A szocialista iparstatisztika fejlődése és újabb feladatai

(1)

A SZOCIALISTA,lPARSTATlSZTlKA FEJLÓDÉSE ÉS UJABB FELADATAI

NYITRAI FERENCNÉ DR.

Minden nagyobb évforduló arra készteti mind az egyes embert, mind pedig a kisebb és nagyobb közösségeket. hogy számba vegyék életük, tevékenységük eddigi menetét, a kollektíva megtett útját, és értékeljék. minősítsék az elért ered—

ményeket, felvázolva a továbbhaladás lehetőségeit. Egy olyan nagy jelentőségű esemény, mint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója még inkább csábít arra, hogy ezen a történelmi távon áttekintsük a szocialista ipar—

statisztika történetét. első lépéseitől a mai jelentős eredményekig. Erre ösztönzi az iparstatisztika szocialista átalakulásával együtt induló. fejlődő, a sikerekben és kudarcokban egyaránt részt vállaló generáció tagjait ez a jelentős évforduló, hiszen a mi életünknek döntő hányadát teszi ki a felszabadulás óta eltelt több mint ha- rom évtized, amelyben hazánkban a szocialista iparstatisztika formálódott. és nem kis problémákon át ért el mai fejlettségi szakaszáig.

Bór az ilyen kiemelkedő jelentőségű események hatása valóban arra ösztönöz, hogy visszatekintsünk a múltba. mégsem téveszthetjük szem elől azt. hogy az iparstatisztika az elmúlt időszakok eseményeit nemcsak regisztrálja. hanem elsősorban azért veszi számba, értékeli és elemzi. hogy ezekből az eseményekből a jövőbeni fejlődést elősegítő döntésekhez adjon megfelelő támpontot, megalapozza a fejlődés döntésmechanizmusát, és a regisztrált fejlődés értékelésével a továbblépés útját

egyengesse.

lgy bármennyire is arra ösztönözne ez az évforduló, hogy felmérjük, mit tet- tünk meg eddig hazánkban a szocialista iparstatisztika nem ritkán rögös útján, mégis az évforduló kapcsán inkább arra vállalkoznék. hogy felvázoljam a szocialista iparstatisztika jelenlegi helyzetét. problémáival és ma még előttünk álló, megoldatlan feladataival együtt. Úgy hiszem. hogy a továbbfejlődéshez ez többet adhat, mint a kétségkívül csábító. hosszú távú történeti áttekintés.

A bevezetőben azonban feltétlenül szólni kell arról, hogy a szocialista ipar ki-

alakulása, fejlődése és kibontakozása milyen mértékben járt együtt az iparstatisz—

tikai számbavételi módszerek fejlődésével, mennyire ösztönözte azokat.

Az elmúlt történelmi időszaknak az a jellemző sajátossága, hogy a világméretű gazdasági és társadalmi átalakulás folyamata együtt következett be a technikai és tudományos forradalom széles körű kibontakozásával. Minthogy ez a két folyamat egymást erősítette, és erősíti napjainkban is, ez különös jelentőséget ad

az iparstatisztika fejlődésének, mivel a követelményrendszer, amelyet e két folya-

mat együttes bekövetkezése az iparstatisztikusok elé állított, nem egyszerű, és nem is elégíthető ki zökkenésmentesen.

6.

(2)

1140 NYITRAl FERENCNÉ DR.

A magyar iparstatisztika fejlődéséhez már megfelelő bázis állt rendelkezésre.

és ez a szovjet iparstatisztika elért eredményeiben rejlett. Nem kellett tehát telje—

sen járatlan úton elindulnunk. de a szocialista iparstatisztikának a Szovjetunióban kialakított módszereit a hazai viszonyokra kellett adaptálni. Az adaptálás jó pár évet. csaknem egy évtizedet vett igénybe, míg kialakítottuk azokat a formákat. mód- szereket, mutatószám—rendszereket. amelyeket a hazai ipar dinamikájának és ke- resztmetszetének számbavétele során célszerűnek látszott alkalmaznunk. Ezt köve- tően kerülhetett sor a hazai fejlődésből és a más irányú nemzetközi tapasztalatok- ból levonható következtetések hasznosítására, módszereink továbbfejlesztésére.

Szocialista iparstatisztikánk legutóbbi évtizedbeli fejlődését már nemcsak a hazai ipar feltételeinek. valamint az erre ható nemzetközi környezetnek a módosu- láso' segítette elő, hanem számottevően befolyásolta a szocialista közgazdaságtan alapján nyugvó gazdasógstatisztika egységes integrált rendszerének kifejlődése.

Közismert, hogy a század elején a különböző ágazati statisztikák önállóan.

egymástól szinte teljesen függetlenül fejlődtek ki. módszereiket kevéssé egyeztet- ték. hiszen fejlődésük elsősorban az általuk vizsgált népgazdasági ág alakulásá—

hoz igazodott. Merőben megváltozott a helyzet a század utolsó harmadában, ami—

kor nemzetközi méretekben és hazánkban is egyre nagyobb jelentőséget kapott a népgazdaság egészére vonatkozó integrált gazdaságstatisztikai rendszer, amely magasabb fokon szintetizálja a korábban létrejött ágazati statisztikákat is. Ez a rendszer a népgazdasági mérlegrendszér keretében és annak magván alakult ki, de napjainkban már magában foglalja a népgazdaság egymásra épülő kapcso—

latrendszerének teljes megfigyelését, s így óhatatlanul azt igényelte, hogy az ága- zati statisztikák. köztük az iparstatisztika is e rendszerhez igazodjék.

