• Nem Talált Eredményt

A Német Dokumentációs Társaság kölni ülésszaka megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Német Dokumentációs Társaság kölni ülésszaka megtekintése"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

A NÉMET? DOKUMENTÁCIÓS TÁRSASÁS KÖLNI. ÜLÉSSZAKA.

A Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatójának hasábjain már több a l k a l o m m a l számoltunk be külföldi könyvtári vagy dokumen- táoiős tapasztalatokról* Ilymódon s z e r e z h e t t e k tudomást olvasóink a Német Demokratikus Köztársaság dokumentációs központjának, a z a k k o r i Z e n t r a l s t e l l e für w i s s e n s e h a f t l i c h e

L i t e r a t n r / j e l e n l e g I n s t i t u t für Dokumentation/ munkájáról, értesülhettek Csehszlovákia műszaki könyvtárainak és doku­

mentációs intézeteinek, elsősorban a z U t e i n - n e k munkájáról, részletes beszámolót o l v a s h a t t a k a z NDK-ban folyó dokumen­

tációs munkáról, a prágai Központi Műszaki Könyvtárban t e t t látogatásról és a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség

/ p e d e r a t i o n I n t e r n a t i o n a l de Documentatión/ 1957* évi pári­

s i konferenciájáról. A.nemzetközi tapasztalatszerzés u j a b b * állomása v o l t a Német Dokumentációs Társaság / D e u t s c h e

Gesellscháft für Dokumentation/ 1958 októberében Kölnben t a r t o t t 10. jubiláris ülésszaka. Ezekről a tapasztalatokról szeretnél olvasóinknak a következőkben beszámolni.

A kölni ülésszak kőt főrészre o s z l o t t . Az első részben ál­

talános érdekű előadások h a n g z o t t a k e l , mig a második rész­

ben a szakbizottságok tartották üléseiket, amelyek során a

* rövid bevezető referátumot élénk v i t a követte. Röviden s z e ­ retném i s m e r t e t n i a l e g f o n t o s a b b előadások témáját i s . Minthogy maga a z egész ülésszak fő témája, a "dokumentum és

annak legészszerübb feldolgozása'1 v o l t , a z egyes előadások i s e fő téma körül c s o p o r t o s u l t a k . Az ünnepi megnyitóbeszé­

dek és h i v a t a l o s üdvözlések, v a l a m i n t j u b i l e u m i megemlékezé­

s e k után a z első érdemi előadást d r . H e r b e r t CÖBLANS t a r t o t ­ t a : "Legújabb nemzetközi eredmények a dokumentáció ég a z i n ­ formáció terén" cimmel. Dr. COBLANS, a k i a g e n f i Európai Atomkutató Bizottság dokumentációs és könyvtári osztályénak ,i vezetője, i g e n érdekesen f e j t e g e t t e a s z a k i r o d a l o m m e g j e l e ­

nési formáinak sokasodását, i l l e t v e a dokumentációs feltárás szempontjából l e g f o n t o s a b b megjelenési t i p u s o k változását.

S z e r i n t e -különösen a magkutatás, a t o m f i z i k a területén - a

<

(2)

dokumentáció számára a szakkönyvek s z i n t e t e l j e s e n érdekte­

l e n e k , m e r t megjelenésükkor a tudomány a műben f o g l a l t i s - "

m e r e t e k e n már lényegesen túlhaladt. Csaknem ugyanez a h e l y ­ z e t a szakfolyóiratok tekintetében i s , és éppen ezért a z előbb e m i i t e t t szakterületen a dokumentáció növekvő mérték­

ben k u t a t j a f e l és gyűjti a z úgynevezett " r e p o r f - o k a t , k u ­ tatói jelentéseket. E z e k száma ma már m e g h a l a d j a a több­

százezret, és minthogy többnyire b i z a l m a s vagy t i t k o s a n y a ­ got t a r t a l m a z n a k , i g e n nehezen hozzáférhetők. De a z úgyne­

