Vinogradov, K.: A beruházási építkezések számbavételének és statisztikájának időszerű kérdései

132

A szerző a megtérülési idő (Uz) számí—

tásánál figyelembe veszi az anyagi— és pénzeszközöknek az állóalapba való beke—

rülésük előtti forgási idejét (t) —— napok—

ban kifejezve -——, továbbá az időszak fo—

lyamán befejezett beruházások értékét (Ft) és a befejezetlen beruházások átlagos állományát. Utóbbi adatot az időszak nyitó (Ua) és záró (Ue) befejezetlen állo—

mányának összegezése és kettővel való osztása útján állapítja meg.

A számítás menete képlet formában:

" Ua 4— Ua

2 —)

Uz z- WM—

Ft

A továbbiakban a szerző számszerű példa három változatán mutatja be, ho—

gyan módosul a beruházási eszközök meg—

térülési ideje felhasználásuk ütemétől függően. Az első változatnál a beruházás az egyes hónapok között egyenlő arány—

ban oszlik meg, a második változatnál ál—

landó emelkedés mutatkozik, míg a har—

madik esetben az első időszakban a leg- magasabb a felhasználás, azután folyama—

tosan csökken.

A szerző megállapítása szerint a beru—

házási eszközök egyenletes felhasználása esetén a befejezetlen beruházások meg—

térülési ideje a teljes beruházási időszak felét teszi ki. Növekvő ütemű felhasználás mellett ez az időszak rövidebb lesz, míg a felhasználás havonkénti csökkenése esetén a megtérülési idő hosszabbodik.

Ha a beruházás egy részét a beruhá—

zási időszakon belül befejezik, ennek ér- tékét a megfelelő időszakban le kell vonni a befejezetlen beruházások állo—

mányából. A megtérülési idő szempont- jából azonban nem közömbös, hogy a részbefejezés melyik időszak folyamán történt.

Az ismertetett számítási eljárást a szerző nemcsak beruházási egységen—

ként, hanem egy vállalat vagy a nép—

gazdaság beruházásainak egészére vo—

natkozóan, több év viszonylatában is al- kalmazhatónak tartja. Ezzel kapcsolat—

ban rámutat a számítás pontosságának korlátaira és azokra a gyakorlati nehéz- ségekre, amelyek a befejezetlen beruhá—

zások évente egyszeri számbavétele kö- vetkeztében merülnek fel. Kiküszöbölé—

stik érdekében célszerűnek tartaná abe—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELO

fejezetlen beruházások negyedévenkénti megfigyelését.

(Megjegyzés: A cikkben közölt szám—

szerű példával kapcsolatban figyelembe kell venni a szerzőnek a Statistische Praxis 1958. 4. számának 93. oldalán ,,Nochmals zur Berechnung der Um- schlagszeit der unvollendeten Investi—

tionen" cimmel közzétett megjegyzéseit.) (Ism.: Tüü Lászlóné)

Vinogradov, K.:

A beruházási építkezések

számbavételének és statisztikájának időszerű kérdései

(Akiuatnüe voproszü ucseta i sztatisztiki kapá—

tal'nogo szlroitetszlva.) __ Vesztm'k Sztaliszlíki.

1958, 6. sz. 10—19. p.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa 1958 áprilisában építés——

ügyi értekezletet tartott, melyen a beru—

házási építkezések fejlesztésével kapcso—

latban az építkezések számviteli beszá—

molási rendszerét, e rendszer további ja—

vításának feladatát is megvitatták

A beruházásokat a Szovjetunióban egységes rendszerben, egységes módsze—

rek szerint veszik számba. Az építőipar—

ban a könyvvitel regisztrál minden egyes gazdasági és pénzügyi tevékenységet, az operatív műszaki számvitel pedig rögzíti az építőipari termelés egyes jelenségeit és folyamatait. Bizonyos időszakonként a könyvvitel és az operatív műszaki számvitel adatait összesítik, és ennek alapján készítik el a beruházási építke—

zések beszámolójelentéseit.

Az ipar és az építőipar irányításának átszervezése előtt az elsődleges számvi—

tel a minisztériumok hatáskörébe tarto—

zott, s előfordult, hogy ugyanazokat a módszertani kérdéseket különbözőkép—

pen oldották meg. Az átszervezéssel kapcsolatban a Szovjetunió Miniszterta—

nácsa a Központi Statisztikai Hivatalt bízta meg az elsődleges számvitel irá—

nyitásával és a szükséges nyomtatvány—

minták stb. kidolgozásával. Az elsődle—

ges számvitel megszervezése a vállala—

toknál és az építkezéseken, valamint a gyakorlatilag alkalmazandó minták jó—

váhagyása a népgazdasági tanácsok, a minisztériumok és a helyi gazdasági szer—

vek feladata.

