A lakbérre, a fűtésre és a világításra fordított kiadások merevek, tehát—' az egy főre eső havi összes kiadásokkal általüan nem növekszenek. Az egészségügyi kiadáSOk szintén nem mutatnak jelentős ingadozást. .
Az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan nőnek a művelődési kiadások.
Ez a szám azért figyelemreméltó, mert városi lakosságunk műVelődéSi célokra meg- közelítően annyit költ, mint lakbérre. Kapitalista országokban, ahol ilyen adat egy—
általában rendelkezésre áll, a művelődésre fordított össZeg a lakbérnek alig 10 %—át
teszi ki. * *
A háztartásstatisztlkai adatgyüjtés első eredményeit összefoglalva megállapít-—
ható, hogy amit eddig számok híján csak sejtettünk, az tényekkel alátámasztható valóság: dolgozó parasztságnak élelmezési és ruházati cikkekben nem marad a városi lakosság fogyasztási szinvonala mögött. A falu és a város közötti különbség a számokban azonban még sok vonatkozásban visszatükröződik. Ötéves tervünk többek között feladatul tűzte ki az életszínvonal 39%—os emelését és a szocializmus alapjainak falun való lerakását.Ezzel egyidejüleg csökkeni fog, sőt részben meg fog szűnni a falu és a város között fennálló különbség. E célkitűzések megvalósításának tényszámait az ötéves terv során háztartásstatisztikai adatokkal isle fogjuk tudni mérni, ha munkás—, dolgozó paraszt— és tisztviselőcsaládaink asszonyai ugyanolyan, vagy még fokozódó lelkesedéssel vállalják továbbra is háztartási könyvecskéjük vezetését.
Dr. Zala Júlia '
A helyi statisztikai szervek átszervezésének kérdéséhez*
A LENINGRÁDl STATISZTIKAI HIVATAL MUNKÁJA !
N. Puzakov, a leningrádi Statisztikai Hivatal igazgatója, alábbi cikkében olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyek a magyar statisztika számára is időszerűek. A cikk útmutatásait (: Központi Statisztikai Hivatal dolgozóinak, az üzemstatisztikusoknak, a statisztikai adat- szolgáltatásban résztvevő valamennyi dolgozónak munkájuk során fokozottan figyelembe kell venniük. E kérdések közül legjelentősebbek:
a statisztikai beszámolójelentéseknek közvetlenül a vállalatoknál történő felülvizsgálása, a beszámolójelentések feldolgozásának gépesítése, az adatok megbízhatóságának ésa beszámolóielentések időben való benyujtá—
sának biztosítása, a közgazdasági elemzés fontosságának kiemelése, a statisztikai kiértékelés munkájába gyakorlati szakemberek bevonása, valamint a statisztikai káderek ideológiai és szakképzettségi színvona—
lának emelése.
A Statisztikai Szemle szerkesztősége a cikkben foglaltakat olvasói figyelmébe ajánlja.
A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő KÖZponti Statisztikai Hivatal rámutatott arra, hogy egyes helyi statisztikai szervek munkája nem kielégítő.
Sok hiányosságot talált a leningrádi Statisztikai Hivatal munkájában is. Az * egyik legfőbb hiányosság a közgazdasági elemzés fejletlensége volt. A főfigyelmet a statisztikai munkaterv végrehajtására irányították s a statisztikai adatok elemzésé- vel nem foglalkoztak kellőképpen.
Pedig a Hivatal számos példával szolgálhat arra, hogy gyakorlati mun— ' kájában alkalmazta a statisztikai adatok tudományos elemzési módszereit egyes konkrét közgazdasági kérdések megoldásában. Igy például, a csoportosítások módsze—
rének szakavatott alkalmazása tette lehetővé a következő témák helyes megoldását:
,,A fémkohászati üzem munkásállománya", ,,A fémfeldolgozóipar vezető— és mérnök- műszaki kádereinek jellemzése". _i
Az építkezési vállalatok munkáját jellemző alapvető mutatószámokat az el—
végzett munka mennyisége szerint csoportosítva kitűnt, hogy azonos munkavolumen mellett az állóalapok az egyes építkezési vállalatok között egyenlőtlenül oszlottak meg. Az építkezési vállalatokat gazdasági tevékenységük eredménye szerint csopor- tosítva megállapították, hogy az építkezésben jelentkező veszteségek jelentékeny részét a segéd- és segítőüzemek okozzák.
