A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1980. október 28-i ülése

(1)

SZEMLE

A STATlSZTlKAl KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG 1980. OKTÓBER 28-l ULÉSE

A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1980.

október 28-án Pesti Lajosnak, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnökhelyettesének vezetésé-

vel ülést tartott.

Az ülés napirendjén elsőként ,,A Központi Statisztikai Hivatal 1981. évi adatgyűjtési ter- ve" c. tájékoztató szerepelt, amelyet Botka Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal Adat- gyűjtés-koordináló főosztályának helyettes _ve-

zetője terjesztett elő.

A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűj- tési rendszerét 1981-ben is alapvetően a sta- bilitás jellemzi. A stabilitás követelményének érvényesülése mellett természetesen sor ke- rült az elengedhetetlen változtatásokra is, amelyeket például a közgazdasági szabályo- zórendszer különböző területein hozott intéz—

kedések. valamint az új tervidőszakra való át—

állás indokolt. Az ilyen típusú változtatások is leginkább csak apró korrekciók és kiegészi- tések formájában jelentkeznek.

A viszonylagos állandóságot mutatja, hogy míg az adatgyűjtési rendszer általános felül—

vizsgálata nyomán l975-ről 1976-ra a beszá—

molójelentések 40 százaléka. majd 1976-ról 1977—re 44 százaléka módosult. addig 1977- ről 1978-ra és 1978-ról 1979-re egyaránt 21 százalék, 1979-ről 198040 23 százalék és 1980-ról 1981—re 26 százalék volt a módosí—

tott adatgyűjtések aránya. Az új adatgyűjté- sek aránya sem hat a stabilitásra észrevehe—

tő mértékben. Ezek aránya 1976 óta éven- ként 2—4 százalék körül mozog; 1981-ben 2 százalék lesz. Mindezek jól tükrözik azokat az eredményeket, amelyekre a Statisztikai Koor—

dinációs Bizottság évekkel ezelőtt állásfog- lalásokat alakított ki.

A statisztikai szolgálat kiemelt jelentőségű feladata az 1981 januárjában végrehajtandó

mezőgazdasági összeírás.

Az ülés második napirendi pontjaként ke- rült sorra ,,A munkaügyi statisztika 1980—

1985. évi módosított programja" című tájé- koztató Somogyi Miklósnak, a Központi Sta- tisztikai Hivatal Közgazdasági főosztálya asz- tályvezetőjének az előterjesztésében. A tájé- koztató képet adott azokról az elhatározott

egyszerűsítésekről és azokról az elkerülhetet—

len bővítésekről, amelyek a Statisztikai Koor- dinációs Bizottság korábban már megvitatott programjában nem szerepeltek. A jelentősebb

egyszerűsítések :

— a jövőben csupán kétévenként kerül sor a li- zikai foglalkozásúak létszámának, teljesített munka- óráinak és munkabérének alap-állománycsopartok és fontosabb foglalkozások szerinti megfigyelésére:

-— 1982—ben nem kerül sor a reprezentatív munka—

ügyi statisztikai felvételre, hanem csak 1984-ben. en—

nek megfelelően 1981-ben elmarad a reprezentativ adatgyűjtést megalapozó teljes körű adatfelvétel (ilyen módon 1984—ben egybeesik az országos reprezentatív adatfelvétel az iparéval, amely 1969 óta ötévenként esedékes, és időben eddig az országos vizsgálatok

két felvétele közé esett).

Bővül az 1981. évi adatgyűjtési rendszer, többek között:

— évente kell begyűjteni a saját dolgozókkal kö- tött szerződés alapján végzett többletmunkák télie—

sitett óráit és bérét;

—1981—ben első ízben sor kerül a gyakori munka- hely—válioztotók alkalmazásának megfigyelésére.

A felsorolt bővítések és egyszerűsítések nem érintik alapvetően az országosan egysé—

ges munkaügyi adatgyűjtési rendszert. Emlí- tésre érdemes viszont, hogy napjainkban már kirajzolódnak a munkaügyi statisztika további fejlesztésének körvonalai. igy például várha—

tó, hogy az ország külgazdasági tevékenysé—

ge kapcsán -— a 3/1979, (SK. 8.) KSH számú utasítással összhangban —- ki kell majd bő- víteni az exporttevékenységet érintő létszám—

és bérügyi beszámoltatást. Valószínű. hogy többletigényt fog támasztani a KGST Titkár—

ság továbbfejlesztés alatt álló megfigyelési rendszere is, a tagországok közti munkaerő- kooperációra vonatkozó új statisztikai aján—

lással. E változtatások még pontosan nem is- meretesek. előrejelzésük azonban mégis indokolt.

Harmadik napirendi pontként ,,Az Épít—

ményjegyzék korszerűsítése" című tájékozta- tót Dudás Jánosnak, a Központi Statisztikai Hivatal Beruházási és Építőipari Statisztikai főosztálya vezetőjének az előterjesztésében vitatta meg a Bizottság.

(2)

SZEMLE 207

A Statisztikai Nómenklatúrák sorozatban 1974-ben jelent meg utoljára az Építmény—

jegyzék. Az azóta eltelt időszakban - az épít—

mények tervezésében és kivitelezésében be—

következett műszaki fejlődés eredményekép- pen — olyan korszerű építmények megvalósí- tására is sor került, amelyek a jelenleg ér- vényben levő Épitményjegyzék szerinti alcso- portokba egyáltalán nem, vagy csak nehéz—

ségekkel sorolhatók be.

