• Nem Talált Eredményt

A fejlődő országok mint késztermék-exportőrök

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A fejlődő országok mint késztermék-exportőrök"

Copied!
18
0
0

Teljes szövegt

(1)

mom: A FEJLÖDÖ ORSZÁGOK 471

kolják, hanem —— és nem utolsósorban — az a tény, hogy a szocialista országok ex—

portcikkei egyre többször kerülnek szembe a fejlődő országokból származó konkur- rens termékekkel. Az elemzés tehát segítséget nyújthat egyrészt a szocialista orszá—

gok ipari exportja szakosodási irányának meghatározásához. a nem kivánatos piaci ütközések tompitásához vagy megelőzéséhez, másrészt — mindenekelőtt az exportra torientálódó és ennek sikerét döntően az ipari kivitel dinamikus növelésétől váró szocialista gazdaságok esetében — annak a háttérnek, nemzetközi gazdasági kör—

nyezetnek a felvázolásához, amelyben az exporttörekvések a következő években ki—

bontakozhatnak. Ennyiben nemcsak a termelés szerkezetének kívánatos (lehetsé—

ges) irányú javításához járulhat hozzá, de a nyolcvanas évek első felében esedékes beruházási döntések megalapozásához is.

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A vizsgálat statisztikai alapját a fejlődő országoknak az OECD-országokba irá—

nyuló iparcikk-kivitelére vonatkozó adatok képezik. Természetesen ez közel sem ad teljes képet a fejlődő országok késztermékkivitelében bekövetkezett változásokról, hiszen a fejlődő országok a szocialista országokba is exportálnak iparcikket, és ezek képezik egymás közti kereskedelmük nem elhanyagolható hányadát. Az eu—

rópai KGST—országok ugyan némely fejlődő ország legjelentősebb iparcikkvásárlói, de ez a késztermékexport igen szerény értéket képvisel: 1973—ban 760, 1977-ben 1158 millió dollárt tett ki,1 szemben az OECD-országok 21,7, illetve 41.7 milliárd dolláros iparcikkimportjával. A fejlődő országok egymás közti kereskedelmében is jelentősebb a késztermékek szerepe, mint a KGST-országok viszonylatában.

A többnyire hasonló termelési és exportszerkezet, a szűk piacok, a nem egy or- szágban továbbra is erőteljes protekcionista iparpolitika belátható időn belül nem teszi reálissá azt az elképzelést, hogy a fejlődő országok ipari munkamegosztásá—

nak fő formája az egymás közti kereskedelem legyen. Nem szorul bizonyításra, hogy a fogyasztási jellegű iparcikkek fő piaca a fejlett tőkés országokban található (már csak a hasonló kínálati szerkezet miatt is), és ez a helyzet az ipari féltermékeknél vagy gépeknél is. Egy UNCTAD-tanulmány szerint a fejlődő országok önellátott- sági foka tehergépkocsiban 11, autóbuszban 15, traktorban 9, személygépkocsiban 85, rádióban 17, gépkocsiabroncsban 14.6, vas- és acélipari gyártmányokban 12 százalék, a többi gépipari jellegű termékben pedig 10 százalék alatti.2

Különösen figyelemre méltó a gépipari nemzetközi munkamegosztásban kibon- takozó tendencia: a fejlődő országok gépipari kivitele 1955 és 1970 között 0.1 mil- liárd dollárról 1.4 milliárdra nőtt. A hatvanas évek végéig a fejlődő országokba irá- nyuló gépkivitel meghaladta a fejlett tőkés országokba irányulót. 1970—ben a két fő reláció nagyjából egyensúlyba került. utána pedig — éppen a gépipari export gyors növekedésének időszakában — a fejlett tőkés piac lett a gépipari kivitel leg- fontosabb átvevője (1976-ban már a fejlődő országok gépipari exportjának kereken kétharmada ide irányult).3 A fejlődő országok OECD-piacokra irányuló késztermék- kivitelének elemzése tehát nemcsak indokolt. hanem a fejlődő országok iparcikk—

exportja általános jellemzőinek feltárására is alkalmas.

Vizsgálatunk az 1970—1977. évekre terjed ki. Az 1977 utáni időszakra tanulmá—

nyunk megírásakor még nem állt rendelkezésre teljes adatsor, de az elemzés ki-

terjesztését megnehezítette volna az is, hogy az OECD megfelelő statisztikáiban

1 Monthly Bulletin of Statistics. 1979. május. (Special Table D.) 2 Handelsblatt. 1980. július 4.

3 Handbook of International Trade Statistics. 1977. Supplement. UN. New York. 1978.

(2)

472 mom ANDRÁS.

1978-tól megváltoztatták a SlTC (Standard International Trade Classification) 2. má—

dosított változata alapján a gépipari termékeket tartalmazó 7 árufőcsoportbontá—

sát.

Célszerűnek tűnt az 1970 és 1977 közötti időszakot két részre osztani. 1973 mint közbenső év választása nemcsak abból adódott, hogy ,.középen" helyezkedik el, ha-

nem elsősorban abból a meggondolásból származott. hogy az 1973 előtti és utáni világgazdasági környezet között jelentős különbségek mutathatók ki. lgy a késztern

mékexport fő sajátosságait vizsgálhattuk egyrészt egy olyan időszakban, amikor a világgazdaság nyugodt volt. és dinamikusan fejlődött, másrészt egy ezt követő olyan periódusban, amikor számos nemzetközi gazdasági feszültség megjelenése, tartós—

sá válása, a legfontosabb felvevő piacok recessziója, illetve keresletének lanyha növekedése, strukturális problémák és ebből adódó importkorlátozások, fizetési nehézségek, valamint az ezek részleges vagy teljes felszámolását elősegítő .,agresz- sziv" exportpolitika és ennek következtében a világpiaci verseny éleződése vált jel-

lemzővé. .

A késztermékexport körébe — az általános nemzetközi gyakorlattal egyezően

— a SlTC négy fejezetének

5. Vegyipari termékek

6. Alapanyaguk szerint csoportosított ipari termékek 7. Gépek és szállitóberendezések

8. Különféle iparcikkek

adatait vontuk be. Nem emeltük ki a 68—as csoportot (Szinesfém), amelybe több- nyire kevéssé megmunkált fémek tartoznak. E csoport késztermékexporton belüli jelentősége az elmúlt évtizedben csökkent, torzító hatása nem jelentős. A vizs- gálat során kétszámjegyes bontást alkalmaztunk mindazon fontosabb késztermék—

csoportok esetében. amelyekben a fejlődő országok exportja számottevő, illetve ahol az export dinamikája ezt megkövetelte. (A táblákban —- az egyszerűség kedvéért — az egyes áruosztályokat, főcsoportokat a SlTC-kódszámokkal jelöltük). Ezek:

65. Textilanyagból készült fonalak. méteráru, konfekcióáru és hasonló termékek 67. Vas és acél

71. Gépek nem elektromos meghajtással

72. Elektromos gépek, készülékek és felszerelések 84. Ruházati cikkek

85. Lóbbelik

86. Szakmai, tudományos és ellenőrző műszerek; fényképészeti és optikai cikkek, órák, ébresztő órák.

A fejlődő országok körét az OECD klasszifikációja alapján értelmeztük. Fejlődő országnak tekintettük Európában Jugoszláviát, továbbá Gibraltárt, Máltát és Cip—

rust; Afrikában a Dél—afrikai Köztársaság kivételével, Amerikában az Egyesült Álla-

mok és Kanada kivételével, Ázsiában Japán és az ázsiai szocialista országok (Kínai

Népköztársaság. a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Vietnam és Mongólia)

kivételével valamennyi országot (Közel—Kelet lránnal bezárólag és a Távol-Kelet

bontásban).