') Vesztnlk sztatisztiki. Moszkva, 1949, 1. sz., 72—76. old.
!?
Az ipari termelési veszteségekre vonatkozó adatok rendszeres (szisztematikus) f' csoportosítása tette lehetővé, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az iparvállalatok - _ , egész sorában jelentékeny veszteségek fordulnak elő ugyanakkor, amikor a veszte—
' ségek az egész iparban általában csökkennek.
A Statisztikai Hivatal rendszerezett anyagát széles körben felhasználták a központi és helyi vezetőszerveknek feltett kérdések megoldásánál. A vállalatokra vonat- kozó speciális megfigyelés anyagával kiegészített folyamatos statisztikai beszámoló—
jelentés elemzése tette lehetővé, hogy a vezető szervek előtt számos aktuális kérdést felvessenek, amilyenek például: ,,A leningrádi szakszervezetek klub—intézményeinek munkája", ,,A leningrádi iskoláknak az új tanévre való előkészítése", ,,Az étkező—
helyek munkájának megváltozása a jegyrendszer megszüntetése után", ,,A beszámoló- jelentés kitöltésénél elkövetett törvényellenes gyakorlat". Az említett kérdésekre vonat—
kozó tanulmányokat az illetékes szervek elismeréssel fogadták és gyakorlati munkájuk—- ban a megfelelő döntések meghozatalánál felhasználták.
A statisztika eredményességének emelését segítik elő a Statisztikai Hivatalnak a népgazdasági terv teljesítésére vonatkozóan a helyi sajtóban közzétett havi köz—-
leményei.
A Statisztikai Hivatal, valamint a körzeti felügyelőségek gyakorlati munkájában állandóvá lett a vállalatok beszámolójelentésének és statisztikai számvitelének okmányszerű, rendszeres ellenőrzése. Növekedett a speciális megfigyelésbe vont vállalatok köre. Míg 1947- ben csak 60 vállalatot, építkezési és egyéb szervezetet vízs—
gáltak felül, addig 1948 első 10 hónapja alatt több mint 300 volt a felülvizsgált válla—-
latok, építkezési és egyéb szervezetek száma.
Jelentékenyen megjavult az ellenőrzés minősége és eredményessége. Az ellen- őrzések és speciális megfigyelések segitségével felderítették a számbavétel meg nem felelő megszervezésének és a beszámolójelentés eltorzításának konkrét okait, valamint ' az abban bűnösöket is.
A vizsgálatok eredményét a megvizsgált vállalatok vezetőinek és a felsőbb szer—
veknek tudomására hozták.
Számos minisztérium (népnevelésügyi, könnyűipari, egészségvédelmi minisz- térium) a vizsgálat anyaga alapján az alárendelt vállalatoknak és szervezeteknek a Szovjetúnió Központi Statisztikai Hivatala követelményeinek megfelelő utasítá—
sokat ádott ki a számbavétel rendezésére. A tömegesen előforduló hiányosságok meg- szüntetésrre pedig az összes vállalatok és szervezetek részére utasításokat adnak ki.
A számbavétel megszervezésében mutatkozó hiányosságok felfedése mellett gyakorlati segítséget is nyujtanak azok megszüntetésére. Igy például a Statisztikai Hivatal áruforgalmi főosztálya a városi piacigazgatósággal együtt egységes mintát dolgozott ki a kolhoz—piaconértékesített termékek számbavételére a mérlegmesterek, eddigi rendszertelenül és hanyagul, füzetekben és papírlapokon vezetett —— fel—
jegyzései helyett.
