Budapest. 1987. 102 old.

AZ ABORTUSZKÉRDÉS 523 jövő generáció számára szükséges alapokat. E vélemény gyakoribb a férüak, a magas iskolai végzettségűek, illetve a 30—40 évesek körében. A válaszadók egy kisebb csoportja a népesség—

szám csökkenését egyáltalán nem vagy csak kevéssé tartja aggasztónak. Ezt az érintettek azzal indokolják: nem lenne olyan nagy baj, ha kevesebben lennénk, mivel úgyis nehéz a megélhetés, sok a munkanélküli, már-már úgy tűnik, ,,túl sokan is vagyunk". Az átlagosnál gyakrabban vélekednek így a betanított és a segédmunkások.

A megkérdezettek öt, lehetséges társadalmi—demográfiai magyarázat közül választhattak ki azt, amelyik — véleményük szerint — a népességcsökkenés elsődleges és másodlagos okának ' tekinthető.

8. tábla

A népességcsőkkenés elsődleges és másodlagos társadalmi—demográfiai okai

(százalék)

Elsődleges Másodlagos Társadaln'ú-demográfiai tényező ——.———-——í—-——————

0

Kevesebb gyermek születik ... 76,0 16,4 Sokan fiatalon meghalnak ... 12,0 32,2 Könnyen engedélyezik

a terhességmegszakitást ... 6,5 24,3 Kivándorolnak, elhagyják az országot ... 3,4 10,8 Kevesebben kötnek házasságot ... 1,6 13,2 Nem tudja, nincs adat ... O,5 3,1

Összesen 100,0 100,0

A 8. táblában látható, hogy a válaszadók döntő többsége — szinte a társadalmi-demográ- fiai csoporttól függetlenül —— a népesség számának csökkenését elsődlegesen az alacsony szü- letésszámmal magyarázza. Ehhez hasonlóan a megkérdezetteknek csaknem háromnegyede (74,5%) egyetért ,,Az országnak az lenne az érdeke, hogy minél több gyermek szülessen"

kijelentéssel.

A ,,Ha továbbra is ilyen kevés gyermek születik, egy idő múlva kihal a magyarság" álli- tást jóval kevesebben fogadják el." A magyarság kihalása miatti aggodalom az idős korúak, a sokgyermekesek, az Özvegyek, a községi lakosok, a vallásos emberek, illetve az alacsony iskolai végzettségűek körében vált döntően többségi véleménnyé.

A ,,Ha továbbra is ilyen kevés gyermek születik, kihal a magyarság" véleménnyel egyetértők aránya

Egyetértők

Megnevezés aránya

(százalék)

Életkor (éves)

20—24 ... 38,2 25—29 ... 37,l

30—34 ... 40,6 35—39 ... 49,6

40—49 ... 56,0 50—59 ... 56,7 60 és idősebb ... 72,5

" Míg az előző kérdésnél az egyetértési index értéke 79,3 pont volt, most mindössze 43,5 pont. Ez azt jelenti, hogy az egyetértő és ellenkező vélemények mérlege ugyan az előbbiek javára billen, de az annak túlsúlyát mutató, 50 pontos határ- értéket nem haladja meg. Módszertanilag érdekes, hogy mig a ,,Miért súlyos probléma, ha a népesség száma csökken"

nyitott kérdésre alig 44 százalékuk válaszolt a magyar nemzet, a magyarság kihalása miatti aggodalmával, addig a zárt kérdésben ugyanezt az állítást már közel 56 százalékuk választotta.

524 PONGRÁCZ TIBORNÉ—S. MOLNÁR EDIT

Egyetértők

Megnevezés aránya

(százalék)

Településtípus

Budapest . . . ... 48,3 Városok ... 53,2 Községek ... 61,2 Gyermekszám

O ... 45,3 l ... 50,9 2 ... 56,3 3 ... 60,9 4 és több ... 80,0 Iskolai végzettség

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb ... 75,8 Általános iskola 8 osztálya . . . ... 64,1

Középiskola ... 43,7 Szakiskola ... 41,8 Egyetem, főiskola ... 43,7 Családi állapot

Nőtlen, hajadon ... 42,1 Házas ... 55,2 Elvált ... 56,9 Özvegy ... 7l,8 Vallásosság

Vallásos I. ... 70,l Vallásos II. ... _ ... 64,1 Bizonytalan ... 45,1 Nem vallásos ... 39,4 tlag ... 55,6

A vélemények még inkább megoszlanak abban a kérdésben, hogy vajon vannak-e olyan társadalmi csoportok, amelyeknek a jelenleginél nagyobb mértékben kellene több gyermek felnevelésére vállalkozniok, míg más rétegeknek, csoportoknak esetleg kevesebbre. A ,,Az lenne a jó, ha a jómódúaknak több gyermeke születne, a szegényeknek pedig kevesebb" kije- lentés számottevően megosztotta a válaszadókat. Az egyetértési index alacsony értéke (—3,1 pont) azt mutatja, hogy közel azonos az egyetértő és az elutasító vélemények aránya (37,2, illetve 39,6 százalék), s viszonylag magas a bizonytalanoké is (21,7%).