A szocialista országok adatai az európai KGST-országokra vonatkoznak, és

nem tartalmazzák a két német állam közötti kereskedelem adatait.

A tanulmány egységes statisztikai bázisra támaszkodik. Ezt azzal biztosítottuk, hogy valamennyi tábla adatait OECD-kiadványokból vettük, illetve ezen adatok

alapján számítottuk.4

* OECD Statistlcs of Foreign Trade. Series B. Trade by Commodities. Country Summaries 1971—1978.

évi kötetei.

(3)

A FEJLÖDÖ ORSZÁGOK 473

A FORGALOM ALAKULÁSA ÉS SZERKEZETE

A fejlődő országokból az OECD—országok 1970-ben alig 10, 1973-ban 21.7, 1977-ben 41,7 milliárd dollárért importáltak ipari készterméket. A fejlődő országok—

nak az OECD—országokba irányuló teljes exportjóban a késztermékek részesedése 1970-ben 222 százalékot tett ki. 1973-ban 252 százalékra nőtt. majd 1977-ben 18.6 százalékra esett vissza. A visszaesés egyérteiműen az időközben jelentősen meg- változott őrarónyokkal magyarázható. A fejlődő országok iparcikkeinek órót ugyanis nem lehetett olyan mértékben növelni. mint amilyen mértékben a fejlődő vilóg OECD dett. (A fejlett tőkés országok sokkal fejlettebb ipara sem volt képes a kivitelben az importált olaj órának növekedését kompenzáló áremelkedést elérni.)

Az a tény, hogy a fejlődő országok késztermékexportja 1973 és 1977 között meg—

kétszereződött. bizonyítja, hogy dinamikus folyamatról van szó, és ily jelentős for- galom esetében az export megkétszereződése mindenképpen figyelemreméltó ered- mény. Különösen azt kell hangsúlyozni. hogy ez a növekedés abban az időszakban következett be, amikor a fejlett tőkés országok gazdaságát recesszió sújtotta, és a piacok felvevőképessége jóval kisebb mértékben nőtt. mint a megelőző időszakban.

Az utóbbi években olyan vélemények is napvilágotlóttak, hogy a feldoigozó ipari export jövőbeli növelésének egyre tekintélyesebb korlátjai alakulnak ki. Ezt azonban az 1. tábla adatai nem igazolják. Nemcsak a késztermékpiac 1973 és 1977 közötti, kereken 20 milliárd dolláros bővülése mond ennek ellent. hanem a szóza—

lékos adatok is. Ezekből látható, hogy a fejlődő országok részesedése a fejlett tőkés orsza'gok késztermékimportja'ből 1970 és 1977 között folyamatosan nőtt.

1. tábla

A fejlődő országokból származó késztermékímport

Millió dollár A késztermékímport százalékban Terület

1970 ] 1973 I 1977 1970 1973 1977

OECD—országok . . . . . 10 085 21 741 41 718 7,5 8.7 9.7

Ebből:

Egyesült Államok . . . . 3 609 8178 17 300 13.9 182 22,0

Japón . . . . . . . 995 2 993 3 833 17,7 26,0 26,2

Európai Gazdasági Közös-

ség . . . . 4 402 8 240 15 361 6.8 6.4 6.9"

Ebből:

Német Szövetségi Köz—

tórsasóg . . . . . 1 222 2 503 5 161 7.0 7.9 9,0

Franciaország . . . . 551 1 030 2 097 4.6 4,3 5,1

Olaszország . . . 632 1 003 1 569 8.2 7.3 7.5

Nagy-Britannia . . . . 1 158 2 075 3 372 10,5 9.5 9.1

1

A legfontosabb tőkés piacok között nagy különbségek vannak. Az OECD-orszá- gok ótlaga felett mindössze az Egyesült Államok és Japán mutatója helyezkedik el, igaz mindkettő többszöröse az átlagnak. Az Egyesült Államok késztermékimportjő- ban a fejlődő országok részesedése a hetvenes években folyamatosan és jelentő-

sen nőtt, és 1977—ben már 22 százalékot tett ki. Ennél is magasabb, egynegyed fe-

letti a japán adat, ez az arány azonban már az 1970—1973. években kialakult. 1973 és 1977 között a fejlődő országok részesedése a japán késztermékimportban gya-

korlatilag változatlan maradt.

(4)

474 INOTAI ANDRÁS

Meglepő és némi magyarázatot igényel az Európai Gazdasági Közösség (a

Hetek és Nagy—Britannia) behozatalának alakulása: teljes késztermékimportjában a fejlődő országok részesedése szerény, és az 1970—1977. években - 1973. évi ót—

meneti csökkenés mellett — szinte nem változott. (A Közösségnek az afrikai orszá- gokkal kötött preferenciális egyezménye — legalábbis egyelőre, és minden bizonnyal az érintett afrikai országok késztermékeinek igen gyenge versenyképessége miatt — e téren nem érezhető.) A nyugat-európai integráción belül csak a nyugatnémet importban nőtt folyamatosan a fejlődő országok részesedése, de még itt sem éri el a 10 százalékot. A franciaországi részesedés valamennyi felsorolt tőkés országénál alacsonyabb. és az általa vázolt folyamat sem ellentmondásmentes. Ugyanakkor —

a nemzetközi trenddel ellentétben —— 1970 és 1977 között csökkent a fejlődő országok

részesedése az angliai és az olaszországi késztermékimportban. Az általában ala- csony nyugat—európai mutatók kétségkívül kapcsolatban vannak azzal, hogy a fej—

lődő országok által is exportált iparcikkek jelentős részét e térség országai a vám-

mentes egymás közti (intem) forgalomból, továbbá a KGST-országoktól. illetve

Dél—Európából szerzik be. Nagy—Britannia ilyen jellegű importjának visszaesése pe- dig nem független a szigetország gyarmattartói kapcsolatainak gyengülésétől, a

kontinentális Európa felé fordulásától. valamint EGK-tagságától.

A vázolt arányokkal kapcsolatban érdemes rámutatni arra, hogy a fejlődő or- szágok aránya a késztermékimportban azoknál az országoknál (Egyesült Államok, Japán, Német Szövetségi Köztársaság) nő, amelyek a többirányú vizsgálatok követ- keztetései szerint a nemzetközi strukturális fejlődés élvonalában helyezkednek el.

