MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK
AZ ÁRSTATlSZTIKA FEJLESZTÉSE A KGST-ORSZÁGOKBAW
DR. CSlKÓS-NAGY BÉLA
Mindannyian tudjuk. milyen fontos szerepet játszik az ár gazdaságunkban és ugyanígy a KGST—együttműködésben. Fokozódnak a követelmények a tervszerű ár- képzéssel szemben, és hogy ezeknek a követelményeknek eleget tudjunk tenni, ál- landóan fejlesztenünk kell a tervszerű árképzés tudományos alapjait, amelyeknek rendszerébe tartozik az árstatisztika is. Ennek minden ország tudatában van. Örven- detes az is, hogy valamennyi ország hasonlóan foglal állást az árstatisztika fejlesz- tésének tő irányai tekintetében.
Tapasztalatcseréinkből kiderült, hogy az országok az árstatisztikát nem szűkí- tik le az árak változásának vizsgálatára. Azt is mondhatnánk: az árstatisztika fo- galma nálunk alapvetően eltér attól a fogalomtól, ahogyan ezt egy tőkés piacrend- szerű országban értelmezik. Ez szükségszerűen van így, mert mi az árstatisztika szer—
vezettséget a tervszerű árképzés követelményeiből közelítjük meg. Megállapítható, hogy valamennyi ország az árak változásának rögzítése és figyelemmel kísérése mellett elemzi is az átlagár mozgását, az árarányokat. valamint azok változását. és a legkülönbözőbb összefüggésekben végez árollószámításokat. Ezen túlmenően a legtöbb ország végez árszerkezeti vizsgálatokat. Figyelemmel kíséri az ár, az önkölt- . ség és a nyereség alakulását. vagyis szélesen értelmezi az árstatisztika feladatait.
Magyarországon az árszerkezet, az önköltség és a nyereség összefüggő vizs-
gálata nem az árstatisztika, hanem a pénzügyi statisztika rendszerében történik.
Szeretném azonban megemlíteni, hogy most mi is be akarunk rendezkedni ezek—
nek a kérdéseknek árstatisztikai oldalról történő vizsgálatára. Számunkra egyéb—
ként ez egyike azoknak a pozitív hatásoknak, amit az árstatisztikában a KGST- országok közötti tapasztalatcsere jelent.
Úgy vélem. hogy az elnöki értekezleten a fő figyelmet azokra a kérdésekre kel—
lene helyezni, amelyek az árstatisztika további tökéletesítésével kapcsolatosak. és amelyek a viták során elég jelentős helyet kapnak. A mostani vita talán segíthet abban. hogy ezeket pontosabban fogalmazzuk meg, és minden ország a maga számára maximálisan hasznosítsa mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket egy vita nyújtani tud. Négy ilyen kérdést szeretnék megjelölni:
1. a komplexitás.
2. (: módszertan javitasa, 3. az operativitás,
4. az elektronikus számítógépek alkalmazása.
* Elhangzott a KGST-országok órhivatali elnökeinek kutowiceí értekezletén 1973. szeptember 10—én.
Az értekezletről szóló beszámolót lásd (: Szemle rovatban.
DR. CSIKOS-NAGY: AZ ÁRSTATISZTIKA FEJLESZTÉSE 327
Először a komplexitósról. Majdnem minden ország dokumentumában szó esik arról. hogy fehér foltok vannak az árstatisztikában. Tehát vannak területek, ahol nem történik még meg az árváltozások elemzése, figyelemmel kísérése. Felmerül azonban a kérdés, hogy mit kell fehér foltnak tekintenünk. Melyek azok a területek.
amelyeken nem történik árstatisztikai vizsgálat, és mi az a kritérium. amely alap—
ján állást foglalhatunk abban. hogy célszerű azt megszervezni. Ezzel kapcsolatban olyan kérdés merül fel. amelyet meg kellene vitatni: érdemes-e célként kitűzni egy olyan általános deflátor vagy implicit árindex megszerkesztését, amely a népgazda- ság ármozgásáról összefoglaló. szintetikus képet ad? Ez tudományosan is érdekes kérdés. Úgy tudom. ezt még csak kísérleti stádiumban oldották meg. Magyaror—
szágon is megkezdtük egy ilyen statisztikai mutató kidolgozását.