Hangsúlyozottan használtam az ,,igazodjék" kifejezést, hiszen a korábban már kialakult rendszer számos elemének megváltoztatására volt szükség ahhoz. hogy az egységes integrált gazdaságstatisztikai rendszer meghonosodjék hazánkban, és ezt úgy kellett végrehajtanunk, hogy hosszú idősoraínk dinamikai összehasonlít- hatósága se kerüljön háttérbe. Minthogy e két követelmény egymásnak sok esetben ellentmondott, az integrált rendszer kialakulása nem volt vitáktól mentes. Úgy- is mondhatjuk, hogy sok esetben a gazdaságstatisztika egységes integrált rend—

szere támaszkodott az iparstatisztika korábban kialakult hagyományaira, ezt a tá- maszkodást azonban úgy kell értenünk, hogy ahol szükséges volt. ott alakította.

formálta. módosította is a rendszert. amelyet a hazai iparstatisztika, ha néha csiko- rogva is, de figyelembe vett. Ma már nyugodtan állapíthatjuk meg mindezt. hiszen ezen a fejlődési perióduson túljutottunk. a gazdaságstatisztika egységes rend- szerré vált, amelyben önálló — de beépülő -— alrendszer az iparstatisztika. Ennek olyan látványos elemei is vannak, mint például a népgazdasági szinten egységes munkaügyi statisztika. amelyen belül azonban természetszerűen megmaradtak az egyes ágazatok. köztük az ipar sajátos vonásait tükröző módszerek, mutatók is.

A szocialista iparstatisztika mai helyzetében külön vizsgálatot igényel a be- számolási rendszer és a tájékoztatás jelenleg érvényes és egyidejűleg fejlődésben is levő rendszere.

AZ lPARSTATlSZTIKAl BESZÁMOLÁSI RENDSZER SAJÁTOSSÁGAl

A bevezetőben elmondottakból is világossá válhatott, hogy a szocialista ipar—

statisztikai rendszer ma hazánkban önálló egységes egészet alkot, és egyidejűleg ez az egységes egész szerves része a gazdaságstatisztika szélesebb, átfogóbb.

komplett rendszerének. Ez a kettősség azt jelenti, hogy bizonyos kérdések. speciális

(3)

A SZOCIALISTA lPARSTATISZTIKA 1141

ipari problémák megfigyelése továbbra is sajátos módszereket igényel az iparsta- tisztikótól, ugyanakkor, amikor a rendszeresen vizsgált mutatószámok és azok tar-

talma tekintetében a népgazdasági szintű egységesség vált uralkodóvá.

lparstatisztikánktól joggal várhatják el az adatok és az elemzések felhaszná—

lói. hogy keresztmetszeti és dinamikai vizsgálatokra egyaránt alkalmas legyen. A keresztmetszeti elemzés igénye azzal a követelménnyel jár együtt. hogy áttekintsük a termelés és az arra ható tényezők teljes körét, ebben az értelemben rendszer—

szemléletűvé kellett válnia az iparstatisztikának. Mérlegelni kellett azt. hogy a le- játszódó termelési és értékesítési folyamatokon belül hogyan kapcsolódnak a té- makörök egymáshoz, s milyen kapcsolatrendszert milyen nézőpontokból kell szem- ügyre venni.

A dinamikai elemzés azzal a látszólag triviális követelménnyel lép fel, hogy hosszú távon összehasonlítható idősorokat hozzunk létre, ez a feladat azonban ko- rántsem oldható meg egyértelműen, mint arról már több alkalommal. több helyen1

szó volt. '

Az iparstatisztika általánosan egységes rendszere azt is jelenti. hogy az iparban működő vállalatok és szövetkezetek mindegyikére lényegében azonos szerke- zeti felépítésű és tartalmú beszámolójelentések vonatkoznak. kiegészítve azokat bizonyos szakmai sajátságossógokat tükröző elemekkel is.

Nem kisebb követelmény az iparstatisztikai beszámolási rendszerrel szemben az. hogy jól illeszkedjék a népgazdasági információs rendszer egyéb elemeihez.

tehát az országos iparstatisztikai adatrendszer is egységes egészet alkosson. Csak példaképpen említjük azt, hogy az iparstatisztikai beszámolási rendszer elemeinek a mérlegbeszámolókon nyugvó pénzügyi beszámolási rendszerrel is egységes egé- szet kell alkotnia, hiszen az adatokat felhasználó számára nem az az érdekes, hogy milyen forrásokból szerzi be az adatokat, hanem az, hogy ezek az adatok a teljes komplexum vizsgálatához megfelelő segítséget nyújtsanak.

Általában és napjainkban is érvényesül az iparstatisztikával szemben az a kí—

vánalom, hogy beszámolási rendszerének lényeges. fő elemei hosszú távon stabilak maradjanak, ugyanakkor más elemei rugalmasan alkalmazkodjanak a megválto—

zott követelményekhez, elsősorban a gazdasági irányítás. ösztönzés gyakrabban változó elemeihez is.