Ugyanakkor a strukturálisan lemaradónak minősített gazdaságok (elsősorban Nagy- Britannia és Olaszország) késztermékimportjára a fejlődő országok relatív kiszo- rulása jellemző. Az adatok arra utalnak, hogy a gazdasági szerkezet változásának gyorsasága és iránya, valamint a fejlődő országokkal kialakított nemzetközi ipari munkamegosztás között meghatározott kapcsolat van. Az utóbbi szükségét fokozot- tan érzik a fejlett gazdasági struktúrájú országok, ésa fejlődő országokkal kifej—

'lesztett ipari munkamegosztás egyben egyik lendítője a szerkezeti á'talakulásoknak.

A fejlődő országok iparcikkkiviteli lehetőségeit azonban nemcsak a fő felvevő- piacok eltérő szerkezete árnyalja. hanem az egyes felvevőpiacok különböző nagy-

saga IS.

2.tábm

A legfontosabb késztermékimport-píacok jelentősége

(az OECD-országok fejlődő országokból származó késztermékimportja : 100)

1970. 1973. 1977.

Terület —NMW W Ari—i—WWMÉ

évben

Egyesült Államok . . . 35,8 37,6 41.5

Japán . . . . . . . . . . 9.9 13.8 9.2

Európai Gazdasági Közösség . . 43,7 37,9 36.8 Ebből:

Német Szövetségi Köztársaság 12,1 11.5 12,4

Franciaország . . . 5.5 4.7 5.0

Olaszország . . . 6.3 4.6 3.8

Nagy-Britannia . . . 11.5 9,5 8.1

A 2. tábla adatai arra utalnak, hogy az Európai Gazdasági Közösség és az Egyesült Államok a fejlődő országok késztermékexportjának legfontosbb piacai. A kettő között 1970 és 1977 között helycsegÉ-e következett be: a korábban vezető Eu-

(5)

,:A FEJLÖDÖ ORSZÁGOK 475

*rópai Gazdasági Közösséget az Egyesült Államok arányában és méretében is meg—

előzte.5 A fejlődő országok iparfejlesztési és partnervólasztósi stratégiája szempont—

jából nem hanyagolható el az a tény, hogy 1977-ben a fejlődő országok által ex- portált késztermékeknek több mint kétötödét az Egyesült Államok vásárolta meg.

Második helyen — mennyiségileg lényegesen alacsonyabb szinten — a Német Szö- vetségi Köztársaság óllt, amelyet Japán és Nagy-Britannia követett. A szerkezeti prob- lémákkal küzdő nyugat—európai országok térvesztése az adatok szerint egyértelmű.

A legfontosabb tőkés piacok közötti átrendeződés alig változtatott azon a tényen, hogy a három tőkés gazdasági ,,nagyhatalom" (Egyesült Államok, Japán, Európai Gazdasági Közösség) változatlanul a fejlődő országok késztermékeinek döntő vó- sórlója (a kivitelnek közel 90 százalékát vásárolták meg).

A továbbiakban arra keresünk választ, milyen jellegű óruszerkezeti változások kísérték az említett átrendeződést.

ÁRUSZERKEZETI SAJÁTOSSÁGOK

A fejlődő országok OECD—országokba irányuló késztermékexportjónak éruszer- 'kezete 1970 és 1977 között jelentősen átalakult. A legkézzelfoghatóbb változás, hogy a korábban egypilléres exportszerkezet kétpilléressé vélt, és a hetvenes évek trend- je arra utal. hogy a nyolcvanas évek elejétől—közepétől ha'rompilléressé alakulhat.

3. tábla

A fejlődő országok késztermékkivítelének áruszerkezete

(százalék)

-- N ' t

OECD—országok gürizik Japán SzöveeTseégi

Osztály ' Közta rsa ség

1970 ! 1973 I 1977 1970 1977 1970 1977 1970 1977

SlTC 5 . . . . . . . 6.7 5.1 5.2 5.5 3.4 49 9.0 3.8 2.8

SlTC 6 . . . . . . . 59.2 48.1 37,1 39.5 27,9 81 ,1 48,5 64,5 36,4

SlTC 7 . . . . . . . 9.5 16.5 19,8 16.1 26.5 4.0 139 6.3 146

SlTC 8 . . . . . . . 24.6 30.2 37.9 38.8 42,1 99 28,6 25,4 46,3

$ch 65 . . . . . . . 9.7 119 8.8 9.6 4.7 8,1 10.8 12 8 133

5ch 67 . . . . . . . 3.1 32 2.6 2.1 2.9 6.6 2.7 2.3 2.0

5ch 71 . . . . . . . 2.0 2.8 3,8 2.3 3.7 O,4 4,3 2.3 4.2

5ch 72 . . . . . . . 6.3 11.2 13.3 13,0 20.8 2.8 8.7 2.9 8.6

SlTC 84 . . . . . . . 13.0 17.5 20.5 18,8 192 5.3 155 17,3 33,8

SlTC 85 . . . . . . . 1.6 2.7 4.0 24 6.0 . 2.4 1.4 2.4

SlTC 86 . . . . . . . 05 0.9 2.4 0.5 2.9 0.4 2.1 0,3 2,0

Megiegyzés. A SlTC 5 SlTC 8 osztályok összege esetenként eltér too—tól a szózalékszúmítúsnól alkal—

rmazott kerekítések miatt.

1970—ben az alapanyaguk szerint csoportosított ipari termékek (SITC 6) adták a _ kivitelnek közel 60 százalékát, a különféle iparcikkek (SITC 8) pedig nem egészen egynegyedét.1977-ben az utóbbi valamivel meg is előzte az előbbit (379. il—

letve 37,1 százalék). E vóltós úgy következett be. hogy a SlTC ó termékeinek ex-

5 Az amerikai késztermékimporthpíac látványos bővülése () fejlődő országok késztermékei számára el- fentmondani látszik azoknak a nézeteknek, amelyek szerint e piac protekcionista természete akadályozná a nemzetközi kereskedelem fejlődését. Az amerikai protekcionizmus szelektív jellegű, vagyis meghatáro- zott. az amerikai termelők érdekeit jelentősen sértő importot érinti. A vizsgált időszakban a fejlődő orszá—

fgokból származó késztermékek vagy jellegük, vagy mennyiségük miatt nem váltották ki a protekcionizmus erősödését. illetve esetenként olyan versenyelőnyökkei rendelkeztek. hogy az akadályok ellenére sikerrel tor- totta'k meg vagy bővítették piaci pozícióikat.

(6)

476 lNOTAi ANDRÁS/4

portja 7 év alatt mintegy két és félszeresre (6 milliárd dollárról 15,5 milliárdra), a SlTC 8 termékeké ugyanakkor közel hat és félszeresre (2.5 milliárdról 15.8 milliárd-

ra) nőtt. Ennél is jelentősebben (az 1970. évi nem egészen 1 milliárd dollárról 1977-

ben 82 milliárdra, 8.6- szeresre) nőtt az OECD--orsza'gokba irányuló gépipari export értéke. részesedése a feldolgozó ipari kivitelen belül 9.5 százalékról 19,8 százalékra—;

emelkedett (Lásd a 3. és a 4. táblát.)

