11—12. szám
ben, a legtöbb kacsa ugyanezekben a tör—
vényhatóságokban (és Zemplén vármegyé—
ben, a legtöbb pulyka pedig Komárom, Bars és Hont és Zemplén vármegyében ta—
látható.
A 'tewrületvisszacsatolás — csak a törzs—
állomány't néz—ve —— az anyaországnak az egésl állományban általában 5'3%—os, az egyes haromfifajok közül a tyúkfélékből 5'7, a libából 4-8, a kacsából mindössze
1—9, pulykából pedig csupán 0'7%—os állo—
mánynöveke-dést jelent.
3. Vadászat.
A vadászati eredm-ények adatai Cseh- stlovákliára nézve naptári évenkint, a tria- noni Magyarországot illetően pedig vadá—
szati idény szerint (augusztus l—től július Ell—ig) állanak rendelkezésre. Az összehason- líthatóság érdekében a cseh-szlovák adato—
kat 2, a hazai adat-okat pedig 3 év átlagá- ban mutatjuk be (l. 3. sz. kimutatást).
A visszacsatolt területtel vadászati szempontból Cseh-Szlovákiának kevésbbé értékes részét kaptuk meg, mert ez a terü—
let vadban jóval szegényebb és kevésbbé változatos vadállományú, mint ennek az országnak többi része. A trianoni békeszer- ződéssel létrehozott Cseh-Szlovákia lőtt szőrmés, vadjainak 62, szárnyas vadjainak
pedig 9'4%—át a visszacsatolt északi terü-
leten ejtették el. A vadászzsákmánnyá lett szarvasoknak mindössze 33, az őzeknek 1'4, a nyulaknak 7-0, a fácánoknak 63, a
foglyoknak pedig 9'5%—a került puskacső elé 'a nekünk jutott területen. Ezek szerint
—-— 1061 — ' ' 1938
tehát a szóbanlevő terület .szárnyaisvadak—
ban gazdagabb, mint szővrmésvadiakban.
Ugyanezt igazolják táblázatunkban között és a vardászterülethez viszonyított lövési eredmények is. Utóbbi adatok azonban azt is mutatják, hogy ugyanakkora területen szőrmaésvadból kevesebb, számyasvadból ellenben több került puskacső elé, mint a trianoni Magyarországon.
A területgyarapodás következtében a szőrmésvadból 108, a szárnyasvadból pe- dig 20'2%-ka1 nagyobb lehet .a vadászzsákf mány. Az egyes vadfajok közül az északi terültelt visszatérése folytán szarvasból 4"1
%—k;a.l, őzből 7'1%—k;a1, fácánból 7'8%—ka1
és fogolyból nem kevesebb mint 29'8%-kal
növekszik majd a vadászat eredménye.
%:
Mindezeknek az adatoknak bemutatá- sával képet igyekeztünk alkotni affelől, hogy az eszaki magyar területek visszacsa—
tOlá—sa az állattenyésztés szempontjából mit jelent. Az adatokból végeredményben meg- állapíthatjuk, hogy a területgfazdagodás, mint minden más téren, az állattenyésztés- ben is nagy ért'ékgyarapodást jelent. Min- den erőnkkel arra kell tehát törekednünk, hogy ezt az értéket megfelelően növeljük és hasznosítsuk s a felvidéki állattenyész—
tőknek minél sikeresebb munkálkodását a kellő támogatás biztosításával lehetővé te—
gyük. Ezzel nemcsak az ő boldogulásukat segítjük elő, hanem az egész Magyarország gazdasági erősödését is a legeredményeseb-
ben szolgáljuk.
Szöllősy Zoltán dr.
Bányászat.
Richesses du sous—sol.
Résumé. De tous les territoires de'tuchés de la Hongrie par le traité de Trianon, Ie territoire du Nord était le plus riche en minél-aux. Malheu- reusement, méme aprés la rélrocession diune partie de ce territoire, le plus clair des richesses du sous- sol est reste' entre les mains de la Tchéco-Slovaguie;
il n'en est pas moins orai gue les mines récupérées représentent pour la Hongrie un gain appre'ciable.
En ee gui concerne les char-bonnages, Pen—
richissement est modeste. La seule mine de char- bon gut" a été re'cupérée posséde une reserve de 6 d 7 millions de guintaux. Ce n'est pas beaucoup, mais le char'bon á extraire est'de bonne gualíté.
