A visszacsatolt északi terület. Lakóházak, lakások és építkezések

11—42 szám ^{—-—- 1047 — 1938}

;titkeis, bűnös vetéléseknek előidézésében lis—- a bábák szerepe jelentős.

' ' A' visszacsatolt északi rész orvosainak statisztikáját, az alikalmaztatás módja sze—

rint való részletezésben, a magánorvosok ki- emelésével, .az 5. táblázat foglalja magában.

Látható ebből, hogy a visszacsatolt északi részen, a novemberi magyar felvétel szerint, a számbavett orvosok (674) kö- zül 58 7% (396) volt kizárólag magán—

orvos. Valószínű, hogy az állástalan orvo—

sok aránya a cseh uralom alatt nem volt ily magas, mert a visszacsatolt északi rész- ről éppen azok a cseh-morva orvosok me—

nekültek haza Csehországba, akik e részen a közegészségügyi közigazgatást, mint fél- ügyelők, járási, kerületi *és egyéb köro'r-

vosok, a cseh-szlovák állami állásokat be- töltve, ellátták. A kórházi, szanatóriumi és egyéb gyógyintézeti orvosok aránya 19-3%, az egyleti és egyéb állásokban lé—

vőké 22'0%. Az orvosok legnagyobb há- nyadát kitévő kizárólag magánorvosok válasza arra a kérdésre, hogy önkéntes megbízatást vállalnia-e, 89'9%-ban "igen"—

volt.

Központi egészségügyi igazgatásunk terve a visszacsatolt északi rész egészség—

ügyi közigazgatásának olyképen való meg—

szervezése, hogy elsősorban a felvidéken lakó vagy onnan származó orvosok nyer- jenek ott alkalmazást. Johan Béla erre vo- natkozó tervét a Pénztári Orvosolk Lapjal)

1) L.: Johan Béla belügyi államtitkár előadá- sát az orvosok elhelyezkedéséről. (Pénztári Orvo- sok Lapja.) 1938. évi Xli. évf. 23—24"; sz. 6. lap.

ismerteti. A visszacsatolt északi rész egész- ségügyi igazgatásának megszervezéisekor elsősorban a felvidéki orvosokat, másod—-

sorban pedig az onnan elmenekülteket ki—

vánják tekintetbe venni és csak azután

jönnek számba az odamenni kívánók. Ér—

dekes ezért a visszacsatolt északi rész or—

vosainak vallás, nemzetiség és képzettség szerinti statisztikája is. Felvidéken általunk most .számbavett csak magán-praxist foly—

tató orvosok 96%-.a a felvételkor magyar anyanyelvűnek vallotta magát; körükben csak öt szlovákot és négy rutént vet- tünk számba. Vallás szerint való részlete- zésben azonban magas az izraeliták aránya: 69%, ám az izraeliták most 988

%—ban magyarnak vallják magukat; pedig

statisztikándc szerint jórészt cseh és len—

gyel diplomáik is utalnak más nyel—- vekben való alapos jártasságukra. Kom—

binálva a vallást a nemzetiséggel, azt látjuk, hogy a visszacsatolt északi ré—

szen a keresztény magyar orvosok ará—

nya csak 19%. Az egyetemi végzettség nemei közül magyarországi orvosi okle—

velek inkább csak az 1920. előtt képesítet- teikniél fordulnak elő, újabban csak a ke—

resztény magyar orvosoknál—s körükben leggyakrabban a budapesti Pázmány Pé—

ter tudományegyetem képesítése szerepel.

A felvidéki izraelita orvosok újabb orvosi okleveleinek háromnegyed része ezzel szemben a prágai német egyetemről, a többi a pozsonyiról vagy a varsóiról származik.

Szél Tivadar dr.

Lakóházak, lakások és építkezések.

Maisons, Zogements et constructions dihabitations.

