ZOLTÁN LÁSZLÓ:
A MAGYAR ÉPíTÖIPAR HELYZETE A HAJDÚ—BIHAR MEGYEl ÉPITKEZESEK
VIZSGÁLATÁNAK TUKRÉBEN*
A magyar építőipart a régi kézműves jellegű kisiparból általános ipar—- fejlesztési politikánk lényegében az elmúlt öt év alatt fejlesztette fel- készültségében és méreteiben is jelentős nagyiparrá. Az elmúlt években, a gyors iparosítás korszakában az állami építőipar új, még alig begyakorolt szervezeteire hatalmas feladatok hárultak, melyek teljesítésében az építő—
ipari vállalatok — sok—sok bajjal és nehézséggel küzdve — egyes területe—a ken kiváló eredményt értek el. A nagyszerű eredmények láttán joggal tá—
maszthat mindenki az új szakaszban az építőipar iránt nagyobb köve- telményeket. Jogosan várhatja mindenki azt, hogy most még több lakás, a lakosság közvetlen használatára szolgáló még több új épület, út, vasút és egyéb létesítmény épüljön fel.
Az új kormányprogram óta azonban az tapasztalható, hogy a magyar építőipar kapacitása és az elvégzendő feladatok nem állnak egymásSal össz—
hangban. Az állami építőipar komoly nehézségekkel küzd. A magyar épitő- ipar nehézségei azonban most más természetűek, mint néhány évvel ezelőtt.
Akkor szinte mindenütt állandóan és elsősorban az anyaghiány és az épít—
kezések előkészítésének hiányosságai — cement, mész, tégla, stb. és a mű—
szaki tervek hiánya —— akadályozták az építkezések gyors, zavartalan kivite—
lezését. Ma anyaghiány legfeljebb csak egy—egy kisebb építkezés munkáját befolyásolhatja és a tervezés, műszaki előkészítés megjavítására is meg—
vannak a lehetőségeink. Napjainkban az építőipar tervszerű munkáját más tényezők akadályozzák.
Az építőipar jelenlegi nehézségeit elsősorban az okozza, hogy az új szakaszban a feladatok mind terjedelemben, mind jellegükben megváltoz—
tak és az új feladatok ellátására alkalmas egységes állami építőipari szerve—
zet kialakitása még nem történt meg. Akadályozza az építkezések tervszerű kivitelezését azis, hogy az állami építőipar nem rendelkezik a szükséges munkáslétszámmal és igen sok helyen nem kielégítő a vezetés színvonala.
E hibák okai az építőipar vezetői előtt ma már tisztázottak és e cikk kereté—
ben arról kívánok röviden tájékoztatást adni, hogy a magyar építőipar bajai—
nak feltárásához hogyan nyújtott értékes segítséget a Hajdú—Bihar
* Szerk. megjegyzés: A fenti tanulmányt vitancikként közöljük. A Statisztikai Szemle legközelebbi szá- mában közreadjuk a Központi Statisztikai Hivatal Beruházási és Építőipari Főosztályának hozzászólását.
40 _ ' ZOLTÁN LÁSZLÓ
megyei építkezések fontosabb adatainak összegyűjtése és elemzése. Néhány, szóban szeretném elmondani a vizsgálatból levonható következtetéseket és tanulságokat is.
Az építőipar helyzetének helyes megítéléséhez azonban úgy gondolom szükséges, hogy előbb a magyar építőipar emlitett nehézségei közül néha—' nyat részletesebben ismertessek.
I.
Az építőipar munkáját akadályozó nehézségek kialakulásának több oka van. Ezek közül első helyen kell említeni azt, hogy az építőipar által elvég—
zendő feladatok megváltoztak, más természetűek lettek. Az elmúlt évek aránylag kisszámú, de annál nagyobb méretű építkezései helyett, most az ország területén egyenletesen szétszórt, egyenként kisméretű, de igen nagy—
számú munkát kell kivitelezni.