STATISZTIKAI lRODAlMl merem

A könyvviteli és a beszámolási rend- szert a Szovjetunió Pénzügyminiszte—

riuma és Központi Statisztikai Hivatala együttesen hawja jóvá.

A Szovjetunió Minisztertanácsa a ter—

melés alsófokú tervezésének alapelveit rögzítve előírja, hogy a munkavezetők és az építésvezetők számára havi terve- ket állapítsanak meg. Ezért az elsődleges számvitelt úgy kell megszervezni, hogy segítségével a havi tervfeladatokat el- lenőrizni lehessen, továbbá alkalmassá kell tenni gépi feldolgozásra is.

A beruházási építkezések elsődleges számvitelének egységes típusmintáit a Központi Statisztikai Hivatal az építési szervek, a népgazdasági tanácsok, a mi—

misztériumok, a főhatóságok, a bankok és az illetékes tudományos intézmények segítségével szándékozik kidolgozni.

A beruházási építkezések területén kétféle beszámolási rendszert alakítot—

tak ki: állami és ún. ,,építkezéseken be—

lüli" beszámolási rendszert.

Az állami beszámolási rendszerből nyert adatok szolgálnak alapul a beru—

házási építkezések folyamatos és távlati tervezéséhez, és ezért ezeknek alkalmas—

nak kell lenniök az összesítésre ágaza—

tonként, gazdasági körzetenként és az egész népgazdaságra vonatkozóan. Az állami beszámolási rendszer mintáit a Szovjetunió Központi Statisztikai Hiva- tala és a szövetségi köztársaságok sta—

tisztikai hivatalai hagyják jóvá.

133

Az ,,építkezéseken belüli" beszámolási rendszer mintáit az építőipari trösztök hagyják jóvá; itt a cél annak ellenőr—

zése, hogy a munkavezetők és építés—

vezetők a megállapított tervfeladatokat teljesítették—e. A statisztikai hivatalok fontos feladata segíteni az illetékes szer—

veknek e beszámolási rendszer egyszerű- sítésében.

A tervteljesítés megfelelő ellenőrzése érdekében a beszámolási rendszer terü- letén még fennálló egyes hiányosságokat is ki kell küszöbölni. így például ahhoz, hogy megállapíthassuk a munkák terje—

delmének, a munka termelékenysége—

nek stb. növekedési ütemét, az előző év megfelelő időszakának adatait is ismer—

nünk kell. Számos intézmény azonban nem veszi figyelembe a bekövetkezett szervezeti változásokat, és így az adatok nem hasonlíthatók össze.

Az átszervezés előtt a statisztikai hi—

vatalok a beruházási építkezések terje—

delmére vonatkozó adatokat nem dolgoz- ták fel, most a népgazdasági tanácsok létrehozása után népgazdasági áganként és ipar-áganként is közlik ezeket az ada- tokat.

A statisztikai szervek fontos feladata harcolni a beruházások szétforgácsolása ellen; a cikk egy ennek ellenőrzésére al—

kalmas tábla mintáját is közli.

(Ism.: Bessenyei Andorné)

IPARSTATISZTIKA

Beljakov, A.:

A berendezések és a gépek összeírása

(Perepísz oborudovanija i masln.) -,. Veszinik Sziatíszlikí. 1958 6. SL 20—32. p.

1958. augusztus 1—vel a Szovjetunióban berendezés- és gépösszeírást tartottak. A cikk bevezetőben az összeírás jelentősé—

gével foglalkozik, majd ismerteti az ál- lóalapok, a gépesítés és a villamosítás, valamint a gépipari termelés növekedé- sét a szovjethatalom éveiben. Rámutat arra, hogy ez az összeírás az első az iparigazgatás nagyjelentőségű átszerve—

zése óta, mely fokozott lehetőséget te—

remtett a helyi kezdeményezés fejlődé—

séhez, többek között az állóalapok jobb kihasználása szempontjából is. Az össze- írás alapvető feladata, hogy képet ad—

jon a népgazdasági tanácsoknak és ahe—

lyi tervező és irányító szerveknek a vál—

lalatok termelési lehetőségeiről, s a be—

rendezések kihasználása terén meglevő tartalékokról. Az összeírás alapul szol—

gál az 1959—1965. évi hétéves népgazda- sági terv, továbbá az éves tervek össze—

állításához.

A cikk ezután áttekintést ad a koráb- bi hasonló összeírásokról. Megemlíti az 1932—1984., valamint az 1940. évi, majd a háború után az 1948, 1951. és 1955. évi összeírások főbb tapasztalatait. A ko—