* *Rés'umé. Súr les maiSons et logements du territoire, septenttional rétrocédé, nous niaurons Édes; tenseignementx précis gue lorsguton aura dé- pouille' les' chiffres du recensement y exécuté en

'décembte 1938. D'aprés' une évaluation, il y a ld

enniron 179.an maísons d'lwbitation et 257000 logements. Dans Certaines nincs de ce territoire, on a beaucoup háti depuis le dernier recensement hongrois dtmnt-yuerre (1910). Entre 1910 et 1937, le nombre des maisons :: augmtnié de 130% d Ungvár; de 122% d Kassa,- de 108% áErsekúivár;

de %% á Léna; de 89% jó Komárom,-' de 7096 d Losonc; de 66% d Beregszász; de 4970 Ez Munkács.

§:

A visszacsatolt északi területre bevo- nuló honvédség lelkes fogadtatásáról be—

száimoló rádióközvetítések és újsághírek egyértelműen azt hangoztatták, hogy a felszabadult városok és községek házai lo- bogódíszbe öltözötten fogadták a magyar csapatokat.

Mennyi is lehet a— visszacsatolt terüle—

ten a lakóházak és a lakások száma?

Pontos választ erre a kérdésre csak a december hó folyamán végrehajtott nép- számlálás adatainak feldolgozása után fo- gunk kaphatni, megkíséreljük azonban, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján

idevonatkozóan becslést végezzünk.

11—12. szám —— 1048 -——- 1938

Azokban a községekben és 10.000 lel—

ken aluli városokban, melyek 1938 no- vemberében Magyarországhoz visszakerül—

tek (a demarkációs vonal közvetlen kö—

zelébe eső, még vitás községek figyelembe—

vétele nélkül) 1910—ben kereken 122.000 volt a lakóházak száma. Az ilyen helysé- gekben épült házakban átlagosan egy-egy házra (a csonka ország községeinek lakó—

házépítkezési adatai alapján) 13 lakást

számíthatunk, a lakások összes száma te—

hát kereken 160.000—re tehető 1910-ben.

A 10.000—nél népesebb nyolc visszacsatolt városban (Kassán, Komáromban, Léván,

Losoncon, Érsekújvárott, Beregszászon,

Munlkácson és Ungvárott) már mind a lakóházakról, mind a lakásokról könnyen hozzáférhető adatok állanak— rendelke- zésre, melyek szerint ezekbenl) 1910—ben 12.711 lakóház és 32.066 lak-ás volt. Ezek szerint a visszacsatolt területen 1910-ben mindössze kereken 135000 lakóház és

192.000 lakás volt.

A csonkaországban az 1931—36. években, tehát 5 esztendő alatt a vármegyékben (vá- rosok nélkül) a lakóházak tiszta szaporulata

5%-ot, a lakások tiszta szaporulata pedig

alig valamivel többet tett ki. Ez alapon, vagyis évi 1% -os szaporodással számítva a fönti terület községeiben (a 10.000 l—éleknél

Lakóházak száma 1910-ben és 1930-ban és az 1931—37 évek közötti lakóházépítkezés.

Nombre des maisons d'habitation en 1910 et 1930 et celui des maisons bátz'es de 1931 21 1937.

Lakóházak száma az Szaporodás

NOW" des müon—$ 1910—1930 között Újonnan é ült lakóházak

d'habitatian d'aprés . . , p. .

10 000 léleknél ;, rgcmsemmt Accrotssemmt entre Maisons d habttation constfmtes

népesebb városok 1910 é _ 1930 évi 1910 " 1930

. v1 '

Villes de plus de magyar Ésch e " m$ __

10.000 habitants hongrois tahrco'sw' Slám 3933":

de 1910 "aggjode nombres "lo 3.121

abs. 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 982 89

népszámlálás szerint 07371"