Ez nem csak és nem is elsősorban a fehér foltok kérdése. Az implicit árindex meghatározott követelményeket támaszt az egymással szerves kapcsolatban álló árstatisztika'kkal szemben. A különböző árfajták és a különböző szektorokban meg—
jelenő árak közötti kapcsolatok kérdéséről van szó. Nekünk például mind a mai na- pig nem sikerült kielégítő módon biztosítani a termelői ár és a fogyasztói ár kap- csolatát; a reprezentáció a különböző fokozatokban nincs szinkronban; a súlyok a különböző lépcsőfokokon eltérők; a kiskereskedelemben nem válik el az import- és a hazai termékek árának alakulása stb. Innen van az. hogy amikor a termelői árváltozásoknak a fogyasztói árakra gyakorolt hatását vizsgáljuk, nem tudunk egy—
értelmű következtetésre jutni. Bonyolult elemzéseket kell végeznünk. hogy az össze- függéseket feltárjuk. Talán mondanom sem kell, hogy hasonlóan fontos a kapcso- latok megteremtése a beruházási és a termelői árindexek, valamint az export—im—
port és a belföldi értékesítések árindexei között. Ebből is láthatjuk, mennyire fon- tos a komplexitás az árstatisztikai munka javítása szempontjából.
A második kérdés a módszertan javítása. itt a fő probléma a közvetett ármoz- gás. Magyarországon ezt burkolt árváltozásnak nevezzük. Azért beszélünk burkolt árváltozásról, mert közgazdasági és társadalmi hatásában teljesen megegyezik az árváltozással. de az árstatisztikában nem tudjuk kvantifikálni. A küldöttségeknek bemutattuk a közvetett ármozgás kvantifikálására irányuló kisérleteinket. A lényeg az, hogy néhány termékcsoportban, különösen az élelmiszereknél és a könnyűipari termékeknél, amelyeknél gyors a választék cserélődése. (: fogyasztói árstatisztikában szűkített átlagárakat alkalmazunk. Olyan módszert akartunk kialakítani és alkal- mazni, amelynél az új iparcikkek árai legalább részben dinamikusan épülnek az árstatisztikába.
Bizonyos becslések arra utalnak, hogy ha nálunk. Magyarországon egyet- len ár sem változik, akkor pusztán azért, mert egyes termékcsoportokban szűkített átlagárakkal dolgozunk, évi 0,5 százalékkal emelkedik az árszínvonal. Nem biztos, hogy ezt helyesen oldottuk meg, és elképzelhető, hogy fogyasztói árindexünk ott is áremelkedést mutat, ahol más országban nem mutatnak ki árváltozást. A társa—
dalmi megítélésben ennek ellenére hangot kap olyan vélekedés, hogy árstatiszti- kánk nem mutatja ki reálisan az árszintváltozást. és hogy a valóságos árszínvonal—
emelkedés erőteljesebb. mint amit publikálunk.
Az elmúlt években több szociológiai vizsgálatra került sor. és ezekből leszűr—
hető, hogy a társadalmi megítélésben bizonyos fogalmak összefonódnak, hogy sokszor összekeverik a drágaságot a drágulással, az átlagármozgást árszintmozgás—
ként értelmezik. Természetszerüleg az árstatisztikának meg kell őriznie az objekti—
vitását. és nem deformálhatjuk az árstatisztikát ilyen vagy olyan társadalmi meg-
ítélésnek megfelelően. Csak éppen jelezni szerettem volna. mennyire bonyolult kér- déssel van dolgunk.328 DR. CSiKÓS-NAGY BÉLA
Az értekezlet résztvevői bizonyára tudnak arról, hogy 1973 márciusában Genf—
ben összeültek a szakértők1 az indexprobléma közelebbi elemzése érdekében. A nemzeti termék értékindexét régebben egyértelműen a volumenindex és az árindex rendszerében értelmezték. A genfi szakértői értekezleten olyan vélemény alakult ki,
hogy ezekkel a kategóriákkal nem lehet minden kérdésre választ adni; javasolták a minőségi index bevezetését is. Eszerint a volumenindex két elemből épül fel: az
egyik az ún. mennyiségi index, a másik a használati értéket növelő minőségi in—dex. amelynek változását egyik oldalon a korszerűsítési folyamat. a műszaki fejlő—
dés. a másik oldalon az életszínvonal növekedése idézi elő.