A csak igen nagy vonalakban felvázolt követelmények érvényesítése nem köny- nyű feladat. és ezt éppen akkor volt módunk megállapítani. amikor a legutóbbi két évben áttekintettük iparstatisztikánk teljes rendszerét, annak minden részleté—

vel, elemével együtt, annak érdekében. hogy e rendszert a lehetőségekhez mérten egyszerűsítsük. és összehangolt egésszé alakítsuk. E feladat azzal párosult. hogy az egyszerűsítés kapcsán a többi beszámolási rendszerrel. illetve saját belső rész- rendszereivel kapcsolatos párhuzamosságokat, átfedéseket a lehetőséghez mérten ki kívántuk küszöbölni.

Ez a két éven át tartó folyamat azzal az eredménnyel zárult, hogy feltártuk a szocialista iparstatisztika jelenlegi rendszerének azokat az elemeit, amelyek csak lazábban illeszkedtek a teljes komplexumhoz, rámutattunk azokra a fehér foltokra, ahol adatgyűjtéseinket még az ésszerűsítés időszakában is szükségszerűen bőví- teni kellett. Végül. de nem utolsósorban csökkentettük az adatszolgáltatók ter- heit azokon a területeken. ahol bizonyos kérdéseket ma már nem szükséges olyan részletességgel vagy gyakorisággal megkérdezni, mint ahogy ez a korábbi évek során kialakult.

! Lósd többek között a Statisztikai Szemle 1969. évi 12. számában: .,Az összehasonlithatősóg biztositá- sának problémái az iparstatisztikában" c. tanulmányt (1214—1228. old.). /

/

l

(4)

1142 NYITRAi FERENCNE DR,

Végső soron azt mondhatjuk. hogy ez a nagyon széles körű, több társhatóság és a szakértők jelentős számát igénybe vevő áttekintés egyaránt hasznos volt az adatszolgáltatók és az adatokat gyűjtő, felhasználó szervezetek számára. A felül-

vizsgálat főbb eredményei a következőkben összegezhetők.

Az iparstatisztikának talán a leghosszabb időtávú hagyományaira tekint vissza a termelés és az értékesítés folyamatának számbavétele. Hazánkban éppen az ágazati kapcsolati mérlegrendszerek mintegy húsz évvel ezelőtti honOsítása során alakult ki az értékesítés megfigyelésének teljes részletességű rendszere, amely a gyakorlatban jól vizsgázott. A termelés számbavételével kapcsolatos viták is el- ültek az 1970-es évek elejére. és ma már termelési mutatószámaink többsége a gazdaságstatisztika egységes népgazdasági rendszeréhez illeszkedő mutatószám.

néhány speciális ipari mutatóval kiegészítve. Kialakult a termékek számbavételé—

nek alapvetően éves, teljes körű és évközi részleges módszere, igazodva a ter—

vezés. gazdálkodás igényeihez. Kapcsolódik e területhez az operatív célokat is szolgáló rendelésállomány-statisztika. amely az ipar piaci hátteréről szolgáltat meg—

bízható információt, s módot ad rövid távú prognózisok készítésére is.

A termelés tényezői közül ugyancsak hosszabb hagyományokra tekint vissza

a humán tényező, az emberi oldal számbavétele. A munkaerő létszámáról, össze-

tételéről, a munkaidőről. a bérezésről igen gazdag statisztikai adatbázis állt és áll

ma is rendelkezésünkre, ezen a területen a feladat inkább a népgazdasági szintű egységesítés, ahol lehetett a csökkentés, semmint a bővítés volt. Az összehangolás során a speciális igények érvényesítése néhány területen ugyan több részletezést jelentett, a teljes ipari munkaügyi statisztika azonban nem bővült.

Egészen más a helyzet a termelési tényezők másik, nem kevésbé fontos cso—

partja, a gépi—technikai felszereltség szempontjából. E tekintetben is elég sok mutatóval rendelkeztünk az elmúlt évtizedben. ezek azonban esetenként csak az ipar egy-egy szakágazatára vonatkoztak, előfordult, hogy különböző szakágaza-

tokban eltérő részletezettséggel figyeltük meg ugyanazt a problémakört, hiányzott tehát az ipari szinten egységes áttekintés. Módszereink felülvizsgálata lehetőséget

adott arra is, hogy ilyen szempontból is végiggondoljuk a folyamatot, és meg-

kezdjük a műszaki—technikai ellátottság számbavétele egységes rendszerének ki—

alakítását, vagy ahol korábban is volt már ilyen rendszer. annak továbbfejlesz-

tését. Arra törekedtünk, hogy az egész iparra vonatkozó mutatókat az általános ipari beszámolórendszerbe építsük be, és csak azokat hagyjuk meg a szakmai statisztikákban, amelyek egy-egy ipari ágazat sajátos jellegéhez kapcsolódnak.