Kassa ... 2.454 4.276 1.822 741? 192 247 168 157 148 131 , 126 1.169

Komárom 1) ... 1.453 2.276 823 565 104 60 87 76 46 48 45 466

Beregszász ... 1.584 2.409 825 521 51 29 32 26 14 29 42 223

Érsekújvár ... 1.631 2.977 1.346 82'5 90 59 40 68 32 73 51 413

Léva ... 1.070 1.792 722 67'5 46 46 32 56 34 30 41 285

Losono ... 999 1.458 459 45'9 48 43 23 33 25 28 37 237

Munkács ... 2.074 2.590 516 24'9 74 100 73 95 47 . 54 69 512

Ungvár ... 1.346 2.650 1.304 96'9 107 77 37 43 I 63 60 66 453

l) A magyar impérium alatt maradt terület nélkül. — Non compris la partie laissée á la Hongrie.

nagyobb városok nélkül) a lakóházaknak 28 esztendő alatt kereken 156000, a lakások- nak pedig 205.000-re kellett szaporodniok.

A 10.000-nél népesebb városoknál isme- retes az 1930. évi cseh népszámlálási adat, amely szerint a lakóházak száma 20.378, a lakásoké pedig 47.021. Ezt az 1910. évi adat-

tal szembeállítva már 3%—os évi szaporulat

jelentkezik a lakónházaknál és 2'3%—os évi szaporulat a lakásoknál, aminek alapján 28 év alatt a városi házaknak 23.000-re, a laká- soknak 52.000-re kellett megszaporodniok.

Mindezek egybevetésével valószínű, hogy a visszacsatolt egész területen ma a lakóházak száma 179000, (1 lakásoké pedig 257.000.

( Hogy milyen nagyarányú építkezések folytak egyes városokban a csehek részéről uralmuk tartósságát túlzott optimizmus alapján megítélő berendezkedési láz követ-

kez-tében. arra jellemző különösen az Ung-

ménye. Ungvárott 1910-ben 1.346 házat ír- tunk össze és 20 évvel később, 1930—ban a cseh népszámlálás idején már 2650 volt a házak száma, ami 96'9% -os szaporodást je- lent, vagyis a városnak majdnem teljes meg- kétszereződés-ét. Ugyanezen időközben a házak hatalmas arányú megszaporodását

látjuk Érsekújvárott (82'5%), továbbá Kas- sxán (74'3%), Léván (67'5%), Komáromban (56'5%) és Beregszászon (52'1 %). Ezzel szemben Munkácson csupán 24'9%-kal és

Losoncon V45'9%—ka1 több házat jelent az 1930. évi cseh adatközlés, mint az 1910. évi magyar.

A 10.000—nél népesebb városokban 1930 és 1937 között is jelentős arányú építkezés folyt, amelyet a mellékelt táblázaton éven—

kinti tagolá—sban is bemutatunk.

1) Komáromnál a magyar imperium alatt ma—

radt városrész leszámításáwal.

11—12. szám — 1049 — * 1938

'A rendelkezésre álló adatok csupán az új építkezéseket tüntetik fel,a lerombolás és

átalakítás következtében beállott fogyatékra nincsenek pontos adatok, tehát az 1930 óta beállott tiszta szaporulatot sem tudjuk ki—

mutatni. A lerombolás és átalakítás követ—

keztében megszűnt házak azonban az újon—

nan emelt épületekének csak igen csekély hányadát szokták alkotni, nem követünk el tehát nagy hibát, ha az 1931—37 között emelt új lakóházakat az időközben beállott fogyat-ék figyelmen kívül hagyásával hozzá- adjuk az 1930. évi állaghoz és úgy nézzük meg azt, hogy az 1910 óta eltelt 28 esztendő alatt, melyből 20 év esik a cseh uralomra, mekkorát fejlődtek a városok a házak szá—

mát tekintve. Ezek szerint 1910 óta három városban több mint megkétszereződött a

házak száma, mert Ungváron 130% —kal,

Kassán 122%-k'al lés Énsek—újvárott 108%—

kal több ház van, mint volt 1910-ben. Közel jár ehhez a fejlődési folyamathoz Léva (94%) és Komámom (89%). Az 1910. évi számnak kétharmadával növekedett meg a házak száma, Losoncon (70%) és Bereg—

szászon (%%). Munkács az egyetlen város, melyben a házak száma ezen időközben

még az 1910. évi állag felével sem (49%)

szaporodott.