v e z e t t szabaddá t e t t a n y a g g a l sem könnyű a h e l y z e t . A 'Mr « - p o r tM- o k a t a legkülönfélébb intézetek, intézmények készitlk, a k i k kiadványaik megjelölésében egyáltalában nem következe-, t e s e k . A Hr e p o r tH r e n d s z e r i n t sorszámot kap, és a kiadó i n ­ tézmény elnevezésének röviditését V i s e l i . Ebből azután - . minthogy sok a z egyforma röviditős 'és a sorszámtévesztés - a könyvtáros és a dokumentalista*számára i g e n nagy nehézsé­

gek adódnak, h a i l y e n " r e p o r t " beszerzéséről vagy a z o h o s i - . tásáról v a n szó. Rámutatott dr.COBLANS a továbbiakban a r r a , hogy a z a t o m f i z i k a területén a l e g j o b b referáló folyóirat a

" N u o l e a r S c i e n c e A b s t r a c t s " , ős a h e l y e t t , hogy a z e g y e s /nyugateúrópai/ országok külön-külön a t o m f i z i k a i referáló alapítására törekednének, h e l y e s e b b l e n n e e z t a folyóiratot tovább tökéletesíteni, akár nemzetközi összefogással i s . Rátért d r . COBLANS a dokumentalisták nyelvismeretének p r o b ­ lémájára i s , és - saját szakterületén maradva - a z 1958.

évi g e n f i atomértekezlet példáján m u t a t t a k i , hogy ma már tulajdonképpen két világnyelv van, a z o r o s z ős a z a n g o l , mig a f r a n c i a és a nőmet n y e l v , bár f o n t o s a k , nemzetközi jelentőségűkből erősen v e s z t e t t e k .

d r . REICHARDT / D e u t s c h e F o r s c h u n g s g e m e i n s e h a f t / t a r t o t t a . Előadásában túlnyomórészt a s z o v j e t és népi d e m o k r a t i k u s s z a k i r o d a l o m intézményes lefordításának szükségszerűségével f o g l a l k o z o t t , példákkal b i z o n y i t v a , hogy a z Egyésült l l l a - mok 1959-ben mér 120 s z o v j e t szakfolyóirat t e l j e s szövegű r e n d s z e r e s lefordítását f o g j a végezni. Az USA példáját A n g l i a i s követte, és véleménye s z e r i n t Nyugatnémetország­

ban i s komolyan k e l l f o g l a l k o z n i e z z e l a g o n d o l a t t a l , mert a s z o v j e t tudomány o l y a n meglepő eredményekkel lép a nyuga­

t i világ elé, m i n t például a s z p u t n y i k o k , s t b . Előadásában részletesen f o g l a l k o z o t t a Szovjetunió Tudományos Akadémiá­

j a Tudományos Tájékoztató Intézetének és több népi demokra-' t i k u s ország dokumentációs központjainak munkájával. Ugyan­

c s a k rámutatott a z o r o s z n y e l v tanulásának fontosságára, kü­

lönösen a műszaki szakemberek és tudósok körében.

A következő előadást cimmel

(3)

A két előadást v i t a követte, szelynek során jól meg l e h e t e t t f i g y e l n i a különféle álláspontok - a szélsőségesen individuá­

l i s t a - k a p i t a l i s t a felfogás,, és a b i z o n y o s közösségi munkára hajlandók józanabb felfogásának - összecsapását, . - A következő előadások: wA__saabadalmi leírások dokumentáció"

giának problémaköre"• "Központi Műszaki Tájékoztató Könyvtár f e l a d a t a i és jelentősége"; "A szerzői j o g kérdései a doku­

mentációs célokra készülő f o t o m e c h a n i k a i sokszorosítások esetében" közül számunkra a két előző v o l t érdekesebb.

A-szabadalmi leírások dokumentációjának problémája -azok rendkívül nagy száma m i a t t - i g e n a u l y o s . A müncheni

Deutsches Patentamt munkatársa e l m o n d o t t a , hogyha az ő b i r ­ tokukban lévő több m i n t h a t millió szabadalmi leírást átla­

gosan csak 12 - 12 szempont s z e r i n t osztályoznák, márpedig a megadott igénypontok legalább i l y e n arányú jelkulcsolást tennének szükségesség a k k o r máris 72 millió j e l k u l c s k e l e t ­ kezne. Ezen á problémán csak megfelelő gépesítéssel l e h e t

segíteni.

