A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1974. évi tevékenysége

SZEMLE

A STATISZTIKAI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG 1974. ÉVI TEVÉKENYSÉGE

A Központi Statisztikai Hivatal mellett

—— tanácsadó és véleményező szervként ——

1974 áprilisában megalakult a Statisztikai Koordinációs Bizottság.IL A Statisztikai Ko- ordinációs Bizottság április 23—i alakuló ülé- sén a módosító indítványokat figyelembe vé- ve elfogadta az 1974. évi munkatervet, az ügyrendet és a már működő módszertani bi- zottságok mellett koordinációs. tájékoztatási.

nyilvántartási és fogalmi funkcionális mun- kabizottságok szervezését ajánlotta.

Az alakuló ülést követően Bálint József államtitkárnak, a Bizottság elnökének nevé- ben dr. Kiss Albert, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese kinevezte az újonnan szervezett négy munkabizottság el- nökeit. Igy

—- a Tájékoztatási Munkabizattság elnöke dr. Héja László, a Tájékoztatási főosztály vezetője,

,'_ a Fogalmi Munkabizottság elnöke Árvay Janos. (: Közgazdasági főosztály főosztálwezető—he-

lyettese.

- :: Nyilvántartási Munkabizottság elnöke dr. Hor- váth Gyula, az Igazgatási és Költségvetési főosztály vezetője.

—a Koordinációs Munkabizottság elnöke Deák Ferenc, az Adatgyűjtés—koordináló főosztály vezetője

lett.

A munkabizottságok megszervezésével foglalkozó értekezleten állásfoglalás történt abban a kérdésben is. hogy az Adatgyűjtés- koordináló főosztály a Statisztikai Koordiná—

ciós Bizottság munkabizottságaival kapcso—

latos szervező—irányitó funkcióját úgy gya- korolja. hogy a munkabizottságokban az el- nökök helyettese (a munkabizottság titkára) a főosztály egyik vezető (fő-) munkatársa.

Az értekezlet résztvevői megállapodtak a munkabizottságok szervezésének fontosabb irányelveiben és — az Adatgyűjtés—koordináló főosztály által készített javaslat alapján — a munkabizottságok feladatainak egységes értelmezésében.

a

A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1974.

szeptember 12-i munkaülésén a következő

1 A megolokulásról a Statisztikai Szemle 1974. évi 7. száma (684—685. old.) tájékoztatott.

előterjesztéseket tárgyalta meg, és az alábbi témákban foglalt állást:

1. Az 1976. január 1-én bevezetésre kerülő új egy- séges ágazati osztályozási rendszer.

Előterjesztő: KSH Közgazdasági főosztály, dr. Rácz Albert főosztályvezető.

2. Tájékoztató jelentés a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) kialakításáról és az állománycsoportositás új rendszeréről.

Előterjesztők: KSH Népesedésstatisztikai főosztály.

dr. Klinger András főosztályvezető,

KSH Közgazdasági főosztály, dr. Rácz Albert fő- osztályvezető,

KSH Társadalomstatisztikai föosztáiyvezető.

3. Tájékoztató az állami statisztika 1974. évi adat—

gyűjtési rendszeréről és az 1975. évi előkészületekrol.

Előterjesztő: KSH Adatgyűjtés-koardinalo toosztaly, Deák Ferenc főosztályvezető.

4. A statisztikai tevékenység ellenőrzésének néhány tapasztalata és az 1975. évi ellenőrzési munkára valo felkészülés.

Előterjesztők: KSH Területi

Barabás Miklós főosztályvezető, , KSH Adatgyűjtés-koordináló főosztály, Deak Fe- renc főosztályvezetőt

főosztály. Illés lános

Statisztikai főosztály.

A Bizottság az új ágazati rendszerrel és annak csoportosítási alapelvével egyetértett.

és állásfoglalásában kifejezésre juttatta: az állandóan változó irányítási rendszerhez iga—

zodó ágazati rendszer nem készíthető. A Bi—

zottság tudomásul vette a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere bevezeté- sét, a rendszer felépítésében alkalmazott el- vekkel egyetértett. Az érdekeltek tudomásul vették, hogy 1975-ben — az adatok összeha- sonlítása érdekében — kettős. a régi és az új rendszernek megfelelő statisztikai munkára lesz szükség.

Az 1975. évi központi statisztikai és igaz—

gatási statisztikai adatgyűjtési rendszer ki- alakításával és működtetésével kapcsolatban a Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy az ötödik ötéves terv összeállításakor és a tervidőszak alatt különös figyelmet kell for- dítani a stabilitás követelményeire. Az igaz- gatási statisztikai tevékenységet végző szer- vek számára a Bizottság az ellenőrzési tevé- kenység fokozását, összehangolását és az ellenőrzések során szerzett tapasztalatok köl- csönös átadását ajánlotta.

aaz

SZEMLE

189

1974. október 23—án megalakult a Fogalmi Munkabizottság. Első. alakuló ülésén

— az egységes statisztikai fogalmi rendszer kiala—

kításával kapcsolatos irányelveket és a munkaprogra—

mokat, valamint

— a Mezőgazdasági és erdészeti termékek jegyzékét

tárgyalta.