A genfi értekezletet követően a magyar Központi Statisztikai Hivatal kísérleti számításokat végzett a fogyasztás 1955—1972. évi növekedésének mennyiségi és minőségi összetevőire vonatkozóan. Vagyis a Központi Statisztikai Hivatal klasszi—
fikálta a volumennövekedést a mennyiségi változás és a minőségjavítás tényezői szerint. A minőségi tényezőt a helyettesítési kapcsolatban levő (rokon-) cikkek át- lagárának a változása, pontosabban a szerkezeti változás útján kvantifikálta. Ez az elemzés jelentős segítséget jelent a termelői árak változásával és az életszín- vonal emelkedésével kapcsolatosan fellépő új jelenségek tanulmányozásánál. Ter—
mészetesen más dolog az ár- és az átlagármozgás elkülönített vizsgálatával mak- roszinten ilyen elemzéseket végezni, és más dolog a mennyiségi tényezőket az ármozgás kapcsolatában direkt módszerekkel elemezni. Ez utóbbi szempontjából figyelmet érdemel a Német Demokratikus Köztársaságnak az a kísérlete, hogy a műszaki paraméterek és az árak között szervesebb összefüggés rendszerében kap- janak hűséges képet az ármozgás reálfolyamatairól.
A módszertan javításával kapcsolatban még egy körülményre szeretném fel—
hívni a figyelmet. Ez az ipari termelői árak szférájában adódik. és a beruházással van szorosabb kapcsolatban. A beruházás az egyedi termékek halmaza (egyedi építmények, célgépek stb.). Az új létesítményekben tulajdonképpen csak a szállí- tási eszközök és az ott felhalmozott anyagkészletek jelentik azokat a használati értékeket, amelyeknek a beruházástól függetlenül van ára, így áruk változása is mérhető. Ez a helyzet a szériában gyártott gépeknél is. A beruházási értéknek azon—
ban döntő része nem ilyen. Nem zárhatjuk ki tehát annak a lehetőségét, hogy a beruházások ára emelkedhet, noha mi ezt nem kvantifikáljuk. Ez olyan kérdés, amelyre érdemes a jövőben fokozottabb figyelmet fordítani. Az egyedi termékek nor- matív árképzése önmagában nem nyugtathat meg minket abból a szempontból.
hogy itt semmifajta ármozgás nem mehet végbe.
Harmadik kérdés az operativitás. Mindannyiunk érdeke, hogy az árstatisztikai adatok időben álljanak rendelkezésre. Mindazzal, amit erről a dokumentumok tar—
talmaznak, egyet kell értenünk. Van azonban egy további kérdés is, ami fontosnak látszik. Úgy vélem. minden ország úgy jár el, hogy amikor árpolitikai intézkedést készít elő, és azt az illetékes párt- és állami szervek elé terjeszti, előre felrriéri a tervezett intézkedésnek az életszínvonalra, a reálbér és a reáljövedelem alakulá—
sára gyakorolt hatását. Amikor a hatást elemezzük, a számítások elkészíthetők a bázisidőszak. illetve a kialakuló fogyasztás struktúrájában. Az elemzések azonban arról tanúskodnak, hogy — különösen az életszínvonal—emelkedés dinamikusabb
periódusában. amikor a lakosság fogyasztási szerkezete átalakulóban van — egé-
szen más hatást jelez az egyik vagy másik struktúrán alapuló számítás. Ha abból indulunk ki. hogy a társadalom a jelenben él. és hogy a jelenlegi fogyasztási szo—kásokáéswösszetétel alapján ítéli meg a rá ható gazdasági eseményeket, akkor nyil—
1 Az Európai Statisztikusok Értekezlete Nemzeti Számla- és Mérlegrendszerekkel foglalkozó munka- csoportjának 1973. március 5. és 16. között! ülése.
AZ ÁRSTATiSZTIKA FEJLESZTÉSE 329
ván arra kell törekedni, hogy időszerű fogyasztási szerkezeten alapuljon az árvál- tozások mérése.
Nekünk itt még egy további problémánk is van, ami azokban az országokban.
amelyekben évente egyszer számolnak fogyasztói árindexet, nem merül fel. Fo—
gyasztói árindexet ugyanis havonta készítünk. de úgy, hogy az árváltozást mindig az előző év azonos időszakával szemben mérjük. A legutóbbi időkig az volt nálunk a vélemény, hogy másképpen nem is lehet csinálni, hiszen a fogyasztási struktúra éven belül szezonszerűen változik. Árpolitikánkban mégis zavart okoz, hogy nem tudjuk folyamatosan hónapról hónapra kvantifikálni az árváltozást. Most alakít ki nálunk a Központi Statisztikai Hivatal egy ilyen típusú statisztikát, amit természe- tesen csak úgy tud megtenni, ha az egész évre átlagosítatt fogyasztási struktúra alapján méri a havonkénti árváltozást. Ez jelentős leegyszerűsítést, esetleg torzi—
tást is jelenthet.