A műszaki—technikai feltételekkel foglalkozó adatbeszámolóknak egyik, néhány éve kialakult és napjainkban már eléggé kikristályosodott eleme a kapacitások

kihasználásának vizsgálatával foglalkozó adatgyűjtés, E tekintetben a kérdőívek.

mutatószámok köre az egész iparra nézve egységes, a szakmai sajátosságok el—

sősorban a számba vett gépek nómenklatúrájában. annak részletezettségében és bizonyosfajta értékhatárok megállapításában nyugszanak. Az ipari kapacitások kihasználásának számbavételére 3—5 évenként kerül sor. Az elmúlt évek kísérleti

adatfelvételeinek, majd az ezt követő első két adatfelvételnek tanúsága szerint a

kapacitások kihasználása terén egyik évről a másikra nem történik olyan mértékű

változás, hogy ezt az egész ipar vagy az ipari ágazatok, ágazatcsoportok szintjén

minden évben meg kelljen figyelni. A megfigyelések gyakorisága tekintetében még nem alakult ki végleges álláspont, mivel éppen napjainkban felső szintű határoza—

tokat hoztak a modern gépek és berendezések több műszakos kihasználására. Ha e téren érzékelhető változás következik be, akkor indokolt a gyakoribb megfigye- lés. Amikor viszont már stabilizálódik a helyzet, elegendő lesz az ötévenkénti

(5)

A SZOCIALISTA lPARSTATISZTIKA

1 143

számbavétel. Ez a jelentés a különböző jelentőségű gépek, gépcsoportok kihasz-

nálását eltérő módon veszi számba: a legnagyobb értékű alapvető ipari termelő—

berendezések munkaidő-kihasználását finomabb mutatókkal, órákban, valamint a fizikai mértékegységben kifejezett termelőkapacitást a termelt volumen szembe- állításával méri, a kisebb jelentőségűeknél pedig csak elnagyolt mutatószámok, a teljesített műszakok alapján van le következtetéseket a kapacitások kihasználá—

sának mértékéről.

Ugyancsak az elmúlt években alakult ki az automatizálás színvonalára vonat—

kozó adatfelvételi rendszer, amely ötévenként kerül sorra, legközelebb az 1978. év- ről. E tekintetben néhány év tapasztalatai azt mutatják, hogy még van lehetőség a továbbfejlesztésre, a beszámolást nem tekinthetjük teljesen kialakultnak, bár már az első eredmények is igen sok értékes információt adtak az egyes iparágak- ban alkalmazott különböző gépek teljes vagy részleges automatizáltságának mér- tékéről.

A termelés gépi hátterének másik, napjainkban ugyancsak fontos eleme az anyagmozgatás gépesítésének megfigyelése. 1976-ban az Országos Műszaki Fej—

lesztési Bizottság közreműködésével egységes megfigyelési rendszert dolgoztunk ki.2 amely rendszer nemcsak az iparra. hanem a termelő szféra nagy részére vonatkozik, és tartalmazza a minimálprogramban megfigyelésre kerülő elemek mellett azokat a mutatószámokat is, amelyeket ritkább időszakonkénti megfigyelésre széle—

sebb körben is ajánlunk. Az iparban az anyagmozgatás gépesítésének szinvonalát ezen új típusú mutatószám—rendszernek segítségével első ízben az 1977. évben vesszük számba. Az első év tapasztalatai alapján feltehetően még némi korrek—

cióra is szükség lehet a beszámolás néhány elemében. Ezt az adatgyűjtést is öt- évenként tervezzük megismételni.

A termelés műszaki szinvonalával kapcsolatos az az adatgyűjtési és megfi—

gyelési rendszer is, amely a termelés megújulását veszi számba különböző szempon—

tokból. Ennek egyik, napjainkban növekvő jelentőségű eleme az a beszámolóje- lentés, amely a licencek vásárlásáról és ipari alkalmazásáról ad számot,3 Ennek keretében néhány évvel ezelőtt még csak a gépiparra vonatkozóan került sor a licencek vásárlásának, alkalmazásának és az ezek alapján gyártott termékek vo—

lumene alakulásának vizsgálatára. majd a gépipar ,.úttörő" tapasztalatai alapján terjesztettük ki a megfigyelés rendszerét az egész iparra, és a rendszert az 1977.

évi éves kérdőív keretében az egész iparra vonatkozóan egységesítettük. Az egy—

séges licenc-statisztika a korábbi évek tapasztalatait felhasználva bizonyos kérdé- sekben egyszerűbbé és egyidejűleg gépi feldolgozásra alkalmassá vált. E felvételre a kérdés aktualitása miatt egyelőre évenként került sor.

A termelés műszaki színvonaláról más oldalról ad közelítő információt a nemzetközi kooperációs kapcsolatok számbavétele. Ez is egyike új típusú megfi—

figyeléseinknek, amelyet néhány évvel ezelőtt ugyancsak a gépiparban kezdtünk kísérletképpen bevezetni, majd a vegyiparban és később a könnyűiparban is al—

kalmaztunk. Külön figyeljük meg a rubel és külön a dollár viszonylatú kooperációs megállapodások körét, volumenét, eredményeit. Jelenlegi tapasztalataink azt mu—

tatják, hogy a nemzetközi kooperációs kapcsolatok rohamos elterjedése és nagy fontossága miatt érdemes és szükséges is ezt a felvételt évenként elkészíteni, leg—

alábbis ebben az ötéves tervperiódusban. amikor évről évre szélesedő koope—

rációs kapcsolatok jellemzik a magyar ipart.