A központi műszaki könyvtár szükségessége Nyugatnémetor¬

szágban nem először,merül f e l , de e d d i g nem valósult meg.

Mostt tervbevették, hogy Hannoverben, az o t t a n i műegyetemi könyvtár m e l l e t t központi tájékoztató könyvtárat szerveznek.

E t e k i n t e t b e n a s z o c i a l i s t a országok lényegesen előbbre j u ­ t o t t a k .

Ezt követően i g e n érdekes vetitettképekkel kisért előadáso­

k a t h a l l h a t t u n k , i l l e t v e láthattunk a gépesite11 dokumentá­

cióról / M e t a l l u r g i c a l Documentatíon to-morrow m A holnap kohászati dokumentációja/ és a xerográf iáról, a dokumentá­

ció jövőbeni gépi segédeszközéről.

A xerográfja, m i n t i s m e r e t e s fényelektromos hatáson alapuló sokasíorositó eljárás, amelynek lényege, hogy a többszörözen­

dő dokumentum szövegét műanyagazemceékkel b o r i t o t t szelén- l a p r a vetitjük, amely megfelelő kezelés után közvetlenül többszörözésre használható. Egy-egy szelénlemez mintegy 1500 alkalommal használható, és mindegyikről 5 - 5 l e v o n a t készíthető bármilyen anyagra, papírra, bőrre, fémre, műa­

n y a g r a , üvegre s t b . Ebben a tulajdonságában r e j l i k nagy j e ­ lentősége i s , m e r t ha a szelénlapről például aluminiumfóli- , ára visszük ét a többszörözendő szöveget /ábrát vagy r a j ­

z o t / , agy az minden-további kezelés nélkül 'akár többe'zres , példány számban i s sokszorosítható, 's így a meglehetősen bo­

n y o l u l t *f o t o - c f fezét eljárást kiküszöbölhetjük. Az egész e l ­ járás megfelelő autematagépekkel önműködővé tehető. E g y e t l e n '

5

(4)

hátránya, hogy ezidőszerint az i l y e n xerográfiai berende­

zés még meglehetősen drága, de kétségkívül a jövő fejlődés e g y i k u t j a l e s z . ' Az ülésszak e g y i k napját a szemléltető előadásoknak szen­

telték. Ezen a napon különböző vállalatok, vagy Intézmények bemutatták saját dokumentációs osztályuk működését, és a náluk használatos űrlapokat, formanyomtatványokat. A bemu­

tatást rövid referátum kisérte, és v i t a követte. B t e k i n ­ t e t b e n különlegesen u j a t nem t a p a s z t a l t a m , sőt a hazánkban a l k a l m a z o t t szabványosított referátumürlap sok t e k i n t e t b e n , előnyösebbnek látszik. Az a l k a l m a z o t t munkamódszerek sem i g e n térnek e l a mieinktől /gyári v i s z o n y l a t b a n / , ős a ' Jfo- lyóiratkörözéssel k a p c s o l a t o s problémák i s azonosak.

A szakbizottságok a következő három témakörben tartották üléseiket?

1. Az o r v o s i dokumentáció kérdései.

2. A dokumentáció gépesítésének kéydősei, ^ 5. A dokumentáció költségeinek problémaköre.

Az o r v o s i dokumentáció szakbizottsága'túlnyomórészt a b e t e g l a p o k dokumentációs-statisztikai feldolgozásának l e h e ­ tőségével, továbbá a rákkutatás, rákstatisztika és a doku­

mentációs gépesítés problémakörével f o g l a l k o z o t t .

