SZEMLE
A STATISZTIKAI KOORDINÁCIÓS BIZOTTSÁG 1983. NOVEMBER 23—l ULÉSE
DR. KOLLÁR ZOLTÁlNNÉ
A Statisztikai Koordinációs Bizottság 1983.
november 23—án Nyitrai Ferencné dr.-nak, a Központi Statisztikai Hivatal elnökének veze—
tésével ülést tartott.
Első napirendi pontként dr. Ormaí László, a KSH Statisztikai Rendszerfejlesztő és Ko—
ordináló főosztályának vezetője terjesztette elő ,,A Központi Statisztikai Hivatal 1984. évi adatgyűjtési terve" c. anyagot. A Központi Statisztikai Hivatal immár tízedik alkalommal tájékoztatta a Statisztikai Koordinációs Bi—
zottságot soron következő évi adatgyűjtési rendszeréről, illetve az abban a korábbi év—
hez képest történt változásokról.
Az ülésen második napirendi pontként ,,Az elrendelési szám nélküli és az önkéntes adat- gyűjtések" című tájékoztatót vitatták meg.
amelyet Barabás Miklós, a KSH Területi Sta- tisztikai főosztályának vezetője terjesztett elő.
A Központi Statisztikai Hivatal megyei igaz—
gatóságai az adatszolgáltatói információs há- lózat közreműködésével 1983 első felében felmérték az elrendelési szám nélküli és az önkéntes adatgyűjtések helyzetét. A vizsgálat megyénként 2. országosan összesen 42 adat—
szolgáltatónál az 1983. január 1. és május 20.
közötti időszakra terjedt ki. Az ellenőrzés ta- pasztalatai alapján megállapítható, hogy a jogszabályellenes —— elrendelési szám nélküli
— és az önkéntes adatgyűjtések csökkenő tendenciát mutatnak. Emellett az adatkéré- sek pontosabban megfogalmazottak, szaksze- rűbbek voltak, így teljesítésük is kevesebb többletmunkát jelentett, mint korábban.
Barabás Miklós utalt arra a tényre, hogy a jelentés a valóságnál jobb képet fest, mi- vel csak azzal a 310 elrendelési szám nél- küli adatgyűjtéssel foglalkozik, amelyeket a vizsgálat során sikerült feltárni. A vállalatok ugyanakkor ennél többet teljesítenek. Az el- rendelési szám nélküli adatgyűjtések többsé- ge szakszerű. éppen ezért érthetetlen, hogy begyűjtésük miért jogellenes úton történik.
Felhívta a figyelmet arra, hogy néhány adat—
kérés során nehezen teljesíthető, bizonylat- tal kevéssé -— vagy egyáltalán nem —- alá—
támasztott adatok összeállítására késztetik a vállalatokat, és ha az adatokat később sem ellenőrzik, az mindenképpen károsan hat a kötelezően elrendelt statisztikai adatgyűjté- sek megbízhatóságára. Komoly gondként em- litette az ún. leirati úton érkező adatkéré—
seket, amelyek szenvedő alanyai leginkább a tanácsok. Bár az érvényes jogszabályok az ilyen adatkérések visszautasítását lehetővé teszik, erre azonban nemigen kerül sor.
A vitában — amelyben az lpari Miniszté- rium, az Épitésügyi és Városfejlesztési Mi- nisztérium, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium, valamint a Miniszterta- nács Tanácsi Hivatalának képviselője vett részt — szó esett az önkéntes adatgyűjtések értelmezéséről, a statisztikai adatszolgáltatás még mindig nem kellően körülhatárolt fogal- máról, a tanácsok adatszolgáltatői szerepé- ről, valamint a minisztériumok és a háttérin- tézményeik közötti munkamegosztásról. A Ta—
nácsi Hivatal képviselője felhívta a főható- ságok figyelmét azokra a gondokra, amelye—
ket a járások megszűnése az információ- áramlásban okozhat.
Harmadik napirendi pontként az ülés részt- vevői az igazgatási statisztikai fogalmak és osztályozások elkészítésére vonatkozó javas- latot tárgyalták meg. A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény a statisztikai tevékeny- ség összehangolásának céljából feladatul tűzte ki — többek között —- az állami statisz-
tika keretébe tartozó fogalmak, osztályozások
kidolgozását és egységesítését.
A Központi Statisztikai Hivatal a Statiszti- kai Fogalmak Meghatározásainak Jegyzéké—
ben és a Statisztikai Osztályozások Jegyzé- kében szereplő fogalmi, illetve osztályozási törzsállomány kidolgozásával nagy lépést tett az egységesítés irányába. Mint dr. Ormai László elmondta, az e munka során szerzett tapasztalatok. valamint az a tény, hogy több főhatóság elkezdte az igazgatási statisztiká- ban használatos fogalmak és osztályozások kidolgozását, egyértelműen igényelték vala- milyen koordináció. egységes szemlélet ki-
526
lSZEMLEalakítását. Ezt célozta az előterjesztés, amely két egymással ellentétes igénynek próbált eleget tenni. Egyrészt, hogy a különböző té- mák sajátosságaira figyelve ne írjon elő túl-
ságosan merev. kötött szabályozást, másrészt
mégis biztosítsa az egységes szemlélet és gyakorlat kialakítását.
A vitában a Pénzügyminisztérium, a Bel- kereskedelmi Minisztérium, az Ipari Minisz—
térium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium képviselője kért szót. A hozzá- szólók a központi és az igazgatási statiszti- kai fogalmak elhatárolásának problémaköré- vel foglalkoztak.