Az állami beruházások csökkenő volumene mellett megnőtt a felújítá—
sok, a tatarozások mennyisége és gazdasági súlya. Komoly méreteket öltött és számban is jelentősen megsokasodott az eddig alig számottevő magán—
építkezés. Az a körülmény, hogy megváltoztak az építőipar előtt álló felada- tok, szükségképpen azt a követelményt támasztotta, hogy e feladatok ellá— * tására a ,,régebbi" — méreteiben és szervezeteiben az új kormányprogram
előtti építési feladatok elvégzésére alkalmas —— állami építőipart gyors és erélyes intézkedésekkel olyan új szervezeti egységekbe csoportosítsák át, melyek az új feladatok ellátására is alkalmasak.
Az építőipari szakemberek előtt ismeretes az, hogy az Építésügyi Mia misztérium, valamint a másik jelentős építőipari kapacitással rendelkező tárca, a Közlekedés— és Postaügyi Minisztérium nagy központosított, több—
ségében szakosított kivitelező vállalatai és trösztjei, valamint a beruházások és építkezések műszaki előkészítésének jelentős részét végző tervező válla—
latok és irodák régi szervezetükkel nem alkalmasak a megváltozott igények kielégítésére. Fokozta az állami építőipar nehézségeit az igazgatási szerve—
zetek (minisztériumok, tanácsok, stb.) szerinti túlzott, helytelen funkcionális széttagoltság is. Ez úgy jött létre, hogy már az új gazdasági programot meg- előző időben részben kényszerűségből, részben helytelen autarchikus törek- , Vések nyomán a különböző beruházó, építtető minisztériumok saját építő—
ipari kivitelező vállalatokat, trösztöket szerveztek. A múlt év eleje óta ez a rossz irányú ,,decentralizálás" egyre erőteljesebbé vált és még ma is tart.
A minisztériumi építőipartól elkülönülve működnek a tanácsi építőipari Vállalatok is.
Az állami építőiparnak helytelenül az igazgatási szervekhez és nem a területi szükségletekhez igazodó erőteljes decentralizációja miatt a külön-' _ böző minisztériumok új építőipari vállalatai a felmerülő igényeket nem tudták kielégíteni, ezért mind az iparban, mind a népgazdaság egyéb ágai- ban —— ez évben pedig különösen a mezőgazdaságban —— egyre több építke- zés kivitelezését kezdték meg saját erőkkel, házilagosan. A házilagosan vég:- zett építkezések volumene ebben az évben már olyan nagymértékűvé nőtt, hogy az ilymódon kivitelezett építkezések az ország állami építkezéseinek
több mint 2OO/O—át képviselik
A tervszerűtlen, spontán decentralizálás az állami építőiparon belül első—
sorban az egységes irányítást tette lehetetlenné és bár az így kialakult állami szervezetek sokaságának létjogosultsága külön-külön ideig—óráig meg—
AZ EPITOIPAR HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBEN
41
magyarázható és munkájuk talán szervezésük idején hézagpótló volt, össze- ségükben
végeredményben dezo'rganizálják az építőipart.
Az állami építőipar torz szervezeti fejlődése mellett a kis munkák töme- ges megjelenése és az egyre szűkülő ,,állami" kapacitás következtében az építőipari szövetkezeteket mind több és több közületi —— állami —— építkezés kivitelezésével bízták meg, ami azt eredményezte, hogy a helyi és a lakos—
ság közvetlen szükségleteinek kielégítésére szabad építőipari kapacitás alig maradt. Szinte a fejlődéssel egyidőben — az új kormányprogram elhang—
zása után —— örvendetesen és tömegesen megindultak az addig csak szórvá—
nyosan folytatott magánépítkezések és ezek, valamint a már égetően sürgős helyi építési igények kielégítésére, tehát jelentős volumenű építkezés kivi—
telezésére, egyre többen váltak ki az állami építőipari vállalatoktól és vál—
tották ki a magánépitőipar gyakorlására jogosító iparengedélyt.
E jelenségek az állami építőipar nehézségeit, bajait jelentős mértékben fokozták. E nehézségek alapvető oka tehát az, hogy az építőiparban az új feladatok sikeres megoldásához már több mint egy éve égetően szükséges és helyes területi decentralizáció helyett az ismertetett változások lényegében csak szervezeti decentralizációt eredményeztek.
