A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1979. szeptember 26-i ülése

(1)

SZEMLE 1255

Az ágazati minisztériumok a rövid távú vállalati és szövetkezeti tervekre vonatkozó in- iormációgyűitési és elrendelési tevékenységükről 5 évenként egyszer, a vállalati tervezőmun—

ka tapasztalatairól készített beszámolókban tájékoztatni kötelesek az Országos Tervhivatalt, amely a ie/en irányelvekkel ellentétes gyakorlat esetén a szükséges lépéseket megteszi.

3. A vállalati és szövetkezeti tervekről — az előző pontban meghatározott igényen felül vagy attól eltérő rendben —- bármely szerv által kért további információk gyűjtéséhez az Or- szágos Tervhivatal, az ágazati és funkcionális minisztérium, valamint a szövetkezetek esetén az érintett érdekvédelmi szervek előzetes hozzájárulása szükséges. Ezeket a többletinformá- ciókat csak statisztikai elrendelési számmal ellátott kérdőíveken vagy önkéntes adatszolgál—

tatás keretében lehet begyűjteni. E kérdőívekre a Központi Statisztikai Hivatal részére tör—

ténő előzetes bemutatási kötelezettség nem vonatkozik, de a véglegesített adatgyűjtések kér—

dőíveit és kitöltési utasításait — nyilvántartási célokra — az elrendelést követően a Központi ítagsztikai Hivatal Adatgyűjtés-koordináló főosztálya részére 2 példányban meg kell

u em.

(Statisztikai Közlöny. 1979. évi 8. sz.)

A STATISZTIKAI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG 1979. SZEPTEMBER 26-l ULESE

A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1979.

szeptember 26-án tartotta idei harmadik ülé- sét Pesti Laiosnak, a Központi Statisztikai Hí- vatal elnökhelyettesének a vezetésével.

Az ülés napirendjén elsőként a munkaügyi statisztika 1980—1985. évi programjáról szó- ló tájékoztató szerepelt, amelyet Juhász .lá—

nosné, a Központi Statisztikai Hivatal Köz- gazdasági főosztályának vezetője terjesz—

tett elő. A tájékoztató képet adott az I980-ra elhatározott egyszerűsítésekről és azokról az elkerülhetetlen bővitésekről is, amelyek az előző — a Statisztikai Koordinációs Bizottság- ban korábban már megvitatott — program—

ban nem szerepeltek. A legjelentősebb egy- szerűsítések :

— az óra- és :: havibérek fontosabb fizikai foglal- kozások és szakképzettségi fokozatok szerinti megfi- gyelése egyelőre nem terjed ki újabb népgazdasági ágakra és foglalkozásokra;

—1960-ban még nem kerül sor az évet jellemző szeptemberi bérek és keresetek konkrét nem fizikai munkakörök szerinti bekérésére. mivel ez nagy mér- tékben terhelné az adotszolgáltatókat (ilyen adatok 'majd az 1982-re előirányzott reprezentatív adatfel-

vételből lesznek nyerhetők).

Bővül az 1980. évi adatgyűjtési rendszer többek között:

— a munkahelyet változtatók létszámának ötéven- ként egyszer esedékes megfigyelésével aszerint. hogy az átlépettek mely ágból (az iparban; ágazatból) és a munkahelyet változtatók összlétszáma esetében,

mely szektorból jöttek;

—a nem fizikai foglalkozásúak vezetési lépcsők szerint végzett megfigyelésében a nők bér— és kere—

setl adataival (hasonló adatkérésre a tervek szerint ezt követően 1984—ben kerül majd sor);

—— a KGST—országok közötti technikai együttműkö—

dés munkaerőadatainak —- a kiküldési, átengedési esetek számának — évi egyszeri megfigyelésével:

- az időponti létszám olyan számbavételével, ami- kor a kötelező munkaidő hossza szerint bontva kér—

dezi meg a Központi Statisztikai Hivatal: hány fő—

nek számi! bele a törvényes heti munkaidejébe a

fizetett munkaközi szünet (ezeknek az adatoknak a bekérésére is csak egy alkalommal kerül sor öt éven

belül).

