STATISZTIKAI HIRADÓ
Szervezeti hírek —-— Közlemények
A Magyar Forradalmi Kakas-Paraszt Kormány 24/1961. (VI. 18.) számú rendelete
a statisztikai adatszolgáltatással' kapcsolatos egyes cselekmények szabálysértéssé nyilvánításáról.
1.§
Szabálysértést követ el és 3000 Ft—ig ter- jedhető pénzbírsággal sújtható az, aki a statisztikai adatgyűjtő Szerv írásbeli ii—
gyelmeztetése ellenére a köteles gondosság elmulasztásával a valóságnak meg nem te- lelő statisztlkai adatokat szolgáltat, vagy ilyen adatszolgáltatást kötelességének el- mulasztásával lehetővé tesz, illetőleg elő- segít.
_ 2— §
Az 1. §-ban meghatározott szabálysér—
tés miatt szabálysértési eljárásnak csaka Központi Statisztikai Hivatal elnöke vagy a megyei (Budapest Fővárosi) Statisztikai Igazgatóság vezetője feljelentésére van helye.
3. §
Ez a. rendelet kihirdetése napján lép ha—
tályba.
Dr. Münnich Ferenc 3. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány
elnöke. —
.
Az Európai Statisztikusok Értekezlete- nek plenáris ülése. 1961. július 10—15 kö—
zött tartotta IX. plenáris ülését az EGB Európai Statisztikusok Értekezlete. Az ülésszakon a Magyar Népköztársaságot Péter György, a Központi Statisztikai Hi- vatal elnöke, egyetemi tanár és Kenessey Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője képviselte. Az értekezlet 'résztvevői —-— a Magyar Népköztársaság—
nak a nemzetközi statisztikai együttmű- ködéshez való hozzájárulása elismeréséül
—— Péter Györgyöt a szervezet al—
elnökévé választották.
10*
A Csehszlovák Statisztikai Hivatal új
elnöke. Az átszervezett Központi Allami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal el—
nökévé Pavel Majlingot nevezték ki.
A magánfogyasztási kiadásokkal foglal—
kozó munkacsoport ülése. Az Európai Sta—
tisztikusok Értekezletének magánfogyasz-
tási kiadásokkal foglalkozó munkacso- portja 1961. június 20 és 22 között Genfben ülést tartott. Az ülésen a magyar Központi Statisztikai Hivatal képviseleté- ben Mód Aladámé, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetője vett részt.
Megjelent az 1961. évi "Magyar Statisz- tikai Zsebkönyv," mely a társadalmi, gaz—
dasági és kulturális élet 1960. évi fejlődé—
sét, helyzetét mintegy 240 oldalas gazdag táblázatos anyag keretében adja közre.
A Zsebkönyv 18 fejezetből áll: !. Terü—
let—népesség. —— II. Népmozgalom. -— III.
Nemzeti jövedelem. — Beruházások. -—
IV. Ipar. —— V. Építőipar. —-- VI. Mezőgaz—
daság. —— VII. Közlekedés. —— Posta. —
* vm. Külkereskedelem. —- IX. Belkeres—
kedelem; —- X. Idegenforgalom, szállo- dák, üdülés. —— XI. Foglalkoztatottság. '—
Bérek. —— Jövedelmek. — Árak. —— Fo- gyasztás. — XII. Lakásépítés. — Közmű- ellátás. —— XIII. Egészségügy. — XIV. Ok—
tatás. — XV. Népművelés. — Sport. -—
XVI. Megyei adatok. —- XVII. Éghajlati jelenségek. —- Vízellátás. — XVIII. Füg- gelék.
Az 1961. évi Zsebkönyv szerkezetében, táblaszerkesztésében szerves folytatása az 1960. évinek. A kötetben azonban nemcsak az 1960. évi adatok újak, hanem számos, zsebkönyvben eddig nem közölt adatössze—
állítás is szerepel. (Igy például Ma- gyarország népességének kor, nem, csa- ládi állapot, iskolai végzettség szerinti megoszlása az 1960. január l—i népszámlá—
lás adatai alapján; a kereső népesség ösz—
szetétele népgazdasági ágak, foglalkozási viszony szerint; a családstatisztika fonto—
sabb adatai; az előző évinél részletesebb
948
adatok a belkereskedelmi forgalmáról és hálózatáról; a népszámlálás néhány lakás—
adata; 3 Függelék érdekes összeállítást közöl az űrkutatás fontosabb eredményei- ről.)