Megkezdődtek a többi munkabizottság szervezésével kapcsolatos előkészítő munkák is. Elkészült a Tájékoztatási Munkabizottság munkaprogramja és az igazgatási statiszti- kát végző szervek tájékoztatási tevékenysé—

ge felmérésének irányelvtervezete.

.

Az év végéig — a különböző átszervezések—

kel és a Statisztikai Koordinációs Bizottság egyes korábbi tagjainak más munkakörbe történt áthelyezésével összefüggésben -— a Statisztikai Koordinációs Bizottságba kijelölt minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetői az alábbi új bizottsági tagokat ne—

vezték ki:

— dr. Balog Jánost, az Egészségügyi Minisztérium Egészségpolitikai és információs főosztálya főosztály—

vezető—helyettesét dr. Tamás László utódaként.

—— dr. Kereszturi Sándort, a Kulturális Minisztérium Terv— és Pénzügyi főosztályának vezetőjét dr. Blahó Pál utódaként.

— Szántó Laiosi, a Magyar Tudományos Akadémia Központi Igazgatási Titkárságának mb. vezetőjét Tő- kés Oltó utódaként.

1974. decemberben a Bizottság elfogadta az 1975. évi munkatervet, amelyet a Bizott- ság tagjainak indítványai alapján, a Titkár- ság állított össze. A Bizottság 1975—re terve- zett négy ülésének munkaprogramjába

— többek között — az alábbi témákat vette fel:

-— A munkásosztály és a társadalom különböző ré- tegei társadalmi és anyagi helyzetének statisztikai

rendszere;

- A Központi Statisztikai Hivatal 1976—1980.

évekre szóló stabil adatgyűjtési rendszerének e!őzetes tervezete;

—A beruházások és az állóeszköz-fenntartások.

valamint a munkaügyi statisztika stabil adatgyűjtési rendszere. illetve 5 éves programja;

— Az ellenőrzések főbb tapasztalatai;

- A nemzeti vagyon, az állóeszközök és a kész- letek statisztikájának fogalmi rendszere;

—-Az ipari termékek minőségéről tájékoztató mi- nisztériumi információs rendszerek koordinálása;

— Az állami statisztika adatfeldolgozási és -táro- lási rendszere (az államtitkári rendelkezés terve- zete).

CSEH-SZOMBATHY LÁSZLÓ TUDOMÁNYOS PUBLIKÁClÓlNAK TÉZISES VÉDÉSE

Az eddig általánosan alkalmazott gyakor.

lattól eltérő új formában került sor 1974. no- vember 4-én a Magyar Tudománvos Akadé- mia Tudományos Minősítő Bizottságának Bí- ráló Bizottsága előtt Cseh-Szombathy László családszociológiai vonatkozású tudománvos publikációinak tézises védésére. A tudomá- nyos minősítésnek ezt a korszerűsített eliárá- sát az opponensek, Ferge Zsuzsa kandidátus és Tímár János kandidátus is örömmel üdvö—

zölték. kiemelve e formának legfőbb erényét:

a mondanivaló tömör, világos, jól áttekinthe—

tő előadásnak lehetőségét. Cseh—Szombathy László ezt a lehetőséget teljes egészében ki—

használta, amikor tizenöt éves gyakorlati sta- tisztikai, demográfiai és szociológiai munkás—

ságának eddigi eredményeit, ezeknek — to—

vábbi tudományos kutatásait megalapozó — elméleti konklúzióit a tézisekben összefoglal-

ta.

Az összeállított tézisek öt fő fejezetében egyrészt az elmúlt két évtized családszocio—

lógiai kutatásainak módszertani—elméleti irányzatait (I. fejezet), másrészt a család és a mai magyar társadalom viszonyát, a csa—

ládi élet belső fejlődési folyamatát, funk- cióit tárgyalja, kiemelve a házasságnak és a házastársi viszonynak, a család szocializációs szerepének és az idősebb korúaknak o prob—

lematikáját (Il—V. fejezet).

A módszertani—elméleti irányzatok közül Cseh-Szombathy a főleg polgári családsze- ciológiai szakirodalomban megjelenő, három legfőbb megközelítési módot: a szimbolikus interakcionizmust. a strukturális funkciona- lizmust és a fejlődésszemléletű megközelítést emeli ki,

E három egymástól eltérő, önmagukban összefüggő, logikus fogalmi rendszerrel ren—

delkező elmélet ismertetésén túl elemzi ezek- nek egymáshoz való viszonyát a mindhárom irányzat számára adott objektív családsze- ciológiai tények megközelítésében. Vélemé- nye szerint: ..Az elméletek közötti különbség ellenére is lehetőség van a háromféle meg- közelítés irányította empirikus kutatások ered- ményeinek felhasználására, mivel az eltérő megközelítés legtöbbször ugyanannak a je—

lenségnek más dimenzióit mutatja be." A fejlődésszemléletű elméleti megközelítés és a rendszerelmélet ismertetésénél kiemeli ezek—

nek legközelebbi rokonságát a dialektikus vi- lágnézettel, ugyanakkor rámutat arra, hogy egy átfogó családszociológiai rendszer meg- alkotásánál a két rendszer közül önmagá—

ban egyik sem üdvözítő, mert amikor a fej- lődésszemléletű rendszer a családi élet vál—

tozásait elsősorban a családi életciklusok

időben egymást követő eseményeivel magya- rázza, háttérbe szorulnak a főbb társadalmi