A felsorolt bővítések és csökkentések nem érintik alapvetően a nemrégiben bevezetett, országosan egységes munkaügyi adatgyűjté- si rendszert.

Ami a beterjesztett 1981—1985. évi progra- mot illeti. azt — az előterjesztő kérésének megfelelően — mint előzetes elképzelést tár- gyalta a Bizottság, mivel a Központi Statisz- tikai Hivatalnak szándékában áll a terv is- mételt felülvizsgálata. összhangban az e té—

ren is érvényesítendő takarékossági követel—

ményekkel.

Szintén a munkaügyi statisztika racionáli- sabb szervezését segíti elő az egységes mun- kaügyi alapnyilvántartási rendszer kia/akítá- sa. Az erről szóló tájékoztatót dr. Olajos Ár- pád, a Munkaügyi Minisztérium Számítás- technikai Intézetének igazgatóhelyettese ter-

jesztette a Bizottság elé.

A széles körű tárcaközi együttműködéssel kialakítandó munkaügyi alapnyílvántartási rendszernek

— biztosítania kell a főhatósági információs igé- nyeknek megfelelő rendszeres adatszolgáltatást a munkáltatók által kötelezően vezetett. egységes elvek szerint kialakított. tárolt és naprakészen tartott elemi munkaügyi adatok alapján:

— a kötelező nyilvántartás mellett egyéb adatok- ra. illetve felhasználásuk módszerére vonatkozó aján—

lásokkal elő kell segítenie a vállalati munkaügyi te—

vékenység hatékonyságának a növelését;

— lehetővé kell tennie az irányító szervek részére történő adatszolgáltatás összehangolását. az informá-

ciók cseréjének ésszerű lebonyolítását;

-—- elő kell segítenie az eseti információs igények kanfliktusmentes kielégítését a vállalatoknál rendel- kezésre álló elemi adatkör ismerete alapján:

— biztosítania kell az adatkezelés korszerűsítésé—

nek. a számítástechnika hatékony és egységes alkal—

mazásának lehetőségeit az adatgyűjtés, -tárolás és

—feldolgozás folyamatában.

(2)

1 256

^{SZEM LE}

A munkálatok jelenlegi állása szerinta lét—

számgazdálkodás alapvető adatait felölelő egységes munkaügyi törzslaprendszer kísérle- ti bevezetésére 1980 folyamán, végleges, teljes körű bevezetésére előreláthatólag 1981 januárjától kerül sor. Az egységesítés mása- dik szakaszának tárgyát a szociálpolitikai szféra képezi, s ezzel egyidőben tovább fo—

lyik a munkabérre és a munkaidőre vonatkozó, jelenleg funkcionáló nyilvántartások egysége—

sítésére irányuló munka. Az utóbbiakra vo- natkozó javaslatát a Munkaügyi Minisztérium és a Pénzügyminisztérium 1981 első felében terjeszti a Statisztikai Koordinációs Bizottság elé.

Harmadik napirendi pontként ,,A Központi Statisztikai Hivatal 1980. évi adatgyűjtési ter—

ve" című tájékoztatót Deák Ferencnek, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal Adatgyűjtés-koordi- náló főosztálya vezetőjének az előterjesztésé-

ben vitatta meg a Bizottság.

A Központi Statisztikai Hivatal adatgyűjté- si rendszerét alapvetően 1980-ban is a sta- bilitás jellemzi. A stabilitás követelményének az érvényesülése mellett természetesen, sor került az elengedhetetlen változtatásokra, például a közgazdasági szabályozórendszer különböző területein hozott intézkedések mi—

ott. Szükségszerűek azok a módosítások is, amelyek az igazgatási rendszer fejlesztése, korszerűsítése miatt válnak időszerűvé, vagy amelyeket a gyakorlati tapasztalatok kínál- nak jobb megoldásként a korábbiakkal szem—

ben.