La production annuelle du charbonk peut s'évaluer
Ez 1 ou 1-2 million de guintuux, ce gui rféguiuuut
méme pas () 1%% de la production totale du pays
démembré, alors gue Paugmentation de la super- h'cie et du nombre des habitants siexprime par 12% environ. Le charbon extrait du sous-sol re—
couvre' n'est donc pas suffisant pour les besoins de la population revenue á la mére-patrie.
La situation apparaít sous un jour plus favo- table au point de vue des minerais de fer du Nord.
Des six établissements miniers gui ont fourni des renseignements () I'enguéte statistigue hongroise, trois seulement tmvoíllaient en 1938. Ces trois mines extraient annuellement, en exploitation nor- male, 3 millions de guintaux de minerais, ce gut",
11—12, szám —— 1062 —
dépasse toute la production de la Hongrie de 1937 (29 millions). Comme la Hongrie dyavant Parbitrage consommait annuellement, dans la moyenne de la derniére décade, environ 4'5 millions de guinta'ux et gue les besoins annuels montaient récemment d 7 núHions de guümaux,les aünes recouvtées et les mines de liancien territoire suffiront probable—
ment .a approuisionner I'industrie en minerais de fer. Le pays pro/tte donc a ce point de vue d'un avantage considérable
En ce (lui concerne les autres métaux, l'avan- tage est également sensible. Deuac des mines men- tionne'es plus haat et la région de la commune de Borka produisent du cuiure aussi. Mais ciest Surtout une mine diantímoine (lui représente un enrichis- sement important. Elle a produit pendant les dim premiers mois de Pannée 1938 environ 70.000 guin- taux de minerai d'antimoine contenant aussi une guantité d,or et dyarsenic appréciable. Les besoins en antimoine de la Hongrie semblent déja cou—
verts. Le retour de la mine en guestion peut donc étre enregistré comme un gain estimable pour le pays.
A Kárpátok hegykoszorúja által körül- ölelt történelmi Magyarország területe cso- dálatos összhangban tartalmazta mindazo—
kat a gazdasági feltételeket, amelyek az em- beri élet számára nélkülözhetetlenek. Az or—
szág középső része, a bőséges termésű ter-
mőföldek, éléstárul szolgáltak, a környező hegyvidék pedig ,a'különféle ásványi termé- keknek volt gazdag tárháza. A trianoni szerződés által lehasított területekkel első- sorban az ásványi termékekben vált sze—
génnyé Csonka-Magyarország. Az elvesztett területek közül a Felvidék volt egyike az ásványi kincsekben leggazdagabb magyar vidékeknek. Azok az északi területek azon- ban, amelyek bányakincse a legértékesebb, sajnos az ú j magyar határvonalon túl esnek s így egyelőre továbbra is a csehek kezén maradtak. A visszatért magyar bányák azon—
ban az ásványi termékekben szegény Cson- ka-Magyarország részére még így is nagy értéket képviselnek. Ennek az értéknek a felbecsülésére a folyó év november havában végrehajtott magyar statisztikai felvétel eredményei nagy vonalakban már módot nyujtanak. A szóbanforgó adatgyüjtésnek a '
bányászatra vonatkozó főbb eredményeit a következőetáblázat összefoglalva mutatja be.
1938 s Villa- Ja . Az 1938. év első
§ Errőf ms a ?: 10 hónapjában a
N ge móto— w **
mpek tok ág a termelés
Művelési ág :: § N '6 2 s:
?, teljesítő— § 5.5 E E mennyi- értéke 5 képessége :: mi 2? sége ezer
wa Ex... m
az: Le. 2 :D (; cs.kor.
Szénbányászat 1 500 2800 300 237 745.3l8') 5.963 Vasbányászat . ől] 1.325 3.303 6 1.524 775 2.183.7833l 22.784 Fémbúnyászat . l 30 391'0 198 204 590704) 2.933
Összesen . .,s 1 1.855'3974-6l 2.022 1.216) — [31.680
1) Ezek közül 1 bánya 8 év óta teljesen szünetel, ,) Barnaszén.
3) Vase'rc.
') Antimonérc.
