Konferencia Kairóban a népszámlálási adatok közzétételéről és felhasználásáról

(1)

SZEM LE 307

A továbbiakban a Bizottság szóbeli tájé—

koztatókat hallgatott meg. Végvári Jenő, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyet—

tese a tevékenységi elven alapuló statisztikai megfigyelési rendszer kidolgozásának

programjáról tájékoztatta a Bizottságot, majd dr. Ormai László a gazdálkodó szerve—

zetek tulajdonforma és gazdálkodási forma szerinti osztályozásának korszerűsítésével kapcsolatos munkák helyzetéről számolt be.

KONFERENCIA KAIRÓBAN A NEPSZÁMLÁLÁSI ADATOK KOZZETÉTELÉRÖL ÉS FELHASZNÁLÁSÁRÓL

DR. VUKOVICH GYÖRGY

A Hivatalos Statisztikával Foglalkozók Nemzetközi Szövetségének (lAOS) 1988.

október 3. és 7. közötti római ülésszakát kö—

vetően kisérő (satellite) ülésként rendezték meg Kairóban 1988. október 9. és 13. között ezt a konferenciát, így lehetőség nyílt arra, hogy számos olyan statisztikus vegyen ezen részt, akik már Rómában is jelen voltak. Ez—

által a tapasztalatcsere igen intenzív volt. A konferencia rendezője az Egyiptomi Arab Köztársaság Központi Mozgósitási és Statisz- tikai Hivatala, főbb anyagi támogatói (szponw

zorai) az ENSZ Népesedési Alapja (UNPF), az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala (USAlD) és a Nemzetközi Statiszti—

kai Intézet (lSl) voltak. A konferencia védnö—

ke Hozní Mubárak, az Egyiptomi Arab Köz- társaság elnöke volt.

A magyar Központi Statisztikai Hivatalt Nyitrai Ferencné dr. államtitkár, a Hivatal elnöke és dr. Vukovich György főosztályve—

zető képviselték.

A tanácskozás azt kívánta bemutatni, hogy a népszámlálási adatok miképpen használ- hatók fel a tervezésben, a társadalmi és gazdasági folyamatok vizsgálatában, mind az állami, mind pedig a magánszektorban.

A részt vevő fejlett statisztikával rendelkező országok szakemberei a fejlődő országok statisztikusai számára ismertették az adatok közzétételével, átadásával, kapcsolatos ta- pasztalatokat, ami részben előadások és az azokat követő viták keretében, részben tech—

nikai demonstrációkkal történt.

A napirenden részben az 1986. évi egyip—

tomi népszámlálás tapasztalatai, az utóla- gos ellenőrző felvétel (post enumeration sur—

vey) során észlelt problémák, részben pedig a technikai kooperáció lehetőségei, az adat—

igények kielégítésével kapcsolatos technikai és pénzügyi kérdések szerepeltek. Külön ülés foglalkozott az állami és a magánszektor ter—

vezési célú adatigényeivel (ennek keretében hangzott el Nyitrai Ferencné dr. előadása is), valamint a publikációs és terjesztési programokkal.

A részt vevő fejlődő országok szempont—

jából fontos volt az az ülés. amely a terjesz- tési programok elősegítésére kialakitott új technológiákkal és technikai módozatokkal

ó.

foglalkozott. Minthogy a teljes anyag rész- letes ismertetésére itt nincs mód, a követ- kezőkben néhány fontosabb előadás egy—két gondolatát ragadjuk ki.

Egyiptom a fejlettebb statisztikával rendel- kező országok közé tartozik, ezért az egyip—

tomi népszámlálások szervezeti és módszer—

tani tapasztalatai a fejlődő országok számá—

ra nagyon hasznosak. Részben ezért, rész- ben pedig a házigazda jogán is több dol—

gozat és előadás foglalkozott a népszám- lálási adatok alapján az egyes részterületek vizsgálatával. '

Ibrahim Khodair tanulmánya a munkaerő struktúrájának változását követte nyomon az egyiptomi népszámlálások alapján, sajnos csak 1976-ig. Az elemzés — többek között—

arra a következtetésre jut, hogy a rendkívül nagy különbségek ellenére egy fejlődő or- szág foglalkoztatottsági struktúrájának ala- kulása is mutathat a fejlett országokéhoz ha—

sonló jegyeket, igy elsősorban a szellemi foglalkozásúak arányának, valamint a ter—

cier (szolgáltató) szektorban dolgozók szá- mának és arányának növekedését.