Az Építményjegyzék jelenleg érvényes cso—

portosítása —— mivel a besorolásokhoz több esetben pénzügyi következmények (például épitésiadó-fizetési kötelezettség) kapcsolód- tak — értelmezési problémákat is felvetett. te- kintettel arra, hogy az építmények jellege és funkciója az évek során mód—osult, illetve új építményfajták megvalósitására került sor.

Az Epitményjegyzék új, ötödik kiadása még

ez évben megjelenik, alkalmazását, illetve 1981. január 1—vel történő hatálybaléptetését a Központi Statisztikai Hivatal elnöke — az Országos Tervhivatal elnökének egyetértésé—

vel —— utasításban rendeli el.

Negyedik napirendi pontként került meg—

vitatásra ,.A külkereskedelem tervezése és statisztikai számbavétele közötti eltérések"

cimű tájékoztató Végvári Jenőnek, a Közpon—

ti Statisztikai Hivatal Kereskedelmi és Közle- kedési Statisztikai főosztálya vezetőjének elő-

terjesztésében.

A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1980.

július 1-i ülésén az ,,lrányelvek az állami statisztika egységes rendszerében történő tájé- koztatási tevékenység összehangolásóhoz" c előterjesztés vitája során több tárca és az

OKlSZ részéről rámutattak a külkereskedelmi statisztikában mutatkozó néhány elszámolási nehézségre. A kérdésfelvetések megválaszo- lására, illetve tisztázására az ülés úgy hatá- rozott, hogy szükség van a külkereskedelmi

statisztikában mutatkozó, az importot és az exportot egyaránt érintő tervezési és elszámo- lási nehézségek tisztázására. E célra munka—

csoport olakult. A tájékoztató a munkacso- port tevékenységéről számolt be.

Az ülés ötödik napirendi pontjaként került sorra a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szol- gálatnak a tájékoztatási tevékenység össze—

hangolásáról szóló irányelvek kiegészitésére tett javaslata, amelyet dr. Dányí Dezső könyvtárigazgató terjesztett elő. A Könyvtár javasolta, hogy a Statisztikai Koordinációs Bizottság tagjai és állandó meghívottjai kér—

jék fel az általuk képviselt illetékes igazga- tási—szakmai szervezeteket, hogy —- az állami vagy szolgálati titkot nem tartalmazó — tájé—

koztató kiadványaikból küldjenek meg egy példányt a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat részére is.

Az eredetileg meghatározott napirenden ki.

vül hatodik napirendi pontként Botka Zoltán, a Statisztikai Koordinációs Bizottság titkára ismertette azt a nagyvolumenű munkát, amely a szabványos statisztikai osztályozások rend—

szerének kialakításával kapcsolatban folyik a Központi Statisztikai Hivatalban. Tájékoztatta ,a Bizottságot az ezzel kapcsolatos további tervekről, és kérte a Statisztikai Koordinációs

Bizottság tagjainak közreműködését.

Dr. Cs. P

MAGYAR SZAKIRODALOM

KÁPOLNAI IVÁN:

AGRÁRSTATISZTIKA! FORRÁSOK ÉS HELYTORTÉNETI KUTATÁS

(KOZSÉGSOROS STATISZTIKAI KIADVÁNYOK) Történeti statisztikai füzetek A. Központi Statiszti- kai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat.

Budapest. 1980. 37 old.

Korunkban, melyet az életritmus gyorsulá- sa, az információk korábban elképzelhetetlen mértékű szaporodása jellemez, a tudományos kutatás helyzete is sajátságosan alakult. Rend- kívüli előnyt biztosít""számára a rendelkezés- re álló adatok tömege. ugyanakkor az egyre növekvő információmennyiség az anyagban való tájékozódás nehézségét fokozza. Olya- nok is akadnak. akik a túlságosan részletek- be menő adatok kimunkálását és közlését fe—

leslegesnek tekintik. Ugyanakkor más vonat—

kozásban a részletek tekintetében való tájé- kozottság fontossága is nő. Fokozódik a ret—

rospektív vizsgálatok iránti igény, ami a leg- különbözőbb forrásokból táplálkozik: a meg-

bizható előrejelzésekhez, a gazdaságpolitikai intézkedések megalapozásához részletes ada- tokra van szükség. s egyre fontosabb szerep jut a községsoros adatoknak a regionális gaz- dasági tervezésben, valamint a helytörténeti kutatásokban. Egy—egy vidék vagy tájegység fejlettségének vagy fejletlenségének megité—

lése ilyen adatok hiányában el sem képzel- hető.

Ha ezen túlmenően tisztában vagyunk az- zal is, hogy mekkora szerepet tölt be a me-' zőgazdaság a magyar gazdasági életben, és mekkora szerepe voltia múltban, akkor bi—

zonyára nem ítéljük feleslegesnek, sőt éppen nagyon időszerűnek mondhatjuk Kápolnai Iván jelen tanulmányát.

A szerző arra vállalkozott, hogy a több mint százéves múltra visszatekintő hivatalos állami statisztikai szolgálat községsoros ag- rárstatisztikai publikációinak feltárását és ér—

tékelését elvégezze. Ez mindenekelőtt a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal kiadványainak a