A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1977. június 1-i ülése

SZEMLE

A STATISZTIKAI KOORDINÁClÓS BIZOTTSÁG 1977. JÚNIUS 1-l ULÉSE

A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1977.

június 1—én dr. Kiss Albertnek, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének veze- tésével ülést tartott. Az ülésnek három napi—

rendi pontja volt.

1. Tájékoztató az igazgatási statisztikai adatgyűjtési rendszerek felülvizsgálatáról. a Minisztertanács 2017/1976. (VI. 24.) Mt. h.

számú határozatának végrehajtásáról.

A Központi Statisztikai Hivatal előterjesz- tése — melyet az Adatgyűjtés-koordináló fő—

osztály állított össze - a minisztériumok és országos hatáskörű szervek saját adatgyűjté- si rendszereik felülvizsgálata során nyert ta- pasztalatokat összegezte. Ezen belül össze—

foglalta az igazgatási statisztikai adatgyűj—

tési rendszerben bekövetkezett tartalmi, mi- nőségi változásokat, és tájékoztatást adott a statisztikai jogszabályok betartásának je—

lenlegi helyzetéről.

Az előterjesztés megállapította, hogy a központi és az igazgatási statisztikai adat- gyűjtési rendszerek felülvizsgálatára irányu—

ló közös erőfeszítések máris olyan eredmé- nyeket hoztak, mint az adatgyűjtések -— és ezzel összefüggésben az adatszolgáltatóíter- hek —- csökkenése. a felesleges átfedések felszámolása. a statisztikai rendszer fejlesz- tésének elősegítése és az összehangoltság fokozódása. Az e célok érdekében végzett munka két szakaszban zajlott le. 1976-ban lezárult a központi állami statisztika adat- gyűjtési rendszerének felülvizsgálata, mely- nek során az igazgatási statisztikai tevékeny- séget folytató állami szervek számos értékes javaslattal járultak hozzá a központi adat- gyűjtési program egyszerűsítéséhez és éssze—

rűsítéséhez. Ezt követően, a Hivatal adat- gyűjtési rendszerének ismeretében, értékes tapasztalatokkal felvértezve kezdődött meg az igazgatási statisztikai adatgyűjtési rend- szerek áttekintése s a változtatások végre- hajtása.

A felülvizsgálat legfontosabb célkitűzései közé tartozott az indokolatlan, szakszerűtlen adatgyűjtések megszüntetése és a párhuza- mosságok kiküszöbölése. E tekintetben min- den érdekelt részéről határozott törekvés

653

nyilvánult meg. ami nagyban segítette a sta- tisztikai információs rendszer ésszerűsítését célzó munkát. Ennek hatására csökkentek a jogszabályellenes adatkérések. az adatgyűj- tők a kérdőívek célszerű összevonásával. a felesleges jelentőlapok megszüntetésével. az adathelyek, a gyakoriság esetenkénti _csök- kentésével jelentősen hozzájárultak a statisz- tikai munka korszerűsítéséhez s az adatszol—

gáltatói terhek mérsékléséhez.

Az egységes fogalomhasználat kialakításá- hoz az 1977. évi felülvizsgálat újabb lendü- letet adott. Ennek jele. hogy a Központi Sta—

tisztikai Hivatal a közelmúltban a társszer—

vekkel együttműködve hozzálátott az állami statisztika rendszerébe tartozó szervekre egy—

ségesen kötelező statisztikai fogalmak és osztályozások kidolgozásához. Az eddigi ta—

pasztalatok azonban arra is felhívják a ti—

gyelmet. hogy a fogalmi katalógusok megje- lenése önmagában még nem eredményez egységes fogalomhasználatot. ennek biztosí- tásához az érdekeltek összehangolt. tudatos erőfeszítésére s ezen túlmenően hatékony intézkedésekre, a szemléletmód megváltozta- tására van szükség.

Az adatok egységes tartalmának biztosí- tása természetesen nemcsak az egységes fo- galomhasz—nálaton múlik, hanem azon is, hogy a kérdőívekhez mellékelt kitöltési uta- sítások lehetővé teszik-e a kérdőpontok fél—

reértésektől mentes értelmezését az adat—

szolgáltatók részéről.

