A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1979. december 18-i ülése

SZEMLE

A STATISZTIKAI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG 1979. DECEMBER 18—I ULÉSE

A Statisztikai Koordinációs Bizottság de- cember 18-án tartotta múlt évi utolsó ülését.

Az ülést Nyitrai Ferencné dr. államtitkár. a Bizottság elnöke távollétében. megbízása alapján Pesti Lajos, a Központi Statisztikai

Hivatal elnökhelyettese vezette.

A Központi Statisztikai Hivatal Társadalmi Statisztikai főosztálya és az Országos Környe—

zet- és Természetvédelmi Hivatal Környezet- védelmi főosztálya által készített, a környeze- .ti statisztika rendszeréről szóló tájékoztatót Barta Barnabás, a KSH főosztályvezetője ter- jesztette a Bizottság elé.

A környezeti statisztika életrehivását a kör- nyezetvédelem fontosságának felismerése, an- nak hivatalos kormányprogrammá emeiése tette szükségessé. A környezeti statisztika rendszerének a kialakítása azonban —— nagy—

tokú komplexitása miatt — rendkivül időigé- nyes feladat, s csak fokozatosan, több fá- zisban valósítható meg. A Központi Statisz—

tikai Hivatalban 1973-ban megkezdett környe- zeti statisztikai munka során — többek kö- zött -— tekintettel kellett és kell lenni arra.

hogy a rendszer keretében információkat.

adatokat nyerhessünk a környezet minőségé—

nek (állapotának és változásainak) jellemzé—

sére, a különböző környezetalakitó tevékeny- ségek hatására, a környezeti változásoknak az emberre és a társadalomra gyakorolt ha—

tására, valamint a megelőző és kárelhóritó tevékenységgel kapcsolatos költségekre és eredményekre vonatkozóan.

Ez a teljesnek nem mondható felsorolás egyben arra is utal, hogy az integrált környe- zeti statisztika olyan új szakstatisztikai ág, amely sajátos rendszerét speciális, erre a cél- ra kidolgozott és felépített mutatószám- és adatgyűjtési rendszer keretében tudja mara- déktalanul megvalósitani.

A környezetstatisztikai rendszer elméleti megalapozása szempontjából igen jelentősa környezeti statisztika első. nemzetközi (KGST- országok közötti) összehasonlitásra szánt mu- tatószám—rendszer tervezete, amelyet a KGST Statisztikai Állandó Bizottsága 1975-ben ha- gyott jóvá.

A környezetre. a környezeti változások jel—

Iemzésére szolgáló adatok már a környezeti statisztika kialakitása iránti igény felmerülé—

se előtt is megfigyelésre kerültek mind a központi, mind az igazgatási statisztikában.

Ennek és az azóta bekövetkezett fejlesztés- nek az eredményeként jelenhetett meg 1975- ben az első, majd 1978—ban a második kör- nyezetstatisztikai adatgyűjtemény is. A sta- tisztikai megfigyelés rendszerének továbbfej- lesztéséhez azonban számos módszertani, fo- galmi, nyilvántartási és elhatárolási probié—

ma tisztázására, illetve megfelelő. áitaláno- san elfogadott és használandó nómenklatú- ra kialakitására van szükség. Ezért a teljes körű környezeti statisztikai rendszer létreho- zása előreláthatólag a VI. ötéves tervidőszak alatt valósulhat meg. Ennek során az érde- keltek különös figyelmet fordítanak arra, hogy a rendszer alapvetően a már meglevő köz- ponti állami és igazgatási statisztikai adat- gyűjtésekre épüljön, scsoka legszükségesebb mértékben terhelje az adatszolgáltatókat új adatgyűjtésekkel. Elkerülhetetlen azonban.

hogy mind a központi, mind az igazgatási statisztikai adatgyűjtésekben - a következő évek során - megjelenjenek bizonyos pótló- lagos adatigények.

Kerekes Ottóné, a Központi Statisztikai Hi- vatal Tájékoztatási főosztályának osztályve—

zetője előterjesztésében került a Bizottság elé a KSH 1980. évi tájékoztatási terve.

