A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1977. szeptember 27-i ülése

SZEMLE

A STATISZTIKAI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG 1977. SZEPTEMBER 27-i ULÉSE

A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1977.

szeptember 27-én dr. Kiss Albertnek, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnökhelyettesének vezetésével ülést tartott. Az ülésnek három

napirendi pontja volt.

1. Az 1980. évi népszámlálás előkészitése A Központi Statisztikai Hivatal'előterjesz—

tése, melyet a Népesedésstatisztikai főosztály állított össze, ismertette a népszámlálás elő- készítését és programját, s tájékoztatást adott a feldolgozási munkák szervezéséről és lebo-

nyolitásáról.

A világ csaknem valamennyi országában általában 10 évenként —- többségükben a O—ra végződő években

—- tartanak népszámlálást. Magyarországon 1569-óta ugyancsak 10 évenként tartottak népszámlálást, a leg- utóbbit az 1970. január 1—i állapot szerint.

Az ENSZ Statisztikai Hivatala és a' KGST Statisz- tikai Bizottsága a népszámlálások időpontjaként ugyancsak D-ra végződő éveket javasolnak. A kotrábu biakban a szocialista országok többsége tartotta ma—

gát ehhez az ajánláshoz. az 1980 körüli népszámlálást azonban a tervezési munkák alátámasztása céljá—

ból a Szovjetunió, a Német Demokratikus Köztár- saság és Lengyelország egy-két évvel előbbre hozta.

(Románia és Bulgária! korábbi gyakorlatuknak meg- felelően 1976-ban, illetve 1977—ben tartott népszám-

lálást.)

A Központi Statisztikai Hivatal a következő magyar népszámlálást 1980. január 1-i eszmei időpontnak megfelelően hajtja végre. Ezt részben szakmai. rész—

ben szervezési okok indokolják. Többek között így a legegyszerűbb a demográfiai csoportosítások. számi—

tások elvégzése, az év elején könnyebb a pedagó—

gusokat bevonni a számlálóbiztosi munkába, a falusi népesség pedig jobban elérhető, mint a nyári idő-

szakban.

A népszámlálás programtervezetét a Hivatal a tár- cák képviselőivel 1977. június 23—án vitatta meg. Ek- kor kaptak tájékoztatást az érdekeltek arról, hogy a takarékosság. az anyagi és a gépi technikai lehe—

tőségek szem előtt tartásával az 1980. évi népszámlá- lás végrehajtására eayszerűsitett formában kerül sor.

A korábbi tervezettől eltérően nem lesz munkálta- tói kérdőív, a foglalkozási kérdéseket a személyi kérdőív tartalmazza. Az 1980. évi népszámlálás két alapkérdőíve közül az egyik a lakások, a másik a személyek összeirására szolgál. A személyek össze- írásán kívül lakásösszeírásra is sor kerül.

A népszámlálás felvételi köréhez tartozik a család—

háztartás összeírása is. Külön család—háztartás ösz—

szeira'st azonban ezúttal nem kell tartani, mivel a

ez gépi úton a személyi felvételből összeállítható.

A népszámlálás sikeres előkészítéséhez elenaed- hetetlenül szükséges próbaszámlálás végrehaitása.

amely lehetővé teszi a felvételi kérdőívek, utasítások

kipróbálását és annak megállapítását, hogy a kér- désekre adott válaszok és (: népszámlálási utasí- tások összhangban vannak-e. A próbaszámlálást két részben hajtják végre. 1977 decemberében az ELAR ]. minta keretében összeírják a népesség 0.3 száza- lékát, 1978 januárjában pedig — a területi szervezési elvek kipróbálása céljából -— Tolna megye tamási járásában lesz próbafelvétel. Ez együttesen 15—20000

háztartást, mintegy 50000 személyt érint.

Az előterjesztés rámutatott arra is. hogy a gépi adatfeldolgozást a meglevő eszközök és kapacitások hatékony kihasználásával kell végrehajtani, töreked- ve a takarékos, ésszerű megoldásokra. A feldolgo- záshoz a jelenlegi technikának megfelelő teljességa ellenőrzés és hibajavítási rendszer kapcsolódik, oml- nek előkészítése és kidolgozása a népszámlálás köz- lési és feldolgozási programjának kulcskérdése.