A relatív stabilitást mutatja, hogy amíg az adatgyűjtési rendszer általános felülviZSgála- ta nyomán 1975-ről 1976—ra a beszámolóje—

lentések 40 százaléka, majd 1976-ról 1977—re 44 százaléka módosult, addig 1977—ről 1978- ra és 1978—ról 1979—re egyaránt 21 százalék- ra és 1979-ről 1980-ra 23 százalékra esett vissza a módositott adatgyűjtések aránya. Az új adatgyűjtések száma sem hat a stabili- tásra észrevehető mértékben. Ezek aránya 1976-ban 2.5, 1977—ben és 1978-ban 3.9, 1979—ben 1,9 százalék volt. 1980-ban pedig 1,6 százalék lesz. Mindezek jól tükrözik azo—

kat az eredményeket, amelyekre a Statiszti—

kai Koordinációs Bizottság évekkel ezelőtt állásfoglalásokat alakított ki.

A statisztikai szolgálatnak kiemelt jelentő- ségű feladata lesz az 1980 januárjában vég—

rehajtandó népszámlálás.

Az ülés negyedik napirendi pontjaként ke—

rült sorra ,,A Lícencforgalom Tematikus Infor- mációs Rendszere, a Iicencvásárlás és —hasz- nosítás egységes statisztikai megfigyelési rendje" című tájékoztató Bárány Istvánnak,a Központi Statisztikai Hivatal lparstatisztikai főosztálya főosztályvezető-helyettesének az előterjesztésében. (A tájékoztató részben az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anya-

ga alapján készült.)

A műszaki haladás növekvő üteme megkö—

veteli —— a hazai kutatási—fejlesztési tevékeny—

ség intenzívebbé tétele mellett — a külföldi fejlesztési eredmények fokozottabb hazai al—

kalmazását is. A licencforgalom korszerűbbé tétele és hatékony, összehangolt irányítása érdekében minisztertanácsi határozat szabá- lyozta a licencforgalom országos koordinálá- sának a kérdéseit, előírta a Központi Statisz—

tikai Hivatal, az Országos Műszaki Fejlesz—

tési Bizottság, a minisztériumok stb. ezzel kapcsolatos feladatait. Ennek megfelelően az elmúlt években — az érintettek széles körű együttműködésével — lényegében kialakult a Licencforgalom Tematikus információs Rend- szere, illetve a licenctorgalom adatbázisa, amelynek szolgáltatásait már előreláthatólag 1979 végén igénybe vehetik az érdekeltek. A Rendszer célja ugyanis, hogy

— segítse elő a megalapozottabb döntéshozatalt a külföldi műszaki ismeretek, fejlesztési eredmények,

megszerzése kapcsán:

. .

— tegye lehetove az irányító és vezető szervek át- fogó tájékoztatását a licencforgalom alakulásáról,, a licencpolitikai irányelvek érvényre juttatásáról. a licenctevékenységben megfigyelhető tendenciákról.

A számítógépes adatbázis kialakításakor—- annak érdekében, hogy a rendszer működé- se a gazdálkodó szervektől csak minimális.

többlet—adatszolgáltatást igényeljen -— a szer- vezők alapvetően a Központi Statisztikai Hi- vatalnál és a Külkereskedelmi Minisztérium- nál eddig is gyűjtött, illetve rendelkezésre ál- ló információkra és adatszolgátatásokra tá—

maszkodtak. Mindemellett azonban —- a Mi—

nisztertanács határozatának megfelelően — szükségessé vált az eddigi licencstatisztikaix megfigyelések kiterjesztése. A licencstatiszti—

kai megfigyelés 1968-ban kezdődött a gép- iparra vonatkozóan, 1972-től kiterjedt a szocialista ipar egészére, majd 1978-tól az épi- tőiparra, végül a mezőgazdaság és erdőgaz—

dálkodás, a szállítás és hírközlés népgazda- sági ágakban 1979-től kezdődően figyeli a statisztika a licencek fontosabb adatait.