A szénbányászat terén nagyobb gazda- godásról nem lehet beszámolni. Csupán egyetlen — a salgótarjáni barnaszénmeden—
céhez tartozó —— szrénbánya tért vissza, amelynek a ;feltárásokkal és fúrásokkal meg- állapított bányakinose 21/2 millió métermá- zsára, a remélhető bányakinese pedig 6—7 millió métermázsána telhet". A rendelkezés—
re álló szénmenny'iség tehát nem nagy, de a kitenmellhető szén minősége jó: fűtőértéke 5.000 kg kalória, hamutartalma 12 a, víz- tartalma pedig 870. A szóbanlévő bánya ——
a fenti táblázatban közölt [adatok szerint _ az 1938.— év folyamán 237 üzemnapon át összesen mintegy 750 ezer métermázsa sze- net tenmelt. Az egész 1938. évben kitermelt szén mennyisége az idezett adatok alapján tehát körülbelül 1 millió ,mlétermázsára be- csülhető. Ezek szerint a visszacsatolt terü—
leten az 1938. évben egy lakosra átlag csak mintegy 100 kg kitermelt szén jutott. Ez az átlag meg sem közelíti Csonka—Magyaror- szág széntermellésének egy lélekre eső há- nyadát, amely az: 1937. évben 995 kg—ot tett. Figyelembevéve továbbá, hogy a fejen—
k'inti átlagos szénfogyasztás Csonka—Ma- gyarországon az 1937. évben 1.031 kg volt .——— tehá't meghaladta az egy lélekre jutó széntermelési hányadot —— világosan kitű- nik, hogy a visszatért északi terület szén- termelése még abban .az esetben sem fedez- hetné ugyanennek a területnek szénszük- séglet—ét, ha a szénbánya rendes üzemmenet esetén az 1938. évi termelésének két-három;
szorosát érné el. Remény van ugyan arra, hogy a visszacsatolt területen vannak még kiaknázható szénterületek, de addig is,
amig ezeken az új területeken a rendes ter- melési munka megkezdődhetik, a mai Ma- gyarországon a fedezetlen szénszükséglet megnagyobbodásával kell számolni.
Sokkal kedvezőbb kéfp bontakozik ki azonban a felvidéki vasércbányák Vissza—
jutása révén. A Magyarbirodalomnak
11—12. szám
mintegy 140 millió tonnára becsülhető vas—
érckincséből közel 100 millió tonna esik a Felvidékre, amelynek a trianoni szerződés következtében több mint 80%-a veszett el?) A Felvidék egy részének a visszacsatolása révén a Szepes—Gömöri éroh—egység déli pe—
remén 6 vasércbánya került vissza az anya- országboz. Ezek közül 1 bánya üzeme már 8 év óta teljesen szün—etel s közelebbi adatai nem állanak rendelkezésre. A többi 5 bá- nyának a feltárásokk-al és geológiailag leg- újabban megállapított vasérckincse -— a folyó év november havában a visszacsatolt északi területen végrehajtott magyar sha—
tisztikai adatgyüjtés eredményei szerint ——
meghaladja a 6 millió tonnát. Csak kis há—
nyada térült meg tehát az elvesztett vasérc- kincsünkn-ek, de szerény viszonyaink kö- zött ez a mennyiség is nagy értéket jelent.
A visszatért északi terület vasércbányá- szatániaik termelési viszonyairól tájékoztatá- sul megemlíthető, hogy az üzemben volt 5 vasércbánya közül 2 bányában .az 1938. év folyamán termelés nem volt, hanem csupán feltárási munka folyt. Az 1938. évben ter- melést folytató 3 bánya —— a hivatkozott statisztikai felvétel során — összesen 642 napi termelésről adott számot, mely idő alatt együttesen mintegy 2-2 millió méter- mázsa vasércet hoztak a felszínre. A kiter—
melt nyers vasércek vastartalma 32—36
%-os, mangántartalma pedig 1'5—1'8 %-os.
A tárgyalt 3 bánya rendes üzemmenet esetén évente összesen mint-egy 3'2 millió méter-
mázsa vasércet tud termelni, tehát többet?