Az első napirendi pont tárgyalása Során dr.

Kiss Albert beszámolt az 1980. évi népszám—

lálás előkészületeiről. A napirendre tűzött elő—

terjesztéssel párhuzamosan a tárcák egyez- tetésre megkapták a népszámlálás lebonyo—

litásiltervének összefoglalóját. A Hivatal a társszervek véleményét és javaslatait figye—

lembe veszi, s a takarékossági szempontok szem előtt tartásával a népszámlálást a ma—

gyar népszámlálások hagyományainak meg- felelően, a hazai és nemzetközi kötelezettsé- geknek eleget téve fogja végrehajtani. _

A Statisztikai Koordinációs Bizottság egyet—

értőleg tudomásul vette az 1980. évi nép- számlálás előkészületeit és az előterjesztés—

ben ismertetett programot.

2. A statisztikai tájékoztatási rendszer hely- zete, (: továbbfejlesztéssel kapcsolatos

feladatok

A Központi Statisztikai Hivatal előterjesz- tése, melyet a Tájékoztatási főosztály állított össze, az állami — s ezen belül az igazgatási

— statisztika tájékoztatási rendszerének leirá—

sát és a továbbfejlesztésre vonatkozó főbb észrevételeket tartalmazta.

A kérdés vizsgálatához 1976. november és 1977. ja-

nuár között az igazgatási statisztikába tartozó 18 szerv összeállította tájékoztatási tevékenységének is- mertetőjét. Ennek összesítését a 2021/1976. Mt. h. sz.

határozat végrehajtására létrehozott Tárcaközi Bizott-' ság tájékoztatási tevékenység témabizottsága meg- vizsgálta és megállapította, hogy az igazgatási sta- tisztika együttes tájékoztatási tevékenysége igen je-

296 ^SZEMLE

lentős méretű. szerteágazó tevékenység, melynek koor- dinálása nem megoldott.

Az igazgatási statisztika szétosztási jegyzékkel ter—

jesztett kiadványainak köre átfogja a társhatóságok jó részét. ezenkívül a központi pártapparátus szakmai osztályait, a megyei párt- és tanácsi szerveket, va—

lamint — témától függően — a megyékben működő középirányító egészségügyi stb. szervek és intézetek egy részét. Példányszámot és oldalterjedelmet te- kintve az igazgatási statisztika kiadványainak mint- egy egyharmada évkönyv, zsebkönyv, adattár. Az előterjesztés beszámolt arról is, hogy a tájékoztatási tevékenység szervezése decentralizált, és rámutatott.

jelentős tartalékok lennének mozgósíthaták a haté—

konyság növelésével, a tervszerűség fokozásával és

az összehangoltság biztosításával. Ennek érdekében a statisztikai tájékoztatást végző szerveknek minél előbb ki kell dolgozniok azokat az irányelveket, amelyek a közös feladatok megoldását leginkább elősegítik.

A második napirendi pont vitáját megnyi- tó bevezetőjében dr. Kiss Albert hangsúlyoz- ta, hogy a Bizottság a statisztikai tájékozta—

tási tevékenység helyzete vizsgálatának na- pirendre tűzésével ráirányította a figyelmet azokra a problémákra, amelyeket csak vala—

mennyi érdekelt cselekvő együttműködésével lehet megoldani. Az előterjesztés fő célja — mondotta — az, hogy helyzetképet adjon a statisztikai tájékoztatásról, feltárja a korsze—

rűsítést gátló tényezőket, s előkészítse azo- kat az intézkedéseket, amelyek végül össze- hangoltabb, egységesebb tájékoztatási mun—

kát tesznek lehetővé.

Dr, Héja László (KSH) felszólalásában utalt arra, hogy a munka még csak a kezde—

ténél tart. Hangsúlyozta, hogy a tennivalók között különösen fontos a tájékoztatás fogal—

mainak egységesítése.