A statisztikáról szóló törvény a Központi Statisztikai Hivatal feladatává teszi a statisz- tikában használt módszerek, fogalmak, osz- tályozások. számjelek meghatározását ésegy—

ségesítését. A Hivatal ezt a munkát az álla—

mi statisztika egységes rendszerébe tartozó"

szervekkel együttműködve, a Statisztikai Koor- dinációs Bizottság Fogalmi Munkabizottságá-

nak a hathatós közreműködésével végzi.

statisztikai fogalmi rendszer fejlesztéséről ké- szített tájékoztató. amelyet Végvári Jenő, a Központi Statisztikai Hivatal Adatgyűjtés- koordináló főosztályának osztályvezetője ter- jesztett a Bizottság elé, átfogó képet adott

az eddigi munkáról és a további feladatok-

ról.

A statisztikai fogalmak tartalmának széles- körű, szervezett egyeztetésen alapuló megha—

(3)

SZEMLE

1257

tározása és definiciókatalógusokban való ki- adása 1975-ben indult meg. Azóta 20 tárgy- kör fogalmait tartalmazó kötet jelent meg, illetve van jelenleg előkészítés alatt. A nagy—

szabású munka lezárására —— a tervek sze—

rint —- 1982-ben kerül sor, s addig két jelen- tős feladatot kell még megoldani:

—a gazdasági szabályozók várható változására tekintettel a szükséges mértékig felül kell vizsgálni és módosítani kell az eddig kiadott fogalmi kataló-

gusok anyagát;

— ki kell dolgozni a további, még hátralevő tárgy- körök fogalmait.

A tervekben — az eddig megjelentetett ka- talógussorozat helyett — egy olyan összevont definíciókatalógus kidolgozása szerepel, amelyben a lapok cserélhetők, a változások.

a kiegészítések tehát egyszerűen megoldha—

tók, s amelyben a fogalmak azonosítása, a közöttük levő összefüggések kifejezése szám- jelrendszer útján történik (ezzel megoldható- vá válik többek között a rendszer számítógé—

pes kezelése is).

A Központi Statisztikai Hivatal területi igazgatóságai által végrehajtott ellenőrzések tapasztalatai alapján nyújtotta be Botka Zol- tán, a Statisztikai Koordinációs Bizottság Tit- kárságánakavezetője ,,A statisztikai adatok megbízhatósága" című előterjesztést. Mivel az adatok pontosságának javítása érdekében tett erőfeszítések ellenére még mindig jelen- tős a téves adatokat közlő adatszolgáltatók

száma, az előterjesztés alapján a Bizottság

— többek között —- állást foglalt amellett,

hogy

-—-az igazgatási statisztikai tevékenységet végző szervek felügyeleti és ágazati jogkörben végrehaj—

tásra kerülő ellenőrzési programjukba iktassák be a statisztikai tevékenység ellenőrzését is. melynek ke- retében vizsgálják a statisztikai törvényben előírt kö- telezettségek teljesítését;

-— az ellenőrzések eredményeit többoldalúan cél- szerű hasznosítani; következetesen fel kell tárni a hibás adatközlés okát. a hibát vétő személyes fele- lősségét, és alkalmazni kell a jogszabályi előírások—

nak megfelelő felelősségre vonást;