A statisztikai számbavétel és beszámolójelentés minőségének megjavítását, valamint a Központi Statisztikai Hivatal körzeti felügyelői felelősségének növelését sokban elősegítette az ú. n. komplex—ellenőrzés bevezetése, azaz a körzeti felügyelőségek munkájának és a körzeti vállalatok számvitelének, valamint beszámolójelentésének ,, együttes felülvizsgálata. A felülvizsgálat után a Statisztikai Hivatal aktiváján meg—
hallgatták a körzeti felügyelők, valamint az ellenőrzőbizottság beszámolóját. A körzeti felügyelők munkája a Statisztikai Hivatal igazgatója által jóváhagyott naptári-terv ' szerint épül fel.
A Statisztikai Hivatal munkájában azonban még számos jelentős hibát nem számoltak fel.
A statisztikai dolgozók még nem elég aktivak a megbízható számokért és a statisztikai beszámolójelentés beterjesztési határidejének pontos betartásáért foly-—
tatott harcban. Számos esetben békülékeny álláspontra helyezkednek, rothadt libe—
ralista magatartást tanusítanak a vállalatok és szervezetek hanyag számviteli dol—
gozóival szemben, és nem élnek azzal a joggal, amelyet a kormány ruházott az állami statisztikai szervekre. A beszámolójelentés tartalmát igen gyakran csak formálisan vizsgálják, nem elemezik a vállalat munkájában bekövetkezett komoly változásokat.
A statisztikai szervek a gazdasági szempontból különösen fontos vállalatok munkájá- nak rendszeres megfigyelését elhanyagolják, az ilyen megfigyelés során nyert adatokat nem rögzitik le, s nem mindig használják fel a kérdések eldöntésénél. Nincs meg a
zo
kelló kitartásuk, hogy az illetékes szervekhez felterjesztett megfigyelési anyagra vonatkozóan megkapják a tényleges döntést, de hiányzik belőlük a kellő kezdeményezés is arra, hogy módszertani kérdések tekintetében a Központi Statisztikai Hivatalhoz forduljanak. Igen kevéssé vesziik igénybe a szakképzett kádereket, hogy tőlük a bonyolult közgazdasági és számvitel' kérdések megoldásánál tanácsot kérjenek.
A leningrádi Statisztikai Hiv tal munkájában előforduló hibák felszámolása
céljából számos rendszabályt foganatosítottak. ,
A vállalatok és szervezetek munkájának mélyreható elemzése érdekében a terv- vel összehasonlitható, megbizható statisztikai adatok biztositása céljából jelentős mértékben fejlesztették a), statisztikai beszámolójelentéseknek okmányok alapján közvetlenül a vállalatoknál történő felülvizsgálatát. Míg korábban a felülvizsgálat 2—3 mutatószám egyoldalú ellenőrzésében állott, most a helyszinen vizsgálandó kérdések köre az adott vállalat munkájának teljes közgazdasági elemzésére kiterjed.
A Statisztikai Hivatal dolgozóinak figyelme az iparban a minőségi mutatószá—
moknakrw— az önköltség, a termelési veszteség, a gyártási norma teljesítése, stb. ——- ellenőrzéfére és tanulmányozására irányul.
Tervbe vették a különböző beszámolójelentéseknek az azonos rendszerű válla.—
latoknál való komplex—ellenőrzését. A komplex-ellenőrzések eredménye alapján java- solták a számviteli dolgozók hivatali értekezleteinek megszervezését. A munkaterv a vállalatok felülvizsgálatának megismétlését is előirányozta a korábbi felülvizsgálat alkalmával ügyiratban lerögzített javaslatok végrehajtásának ellenőrzése érdekében.
A statisztikai beszámolójelentés-minta kitöltésénél ismételten előforduló hibák rendszeres megszüntetése céljából a Statisztikai Hivatal osztályai (szektorai) —— a vállalati dolgozók észrevételeinek figyelembevételével —— javaslatokat dolgoznak ki
az érvényben lévő utasítások kiegészítése és helyesbítése céljából.
A Statisztikai Hivatal munkájának a Hivatal előtt álló új feladatokkal kap- csolatos átszervezése leginkább a statisztikai elemzés területén jut kifejezésre.