A dokumentáció gépesítésével foglalkozó szakbizottság a kü­

lönböző e l e k t r o n i k u s gépek alkalmazásának lehetőségőről tárgyalt,. Külön előadást h a l l o t t u n k az IBM 101,és a RAMAC típusú IBM gépék dokumentációs célokra történő igénybevéte­

lének lehetőségéből. Ugyancsak e szakbizottság keretében tárgyaltak a jelkulcsplás problémaköréről és az úgynevezett

" U n i t e n n s " /egyszerűsített fogalmak/ felhasználásának kérdé­

séről. Ez utóbbiak ezidőszerint még csak az Egyesült Álla­

mokban t e r j e d t e k e l nagyobb mértékben. A különböző a d a t f e l ­ dolgozó gépek vagy akár mágnesdobos /memóríaalannyal r e n d e l ­ kező/ gépek dokumentációs célokra történő igénybevétele ma még túlságosan drága, és egyáltalán nem kifizetődő. Minden­

képpen felhasználhatók azonban az egyébként i s a vállalat birtokában lövő, túlnyomórészt más célokra / s t a t i s z t i k a , illetményszámfejtés s t b , / a l k a l m a z o t t i l y e n típusú IBM gé­

pek, ha a dokumentáció a megfelelő j e l k u l c s r e n d s z e r t k i d o l ­ g o z t a . Kétségtelen azonban,- hogy k i f e j e z e t t e n dokumentációs célokra még nem készülnek i l y e n - gépek a tőkés országokban, e l t e k i n t v e az inkább reprezentatív és propagandaeélokat s z o l gáló néhány a m e r i k a i prototípustól. ,«

(5)

( -

A dokumentáció költségkihatásaival foglalkozó szakbizottság munkája számunkra meglehetősen érdektelen v o l t , minthogy a "

dokumentációs munka költsőgfaktorait, i l l e t v e . haszaosságit kizárólag k a p i t a l i s t a szempontból - azaz az egyes vállalko-•

zó szempontjából - tárgyalta. A szakbizottság.vitája soxán kitűnt,, hogy ebben a kérdésben egyáltalán nem tudnak meg­

e g y e z n i , mert'a költségkihatások egységes átlagszámi fásának előfeltétele az úgynevezett tipusdokumentáoíó létesítés® az egyes üzemekben - a r r a p e d i g a már dokumentációs osztályok­

k a l rendelkező vállalatok nem hajlandók, hogy saját tapasz­

t a l a t a i k a t átadják. U g y a n i l y e n módon megbukott az a törek­

vés i s , hogy kidolgozsák a dokumentációs szolgáltatások v a ­ l a m i l y e n egységes tarifarendszerét.

Az ülésszak résztvevőinek lehetőséget nyújtottak a r r a , hogy a helyszínen tanulmányoznák a BAYER-AGFA gyárak dokunenté- "

ciós osztályának és szakkönyvtárának, a világszerte i s m e r t ' Kekulé-kÖnyvtárnak munkáját. A valóban mintaszerű rendezés­

bea l e f o l y t gyárlátogatás alkalmával természetesen nem mu­

lasztották e l b e m u t a t n i a Bayer-gyár legújabb műanyagézálé- ból, a dralonból készült legkülönfélébb c i k k e k e t és a f u z i o ­ nált Ágfa-gyár legújabb filmtermókeit.

A gyár dokumentációs osztálya 33 munkatárssal d o l g o z i k , és rendelkezésére áll- Európa e g y i k legjelentősebb v e g y i p a r i gyűjtőkörű szakkönyvtára, a 200 000 kötettel rendelkező Kekulé~könyvtáy. A dokumentációs osztály minden jelentősebb kémiai és v e g y i p a r i tárgyú folyóiratot, szabadalmat, b i r t o ­ kába jutó kutatói jelentést, p r o s p e k t u s t s t b . f e l d o l g o z ős a szokásos dokumentációs eszközök igénybevételével rendel-, kezősre i s bocsát - de • .c 3 ' a k i s é s k i z á r ó - \

1 a g az üzemben'dolgozó mérnököknek, i l l e t v e az üzem vezetőségének ! Saját referáló folyóiratot adnak k i , ame­

lyét t i 1 o s \ k i v i n n i még-az -üzem területéről i s . A dokumentációs osztály rendelkezésére áll a gyár hatalmas és i g e n jól f e l s z e r e l t fotólaboratóriuma ős sokszorosító üzeme. Mikrofilm-felvételre a n y u g a t b e r l i n i gyártmányú UNIMAT-gépet használják, amely semmivel sem j o b b , m i n t az NDK-beli ZEISS-DOKUMATOR. Sokszorosításhoz f o t o - o f f s z e t kombinációban A/3~as R o t a p r i n t gépeket alkalmaznak. B i z o ­ nyos témaköröket lyukkártyára vesznek f e l , ezek szelektálá­

sára a gyár Hollerith-gépeit -használjak f e l . ' T e c h n i k a i szempontból tehát kitűnően e l vannak látva, de munkájuk eredménye, m i n t minden k a p i t a l i s t a üzemé,kizárólag a tőkés t u l a j d o n o s o k érdekét, a vállalat saját profitját szolgálja.

