A négyhónapos statisztikai iskola oktatási munkája

(1)

1252 *

szamra '

a minimális szinvonalnál, amely az egész-

ség fenntartásához és a tisztességes meg—

élhetéshez szükséges".

A kanadai gazdasági élet sötét kilátá- sait elsősorban az ország mértéktelenül felduzzasztott katonai kiadásai okozzák.

E kiadások összege az 1949. évben 375 millió dollár volt, jelenleg viszont ennek hatszorosára növekedtek és már a két milliárd dollárt is meghaladják. A kana—

dai kormány népellenes politikája oda vezetett, hogy jelenleg az összes anyagi

források, az ország területe és fegyveres

erői az amerikai 'imperializmustól függe- nek. Emellett Kanadában élesednek az angol-amerikai ellentétek. Jellemző, hogy

míg 1939-évben az USA és Anglia befek—

tetéseinek aránya (az összes külföldi be—

fektetésekben) megfelelően 60, illetve 36 százalék volt, addig 1951. évben az USA részesedése 77%—ra növekedett. Anglia részesedése pedig 19%—ra csökkent. Ka—

nadának az Északatlanti Blokkba Való be—

lépése, a háborús felkészülés határozott

fokozása, a kanadai fegyveres erőknek az amerikaiak koreai intervenciójában való részvétele — pusztitólag hatott a kanadai dolgozók helyzetére. Jelenleg Kanadában

300—400 ezer munkanélküli van, emellett

ez a szám nem tartalmazza a munkások nem teljes munkahetet dolgozó ezreit, azaz a részleges munkanélküli dolgozó—

kat. A külkereskedelmi deficit az 1953.

év első öt hónapjában 209 900000 dollár

volt.

A kanadai szakszervezetek ismertetett brosurája érdekes tényanyagot tartalmaz,

amely leleplezi a kanadai polgári statiéÉ—

tika hamisítási módszereit. Ez a brosura segíti az ország haladó erőit abban, hogy

megvívják a harcot a kanadai gazdasági

élet békés fejlődéséért, a dolgozók élet-

színvonalának emeléséért.

A négyhónapos statisztikai iskola oktatási munkája

A területi szervekre háruló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen a területi szervek dolgozói szakmai és poli—

tikai képzettségének állandó növelése.

A magasabb színvonalú és népgazda- ságunk fejlődésével arányban álló telje—

sítmény igénye főleg két részről jelent—

kezik: nagyobb felkészültséget kíván a Központi Statisztikai Hivatal, de még en—

nél is lényegesebb a helyi vezető szervek

tájékozódási és adatigényének fejlődése.

A Központi Statisztikai Hivatal a terü—

leti szervek dolgozóinak szakmai képzése

terén évek óta igyekezett minden lehető—

séget megteremteni. Biztosította vala—

mennyi felügyelőségi és igazgatósági dol—

gozó részére a legszükségesebb általános

és szakstatisztikai oktatást, —— levelező oktatás, illetve bentlakásos iskolák for- májában.

A különböző oktatási formák közül kétségtelenül a bentlakásos iskolák adták a legnagyobb segítséget, mert zavartalan

tanulási lehetőséget biztosítottak.

A bentlakásos iskolák szervezésénél figyelembe vette a Hivatal területi szervei—

nek fejlődését is. Kezdetben több szak- ágra terjedő oktatásban részesültek az is- kolák hallgatói, később a létszám növe—

kedését és a munkakörök szakosítását

követően egy—egy szakstatisztikai ágra szakosított tanfolyam indult.

A Hivatal területi szerveinél a dolgo- zók többsége mezőgazdasági statisztiká-

val foglalkozik. Ezért előbb hat—, majd tízhetes, később háromhónapos iskola in—

dult meg, majd amikor bizonyossá vált,

hogy ezek még nem tudják a kívánt szín-

vonalat biztosítani, a múlt év júliusában

sor került az első négyhónapos iskola megindítására.

A négyhónapos iskola szervezésénél a

Hivatal figyelembe vette az 1953. első fél-

évének oktatási tapasztalatait és ennek

alapján a négyhónapos iskola számára a következő irányelveket dolgozta ki:

1. Csökkenteni kell a kiegészítő tárgyak

(technológia, számtan, politika, nyelvtan)

oktatási idejét és egyidejűleg növelni kell a statisztikai tárgyak oktatására fordi—

tandó tanulmányi időt.

2. Be kell iktatni a területi szervek sa—

játos feladataival kapcsolatos ismeretek oktatását, nevezetesen meg kell tárgyalni a következőket:

a) Az ellenőrzési munka általános kér—

dései. Ellenőrzés elsődleges adat-

(2)

SZEMLE

253

szolgáltatóknál és irányító szervek- nél.

b) Kapcsolat a helyi szervekkel (Párt-

bizottsággal és végrehajtóbizottság—

gal).

c) Jelentések a helyi vezető szervek részére.