? E témáról részletesebben lásd a Statisztikai Szemle 1976. évi 12. számában megjelent ,,Az anyag- mozgatás és áruszállítás folyamatának statisztikai megfigyelése" c. tanulmányt (1157—1169. old.).

3 E témáról részletesebben szól Nyers József: ,,A külföldi licencek és know-how-k szerepe a műszaki fejlesztésben" c. tanulmánya a Statisztikai Szemle 1977. évi 5. számában (453—468. old.).

(6)

1 144 NYITRAI FERENCNÉ DR.

Az elmúlt években a minőség alakulásának vizsgálata is napirenden volt. Már

korábban is. elsősorban a könnyűipari ágazatokban jelentős volt a termékek mi- nőségére vonatkozó statisztikai számbavétel, ez azonban nem volt még országosan egységes módszer. Ezért a minőséget közvetve jellemző néhány alapvető mutató—

számot már 1976-ban beépítettünk az éves *kérdőívekbe, megfigyelésüket éven- kénti gyakorisággal tervezzük. E mutatószám-rendszer tapasztalatai azt jelezték.

hogy elsősorban a pénzügyi és a garanciális feltételek teljesítéséről kapott adatok alkalmasak a termelés minőségével kapcsolatos problémák általános jellemzésére, feltétlenül szükség van azonban az ágazatok sajátosságát is figyelembe vevő szak—

mai minőségstatisztikai rendszerek további fenntartására. sőt esetenként azok bő-

vítésére is. Jelenleg nagymértékben korlátozza a minőség helyzetéről ésxalakulá-

sáról szóló beszámolási rendszer kidolgozását az, hogy viszonylag kevés területen vannak olyan kötelező erejű szabványok, normatívák, amelyek alkalmasak lehetnek egyes termékek. termékcsoportok minőségének jellemzésére. amelyeket tehát a számbavétel során alapmércéknek tekinthetnénk. Ezek hiánya az objektív mérést

eléggé hátráltatja. ;

Több ipari szakágazatban sok éves gyakorlat alapján vizsgáljuk a gyártott termékek kormegoszlását a gyártás kezdeti éve szerint. Ez a megfigyelésünk is, amelyre háromévenként. legközelebb 1978—ban kerül sor, egységessé vált az el- múlt években. Emellett az ipar dinamikusan megújuló ágazataiban évenként vizs- gáljuk az új termékek megjelenését és a korszerűtlen termékek gyártásának meg- szüntetését.

A felsorolt mutatók több oldalról közelítve jelzik az ipari termelés minőségét.

korszerűségét, a termelés során alkalmazott műszaki—technikai feltételek módo—

sulását. A komplex számbavétel terén azonban még mindig akadnak fehér foltok.

lgy a közeli jövő feladata az, hogy az iparban alkalmazott gépek életkorára, kor- megoszlására is egységes statisztikai rendszert vezessünk be. E témában a gép—

iparban a szerszámgépekre, a könnyűiparban számos fontos gépi berendezésre vonatkozóan vannak szakmai jellegű megfigyelések, egységesítésük és alkalmazási terük kiterjesztése a közeli évek feladata lesz. Az egységes rendszert az 1978. évi éves kérdőívek kapcsán kívánjuk első ízben alkalmazni.

Az iparstatisztikában már évek óta jelentős feladat az iparvállalatok haté—

konyságának megfigyelése. A ráfordítások hatékonyságának mutatószám-rendszerét az elmúlt öt évben alakítottuk ki, és formáltuk át a mindenkori gazdasági szabá- lyozási rendszer elemeinek megfelelően. E téren ma már összipari szinten egységes a gyakorlatunk. A mutatószám-rendszert 1973—ban ismertettük.'* Az azóta rendszeresen alkalmazott gyakorlat csaknem teljes mértékben tartalmazza azokat az ele—

meket. amelyeket a hatékonyságvizsgálati módszerek kapcsán az Állami Tervbi- zottság 1977. május 25-i ülésén hozott határozata a népgazdaság egészére előír.

Népgazdaságunk helyzetének elemzéSe, részletekbe menő vizsgálata során a legutóbbi években egyre inkább előtérbe került az iparban alkalmazott számba- vételi egység problémája. Közismert, hogy a szocialista országokban általában 5 így hazánkban is az alapvető számbavételi egység az iparvállalat, az ipari szö- vetkezet, tehát az a szervezeti egység, amely önálló jogi személy. MNB—egyszámla—

számmal rendelkezik, és önálló mérlegbeszámoló készítésére kötelezett. Ez a gyakorlatban jól bevált számbavételi egység azonban már régóta nem egyeduralkodó.

hiszen a területi elv alapján a számbavétel nemcsak a vállalat egészére. hanem az iparban számos mutatószám tekintetében az ipartelepekre is kiterjed.

4 A ráfordítások hatékonyságának mutatószám-rendszere az iparban (Módszertani ajánlások). Mód- szertani füzetek 12. sz. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1973. 77 old.

