Az Építésügyi Minisztérium statisztikai beszámolási rendszerének felülvizsgálata

l

HUSZÁR ISTVÁN — TAR JÓZSEF:

AZ ÉPíTÉSÚGYI MINISZTÉRIUM

STATISZTIKAI BESZÁMOLÁSI RENDSZERÉNEK FELULVIZSGÁLATA

A minisztertanács 2021/6/1952. sz. rendelete —— többek között —— előírta,

hogy az

egyes minisztériumok statisztikai beszámolási rendszerét felül kell vizsgálni. Az ipari és egyéb minisztériumoknál a felülvizsgálat általában még a múlt év folyamán megtörtént és a minisztériumi beszámolási rend—

szer 'a legtöbb

területen jóváhagyást nyert. Az Építésügyi Minisztérium és, általában az építőipari szervezetek beszámolási rendszerének felülvizsgála-"

tára és a minisztériumi beszámolási rendszer jóváhagyására csak ez év köze- pén került sor. A felülvizsgálatot megelőzte az, hogy a Központi Statisztikai Hivatal —— a Szovjetunió tapasztalatainak figyelembevételével ——7 elkészítette és május hónapban kiadta a beruházások-építkezések 1953. évi állami beszá- molási rendszerét. Természetesen az egyes minisztériumok beszámolási rendszerének kialakításához csak az álltami'beszámolási rendszer közzététele után lehet eredményesen hozzáfogni.

A felülvizsgálat során elsőizben alkalmaztuk a Szovjetunióban is be- vált azt a módszert, hogy a_munka megkezdése előtt megállapodtunk abban, hogy az adiatszolgáltatóktól bekért mutatószámokat mintegy 25—30%—kal csökkenteni fogjuk. A felülvizsgálat megkezdése előtt az Épitésügyi Minisz—

térium statisztikai beszámolójelentései —— a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott állami beszámolórendszerben szereplő jelentéseken kivül

—— mintegy 27 400 mutatószámot tartalmaztak.

A felülvizsgálat befejezése után az Építésügyi Minisztérium jóváha- gyásra javasolt beszámolási rendszerébe felvett jelentések —— a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott állami beszámolási rendszerben szereplő jelentéseken kívül —— mintegy 14 700 mutatószámot tartalmaznak. A felül- vizsgálat során tehát a korábban engedélyezett mutatószámok 46,4%—át hagytuk el.

'

A felülvizsgálat során a Központi Statisztikai Hivatal és a miniszté- rium képviselőiből álló bizottság megállapította, hogy a minisztérium egyes főosztályai számos engedélyszámmal nem rendelkező ,,vad" statisztikát kér—

nek be a felügyeletük :alá tartozó vállalatoktól. E jelentések egyenként való felülvizsgálata során a legtöbb esetben megállapítható volt, hogy a bekért adatok részben valamely engedélyezett beszámolójelentésen is megtalálha- tók. részben pedig egyértelműen meg nem válaszolható és így nem is össze- sithető kérdésekre kívánnak feleletet.

Az Épitésügyi Minisztérium beszámolási rendszerének felülvizsgálata során szerzett tapasztalatok elsősorban azt mutatják, hogy a minisztérium

%?

*HUSZAR—TAR

felügyelete alá tartozó vállalatoknál az engedély nélküli (1. n. ,,vad" statisz—

tikák ellen nem folyik éles küzdelem. (

A főosztályok elég gyakran kérnek olyan jelentést, a trösztök, vállalatok egyes osztályaitól, amit a Központi Statisztikai Hivatal nem egedélyezett. Az így ,,elrendelt" adatszolgáltatást, —— kis kivételtől eltekintve

—— az alsóbb szervek teljesítik is. Indok: nem mernek szembehelyezkedni,

összeütközésbe kerülni az adratszolgáltatást elrendelő előadóval, mert az nem

lesz velük szemben olyan elnéző, mint eddig, mert prémiumok, jutalmak

függnek tőle. Ha néhány helyen előfordult is az, hogy a vállalati statisztikus, ' vagy a tervosztály vezetője tiltakozott az engedélynélkiili adatkérés ellen,

az igazgató, vagy a főmérnök a felettes szervtől való ,,félelem" miatt utasí—

tást adott az adatszolgáltatás teljesítésére. Ez történt pl. a 23. sz. Tröszt,

a Budapesti Magasépitő Vállalat, a Budapesti Epületszerelő Vállalat és még egy sor más vállalat esetében is.

A törvénytelen, engedélynélküli statisztikák döntő többsége pár—

huzamos. Valamilyen formában a minisztérium más főosztályán az adatok, már rendelkezésre álltak ugyan, de az, akinek szüksége (?) volt az adatra, '

"egyszerűbbnek találta, hogy az íróasztal mellett ,,elrendeljen" egy újabb adatszolgáltatást, mit sem törődve azzal, hogy az adatszolgáltatókra ezzel milyen terhet ró, mennyi egyéb munkától vonja el őket, mennyi többlet- kiadást jelent papír— és munkabérköltségekben stb. Az is előfordult, hogy a terVezőintézetek munkaügyi adatait egy szobában dolgozó két előadó ——

kicsit másképpen — külön-külön begyűjtötte. Ez a megoldás volt nyilván a legkényelmesebb számukra.