—— az állami statisztika egységes rendszerébe tar- tozó adatgyűjtések határidőinek felülvizsgálata út- ján az elrendelők fordítsanak fokozott figyelmet arra, hogy 1. az adatszolgáltatók — végleges, ellenőr—

zött adatok hiányában -— ne kényszerüljenek előzetes adatok közlésére; 2. (: beküldési határidők megosz- lása időben lehetőleg arányosabb legyen, minél ke- vesebb kötelezettség terhelje a statisztikusokat az el- kerülhetetlenül jelentkező csúcsidőszakokban (példá- ul az egyszeri adatfelvételek végrehajtása -— ha le- hetséges —- ne az év, félév végére essék);

— a felügyeleti, illetve ágazati minisztériumok, or- szágos hatáskörű szervek. a Statisztikai Koordinációs Bizottság tagjai segítsék elő a statisztikusok erköl- csi és anyagi elismerését, a statisztikai munka meg-

becsülését. rangjának emelését;

—emelni kell a statisztikusok szakmai ismeretei- nek szinvonalát, és folyamatosan gyarapítani kell szakismeretüket. ezért 1. el kell érni, hogy a statisztikai munkát végzők a munkájuk végzéséhez szüksé- ges szakképzettséggel rendelkezzenek, 2. rendszeresíd teni kell az esetenkénti, egy-egy adatgyűjtést érintő .,beoktatások" gyakorlatát, illetve -— ahol ez még nem rendszeres — gondoskodni kell a bevezetéséről.

B. 2.

MAGYAR SZAKIRODALOM

KOVACSICSNÉ NAGY KATALIN:

BEVEZETÉS A KRIMlNÁLlNFORMATlKÁBA

Akadémiai Kiadó. Budapest. 1978. 300 old.

A kriminálinformatika — és ezen belül a kriminálstatisztika — jelentősége világszerte növekszik. A fejlett tőkés országok jelentős részében a bűnözés növekedése okoz gon- dot, és a növekvő bűnözés jelentős mérték- ben megnöveli a bűnözéssel, (: bűnüldözés- sel, a büntetőbíráskodással kapcsolatos, részben számszerűsíthető tudnivalók iránti igényeket. A szocialista országokban a bű- nözés általában nem vagy csak kis mérték- ben növekszik ugyan, de — amint ezt ha- zánkban is tapasztalhatjuk — bizonyos bűn- cselekményfajták jelentősége az idők folya—

mán megnő, új elkövetési módok bukkannak fel, átalakul a bűnözés struktúrája. Ezek a jelenségek arra utalnak. hogy a bűnözés kü- lönböző okok miatt szocialista viszonyok kö- zött is társadalmi probléma marad, és jelen- tősége bizonyos időkben meg is növekedhet.

Mindez elkerülhetetlenül szükségessé teszia bűnözés struktúrájának, trendjeinek ponto—

sabb vizsgálatára szolgáló módszerek kifej-

lesztését és alkalmazását, az előreszámítás (prognózis) lehetőségeinek megteremtését, és általában azoknak az adatoknak a sta—

tisztikai elemzését, amelyek a bűnözés tár- sadalmi—gazdasági okairól és összetevőiről nyújtanak ismereteket. A szerző nagy érde- me, hogy e kérdések fontosságát az elsők között ismerte fel hazánkban, és tudományos kutatómunkájának jó részét a kriminálinfor- ; matikának szentelte. Több mint másfél év- tizedes kutatásainak összefoglalója ez a könyv, amely sok hasznos, és bizonyos ré- szeiben úttörő módszertani vizsgálatot tar—

talmaz.

A mű három főrészre oszlik. az első kettő a demográfia és a statisztika módszereivel vizsgálja a bűnözés korstruktúráját, valamint időbeli alakulását és területi helyzetét. A harmadik rész a bűnüldözés modelljeit tár- gyalja. A továbbiakban a három főrészen belül emeljük ki azokat a sajátosságokat, amelyeket különösen figyelemreméltónak tar- tunk.

Az első részben a szerző felhívja a figyelmet a kor szerinti elemzés fontosságára, arra a meghatározó szerepre, amelyet a bű-