A Központi Statisztikai Hivatal több évti- zede kialakult rendszerben, törvényes kötele—

zettségének megfelelően, különböző elemek-4 ből összetevődő. sokirányú tájékoztatási te- vékenységet folytat. Ez kiterjed a társadalom és a gazdaság helyzetére, fejlődésére vonat- kozó, az állam vezetéséhez. a népgazdasági tervek megalapozásához és teljesítésének méréséhez szükséges számszerű adatok és szöveges értékelések közlésére, statisztikai adatok szolgáltatására a tudományok műve- léséhez, valamint a közvélemény statisztikai adatokkal való tájékoztatására.

A statisztikai tájékoztatás tő formáját - mint eddig —— jelenleg is a kiadványok jelen-

SZEMLE 311

tik. Emellett a tájékoztatásnak néhány más fontos módszere is van, mint például a saj- tóközlemények, a nem kiadványként készí- tett, általában korlátozott terjedelmű és pél- dányszámú sokszorosított anyagok vagy a gé- pi adathordozókon továbbított statisztikai adatok.

Egy adott év tájékoztatási munkáját egy—

részt a statisztikai tájékoztatás hagyományai, másrészt az adatgyűjtés rendszere, illetve annak módosításai, harmadrészt pedig az adott időszak konkrét társadalmi—gazdasági helyzete határozza meg. A hagyományos for- mákon és az adatgyűjtési rendszerben be- következett változásokon túlmenően az 1980.

évi tájékoztatási munkát meghatározó ténye—

ző:; 'közül 1979 végén a következők emelhe—

tő i:

—a gazdálkodásnak azok a kulcsfontosságú kér- dései, amelyek az utóbbi években kerültek különö—

sen előtérbe — mint például a hatékonyság, a struk- túra. az egyensúly, a gazdaságosság stb. — vál- tozatlanul az érdeklődés középpontjában maradnak;

- 1980-ban sor kerül az MSZMP Xll. kongresszusá—

ra. A kongresszusi anyagoknak az 1979. évi tényszá- mokkal és elemzésekkel való összehangolása jelen- tős feladat, A kongresszus, illetve a felszabadulás 35. évfordulója külön nyilvános kiadványok iránti

igényt is támaszt;

— 1980 az V, ötéves terv záróéve, ekkor kerül sor a következő ötéves terv kidolgozására. ami mind az eltelt időszak értékelésében. mind pedig a bázis- adatok kidolgozásában nagy és felelősségteljes fel- adatot jelent a Központi Statisztikai Hivatal részé-

re;

—— az 1980. január l-én életbe lépő új ár- és sza- bályozórendszer működése és hatása, ennek bemu—

tatása a gazdaságvezetés számára, különösen nagy jelentőségű.

A beterjesztett tájékoztató melléklete rész—

letesen ismertette a Központi Statisztikai Hi- vatal tervezett kiadványait.

A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény

— a magyar statisztika történetében először

— bevezette az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtések fogalmát. Ennek az volt a célja, hogy

—— az állami statisztika egységes rendszerébe nem tartozó szervek is lehetőséget kapjanak arra, hogy saját maguk gyűjthessék be azokat az adatokat, ame- lyekre feladataik ellátásához szükségük van, de ame—

lyek az állami statisztika egységes rendszerében nem állnak rendelkezésükre:

- az adatgyűjtés elrendelési joggal rendelkező szervek a kötelezően előirt adatgyűjtéselk mellett - bizonyos lazább jogi feltételek érvényesítésével — olyan adatgyűjtéseket is végrehajthassanak, amelyek például véleményeket, előrejelzéseket tudakolnak, vagy amelyek a lakosságot, az állampolgárokat érin- tik (állampolgárokat érintő. kötelező jellegű adat- gyűjtések csak a Minisztertanács esetenkénti hozzá- járulásával végezhetők) :

— védje az adatszolgáltatókat (jogi és magánsze- mélyeket egyaránt) a felesleges zaklatásoktól:

— megakadályozza a szakszerűtlen, téves követ- keztetések levonására alkalmat adó különféle felvé-

telek végrehajtását.

