"12. szám —— 1077 — '1938
még-4 más—más iparágba tartozó üzemet.
0111 nem gyári jellegű üzem befektetett Iótőkéje 4-7, millió pengőt tett, átlag tehát ezer pengő jut egy—egy ilyen üzemre, vagyis lényegesen kevesebb, mint a gyárak- nál, amelyek átlag 272 2 ezer pengő be-
fektetett állótőkét mutattak ki.
Az alkalmazottak létszáma az 1938. jú- us elsejei állapot szerint 527 főből állott, kik közül 65 tisztviselő és 31 művezető olt, egy-egy üzemre ezek szerint átlag alig sik 5 alkalmazott, míg a gyári jellegű ipar- elepekre -— mint láttuk —- átlag 45 alkal- mazott jut. Aránylag nagyon csekély a gépi rő is.A malmok közül ugyan 38, s a szesz—
lnomitók közül 4 ipartelep villamosenergia ermelő gépekkel is fel van szerelve, s ezen- ívül még 42 üzem hasznáil villamosener- agiát, a villamosmótorok összes teljesítő—
képessége mégis csak 1. 384 lóerő t képvisel, s így egy- egy telepre átlag csak 10 lóerő
§jut. Ezenkívül mintegy 30 lóerőt tesz a
§számbavett nem gyári jellegű üzemekben asznált : erőgépek teljesítőképességének gy—egy üzemre eső átlaga. A gyári jellegű güzemekben használt gépierő egy ipartelepre íeső átlaga ezzel szemben közel 300 ló-erőnek __felel meg.
A visszacsatolt felvidéki gyári jellegű ipartelepekről, valamint a nem gyári jel- legű, de mégis gyárszerüen működő ipar-
telepekről készült. felvétel együttes adatai ezek szerint 437 ipari üzemet ölelnek fel, amelyekben 1.204 tisztviselő, 349 művezető, 13.012 munkás és 595 tanonc volt foglal—
koztatva, összesen tehát 15.160 ipari alka]:- mazott dolgozott, s a glépierő összes telje- sítők-épessége 94.649 lóerőt tett, melyből a villamosmótorokra 22.928'5 lóerő esett.
Az ipari termelés értéke, melyet a 437 üzem 1938. január-október hónapokról kimuta- tott, 881-9 millió cseh koronát tett, vagyis 1260 millió pengőnek felel meg, s így az 1938. évi termelés együttes értéke 1512 millió pengőben állapítható meg. Az ipar- nak ily módon történt összefoglalásából azonban teljesen hiányzik a kézműipar, valamint a kisipar túlnyomó része minden nem gyárszerüen működő kisipari üzem. A felszabadult Felvidéken levő kis- és kézmű- iparra vonatkozólag csupán a mesterek, se- gédek és tanoncok számáról vannak ada- taink, melyek szerint 19.162 mester,r9.516 segéd és 6.593 tanonc dolgozott a kis- és kézműiparban. Az 1930. évi kisipari sta;
tisztikrai felvétel eredményei alapján a visz- szacsatolt felvidéki terület 1938. évi kis- és kézműipari termelése 65 millió pengőre be- csülhető, s így az egész ipari termelés 216'2 milliónyi pengő értéket képvisel.
Farkasfa'lvy Sándor dr.
Energíavíszonyok.
Régime des énergies naturelles.
Réaúmé. Depuís lc retour dJune partie de
Élancieml Haute—Hongrie, on se demande naturel- :; changements en résulteront pour le _ _énergies naturelles du pays.
En neryie de houille. Penrichissement niest
fututes, il est peu vraisemblable gue
extraire du territoire récupéré puisse
croítre dans la proportion de ement mesure presgue 350000 aux). Sous cet aspect, Penrichisse- cídépasser Ie [aux correspondarit
(i Ia superficie et a la population; peut-étre, le vo—
lume du bois de chauffage affecté á la production dénergie sera- t-il relevé guelgue peu.
Le territoire Iibe're' ne posséde pax dihuile minérale; le pays agmndi verra donclla consom—
mation dhuile augmenter sans une augmentation paralléle de la production d,]:uile.