4. tábla

Egyes országok fejlődő országokból származó késztermékimportia ágazatonként

(miliiő dollár)

Egye- Európai Német

OECD- sült Gazda- Szövet— Fran- Olasz- Nagy-

Osztóly Év országok ÁIla- Japán sági ségi cia- ország Britan—

mok Közös- Köztór- ország nia

ség' saság

SlTC 5 . . . . . . 1970 673 199 49 187 47 46 31 85

1973 1 110 278 136 453 105 97 57 108

1977 2 173 594 344 837 144 169 136 202

SlTC 6 . . . . . . 1970 5 970 1 427 807 2 464 788 445 554 716

1973 10 467 2 714 1 997 4 729 1 201 659 787 1 022 1977 15 489 4 833 1 859 7 021 1 877 1 014 988 1 460

SlTC 65 . . . . . . 1970 982 346 81 292 157 30 61 140

1973 2 597 589 557 1 035 414 83 140 2481:

1977 3 667 808 415 1 825 711 209 232 366

SlTC 67 . . . . . . 1970 314 75 66 139 28 59 50 2"

1973 691 284 58 278 74 75 98 16

1977 1 092 510 103 366 102 123 85 25

SlTC 7 . . . . . . 1970 958 581 40 162 77 22 28 97

1973 3 595 2 183 219 899 263 105 90 258—

1977 8 240 4 587 534 2 221 753 302 265 512'

SiTC 71 . . . 1970 199 83 4 56 28 11 6 44

1973 604 247 57 242 78 22 14 101

1977 1 593 640 163 591 215 56 61 202'

SlTC 72 . . . . . . 1970 631 469 28 72 36 7 17 38

1973 2 442 1 763 141 423 136 45 57 128*

1977 5 530 3 606 333 1 211 444 147 150 252

5ch 3 _ _ _ _ _ _ 1970 2 484 1 402 99 431 310 38 19 260

1973 6 569 3 003 641 2 159 934 169 69 687

1977 15 816 7 286 1 096 5 282 2 387 612 180 1 198

snc 84 _ _ _ _ _ _ 1970 1 315 679 53 271 212 19 4 138'

1973 3 798 1 501 415 1 451 711 92 26 414

1977 8 539 3 325 595 3 476 1 745 328 86 699

s:Tc 85 . . . . . . 1970 165 86 — 23 17 3 - 29"

1973 589 346 34 133 45 12 3 56

1977 1 661 1 037 91 343 122 55 7 99

5ch 86 . . . . . . 1970 51 19 4 9 4 : 2 19

1973 200 72 13 80 33 10 5 27"

1977 994 499 81 276 101 44 14 90-

' 1970-ben Nagy—Britannia nélkül.

Az éruszerkezeti változás azt mutatja, hogy a fejlődő országok egyre inkább a:

bérigényes, valamint a szakképzett munkaerőt foglalkoztató területeken látnak kom—

paratív előnyöket a nemzetközi ipari munkamegosztósban. Ez nagymértékben hason—

lít a szocialista országok egy részében meghirdetett exportstratégióhoz. (A legdur——

vóbb bontóson belül készíthető árucsoport—vizsgálatok —— amelyekre itt terjedelmi okokból és a téma jellegénél fogva nem térünk ki — természetesen jelentős—eltéré- seket tükrözhetnek.) Lényeges változás. hogy az iparban egyértelműen csökkent az;

(7)

.A FEJLÖDÓ ORSZÁGOK 477

——anyagigényes termékek részesedése. A vegyipari cikkek (SlTC 5) részesedése a kész—

termékexporton belül mindig is igen alacsony volt. de még így is feltűnő. hogy a legjelentősebb áremelkedést mutató késztermékek, a vegyipari cikkek aránya 1970

és 1977 között tovább mérséklődött (ó,7 százalékról 5.2 százalékra). Úgyszintén csök-

kenő a textiltermékek (SlTC 65), valamint a vas és acél (SlTC 67) kivitele is.

A három vezető tőkés ország importpiacát vizsgálva szembetűnik, hogy nagy- fokú a hasonlóság a gépimport (SlTC 67) részesedésének emelkedésében: mind- íhárom országnál 10 százalékpont körüli a fejlődő országokból származó gépek im- portjának növekedése. Eltérő mértékben, de növekedett a SlTC 8 árucsoport ré- szesedése is. Mindenütt csökkent viszont -— különböző szintekről, de egyértelműen erőteljesen -— a SlTC 6 árucsoportba tartozó cikkek importja. Az Egyesült Államok fejfődő országokból származó 1970. évi késztermékimportjának áruszerkezete majd—

nem egybeesik a Német Szövetségi Köztársaság és Japán 1977. évi adatával, néhány évvel megelőzve azokat. Ez utóbbi két országnál is az Egyesült Államokhoz hasonló irányú változások várhatók a következő években. Ezek lényege, hogy a vegyes ipar—

cikkek (döntően munkaintenziv késztermékek) részesedésének korábban gyors emel- kedése lelassul. majd magas szinten stabilizálódik. Ugyanakkora legdinamikusabb—

*nak a gépimport bizonyul, amelynek a késztermékimporton belüli részesedése az Egyesült Államokban 1977—ben már majdnem elérte az anyagigényes SITC 6 cso-

portét. Az utóbbi további térvesztése valószínű.

A kétszámjegyű főcsoportok közül kiemelésre kívánkoznak a gépipari ágazatok.

Az Egyesült Államok és a többi tőkés ország közötti importszerkezetbeli különbség fő oka az elektromos gépek (SlTC 72) behozatalon belüli hányadának nagy eltérése Az 1970 és 1977 között megfigyelhető jelentős növekedés azonban már a közeljö—

vőben az 1977. évi amerikaihoz hasonló szerkezet kialakulását teszi valószínűvé.

'Bár a műszerek, optikai cikkek (SlTC 86) részesedése egyelőre igen szerény, figyel—

met érdemel. hogy ennek a nem a gépiparhoz sorolt, de valójában ahhoz közel álló. modern technológiát és szakképzett munkaerőt igénylő ágazatnak a részese- :dése a fejlődő országok késztermékkivitelében 1973 és 1977 között erőteljesen nőtt,

és a növekedés valamennyi feltüntetett tőkés országra külön-külön is érvényes.

Az export áruszerkezetében végbement változások akkor értékelhetők mélyre—

hatóan, ha a legfontosabb tőkés felvevőpiocokon bekövetkezett pozícióváltozás függ- vényében elemezzük őket. Az 5. tábla adatai azt tükrözik, hogy a legfontosabb OECD-országok teljes importjában hogyan módosult a fejlődő országokból származó import részesedése a vizsgált ágazati bontásban. Látható, hogy bizonyos termék—

csoportokban a fejlődő országok közel sem jelentéktelen ellátói a fejlett tőkés or- szágoknak.