mint amennyi egész Csonka—Magyarország 1937. évi vasérctermelése (29 millió méter—
mázsa) volt. Csonka-Magyarország egyéb- ként a belföldi vas—érctermelése mellett, — mely az elmult 10 év alatt évente átlag 1'6
millió métermázzsát tett évenkint ugyancsak az elmult 10 évre vonatkozó adatok alapján — átlagosan még mintegy 2-8 millió métermázsa vasércbehozatalra szorult. Az ország évenkinti wasércszükség- lete tehát —— .a készletek alakulását figyel- men kívül hagyva — az elmult évtizedben mintegy 41/2 millió méterinázsára teh-ető, bár megjegyzendő, hogy a vasércszükseglet ,a legutóbbi években elérte a 6, sőt 7 millió métaermázsát is. Az elmondottakból kitűnik tethát, hogy rendes üzemmenet esetén már a tárgyalt 3 felvidéki bánya is pótolni tudná
1) Papp Károly dr.: A Magyarbiroda—ltom vas- .érc— és kőszénkészlete. (1915)
—— 1063 —
1938
az ország eddigi vasérohiányát, ha pedig az ezitdőszerint csak feltárási munkálatokat folytató 2 bánya is belépne a termelő bá- nyák sorába, továbbá Lucska és Bárka köz- ségek vidékén lévő vasércterületek megfelelő feltárása is megtörténnek, a mai Magyaror- szág vasérctermel—ése esetleg meg is haladna a vasércszükségletét és lehetőség nyílna a .kivitelre is. A vaséncbehoz'atal azonban valószínűleg ebben az esetben sem szűnne meg teljesen, mert a különleges összetételű öntődei nyersvas előállításához szükséges oroszországi, továbbá svéd és marokkói ér—
cek időnkinti behozatala ezután sem volna mellőzhető. Egybevetve az elmondottakat, minden kétséget kizáróan megállapítható tehát, hogy Csonka-Magyarország a vissza- csatolt vasércbányákkal komoly értékek birtokosává vált, amelynek közgazdasági jelentősége a jövőben éreztetni fogja áldá—
sos hatását.
Az északi terület visszacsatolása révén Magyarország fémbányászatában bekövet- kezett gyarapodással kapcsolatban nem hagyható figyelmen kívül, hogy az előbbi- ekben már említett feltárás alatt álló vas—
ércbányák'ban rézércre is bukkantak és Barka község környéken arany- és ezüst- tartalmú rézére található, amelynek jelen—
tőségéről azonban ma még nem .allkoth'ató tiszta kép. Sokkal nagyobb gazdagodást je—
lent azonban a visszakapott antimonérc4 bánya, amely antimonon kívül számbave- hető arany- és arzéntartalommal is bír. A nyers érc an'timonta'rtalma 6870—es, arany- tartalma pedig 4—6 gramm tonnánkint. A szóbanforgó bányában az 1938. év első tíz hónapja alatt összesen 204 napon át folyt a termelés, amely majdnem 70 ezer méter—
mázsa nyers ércet eredményezett. Csonka—
Magyarországnak antimonércbányászata nem volt, úgyhogy az .antimonszükségletvét be.—hozatal útján kell-ett fedeznie. A vissza- kapott antimonércbánya bányakincsére, 'va—
lamint az évenkint kitermelhető antimonérc
mennyiségére vonatkozó adatok —— a most
lefolytatott statisztikai felvétel révén ugyan még nem állanak rendelkezésre, deaz 1938. évi termelésről tájékoztató adatok arra engednek következtetni, hogy a jövő- ben a mai Magyarország antimonszükség—
lete a belföldi termelés útján fedezhető lesz.
Minthogy az antimon ipari felhasználása -—
különösen mint a fémek keményítésére szolgáló ötvözxőuanyag _— nagyon széleskörű, az ország jövő szükséglete megbízható mó-
11—12. szám -——- 1064 — 1938 don aligha állapítható meg, mégis feltéte—
lezhető, hogy antimonbehozatalra — mely a legutóbbi években mintegy 1.000 (1 volt
— ezentúl szükség nem lesz. Az ily módon elérhető gaz—dasági előnyhöz hozzászámítva még azt az értéket is, [amelyet a kibányá- szott antimon—(érc aranytartalmza— képvisel, a szóbanforgó bányának az anyaországhoz való visszlaténése jelentős nyereségként könyvelhető el.
A bányázszraitnak eddig még nem emlí- tett két művelés-i ága —— a nyersolajtermelés és földglázkutatás —— körében a magyar szta-
tisztikai felvétel nem talált üzemeket, de remény van arra, hogy a nyersolaj- és föld- gvázkutatások a Csallóközben és esetleg Sal—
gótarjántól északra eredménnyel végződ- nek. Végül nem hagyható figyelmen kívül,, hogy az említett statisztikai felvétel számot adott két —— a Csallóközben a Duma. vizéből
— aranyat mosó üzemi—ől. Nem ismeretesek ugyen ezidőszerint még az említett arany- mo—sók termelésének eredményei, de bár—
mily csekély legyen is a (hozamuk, ezt az, ipari tevékenységet is értékelni kell.