A statisztikai elemzés fejlesztésére és bővítésére számos gyakorlati intézkedést léptet—
nek életbe. Ezek megvalósításával egyidejűleg döntően meg kell változtatni a Statisz—
tikai Hivatal dolgozóinak a munka ez igen fontos területéhez való viszonyát. Fel—
tétlenül el kell érni azt, hogy a statisztikai elemzés egyes szakaszaiba kivétel nélkül az összes szakképzett közgazdászokat bevonják, hogy a statisztikai elemzés ne az ,,elem- zők" kis csoportjának monopóliuma, hanem a statisztika összes dolgozóinak minden—
napos munkája legyen. Ha tehát a főosztály— és csoportvezetők hatáskörében marad- nak a statisztikai elemzési munkálatok szervezési feladatai, a kiértékelés és az ered- mények megszövegezése, akkor az iparági szektorok közgazdaszainak feladata az lesz, hogy az elemzés céljára kiválasztott objektumokat naponta megfigyeljék, a meg—
figyelés során nyert anyagot összegyüjtsék s azt a vállalatokkal tartott közvetlen, élő kapcsolat segítségével tanulmányozzák és ellenőrizzék.
Feltétlenül el kell érni azt, hogy a Statisztikai Hivatal ipari osztályainak (szek—- torainak) közgazdászai és a Központi Statisztikai Hivatal körzeti felügyelői ne legyenek a statisztikai elemzési munkálatokon kívülállók, hanem abba szervesen kapcsolják be őket. Nem kétséges, hogy csak ilyen feltételek esetében lesz az elemzési munka a
statisztikai hivatalok munkájának szerves részévé.
Az elemzési munkálatok megszervezése, valamint a bonyolult közgazdasági kérdések megoldása céljából szükség van a népgazdaság megfelelő ágaiban dolgozó gyakorlati szakemberek széles körének bevonására és a tudományos—kutató intézetekkel folytatott tanácskozásokra.
A statisztikai hivatalok munkája megjavításának egyik legfontosabb feltétele a statisztikai beszámolójelentések számszerű feldolgozásának lehető legnagyobbfokú gépesítése. A statisztikai anyag sok munkát igénylő számszerű feldolgozásának gépesí—
tése még távolról sem kielégítő. A közgazdászoknak és statisztikusoknak a technikai, számszerű feldolgozási munkálatoktól való mentesítése nagy időmegtakarítást jelent és egyúttal lehetővé teszi az így nyert időnek a beszámolójelentés minősége rendszeres ellenőrzésére és a statisztikai adatok közgazdasági elemzésére való racionális fel- basználását.
*
A Központi Statisztikai Hivatal körzeti felügyelőségeinek, rendszerünk elsődleges láncszemeinek feladata, hogy a számvitel adatainak megbízhatóságát, valamint a, statisztikai beszámolójelentés időben való beterjesztését biztosítsák. Ezt csak a válla-
2!—
latok és intézmények elsődleges számvitelének helyes megszervezése esetében érhet—'
jük el, amely a statisztikai adatok bármiféle eltorzításának lehetőségeit is kizárja.—%, '-* A Központi Statisztikai Hivatal felügyélőinek a vállalatokkal szemben támasztott—[* - s a kifogástalan beszámolójelentés benyujtására irányuló fokozott igénye, a munka *
— újjászervezésének legfontosabb momentuma.
A körzeti felügyelők által 1948 szeptember, október és november havában számos
* leningrádi vállalatban és szervezetben a beszámolási adatok okmányszerű felülvizs- ;, :
* _ gálata céljából tartott ellenőrzés alkalmával megállapítást nyert, hogy a Szovjetúnió
" Központi Statisztikai Hivatalának az időszakos statisztikai beszámolójelentés kitolj—
— tésére vonatkozó utasítását súlyosan megsértették. "
A zsdanovi körzet felügyelői 1948 októberében felülvizsgálták a ,,Lengorprom"
(leningrádi városi ipar) építési irodájában a munkára vonatkozó mutatószámok megbiz—
hatóságát és megállapították, hogy a munkások jegyzékszerinti átlagos számát, a befeje—
zetlen termelés terjedelmét és az egy munkásra eső termelés mutatószámát eltorzították.