Dans le chapitre de l'énergie hydrauligue, il y a bénéfice. Les secteurs récupérés' des cours dieau du Nord représentent environ 30.000 chevaux—
vapeur d énergíe utitísable. Pour se faire une idée juste de ce chi/ftc, il éoii'viént de noter gue lin- dustrie manufacturiére de la Hongrie diavant Iarbítrage amit 07% xeulement de lie'nergíe né-
*cessairé de§ te§§ourcea hydraulígues du pays, tandís 'gue sur le territoire recouvré, la proportion core respandante étaít de 36%; donc, Pénergie hydraw hane ;;jouaít un röle bien plus important.
En résumé, le bots de chaulfage et I'énergie
11—12. szám
Ilydmulígue contribuent davantage gue le charbon á approvisíonner en énergie la zone libétée du
Nord. Lá dénívellatíon des deux régimes diénergie
jim'ra certainement par disparaítre gue le régime de Iiancien territoire subisse une modifi- cation sensible.
80118
*
A földrajzilag és közgazdaságilag oly tökéletes egységű Nagy-Magyarországot a trianoni szerződés az erőforrásokban bővel- kedő hegységeitől megfosztotta. A hegyek—
ből az ország szíve felé siető bővizű folyók, n'agyes—ésű hegyipata'ko'k, a dús erdőségek, a nyersolajforrás és földgázkutak mind ide- gen kezekbe kerültek, úgyhogy a ma általá- nosan használt energiaforrások közül az or—
szág csonka területén csak néhány szén- bánya maradt meg. Csonka-Magyarország tehát az energiagazdálkodásában egészen a, legutóbbi időkig majdnem kizárólag csak a széntermelésére támaszkodhatott. A belföldi energiaforrásokból termelt energiának több mint háromnegyed része származott a szén- ből s ez az energiamennyiség az ország ösz—
szes energiaszükségletének majdnem két- harmadát fedezte, a szükséglet fennmaradó hányadának legnagyobb részét pedig im- portált energiahordozókból kellett pótolni.
Most amikor a bécsi döntőbíróság határo- zata értelmében az energiaforrásokban gaz- dagabb Felvidék egy része az anyaország—
hoz visszakerült, nem érdektelen legalább általános, tájékozódást szerezni arról, hogy Magyarország területének megnagyobbodása következtében az ország energiaviszonyai—
ban Várható—e módosulás. '
A feltett kérdés pontos megvilágításához szükséges adatok a visszacsatolt területre vonatkozólag ma még nem állnak rendel- kezésre. A Magyarország energiaviszonyai- ban bekövetkező változások számszerű meg- mérése tehát majd csak egy részletes — a gazdasági élet minden területére kiterjedő
—— statisztikai adatgyűjtés végrehajtása után válik lehetővé. Addig is azonban a folyó év november havában végrehajtott statisztikai felvétel eredményei alkalmasak már arra, hogy a visszacsatolt északi terület energia—
viszonyairól legalább nagy vonalakban tá—
jékoztatást nyujtsanak.
A szóbanforgó terület szénerőforrás te- kintetében — amint erre a Szemle Bányá- szat—cimű cikke részletesebben is rámutat — elégszegény. Az említett statisztikai felvétel csupán egy bamaszénb—ányáról ad számot, amlynek széntermelése az 1938. év első tíz
—- 1078 __ 1938
hónapjában 237 üzemnap alatt mintegy 750 ezer mázsa volt. A kitermelt szén fűtőértéke 5.000 kg kalória. Feltételezve a visszakapott szénbánya kapacitásának a jövőben való teljesebb kihasználását, az évenkint kiter- melhető szém hőértékre átszámítva aligha érné el Csonka-Magyarország —— ugyancsak kalóriaértékben kifejezett —— évi szénterme-
lésének 11/2%—át. Az északi terület viszsza-
csatolásia révén tehát Csonka-Magyarország
széneróforrása legfeljebb csak 11/g%-kal bő-
vül, mialatt mind a területnövekedés, mind pedig a lélekslzámgyarapodás mintegy 12
%—os. Remény van ugyan arra, hogy a visz—
szatért Felvidéken feltárásra alkalmas szén- területek vannak még, de .a legjobb esetben sem valószínű, hogy a szóbanforgó terület széntermelése valamikor is meghaladná a szénfogyasztást. Szénenergia tekintetében
tehát nyereségről nem lehet beszámolni.