Az utolsó kérdés az elektronikus számítógépek felhasználásával kapcsolatos.
A Csehszlovákiában (Stáry Smokovecben) tartott szakértői értekezlet igazán jó mun- kát végzett. Megállapítható, hogy ez a kérdés minden országban napirenden van.
és valamennyi ország felhasználja, vagy fel kívánja használni az elektronikus szá- mitógépet az árstatisztikában. Felmerül azonban a kérdés, melyek a következő évek—
ben reálisan megoldható feladatok? A kutatóintézetek szakértői nagyon optimistán ítélik meg a helyzetet. Ez helyes is. hiszen kutatóintézeti szakértőkről van szó. akik—
től nem is várható el, hogy az árhivatali munka reális keretei közé illesztve mérle- geljék a megoldásra váró feladatokat. Hadd mondjam azonban meg: egy kissé összekeverték a perspektívát a következő évek reális lehetőségeivel. Az ezen a szak—
értői értekezleten részt vevő magyar delegációt kicsit megzavarta, hogy másképp készültek fel a szakértői értekezletre, mint ahogy a dolgok ott kialakultak. Ez az értekezlet ajánlásokat dolgozott ki az elektronikus számítógépek alkalmazásának egy olyan módjára, amely nemzetközileg egységes információs rendszerre épül, és rendszeres tapasztalatcseréket javasolnak annak érdekében, hogy ide el lehessen jutni. Mi ezt egy kicsit másképp látjuk.
Szeretném felhívni a figyelmet arra a tudományos szemináriumra, amelyet Prá- gában tartottak 1972. október 9. és 12. között abból a célból, hogy létrehozzák a
KGST—országok egységes ágazati rendszerét. Mi nem kerülhetjük meg a Statisztikai
Állandó Bizottság keretében az osztályozás egységesítésére vonatkozó munkála—tokat, vagyis nem tüggetlenithetjük az árinformációs rendszert az általános infor- mációs rendszertől és azoktól a munkáktól. amelyek különböző területeken folynak.
Természetesen ösztönözhetjük ezeket a munkákat, de csak azok eredményeként alakulhat ki az egységes nemzetközi árinformációs rendszer is. Azok a korlátok, amelyek e tekintetben az általános információs rendszerben fennállnak, és amelyek részben abból adódnak, hogy a termelési struktúra, a különböző iparágak jelen- tősége az egyes országokban eltérő, az információs rendszerben is kifejező—dnek.
Ezért nem is javasolom. hogy a magunk számára olyan ajánlásokat dolgozzunk ki, amelyekről majd megállapítjuk, hogy nem tudtuk teljesiteni. Azt javasolom, jóleső érzéssel vegyük tudomásul azt. hogy ez a munka megindult, és az egyes országok- ban különböző szakaszába jutott. A Csehszlovákiában megtartott szakértői értekez- let önmagában is jelentős, mert ennek nyomán minden ország a kérdést előtérbe helyezi, de egyelőre nem is tehet mást, mint saját információs rendszerében szor- galmazza az elektronikus számítógépek felhasználását.
Ugyanakkor azt javasolom, fogadjuk el a budapesti értekezlet ajánlását, vagy-
is néhány év múlva térjünk vissza erre a kérdésre. Hamarabb nem érdemes. mert mindazt, amit a két értekezlet tapasztalatai alapján az egyes országok a maguk5 Statisztikai Szemle
330 DR. CSIKÓS—NAGY: AZ ÁRSTATISZTIKA FEJLESZTÉSE
szamara hasznosnak minősítenek és fel akarnak használni, valójában Csak 1975.
évi statisztikójukban tudják hasznosítani, tehát 1975—ben alakulhat ki új helyzet.
Akkor jelentősége lesz az újabb tapasztalatcserének. és remélhetőleg az az érte—
kezlet újabb megállapításokat tehet az órstatisztika rendszerének közelítéséről, ami- nek hasznossagóban aligha kételkedhetünk.
PE3lOME
Hacronman cratsn sensercs nepepaőo'raHHsiM BapHaHTOM ,aormana, npegcraeneuuero asmpom Ha cocrosemeMcz 10 ceHTnőpn 1973 rona B Karosnue sacenanun npencenareneű rocrmMmeToa no u.eHaM crpaH—uneuoa CBB.
