Operatív-statisztikai számbavétel és beszámolási rendszer az építőiparban

IRODALOM

KÖNYVISMERTETÉS

Operatív-statisztikai számbavétel és beszámolási rendszer az építőiparban

(Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950.)

,,A Szocialista Statisztika Könyvtára a Központi Statisztikai Hivatal szerkeszté- sében" című sorozat nyolcadik kiadvá—

nyaként jelenik meg: ,,Az operatív-sta—

tisztikai számbavétel és beszámolási rendszer az építőiparban" (Goszplanizdat.

Moszkva. 1950) című könyv magyar for—

dítása.

Ezt a munkát V. M. Iljin mérnök veze—

tésével szerzői kollektíva állította össze és a szovjet építészek Össz-szövetségi Mérnök—Technikus Tudományos Társa—

sága jelentette meg abból a célból, hogy az építőipari mérnök-technikus dolgozók—

nak gazdasági ismeretük kibővítésében gyakorlati segítséget nyujtson.

A Szovjetunióban gigantikus, eddig még soha nem látott arányú építés folyik.

A beruházások összege az első ötéves tervben 50,5 milliárd, a második ötéves tervben 114,7 milliárd rubel volt, míg a háború utáni 1946—1950. évi sztálini öt—

éves terv beruházásainak összege 1945.

évi költségvetési árakon számítva 2503 milliárd rubel. Ilyen lendületű építést nem ismert még a történelem.

Sztálin elvtárs kezdeményezésére a Szovjetunió Minisztertanácsa az építke—

zési költségeket 25%—ka1 leszállította és megjelölte az utat e nagyfontosságú nép- gazdasági rendelkezés teljesítésére. Ezt a sztálini utat követik e munka szerzői is, amikor az építkezési kérdések központ—

jába az önköltségcsökkentést állitják. Az önköltségcsökkentés biztosításának pedig egyik leghatékonyabb fegyvere a pontos és megbízható számvitel és statisztika megvalósitása. E feladat megoldásában

az építkezési vállalatok és a Központi Statisztikai Hivatal együ'ttműködiésének módját tárgyalja e munka.

A munka első fejezete az építőipari statisztikai számbavétel és beszámolási rendszer tárgyait ismerteti. Foglalkozik többek között .a beruházási munkálatok- kal, azok szerkezeti összetétel, a kivitele—

zés módja, stb. szerinti felosztásával; a befejezett építmények üzembehelyezési tervének teljesítésére vonatkozó kérdé——

sekkel. A Szovjetunió Minisztertanácsa által jóváhagyott beruházási terv alap—

ján az Állami Tervgazdasági Bizottság

állítja össze az egyes évek új beruházási munkálatainak tételes jegyzékét. E jegy—

zék magában foglalja .az épület vagy épít—

mény megnevezését és rövid leírását, az objektum nagyságára (term-elő kapacitás, térfogat, terület) és költségvetési érté—

kére, a beszámolási év kezdetéig tényle—

gesen felmerült költségekre és a folyó évi kiutalások összegére vonatkozó adta—

tokat.

Az anyagellátás fontosságáról szólv-a rámutat arra, hogy a statisztikai számba—

vétel feladata a nyers— és egyéb anya- gok jobb felhasználási irányvonzatlai'nak megfigyelése, az anyagellátás zavartalan—

ságának biztosítása és a normáin felüli készletek felhalmozásának megakadálye—

zása céljából.

Részletesen ismerteti az önálló mér—

leggel rendelkező termelővállalatok tech—

nológiai sajátosságainak megfelelő oszH tályozását, majd a termelésnek (építés—

nek) me'nnyiség'ben és értékben való számbavételével (a termelés 1926/27. évi

790 ,

Változatlan árakon való mérésével) fog- lalkozík.

A rendelkezésre álló szűkebb keretek , között tárgyalja a munkastatisztz'ka körébe tartozó mutatószámokat (munka—

erőlétszám, munkaerő forgalom, hullám—

' zás, munkatermelékenység, munkabérek,

%

stb.)

Külön fejezetben foglalkozik a gép- kocsiszállítás, a gépkocsi-park helyes ki—

; 'használásának kérdésével, valamint az

építkezési munkálatok gépesítésével és az építkezési gépek kihasználásával.

_A Szovjetunióban jelenleg érvényben lévő építőipari statisztikai számbavételi és beszámolási rendszert különböző, meg- határozott időpontban lebonyolított ösz- ' szeírások egészítik ki.