Lényegesen kedvezőbb helyzet mutatko- zik azonban a visszacsatolt északi területen a tűzifából termelhető energia tekintetében.
Majdnem 330 ezer katasztrális hold a Visz- szakapott erdőterület, amely Csonka—Ma- gyarország erdőterületének közel 16%—os——
tehát a népesség gyarapodásának arányát meghaladó mértékű -— növekedését jelenti.
Ezidőszerint ugyan nem ismeretes még, hogy a csehek .a fakitermelésnél gazdaságp—
san jártak—e el, de minthogy a visszakapott erdőségek között aránylag több a szálerdő, mint a csonkaországban, feltételezhető, hogy a fakitermelés évi mennyisége a visszacsa- tolt területen eléri az 500 ezer köbmétert, ami 'a trianoni Magyarország 1937. évi fa- termelésének mintegy hatodrészét teszi. A megnagyobbodott ország fakitermelése tehát legalább az erdőterület megnövekedése'nek arányában —— esetleg azonban még azt is meghaladó mértékben —— fog növekedni.
Energiagazdálkodás szempontjából ez azt jelenti, hogy az ország tüzifabehozatala kis mértékben esökenni fog és a jövőben ener—
giatermelésre aránylag nagyobb mennyiségű tüzifa fordítható. Ezt a feltevést támogatják a végrehajtott magyar statisztikai felvétel- nek a gyáripar tüzifafogyasztására vonat—
kozó adatai is, amelyek szerint a visszacsa- tolt északi területen a gyárijellegű ipartele- pek az év első felében mintegy 260 ezer (;
tűzifát, az egész évben tehát kb. 520 ezer (;
tűzifát használtak fel, A gyárankintí átlagos tüzifafogyasztás a visszatért északi területen ezek szerint meghaladta az 1.600 g-t, míg Csonka—Magyarországon ez a hányad a 490
11—1'2. szám _ 1079, _ 1938 (141 sem érte el. Temtészetescn nem hagy—
ható figyelmen kívül az a körülmény, hogy a felvidéki gyárak átlagos tüzifafogyasztása csupán azért érhetett el ilyen magas értéket.
mert nemcsak a Magyarországhoz most visszacsatolt erdők, hanem a csehek kezé- ben maradt Kárpátok hatalmas erdőségei is bőségesen szolgáltatták a tűzifát.
A nyersolaj terén — az ország területé- nek megnagyobbo—dása következtében — gaz—
dagodás nem könyvelhető el. Megnövekszik .az ország nyersolajszükséglete, de a tárgyalt területen nyersolajtermelés ezidőszerint még nincs Remény van azonban arra, hogy időb- vel esetleg nyersolaj— és földgáztermelés is lehetővé válik. A csallóközi földgáz- és olaj- terület erre nézve ugyanis ígéretnek látszik, de az is lehetséges, hogy az olaj utáni ku—
tatások a Salgótarjántól északra fekvő te- rüle-teken is eredményre vezetnek majd. A nyersolajnak Magyarország energiagazdál- 'kodásában betöltendő jövő szerepe egyéb—
ként most van kialakulóban s az a dunán- túli olajkutak termelőke'pességétől függ. A sikerrel folytatott dunántúli olajfúrásoknak első áldásos hatása az ásványi olajak beho—
zatalának csökkenésében, máris érezhető, de ma még bizonytalan, hogy az ország energiaszükségletének fedezésében a nyers—
olaj a többi energiahordozóval szemben a jövőben az eddigitől eltérően nagyobb há- nyaddal fog-e résztvenni.
