Statisztikai híradó

STATISZTIKAI HI'RADÓ

MAGYARORSZÁG

' Minisztertanácsi rendelet a mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás rendszeréről

A Minisztertanács 262/1950. (XI.—1.) M. T. számmal rendeletet hozott a mező—

gazdasági termelésre vonatkozó statiszti—

kai megfigyelés szabályozására. A ren—

delet szerint az adatokat egységes nyil—

vántartási rendszerbe kell foglalni és községenként (városonként), ezenbelül gazdaságonként kell nyilvántartani.

Az egységes nyilvántartási rendszer kidolgozásának és bevezetésének biztosí—

tása a Központi Statisztikai Hivatal fel—

adata. ,

Adatszolgáltatásna köteles mindenki, akinek 400 négyszögölnél nagyobb mező—

gazdasági művelés alatt álló ingatlana van. Hogy a megfigyelés milyen ada- tokra terjedjen ki, azt a Központi Statisz- tikai Hivatal határozza meg.

Az adatszolgáltatás az erre kötelezett lakóhelye (jogi személy esetében szék—

helye) szerint illetékes községi (városi, városi kerületi-) tanácsnál irásban törté—

k nik. A bevallást az adatszolgáltatásra kötelezett személy büntetőjogi felelős—

sége tudatában köteles aláírni.

A lakóhely (székhely) szerint illetékes helyi tanácsnál kell bevallani azokra az ' ingatlanokra vonatkozó adatokat is, ame——

lyek más község (város) területén feksze—

nek; ezeket az adatokat a helyi tanács az ingatlan fekvése szerint illetékes helyi tanáccsal közli.

Az adatszolgáltatás helyességét az ille—

tékes helyi tanácsok, a Központi Statisz- tikai Hivatal és a Földművelésügyi miniszter ellenőrzik.

Országos mezőgazdasági statisztikai adatokat a Központi Statisztikai Hivatal közöl mindazokkal a szervekkel, ame—

lyeknek ezekre szükségük van. A megyei, illetve járási adatokat a megyei, illetve járási tanácsok statisztikai részlege köz—

vetlenül bocsátja a járási, illetve a me- gyei tanácsok rendelkezésére.

Mezőgazdasági statisztikai adatokat a Központi Statisztikai Hivatal hozzájáru- lása nélkül közvetlenül a helyi szervek- től beszerezni nem szabad. Ez a tilalom a rövid úton bekért tájékozta-tó jellegü adatokra (az ü. n. gyorsjelentésekre) nem vonatkozik.

Versenymozgalmi adatszolgáltatás a közlekedésben

A Központi Statisztikai Hivatal el—

nöke 1950 szeptember hótól kezdődően a közlekedési vállalatokra vonatkozóan is elrendelte a —-— Közlekedés— és Postaüg'yi Minisztérium felügyelete alá tartozó ipari vállalatoknál már korábban heve-—

zetett — munkaversenymozgalmi és ter- melékenységi statisztikai adatgyűjtési.

A rendelet az adatszolgáltatás helyes—

sége érdekében egységes alapra fekteti a

munkaversenymozgallom nyilvántartását.

Ezért elrendeli, hogy 1950., október 1—től kezdődően minden egyéni versenyzőről és minden brigádról a rendelethez mellé-—

kelt minta szerinti nyilvántartási lapot kell vezetni. E nyilvántartási lap rög- zíti mindazokat az adatokat —-— a ver—

senyző egyéni közleményeit, vállalásá- nak mennyiségét és milyenségét, a telje-

sunszmu uhunó

787

sítés %-áSt, az esetleges nem teljesítés okát, stb. —, amelyek a verseny helyes kiértékeléséhez, s így az összesítő jelen- tés megszerkesztéséhez szükségesek.

Ezeknek a nyilvántartási lapoknak összesítése alapján kerül kitöltésre a ver—

senymozgalmi jelentés. ' A versenymozgalmi

kérdéscsoportja:

I. táblázat az egyéni versenyzők és a vállalások számát tünteti fel különböző csoportosításokban.

II. táblázat a lejárt vállalások teljesi- tését, illetve nem teljesítését tartal- mazza az első táblázat szerinti csopor- tosításnak megfelelően.

III. táblázat a brigádmozgalom fejlett—

ségét mutatja.

IV. táblázat a sztahánovisták létszámát tünteti fel. Egyúttal kimutatja a munka—

módszer átadók és átvevők számát is.

jelentés hét

V. táblázat kimutatja az elfogadott újí—

tások számát, és azt a megtakarítást, melyet az elfogadott újítások népgazda—

ságunk számára évenként eredményez—

nek.

VI. táblázat a tervfelbontás alapján dolgozók százalékos arányát mutatja meg.

VII. táblázat a közlekedés különböző ágaiban keletkezett mozgalmak —— pl.

2000 tonnás mozgalom, 100000 lem-es mozgalom —— elterjedtségét, valamint ezek révén a hó folyamán elért meg—- takarításokat tünteti fel.

Minthogy a munkaversenymozgalom természeténél fogva nem szorítható merev határok közé, a kimutatás végén megfelelő hely van a különleges körül—

mények, magyarázatok, stb. felsorolá—

sára is.

CSEHSZLOVÁKIA

Az 1950. évi népszámlálás

Az 1950. március 1-én megtartott nép—

számlálás; eltérőleg az előző népszámlá- lásoktól, kiterjedt az ipari és kisipari, valamint a mezőgazdasági üzemekre is.