Az előterjesztés arra is rávilágított, hogy az adatgyűjtések elrendelése. az elrendelési szám használata nem felel meg minden esetben a jogszabályoknak. A 2017/1976.

Mt. h. sz. határozat felhívja az elrendelési jog—

gal rendelkező szervek vezetőit, hogy követ- kezetesen éljenek az igények felülbírálására vonatkozó jogaikkal, és utasítsák el az indo-

kolatlan adatgyűjtési kérelmeket.

A határozat megjelenése óta már több minisztériumban szabályozták a statisztikai adatgyűjtési rendszerek kialakításával kap- csolatos teendőket, törekednek arra, hogy az elrendelési eljárás központosítottan tör- ténjék, s bizonylati háttere szakszerű legyen.

1 028 ^SZEMLE

Még mindig akad azonban olyan jogsza—

bályellenes gyakorlat, melyben egyes adat- gyűjtéseket elrendelési szám helyett jogsza- bályszámra való hivatkozással (esetleg jog- szabály mellékleteként) rendelnek el.

A statisztikai információ-rendszerek jelen—

leg folyá integrációjának egyik sarkalatos pontja az önkéntes statisztikai adatgyűjtések—

kel kapcsolatos problémák rendezése. Az ön—

kéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűj- tések szabályozásával lehetővé vált, hogy a bonyolult és hosszadalmas elrendelési eljá-

rás mellőzésével, indokolt esetekben ,.önkén-

tességi alapon" bármilyen szerv végezhessen adatgyűjtést. Ez a kedvezmény elsősorban az állami statisztika körén kívül eső szervek in- formációellátottságának megalapozása szerm—

pontjából jelentős, hiszen ezek az intézmé—

nyek (kutatóintézetek, egyetemek. társadal- mi szervezetek stb.) így önkéntes adatgyűj—

tések űtján elégíthetik ki a működésükhöz szükséges különleges adatigényeiket. A tör- vény ugyanakkor biztosítja az önkéntes adat- szolgáltatáson alapuló statisztikai tevékeny—

ség állami felügyeletét.

A tapasztalatok szerint —- s az előterjesz—

tés erről számol be — a problémák jelentős részét az okozza, hogy az érdekeltek nem ismerik kielégítően a jogszabályokat, snem ismerik fel azt a potenciális lehetőséget,ami az elrendelési eljárás mellőzésével végrehajt- ható önkéntes adatgyűjtési tevékenységben rejlik. A hiányos jogszabályismeret oda ve—

zet, hogy az adatkérők még a viszonylag cse- kély számú önkéntes statisztikai adatgyűjté—

seknél sem tartják be maradéktalanul a ren- delkezéseket. A minisztériumok és a főható- ságok a felülbírálatra beküldött kérdőíveket csak formálisan ellenőrzik. EZek a kedvezőt- len jelek gátolják a statisztikai munkában egyre jobban erősödő összehangolási fo- lyamat érvényesülését. A továbblépéshez te—

hát az szükséges, hogy a minisztériumok,fő- hatóságok az eddiginél nagyobb gondot for- dítsanak a jogszabályok betartására. az adatkérők pedig jobban éljenek a törvény—

ben biztositott lehetőségekkel.

Továbbra is megoldásra—váró feladat a tervezési, a pénzügyi és a statisztikai infor- máció-rendszerek közötti összhang megterem- tése. A közös erőfeszítések eredményekép—

pen azonban e téren is lényeges tartalmi és minőségi változások mutatkoznak.

A vázolt tények ismeretében az előterjesz- tés felhívta a figyelmet arra, hogy mind a központi, mind az igazgatási statisztikában célszerű a minőségi követelményeket előtér—

be állítani, erősíteni és gyorsítani kell azt a folyamatot, melynek kedvező jegyei az említett minisztertanácsi határozat végrehaj—

tása nyomán 1976-ban már jelentkeztek.

E napirendi pont vitájában a hozzá- czólók egyetértettek az előterjesztés megál-

lapításaival, s az igazgatási statisztika hely- zetéről alkotott képet reálisnak tartották. Az összegezett vélemények azt tükrözték, hogy a statisztikai munka korszerűsítése, az adat- gyűjtési rendszerek egyszerűsítése és össze- hangolása csak a kölcsönös együttműködés további erősítésével valósítható meg.