A fejlődő országok piaci részesedése a ruházati termékek importjában a legje—

lentősebb: az OECD-országok ruházatitermék-behozatalának (SlTC 84) 1977-ben már több mint kétötöde, ezen belül az Egyesült Államokénak négyötöde, a Japáné- nak több mint kétharmada fejlődő országokból származott. 50 száza'ék feletti az Egyesült Államok. kétharmados Japán cipőimportjában (SlTC 85) a fejlődő orszá- gok részesedése, és alig marad el az 50 százaléktól az amerikai és a japán textil—

importban (SlTC 65).

A tábla adatai nemcsak nagyságuk, hanem növekedési ütemük miatt is rész- letesebb elemzést igényelnek. Ez utóbbi mutatja ugyanis a fejlődő országok tényle- ges előretörését vagy kiszorulását az egyes fontosabb termékcsoportok piacán.

Rendkivül dinamikus növekedés jellemzi a gépek (SlTC 7) és az egyéb ipar-

cikkek (SITC 8) piacán a fejlődő országok exportját. Ezen belül valamennyi vizsgált főcsoportban is ugyanez a tendencia figyelhető meg. Érdemes utalni arra, hogy az

(8)

473 mom ANDRÁS;

OECD—országok elektromosgép-importjában (SlTC 72) a fejlődő országok részesedé—

se 1970 és 1977 között 5.4—ről 132 százalékra, ezen belül az Egyesült Államokban:

20.7-ről 42.4-re, Japánban ó—ról 242 százalékra nőtt. A nyugat-európai adatok úgy——

szintén erős térhódítőst tükröznek, de még 10 százalék alatti sávban. Itt kell meg—"

említeni a fejlődő országok előretörését a műszerek és optikai cikkek (SITC 86) pia—4

cón: a strukturális szempontból vezetőnek tekinthető amerikai piacon e cikkcsoport

importjának több mint egyötöde származik fejlődő országokból.

5. tábla-

A fejlődő országok részesedése

a vizsgált tőkés országok importiából fontosabb árufőcsoportonként

(százalék)

Euró ai Német

OECD- Egg??- Gazdz— Szövet- Fron- Olasz- Nagy-

Osztóly Év orszó- Álla- Japán ségi ségi cia- ország Britan—

gok mok Közös; Köztőr- orszóg nia

seg sosog

SlTC 5 . . . . . . . 1970 46 13.7 4.9 2.9 2.5 3.0 2.6 6.5

1973 4.0 11,3 7.3 2.9 2.9 3,1 2.5 4.9

1977 4.1 10.9 11.5 2.8 1.9 2.8 3.6 4.7

SITC 6 . . . . . . . 1970 13,1 16.9 43.2 12.3 10,9 10,7 19.0 15.2'

1973 13,1 20.5 44.4 103 9.8 8.3 16.7 12.3

1977 12,5 222 40,3 9,9 10,0 8.1 14,8 11,2

SITC 65 . . . . . . . 1970 12.7 30.5 362 8.2 11.0 5.3 14,3 22.8

1973 16.7 37.3 49.11 11,5 151 6.0 15.11 19.6 1977 17.0 45.1 47,9 13,4 17.0 8.8 17.4 18.8—

SITC 67 . . . . . . . 1970 3.1 3,7 23,9 2.7 1.7 4.5 5.1 0.4

1973 4.0 9.4 25,1 2.8 2.6 3,3 7.1 1.7"

1977 4.2 8.5 40,4 2.6 2.5 3,9 4.4 1,5-

SlTC 7 . . . . . . . 1970 1.7 5.2 1.9 0.8 1.4 O,5 O,9 2,7

1973 3.4 10,4 7.0 1.9 2.7 1.1 1.6 3.2"

1977 4.5 12,ó 12.5 26 3.9 1.9 3,0 3.5

SITC 71 . . . . . . . 1970 0.9 2.8 0.3 0.6 1.1 0.4 0.4 2.1

1973 1.5 4.5 3,1 1.2 2.0 O,5 0.6 2.7

1977 2.4 6.8 7,4 1.8 3.1 0.8 1,7 2.9'

SITC 72 . . . . . . . 1970 5.4 20.7 6.0 1.5 2.6 0.7 2.3 4.6

1973 10.6 l 39,2 17,6 3.6 5,0 2.3 4.1 62

1977 132 42,4 242 5.8 8.2 4,0 6.6 8.2

SITC 8 . . . . . . . 1970 132 289 157 6.1 11.8 2.5 3.1 189

1973 17,3 36.5 31 .9 113 15.5 5.3 5.6 209"

1977 22.5 48 8 399 14.7 20,4 9.6 9.1 22.7

SITC 84 . . . . . . . 1970 27,3 53.5 58.2 13.1 20.6 7.3 4,1 44,4' 1973 36,5 692 72,7 25,1 27,9 15.7 13.3 50.61 1977 42,8 80,6 68,5 312 36,8 25.3 25.5 52.25

SITC 85 . . . . . . . 1970 11,3 13.7 . 5.1 6.9 4.3 . 29.9'

1973 21,1 320 60,7 11.0 8.4 9.2 20,0 27.1

1977 29.4 552 679 12.9 11.3 12.5 19.4- 26.50

SlTC 86 . . . . . . . 1970 1.3 2.9 2.0 0.6 09 0,3 0.8 2,9

1973 27 62 3.3 2.1 3.4 1.3 1.0 39"

1977 7.1 21 ,2 11,8 3.9 5.3 3.0 1.8 7.1

* 1970—ben Nagy—Britannia nélkül.

Az előbbiekkel szemben a fejlődő országok piaci térvesztése figyelhető meg az anyagigényes termékcsoportokban. A fejlett tőkés országok vegyipari lmportjóbcm (SITC 5) a fejlődő országok amúgyis minimális szerepet játszanak, de figyelemre méltó, hogy 1970 és 1977 között -— Japán és Olaszország kivételével -— mindenütt mérséklődött importbeli súlyuk. Az olapanyoguk szerint csoportosított ipari termé-—

(9)

A FEJLÖDÖ ORSZÁGOK 479

kek importjában (SITC ó) ugyancsak némileg csökkent a fejlődő országok része-

sedése, ami döntően nyugat—európai pozícióvesztésükből fakad. (A visszaesés oka egyrészt az Európai Gazdasági Közösségen belüli forgalom vámmentességéből szár—

mazó előnyök, másrészt a szállítási nehézségek, harmadrészt - és nem utolsósor—

ban — a kelet—nyugati kereskedelem erőteljes növekedése ebben (: termékcsoport—

ban.) A SlTC 6 csoporton belül azonban továbbra is emelkedik a fejlődő országok részesedése a textilpiacon (Nagy-Britannia kivételével).