Az önkéntes adatszolgáltatáson alapuló adatgyűjtések helyzetéről szóló tájékoztató

—— amelyet Botka Zoltán, a Központi Statiszti-

kai Hivatal Adatgyűjtés-koordináló főosztá—

lyának főosztályvezető—helyettese, a Bizottság titkára terjesztett a Bizottság elé -— összegez—

te az eddigi tapasztalatokat, megállapítva.

hogy a jogszabályok megalkotásának, illet—

ve hatályba lépésének időpontjában is elő- re látható volt, hogy ennek az új rendnek a maradéktalan érvényesülése, az eddig jogel—

lenesen végrehajtott, de indokolt adatgyűjté—

sek jogszabályi keretek közé szorítása nem

lesz gyorsan megoldható, mégis, az előreha- ladás a vártnál lassúbb. A minisztériumok, országos hatáskörű szervek és más szerveze- tek intézkedései nyomán az önkéntes adat- szolgáltatáson alapuló adatgyűjtések helyze- te az előzőkhöz képest javult ugyan, de még nem megnyugtató. Továbbra is előfordulnak szakszerűtlen, a statisztikai munka hitelét ron- tó adatgyűjtések. Szükség van tehát a jogi előírások fokozottabb betartására és betar- tatására, az önkéntes alapon végrehajtható adatgyűjtések jogi feltételeinek széles körű megismertetésére, amihez feltehetőleg hasz- nos segítséget nyújthat a hamarosan megje- lenő statisztikai jogszabálygyűjtemény is.

Juhász Jánosné, a KSH Közgazdasági fő- osztályának főosztályvezetője szóban tájékoz- tatta a Bizottságot a magyar vállalatok és szövetkezetek által külföldön, illetőleg a kül- földi vállalatok és szövetkezetek által belföl- dön végzett termelőtevékenységek (beruházá- sok) és más teljesítmények népgazdasági számbavételének alapelveiről szóló 3/1979.

(SK. 8.) KSH számú utasítás végrehajtásával kapcsolatos problémákról. Különféle jelzések- ből ugyanis arra lehet következtetni, hogy az ennek nyomán szükségessé váló konkrét sza- bályozások nem mindenütt érvényesültek, az adatszolgáltatóknál sok bizonytalanság ta—

pasztalható. lndokolt tehát az utasítás vég- rehajtásának a megvizsgálása és a még szük- séges intézkedések megtétele.

Végül a Statisztikai Koordinációs Bizottság 1979. évi tevékenységét ismertető beszámoló és a Bizottság 1980. évi munkaterviavaslato szerepelt az ülés napirendjén. Mindkét anya- got Botka Zoltán terjesztette elő.

1979-ben a Bizottság összesen 21 előter- jesztést, illetve tájékoztatót vitatott meg. A viszonylag nagyszámú tájékoztató jellegű anyag beterjesztése segítette a kölcsönös tá- jékozódást, az előterjesztések pedig több lé- nyeges, érdemi kérdésben vezettek egységes állásfoglalások kialakításához. Ezek kereté- ben alakította ki a Bizottság például a terv- információk gyűjtésével kapcsolatos elvi ál- lásfoglalását, az új mértékegység-rendszer—

re (az Sl-re) való áttérésre vonatkozó irány- elveket. Az előterjesztések és tájékoztatók többségét a Központi Statisztikai Hivatal, a továbbiakat az Országos Műszaki Fejleszté- si Bizottság, a Munkaügyi Minisztérium, az Országos Környezet— és Természetvédelmi Hi—

312 SZEMLE

vatal és a Marx Károly Közgazdaságtudomá—

nyi Egyetem illetékesei nyújtották be.

Az elfogadott 1980. évi munkaterv -- 1979- hez hasonlóan — 4 ülésen 19 napirendi pont megvitatását irányozza elő, s emellett foly- tatják tevékenységüket a Bizottság munka—

bizottságai is, nevezetesen a Fogalmi Munka—

bizottság, az Adattárolási és Nyilvántartási Munkabizottság, valamint a Koordinációs Munkabizottság.

B. Z.

A STATISZTIKA! lNFORMATIKAl SZEKCIÓ lV. VÁNDORGYÚLÉSE

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának Statisztikai Informatikai Szekciója 1979. november il—l4-én Szegeden tartotta lV. Vándorgyűlését, amely ,,Az infor- matika tárgya, módszerei és alkalmazási te- rületei" problémakörrel foglalkozott.