A fontosabb adatokat a felszabadulás előtti időszakra vonatkozóan is közli a ki- advány, és az 1960. évi adatokat részletes csoportosításokban mutatja be.
A Zsebkönyvet 32 oldalas, színes ábrá- kat tartalmazó melléklet egészíti ki.
' Az előző évekhez hasonlóan az 1961. évi Zsebkönyv is megjelenik orosz, il—
letve angol nyelvű kiadásban, a külföldi
olvasók számára. ' _
, magán;: szamom Zsebkönyv im. Köz-
$$$ , tisztikal Hivatal. Budapest, 1961. m A mezőgazdasági mutatók egységesítése.
A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa négy tagállamának -—_— Bulgáriának, Cseh—
szlovákiának, LengyelorSzágnak és Ma—
gyarországnak —-f_ küldöttei 1961. július 12
és 15 között mezőgazdasági statisztikaimunkaértekezletet tartóttak Varsóban. Az
"értekezleten, amelynek célja a mezőgazda—
sági statisztika főbb mutatóinak nemzet-—
közi összehangolása, illetve egy olyan me—
zőgazdasági mutatószám—rendszer kidolgo—
zása, amely lehetővé teszta tagállamok közötti összehasonlításokat, a Magyar Népköztársaság képviseletében dr. Faze—
kas Béla, a Központi Statisztikai Hivatal főosztáIyVezetője és Fóti Istvánné, a Köz- p'onti' Statisztikai Hivatal csoportvezetője vett részt. A munkaértekezleten kidolgo—
zott javaslatokat a—KGST tagállamok tel—
jes ülése fogja megvitatni. *
__ Uj Mezőgazdasági Zsebkönyv jelent meg, mely több év óta a legrészletesebb, leggazdagabb adatgyűjtemény a mezőgaz- daságra vonatkozóan. A több mint 400 oldalas kézikönyv 12 fejezetből áll: 1. Né- pesség. -— Beruházás —- Nemzeti jövéde—
lem és a Mezőgazdaság termelési értéke.
-— II. Földterület. — III. Növénytermelés.
-——- IV. Agrotechnika. —_- V. Allatenyésztés -— VI. Állami gazdaságok. —-— VII, Ter—
melőszövetkezetek. —— VIII. Gépállomány, gépi munka. —— IX. Erdőgazdálkodásl —- X.
,Felvásárlás. —— XI. Munkaügyi adatok. ——
XII. Függelék.
A Mezőgazdasági Zsebkönyv azon túl- menően, hogy bemutatja a mezőgazdaság helyét, súlyát és szerepét a népgazdaságon belül (népesség, nemzeti jövedelemhez való hozzájárulás, beruházásokban való részesedés alapján), a felszabadulás előtti évekre visszanyúló idősorokban mutatja be a mezőgazdaság fejlődését. Az utolsó évekre (1960, 1961) vonatkozó adatok sok—
féle csoportosításban, megyei részletezés—
S'I'A'I'ISZTIKAI HIRADÓ
sel kerültek közlésre, kiemelve a mező- gazdaság egészéből :; szocialista mezőgaZe dasági nagyüzemek ——- az állami gazdasá—
gok és a termelőszövetkezetek eredmé- nyeit. A közvetlen mezőgazdasági témákon túlmenően bemutatja a felvásárlás hely-—
zetét is.
A Mezőgazdasági Zsebkönyvet 9 oldal grafikus ábra és az ország megyehatáron térképe egészíti ki.