A szokáshoz hiven lakásösszeírás is kap—

csolódott a népszámláláshoz, ami ezúttal valamennyi községre kiterjedt.

A népszámlálás eszmei időpontja 1950.

február 28. éjfél volt.

A népszámlálást a dolgozó nép köré- ből választott számlálóbiztosok és ellen—

őrök hajtották végre. A népszámlálás ü. n. számolólapo-k segítségével ment végbe, melyet az összeírtak töltöttek ki, de a kerületi Nemzeti Bizottság kijelöl—

hetett olyan községeket, ahol a számláló—

lap kitöltése a számlálóbiztpsokra hárult.

Külön számlálólapot töltöttek ki min—

den lakott lakásról, valamint a szükség- és ideiglenes lakásokról is.

A laktanyákban, kórházakban és egyéb intézetekben tartózkodó személyeket az intézet vezetője kollektiv számlálólapon mutatta ki.

A népszámlálás tárgya a jelenlévő

népesség összeírása volt. Külön jegyez-

ték fel a városokban és községekben az állandó lakókat és az átmenetileg távol—

levőket, valamint az átutazókat.

Az 1950. évi ipari összeírás

Az 1950 március elsejei népszámlálás keretében az iparstatisztikai és kereske—

delem—statisztikai :összeírólapon minden nemzeti, állami, községi, és szövetke—

zeti vállalatot, valamint a népi közigaz- gatási szervek, a magánszektor és a tár- sadalmi szervezetek ipari jellegű telepeit összeírták.

A megfigyelési egység a telep volt (helyi egység). Ilyenek: gyárak, kisipari műhelyek, 'elárusátóhelyek, gépkocsil—

javító műhelyek, de ide tartoztak a külön üzemi helyiséggel nem rendelkező vál—

lalkozások is, pl. kéményseprés, auto—

taxi, stb.

Az 1950. évi mezőgazdasági összeírás A mezőgazdasági üzemek összeírását a népszámlálással és az iparstatisztikai összeírással párhuzamosan hajtották végre.

783 smumzrtxsl mum -

A mezőgazdasági összeírásokat a vetési munkálatok miatt két részre bontották:

az első részét 1950. március 1—én hajtot—

ták végre, míg a kiegészítő második ,részre 1950. május 27—én került sor.

Az összeírást a Nemzeti Bizottságok hajtották végre, a külön e célra felállí—

tott összeíró szervek segitségével.

Összeírási egységül a mezőgazdasági üzem szolgált. Ilyennek számított min—

den mezőgazdasági termelésre lle—lhasz—

nált földterület (szántóföld, kert, erdő,

;halászterület, szőlő, gazdaság), amit akár saját maga művelt meg, akár mások közreműködésével műveltetett meg a birtokos. Az állami nagybirtokoklnál min- den olyan blirtokegység, amelyet önálló termelési terv szerint vezettek, különálló üzemnek számított. Mezőgazdasági üzem- nek tekintették mindazokat a vállalato—

kalt, amelyek mezőgazdasági területek üzembentartása nélkül állattenyésztéssel

foglalkoztak.

Az összeírásnál egy fő— és két pót-- kérdőívet használták fel, A fő kérdőívek minden mezőgazdasági üzem, a pó'tkérdő—

ívek csak a különleges termelést foly—

tató üzemek használatára szolgáltak.

A főkérdőiv 12 pontból állt:

1. A gazdálkodó neve és címe, a bír—

tokos neve és címe, a gazdálkodó szüle—

tési ideje, melyik mezőgazdasági szerve—

zet tagja, az 1945. évi és az 1950. évi fő—

és mellékfoglalkozása.

2. A mezőgazdasági üzemben élö sze- mélyek kategorizálása:

a) kizárólag az üzemben dolgozó sze—- mélyek,

b) átmenetileg .az üzemben alkalmazott személyek,

c) nem az üzemben dolgozó személyek (gyermekek, betegek, öregek, állandóan máshol foglalkoztatott személyek),

3. 1950 március elsején a mezőgazda—

sági üzemben dolgozók betöltött állása, neme és kora.

4. A gazdálkodó által üzemben tartott földterületek terjedelme és azok birtok—

lásának jogí alapja.

5. A gazdálkodó által megművelt föld—

terület terjedelme, a termelt fontosabb növénycsoportok szerint.

6. A bevetett vetésterületek terjedelme (Ennek a bejegyzésére csak a vetési mun—

kálatok befejeztével, 1950 május havá—

nak végén került sor).

7. A gyümölcsfák és egyéb cserjefaj—

ták száma.

8. A haszon állatok száma, részle—

tezve az állatok kora, neme és gazdasági felhasználása szerint.

9. Mezőgazdasági gépek, erőgépek, gép—

erejű járművek, tehergépkocsik száma és azok teljesítőképessége. '

10. Az 1949—50. gazdasági év folyamán elért termelési eredmények, a fogyasz- tásra és a piacra szállított áruk mennyi—

sége.

11. A műtrágyafogyasztás mennyisége.

12. A 10. pont adatainak kiegészí—

téseképpen: ;; zöld— és száraztakarmátny fogyasztási mennyisége.

Forrás: A Csehszlovák Népköztársaság Statisztikai Hivatalának közleménye.