Bothaina eI-Deb dolgozata a gyermeke—

ket és a nőket mint speciális népességi al- csoportot vizsgálta, Ismertette az újabb mód—

szertani eredmények alapján számított cse—

csemő- és gyermektovábbélési valószinűsége—

ket, elsősorban (: Trussel-módszer alkalmazá- sával. A Brass—módszerrel a kor szerinti ter- mékenységi arányszámokat becsülte meg népszámlálási adatokból, illetve korrigálta a nem teljes körű népmozgalmi adatokból szá- mitott korspecifikus arányszámokat. Több más, részben a gyermekekre, részben a nők- re vonatkozó témakör elemzésére is felhasz—

nálta a népszámlálást, amely e tekintetben Egyiptomban a legfontosabb adatforrás.

Ferial Abdel Káder a kairói agglomerá—

cióra készitett népesség-előreszámitásokat az 1986—2021 közötti időszakra. Alapos mód- szertani felkészültséggel, az 1976, és az 1986.

évi népszámlálás adataiból kiindulva végez—

te el a termékenységi, halandósági és ván- dorlásí hipotézisek kidolgozását. Dolgozatá- ban kitért a népesség-előreszámitásoknak a tervezésben történő felhasználására, első—

sorban az egészségügyi és oktatási ráfordí—

(2)

308 ^{SZEM LE}

tások. a munkaerő-tervezés. a lakásépítés és a közlekedés terén.

A dolgozatokhoz főként fejlődő országbeli statisztikusok szóltak hozzá, a legnagyobb érdeklődést azok a módszerek váltották ki.

amelyek népszámlálási adatok alapján be—

csülik meg a hiányos népesedési statisztiká—

val rendelkező országok különböző demog—

ráfiai paramétereit. __

A technikai kooperáció lehetőségeivel fog- lalkozó ülésen főleg az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint egyéb nemzetközi szervezetek (Arab Liga, Európai Gazdasági Kö- zösség) és néhány fejlett ország képviselői tartottak előadást. illetőleg nyújtottak be anyagot. A nemzetközi szervezetek anyagai elsősorban a népszámlálások hasznosulásá- nak lehetőségeit, fontosságát hangsúlyoz—

ták, és ezzel kapcsolatban több említés tör—

tént a népszámlálási kérdőívek tartalmáról.

arról. hogy olyan országokban, ahol a nép- számlálás a legfontosabb és gyakran az egyedüli adatforrás a társadalomra vonatko- zóan, milyen ismérvek tudakolása célszerű ahhoz, hogy a lehető legteljesebb informá—

ció álljon rendelkezésre a népességről, a la- kásokról, a társadalom szerkezetéről és az egyes népcsoportokróil.

A népszámlálás eredményeinek lehetséges felhasználási területeit a fejlődő országokra vonatkozóan 5. H. Suliman, az ENSZ Statisz- tikai Hivatalának munkatársa foglalta össze.

Mary Chamíe, ugyancsak az ENSZ Statisz- tikai Hivatala munkatársának dolgozata a különbözőtórsadalmi (népesség-) csoportok.

elsősorban a nők helyzetének vizsgálatához szükséges népszámlálási információk rend- szerezésével foglalkozott, majd áttekintette az egészségi helyzet és a fogyatékosság vizsgálatát az egyes országok népszámlálá—

saiban.

Az ENSZ Statisztikai Hívatalából származó másik dolgozat a technikai együttműködés tartalmi kérdéseit taglalta, elsősorban a rep- rezentatív módszer felhasználásának, a fa- galmak és a definíciók kialakitásának kér—

déskörében, kitérve az oktatás megszervezé-

sére is. _

Aamo Laihonnen, a finn Központi Statisz—

tikai Hivatal munkatársa az 1985. évi finn- országi népszámlálás adatainak terjeszté- séről tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy míg a korábbi népszámlálások adatainak publikálása népszámlálási kiadványokban történt, a legújabb népszámlálás után a hangsúlyt különleges, a helyi közigazgatási hatóságokat és intézményeiket megfelelőkép- pen segitő, kiszolgáló táblacsomagok össze- állítására helyezték. Ezeket pénzért árulták és jelentős bevételre tettek szert.