A Bizottság tagjai az előterjesztés céljával -— azzal a törekvéssel, hogy a statisztikai tá- íékoztatás tovább korszerűsödjék; gélratörőb- ben, tömörebben, hatékonyabban lássa el in—

formációkkal a vezetés és irányítás különbö- ző szféráit; jobban szolgája a tervezés, ku- tatás stb. érdekeit — egyetértettek. A tárava- lási anyag egyes részletkérdéseiben s külö- nösen néhány javaslat tekintetében a vita résztvevői eltérő álláspontokat képviseltek.

A hozzászólók véleménye szerint a tár—

cák tájékoztatási tevékenységét a kialakult gyakorlat, valamint a tájékoztatási rendszer decentralizált felépítése miatt nem lehet és nem is célszerű központilag szabályozni. Rá- mutattak, a közösen kialakítandó intézkedési terv csak egy újabb munkafázisban, még több ismeret birtokában, széles körű egvez—

tető munkával megalapozottan valósulhat meg, A Bizottság tagjai ugyanakkor naav érdeklődéssel és aktivitással keresték a kö- zös munka megindításának lehetőségeit.

Több hozzászóló hangsúlyozta. kezdeti lé—

pésként célszerű lenne a statisztikai tájékoz—

tatás korszerűsítésének módszertani irányel- veit kidolgozni és ezzel párhuzamosan hozzá—

látni a fogalmak tisztázásához is. hoav a ké—

sőbbi munkák során már minden érdekelt ,.egy nyelven" beszéljen.

A hozzászólók foglalkoztak a központi és igazgatási statisztika tájékoztatási tevékeny- ségének összehangolásóval, illetve ennek főbb kérdéseivel: a párhuzamosságok meg- szüntetésével, a vezetők tájékoztatásával, a tájékoztatás szintjeivel, struktúrájával stb.

A vita során többen is rámutattak arra, hogy a Központi Statisztikai Hivatalnak az előterjesztés napirendre tűzésével az volt a célja, hogy a tárgyalási anyag helyzetfeltáró részében összefoglalt tapasztalatok birtoká- ban a Bizottság foglaljon állást, milyen lépé—

sek szükségesek ahhoz, hogy a statisztikai tájékoztatás a célnak jobban megfelelő, kor—

szerűbb és hatékonyabb legyen. Kiemelték, a tájékoztatási munka összehangolására olyan egységes intézkedésekre van szükség, ame- lyeket a Hivatal és a tárcák közösen dolgoz—

nak ki.

Adatfelhasználói oldalról is több hozzászó- lás hangzott el. A vélemények megegyeztek abban, hogy a tájékoztatási rendszer fejlesz—

tése és korszerűsítése kiemelkedően fontos feladat, és aláhúzták: az információk meny- nyiségét kizárólag a tartalom oldaláról cél—

szerű vizsgálni, a tájékoztatás terjedelmesé—

gét egyedül a mondanivaló megalapozottsá- ga indokolhatja. Rámutattak arra, alapköve- telmény, hogy a tájékoztatók új ismereteket közöljenek, tömören, az összefüggéseket fel- tárva informálják a felhasználókat.

Dr. Héia László (KSH) elmondotta, (: Köz- ponti Statisztikai Hivatalt az a cél vezérli, hogy javuljon a tájékoztatási tevékenységa felhasználók ellentmondásoktál mentes, cél- jaik—nak leginkább megfelelő információkat kapjanak. Hozzátette, mindenféle merev sza—

bályozás elképzelhetetlen lenne, de az együtt—

működésre és az összehangoltabb munkára szükség van. Arra kérte a tárcákat, továbbra is támogassák ezeket a törekvéseket, és ia- vasolta, hogy a jövő év első felében a hely- zetfeltáró munka fejeződjék be. A Hivatal és a tárcák — munkakapcsolatok formájában

—— addig is folytassák az egyeztetést.