A Bizottság megállapította, hogy az 1977.

június 1—i ülés a minisztertanácsi határozat végrehajtásának fontos állomása volt, mert itt nyilt először lehetőség az igazgatási sta- tisztika áttekintésére és a felülvizsgálat ered—

ményeinek értékelésére. Ugyanakkor azon—

ban arra is felhívta a figyelmet, hogy a mun- ka még nincs befejezve. a közös feladato—k mielőbbi megoldása érdekében az erőfeszí- téseket fokozni kell.

2. A statisztikai munkakörök betöltéséhez szükséges képesítések előírása. ,

A Központi Statisztikai Hivatalnak a Sze—

mélyzeti és Oktatási főosztály által összeál- lított előterjesztése bevezetőben összefoglal- ta a statisztikai munkakörök betöltéséhez szükséges képesítések rendezésére 1960—tól napjainkig kiadott jogszabályokat (miniszter- tanácsi határozatok. miniszteri rendeletek stb.). majd a jogszabályok végrehajtása nyo- mán kialakult helyzetet értékelve feltárta azokat az okokat, amelyek miatt felbomlott a képesítési követelményrendszer egységes—

sége. A megoldási lehetőségeket elemezve rámutatott arra, hogy a Hivatal elnökének 2/1970. (Xll. 21.) számú rendelkezése meg—

határozza azokat a követelményeket. amelyek az alap—, közép- és felsőfokú statisztikai tu- dásszint elismeréséhez szükségesek.

A Bizottság tagjai hangsúlyozták, hogy az előterjesztésben felvetett problémák megol—

dása napjaink legidőszerűbb feladatai közé tartozik. A hozzászólások azonban ráirányí- tották a figyelmet azokra a tisztázatlan, nyi- tott kérdésekre is, amelyeknek megválaszo—

lása az összefüggések részletesebb és telje- sebb tanulmányozását igényli.

A felszólalók egyetértettek abban, hogy a statisztikai munkakörök betöltéséhez szüksé—

ges képesítési előírások már nem felelnek meg a korszerű követelményeknek, mivel az érvényben levő szöveges. bonyolult szabályok és előírások tulajdonképpen 10—12 évvel ez- előtt kialakult állapotokat tükröznek. A ren—

dezés megkezdése előtt ezért feltétlenül fi—

gyelembe kell venni az oktatási rendszerben bekövetkezett lényeges változásokat, hogy a képesítési előírásokat a jelenlegi gyakorlat—

ban meghonosodott munkaköröknek és a meglevő tudásszintnek megfelelően lehessen

kialakítani.

A hozzászólások arra is rámutattak, hogy az érvényben levő jogszabályokból nem *ál- lapitható meg egyértelműen, hogy a képesí- tési előírásokat ágazati vagy felügyeletiszin—

ten kell-e rendezni. Különösen nagy gondot

SZEMLE

1 029

jelent ez a kettősség a szövetkezeti szektor- ban az ágazati és felügyeleti hatáskörök

átfedései miatt. *

A Bizottság egybehangzó véleménye sze—

rint a téma napirendre tűzése fontosságá- nak megfelelően nagy visszhangra talált. Az elhangzott megállapítások, észrevételek és javaslatok alapján a Bizottság úgy foglalt állást, hogy szükséges és indokolt a képzési

és oktatási rendszerek felülvizsgálata. a ké—

pesítési előírások áttekintése és egyéb tel—

vetett problémák — az ágazati, illetve fel- ügyeleti rendezés. az alapfokú képzés — megoldási lehetőségeinek további tanulmá—

nyozása.

3. Tájékoztató ,,Az állami statisztika és a statisztikai szervek munkájának szervezése —- a statisztikai adatgyűjtés általános korszerű—

sítése" tárgyú KGST tudományos szeminá- riumról.

A Központi Statisztikai Hivatal előterjesz—

tése, amelyet az igazgatási és Költségvetési főosztály állított össze, ismertette a szeminá-

rium célját és jelentőségét a szocialista or- szágok statisztikai munkájának korszerűsíté- sében. Áttekintést adott a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága munkaprogramjáról s a baráti országok közreműködéséről. A szemi- náriumon többek között szó esett az infor- mációs rendszerek összehangolásáról, a cent- ralizáció és decentralizáció szerepéről a sta- tisztikai munka szervezésében, a statisztikai munka tervezéséről. az alaptevékenységek közötti összhang biztosításáról, a hatékony- ságról, a koordinációról és egyéb fontos kérdésekről.