Magyarországon — mint ismeretes —— nagy múltja van a gyermekszám gazdasági (vagyoni, öröklési) indítékokból történő korlátozásának, az ún. egyke gyakorlatának. Úgy gondoljuk azonban, hogy ez napjainkban legfeljebb az idősebb generáció véleményét befolyásolhatja.

Talán éppen ez tükröződik abban, hogy az idősebb válaszadók az átlagosnál nagyobb mér- tékben értenek egyet a fenti kijelentéssel (az 50—59 évesek 45,2 százaléka, a 60 évesek és idő- sebbek 49,8 százaléka).

A termékenységi differenciák azt mutatják, hogy a szegényebb körülmények között élők, a kevéssé iskolázott, a társadalmi hierarchia alacsonyabb lépcsőfokain elhelyezkedő szülők ma is gyakrabban vállalnak több gyermeket. Ám ez az összefüggés megfordítva is igaz, ugyan- is az elmúlt évtizedekben a jövedelmek difl'erenciálódásával, az ún. gazdagodással nem alakult ki nagy szakadék a jómódúak és a szegények között. Ilyen körülmények között éppen a gyer- mekszám bizonyult differenciáló tényezőnek, mivel a családok anyagi helyzetét, életszínvona- lát nagyobb mértékben határozta meg az eltartottak száma, mint a családfő jövedelme. Vizs- gálatunkban ,,A jómódúaknak több gyermekük kellene, hogy szülessen" kijelentéssel azok értettek egyet az átlagosnál gyakrabban (48,6%), akiknek életük folyamán négy vagy annál is több gyermekük született.

A fenti kijelentéssel kapcsolatos véleményeket mégis leginkább a vallásosság mértéke és az iskolai végzettség osztotta meg. A vallásos emberek többsége szerint a jómódú csalá-

AZ ABORTUSZKÉRDÉS 525 doknak több, a szegényeknek pedig kevesebb gyermeket kellene vállalniuk. A hangsúlyt

—— valószínűleg — a kijelentés első felére helyezik, ugyanis a vallásos emberek többsége nem helyesli, ha valaki anyagi megfontolásokból korlátozza gyermekei számát.

A vélemények iskolai végzettség szerinti különbségei azt mutatják, hogy minél iskolá- zottabb valaki, annál kevésbé ért egyet a gyermekvállalás anyagi alapokon történő megítélé—

sével. Ezt feltehetően az magyarázza, hogy — mint más kérdéseknél láthattuk — a magasabb iskolai végzettségűek másoknál gyakrabban hangoztatják: a gyermekvállalás magánügy és kívülről jogtalan azt befolyásolni.

A ,,Az lenne jó, ha a jómódúaknak több gyermeke születne, a szegényeknek pedig kevesebb" kijelentéssel egyetértők aránya

Egyetértők

Megnevezés aránya

(százalék)

Vallásosság

Vallásos I. ... 47,l Vallásos II. ... 41,1 Bizonytalan ... 26,8 Nem vallásos ... 26,8 Iskolai végzettség

Nem járt iskolába ... 57,9

Általános iskola :; osztályánál kevesebb ... 47,5 Általános iskola 8 osztálya ... 41,1

Középiskola ... 31,3 Egyetem, főiskola ... 26,7

A terhességmegszakitások kérdésköréhez visszakanyarodva vizsgáljuk meg, hogy vajon látnak-e kapcsolatot az emberek a népességszám csökkenése és a terhességmegszakítások magas száma, illetve könnyű engedélyezése között. _,

A népességcsökkenés vélt okainak a 8. táblában közölt rangsora azt mutatja,hogy a művi abortusz könnyű engedélyezését a megkérdezetteknek csak töredéke (6,6%) tekinti elsődle- gesnek, másodlagosnak pedig csupán egynegyede. Úgy gondoljuk, hogy akik elsődleges ok- ként a könnyű engedélyezést jelölték meg, azok véleménye határozottabb a másodlagos ok—

ként megjelölőkénél. Ezért nem magas arányuk ellenére is érdemes megvizsgálni a vélemények különbözőségeit. A művi abortuszok könnyű engedélyezését az általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb végzettségűeknek 11, a diplomásoknak pedig mindössze 3,7 százaléka tartja a népességcsökkenés elsődleges okának. A vélemények életkor szerinti megoszlása ehhez hasonló, ugyanis a 20—24 éveseknek 2,7, mig a 60 évesek és idősebbeknek 12,5 százaléka, a gyermekteleneknek 2,4, de a négy— és többgyermekeseknek 12,3 százaléka; a városi lakos- ságnak 4—5, mig a községekben élőknek 8,5 százaléka; a leginkább vallásos embereknek 9,4, de a nem vallásosaknak 3,6 százaléka tartja elsődleges oknak. A terhességmegszakitás köny- nyű engedélyezését a népességcsökkenés másodlagos okaként megjelölők esetében is hasonló arányok jellemzők.