Deák Ferenc (KSH) emlékeztetett arra,

hogy néhány éve — a Statisztikai Koordiná- ciós Bizottság megalakulásának időszakában

— az adatgyűjtési rendszer koordinálásánál hasonló nehézségek jelentkeztek. Meggyőző- dését fejezte ki, hogy mint akkor. ez eset- ben is a kezdeti zökkenőket gyors kibonta—

kozás fogja követni. Hangsúlyozta. hogy en- nek érdekében ugyanolyan szoros eavüttmű- ködésre van szükség, mint ami a Bizottság működése során már sokszor bizonyult gyü- mölcsözőnek.

Dr. Kiss Albert zárszavában megállapította.

hogy a vita sok olyan problémát vetett fel,

amelyek megoldása csak a tájékoztatási te-

vékenység felülvizsgálatának kiszélesítésével

érhető el. Hangsúlyozta, nagy jelentősége

van annak, hogy a tájékoztatási tevékenység

SZEMLE

297

helyzetéről szóló előterjesztést a Bizottság megvitatta. A statisztika végterméke a tájé—

koztatás, ezért senkinek sem lehet közömbös, hogy azok az erőfeszítések, amelyeket e mun—

ka korszerűsítése érdekében teszünk, milyen eredményeket hoznak. Hozzátette azt is, a Hivatalnak nincs szándékában olyan szabá- lyozást jóváhagyatni, ami a tárcák érdekeivel ellentétben állna. A cél közös: a statisztikai törvény elveinek megfelelően működő, össze- hangolt, egységesen szabályozott, korszerű tájékoztatási rendszer kialakítása.

3. Tájékoztató az 1978. évi adatgyűjtési ter—

vekről

A Központi Statisztikai Hivatal a Statisz—

tikai Koordinációs Bizottság megalakulása óta minden évben rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot adatgyűjtési rendszerének vál- tozásairól. Az Adatgyűjtés-koordináló főosz- tály anyaga beszámol arról a munkáról, a—

melynek eredményeként ésszerűsödött a sta- tisztikai adatgyűjtés folyamata, és kikristá- lyosodtak a következő ötéves tervre vonatko—

zó elképzelések.

Az Adatgyűjtés-koordináló főosztály a Bizottság fó- rumán már számot adott arról. hogy a Hivatal 1975- ben, de kül"nösen 1976—ban lényegesen egyszerűsítet- te adatgyűjtési rendszerét; sikerült (: célszerűséget jobban megközelítő munkamegosztást kialakítani a Hivatal és az igazgatási statisztikai tevékenységet végző szervek között; számottevő előrehaladás történt

— többek között a Statisztikai Koordinációs Bizott—

ság Fogalmi Munkabizottságának munkája nyomán

— a statisztikai adatgyűjtésekben is használt fogal- mak egységesítésében; a társszervek közreműködésé- vel befejeződött a munkaügyi statisztika kampiex' fe- lülvizsgálata: a különféle katalógusok megjelenésé- vel javult az állami statisztika adatgyűjtési rend—

szerének áttekinthetősége.

A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikáról szó—

ló törvény és végrehajtási rendelkezéseinek megje—

lenése óta nagyobb lendületet vett munkát természe-

tesen nem tekinti az elért kezdeti eredményekkel be- fejezettnek (ezt a 2021/1976. Mt. h. sz. határozat vég- rehajtása során felmerült, megoldásra váró kérdések tucatjai is alátámasztják), mégis az 1978—es adat- gyűjtési rendszer kialakításánál már nem a további csökkentések végrehajtása az elsőrendű szempont, hanem az, hogy ésszerű módosításokkal a stabili- tás biztosítható legyen. Ez természetesen sem most, sem a későbbiek során nem zárja ki bizonyos kor.

rekciók végrehajtásának lehetőségét az adatgyűjtési rendszerben.