(7)

A SZOCIALISTA IPARSTATISZTIKA

1 145

Mintegy 7 évvel ezelőtt az ipartelepenkénti adatok további részletezését kezd- tük meg oly módon, hogy az ipari telepeket homogén tevékenységekre, gyártási

ágakra bontva kezdtük vizsgálni. Amikor ezt a megfigyelést első ízben kialakítot—

tuk. akkor főként az lebegett a szemünk előtt, hogy megkíséreljünk egy olyan szám—

bavételi egységgel is dolgozni. amely az ENSZ-ajánlásoknak jobban megfelel. s főként lényegesen homogénebb tevékenységi körrel rendelkezik, mint egy—egy eléggé szerteágazó tevékenységű ipari nagyvállalat. A gyártási ágankénti megfi- gyelés már az első néhány év tapasztalatai alapján is igen hasznosnak bizonyult.

Többek között lehetőséget adott arra. hogy eléggé részletesen vizsgáljuk az egyes ipari szakágazotokon belül az idegen profilba tartozó tevékenységek arányát, vagy azt, hogy bizonyos tevékenységek homogén együttese milyen mértékben felel meg az ipari szokágazatok egészének, mennyiben tartalmaz annál több vagy kevesebb elemet.

Különös hangsúlyt adott az elmúlt év során ennek a vizsgálati módszernek a szelektív iparpolitika továbbfejlesztésével kapcsolatos struktúrabizottságok munkája.

E bizottságok — a vizsgálati módszereket kidolgozó albizottság statisztikus és tervező szakembereinek összecsengő véleménye alapján — a struktúrapolitikai módszerek kialakításában a gyártási ágaknak a korábbiaknál jóval nagyobb szerepet tulajdonítanak, és elemző munkájukat gyártási áganként rendezett adatok alapján végezték. Az ilyen irányú munkák egyidejűleg rávilágítottak arra. hogy az adatok gyártási ágankénti részletezettsége még nem minden esetben elégíti ki megfelelő mértékben a homogenitás követelményét, egyes esetekben bizonyos résztevékenységeknek a szükségesnél talán nagyobb. más esetekben kisebb hang—

súlyt adott. Mindezek alapján arra az elhatározásra jutottunk. hogy egyfelől a struktúravizsgálatí szempontok alapján, másfelől a gyakorlati életben és a nemzet—

közi statisztikában felmerülő más követelményeknek megfelelően újólag áttekint—

sük gyártási ágas rendszerünket, figyelembe véve azt, hogy a több év óta gyűj- tött adatok idősora lehetőséghez mérten folytatható legyen. A gyártási ágankénti megfigyelési rendszer összesen 243 egységre részletezett korrigált változatát az 1977. évi iparstatisztikai kérdőíveken fogjuk első ízben alkalmazni. Ez a rendszer fizikai mértékegységben mérhető mutatókat, valamint kisebb mértékben értéki ele- meket (létszám, teljesitett óra, munkabér. gépek és berendezések bruttó értéke) tartalmaz. Sok esetben a gyártási ágakhoz termékadatok is hozzárendelhetők. To- vábbi feladatunk annak vizsgálata, hogy megoldható-e valamilyen kibocsátási (out—

put) adat mérése a gyártási ágak szintjén. Ez a következő évek feladata lesz,

A két éven át tartó felülvizsgálat. egységesítés és korszerűsítés folyamata 1977- ben zárult, ez azonban nem jelenti azt. hogy a továbbiakban nem kívánjuk a folyamatot egy—egy új elemmel gazdagítani, vagy ahol szükséges, a folyamat egy—egy elemét egyszerűsítés céljából kiiktatni vagy módosítani. A teljes körű vizsgálat azonban befejezést nyert. Úgy véljük, hogy ma már a termelés. a kibocsátás és ezek tényezőinek megfigyelési rendszere egységes komplex egészet alkot. A to- vábbi feladat a Központi Statisztikai Hivatalon kívüli információt gyűjtő szervek munkájának összehangolása.

Szólnunk kell arról is, hogy mit jelent ebben az értelemben a komplex rend- szerszemlélet. Korántsem azt. hogy minden egyes részre vonatkozóan évenként többszöri gyakorisággal vagy akár évenként egyszer rendszeresen adatokat gyűj- tünk. A magunk részéről a rendszeres statisztikai számbavételt úgy értelmezzük, hogy a kérdések jellegétől. változásuk sebességétől és mértékétől függően a rendszernek vannak olyan elemei, amelyeket havonta vagy negyedévenként figyelünk meg, számos eleme van, amelyet évenként egyszer veszünk számba, és vannak

(8)

1 146 ( NYiTRAI FERENCNE DR.

olyan elemei, amelyeket az évnél is ritkább periodicitással, de továbbra is rend—

szeresen figyelünk meg.

A rendszer egyidejűleg azt is jelenti, hogy az általában alkalmazott teljes körű számbavételt több kérdéscsoport tekintetében reprezentativ vagy esetenként rész- leges adatgyűjtések egészítik ki. Végül arról is említést kell tennünk, hogy az oda- tok egy része nem egy teljes naptári évre, hanem azon belül egy-egy kijelölt napra vagy rövidebb időszakra vonatkozik annak érdekében, hogy gazdag adathalmazzal rendelkezzünk. de az adatszolgáltatóth a lehetőséghez mérten kíméljük. ne ter-

heljük túl adatkérésekkel.