3. Be kell vezetni az általános számvi- teli alapfogalmak és a termelőszövetkeze—

tek számviteli rendszerének oktatását.

4. Helyszíni gyakorlatok fokozottabb al—

kalmazásával gyakorlatibbá kell tenni az oktatást.

5. Meg kell tanítani a dolgozókat a fel-

ügyelőségek feladatát képező, nem mező—

gazdasági statisztikai tárgyak legszüksé—

gesebb alapfogalmainak és a gyakorlati

munka lényegére is. —

A feladatok közül a legfontosabb volt a gyakorlati oktatás helyes módszerének kialakítása, amelyet valamennyi tárgyra

vonatkozóan meg kellett oldani.

A módszer megválasztása előtt meg

kellett határozni a végső célt, amit az is- kolán el kell érni. Ennek a meghatározás-

nak első része magától értetődő, az okta—

tás jellegéből fakad: az iskolának biztosí-

tania kell, hogy valamennyi hallgatója

sikeres vizsgát tegyen az általános és a

mezőgazdasági statisztikából, továbbá rendelkezzék a legszükségesebb elméleti és gyakorlati ismeretekkel, amelyek mun—

kakörének ellátásához elengedhetetlenek;

A meghatározás második része: az isko- lán részvevők egyéni nevelése az elmélet

helyes gyakorlati alkalmazására; az ön—

állóság, biráló- és vezetőkészség kialakí—

tása.

Az iskola célkitűzésének meghatáro-

zása a gyakorlati oktatásnál felhasznál—

ható eszközöket és módszereket is meg—

szabta. Az iskola elsősorban az egységes beszámolási rendszer beszámolójelentéseit

és az azokkal kapcsolatos nyilvántartási

rendszerek bizonylatait vette igénybe. Al—

kalmazta továbbá a Központi Statisztikai Hivatal által irányított országos összeírá—

sok nyomtatványait (gazdalajstrom, állat- számlálás, vetésterületi összeírás). Az igazgatóságok és felügyelőségek által a

helyi vezető szervek részére készített je- lentések, illetve a Központi Statisztikai

Hivatal által kiadott ,,mintajelentések"

voltak az oktatási segédeszközök. Végül

az oktatási eszközök között szerepeltek az operatív szervek, a termelőszövetkeze-

tek, a gépállomások és állami gazdasá-

gok nyilvántartásai, előjegyzései (pl. föld—

adókivetési lajstrom, kataszteri birtokív,

marhalevél előjegyzés, állategészségügyi szervek nyilvántartásai, szerződések, a

MNB és az OTP pénz- és hitelforgalmi

nyomtatványai stb.).

A jó eredmények elérése érdekében az oktatás módszerének biztosítania kellett volna a valószerűséget és élményszerűvé tenni a szakstatisztikai anyagokhoz kap- csolódó gyakorlatokat. Az ismeretek elsa—

játítása és felhasználása általában, vala-

mennyi hallgatónál a közvetlen tapaszta—

lat útján a leggyorsabb és a legkönnyebb.

A valószerűségre pedig kell törekedni, mert más módon nem lehet a tanköny—

vek, jegyzetek irodalmi merevségét felol—

dani és a gyakorlati életben megjelenő statisztikai problémákat bemutatni.

Hogyan oldotta meg ezeket a feladato- kat a négyhónapos iskola?

Az általános és a mezőgazdasági sta—

tisztikai előadások sorozatát kiegészítette a területi szervek sajátos feladataival

foglalkozó előadásokkal. Az előadásokat követő egyéni tanulásnál és a tanulókörök munkájához is folyamatos segítséget nyúj-

tott (a szemináriumvezetők útján) a fel-

merülő vitás kérdések tisztázásához, a

gyakorlatban előforduló esetek rövid is-

mertetésével. Erre a módszerre azért volt szükség, mert a hallgatók közel 50%-a

még igen rövid ideje volt a Hivatal dol—

gozója, tehát még a legegyszerűbb gyakorlati munkát sem ismerte. Az egyéni

felkészülést figyelemmel kísérték az egyéni konzultációk. így mód nyílott arra,

hogy a hallgató önmaga is értékelje fel- készültségének fokát, az anyag addig át—

vett része fölötti áttekintését, az össze-

függések ismeretét. Ugyanakkor rövid magyarázattal pótolni lehetett a hiányok nagy részét.

A szemináriumi foglalkozásoknál a hallgatók közösen megvitatták egy-egy tárgykör anyagát, illetve beszámoltak az

elsajátított anyagról. Elsősorban az elmé-

leti kérdések tisztázásával foglalkoztak.

A gyakorlatiasabb oktatás módszereinek

alkalmazása terén a gyakorlati életből

vett példák, összefüggések és az elemzés eszközeinek alkalmazása, illetve ismerte-

tése volt az első lépés.