Az ülésszak során számos a l k a l o m n y i l t szakmai beszélgeté­

sekre és vitákra a részvevők között. A 22 külföldi vendég

5

(6)

és a 203 belföldi részvevő a közös rendezvények alkalmával behatóan vitázott, elsősorban a dokumentáció s z e r v e z e t i kérdéseiről. Ebben á t e k i n t e t b e n , m i n t 'már a z előzőkben i s vázoltam, a tőkés országok dokumentalistáinak véleménye erősen megoszlő.

A józan Ítélőképességű szakemberek, és e z e k nem k i s számban találhatók, a z t a véleményt fejezték k i , hogy s z e r v e z e t i szempontból Nyugatnőmetországban s o k a t á t k e l l e ­ n e v e n n i a keleteurópai országok ős a Szovjetunió tapasztalataiból, továbbá a z Angliában meghonosított r e n d ­ szerből. E törekvések megnyilvánulnak a Német Dókumentáoiós Társaság h i v a t a l o s folyóiratának hasábjain i s , mert egymás­

után j e l e n n e k meg ismertető c i k k e k a népi d e m o k r a t i k u s o r ­ szágok dokumentációs munkáiról. így MAJBWSKY, Zygmund a varsói Központi Tudományos és Műszaki Dókumentáoiós Intézet, HERTZ mérnök a prágai Központi Műszaki Könyvtár dokumentá­

ciós munkáiról, e s o r o k irója p e d i g a magyarországi műszaki dokumentációról i r t folyóiratuk - a N a c h r i c h t e n für Doku­

m e n t a t i o n - legutóbbi számaiban, lényegében d r . COBLANS elő­

adásának vezérfonala i s a munkamegosztás, sőt a nemzetközi munkamegosztás szükségességének kidomborítása v o l t . S z a v a k ­ bán tehát i g e n sokan egyetértettek, de a m i k o r konkrét c s e ­ l e k e d e t r e került v o l n a s o r , a k k o r a tőkés érdekek háttérbe szorították e z e k e t a megfontolásokat és meghiúsítótták meg­

valósításukat. • * i A szakmai viták másik fő témája a z osztályozás problémaköre v o l t . Az Egyetemes T i z e d e s Osztályozási r e n d s z e r bár nemzet­

közi szempontból vitathatatlanul.elsőrendű fontosságú, a részterületeken,, különösen a vállalati dokumentációs osztá­

l y o k szintjén s o k s z o r nem használható. Bonyolítja a h e l y z e ­ t e t , h a a gyári dokumentáció o l y a n előnyös h e l y z e t b e kerül, hogy lyukkártya-gőpekkel i s d o l g o z h a t , mert ebben a z e s e t b e n k i k e l l d o l g o z n i a j e l k u l c s /kodé-/ rendszerét. I l y e n k o r a z ETO-t e l k e l l v e t n i -mondták a vitában résztvevők, csaknem egyöntetűen. Amennyiben azonban a z ETO-t e l v e t i k , a k k o r - a külső cégek vagy intézmények által készített referálófolyó- i r a t o k , vagy karton-szolgáltatások nem használhatók, i l l e t ­ ve a z o k a t "át k e l l k u l c s o l n i " , a z a z saját j e l k u l c s r e n d s z e r ­ r e k e l l átirni.