A Hivatal az elmúlt években rátért az ötéves adat- gyűjtési tervek készítésére. Az adatgyűjtési terv öt évre készül. de évenként felülvizsgálatra kerül. s a következő év tervével kiegészül, Az eddigi tapaszta—

latok szerint ez a kezdeményezés bevált. s jól szal- gálja a tervszerűség fokozását. A Hivatal által ter—

vezett. nem rendszeres. nagyobb szabású. illetve je—

lentőségű adatgyűjtésekről a kezdeményezés eredmé—

nyeképpen az érdekeltek a jövőben jó előre tájékoz' tatást kapnak.

Mind az 1978. évi éves, mind az 1978—1982. évi ötéves adatgyűjtési terv kidolgozásánál felülvizsgál- ták az előző évi adatgyűjtéseket is; tételesen ele—

mezték a megfigyelések részletességének, gyakorisá—

gának indokoltságát, a begyűjtött adatok hasznosí- tását. E munka során elsősorban a statisztikai adat—

gyűjtések ésszerűsítésére és stabilizálására vonatkozó irányelveket követték, de szem előtt tartották a szak—

tárcák, főhatóságok, egyéb társszervek észrevételeit, javaslatait és adatigényét is.

Az 1978, évi adatgyűjtési rendszerben csupán mi- nimálisnak mondható változások lesznek. Az 1977.

évi 500 adatgyűjtéssel szemben 1978—ban 487 felvétel végrehajtására kerül sor. Megszűnik 25, szünetel 7 adatgyűjtés. a módositott beszámolójelentések száma 101, és 19 új, eddig még nem tervezett adatgyűj—

tésre született javaslat. A módosított adatgyűjtések egy része csupán azért változott, mert az időközben megjelent fogalomkatalógusoknok megfelelően a kér- dőíveken és a kitöltési utasításokban változtatásokat kellett végrehajtani. A módosítások másik része tech—

nikai jellegű (például kérdőívek összevonása), ami általában adathelycsökkentéssel jár együtt.

A harmadik napirendi pont tárgyalását dr.

Kiss Albert elnökhelyettes összefoglalója zár- ta, megállapítva, hogy az előterjesztést a Bi—

zottság egyetértőleg tudomásul vette.

P. L.

A STATlSZTlKAl FELSÖOKTATÁS BEVEZETÉSE 200. ÉVFORDULÓJÁNAK MEGUNNEPLÉSE

DR. GYULAY FERENC

1977 októberében ünnepelték a magyar statisztikusok, a statisztika oktatói, elméleti és gyakorlati munkásai a magyar statisztikai felsőoktatás bevezetésének 2010. évfordulóját.

Ebben az évben volt ugyanis 200 éve annak, hogy Mária Terézia tanügyi reformja során, a Ratio Educationisban elrendelte a statisz—

tika egyetemi oktatását. és ugyanakkor a Pázmány Péter által alapított nagyszombati egyetemet Budára helyezte át. Az uralkodó egyidejűleg (1777 szeptemberében) Barics Adalbertet, aki Győrött az akadémián a po- litica-cameralis tudományok tanára volt, az egyetemre a statisztika (valamint az általá- nos történet) tanárává kinevezte, és ezzel

megalapította az azóta is fennálló és ered—

ményesen működő statisztikai tanszéket.1

1A magyar statisztikai felsőoktatás bevezetésének 'körülményeirői megemlékeznek a Statisztikai Szemle 1978. évi 1. számában közölt ünnepi előadások. A téma iránt érdeklődők számára ezeken kívül tájékoz- tatást nyújthatnak többek között az alábbi művek:

Eckhart Ferenc: A Jog- és Államtudományi Kar tör- ténete. 1667-1935. Budapest. 1936. 728 old.: Dr. Ollé Laios: A statisztika egyetemi oktatásának történeté—

hez (1770—1900). Megjelent: A magyar hivatalos statisztika történetéből. Budapest. 1968. 325—333. old.;

Dr. Hoóz István: A polgári statisztika egyetemi ok- tatásának kezdetei, Megjelent: A magyar hivatalos ' statisztika történetéből. Budapest. 1968. 340—343. old.;

ili. Gazda István: Mikor jelent meg az első Ratio Educationís? Magyar Tudomány. 1977. évi 5. sz.

369—371. old.