Felvidéki folyóink egy-egy szakaszának visszajutása Magyarország vizienergiájában tiszta nyereséget jelent. Nagy-Magyarország egységes vízrendszerében felhalmozódott energia, — bár nem hasonlítható Olaszor- szág, Norvégia, vagy Svájc hatalmas tavai- nak és bő gleccservizeinek könnyen kiaknáz—
' nagy értéket képvisel. Az elmult két évtized technikai fej—
lődését és az energiagazdálkodás racionali—
zálása terén elért eredményeket tartva szem előtt, alig becsülhető fel az a kincs, amit ma, az akkor még kellőképpen ki nem használt nagyszerű vízrendszerünk jelentene. Bár fel- vidéki folyóinknak most csak töredékét kaptuk vissza, vizienergia-nyereségünk sze—
rény viszonyaink között még így is figye-
lemreméltó; annál is inkább, mert Csonka- Ma'gyaronszázg vizrendszerének alig volt olyan szakasza, amely erőkihasználásra kü—
lönősképen alkalmas lett volna. Az alábbiak- ban közölt adatok a- Főldművelésügyi Mi- nisztériumnak 1911—ben megjelent kiadvá- nyában közzétett számításokon alapulnak
és a folyóknak csak a vizierő kihasználtá- sára alkalmas szakaszai által hordott elmé—
leti mótorikus erejéről tájékoztatnak,
A folyó
összes ] visszacsatolt szakaszának v i z i e r e j e
n e v e 6 f !. 1
1 6 e r 6 b e n aíigáriíénzgú '
- Ole-ában
Vág . . . . 166891 3.610 22
Garam . . . 91.017 16.020 17'6
Latorca 11.686 532 4'5
Sajó . . . . 8 962 2.874 32'1
Hennád . . 7.593 3.347 M']
Nyitra . . . 7.577 1.425 18'8
Ung . . . . 6.909 320 4'6
Rima 4.126 1.099 266
Együtt 304.761 29.227 96
Az adatok szerint felvidéki folyóink vizi- erejének ezúttal csak mintegy 10%—át kap- tuk vissza, de ez a majdnem 30 ezer lóerő kihasználható vizienergiát képviselő erőfor- rás is figyelmet érdemlő értéket jelent annál is inkább, mert ez az energia kifogyhatatlan.
A rendelkezésre álló Vizienergia jelenlegi ki- használásával kapcsolatban megemlíthető, hogy a már szóban volt magyar statisztikai felvétel során a gyári jellegű ipartelepek összesen 2.447 lóerő teljesítőképességű vizi—
erőgépről adtak számot, ami a gyáripari üzemekben alkalmazott összes erőgépek tel- jesítőképességónek 3'6%-át teszi. Csonka—
Magyaroszág—on ugyanez az arány az 1937.
évi gyáripari statisztikai adatgyüjtés szerint
csak 07%--os volt.
A vizienergia legtökéletesebb módon a hydroelektromos telepek útján értékesíthető A hábmú előtti legutolsó magyar iparsta- tisztikai adatgyüjtés eredményei a Vissza—
csatolt területre eső 4 olyan közhasznú vil- lamos energiatelepről számolnak be, ame- lyek — legalább részben —-— vizierő felhasz- nálásával termeltek energiát. Az 1933. évi
cseh statisztikai adatok ("Mittei—lungen des Statistischen Staatsamtes der Cechoslova-
kischen Republik) a szóbanforgó területen lévő 5 hydroelektromos telepről tesznek említést, amelyek avizierő felhasználással 1933—ban több: mint '3 millió kilowattóra vil—lamos energiát termeltek. A most lefolytatott magyar-statisztikai felvétel szintén 5 olyan villamos, energiatermelő telepről ad számot,
amelyek energiatermelésre vizierőt is [fel-
használtak. VE telepek vizierőgépeinek telje—sítőképessége 1.100 lóerőt képvisel, de az ál-
;,í
§
?
— 1080 — 1938
11—412. szám
s,
taluk termelt energia mennyiségére vonat—
kozó adatok megállapítására a szóbanforgó adatgyüjtés nem terjedt ki.
A visszacsatolt felvidék villamos energia—
viszonyairól tájékoztatásul megemlíthető, hogy az 1913. évi magyar statisztikai ada- tok szerint -e területen a közhasználatra ter-
melő 12 yenecrgiatelep összesen 4.765 kilo—
voltamper kapacitású volt. E telepek az 1913.
évben együttesen mintegy 34 millió kilo- wattóra villamos energiát termeltek.'Az 1938.