_ A következő nagy fejezet az építő- ' ipari statisztikai számbavétel elsődleges okmányaival (bízonylataival) foglalkozik.

* ; Részletesen tárgyalja itt: a munkajegyet, a munkaátadási-átvételi okmányt, az építési gépkezelő műszakjelentését, a munkaerőlétszám, -forgalom és -felhasz- nálás nyilvántartását, a munkabéralapok nyilvántartását, az anyagnytilvántartást, a gépkocsiszállítás elsődleges okmányait.

Minden egyes okmánynál bemutatja a Szovjetunióban használatos mintát is.

Az operatív—statisztikai beszámolójelen- tés ismertetésénél rámutat annak nagy fontosságára. Éppen e beszámolójelenté—

sek nagy fontossága indokolja, hogy annak eldöntését, hogy milyen legyen a ' beszámolójelentés, milyen mutatószámo—

kat tartalmazzon, milyen időközönkint terjesztendő be, nem az egyes miniszté—

riumok és hatóságok, hanem az egész

' és az építési

mammon:

Szovjetunióra egységesen a Központi Statisztikai Hivatal állapítja meg. A be- számolójelentés összeállítása tekinteté—

ben a legfontosabb követelmény, hogy azt eredeti okmányokkal támasszák alá.

A beszámolójelentés okmányainak össze—

sütése és feldolgozása ,klét módszerrel hajtható végre: a kartotékrendszerrel és a nyilvántartási könyvek alkalmazásával.

A következőkben a beszámolójelentés főbb mintáit ismerteti: a tíznaponkinti távirati beszámolójelentést, az építési vál- lalkozói szervezeteknek az építési-szene- lési munkák tervének teljesítéséről és az objektumok üzembehelyezéséről szóló beszámolójelentését, a beruházási mun—

kálatok (beruházások) tervének teljesité—

séről és az objektumok üzembehelyezé- oéről szóló gyors jelentést, a vállalkozói szervezeteknek a munkaerő—terv teljesí- téséről, az építési gépek kihasználásáról munkálatok gépesítéséről szóló beszámolójelentését, az önálló mér—

leggel rendelkező iparvállalatok beszá—

molójelentését, a tehergépkocsiszállítás munkájáról, az építőanyagok bevételeze- séről és kiadásáról, az építőipari telje—

sitmény—normák teljesítéséről, az építke- zés kisegítő üzemeinek termeléséről és az építkezés önköltségéről szóló beszámoló—

jelentéseket.

A munka nagy érdeme, hogy egyrészt az operatív—statisztikai számbavétel és beszámolási rendszer tekintetében min—

den lényeges kérdést felölel, másrészt, hogy az egyes kérdéseket gyakorlati sikon, a Szovjetunióban megvalósított módszereken keresztül és minták ismer—

tetésével tárgyalja. '

KÖNYVSZEMLE'

TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK

POLITIKAI IRODALOM

A Szovjetunió és az amerikai intervenció Koreá- ban. (Okmányok) 148 4— 1 old. Szikra, Budapest. ' 1950. (Nemzetközi kérdések. 41.)

Danaem'cs, M:.- Latin-Amerika munkásosztálya

harcban a függetlenségért és a demokráciáért.

(Rabocsii klassz Latínszkíj Amerikz' v boribe m

* nezaviszímoszti o' demokratig'u. 1949.) 36 old_ Szikra.

BudapoSt. 1950. (Nemzetközi kérdések. 34.)

' Ebben a rovatban a. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett fontosabb munkák olm'ait közöljük naknorinti csoportosításban.

Pieck, W.-——-Grotewohl, O.: A Német Szocialista Egységpárt helyzete és feladatai.

N. Sz, E. P. III, kongresszusán.) 260 'l- 1 old.

Szikra. Budapest. 1950, (Nemzetközi kérdések. 37.)

POLITIKAI GAZDAS ÁGTAN

Tervgazdálkodás

Fafngar, I. M.: Gernmnija i repamcü. (Német ország és a jóvátétel.) 22 4— 2 old. "Pravda", Moszkva. 1947.

Szorokin, G.: Szocialisztz'cseszkoe plawirovanie narodmao hoziaisztvo Sz, Sz. Sz R. (A Szovjct- um'ó népgazdasdadnak szocialista tnvozűa.) 97 4— ? old. Ogiz. Goupolitiadnt. 1948.

( Beszámolók a "