Az állami és a magánszektor tervezési cé- lú adatigényeinek kielégítésével, a népszám—

lálások e tekintetben meglévő lehetőségei—

vel foglalkozó ülésszakon Nyitrai Ferencné dr. előadása a népszámlálás gazdasági és társadalmi tervezésben való felhasználásá—

nak magyar vonatkozásait fejtette ki. Átte- kintette (: népszámlálások során tudakolt is- mérveket, tárgyköröket, foglalkozott a mik—

rocenzusok tervezésben való felhasználásá- val. Részletesen szólt a népszámlálás ada—

tainak felhasználásáról a lakáshelyzet és a lakásgazdálkodás tervezése, a foglakozta- tottság elemzése. tervezése, valamint a né- pesség—előreszámítások terén. Végezetül azokkal az új tendenciákkal foglalkozott.

amelyek a népszámlálásnak a tervezésben történő felhasználása tekintetében kialaku-

lóban vannak.

Kiemelte — többek között —, hogy a jö—

vőben sokkal erőteljesebben össze kell kap—

csolni az elemzést és tervezést. ami az adat—

felhasználás bővülését, gazdagodását kíván- ja majd. A feldolgozások gépesítése, a szó—

mítógépes technika elterjedése egyre inkább lehetővé teszi, hogy a felhasználók a nép—

számlálás és a mikrocenzus adatait gépi adathordozón kapják meg és igényeik, szük—

ségleteik szerint maguk dolgozzák fel.

A népesség—nyilvántartás országos adat—

állományának kialakulása szükségessé teszi a célzott, egy—egy témát részleteiben feldol—

gozó, kiegészitő vizsgálatok végzését.

E. ]. Spar, az egyesült államokbeli Market Statistics nevű magáncég elnöke a népszám—

lálási és egyéb összeírási adatoknak a mar—

ketingben történő felhasználásával foglal- kozó előadásában hangsúlyozta, hogy a né- pességi összeírások főleg olyan kérdések megválaszolásában játszanak fontos szere—

pet, mint a hirdetések helye, az elérni kivánt vevőkör területi megoszlása, az üzletek terü—

leti elhelyezkedése stb.

Az Egyesült Államok tapasztalatait több más tanulmány is érintette. M. L. Turner Ir.

egyik dolgozata például részletesen ismertette az adatátadások különböző technikai módjait, és azt is, hogy a Népszámlálási Hi- vatal (Bureau of Census) milyen módon pro- pagálja adatait a lehetséges felhasználók körében. A Népszámlálási Hivatal egy másik dolgozata azt az egységes mikroszámitógé—

pes rendszert mutatta be, amely a számítá—

gépek kezelésében viszonylag járatlanok szá- mára is lehetővé teszi népszámlálási adatok sokféle feldolgozását az e célra kidolgozott programcsomagok alapján.

A konferencián sokat foglalkoztak az új technikák fejlődő országokbelí felhasználha- tóságával is. Ez részben különböző demon—

strációk formájában történt. amelyek során elsősorban a grafikus módszerekre, a sta—

tisztikai és demográfiai mikroszámítógépes programokra, személyi számítógépes programokra és egyéb elemzési lehetőségekre tér- tek ki. A demonstrációkat a fejlett, ,,donar"

(3)

SZEMLE

országokból, elsősorban az Egyesült Álla—

mokból érkezett szakemberek tartották a magukkal hozott berendezéseken. (Ezeket vé- gül az egyiptomi statisztikai hivatalnak aján—

dékozták.)

309

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a konferencia hasznos volt, sok segítséget adott a jelen levő fejlődő országok statisztikusai- nak. Hozzájárult ahhoz is, hogy a népszám—

lálások fontosságára felhivja a részt vevő országok szakértőinek figyelmét, és új alkal- mazási lehetőségeket is feltárt.

JUBlLEUMl ÚNNEPSÉG ÉS TUDOMÁNYOS ULÉSSZAK A MARX KÁROLY KOZGAZDASÁGTUDOMÁNYl EGYETEMEN

MELEGA TIBORNÉ DR.

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem 1988. november 16. és 18. között ünnepelte alapításának 40. évfordulóját és egyúttal a magyar közgazdasági felsőokta—

tás 130 éves jubileumát.

Az ünnepségsorozat jubileumi és díszdok- toravató tanácsülésserl kezdődött. Az ünnep- séggel párhuzamosan nyitották meg az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Hivatal (lLO) könyv- kiállitását. a ,,Marx Károly Közgazdaságtu- dományi Egyetem tankönyvei" cimű és a ..130 éves a magyar közgazdasági felsőoktatás"

című kiállításokat. A következő két napon ,,Közgazdaság és reform" cimmel tudomá—

nyos ülésszakot tartottak.