Ezek a tények azt mutatják, hogy egyes gazdasági vezetők a statisztikai adatok megbízhatósága iránti felelősségérzetüket elvesztették. Egyúttal arra is rámutatnak, hogy a beszámolójelentéseknek közvetlenül a vállalatoknál való rendszeres, okmányszerű felülvizsgálata feltétlenül szükséges. Csak a helyi ellenőrzés adja meg a lehetőséget a számvitelben mutatkozó hiányosságok felderítésére és azok—egyidejű megszüntetés—ére, Ennek megfelelően az utóbbi időben jelentékenyen fokozódott a beszámolójelen—
téseknek a vállalatoknál valo okmányszerű felülvizsgálata. A vizsgálatok eredménye—
képpen jelentősen csökkent a késve benyujtott folyamatos beszámolójelentések száma és ugyanakkor javult azok minősége is.
A leningrádi körzeti felügyelőség munkájának átszervezéseben ezek egyelőre csak az első lépések.
A Vállalatok felülvizsgálatának nem szabad csupán a számvitel és a beszámoló—
jelentés ellenőrzésére korlátozódnia. A körzeti felügyelőnek be kell batolnia a dolgok lényegébe, többet kell foglalkoznia körzetének gazdasági helyzetével, a tervteljesités kérdéseivel, fel kell tárnia azokat az okokat, amelyek a terv teljesítését akadályozzák.
Feltétlenül szükséges, hogy a körzeti felügyelő több időt és figyelmet szenteljen a közgazdasági elemzésnek. Ezért fokozottabb igényeket kell támasztania a járási felügyelők munkájával szemben, pontosan fel kell osztania közöttük a feladatokat és
emelnie kell képzettségüket. ' '
Nagy eredménnyel kell járnia a főkönyvelők, tervosztályfőnökök, a számvitel és a beszámolójelentés kérdéseivel foglalkozó dolgozók iparági értekezletei megszer—
vezésének. A tapasztalatcsere a munka megjavításának kipróbált módszere. — A beszámolójelentós minőségének megjavításáért, a benyujtási határidők pontos betartásáért folytatott szakadatlan harc, élő kapcsolat a vállalatokkal, a köz—
gazdasági elemzés elmélyítése, kellö kezdeményezés azon aktuális kérdések felvetésé—
ben, amelyeknek megoldása a népgazdaságnak új, magasabb fokra való felemelkedését elősegíti —- ezek azok a feladatok, amelyeknek sikeres megoldása emeli a Központi Statisztikai Hivatal körzeti felügyelőinek tekintélyét s növeli a szocialista számvitel fontos ügyében elfoglalt súlyát.
A statisztikai hivatalok szocialista munkaversenye az előttük álló feladatok sikeres megoldásának záloga. A szocialista munkaverseny eredményei megmutatják, hogy az elsősegért folyó harc, mozgósította, a statisztika dolgozóit a statisztikai munka kifogástalan es időbeni teljesítéséért. A statisztikával szemben jelenleg megnyilvánuló, fokozott követelmények szükségessé teszik a szocialista munkaverseny felteteleinek felülvizsgálását. A szocialista munkaverseny új feltételeinek a statisztikai munka szakadatlan javulását kell biztosítaniok. A szocialista munkaversenyben való elsőség kérdését a munkában való kezdeményező erő (Öntevékenység), az elemzési és kutató , munkálatok mennyisége és minősége, valamint a statisztikai feldolgozások kifogás-
talansága és a határidők betartása dönti el.
A statisztikai szervek átszervezésére vonatkozó kormányrendeletből folyó fel—
, adatok sikeres végrehajtása a statisztikus káderek ideológiai színvonalának és képzett—
ségének szakadatlan emelése esetében biztosítható, ami viszont lehetővé teszi azt, hogy a szocialista épitő—s gyakorlati feladatait még eredményesebben oldják meg,
; A statisztikus káderek képzettségének emelése tekintetében nagy segítséget.
kell hogy nyujtson a tapasztalatcsere és az elméleti kérdéseknek a Vesztnik Sztatisziki
hasábjain történő megvilágítása. N. Puzakoo