A negyedik napirendi pont keretében dr.
Ormai László, a KSH főosztályvezetője tájé- koztatást adott az új típusú gazdasági szer- vezetek adatgyűjtési rendszerének továbbfej- lesztéséről. Elmondta, hogy az 1982-ben ki- alakított rendszer a tapasztalatok birtokában
két területen módosul:
— megszűnnek a kisszervezetek megalakulásának regisztráilását szolgáló adatgyűjtések. és helyettük a
Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága által felállított és karbantartott nyilvántartási rendszert fogják statisztikai célra használni:
—- megbizhatatlan volta miatt megszűnik a válla- lati gazdasági munkaközösségek és az ipari, vala- mint szolgáltató szövetkezeti lszakcsoporto'k olyan ön- álló szakágazati besorolása, amely a tevékenységük- re vonatkozó saját bevallásuk alapján készült (a be- sorolás ezután egyrészt meg fog egyezni a .,gazda szervezet" besorolásával — a népgazdasági elszámo- lások rendszere is ezt indokolja —. másrészt :: beso- rolás a tevékenységek árbevételének megosztásán fog alapulni).
A Központi Statisztikai Hivatal által be—
gyűjtött és feldolgozott adatok valamennyi érdeklődő számára hozzáférhetők, ezért az előadó arra kérte a jelenlevőket, hassanak oda, hogy a kisszervezeteket ne terheljék túl- zott adatkérésekkel.
Az ötödik napirendi pont keretében a Sta—
tisztikai Koordinációs Bizottság elvi állásfog- lalást fogadott el az állami statisztika egy- séges rendszerébe nem tartozó szervek adat—
szolgáltatási kötelezettséggel járó adatgyűj- tési lehetőségeiről. illetve az ilyen adatgyűj—
tésekkel kapcsolatos költségek viseléséről.
A MÁSODIK MAGYAR—SPANYOL AGRÁRKÓZGAZDASÁGI KOLLOKVlUM
CSlZMADilA ERINÖNÉ
Először 1982—ben Budapesten, másodízben 1983. szeptember 2. és 9. között Madridban került sor a magyar és a spanyol agrárköz- gazdászok eszmecseréjére.1 A programot szer- vező házigazda ez alkalommal a Spanyol Agrárközgazdasági és Agrárszociológiai Tár- saság (Asociación Espanola de Economía y Sociología Agrarias), a spanyol delegáció vezetője pedig A. Herrero Alcón, a Társaság elnöke. a Mezőgazdasági, Erdészeti. Halá- szati és Élelmezésügyi Minisztérium vezér—
igazgatója volt. A magyar delegáció a Ma- gyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasá- gi Szakosztályának és a Magyar Agrártudo- dományi Egyesület Agrárközgazdasági Tár- saságának képviselőiből tevődött össze. ve- vetője dr. Dimény Imre akadémikus. a Ker- tészeti Egyetem rektora volt. '
A spanyol delegáció lehetőséget teremtett arra, hogy a magyar küldöttség még a ta—
nácskozás előtt, annak jobb megalapozásá- hoz megismerkedhessen a spanyol mezőgaz- dasággal és gazdasági szervezetekkel. és- pedig nemcsak a kézhez kapott tanulmá- nyokból. hanem a gyakorlatban is.
Spanyolországban az ötvenes években je- lentős állami támogatással mezőgazdaság- fejlesztési programok indultak, főleg a fővá- roskörnyéki területeken. Céljuk egyrészt a
1 Az első spanyol-magyar agrárközgazdasági kol- lokwiumról szóló beszámolót lásd: Statisztikai Szem- le. 1982. évi 11. sz. 1141—1142. old.
jelentős munkaerő-fölösleg megkötése, más- részt a főváros élelmiszer-ellátásának elő- mozdítása volt. E munkákat az Országos Mezőgazdasági Fejlesztési Intézet (lRYDA) irányitja. Egyik ilyen regionális központjuk Madridtól délnyugatra, Talavérában (Toledó megye) működik. A körzetben létrehozott új településeken (mintegy 300 falu) családi gazdaságok és szövetkezetek, illetve társu- lások gazdálkodnak. Öntözéses műveléssel.
munkaigényes kultúrák termesztésével, fej- lett állattenyésztéssel foglalkoznak. feldol- gozó, szolgáltató szövetkezeti üzemek mű- ködnek ezen a vidéken.
A másik tanulmányutat Madrldtól észak—
nyugatra, Segoviába szervezték a vendéglő- tók, ahol a Piron folyó menti lRYDA-prog- rammal ismerkedtünk. E munkák 20 éve foly- nak. A gazdálkodás, a technikai fejlesztés hatékonyságának megalapozása érdekében az első hat évben rendezték a területet (ta- gosítottak, kialakították a nagy táblákat).
Ezt követte a különböző vállalkozási, főleg szövetkezeti, szakszövetkezeti formák szerve- zése, amit kedvezményes hitelnyújtással tó- mogatott az állam. Ma ez a terület az or- szág legjelentősebb sertéstenyésztő körzete.
Fejlődik az öntözés is. Fő növényeik a nap- raforgó. a cukorrépa és a sárgarépa. A kör- zetben működik egy szolgáltató társulás is.
amelynek keveréktakarmányt előállító üzeme * és állatorvos-szaktanácsadó csoportja szol— ,
