SZEMLE
A STATISZTlKAl KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG 1982. DECEMBER 2—l ULÉSE
A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1982.
december 2-án Nyitrai Ferencné dr. állam- titkárnak, a Központi Statisztikai Hivatal el- nökének vezetésével ülést tartott.
Az ülés napirendjén elsőként ,,A Központi Statisztikai Hivatal 1983. évi adatgyűjtési ter- ve" c. anyag szerepelt. amelyet dr. Ormaí László, a Központi Statisztikai Hivatal Rend—
szerfejlesztő és Koordináló főosztályának ve—
zetője terjesztett elő.
A Központi Statisztikai Hivatal a Statiszti- kai Koordinációs Bizottság részére rendsze- resen tájékoztatást ad a Hivatal következő évi adatgyűjtési rendszeréről, ismerteti az ab- ban bekövetkező változásokat. A Hivatal a- datgyűjtő szervezeti egységei az 1983. évi adatgyűjtési rendszer kialakításában is szo- rosan együttműködtek a statisztikai informá- ció-rendszer működésében érdekelt miniszté- riumok, országos hatáskörű szervek felelős képviselőivel. Ennek során e szervek cselekvő
részesei is voltak a munkának.
Az 1983. évi adatgyűjtési rendszert alap- vetően a stabilitás jellemzi. A stabilitás kö- vetelményének érvényesülése mellett termé- szetesen sor került a gazdasági és társadal- mi igényekből eredő elengedhetetlen változ- tatásokra, új megfigyelések kialakítására és
bevezetésére.
Az 1983. évi adatgyűjtési tervről készült tá- jékoztatóban külön fejezet szolgált az integ- rált, új Egységes Lakossági Adatfelvételi Rend- szer rövid ismertetésére. A tájékoztató kitért az elmúlt év végén egyes adatszolgáltatók bevonásával végzett, az adatszolgáltatók ter—
helésére és az adatgyűjtések beérkezési ha- táridejére vonatkozó vizsgálatra. A vizsgálat eredményét összefoglaló jelentést a Hivatal Főosztályvezetői Értekezlete megtárgyalta, és határozata alapján került sor a Statisztikai Koordinációs Bizottság tájékoztatására a vég- zett felvételről és a Hivatal által megtett in—
tézkedésekről.
Az ülésen második napirendi pontként megvitatták ,,A Statisztikai Koordinációs Bi- zottság Fogalmi Munkabizottságának 1982.
évi tevékenysége" című tájékoztatót, amelyet
dr. Tűű Lászlóné, a Fogalmi Munkabizottság elnöke állított össze. A Statisztikai Koordiná- ciós Bizottság 1981. november 10—i ülésén foglalkozott ,,A statisztikai fogalmi rendszer fejlesztése" cimű tájékoztatóval, amely ismer- tette az alapvető cél, az állami statisztika tartalmi szabályozása, egységesítése érdeké- ben folytatott tevékenység kialakítására vo- natkozó elképzeléseket, módszertani irányel- veket és az egyeztetések ütemezését. Az egyeztetéseket 1981 októbere és 1982 júliusa között kellett lefolytatni. A most megvitatott
tájékoztató arról a munkáról adott számot,
amelyet az elmúlt időszakban a munkabi- zottság tagjai végeztek. A munkabizottság vezetője tájékoztatást adott az egyeztetések során felmerült és még továbbra is megol- datlan. illetve időközben rendezett fontosabb problémákról, kiemelte az elfogadott fogal- mak gyakorlatban, a publikációkban törté- nő érvényesítésének fontosságát, és köszöne—
tet mondott a munkabizottság tagjainak lel- kiismeretes e's megértő munkájukért.
Harmadik napirendi pontként a megjelen- tek a Statisztikai Koordinációs Bizottság lde- iglenes Adatkoordinációs Munkabizottságá- nak tevékenységéről kaptak tájékoztatást Straub Elektől, a Munkabizottság elnökétől.
A Munkabizottság feladata a statisztikai ada—
tok elektronikus gépi úton történő feldolgo- zásáról és tárolásáról szóló 2/1977. (Vll. 30.) KSH számú rendelkezés felülvizsgálata és korszerűsítése. E munkában a Munkabizott- ság széles körben felhasználja az érintettek tapasztalatait, véleményét. Jelenleg a Mun—
kabizottság tagjaitól és a Központi Statiszti—
kai Hivatal főosztályaitól kapott vélemények, valamint a külföldi tapasztalatok, megoldá—
sok feldolgozása folyik. Készül a rendelkezés szövege, valamint néhány kapcsolódó anyag.
Az ideiglenes munkabizottság a rendelkezés módosításának végrehajtásáig — előrelátha—
tóan 1983 közepéig — folytatja tevékenysé—
gét.