Az Egyetemi Tanács jubileumi és díszdok- toravató nyilvános tanácsülésén számos ven- dég vett részt. Jelen voltak a gazdasági élet, a közgazdasági és a társadalomtudományi kutatásokkal foglalkozó intézetek képviselői.

A Központi Statisztikai Hivatalt a hivatal el- nöke Nyitrai Ferencné dr. államtitkár. cimze—

tes egyetemi tanár képviselte. A meghivot—

tak között foglaltak helyet a magyar tudo—

mányegyetemek és a közgazdasági felsőok- tatási intézmények. valamint számos külföl—

di egyetem vezetői, oktatói. Unnepi beszé- det: tartottak: Csáki Csaba. a Magyar Tudo- mányos Akadémia levelező tagja, rektor ,,A Marx Károly Közaazdaságtudományi Egye- tem 40 éve" és Nyers Rezső címzetes egye—

temi tanár, tudományos tanácsadó ..A ma—

gyar gazdaság rövid távú kilátásai és a re—

formpolitika" címmel.

Csáki Csaba áttekintette hazánk közgaz- dászképzésének történetét. amelynek kezde—

tei a XVI". századba nyúlnak vissza. A hazai egvetemi szintű közgazdászképzés kez- detének a József lpartanodában 130 évvel ezelőtt létrejött kereskedelmi és közgazda—

sáai szakokat tekintjük — mondotta. Önálló közaazdaságtudományi egyetemet azonban csak 1948-ban alapítottak. Az egyetem lét—

reiöttében kiemelkedő szerepe volt az első rektornak, Rudas László filozófusnak. A 40 éves fennállás alatt az egyetem rektorai va- lamennyien ránk haayták iobbitó szándékuk eredményeit, továbbfejlesztették és korsze,

rűsítették, refarmálták egyetemünk oktatá—

sát, Napjainkban a képzés korszerűsítése új szakaszába lépett. Ennek keretében foly—

tatódik az alapvetően fontos tárgyak struk—

turális és szemléleti megújulása és a nem—

zetközi és a hazai tudományos fejlődés ha—

tására az új diszciplinóknak az oktatásban való megjelenése. Ezt kíséri a képzés techni—

kai oldalának fejlesztése is. Eközben azokat a fogyatékosságokat, amelyek az ötvenes évek közepéig jellemezték az egyetemi mun—

kát, folyamatosan felszámoltuk. Az oktatási tevékenység mellett kellő hangsúlyt kapott a tudományos kutatás is. Oktatóink nagy számban vettek részt a közgazdasági és tár—

sadalmi életünket érintő reformok kidolgo- zásában. Az elmúlt években sikerült az egyetem nemzetközi kapcsolatait mind a szocialista, mind a tőkés országokkal tovább- fejleszteni: a világ több mint 30 egyetemé- vel van együttműködési szerződéssel is meg—

erősített kapcsolatunk.

Az egyetemünkön folyó oktatási reform célja a szocialista piacgazdaság egyetemi és főiskolai szintű közgazdasági szakemberek—

kel való ellátása. A reform alapelveit a gaz—

dasági felsőoktatás társintézme'nyei is elfo- gadták. így ezen az alapon kialakulhat a gazdasági felsőoktatás integrált rendszere.

A marxizmus klasszikusainak -— akik néze- teiket maguk is más nézetrendszerekkel vi—

tatkozva fejlesztették ki és fejlesztették to—

vább — haladó hagyományai nyomán meg akariuk ismertetni hallgatóinkkal a világban létező társadalmi és gazdasági eszmerend- szereket is. E munkában alapvetően az egye- temünkön dolgozó különböző generációkhoz tartozó oktatókra kivánunk támaszkodni. de együtt kivánunk működni mindazokkal, akik részvételükkel vagv észrevételeikkel segíteni al—"áriák a közgazdászképzés korszerűsítését.

a képzés feltételeinek javítását és a végző—

sök foglalkoztatásával azok friss ismereteinek felhasználását.

Nyers Rezső előadói beszédében jelenle- ai aazdasági helyzetünk rövid elemzéséből indult ki. A magyar gazdaságnak két válság- tényezővel kell megküzdenie: a termelési