Dr. Horváth Róbert kandidátus, egyetemi tanárnak, a József Attila Tudományegyetem Statisztikai Tanszéke vezetőjének üdvözlő sza- vai után Pesti Lajos, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, a Statisztikai infor- matikai Szekció elnöke tartott megnyitó be—

szédet. Hangsúlyozta a vándorgyűlés téma- választásának aktualitását. A tudományág viszonylag újnak mondható a tudományok rendszerében, újnak mondhatók a magyar alkalmazások, tehát a hazai informatika ki- alakulása is. Éppen ezért nagyon lényeges kérdés az új tudományág fogalmi rendszere- zése, mivel a világos értelmezés a helyes in—

formatikai alkalmazásokhoz vezethet. A szek-

ció elnöke különösen fontosnak tartotta az

informatika népgazdasági és államigazgatá—

si alkalmazása kérdéseinek megvitatását, és kitért a számítógép-alkalmazás hatékonysági

problémáira.

A vándorgyűlés programjában az első nap plenáris ülésén olyan általános ,,alapozá"

előadások hangzottak el, amelyek a további speciális témák helyes értelmezéséhez meg—

felelő elméleti kiindulást nyújtottak.

A második napon három szekcióban foly- tatódott a munka:

1. szekció: Az informatika gazdaságtana:

2. szekció: Meta-információrendszerek;

3. szekció: Az informatika alkalmazási problémái a népgazdaságban és az államigazgatásban

című témákat dolgozta fel. A harmadik na—

pon a plenáris ülés és a szekcióülések el- nökei: dr. Ollé Lajos, dr. Horváth Gyula, dr.

Németh Lóránt, dr. Párniczky Gábor és dr.

Varga Lajos beszámoltak a tanulságokról.

Ezek után került sor a vándorgyűlés munká- jának összefoglalására, majd pedig a szek- ció vezetőségének újraválasztására.

A vándorgyűlés első napján öt előadás hangzott el, amelyek az informatika tárgyát.

kapcsolatát más tudományokkal, valamint az informatika társadalmi hatását ismertették.

Dr. Dörnyei József (KSH Számítástechnikai igazgatóság) előadásából a hallgatóság gazdag képet kapott a ,,világban" ismeretes

értelmezésekről, felfogásokról, az informati—

ka tárgyát illetően. Dr. Obádovics L Gyula (MüM Számítástechnikai intézet). aki az ,,ln- formatika és kapcsolata más tudományágak—

kal" cimű előadást tartotta, a következőkép- pen definiálta azt: ... .. az informatika komp- lex alkalmazott tudomány, és közvetlen kap- csolatban áll a különböző tudományágak

fogalmának, helyének definiálása után került sor ,,Az informatika társadalmi hatása" cí- mű előadásra (Aranyí Attila, Központi Sta- tisztikai Hivatal). amely foglalkozott mind a nemzetközi, mind a hazai informatika társa—

dalmi hatásaival. Kitért

— a közgazdasági hatásokra (átképzési követelmé- nyek, munkahelyi közérzet).

— az igazgatási folyamatok automatizálásának ho- tásaira (lakosság és igazgatás kapcsolata).

-—a személyiség védelme iránti követelményekre,

— a jogi feladatokra.

Az előadó kiemelte a nemzeti informati- kai politikában érvényesítendő fontosabb szempontokat, így a belpolitikai hatások elő- rejelzését, tudatosítását; rámutatott arra, hogy a társadalmi hatások hosszú távúak, ezért a számítógép—alkalmazási terveket és koncepciókat a rendszerek teljes életciklusá—

ra kell tervezni; utalt arra, hogy az informa- tika pozitív társadalmi hatásainak kidombo—

rításáhaz, negatív hatásainak elkerüléséhez társadalmi felvilágosításra van szükség.

Az 1. szekcióban az informatika gazdaság- tanának problematikáját dolgozták fel.A nyi—

tó előadást Németh István (KG INFORMA—

TlK) tartotta. Az informatika gazdaságtaná- nak feladatait a vállalati hatékonyság és az információgazdálkodás közötti összefüggés oldaláról vezette le. Az informatika gazda- ságtanának alapfeladata: szervezetek társa- dalmilag—gazdaságilag hasznos tevékenyke- déséhez nélkülözhetetlen információellátó feladatok teljesítésével kapcsolatos gazdasá- gossági, hatékonysági értékeléseknek gyakor—

lati alkalmazásukat is lehetővé tevő tudo- mányos megalapozása.

Az információellátás eredmenyessegenek és hozamának becsléséhez okvetlenül szük—

ség van az információigény rendező modell- jének elkészítésére. amelyhez:

——meg kell fogalmazni a vállalati alapfunkció—

kat; '