A Statisztikai Koordinációs Bizottság ülése dr. Kiss Albert zárszavával ért véget. A Hi- vatal elnökhelyettese felkérte a Bizottság tagjait. hogy az ülésen kialakított közös el- képzeléseket szem előtt tartva, a rendelke- zésre álló gazdag tapasztalatok széles kö- rű hasznosításával folytassák a statisztikai munka korszerűsítését.

Poós László

MAGYAR SZAKIRODALOM

NYÚL EMIL:

ÁRPOLITIKÁNK

AZ ÖTÖDIK ÓTÉVES TERV IDÖSZAKÁBAN Közgazdasági ismeretek. Kossuth Könyvkidó. Bu—

dapest. 1977. 112 old.

Az 1970—es évek nagymértékű ármozgásai, a tőkés országokban kibontakozott infláció, az energiahordozók és bizonyos nyersanya- gok árarányainak alapvető átrendeződése, az ún. világgazdasági korszakváltás folyama—

tai a szocialista országok és így Magyaror—

szág gazdaságára is jelentős hatást gyako- roltak az elmúlt néhány évben, de a közel—

jövőt illetően is további, bár kisebb mértékű változásokkal kell számolnunk.

Az árak emelkedése és a cserearány rom—

lása. a pénz értékállandósága mindennapi beszédtéma a lakosság körében éppúgy.

mint a szakértők között. Ezek a változások több értelemben érintik az ország gazdasá- gi struktúráját és a fogyasztói árarányokon keresztül a lakosság jövedelmeit, illetve bi—

zonyos mértékig módosítják a fogyasztói szo- kásokat egyes termékek és szolgáltatások re—

latív drágulása miatt.

Nyúl Emil könyve nagyon aktuális, széles körű érdeklődésre számottartó kérdéseket vizsgál. A kötet első része a negyedik ötéves terv tapasztalatai alapján vázolja: miben foglalható össze a mindenkori gazdaságpo- litikai céloknak alárendelt árpolitika lénye"

ge; melyek az áralakulásra ható legfonto- sabb tényezők; melyek az árrendszer gya—

korlati és elméleti problémái; miként kell megítélni a forint általános értékváltozásá-

nak kérdését az áremelkedések tükrében. A kötet második része pedig az ötödik ötéves terv legfontosabb árpolitikai kérdéseit. az eddig végrehajtott árintézkedéseket és az árrendszer további fejlesztésének problémá-

it ismerteti.

A rendkívül olvasmányosan és élvezete- sen megírt könyv a témával összefüggő gaz- daságpolitikai kérdések ismertetése mellett hatalmas tényanyagon mutatja be a lezaj- lott tolyamatokat, azoknak tervszerűségét, il—

letve az előre nem látott tényezők hatására a tervtől szükségképpen bekövetkező elté- réseket. A könyv élvezetes olvasmány mind—

azok számára, akik az aktuális gazdaságpo- litikai kérdések iránt érdeklődnek. és bizo- nyos közgazdasági ismeretekkel rendelkez—

nek. Széles körű átfogó jellege és informá- ciós tartalma azonban az árpolitika, az ár- változások problémájával foglalkozó szak- közgazdászok számára is hasznos összefog—

laló munkának, szinte kézikönyvnek tekint- hető. Tekintettel a tárgyalt probléma rend- kívüli aktuali'tására. a következőkben megki- sérlem összefoglalóan ismertetni a tanul- mány fontosabb megállapításait.

A bevezetőben a szocialista gazdaság alaptörvényéből kiindulva fogalmazza meg a szerző az árpolitika alapvető feladatát. E- szerint olyan árrendszert kell működtetni.

amely helyesen orientálja és ösztönzi a ter- melőket, a fogyasztókat és általában a gaz- daság különböző szintű irányítóit döntéseik meghozatalában. Az árak szerves alkotó- elemét képezik a pénzügyi rendszernek is,