(Mező azdasági statisztikai Zsebkönyv man.
539012) Statisztikai Hivatal, Budapest, 1961.
0
A Dumhlzottaás statisztikai szakértői-
nek kontepenoiája Budapesten; A Duna—
bizottság 1961. június 12 és 16 között érte- kezletet tartott _a Duna menti országok hajózás—statisztikai szakértői részére. Az értekezleten -— amelyet a Dunabizottság budapesti székházában tartottak -— részt—
vettek Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, a Német Szö—
vetségi Köztársaság, Románia és a Szov—
jetunió küldöttei. A Magyar Népköztár—
saságot dr. Pálos István, a Központi Sta—
tisztikai Hivatal főösztályVezetőie "és
Mányi Szabó István, a Központi Statisz—d tikai Hivatal osztályvezetője képvisel—
ték.
Az értekezlet napirendjén a következő kérdések szerepeltek: '
1. A dunai áruszállítás osztályozása áru-
nemenként; *
2. Új adatszolgáltatások bevezetése a dunai áruiorgalomra és a járműáll omány-
ra vonatkozóan;
3. A hajózás—statisztikai fogalmak meg- határozása;
4. Egyéb kérdések (a dunai áruforga—
lomra vonatkozó tízéves statisztikai év- könyv elkészitésének szükségessége, a Duna menti államok statisztikai intézetei és a Dunabizottság közötti, a dunai áru—
forgalommal kapcsolatos együttműködési és tapasztalatcsere lehetőségei).
A tárgyalások alapjául a Dunabizottság munkatársai által összeállított anyag szol—
gált, amelyet 'az elmúlt évek tapasztalatai és az egyes tagállamokkal folytatott meg—
beszélések eredményeként készítettek el.
*Könyvtár- és kultúr-statisztikai tapasz- talatcsere. 1961. június 12 és 19—e között a Központi Statisztikai Hivatal küldöttsége a Szóvjetunió Központi Statisztikai Hiva- talában járt. A tanulmányút célja a Hi—
Vatal kultúrstatisztikai munkájának, vala—
mint a Hivatal könyvtára sajtó- és könyv- tári statisztikai feldolgozási módszereinek megismerése volt. A küldöttség tagjai dr.
Danyi Dezső, a Központi Statisztikai Hi—
STATISZTKAI HIRADÓ
949
vatal Könyvtárának vezetője, Erdész Ti- borné, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője és Valkom'cs Emil főelő- adó voltak.
Megjelent a. magyar ipar statisztikai adatgyűjteménye. A kötet 3 Központi Sta- tisztikai Hivatal eddig megjelent vala—
mennyi közleményénél részletesebben tar- talmazza az iparra vonatkozó adatokat.
Az összeállítók arra törekedtek, hogy mi- nél bőségesebb tájékoztatást adjanak az
adatok felhasználói számára, s ezért egyes ágazatok -— ahol több adat állott rendel- kezésre -— terjedelemben kiemelkedők, mások az adatok hiánya miatt szerényebb kiterjedésűek. Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal évkönyvei, zsebköny—
vei és egyéb kiadványai, továbbá eddig nem publikált feldolgozások, valamint kü—
lön szakmai adatgyűjtések alapján állitot- ták össze. A speciális szakmai adatok egy részét a minisztériumok adatgyűjtéseiből vették át.
Az adatgyűjtemény tartalmazza az ipar egészére vonatkozó idősoros adatokat; a szocialista ipar fontosabb adatait iparcso—
portok, illetve egyes mutatóknál iparágak szerinti részletezésben; az állami ipar ada- tait idősoros, iparcsoportos, illetve — egyes mutatóknál —— iparágak szerinti részletezésben; a szövetkezeti ipar és a magáskisipar adatait; a megyei és a járási jogú városok, valamint a megyék adatait tulajdonformák szerinti és iparcsoporton- kénti bontásban; a termékek idősoros táb—
láit. A további fejezetek az iparcsoportok adatait általában iparágak és alcsoportok szerinti részletezésben közlik.
x Az adatok 1949—től 1958—ig az ipar 1958—
ban érvénybe lépett ágazati rendszerének és a vállalatok 1958, évi besorolásának megfelelően szerepelnek. Az ipar ágazati rendszerét a Függelék tartalmazza.