Az elmondottakból következik az, hogy az engedély nélkül teljesített

adatszolgáltatások elleni harcra az eddiginél nagyobb mértékben kell moz—

gósitani a vállalatokat és trösztöket és e harcba be kell vonni a Központi Statisztikai Hivatal helyi szerveit, az igazgatóságok beruházási és építő- ipari előadóit is. De megállapítható az is, hogy az Építésügyi Minisztérium egyes főosztályain dolgozó vezetők és előadók a statisztikai törvény rendel—

kezéseit —— mivel még csak nem is ismerik — sok esetben nem veszik figye—

lembe. Ezért felelősség terheli a minisztérium statisztikai osztályát, melynek a statisztikai törvény ismertetésében és betartásáblan jelentős sze- repe kellene, hogy legyen, s amely e téren feladatát kellő eréllyel ellátni még

nem tudta.

A felülvizsgálat során kitűnt, hogy sok olyan korábban engedélyszám—

mal ellátott beszámolójelentés is van, mely már idejét múlta, a beérkező adatok felhasználásra nem kerülnek. E beszámolójelentéseket a felülvizs—

gálatot végző bizottság a minisztérium beszámolási rendszeréből törölte.

Az a tény, hogy ra,/minisztérium területén nagymértékben elszapo- rodott a felesleges, párhuzamos és részben engedélynélküli statisztikák száma, szükségképpen felveti a Sttatisztikai Hivatal felelősségét is. Megjegy- zendő, hogy a leállított beszámolójelentések többsége a Központi Statisz—

tikai Hivatal engedélyszámával ellátott kérdőív volt. Ez azt jelenti, hogy a Központi Statisztikai Hivatal a beszámolójelentések engedélyezésénél nem Vizsgálta meg kellő körültekintéssel azokat az "indokokat", melyekkel az engedélyezni kért beszámolójelentés bevezetését ,,magyarázták". Sőt meg kell még itt azt is jegyezni, hogy a kép teljes legyen, a leállított beszámoló- jelentések között néhány olyan is akadt, amelyinél maga a Központi Statiszti—

kai Hivatal szólította fel a minisztériumot, hogy kérje azok engedélyezését.

AZ ÉPITESUGYI MINISZTÉRIUM BESZAMOLÁSX RENDSZERE

799

A beszámolójelentések engedélyezése terén a Központi Statisztikai Hi—

vatal azon túlmenően, hogy nem vizsgálja meg minden esetben kellő Iala-

possággal azt a körülményt, hogy valóban indokolt-e a kért beszámolójelen—

tések bevezetése a vezetés színvonalának a megjavításához, ott- is hibát

követett el, hogy az engedélyezésnél nem biztosítja a statiszt ikai beszámoló-

jelentések egységét. Előfordul, elég gyakran, hogy ugyanarra a jelenségre az egyes beszámolójelentések más és más fogalmat használnak. Nem ke—

vésbbé gyakori jelenség a kérdőívek egyes kérdéseinek szakszerűtlen, meg—

válaszolhlatatlan megfogalmazása. Vannak olyan kérdőpontok, amelyek nem összesíthetők s belőlük semilyen következtetést levonni a minisztérium egé—

szére nem lehet.

Természetesen az engedélyezés terén elkövetett hiányosságokért csak azoknál a beszámolójelentéseknél terheli a felelősség a Központi Statiszti—

kai Hivatalt, amelyek már a bevezetéskor is időszerűtlenek, feleslegesek voltak, párhuzaamos adatokat tartalmaztak, vagy nem feleltek meg a beszá- molási rendszer egységének. Ugyanakkor a kérdés másik oldala, hogy az időközben aktualitását vesztett, feleslegessé vált beszámolójelentéseket nem szüntetik meg. így azután akadt olyan jelentés, amit például a 23. sz. Tröszt már hónapok óta nem küldött fel a minisztériumba s tőle senki számon nem kérte, senki felelősségre nem vonta a ,,határozatok" ilyen ,,megsértéséért".

A tröszt, — hogy minden eshetőségre felkészüljön 5 adott esetben a minisz—

térium előtt fehérre moshassa magát, —— a jelentést a munkahelyekről továbbra is beszedte, persze anélkül, hogy ellenőrizte volna az adatok pon—

tosságát, megbízhatóságát, lerakta azokat. Meg kell jegyezni, hogy az említett jelentést valamennyi munkahely, —— még akkor is, ha ott csak néhány munkás dolgozott ——- beküldte. Természetesen ez a ,,rendszer" csak "

(arra jó, hogy az alsóbb szervek —— jelen esetben az egyes munkahelyek ——

dolgozóit felesleges munkávxal terheljék, elvonjuk a figyelmüket a fő kér- dések megoldásáról, s lejánassuk előttük a beszámolójelentések komolysá- gát s magát a vezetés tekintélyét is.