Az építkezések korszerű technológia szerint történő kivitelezésében elért fejlődést az állami építőipar szervezetében bekövetkezett változások nagymértékben gátolták, visszavetették. A szétforgácsolt építőipari vállala- tok —— nem kis részben a vezetés alacsony színvonala és a vezetők képzet—
lensége következtében — a nagyipari korszerű technológia alkalmazásában, a munkák gépesítésében, az anyagellátás jobb megszervezésében és különö—
sen az előregyártás és az előregyártott szerkezetek alkalmazásában az új körülmények között is elérhető fejlődés lehetőségeit felismerni és kiaknázni nem tudták.
Az állami építőipar nehézségeit csak fokozta az, hogy annak a folya—
matnak —— amely szemünk láttára indult meg 1953—ban ,— jelentőségét és méreteit felbecsülni nem tudtuk. Az építőipar szervezeteiben beállott hely—
telen irányú változás és az ezzel együtt járó igen nagyértékű munkáslét—' szám—csökkenés következményeit és kihatásait az 1954. évi tervek nem vet—
ték figyelembe, így olyan intézkedéseket sem tettek, melyek a torz fejlődést megállították, vagy a fejlődést helyes irányba terelték volna.
A helyes állami építőipari szervezet kialakítására a különböző szervek eddig sok javaslatot dolgoztak ki. A kérdés lényegének megoldására ——
tehát a helytelen szervezeti decentralizáció felszámolására és egységes terü- letileg szervezett állami építőipari szervek kialakítására —— rendelkezés azonban mind ez ideig nem jelent meg. Ennek hiányában pedig az állami építőipar legnagyobb nehézségét, a szükséges munkáslétszám biztosítását megoldani alig lehet.
Az állami építőipari vállalatok jelenleg a feladatok elvégzéséhez szük—
séges munkáslétszámmal nem rendelkeznek, az építőiparban általános munkaerőhiány van. Az állami építőiparban a szükséges munkáslétszám biztosítása ma létkérdés, mert az állandósult munkaerőhiány miatt építő- ipari kivitelező vállalataink többsége még a csökkentett éves tervét sem tudta teljesíteni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a folyamatban lévő épít—
kezéseket az előírt határidőkre befejezni nem tudják, azok kivitelezésé—
nek elhúzódása feleslegesen növeli az építési költségeket. Az építkezések időtartamának elhúzódása súlyos zavarokat okoz a népgazdaság más terüle—
42
" ZOLTÁN LÁSZM
tein is, mert a beruházók, építtetők —— az előirányzott időpontnál későbben kapva meg az épületeket -— nem bocsáthatják azokat a terveknek megfele—
lően a termelési—, szociális—kulturális stb. feladatok kielégítése céljából a népgazdaság rendelkezésére.
Annak, hogy ma az állami építőipar munkáshiánnyal küzd, több oka van. Ehelyütt elegendő talán csak annyit elmondani, hogy nehéziparunk fejlesztésének korábbi iránya következtében az elmúlt években gyorsan és túlzott mértékben megnövekedett az építőiparban foglalkoztatott munkások létszáma. Az 1925—38—as években az építkezéseken átlagosan
foglalkoztatott munkáslétszámnak már két—két és félszerese dolgozott '
1952-ben az állami építőiparban. Az új gazdasági program óta a munkaerők áramlása gyors ütemben megindult az építőiparból vissza a népgazdaság más ágai — főleg a mezőgazdaság — felé.Az állami kivitelező vállalatokon belül fokozta a munkaerővándorlást a munkások szociális juttatása és bérezése területén helyenként mutatkozó egyenlőtlenség is.
Az előzőekben már említett erős szervezeti tagozódás még egy további bajt is okozott. A különböző építtető-beruházó minisztériumok által szerve-
zett kivitelező vállalatok munkáslétszám-igényük egy részét a már meglévő állami vállalatok létszámából elégítették ki.
Mivel az állami építőiparban foglalkoztatott összes munkáslétszám nem növekszik —— hanem éppen csökken —— minden újabb kivitelező vállalat és tröszt megszervezése a nem termelők arányának növekedésével járt. Nem kis részben ennek következménye az, hogy a 100 munkásra jutó alkalmazotti létszám alig csökken.
Mindezek a körülmények együttesen az építkezések kivitelezésének je- lentős mértékű lassítását, az építőipari költségek növekedését eredményez—
ték. A hibák kiküszöbölésének elmulasztása az építőipar jövőbeni helyzeté—
nek további nagymértékű romlásához vezethet.
Annak érdekében, hogy az országos építőipar új helyesebb szervezetére vonatkozó javaslat megalapozottabb legyen az Építésügyi minisztérium rész- letesen felmérette a Hajdú-Bihar megye területén ez év augusztusában folyamatban lévő összes építőipari tevékenységet. A választás —— tekintettel a jövő feladataira —— szándékosan mezőgazdasági jellegű megyére esett. A felmérési munkákat hozzáértéssel és a helyi szervek hasznos támogatásával a Lakóépülettervező Vállalat organizációs osztálya végezte. E munka ered-*
ményeit és a begyűjtött adatokból levonható következtetéseket kívánom a következőkben a részletes számanyag közrebocsátásával ismertetni.
II.
Hajdú-Bihar megyében 1954. augusztus hónapban összesen 788 épit- kezés volt folyamatban. Az építkezések között számban a kis volumenű munkák domináltak, az építkezések jelentős részét (68,9%-át) azonban az egymillió forint összeg feletti építkezések tették ki. Érdekes, hogy még e mezőgazdasági jellegű megyében is nagy volt (34,6%), az ötmillió forint kiviteli összeg feletti építkezések volumene.
AZ EPITOTPAR HELYZETE HAJDÚ—BIHAR MEGYEBEN
43
A Hajdú-Bihar megyében 1954. augusztus hónapban folyamatban lévő építkezések
Az építkezések
A kivitelezési összeg száma. volumene
db megoszlás % ezer forint megoszlás %
50 000 Ft alatti munkák . . . . 510 64,7 15 178 '7,7
50—100 000 Ft közötti munkák . . . 104 13,2 6 137 3,1
IDO—500 000 Ft ,, 113 14,4 22 823 11,6
500 OOO—1,000 000 Ft
24 3,0 16 977 8,7
1—3,OOO 000 Ft ,, . . . 22 2,8 33 800 17,2
3—5,000 000 Ft ,, ,, . . . 9 1,1 33,461 17,l
5,000 000 Ft feletti munkák ... 6 O,8 67,892 34,6
Összesen 788 100,0 196 268 100,0
Az építkezések adatainak vizsgálata azt mutatja, hogy a munkák döntő többségét (%%—át) az állam finanszírozza és a folyamatban lévő építkezések munkák csak igen csekély hányad—
között felújitási, fenntartási, tatarozási dal szerepelnek.
A folyamatban lévő építkezések megoszlása hitelforrások szerint
Megnevezés
Ezer forintban SÉÉÉÉÉÉÉM
Állami erőből fedezett beruházások ... . . . . ... . . . 161 048 82,0 Állami erőből fedezett felújítások ... . . . ... 7 792 4,0 Állami támogatással végzett magánépítkezések ... 14 499 7,4 Állami támogatáshoz becsült magánhozzájárulás ... . . . . . 3 500 1,8 Magánerőből fedezett építkeZések ...... . . ... 9 429 4,3 Öaszesen 196 268 100,0
A megye jellegéből következik az, hogy a folyamatban lévő építkezések majdnem felét a Földművelésügyi Minisztérium beruházási
teszik ki. A megrendelők között azonban szinte valamennyi minisztérium képviselve van.
építkezései
Az építkezések volumenének megoszlása megrendelők szerint Földművelésügyi Minisztérium
Épitésügyi Minisztérium
92 512 000 18 740 000 Város— és Községgazdálkodási Minisztérium 14 149 000 Begyüjtési Minisztérium
Oktatásügyi Minisztérium Könnyűipari Minisztérium
Kohó— és Gépipari Minisztérium Egészségügyi Minisztérium
Élelmiszeripari Minisztérium
a 936 000 8 878 000 7 775 000 6 011 000 5 569 000 4 613 000
47,1%
9,5%
7,2%
4,6%
4,5%
4,0%
3,1%
2,8%
2,49/n Átvitel: 167 183 000
85,2%
44 ZOLTÁN LÁSZLÓ *
Athozat: 167 183 000 85,2%
Belkereskedelmi Minisztérium 1 920 000 1,0%
Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium
Népművelési Minisztérium . 1 411 000 O,7%
Nehézipari Minisztérium
Egyéb állami és társadalmi szervek 12 825 000 6,5%
Állami és társadalmi megrendelők összesen 183 339 000 93,4%
Magán megrendelők 12 929 000 6,6%
Összesen: 196 268 000 100,0%
Az építkezések lebonyolításában érdekelt minisztériumok nagy számá- ból nyilvánvalóan látható, hogy nem járható az építőipar szervezésének az az útja, hogy minden megrendelő tárca a saját kivitelező szervezetével maga végezze el a szükséges építési munkákat, mert ez az építőipar irányí-
tásának teljes anarchiájához vezetne. :
Az építőipar szervezetének eltorzulására a Hajdú—Bihar megyében folyó építkezések adatai is élesen rámutatnak. A magyar építőipar irányí—
tásáért, az összes építkezések ügyeiért elsősorban felelős Építésügyi Minisz- térium a megyében augusztus hónapban folyamatban lévő építkezések volu- menének alig egyharmadát kivitelezi.
Az építkezések volumenének megoszlása a fővállalkozó kivitelezők szerint I. Állami kivitelezők:
a) az Építésügyi Minisztérium felügyelete alá
tartozó vállalatok által végzett munkák . . 72 695 000 37,0%
b) a Város— és Községgazdálkodási Miniszté—
rium felügyelete alá tartozó tanácsi építő
vállalatok által végzett munkák ... 18 569 000 9,5%
c) más minisztériumok felügyelete alá tartozó állami építőipari vállalatok által végzett
munkák ... 65 106 000 33,2%
Minisztériumi építő Vállalatok összesen . . 156 370 000 79,7%
d) házilagosan, saját erőkkel végzett munkák 9 779 000 5,0%
Állami kivitelezők összesen ... 166 149 000 84,7%
II. Építőipari szövetkezetek által kivitelezett mun—
kák ... 7 _2_23 ooo avn/0
Ill. Magánkisipa'rosok által kivitelezett munkák 22 896 000 11,6%
Mindössze: ... 196 268 000 100,0% —
Részletesen vizsgálva az adatokat megállapítható azonban az, hogy a szerelő— és szakipari —— tehát általában az alvállalkozói — munkáknál a ki—
vitelező szervek közül csak az Építésügyi Minisztérium vállalatainak fél—
készültsége mondható kielégítőnek. A más tárcák irányítása alatt működő kivitelező vállalatok ugyanis, bár a teljes megyei épitési volumen
AZ EPITOIPAR HELYZETE HAJDÚ—BIHAR MEGYEBEN — 45
33,2%-ának fővállalkozói, a szakipari munkáknak csak 2,7%—át végzik el.
A szakipari munkák elvégzésének terhe tehát zömmel az Építésügyi Minisz—
tériumra hárul.
A folyamatban lévő építkezések szakipari munkáinak százalékos megoszlása a kivitelezők között
I. Állami kivitelezők:
a) Épitésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó vállalatok 65,5%
b) Város— és Községgazdálkodási Min. tanácsi vállalatai . . . . 12,6%
e) más minisztériumok irányítása alá tartozó vállalatok . . . . 2,7%
Minisztériumi épitő vállalatok összesen. ... . . . . 80,8%
d) házilagosan saját erőkkel . . . ... . . . 6,%
Allami kivitelezők összesen . . . ... . . 86,8%
II. Építőipari szövetkezetek . . . ... . . . ... . 7,8%
III. Magán kisiparosok . . . ... 5,4%
" Mindössze ... . . . ... . . . 100,0%
Az adatgyűjtés során megvizsgáltuk a folyamatban lévő építkezéseken foglalkoztatott munkáslétszám összetételét, teljesítményét és néhány más mutatószám alakulását abból a szempontból, hogy a rendelkezésre álló erők kapacitása megbecsülhető és az éves szükséglethez viszonyitható legyen. A megyében foglalkoztatott építőipari szervek létszámadatai alapján az éves építőipari kapacitás becsült eredményeit a következő táblázat mutatja:
Munkások fEKY fgünkáa- Évi termelési kapacitás
létszáma 6? ?; tgrme— (a létszám és az egy főre eső augusztus hó em '" k a termelési érték szorzata alapján
Megnevezés folyamán vizsgált épít—
átlagosanf ágízgésgín, megoszlás
1 ( 6) (forint) millió forintban százalékbafn
I. Állami kivitelezők:
a) Építésügyi Minisztérium. . . . . 1 594 51 000 81,3 32,3 b) más minisztériumok vállalatai 2 552 43 000 109,7 43,7 Minisztériumi építő vállalatok össz. 4 146 46 070 191,0 76,0
c) házilagosan, saját erőkkel
végzett munkák . . . . 559 30 000 16,8 6,7
Állami kivitelezők összesen 4 705 ' 44 160 mm 82,7 11. Épitóipari szövetkezetek . . . . 802 30 0004 24,1 9,6
III. Magán kisiparosok . . . . 402* 48 000 , 19,3 7,7
Hajdú-Bihar megye összesen 5 909 42 510 251,2 100,0
* Megjegyzés: A magánkisiparosok által kivitelezett munkákon foglalkoztatott segítők számát megl—
blzhatóan felmérni nem volt lehetséges, így azokat a számításoknál figyelmen kivül; kellett hagyni. Emiatt a kimutatott létszám, egy főre eső termelési érték és kapacitás adatok nem mutatnak teljesen reális képet. A kérdés lényegét azonban ez számottevően nem befolyásolja.
46 ZOLTÁN mm A vizsgálatok eredményei azt is megmutatják, hogy az Építésügyi Mi;
nisztérium vállalatai által végzett munkákon a legmagasabb az "egy mun—_
kásra eső termelési érték, a többi kivitelező szerveknél a munka termelé—
kenységének színvonala alacsony. Az alacsonyabb termelékenység, a kor—
szerűtlen épitési technológia következtében megnövekvő nagyobb létszám- igényből, a gépesítés teljes hiányából és az előregyártott szerkezetek mini- mális mennyiségben történő felhasználásából ered. Ennek tudható be az is, _ hogy míg az egymilió forint kivitelezési munka elvégzéséhez szükséges * ' munkáslétszám az Építésügyi Minisztérium vállalatainál 22 fő, addig a többi
szerveknél egymillió forint kivitelezési összeg beépítéséhez lényegesen több munkásra van szükség.
Az egymillió forint kiviteli összegre eső munkaerőmutatászámok
Az egymillió forintra jutó
adminiszt- kőműves összes műszaki rativ és ki-
létszám munkás— munkaerő segítő
létszám munkaerő
Az Épitésügyi Minisztérium vall.-nál . . 3 22 3 5
Más minisztériumok vállalatainál . . . . 4: 39 , Más minisztériumok vállalatainál
a Mezőgazdasági Viziépítő Vállalat 4
munkáinélkül* ... 7 52 5 16
A házilagosan, saját erőkkel végzett
munkáknál.... ... 16 54 — ——
Az építőipari szövetkezeteknél . . . . 11 33 3 3
A magán épitőiparosok által kivitele-
zett munkáknál . . . . ... . . . . . 7 19 —-— -—
. * Megjegyzés: A Mezőgazdasági Vizépító Vállalat munkáinak irányítását részben az állami költség- vetés keretébe tartozó Vízügyi Igazgatóságok dolgozói végzik és ez a kimutatott arányokat torzíthatja.
A munkaerő összetételének részletes vizsgálatára azért is szükség volt, hogy megállapítható legyen, hogy a folyamatban lévő munkák elvégzéséhez feltétlenül szükséges szakmunkások ——- a munkák jellege miatt elsősorban kőművesek —- elegendő számban állnak—e rendelkezésre. Az adatokból az állami építőipari szervek rendkívül nehéz helyzetére lehet következtetni.
A megyében dolgozó összes építőipari sz ek 5 909 főnyi munkáslétszámá—
ból a vizsgált időszakban 1 063 fő (180/0) t a kőművesek száma. Az Építés- ügyi Minisztérium vállalatai által kivitelezett építkezések 1 594 főnyi mun—
káslétszámából azonban csak 223 fő (140/0) volt kőműves. Ebből arra lehet következtetni, hogy az állami építőiparból a szakmunkások közül elsősorban a kőművesek váltak ki és mentek át a házilagos építkezésekhez, a szövet-—
kezetekhez és a magánépítőiparba.
AZ EPITOIPAR HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYEBEN 47
A kőművesek létszáma és az összes munkáslétszám Hajdú-Bihar megyében az 1954. augusztus hónapban folyamatban lévő építkezéseken
Összes munkáalétszám Ebből: Kőművesek kőművesek száma. sz összes Megnevezés
munkáslétszám fő megoszlás fő megoszlás százalekábau
százalékban százalékban ] . Állami kivitelezők :
a ) Építésügyi Minisztérium vál—
lalatai . 1594 27,0 223 21,0 14,0
b) más minisztériumok vállalatai 2 552 43,2 256 24,1 10,0
Minisztériumi építő vállalatok össz. 4 146 70,2 479 45,1 11,6 (: ) házilagOSan, saját erőkkel vég-
zett munkák . . . . 559 9,4 185 17,4 33,1
Állami kivitelezők összesen 4 705 79,6 664 62,5 14,1
11. Építőipari szövetkezetek . . . . 802 13,6 265 24,9 33,0
III. Magánkieiparosok ... 402* 68 134 12,6 33,3
Hajdu-Bihar megye összesen 5 909 100,0 1 063 100,0 18,0
* Megjegyzés: A magánkisipamsok által kivitelezett munkákon foglalkoztatott segítők pontosan rendelkezésre nem álló számának figyelembevétele nélkül.
A táblázat adatait az építkezések volumenének megoszlására vonatkozó adatokkal összevetve az is megállapítható, hogy az Építésügyi Minisztérium vállalatainak, bár a folyamatban lévő építkezések volumenének 37 0/0-át kell elvégezniök, az összes kőműveseknek csak 21%—a áll rendelkezésére. Más minisztériumok építőipari vállalatainál még rosszabb a helyzet, mert az összes munkáslétszámnak csak 10%—a kőműves.
A folyamatban lévő építkezéseken foglakoztatottak létszámának rész- letes vizsgálata során az is kitűnt, hogy az állami kivitelező vállalatoknál rendkívül magas a termelő munkában közvetlenül részt nem vevők lét—
száma.
A termelők és nem termelők aránya a folyamatban lévő építkezéseken
A Hajdu-Bihar megyében 1954. augusztus hónapban folyamat—
ban lévő építkezéseken foglalkoztatott A Száz
dolgozók munkások munkásra
, letszama eső
Megnevezes
ebből az 095295 alkalmazott!
letszam létszám
Összes . százaleká- (fő)
létszám műszakiak, ban
munkások adminiszir.
(s kisegíxők
Az Építésügyi Minisztérium vállalatai-
nál ... 2012 1594 418 79,2 26,2
Más minisztériumok kivitelező vill—
lalatainál . . . ... 3 330 2 552 778 76,6 30,5 Építőipari szövetkezeteknél . . . .. ... 947 802 145 84,7 18,1
* Megjegyzés: A táblázatban közölt adatok csak a munkahelyi létszámra vonatkoznak és nem foglalják magukban a vállalati és tröszt központokban foglalkoztatott központi adminisztrációs létszámot.
48 ZOLTÁN DAM—DÓ
A nem termelő létszám ilyen magas aránya erősen rontja a vállalatok—
rentabilitását és jelentős tényezője az építőipari önköltség növekedésének.
Az önköltség növekedését eredményezik ezenkívül az olyan bérügyi intéz—
kedések is, melyek a munkások megtartását, vagy új munkaerők szerzését nem egy esetben a bél—csalások elnézésével akarják biztosítani. Jól szem—
lélteti egyes vállalatok helytelen bérpolitikáját a megyében dolgozó két építőipari Vállalat bérhányadának alakulása. Az Építésügyi Minisztérium_
felügyelete alá tartozó 61/1. sz. Állami Építőipari Vállalat 1953. I. félévében még 21,5%—os bérhányaddal dolgozott. Ugyanakkor a Földművelésügyi Mi—
nisztérium irányítása alatt működő 2/2. Építőipari Vállalat bérhányada már 27 ,7% volt. A versengés eredményeképpen 1954. 1. félévben már mind a két vállalat közel 290/o—os bérhányadnál tartott.
Végül néhány szót a vezetés színvonalának kérdéséről. A jó vezetést az építkezések gyors, ütemes kivitelezése, a rossz vezetést a kapkodás, a hibák—
hibára való halmozása, a határidők betartásának sorozatos elmulasztása, az önköltség növekedése jellemzi. E tényezők összhatását a vállalatok ered—
ménykimutatása minden más mutatószámnál jobban szemlélteti. E cikk ter—
jedelme és jellege a kérdés részletesebb tárgyalását nem engedi meg, feltét—
lenül szükséges azonban bemutatni azokat az adatokat, melyek a Hajdú—
Bihar megyei munkahelyi vezetők képzettségéről, felkészültségéről adnak tájékoztatást. A vidéki építkezések vezetőinek, a munkák közvetlen irányi- tóinak alacsony technikai felkészültségét, színvonalát a következő táblázat szemlélteti :
A műszaki vezetők létszámának megoszlása képzettség szerint Ebből
műszakiak , 523233?
Megnevezés létszáma, k§pzettaég_ müszaki
összesen mérnök építőmester technikus gel rendel- képesítés
kezd nélküli művezető
AkzrÉpitésügyi Minisztérium vállalatai által kivitele zett
építkezéseken ... 220 10 5 67 84 54
Más minisztériumok vállalatai által kivitelezett építkezé-
eeken . . ... 255 16 3 98 ,77 61
Építőipari szövetkezetek mun-
káin ... . ... 80 —-— — —— '80 --
százalékos megoszlás
Épitésügyi Minisztérium épít-
kezéseind ... 100,0 4,5 2,3 30,5 38,2 24,5
Más minisztériumok építke- —
zésein ... 100,0 6,3 1.2 38,3 30,2 24,0
Építőipari szövetkezetek mun- '
káin ... '
100,0 4 —— — 100,0t ——-
Ennek az állapotnak megváltoztatása egyik alapfeltétele az építőipar munkája megjavításának, a jobb állami építőipari szervezetek megteremté- sének.
AZ ÉPITOIPAR HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYEBEN
49
III,
Milyen tanulság vonható le a Hajdú—Bihar megyei vizsgálatokból? Mi—
lyen hasznos tapasztalatok alkalmazhatók a vizsgálat számanyaga alapján az állami építőipar új szervezete megteremtésénél? "
_A Hajdú—Bihar megyében folyamatban lévő építkezések részletes fel- mérési eredményei mindenben igazolták azt a feltevést, hogy a legtöbb zavarnak, az építőipar nehézségeinek elsősorban az eltorzult szervezet az okozója.
Az egységes szervezet megteremtésével egyidejűleg területi (megyei) kivitelező, tervező és beruházó szervezeteket kell létrehozni, a helyi jellegű feladatok (kicsik—nagyok) ellátására. Ilyen területi jellegű építőipari kivite- lező szervezet sémájat —— Hajdú—Bihar megye vonatkozásában -— a követ- kező ábra mutatja be:
Hajdú—Bihar megye egységes, új építőipari szervezetének célszerű kialakítása
Megye/üWfadyzó'ba'l/a/af
fa'áaűás'mzafo'áíy
fp/fek'J/ezefa'ő'ey
H
%
Á IGN/káli; asz/ály Cl űlzyayeűaw air száll/747
nák—Hey
Természetesen továbbra is szükség van — néhány speciális jelentőségű építkezés lebonyolítására —— országos hatáskörrel és hatókörzettel bíró építő—
ipari szervezetre is.
A szervezési feladatok megoldása után a szervezetileg tiszta és a kivite- lezési feladatokhoz idomuló állami építőipar sikeresen fogja tudni megoldani problémáit. Hozzávetőleges számítások szerint a területileg szervezett állami építőipari vállalatok termelékenyebb szervezetben történő működése esetén az országos építőipar évi kapacitása mintegy 10—150/0—kal lenne növelhető.
Az új egységes szervezet lehetővé tenné az egységes bérezés bevezetését és a területi szervezési elv alapján megvalósított új szervezeteknél megszűnne az állandó munkásvándorlás. Az új szervezet egyben lehetővé tenné a nem termelők arányának erősebb csökkentését is, ami a rezsiköltségek lényeges csökkentését eredményezné. Megteremtődnének az építőipari bérszint idő-—
szerű emelésének feltételei is.
_A Hajdú—Bihar megyei építkezések vizsgálatai megerősítették meg—
győződésünket, hogy minden adottság megvan az építőipar jelenlegi hibái—
nak kiküszöbölésére. Tőlünk függ, hogy éljünk ezekkel a lehetőségekkel.
4 Statisztikai Szemle