A 3. és az 5. tábla mutatóinak összevetése arra utal, hogy a fejlődő országok késztermékexportjának ágazati szerkezetében végbement változások meglehetősen jól követik a különböző ágazatok felvevőpiacain bekövetkezett módosulásokat, il- letve részben már előre vetítik azokat a helyzeteket, amelyek a következő években az egyes termékcsoportok importpiacát jellemezni fogják. Az anyagigényes. sok esetben kontingentált vagy protekcionista intézkedéseket alkalmazó termékpiacok (petrokémia, acélipar stb.) kikerülését és pótlását azonban nemcsak a változó hely- zethez való gyors alkalmazkodási képesség teszi lehetővé, hanem az is, hogy az elmúlt évtized során a fejlődő országok iparfejlettségi szintje — legalábbis az ipar—

cikkexportőri pozíciókat szerzett országokban —— számottevően emelkedett. lgy mó—

dosult az egyes fejlődő országok versenyelőnye: ma már közel sem csak a szak- képzetlen munkát igénylő és az elsődleges feldolgozottsági fokot megtestesítő ter- mékeknél mutatkozik (sőt, egyesekben közülük éppen megszűnőben van). hanem a műszaki fejlettség magasabb szintjét reprezentáló, szakképzett munkaerőt, jelen- tős kutatási—fejlesztési erőfeszítéseket igénylő ágazatokban is.6

Egy korábbi vizsgálat bizonyította már, hogy a műszakilag fejlettebb termékek nemzetközi piacán a versenyelőnyök közel sem csak bérelőnyökből fakadnak, hanem mindinkább a szorosabb vállalati együttműködés eredményeként jelennek meg.

lgy nem véletlen. hogy a fejlődő országoknak a fejlett tőkés országok műszakilag érzékenyebb importpiacain bekövetkezett látványos előretörését a tőkének és a tech—

nikának a hetvenes években megélénkült nemzetközi áramlása. az OECD-országok vállalatainak nagyon is tudatos partnerválasztási politikája kísérte, illetve részben ez idézte elő és erősítette fel.7

AZ ÁRUSZERKEZETI VÁLTOZÁSOK TERULETI SAJÁTOSSÁGAI

Említettük már, hogy a fejlett tőkés országok fejlődő országokból származó késztermékimportjának áruszerkezeti sajátosságai esetenként jelentős eltéréseket mutatnak (elsősorban az Egyesült Államok esetében). A nemzetközi ipari munkameg—

osztásba újobban bekapcsolódott, illetve napjainkban bekapcsolódni szándékozó országok számára közel sem mindegy, hogy az egyes potenciális felvevőpiacokon milyenek a piacrajutás feltételei, valamint, hogy mekkora a piacok felvevőképessé—

ge. A 6. tábla adatai arra hívják fel a figyelmet, hogy a fő tőkés országok készter—

mékimport—piacán jelentős ágazati eltérések alakultak ki.

A műszaki éÉvonalhoz sorolható gépipari (SITC 7), ezen belül elektromos gép- ipari (SlTC 72), valamint műszeripari (SITC 86) termékcsoportban egyértelmű az Egyesült Államok importpiacának fölénye: mindhárom ágazatnál az OECD teljes importjának több mint felét veszi fel. 1970 és 1977 közjtt ugyan valamelyest mér- séklődött jelentősége a gépipari és az elektromos gépipari ágazatban. de ebben

6 A termelést szolgáló kutatások túlnyomó része —- legalábbis egyelőre az OECD—országokban fo- lyik. egyes fejlődő országok (így például Brazília és Dél—Korea) azonban már saját kutatási eredményekkel

is jelentkeznek.

7 Részletesen lásd: lnotaí András: A külföldi működő tőke szerepe a nemzetközi ipari munkamegosz—

tásban. Külgazdaság. 1979. évi 8. sz. 10—18. old.

(10)

480 lNOTAl ANDRÁS

az időben alakult ki meghatározó szerepe a műszer- és optikai ágazatban. A japán piacnak —— érthető okokból -— egyik termékcsoportban sincs meghatározó szerepe.

mig az Európai Gazdasági Közösség piacának relatív fontossága a négy főcsopert közül kizárólag az egyéb iparcikkeknél (SlTC 8) nőtt. a gépeknél változatlan maradt.

a másik kettőnél csökkent.

6. tábla

A fejlődő országok iparcikk—kivitelének áruszelkezete

(az OECD—országokba lrc'myuló kivitel : 100)

" Ul" 0 e '

Osztály Év %d%%; Japán GazdÉuZógi Szöjérfségi 333530 kezríske—

Közösség Köztársaság delmi

Tc'rrsulős'

SlTC 5 . . . 1970 29.6 72 40,6 7.0 12.6 16,4

1977 27.3 15.8 385 6.6 9.3 12.1

SlTC 6 . . . 1970 239 13.5 53.3 13,2 12,0 6.1

1977 31.2 12.0 45,3 12,1 9.4 4.7

SlTC 65 . . . 1970 352 8.2 44,0 16,0 14,3 6.3

1977 22.0 11,3 49.8 19.11 10.13 6.2

SlTC 67 . . . 1970 23.9 210 449 8.9 0.6 4.8

1977 46,7 9.4 33,5 9.3 2.3 3,7

SlTC 7 . . . 1970 60,7 4.2 27,0 8.0 10,1 4.4

1977 55.7 6.5 27,0 9.1 6.2 3,6

SlTC 71 . . . 4 1970 41.7 2.0 502 14,1 22,1 2.5

1977 402 102 37,1 135 12,7 2.3

SlTC 72 . . . 1970 74.3 4.4 17,4 5.7 6,0 1,6

1977 652 6.0 219 8.0 4.6 2.1

SlTC 8 . . . 1970 56.4 4.0 27,9 12,5 10.5 7.0

1977 46.1 6.9 33,4 15.1 7.6 6.4

SlTC 84 . . . 1970 51.ó 4.0 31.T 16.1 10.5 8.7

1977 389 7.0 40,7 204 8.2 7.1

SlTC 85 . . . 1970 52.1 . 31,5 10,3 17.6 72

1977 62.4 5.5 207 7.3 6.0 4.4

SlTC 86 . . . l 1970 37.3 7.8 37,2 7.8 19,6 11,P

l 1977 502 8,1 27,8 102

9.1 5.6

" 1970-ben Nagy-Britannia nélkül.

Az amerikai és a nyugat—európai (azaz 1970—ben az Európai Gazdasági Közös- ség és Nagy-Britannia, 1977—ben az Európai Gazdasági Közösség és az Európai

Szabadkereskedelmi Társulás) késztermékfelvevő piacon a fejlődő országok igen sa-

_jótosan viselkednek: a korlátozott fejlődési lehetőségeket kínáló, esetenként kife—

jezetten arónycsökkenést mutató termékcsoportokban a nyugat-európai piacra tó- maszkodnak, míg az ipari fejlettség magasabb szintjét megfelelően kifejezésre jut- tató. az ágazati modernizólődőst elősegítő termékcsoportokban az Egyesült Államok

— és egyes esetekben Japón — a fő, illetve a megfelelőbb partner. Csak néhány pél- da: az Európai Gazdasági Közösség a fejlődő országok legjelentősebb piaca a vegyipari termékek kivitelében (1970 és 1977 között kissé csökkenő részesedés mel- lett). e piacon értékesítik a fejlődő országok az OECD-országokba irányuló textil—

exportjuknak kereken a felét (1970-ben még csak 44 százalékát). és itt kerül elhe—

lyezésre a ruházati export kétötöde (1970-ben még kevesebb mint egyharmada).