A számítástechnika gyakorlati alkalmazása viszont sok esetben azt igényli.

hogy az adatok periodicitásónál számoljunk a több év óta üzemelő és ma már igen sikeresen alkalmazható iparstatisztikai adatbázis (az ún. l-STAR) követelmény-

rendszerével, annak rendszeres táplálásával is.

AZ lPARSTATISZTlKAl TÁJÉKOZTATÁS RENDSZERE ÉS TOVÁBBFEJLESZTESE

Az az összhang, amelyet az,,ziparstatisztikai beszámolási rendszer és a Köz—

ponti Statisztikai Hivatalon belüli népgazdasági szintű számbavételi rendszer, va-

lamint a Hivatalon kivüli alrendszerek között létrehoztunk, egyidejűleg a tájékoz—

tatás nagyobb mérvű összehangoltságát is biztosította.

Napjainkban kialakult az_a gyakorlat, hogy az összhivatali tájékoztatási rend—

szer az évkönyvek, a zsebkönyvek, a rendszeres havi és az esetenkénti tájékoztatók keretében milyen szerepet, hangsúlyt kapjanak az iparstatisztikai adatok, e tekintetben stabil az a váz, amelyet az olvasó, a felhasználó minden egyes KSH-kiad- ványban megtalál. Ezen belül évenként felülvizsgáljuk a publikált termékek és bi—

zonyos részmutatók körét, s a szükséghez mérten kiegészítjük új elemekkel gazda-

gítva a kört.

Ugyancsak sok éves gyakorlat alapján alakultak ki azok a speciális iparsta—

tisztikai jellegű publikációk, amelyek az ipari adatokat vagy mélyebben tagolják.

vagy nagyobb részletességgel közlik, mint az összhivatali szintű publikációk. llyen-

nek tekinthetjük az Ipari zsebkönyvet, amely 1977-ben első ízben már az első félév

végére megjelent, és — ugyancsak első ízben — korlátozott példányszámban angol.

orosz és német nyelvű tartalomjegyzékkel, táblacimmel, fej- és oldalrovatszöveg- gel is piacra került. ,

Az ipari zsebkönyvek összeállításában az az alapvető szempontunk, hogy ennek a kiadványnak rugalmasan kell alkalmazkodnia a gazdasági élet változó igée nyeihez. Igyekszünk minden évben a nagyobb érdeklődésre számot tartó témákat részletesebben bemutatni, a háttérbe kerülő témáknak pedig szűkebb helyet tenn- tartani. lay az ipari zsebkönyvek struktúrája évről évre valamelyest változik, de legfőbb elemei maradandók. Az olvasók —- a visszhangokból ez állapítható meg — elfogadták azt a törekvésünket. hogy az ipari adatokat ebben a kiadványban a

szokásostól eltérő csoportosításban is közzétesszük. lgy az ipari zsebkönyvekben

rendszeresen különválasztjuk a dinamikusan. a mérsékelten növekvő és a stag- náló vállalatok adatait. Külön sorokban részletezzük az MSZMP Központi Bizott—

sága által 1972 novemberében kijelölt 50 — ma 49 — ipari gazdálkodó egység ada—

tait ágazati bontásban is. A zsebkönyv tématervében évről évre vannak új elemek, új típusú adatgyűjtéseink eredményeit általában itt publikáljuk először.

Az elmúlt évtizedekben kialakult az ipari általános és szakmai adattárak rendszere. A legutóbbi évek tapasztalatai azonban azt mutatták, hogy ezek a rend- kívül terjedelmes adattárak elég hosszú átfutási idejük miatt (összeállításuk. nap—

(9)

A SZOCIALISTA IPARSTATISZTIKA 1 1 47

rakész továbbvezetésük és nyomdai kivitelezésük egyaránt rendkívül munkaigényes)

a felhasználók igényeit bizony egyes esetekben csak késve tudták kielégiteni. Ezért

az elmúlt évben áttekintettük az adattár—ak felhasználási területeit, megvizsgáltuk az adattárak megjelenésének lehetséges átfutási idejét, és összevetettük ezt az ilyen irányú igényekkel. Ennek alapján azt a javaslatot tettük, hogy a rendkívül gazdag tartalmú és éppen ezért terjedelmes (nem is olcsó) ötévenként megjelente- tett adattárak helyét váltsa fel az'lpari évkönyv. Ez a publikáció első ízben az 1977. évi adatokat tartalmazva készül, első kötete az általános ipari és ágazati adatokat, második kötete a termékek termelési és az anyagok felhasználási adatait fogja tartalmazni, együttesen, magyarázó jegyzetekkel nem több mint 500 oldal terjedelemben. Ehhez kiegészítő szakmai információk járulnak. egyenként mintegy 20—50 oldalon. Az ipari évkönyvek számanyagát közvetlenül a gépi adatbázisból, fényképezhető formában kívánjuk lehívni. ezzel is rövidítve az átfutási időt. Az adattárak rendszerét az 1975. évi, illetve az ezeket kiegészítő 1976. évi adatokkal lezárjuk. Egyes esetekben az ipari adattárak most készülő utolsó kötetei nem teljes ötéves időszakot fognak majd át, hanem csak néhány évet, amely a záráshoz szükséges.