A megkérdezettek véleménye az előzőtől eltérően alakul abban a kérdésben, hogy szük- séges lenne—e szigorítani a terhességmegszakitások engedélyezését a népességcsökkenés meg- állítása érdekében. Annak ellenére, hogy e szakmai kérdés megválaszolása nagyobb felké- szültséget igényel annál, mint amekkora a közvéleménytől elvárható, mégis érdemes vizsgál- ni, a közvélemény—kutatással ugyanis mérhetővé válik, hogy a szigorítás milyen visszhangot vált ki és mennyire számithat támogatásra.

Az emberek többsége belátja, hogy ha több gyermek születne, az az ország érdekeit szolgálná, mégsem tartja ezt bármi áron teljesítendő célkitűzésnek. A ,,Sem az országnak, sem a családnak nem lenne jó, ha olyan gyermekek születnének, akiket a szülők nem akar-

526 PONGRÁCZ TIBORNÉ—S. MOLNÁR EDIT nak" nézettel a megkérdezettek 71,8 százaléka azonosult. Ezt az egyébként igen magas átla- got a nők, a budapesti és a nagyobb városokban élő emberek, a nem vallásosak, valamint az egyetemet, főiskolát végzettek körében még meg is haladja azok aránya, akik a nem ki- vánt gyermekek világrahozásának a törvény szigorával történő elérését nem tartanák kivána- tos megoldásnak.

Megválaszolandó, hogy ilyen egyöntetű közvélemény mellett mivel magyarázható a vé- lemények erős megosztottsága a ,,Szigorúbban kellene venni a terhességmegszakitást, hogy több gyermek szülessen, hogy ne csökkenjen az ország népessége" állításban. Apártoló (37,8%) és az ellenző (33,9%) vélemények közel azonos arányát megközelíti a bizonytalan vélemények aránya (27,3%). E véleményt azon rétegek többsége fogadja el, amelyek jobban bíznak a törvények kedvező hatásában, és így abban, hogy a kedvezőtlen társadalmi folya- matok (egészségtelen életmód, családok felbomlása) a törvény szigorával megállíthatók.

A kijelentést elfogadók leggyakrabban a 60 évesek és idősebbek, a négy— és többgyermekesek, az általános iskola 8 osztályánál alacsonyabb végzettségűek, a községi lakosok, valamint a magukat mélyen vallásosnak tartó emberek közül kerülnek ki.

A ,,A népességcsőkkenés megállapítása érdekében szigorítani kellene az abortusz engedélyezését" véleménnyel egyetértők aránya

Egyetértők

Megnevezés aránya

(százalék)

Életkor (éves)

20—39 ... 28,8 40—59 ... 34,4 60 és idősebb ... 54,2 Gyermekszám

() ... 36,8 1 ... 31,o 2 ... s, ... 33,9 3 ... 50,o 4 és több ... 58,7

Településtípus

Budapest ... 24,3 Városok 100 OOO-nél több lakossal ... 26,7 Városok 100 OOO-nél kevesebb lakossal ... 34,6 Községek ... . . : . . . . 48,6 Iskolai végzettség

Általános iskola 8 osztályánál kevesebb ... 61,6

Vallásos I. ... 58,4 Vallásos II. ... 40,5 Bizonytalan ... 22,5 Nem vallásos ... 24,2 tlag ... 37 ,7

Megállapíthatjuk tehát, hogy a népességfogyásnak az abortusz szigorításával történő megállítását sürgető álláspont képviselői elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettségű, kon- zervatívabb emberek támogatására számíthatnak. De e nézetet elfogadja a fiatalok, a fővá- rosi lakosok, a diplomások és a nem vallásos emberek mintegy egynegyede is. Figyelmet ér- demel a közvélemény megosztottsága, továbbá az a tény, hogy még a magasabb iskolai vég- zettségű emberek között is vannak hívei annak, hogy a népességcsökkenés megakadályozá- sára a művi abortuszokat kellene szigoritani. Közvélemény-kutatásunk adatai azt mutatják,