Az új típusú gazdálkodó szervezetek statisz- tikai megfigyelésének rendszeréről dr. Ormai László, a Központi Statisztikai Hivatal főosz—
424 SZEMLE
tályvezetője adott tájékoztatást a negyedik pont keretében. Előadta, hogy az új tipusú szervezetekre vonatkozó egyszerűsített szám- viteli és adatszolgáltatási rendszert felsőszin—
tű jogszabályok irták elő. Ezek a jogszabá- lyok alapvetően meghatározták a statisztikai megfigyelés programjának kereteit és lehe- tőségeit. A Központi Statisztikai Hivatal és az érintett hatóságok részéről természetes igény.
hogy az új tipusú szervezetekről megfelelő adatokkal rendelkezzenek, ugyanakkor az adatszolgáltatók védelemre szorulnak, és túl- zott mértékű adatszolgáltatásra nem köte- lezhetők. Az egyszerűsített adatszolgáltatás megszervezése során biztosítani kellett a ha—
gyományos és az új típusú szervezetek adat- állományai közötti kapcsolatot és integráci—
őt.
Az új típusú szervezetek statisztikai meg- figyelésére a Központi Statisztikai Hivatal egységes rendszert alakított ki. A tájékozta—
tás során a megjelentek képet kaptak az új típusú szervezetekre vonatkozó statisztikai megfigyelések alapelveiről. az adatgyűjtési rendszer fontosabb jellemzőiről, a megfigye- lések gyakoriságáról és az adatgyűjtési rend—
szer esetleges további egyszerűsítéséről.
Az eredeti napirenden kívül Végvári Jenő, a Központi Statisztikai Hivatal Kereskedelmi és Közlekedési Statisztikai főosztályának ve—
zetője arról adott tájékoztatást, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium javaslatára a Hivatal irányításával munkabi—
zottság alakul, amely megvizsgálja. hogyan fejleszthető tovább az építőipar külkereske- delmi tevékenységének számbavétele. A munka befejezése után a munkabizottság tá- jékoztatást fog adni a Statisztikai Koordiná- ciós Bizottságnak a vizsgálat részletes ered—
ményeíről.
Dr. Cs. P.
KONFERENCIA A NEMZETKÖZ! USSZEHASONLlTÁSOKRÓL
DR. DRECHSLER LÁSZLÓ — DR. SZlLÁGYI GYÖRGY
A Nemzetközi Jövedelem- és Vagyonkutató Társaság (lARlW) a múlt évben úgy határo- zott, hogy a kétévenkénti hagyományos és nagyszámú témát felvonultató általános kon- ferenciái közötti évben egy—egy speciális konferenciát hív össze, amelyen viszonylag szűk körben, mindig egy meghatározott té- mára összpontosítjók a vitát. Az első ilyen .,speciális meetinget" a nemzetközi összeha- sonlitósok témakörében tartották 1982. szep- tember 21, és 24. között Luxenburgban. A konferencia szervezője Peter Hill (korábban a statisztika egyetemi tanára, mintegy két éve az OECD statisztikai osztályának vezetője) volt. aki az ENSZ-nek, illetve az Európai Gazdasági Közösségnek is konzultánsa volt a nemzetközi összehasonlitások egy-egy mód-
szertaní kérdésében.
A konferencia méretére jellemző a résztve—
vők és a benyújtott dolgozatok valóban ész- szerű száma (36 résztvevő, illetve 16 dolgo—
zat).
A konferencia jórészt a tételes átszámítá—
son alapuló, főként az ENSZ összehasonlítá- sok (lCP) kérdéseivel foglalkozott, de az ösz—
szehasonlítósok néhány más aspektusa is he- lyet kapott a vitában. A dolgozatok alapján a konferenciát négy egymást követő vita-
ülésre osztották:
1. A részletes csoportok összehasonlításának mód—
szerei.
2. Aggregáciős módszerek.
3. Egyszerűsített módszerek és az eredmények ak—
tualizálása.
4. Az összehasonlítások eredményeinek feihaszná- lása.
1. A részletes csoportok összehasonlításának módszerei (Elnök: P. Hill, OECD)
Az első két vitaülés fő témája a sok orszá- got felölelő nemzetközi összehasonlítósok konzisztens rendszereinek kialakítása volt.1
A témát az első szekció az elemi, részle- tes csoportok, sőt tulajdonképpen magának a megfigyelésnek szemszögéből vitatta, a második szekció pedig az aggregáció vonat- kozásában.
Részletes, vagy legkisebb csoportoknak (basic heading) a nemzetközi összehasonlí—
tások zsargonjában azokat a csoportokat ne- vezik, amelyeken belül már nem áll érték- adat—részletezés rendelkezésre, amiből az is következik. hogy e csoportok indexeinek meg- határozásához nincsenek súlyadatok. Éppen ezért csaknem minden, a témával foglalkozó munka különválasztva tárgyalja az e legki- sebb csoportokon belüli és ezek közötti (az- az aggregációs) számítások módszertani kér—
déseit.
A vita két alapkérdés körül sűrűsödött.
A) Egységes legyen—e minden összehason- lítási viszonylatban (például minden régió- ban) a részletes csoportok száma, vagy meg—
engedhető bizonyos rugalmasság? Például adott egy minimum lista, ami lehetővé teszi az eredmények összekapcsolását és az egy-
1 Lásd erről például: o'r. Drechsler László: Az ENSZ keretében foiyó nemzetközi összehasonlitások néhány kérdése. Statisztikai Szemle. 1980. évi 10. sz.
985-995. old.