Ugyanezen termékeknél az Egyesült Államok piacainak jelentősége nemcsak ki- sebb, hanem 1970 és 1977 között egyértelműen csökkenő. Különösen szembetűnő ez a textílióknól. ahol az 1970. évi 35 százalék feletti hányad 1977-ben 22 százalékra

(11)

A FEJLÖDÖ ORSZÁGOK

481

esett vissza. valamint a ruházati cikkeknél, ahol 1970—ben az Egyesült Államok a fej—

lődő országok ruházati OECD-exportjának több mint felét vette fel, míg 1977-ben

már kevesebb mint kétötödét. (1970 és 1977 között e téren váltás történt az Egyesült

Államok és az Európai Gazdasági Közösség között.)

A fejlődő országok az Egyesült Államokban 1977-ben több mint kétszer akkora értékű gépet adtak el. mint az Európai Gazdasági Közösség országaiban. (Az Egye—

sült Államok piacán 1970 és 1977 között bekövetkezett kismértékű pozícióromlást nem a Közösség piacának bővülése. hanem a japán előrelépés eredményezte.) A nem elektromos meghajtású gépek (SITC 71) fő tőkés felvevője 1970-ben még az 'Európai Gazdasági Közösség volt, 1977-ben viszont már az Egyesült Államok, miköz- ben látványosan nőtt Japán részesedése. A műszerek és optikai cikkek importjában az előbbi két piac részesedése 1970-ben megegyezett; 1977—ben azonban az Egye—

sült Államok már közel kétszer annyiért vásárolt ilyen cikkeket a fejlődő országok- tól, mint az Európai Gazdasági Közösség. Ez utóbbi visszaszorulásában a legfonto- sabb szerepet kétségtelenül Nagy-Britannia gazdaságának gyors hanyatlása ját—

szotta, de igen kismértékű a nyugatnémet piac bővülése is. Igaz, a fejlődő orszá- goknak az OECD-országokba irányuló gépexportján belül nőtt a Német Szövetségi Köztársaság jelentősége, és ez a helyzet a műszerek esetében is, de ezzel párhu- zamosan fokozódott a nyugatnémet felvevőpiac fontossága azokban a termékcso- portokban (textíliák, ruházati cikkek) is, amelyek átvételétől az Egyesült Államok [gazdasága fokozatosan visszavonul, illetve, ahol az amerikai piac csak átlag alatti

mértékben bővül.

A statisztikai adatbázisban rendelkezésre álló adatok nem megfelelő mélységű 'bontása, valamint a jelentős szerkezeti változásokhoz viszonyitva meglehetősen rövid időszak nem tesz megalapozottá olyan állítást, hogy a fejlődő országok késztermék- export szerinti szakosodásában egyértelmű területi preferenciák alakultak volna ki. , Mégis, a közölt adatok és az 1970—1977—es időszak trendjei arra utalnak. hogy az ilyen jellegű fejlődés nem kizárható. Nyugat-Európa külkereskedelmében kétség- telenül nagymértékben támaszkodik az európai fejlett tőkés országok közötti áru—

cserére, ami egyik oka lehet a fejlődő országoknak az Európai Gazdasági közös—

ségbe irányuló késztermékkivitele határozott szakosodási irányának.

A szakosodási különbségek fennmaradása, illetve növekedése oda vezethet, 'hogy Nyugat—Európa kimarad abból a ,,vérkeringési rendszerből", amely a nemzet

közi gazdasági kapcsolatokon belül az ipari munkamegosztásban kialakulni látszik.

"Mivel pedig a fejlődő országok megjelenése és térhódítása a nemzetközi iparcikk—

kereskedelemben kétségkívül növekedésgyorsitó és struktúraalakitó tényező. ennek

"hatásai is kevésbé érik az európai tőkés országokat. A gazdasági növekedés fő haj—

tóerőinek Európán kívülre helyeződése. a csendes-óceáni térség mint növekedési centrum kifejlődése közel sem független a nemzetközi ipari munkamegosztás itt be—

mutatott folyamatától, és a jelenlegi trendek fennmaradása e növekedési központ további erősödését eredményezheti.

E gondolat más oldalról is alátámasztható: nemcsak a fejlett tőkés országok késztermékimportőri pozícióiban mentek végbe változások a hetvenes években, ha—

nem a fejlődő országok egyes csoportjai között is jelentős átrendeződés következett be a késztermékexportőri szerepkörben. A 7. tábla a három legjelentősebb fejlődő késztermékexportőri régió pozicióváltozását mutatja be a legfontosabb tőkés pia- cokon.

A távol-keleti -— vagyis a csendes—óceáni növekedési központhoz tartozó -— terü—

let meghatározó fontossága egyértelmű. A fejlődő országoknak az OECD-országok- ba irányuló késztermékkivitelén belül e régió részesedése 1970 és 1977 között 43-ról

3 Statisztikai Szemle

(12)

432 mom ANDRÁS

62 százalékra nőtt, miközben a latin—amerikai régió részesedése 24—ről 19-re, az:

európai 7-ről 5 százalékra. az afrikaié 21-ről 8—ra zsugorodott. Jellemző. hogy a:

legjelentősebb és dinamikusan bővülő távol—keleti import aránya alapvetően a gép—

exportban bekövetkezett aránymódosulóssal. valamint a különféle iparcikkeknél (SlTC 8) már korábban is igen magas részesedési hányad megőrzésével van kap-

csolatban. Vagyis a távol-keleti előretörés—azokból a forrásokból táplálkozott. ame-—

lyek a fejlődő országokból származó amerikai késztermékimport ágazati szerkeze- tét is meghatározzák. Következésképpen szoros ipari együttműködés kiteljesedésé- nek vagyunk tanúi a délkelet—ázsiai fejlődő országok és az Egyesült Államok ipara

között.