T e c h n i k a i szempontból kétségtelenül a xerográfiának jósolnak a legtöbben nagy jövőt. Ugyanakkor a z elkövetkező években tért fognak hódítani, elsősorban a nagy üzemekben, a l y u k ¬ kártya-gépek, i l l e t v e megnövekszik azoknak dókumentáoiós

célokra való igénybevétele. A mágnesdobbal rendelkező

(7)

- "emlékező" - gépek továbbfejlődése lehetővé f o g j a t e n n i az e g y i k jelkulcsrendszerről a másikra való áttérést - gé­

p i u t o n . Ez lényeges könnyitést f o g j e l e n t e n i a dokumenta- listák számára.

A f e n t i e k b e n vázolt t e c h n i k a i fejlődés azonban egyáltalában*

n e m é l t a l á n o s j e l l e g ű , még, inkább csak néhány nagyobb /sőt i g e n nagy/ gyár dokumentációs osztályá­

nak problémája. Be elérkezett az ideje'' annak, hogy hazánk­

ban i s komolyabban f o g l a l k o z z u n k a dokumentáció gépesítésé­

nek problémájával, f i g y e l e m m e l kisérjük az ezirányu külföl­

d i t a p a s z t a l a t o k a t , hogy a l e g j o b b a n bevált módszer vagy gép átvételével a d o t t időben korszerű s z i n t r e emelhessük hazánkban i s a gépesített dokumentációt. Véleményem s z e r i n t e r r e legkorábban I963 táján kerülhet s o r .

Ö s s z e f o g l a l v a a nyugatnémetországi utazás so­

rán t a p a s z t a l t a k a t , meg k e l l állapítani, hogy bár h a z a i do­

kumentációs szervezetünk még sok gyermekbetegséggel küzd, mégis az a tény, hogy s z o c i a l i s t a dokumentációt csinálunk,

tehát a dokumentáció eredményei közösek, azokat bárki f e l ­ használhatja munkájához, fölényt j e l e n t számunkra. A t e c h ­ n i k a i berendezések tekintetében v i s z o n t kétségkívül b i z o ­ nyos elmaradás m u t a t k o z i k , amely elmaradást a legcélszerűb­

ben a s z o c i a l i s t a táboron belüli országok munkamegosztásá­

v a l l e h e t n e gyorsan kiküszöbölni. Ennek illusztrálására például: miért nem l e h e t a KGST egyezményekhez hasonlóan, a mikrofilmfelvevőgépek gyártását az NBK-ra, a sokszorosító- berendezések gyártását Csehszlovákiára, a kézi lyukkártya­

berendezések gyártását Magyarországra " p r o f i l o z n i " , és 'ilymódon a kellő igényt i s biztosítani a termelő gyárak

számára? A gépi szelekciós berendezéseket p e d i g az e l e k t r o ­ n i k u s számológépek gyártásában már amúgy i s nagy gyakor­

l a t t a l rendelkező Szovjetunió gyárthatná. Ilymódon néhány év a l a t t a dokumentáció /és v e l e a könyvtárak/ technikája i s alapvetően megjavulna, talán még az előbb e m i i t e t t idő­

pont előtt i s .

Jánszky Lajos

- x - x - x -

1

7

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Bebizonyosodott, hogy a gyáraknak a dokumentációs tevékenységbe való szervezett bekapcsolása, a gyári dolgozók érdekeltté tétele a dokumentációs

Az alapmüazőt a mult század végén a tevékenységre magára angol formájában képezték, és

Y.NIWA előadása a japán dokumentáció kifejlődésének, a japán tudományos élet kialakulásának előzményeiről és a Japán Tudományos Tájékoztató Intézet munkájáról

A különféle vállalatoktól, a Szerszámgépfejlesztő Intézettől beérkező dokumentációs kiadványok közreadása azonos az 01E Műszaki Lapszemléinek körözésével.

Hona olvasottságukról megbízható adataink nincsenek, véleményünk ezerint a folyóiratok kihasználtsági foka sehol sem megfelelő... c/

DOKUMENTÁCIÓS

A hálózat egyeB könyvtáraiban /vagy a vállalaton belül, de a könyvtártól részben függetlenül/ készülő dokumentációs &#34;termékek&#34;.. elsődleges - azaz

/ rövidítéseit bibliográfiai kartotékoódulák mérete és szövegének elrendezése;1. héber Írásjelek átírásaj mikromásolatok