Az itt felsorolt hibákért felelős a minisztérium is, anélkül, hogy ez a Központi Statisztikai Hivatal felelősségét egy cseppet is csökkentené. Hogy csak egy dolgot említsünk ezzel kapcsolatban: [az állami statisztikáról szóló 1952. VI. törv—ény kimondja, hogy ,,az* állami és szövetkezeti szervek vezetői kötelesek a vezetésük alatt álló szerv egész területére vonatkozó statiszti- kai munkát megszervezni és annak folyamatos egységes működését biztosí—

tani". A törvény azt is kimondja, hogy az állami és szövetkezeti szervek feladata ,,az alárendelt szervek statisztikai munkájának irányítása és ellen—

őrzése". Nyilvánvaló, hogy ennek a minisztérium nem tett eleget.

Ezek az esetek azt is bizonyítják, hogy a gazdasági vagy társadalmi élet valamilyen területének működését nem elég csupán állami törvények- kel szabályozni. A törvényekben, rendeletekben lefektetett tételek, elvek gya—

korlati megvalósítása harci kérdése. Ahhoz, hogy a statisztikai törvényeknek érvényt szerezzünk, szívós munkána van szükség, arra, hogy a rendelet- gyártó, minden tényleges szükséget nélkülöző kérdőíveket szerkesztő, önké—

nyeskedő, bürokratákat leleplezzük és felelősségre vonjuk, ugyanakkor nevel—

jük az adatszolgáltatókat, a statisztikusokat arra,hogy éljenek a törvény—

adta jogaikkal, hogy határozottan utasítsák vissza az ilyen felesleges igé- nyeket. Ezért a statisztikusokat szakmailag jól képzettekké kell tennünk.

A minisztérium területén a statisztikai törvény egyéb irányú megsér- tése sem ritka jelenség. A statisztikai törvény megsértése úgy is jelentke—

800 HUSZÁR—TAR: AZ ÉPITÉSUGYI MINISZTÉRIUM BESZÁMOLÁSI RENDSZERE—

zik, hogy az engedélyezett statisztikákat megváltoztatják. Nem egy esetben tapasztaltuk, hogy az engedélyezett és a ténylegesen érvényben lévő kérdőív alig hasonlít egymásra. A változtatások minden variációja előfordul. Talál- tunk olyan kérdőívet, amelyik az engedélyezettnél kevesebb, olyat is, ame- lyik több kérdést, rovatot tartalmazott. Olyan is fakadt, ahol csak a kérdőív

formája Változott meg. '

A beszámolási rendszer felülvizsgálata során elég gyakran tapasztal—

túk, hogy a minisztérium egyes dolgozóitól nem idegen a bürokratizmus, ezt bizonyítják a párhuzamos, engedélynélkiili, feleslegesen nagyméretű adat—

gyűjtésre vonatkozó fenti példák is. '

Hiányosság van a minisztériumban a beszámolási rendszer feldolgo—

zása terén is. Ha az egyes szakfőosztályoknak feltettiik a kérdést, hogy mit csinálnak a begyűjtött adatokkal, magyon gyakori volt ez a válasz: ,,meg—

nézzük". Az adatok összesítése, mélyreható politikai gazdaságtani elem—

zése a legtöbb esetben elmaradt. ,

A beszásmolójelentések felhasználása terén lévő hibákna talán a legéle—

sebben a következő példa mutat rá. Egy miniszteri utasítás elrendelte az ü, n. Sztahanov-fejlesztési tervek készítését. A következő ,,logikus" lépés volt, hogy kérdőívet kell kibocsátani a terv teljesít—ésének ellenőrzésére.

A kérdőívet za Központi Statisztikai Hivatal engedélyezte, bár a kérdőív elég sok megválaszolliatatlxan, bizonylatilag alá nem támasztott, szakszerűtlen kérdést tartalmazott. Az ellenőrzés során derült ki, hogy a már két hónap—

pal előbb engedélyezett említett kérdőívet a minisztérium (még egyáltalán nem küldte ki azért, mert nem tudták eldönteni, hogy a munkaügyi, vagy a műszaki főosztályra tartozik—e az a kérdés, hogy ki ellenőrizze az elkészített tervek teljesítését.

Mindezekért a hiányosságokért elsősorban a minisztérium statisztikai osztálya a felelős. Nem koordinálta megfelelően az egyes főosztályok statisz—

tikai munkáját, a minisztérium beszámolási rendszerét. — Mivel a statisztikai osztály a beszámolási rendszer megteremtésében és ellenőrzésében nem volt gazdája a minisztérium statisztikai munkájának, kézenfekvő az, hogy elsősorban ezt az állapotot kell megszüntetni. A statisz—

tikai osztálynak éberen őrködnie kell a minisztérium egész területén a sta- tisztikai törvény rendelkezéseinek betartásán, ia rend és fegyelem biztosítá- sán. A statisztikai osztály dolgozóinak éles harcot kell folytatniok az enge- délynélküli, a párhuzamos, felesleges statisztikák ellen. Gondosan ügyelni kell a beérkező jelentések ellenőrzésének és feldolgozásának rendjére, hogy

ezáltal biztosítsák a szocialista statisztikával szemben támasztott követel—

mények teljesítését.