Szalay Zoltán.
Ipar.
Industrie manufacturiére.
Résumé. Le Traité de Trianon avait attribué a la Tchéco—Slovaguie 738 établissements hongroís relevant de la grande industrie, et la Hongrie avait perdu de ce chef 84.474 ouvriers diusine et une production industrielle valant 570'2 millions de pengős. Vingt ans apr-és, le retour de la partie des territoires transférés, gui est habite'e par une iorte majorite' hongroise, a restitue' á la mére—patrie 326 usines avec 11.273 ouvriers.
Suivant la statistigue diindustrie manufactu—
riél'e de 1913, diailleurs incompléte, il se trouvait dans la zone aujourd'hui recouvrée 181 usines dont 166 oceupaient dans leur ensemble 17.648 ouvriers, utilisaient une force motrice mécanigue de 30.748 chervaux et ; produisaient annuellement pour 159'6 millions de pengős. Les usines employaient chacune en moyenne 106 ouvriers; leur production annuelle moyenne valait 961'4 mille pengős; guant aux usines recouvrées, elles travaillaient en moyenne avec 40 ouvriers et leur production annuelle moyenne se chi/fruit par 447'2 mille pengős seule- ment. Ainsi, la Hongrie vient de recoavrer a peine un tiers _ au point de vue de liimportance —— de Pindustrie manufacturíére on*elle avait perdue au Nord. C'est gue, sous le régime tchégue, Pinduslrie périclit'ait sur le territoire de lyancíenne Haute- Hongrie, alors guielle se développait dans tout autre pays. De grandes usines furent fermées, par exemple, les usines textiles de Losoncapátfalva et de Gács; diautres ont dü réduire leur production et leur personnel ouvrier. En ce (]ui concerne les 326 établissements industriels recouvre's, 201 dientre eme ont été ionde's avant 1920 et avaient, ;; leur retour, une importance moyenne notablement supé- rieure (elfectif du personnel ouvrier: 49 tétes) aux 125 établissements industriels erée's sous le régime—..tchéoue gui travaillaient en moyenne avec
25- alarms;
Voici comment se répartissent les 326 usinesr
du Nord ayant fait retour a la Hongrie: 38'3%:
appartiennent () Pindustríe de l'alimentation et de la boisson, 18'7% [! Ia céramigue, poterie, etc.,.
12'0% a Iiindustrie du bois. Liindustrie des plumes,.
poils, etc. est représentée par un seul établissement;
liindustríe tertile, par une usine préparant le lin' et 7 établissements de moindre importance; l'in—
dustrie des cuirs, des brosses et du caoutchouc, ainsi gue les filatures et tissages de Iaine et de coton, font completement de'faut. Dans les usines, on a enregistré 1.139 employes, 318 ehets—
d*atelier, 451 contre-maitres, 4.768 ouvriers gualifiés, 7.412 manoeuvres et 545 apprentis. Des 13.176"
ouvriers diusine, 27'4% étaient occupe's dans Fin—
dustríe de lhalimentation et de la boisson et' 25'4% dans la céramigue, poterie, etc. La puissance des machines s'exprimait par 90.032'8 chevaux—
vapeur dont 17.224 étaient fournis par les machines a vapeur, 40.390 par les turbínes a vapeur, 8.288 par les moteurs a combustion interne, 2.447 par les machines hydrauligues, 21.544'8 par les moteurs—
électrigues. Les usines consommaient en 1938 en- viron 1'1 million de guintaurc de charbon, et leur provision de charbon égalait á peu pre's la moitié des besoins mensuels.
Pendant les dia: premiers mois de l'année 1938 (janvier-octobre), les princípaux frais de production et diexploitation s'élevaient a 910 millions de pengős dont 12'1 millions représentent Ies dépenses de personnel, 6-4 millions le coüt du chauffage ef éclairage, 61'6 millions l'achat des matieres pre- miéres, 3-9 millions les impóts, taxes et autres contributions publigues, 7'0 millions le reste des dépenses. Les matieres premiéres ont absorbe' 50'7% des frais de production, le chauffageef liéclairage 5'2%, les traitements et salaires 99?—
La valeur totale de la production de 1938 s'e'x-