A lakóház-építkezéseken felül még 315 középületet is emeltek a felsorolt városok—

ban 1931—37 között, melyekből több mint felerész ismét a legerősebb fejlődést mutató három városban: Kassán (77), Ungvárott

(54) és Érsekújváron (38) épült.

Mozolovszky Sándor dr.

Mezőgazdaság.

Agriculture.

Résumé. Une partie des données statistigues de I'agriculture de Ia Haute—Hongrie gui vient de faire retour a été recueillie par liom'ce de Sta- listigue Hongroise immédiatement aprés lioccupation.

Le reste de la documentation a pour source prin- cipale les publications de llOITíce de statistigue tche'co—slovugue.

Sur les territoires recouvrés, les branches de culture se répartíssent diune [agon sensiblement autre gue dans le reste du pays. Les terres arables, les vignes, les páturages, les roseliéres, les terrains éclrappant á liimpót foncier, avaient dans la Hon- grie (Pavant la sentence viennoíse une superficie relatívement plus grande gue dans la zone rattache'e () Ia mere—patria. En ce gut" concerne la proprie'te' fonciére, on saít seulement gue cette zone compte 2.410 domaines dépassant 50 arpents cadastraua:

' et ayant une super/ide moyenne de 2495 arpents;

la moyenne correspondante a été de 293'2 arpents dans l'ancien pays.

La répartition des champs ensemence's en Haute—Hongrie est á peu prés celle guion trouve dans le teste du pays, Liorge, llavoine, les pom—

mes de terre et les betteraves á sucre couvrent plus deysurfoce; le froment, le seigle et surtout le mais, moins. Sauf pour I'avoíne et la betterave d sucre, le rendement est meilleur, pour les autres plantes cultivéex, il est plus faible gue dans la Hongrie Jovan! la sentence viennoíse.

Au point de vue de la víticulture, notons gue les vignes de la zone du Nord couvrent suivant les calculs 15.841 arpents cadastrausc, suivant

I'estimatíon des experts; environ 18.000 arpents. '

Llarboriculture fruítiére se trouve en Haute- Hongrie á un degré avancé, guoigue loin derrtére le niveau du pays démembré. Dans ce dernier, on compte en moyenne 368'7 _pommiers pour 11000 arpents, en Haute-Hongrie seulement 225'5; pour les poiriers, Ia proportion est de 178'2 :126'6; pour les cerisiers, 127'2:90'4; pour les griottiers (pro—

portion surprenante) 153'0:36'1; pour les prumiers, 569*2:346'4; pour les reines—Claude, 27'4:281'0.

II convient de remarguer gue la nine-Claude semble avoir une autre définition ehez les 'Tcltégues guien Hongrie; autrement le grand écart serait inexplicable. La proportion des abricotiers est de 173'4:133'3, celle des péchers 235'5:42'8, celle des noyel's 117'6:98'1.

*

Az a 2,058.968 kat. hold nagyságú kes- keny, sávalakú terület, amelyet a bécsi dön—

tőbíróság hazánknak visszaítélt', mezőgazda—

ságunk termelési viszonyainak az utolsó húsz év alatt kialakult helyZetételőrelátha- tólag elég lényegesen fogja módosítani. En—

nek a módosulásnak—egy: kis része nagyobb nehézség nélkül már/most megállapítható.

A mezőgazdasági termelés átalakulásának többi része természetesen csak évek mulva, a közben f'nyerendő tapasztalatok alapján, sok próbálgatásés kíSérl—etezés után fog ál—

landó jelleget mutatni.

A mezőgazdasági temelés jövő esélyei- nek megítéléséhez elsősorban szükségünk van a : visszacsatolt terület mezőgazdasági