Egy—egy tárgykör szemináriumi foglal-

kozáson történt átvétele után a ,,gyakor—

(3)

"254; '

lat" és az írásbeli dolgozat elkészitése kö—

vetkezett.

A gyakorlatokat az iskola a lehetősé- gek legnagyobb fokú kihasználása mel- lett úgy szervezte meg, hogy a ténylege- sen oktatásra felhasználható idő a legtöbb legyen. A helyszíni gyakorlatok szervezé-

sénél —— különösen egynapos időtartam- nál — ez igen lényeges szempont. Az uta—

zás kihasználatlan idő és fárasztja a

hallgatókat. Az élményszerűséget ennek a

követelménynek figyelembevétele mellett

is el kellett érni. Ezért a helyszíni gya-

korlatokon a hallgatók budapesti, illetve Budapest—környéki adatszolgáltatókat, helyi szerveket látogattak. Ezt azért szük—

séges előljáróban megemlíteni, mert bi—

zonyos tekintetben a mezőgazdaság szem- pontjából sajátos viszonyok bemutatá-

sára kényszerült itt az iskola, amit több

hallgató kifogásolt is. Ennek a nem lé—

nyeges hiányosságnak következményei azonban kellő magyarázattal kiküszöböl—

hetők voltak. ,

A gyakorlatokon a következő szempon—

tokat valósította meg az iskola:

a) a beszámőlási rendszer, illetve az egyes országos összeírások felépíté—

sének, végrehajtásának ismertetése, b) az elsődleges adatszolgáltatók és az

irányító szervek statisztikai munká—

jának bemutatása (nyilvántartások,

bizonylatok vezetése),

c) a felügyelőség és az igazgatóság fel—

adatainak ismertetése, illetve bemu- tatása a következő tárgykörben,

.d) ellenőrzési feladatok, ellenőrző tevé-

kenység ismertetése és ellenőrzések végrehajtása (feljegyzések készítésé—

, nek gyakoroltatása),

e) feldolgozások, összesítések készítése,

elemzés és jelentéskészités. (Ez utób—

bi nem volt még kielégítő az első négyhónapos iskolán; a jelentések

kéSzítésével az időközben kialakult gyakorlat alapján a most folyó is—

'kola a hallgatóknak már nagyobb segítséget ad.)

Az első négyhónapos iskola hallgatói

szei/u.

8 helyszini gyakorlaton vettek részt. A

gyakorlatok tárgyköre a következő volt:

. Földterület statisztikája.

Növénytermelés, terméseredmények.

Állattenyésztés (állatszámlálás).

Gépesítés.

Munkaügyi (Tsz. munkaügy).

Tsz. számvitel (Leltár, mérlegkészí—

tés, bizonylatok).

7. Tsz. számvitel könyvelés).

8. Tsz. számvitel (Folyamatos könyve—

lés, zárszámadás).

A gyakorlatok előadói részben a Pest—

megyei és Budapest Városi Igazgatóság,

részben a Hivatal mezőgazdasági főosz—

tályának az egyes tárgykörökben legjár—

tasabb dolgozói voltak. A gyakorlatok si—

keréhez nagymértékben hozzájárult az a segítség, amit egyes helyi tanácsok dol- gozói, az adatszolgáltatók statiSztikusai, illetve könyvelői, vezetői nyújtottak.

A hallgatók a gyakorlatokon megismer—

kedtek az operatív szervek és a Központi

????PH

(Nyilvántartás és

_ Statisztikai Hivatal szerveinek munkájá—

val, látták az elmélet és gyakorlat kap- csolatát és a legfontosabb gyakorlati mun-

kát —— különösen az ellenőrzések terén

— maguk is elvégezték.

Általában a gyakorlatok után készitet-

ték el a hallgatók irásbeli dolgozataikati Az írásbeli feladatok meghatározásánál döntő szempont volt a beszámolási rend—

szer beszámolójelentéseinek alkalmazása;

A példák kidolgozásához kérdőíveken

kapták meg a hallgatók az adatokat és ezzel az adatszolgáltatók munkájának el—

lenőrzését is gyakorolták, az elemzéshez

szükséges mutatószámok kiszámításán ki-

vül.

A négyhónapos iskola munkája, illető- leg munkamódszere az eddigi tapasztala—

tok szerint általában eredményesnek mondható. Az iskolán résztvett dolgozók a gyakorlati munkában és elméleti tudás tekintetében is megállják helyüket és sikeresen járulnak hozzá statisztikai szer-

vezetünk feladatainak megoldásához.

Tegzes Ottó

HELYREIGAZITAS. A Statisztikai Szemle 1953. december havi számában a 975.

oldalon a. Tiszamenti Vegyiművek egyes vezetőinek megbirságolásáról írtunk. Ez a.