évi magyar statisztikai felvétel 18 közhasz- nú villamos energiatel-epet számlált meg, amelyek közül azonban szintén csak 12 te- lep tenmclt energiát, a többi az energiának csupán elosztásával foglalkozott. A termelő telepek mintegy 35 ezer kilovoltamper ka- pacitással az 1937 évben közel 50 millió kilowattóna villamos energiát termeltek. Ez az utóbbi adat a visszacsatolt terület villa- mos energiafogyasztásának megítélésére nem alkalmas, mert a szóbanforgó terület —— mi- ként egyéb vonatkozásban —— úgy a villa- mosítás megszervezése tekintetében sem al- kotott egy önmagában zárt egységet. Ma még az a helyzet ugyanis, hogy a magyar területre esett energiatermelő telepek között
van olyan is, amely termelésének 90%—át
cseh területen maradt községek ellátására
fordítja, viszont a visszatért magyar közsé- gek között nagy számmal találhatók, ame- lyeknek villamos energiaszükségletét még Csehország fedezi. A visszakapott területen termelt villamos energia mennyisége tehát a tárgyalt terület villamosítási mértékének megítélésére csak akkor szolgálhat megbíz- ható alapul,, ha majd a villamos energiának a két ország közötti cserekereskedelméről is tiszta kép nyerhető.
Összefoglalásul megállapítható, hogy a
most visszacsatolt Felvidék ene—rg'iavi'szonyaí némileg eltértek Clsxonka-Magyarországétól.
A szóbanforgó terület energiaszükségletének fedezésében ugyanis a szénnek nem volt olyan nagy szerepe, mint az anyaország te—
rül-etén, s inkább előtérbe lépett a tüzifa és a vázienergia. Minthogy azonban a két terü- let energiaviszonyaiban mutatkozó eltérés nem kirívó, a kölcsönös hatás csak a terü—
letek arányában fog mutatkozni, tehát a mai Magyarország energiaviszonyaiban szembe—
tünő változás aligha várható, legfeljebb az energiahordozók jelentőségének némi elto- lódása krövetkezhetik be, ami a tüzifának és a vizienergiának, később esetleg a nyers- olajnak is a szénnel szemben megnyilvánuló némi előretörésében válna érezhetőve'.
Szalay Zoltán.
Kereskedelem.
Commerce.
Résumé. Lyenguéte générale organise'e par le service statistigue dans la région nouvellement libére'e du Nord a enregistré le nombre et Feffectif du personnel des magasins publics, entrepóts, maisons frigori/igues; le nombre et Feffectif du personnel des sociétés anonymes, en commandite ou en nom collectif, des sociétés ;: responsabilité limitée, des associations coopératioes gui ont des magasins de vente; le nombre et les dates des foires hebdomadaires, des foires aux bestiaux et des foires a étalage. On a trouvé 299 magasíns publics, entrepöts et maisons frigori/igues avec un total de 1321 employe's. %% des magasins publics servent all'emmagasinement du blé (leur nombre est de 3267). La partie la plus importante du personnel (603, soit 46%) se trouve au service des huit entre—
vpóts de tabac. Beaucoup dlemployés ont guitté leur paste au moment du changement de souve—
raineté; clest pourouoi les chi/Tres relatifs au pet- so'm'iel *des entrepóts de blé et de tabae du Mono—
pole tchéco—slovague niont guiune valeur approxi- mative. Les sociétés anonymes, en commandite ou en nom collectif, les sociétés á responsabilité limitée et les associations caopératives ayant des magasins de vente sont au nombre de 427 parmi lesguelles il y a 352 coopératioes. Le successeur de l'établissement Bata gui s'appelle ,,Cikta, Société pour la fabrication et le commerce des chaussures"
possédait lors du recensement 16 magasíns. Le re- censement slétendait aussi aux maisons de com—
merce importantes dont le proprie'taire était une personne physigue; on en a trouvé 119, dont 28 a Kassa et 46 a Munkács. Des foires hebdo-
madaires se tenaient dans 49 communes, des foires
aux bestíaux dans 89, des foires générales Ö étalage dans 79. Les foires hebdomadaires avaient, lieu en un ou deux jours de la semaine, les íoites générales 4 d 6 fois dans lyannée. Le commerce de la région recouvre'e accuse plus de mouvement dans la partie Ouest (lue dans la partie Est. Cela