Cosepmencrsosar—me Hay—mux ocnoa nnaHosoro ueHooőpaeoaaHns H a TOM uncne cta—
Tucrmm u.er-r nanserca ucxmouurenbno Bamnoü aagaueü. B COOTBeTCTBMH c 3THM crpauhr- uneHsr CSB, Hapnay c Haőmoner—mem Ant—namam u.eH, ABumem—m coorHomeHmTr u.ei-i, epen—
an u.eH " 1'. n., ocymecmnmot Taxme oőcnenoaai—mn CprKTypbl u.eH, HOHHMGR s BerMa u.mpoxom nnal-re saaaum cmmcmxu u.eH. B Benrpuu CBOAHOe uccnenoaanne'crpyn'rypm u.eH, ceőecmMocm u npuőbmu ősmo nponenaHo B paMKax crarucmxu dpuHchoB, NO 9 xauecrse nocnencram oőmena onbn-a co cvpaHaMu-uneHaMu CBB Gunn npwnnrm Mepsi s nmepecax uccnenoaaum amx aonpocoa raxme " co cropor—rsr crawcrmm.
3aAa-m B oőnac-m Aanbneümero paaauwn cramcmnu u.ez-r aerop nonuromueaer B uersrpex nyHKrax. KOMI'meKCHOCTb, c oAHoü c-ropomsr, Tpeöye-r onpenenenun eme umeio—
u.i.uxcn :; cramcruxe u.eH npoőenos u supeőorm—r Taxoro cramcrwiecxoro nonaaatena, Koropsrü nperaaBnner oőoőutaioutyro, cumemuecxyro umpopmaumo o nonomer-mu, Ha- ponnoro xossücraa. C npyroü cropor—lsr, arra Tpeöyer Takme pacxpsnun cssseú ma:—Kay pü3nW—IHBIMH anaemu u.eH u memny u.eHaMn, Aeüctayroumwm :; paanuuusrx CeKTOan. 2.
Bmpoü aonpoc aaxmouaercsr a ynyuweuun Merononoruu, Koropoe őbmo 65! Hanpaaneua B nepsyro ouepenb Ha uncppoaoe abrpameHi—re KecseHHoro nemmel-m;: ne". 3. He mer—ree Bamuoü rounoü sperma sannercn oőecneuenue onepa-mauocm, ro ecn, Toro, HTOÖBI nan—
Hue no crarucruxe u.eH nocrynanu a pacnopnmeuue a Hymuoe apeMn. Kpome aroro He—
OTbeMJ'IEMbIM ycnoaueM SIBHHeTCSI TO, uroöbr usMeper—me nameHeHl—rü u.eH ocuoamsanoce Ha aKryansHoü crpyxrype norpeőneumr. 4. l'locnenuuü Bonpoc cssaaH c npuMeHeHMeM SBM.
Xorn ara npoőneMa HaXOAMTCR Ha noaecrke mm ao scex crpar—rax, cnenye'r nogaeprny'rb rmarenbuomy uccnenoaaumo peansHbie BOSMODKHOCTM npumeHeHMn BBM a crarucmxe u.eH a őnumaümem 6yp.yu.r.eM.
SUMMARY
The article is a revised version of the lecture given at the meeting of presidents of the price offices of CMEA countries held in Katowice on 10th September 1973.
Developing the scientific bases of planned price formulation and within this of price statistics is a task of greatest importance. Realizing this besides paying attention to price changes. price proportions. movement of the average price etc. the indvidual countries carry out investigations also concerning the relative prices, interpreting the tasks of price statis- tics very widely. In Hungary the comprehensive analysis of price structure, production cost, and operating surplus has been carried out in the scope of financial statistics, however, due to the exchange of experience with CMEA countries steps were taken in order to investi- gate these auestions from the side of statistics as well.
The author summarizes the tasks connected with further developing price statistics in four paragraphs. I. Complexity calls for determining blank areas in price statistics and elaborating such a statistical indicator which gives a comprehensive picture of the national economy on the one hand and exploring the relations between various types of prices as well as between prices appearing in the different sectors on the other. 2. The second auestion is the improvement of methodology which would serve primarily for auantitying the indirect price movements. 3. It is an aspect of no lesser importance ensuring operativity, that is data on price statistiCS be available in the reauired time. Moreover, it is an essential condition that measuring ot price changes be based on an up-to—date consumption structure. 4. The last auestion relates to the use of electronic computers. Though this is a topical auestion in every country the actual possibilities of using computers in price stat'rstics in the near future must be examined thoroughly.