7. tábla

A fontosabb késztermékexportőr fejlődő régiók

(az egyes fejlett tőkés felvevőpiacok fejlődő országokból származó importjának százalékában)

Európa Távol—Kelet Latin-Amerika

lmportpiac

1970 * 1977 1970 I 1977 1970 1977 SlTC 5 — SlTC 8

OECD-országok 7 5 43 62 24 19

Egyesült Államok . 3 1 64 68 28 25

Japán . . . 1 1 46 77 15 10

Európai Gazdasági Közösség 11 9 20 51 24 15

Német Szövetségi Köztársaság 16 15 28 53 29 15

SlTC 5

OECD-országok . . . 6 4 9 23 67 ' 49'

Egyesült Államok . . . — 2 9 16 85 72

Japán . . . — 1 43 79 41 17

Európai Gazdasági Közösség 11 8 . 7 11 56 43

Német Szövetségi Köztársaság 15 13 13 16 45 32

SlTC 6

OECD-országok 7 3 28 48 26 22

Egyesült Államok . 2 2 52 52 36 29

Japán 1 1 39 63 16 13

Európai Gazdasági Közösség 7 4 13 39 26 20

Német Szövetségi Köztársaság 9 7 12 35 40 26

SlTC 7

OECD-országok . . . 12 6 53 64 26 25

Egyesült Államok . . . 3 — 65 66 31 32

Japán . . . 1 — 83 82 3 17

Európai Gazdasági Közösséa 36 18 25 53 23 14'

Német Szövetségi Köztársaság 45 21 26 54 23 16

SlTC 8

OECD—országok 6 6 83 82 7 9"

Egyesült Államok . 3 2 84 83 11 14

Japán . . . 1 — 94 99 1 1

Európai Gazdasági Közösség 22 13 70 74 1 4

Német Szövetségi Köztársaság 26 20 70 70 1 5

Megjegyzés. Az OECD-statisztika nem közli az Egyesült Államok és Japán európai fejlődő országokból"

származó 1970. évi importját főcsoportok szerinti bontásban. A közölt adatok a tobbi vtszonylat részesedé- sének összege és a 100 közötti különbséget mutatják.

A fejlődő országok gépexportján belül a Távol—Kelet 1970. évi 53 százalékos ré- szesedése 1977—re 64 százalékra nőtt, miközben a latin-amerikai országok hányada

(13)

A FEJLÖDÖ ORSZÁGOK

483

gyakorlatilag stabilizálódott (egynegyed körül). A távol-keleti előretörés nem utol—

sósorban az európai régió visszaesésével (12—ről 6 százalékra) függ össze. A távol—

keleti országok pozícióinak javulási folyamata Nyugat—Európában az elmúlt évek- ben gyorsult fel. Az Európai Gazdasági Közösség fejlődő országokból származó kész—

termékimportjának 1970—ben még csak 20, 1977-ben már 51 százaléka származott a Távol—Keletről (ezen belül a gépimportban 25-ről 53 százalékra nőtt a távol—keleti országok részesedése. miközben az európai fejlődő országoké 36-ról 18 százalékra csökkent).

Bár a 7. tábla csak a legfontosabb árucsoportokra számított adatokat közli, érdemes megemlíteni, hogy Távol—Kelet részesedése a fejlődő országok OECD vi—

szonylatú kivitelében az elektromos gépeknél (SlTC 72) 1970 és 1977 között ó9-ről

75. a nem elektromos meghajtású gépeknél (SlTC 71) 27—ről 42, a műszereknél (SlTC 86) 70—ről 89 százalékra nőtt. A nem elektromos gépek kivitele tekintetében éppen a vizsgált időszakban váltotta fel Latin—Amerikát (ennek részesedése 41-ről 38 szó—

zalékra csökkent). Az utóbbi térség figyelemreméltó eredménye, hogy 7 év alatt 3 százalékról 17 százalékra fokozta részesedését Japán fejlődő relációjú gépimport—

jában.

A táblákban közölt adatok még számos további változást tükröznek, amelyek- nek részletesebb kifejtése meghaladja e tanulmány kereteit, akárcsak a kézenfekvő más szempontú vizsgálódások. Célunk az volt. hogy a fejlődő országok hetvenes években kibontakozott késztermékexport—offenzivájának általános jegyei révén be—

mutassuk a nemzetközi ipari munkamegosztás változó környezetét. Ezt nem utolsó- sorban azért tettük, mert ebben a közegben kell kibontakoznia a KGST—országok exportoffenzívájának, elsősorban hazánk exportorientált gazdaságpolitikai gyakor- latának. Túlmenne e tanulmány keretein, ha részletes összehasonlítást készítenénk a fejlődő és a szocialista országok iparikésztermék-exportjának sajátosságairól. Rö—

viden azonban utalnunk kell néhány jellegzetességre, de — ismételten hangsúlyoz—

zuk —- a teljességet meg sem közelítő mértékben.8

A SZOCIALISTA ÉS A FEJLÖDÖ ORSZÁGOK KÉSZTERMÉKEXPORTJA AZ OECD-PlACON

Az adatok arról vallanak, hogy az európai KGST-országok 1970 és 1977 között

több mint három és félszeresre növelték az OECD—országokba irányuló késztermék- kivitelüket. (Lásd a 8. táblát.) Ez meghaladta a tőkés országok teljes importjának növekedési ütemét, így a KGST—országok piaci pozíciói egészében véve némileg ja- vultak. (1970—ben az OECD—országok iparcikkimportjának 1.8, 1977—ben 2,1 száza-

léka származott a KGST—országokból.)

A KGST-szállítások általában a tőkés importpiac kapacitásának igen kis hó—

nyadót adják (egyetlen termékcsoportban sem haladják meg a 4 százalékot). Fel- tűnő az is, hogy alig található olyan termékcsoport, amelynek piaci részesedése

említésre méltó mértékben változott volna.

Némi kivételt talán csak a textíliák, ruházati cikkek, lábbelik 1970 és 1973 kö—

zötti, valamint a vegyipari cikkek 1973 és 1977 közötti kismértékű piaci pozíciójavu- lósa jelent. Igen alacsony —— és 1973-tól nem is nőtt — a KGST-országok részesedése

5 Külön tanulmány tárgyát képezhetné (: szocialista országok iparcikk-kivitelét korlátozó—torzító tőkés protekcionizmus. illetve a más térségek (szállítók) kedvezményekben részesítéséből a KGST—országok exportját érintő diszpreferenciók bemutatása, esetleg számszerűsítése. Kétségtelen. hogy ez számos problémát más (árnyaltabb) megvilágításban mutatna be, alapjában véve azonban nem változtatna sem a nagyságrendi különbségeken. sem az ágazatspecifikus vonásokon. (Az utóbbiakon már csak azért sem. mert a szocialista országok OECD-exportjában az exportot sújtó minden korlátozás ellenére —- változatlanul igen magas az "érzékeny" és igy hátrányos megkülönböztetés tárgyát képező termékcsoportok részesedése.)

3.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A kiállított munkák elsősorban volt tanítványai alkotásai: „… a tanítás gyakorlatát pe- dig kiragadott példákkal világítom meg: volt tanítványaim „válaszait”

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

A „bárhol bármikor” munkavégzésben kulcsfontosságú lehet, hogy a szervezet hogyan kezeli tudását, miként zajlik a kollé- gák közötti tudásmegosztás és a

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

A meg ké sett for ra dal már ...83 John T.. A kö tet ben több mint egy tu cat olyan írást ta lá lunk, amely nek szer zõ je az õ ta nít vá nya volt egy kor.. A kö tet

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban