A Központi Statisztikai Hivatal közleménye a statisztikai adatgyűjtés rendjéről

stZEMJ— E

VAn. );

A KÖZPONTI stAftlszTiKALHI—VAIAL KÖZLEMÉNYE ,

f

, 'Az 1952. évi VI. tv., az 500/20/1953v MT sz. határozat, a 10148/1957. GB"Sz.,határo—, zat, a 9/1958.' GB sz. határozat _.és a' 33/1967. (VIII. 28.) GB szjhatárózátrén—

delkeZései

gyűjtés rendje '1968; január 1—től a kö:

vetkező; ' ! ; 1 1 , , __

;;1. OrSzágosan egységes statisztikai bef, Számolási rendszeren a Központi Statisz—

tikai; Hivatal elnöke által elrendelt és

*en'gedélyszámával ellátott, beszámolóje- lentések (jelentőlapok, összesítések) és az

azokkal összefüggő fogalmi meghatáro—_ U

zások; nómenklatúrák összeSségegértendö.

,2. A /_minisztériumok_ (országos hatás—

körű fszerVek'); tanácsok és minden más, adatszolgáltató (állami, _ J

szövetkezeti szervek, vállalatokfstb.) gkö—H

telesek gondoskodni 'a' Központi, Stati's'zá tikai Hivatal országosan egységes beszá-f', n'iolüsií rendszerében foglalt "adatig'émfek teljesítéséről (adatszolgáltatás;— jeö"ssze.'sitős,' feldolgozás).

143; .: A ,. minisztérinrnok (országos? *í'h'a'tás- "

körű szervek) a Központi Statisztikai ' Hivatal wországosan egységes — beszámolási—** í

rendszerében nem szereplő, de feladataik ellátásához szükséges adatokat a felügye—

letük alá tartozó adatszolgáltatóktól saját hatáskörükben gyűjthetik be.

4. A minisztériumok (országos hatás—

körű szervek) a felügyeletük alá nem tartozó adatszolgáltatóktól statisztikai adatokat csak az adatszolgáltatók fel—

ügyeletét ellátó minisztérium (országos hatáskörű szerv) és a Központi Statiszti—

kai Hivatal előzetes egyetértésével gyűjt—

hetnek be.

5. A megyei, megyei jogú városi és a fővárosi tanácsok a Központi Statisztikai Hivatal országosan egységes beszámolási rendszerében, illetve az egyes miniszté—

riumok (országos hatáskörű szervek) be- számolási rendszerében foglalt adatokon felüli, feladataik ellátásához szükséges

alapján _a statisztikái Hadat—* ,

társadalmi , és ,;

A STATISZTIKAIfADATeYűJTÉs— RENDJÉRÖL— , ; *

.;adatokat a saját felügyeletük alá tartozó"—

adatszolgáltatóktól saját hatáskörükben

gyűjthetik be. A (

, Az említett tanácsok felügyeletük alá nem tartozó adatszolgáltatóktól statisztie kai adatokat csak az adatszolgáltatók fele , ügyeletét ellátó minisztérium ;(országos hatáskörű

V

k_ Statisz-

tikai Hivatal előzetes egyetÉx—taévet

gyűjthetnek be. '

' 6. A Központi Statisztikai Hivatal or—

;!VSzágosan egységes beszámolási rendszeré—

ben foglalt adatgyűjtését -——— beleértve az

, egyszeri adatgyűjtéseket is -—_-,a. Központi.

Statisztikai Hivatal elnöke, V _

_. a minisztériumok (országom hatás—

körű szervek) beszámolási rendszerében , fbglalt adatEYinjtéseit ,--— beleértve az egy—

! szeri adatgyűjtéseket is;-; (szükség ese—

tén a "4. pontban meg'liatároZott ,egyet-

? értés "mellett) a minisztert (az országos

—— hatáskörű szerv vezetője);

— a megyei, megyei jogú városi és a fővárosi _itanáos ' adatgyűjtését .,(szükség esetén 'az' 5; pentb'an' meghatározmt

egyetértés menettyga "tanács VB elnöke:—

rende'li 'e'lf — * * ' 3 * V "

Az elrendelés tényét és az elrendelés számát (engedélyszámot) minden egyes beszámolójelentésen (kérdőíven) fel kell tüntetni.

7. A 4. és 5. pontokban foglalt, a Köz—

ponti St tisztikai Hivatal részéről meg- kívánt egyetérte's nyilvánítása a minisz—

tériumok (országos hatáskörű szervek) adatgyűjtései esetében a Központi Sta—

tisztikai Hivatal elnökének, tanácsi adat—

gyűjtés esetében a Központi Statisztikai—_

Hivatal illetékes megyei, illetve fővárosi igazgatósága vezetőjének hatáskörébe—

tartozik.

8. A minisztériumok (országos hatás—

körű szervek) és tanácsok az általuk el—

rendelt és végrehajtott statisztikai adat-—

gyűjtéseknél nem térhetnek el a Köz—

SZEM

89

pon'ti Statisztikai Hivatal által , az, orszá—' gosan egységes. beszámolási rendszerben megállapított fogalmi meghatározásoktól.

_, 9 A minisztériumokon (országos hatás—

körű szerveken) a fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsolion kívül minden más állami, társadalmi és szö—

vetkezeti szerv, intézmény olyan statisz- tikai adatgyűjtést, melynél az adatszol—

gáltatás kötelező, csak akkor hajthat végre, ha azt az adatgyűjtést végrehaj—

tani kívánó szerv, intézmény felett fel- ügyeletet ellátó minisztérium (országos

hatáskörű szerv) vagy tanács ay6. pont-—

ban meghatározott módon elrendelte. '

10. Az ' adatszolgáltatásra felhivottak csak olyan adatszolgáltatást kötelesek teljesíteni, amely a közleménvben fog—

laltaknak megfelelően van elrendelve, és ez a tény — az engedélyszámmal együtt—

a beszámolójelentésen (kérdőíven) fel van tüntetve.

Budapest, 1967. november 10.

HUSZÁR ISTVÁN s. k.

első elnökhelyettes

MAGYAR SZAKIRODALOM

AZ !PARI MUNKÁSOK MUNKA- És ÉLETKÖRULMÉNYE!

írták: Huszár István, dr. Tűű Lászlóné, dr.

Péterffy Tibor, Nyitrai Ferencné. Szerk.: Huszár István. Az adatok összegyűjtésében közremű- ködött: Bács , György. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 196]. 206 old.

A szerzők mindenekelőtt azt a felada- tot tűzték maguk elé, hogy részletesen tájékoztassanak az ipari munkások munka— és életkörülményeivel össze—

függő kérdésekről, e réteg helyzetének változásáról. Ehhez gazdag statisztikai anyagot dolgoztak fel a Központi Sta—

tis'ztikai Hivatal korábban megjelent statisztikai

sával.

Már többször szó esett arról, hogy a rendelkezésre álló statisztikai adatokat hozzáférhetővé kellene tenni nemcsak a szakemberek, a statisztikához jól értők és azt, (jól forgatók viszonylag szűk rétege, hanem a kevésbé hozzáértő, érdeklődő olvasók számára is.A szerzők igen jó szolgálatot tettek azzal, hogy egyfelől a köZgazdászok számára csoportosítva, gon- dolate'bresztően és további felhasználásra ö§ztönzően mutatják be az ipari munká—

sok létszám—, bér—, munkaerőhelyzetére vonatkozó adatokat, másfelől az érdeklő—

dők széles rétege számára is élvezhetővé teszik őket Nemcsak bemutatnak, hanem következtetéseket is levonnak, nemcsak illusztrálnak, hanem a problémák gyöke—

rére is utalnak, tehát oknyomozó, elemző munkát is végeznek. -

1965—ben több mint másfél —millió_ em—

ber, az, aktív [keresőknek mintegy 32 százaléka dolgozott az iparban, ezek kö—

zött mintegy 1 millió. munkás. Ám e réteg jelentőségét nemcsak számuk, ha—

kiadványainak felhasználá—

nem az is aláhúzza, hogy olyan ágazat munkásairól' van szó, amelyik a népgazda- ság egész fejlődésének motorja. Ez az ágazat fejlődött a leggyorsabban, s ebbe az ágazatba került az újonnan (az ifjú—

ságból és a háztartásokból) munkába lé;

pők legnagyobb része, továbbá más ága- zatokban (főként a mezőgazdaságban) fe—

leslegessé váló munkaerő is jórészt eme ágazatban talált munkahelyet. A népesség foglalkoztatási struktúráját tekintve az ipari munkásság helyileg sok vonatkozás—

ban —— például jövedelem, munkakörüle mények stb. szempontjából —- a munka- helyek ,,ranglétráján" nagyjából középen- helyezkedik el. Az ipari'm'unkásság een-á trális helyzete következik abból is, hogy ,,felszív" magába' ',,alsó" kategóriákat "(pél- dául viszonylag alacsonyabb keresetűeket a mezőgazdaságból), és ,,kitermel" ön- magából olyan rétegeket, amelyek a ,,fel- sőbb" kategóriákba kerülnek. Politikai szempontból'is kiemelkedő e réteg anyagi, kulturális helyzetének vizsgálata. Mindez motiválja a könyv" megjelenésének jelen- tőségét.

Az 1. fejezet szerzője (Huszár István) általános képet ad a népesség foglalkoz—

tatottságának alakulásáról, 1949—1966 kö—

zött társadalmifgazdasági csoportonként, népgazdaSági ágak szerint. Érdekes a társadalmi átalakulásunkat kifejező moe bilitással foglalkozó rész. Kitűnik, hogy az 1962—ben szellemi foglalkozást folyta—

tók 34,1 százaléka 1949—ben még _ fizikai dolgozó volt. S még nagyobb a társa.—_

dalmi rétegek mobilitása 1938—hoz képest:

1962- ben a szellemi foglalkozásúak közel kétharmadánál az apa 1938—ban fizikai dolgozó volt. Az aktív keresők kormeg—

oszlásának elemzésénél figyelemre méltó példáulaz, hogyaz aktív keresők leg—

nagyobb , része (45,7%) 20—29 éves, de