(A magyar ipar. Statisztikai adatgyűjtemény.
Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 1961.
775 oldal.)
Magyarország árugyümölcsösei, 1959.
címmel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette az 1959. évi gyümölcsfaösszeirás során számbavett árugyümölcsösök ada- tait.
Az árugyümölcsösök területe 1959—ben közel 90000 kat. hold volt, az ország ösz- szes földterületének alig több, mint fél százaléka. Az országban levő 88 millió da—
rab gyümölcsfából 9,3 százalék található árugyümölcsösben.
A kötet'elején található ,,Összefoglalás"
a legfontosabb adatokat ismerteti; ,,Az árugyümölesösök nagyüzemi adottságai"
c. fejezet az árugyümölcsösök nagyságá—
val, termelésének szerkezetével, a fák
életkorával, a gyümölcsösök gondozásá—
val és egyéb viszonyaival foglalkozik; ,,A gyümölcstermelés nagyüzemi adottságai"
c. fejezet pedig az e téren fennálló hely—
zetet gyümölcsnemenként vizsgálja.
A ,,Táblázatok" rész az árugyümölcsö—
sök országos, megyei és járási adatait, va- lamint az árugyümölcsösök számát, terü—
letét és a gyümölcsfák számának területi elhelyezkedését szemléltető kartogramokat és a Függeléket tartalmazza, amely az 1959—1961-ben telepített árugyümölcsösök adatait közli.
A kötet utolsó fejezete az összeírás mód—
szerének leírását és a használt fogalmak magyarázatát adja meg.
(Magyarország árugyümölcsösei, 1959; Köz—
pfáitl Statisztikai Hivatal. Budapest, 1961. 859 0 )
Megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó könyvjegyzéke. A könyvjegy—
zék a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó által 1961. I. félévében kiadott könyvek is—
mertetőit tartalmazza. A jegyzék végén betűrendben megtalálható a Kiadó gon—
dozásában 1955. január 1 óta megjelent és még kapható könyvek bibliográfiája.
(A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Könyv- jegyzéke.1961.első félév. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest, 1901. 81 old.)
Csehszlovák ügyvitelgépesítési folyo- irat. Ez év májusában a csehszlovák Al- lami Statisztikai Hivatal szerkesztésében új folyóirat jelent meg Automatizace ::
mechanizace administrativy címmel. A.
folyóirat az ügyviteli munkák gépesítésé—
nek és automatizálásának kérdéseivel, csehszlovákiai és külföldi tapasztalataival foglalkozik. A szerkesztés munkáját 16 tagú szerkesztő bizottság irányitja. A szer- kesztő bizottság élén F. Koudela, az Al—
lami Statisztikai Hivatal Úgyvitelgépesí- tési Központjának főosztályvezetők áll,
(Stattsttckú Obzor, 1981. évi 3. sz.)
Az ügyviteli munkák gépesítése Cseh- szlovákiában. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban összeállították az ügyvi—
teli és számviteli munkák gépesítésének ötéves tervét. 1980-ban a Köztársaságban 10 485 könyvelőgép, 2728 számlázógép, 819 lyukkártyagéppark működött Ezeknek számát 1965—ig 13, 62 illetve 85 százalék- kal kívánják nöVelni A terv szerint az irodagépek kihasználása 19,6, a gépesített ügyviteli munkák terjedelme 119,8 száza—
lékkal fog emelkedni.
Az összeadógépek száma 1960—ban 131 000, a szorzógépeké pedig 161 000 volt;
Ezeknél a gépeknél nem az állomány nö—
velése hanem az elavult gépek kicseré—
lése, a gépek választékának a bővítése a soron következő feladat.