Az ipari évkönyveket a korábbi adattáraktól az is meg fogja különböztetni.

hogy ezekben nagyobb számban hozunk nyilvánosságra alapadatokat, amelyek- ből leszármaztatott adatokat a felhasználó is elő tud állítani. igy a terjedelem csökkenése nem jelenti a tartalom azonos mértékű korlátozását. A korábbi évek- ben az ipari adatokat negyedévenként is közzétettük. Az elmúlt két évben ez a köz- leményünk már csak félévenként jelenhetett meg, egyfelől az elég hosszú átfutási idő. másfelől a nyomda rendkívül nagy terhelése miatt. Az ipari évkönyvek meg—

jelenését követően újra meggondolás tárgyává kell tenni. hogy érdemes-e elég hosszú átfutási idővel ezt a félévenkénti kiadványt megjelentetni.

A számszerű adatokat tartalmazó általános ipari és szakmai kiadványok mel—

lett ma már hagyományossá váltak az ipari értékelő, elemző kiadványok. Ezeknek alapvetően két fajtája ismeretes: az egyik csoport egy—egy témát vizsgál az ipar teljes keresztmetszetében, tehát összességében és ágazatonként is, a másik típusú kiadvány pedig egy-egy fontos ipari szakterületet, szakágazatot vagy ágazatcsopor- tot mutat be. és annak valamennyi érdekes, izgalmas témáját megvizsgálja. Csak példaképpen említjük meg. hogy ilyen témajelentések készültek a gépiparról, a vegyiparról, a könnyűipari rekonstrukció eredményeiről, de összeállítottunk ilyen jellegű kiadványokat a licencek alkalmazásáról, az anyagmozgatás gépesítésében elért eredményeinkről és ezek problémáiról egyaránt.

Ugyancsak hagyományosnak tekinthetjük a nemzetközi összehasonlítósokat, amelyek az elmúlt évtizedben elsősorban az ipari termelés és termelékenység szin- vonalára és tényezőire vonatkoztak, és az esetek egy részében az egész ipart, más részében pedig annak főbb területeit vették szemügyre.

Végül tájékoztatási rendszerünkben jelentős szerepet kaptak a Módszertani

füzetek. A legutóbbi években a ráfordítások hatékonyságának módszertanán kivül

megjelentettük az ipari árindexek mérésével kapcsolatos módszertani füzetet, az ipari termelési indexek számítását. a magánkisipari adatok' számbavételét, az anyagmozgatás gépesítésének megfigyelését bemutató módszereinket tartalmazó publikációt stb. A Módszertani füzetek sorát a közeli években bővíteni szándéko-

zunk, éspedig azokkal a számbavételi és elemzési módszereket publikáló kiad-

ványokkal, amelyek az ipar műszaki színvonalára. automatizáltságának mértékére.

a kapacitáskihasználás. a licenc adaptálás kérdéseire vonatkoznak. Úgy véljük, hogy (: Módszertani füzeteknek összeállítása nemcsak abból a szempontból hasz—

(10)

1148 NYITRAI FERENCNÉ DR.

nos, hogy az adatokat felhasználók, tanulmányozók naprakész információkat kapjanak az adatok belső tartalmáról, ezek esetleges problémáiról, hibaforrásairól, hanem abból a szempontból is. hogy egy-egy ilyen módszertani füzet összeállítása előtt rendszereznünk kell a saját elképzeléseinket, tehát egy-egy módszertani füzet megjelentetése esetenként kedvezően hát vissza az ismertetett rendszerre is.

. Publikációs feladataink is állandó fejlődésben vannak. e téren arra törekszünk.

hogy a gazdasági vezetés különböző szintjein mutatkozó differenciált igények ki—

elégítése mellett a közvélemény számára is rendszeres információt adjunk a magyar ipar helyzetéről, fejlődéséről, és a fejlődés tényezőiről. Feladatunk megoldá- sában sokat segítenek adataink, elemzéseink gyakorlati felhasználóinak kritikus észrevételei.

Az iparstatisztika jelenlegi helyzetének ismertetése, a közelebbi és távolabbi

jövő feladatainak feltárása csak a mai helyzetképet kívánta bemutatni annak ér—

dekében. hogy e munka iránt érdeklődők figyelmét felhívjuk nemcsak a megtett;

hanem inkább az előttünk álló útra.

PE3fOME

Aarop npoussogur oőaop pasanmn couuanncrmecxoű npOMuwneHHoú cramcrmm a BeHI'pMM, paccma'rpnaaet ee HblHeuJHIOIO cuctemy " YKaSblBaeT Ha nyru ee npencrosmero paaamnn. Cucrema cramcmuecuoro oőcnenoaanun npOMbiwneHHOCTM : HBUJH mm sans- ercu He ToanO KOMnneKcnoü, uenocmoi cucvemoü, Ho " oprauuuecnoü HöCTblO napom-io- xosnücraem—coü numopMauMOHHoi cncreMu.

Yuer npouaaoacma " cőura nmeer ncuucnnemme Aecmunerunmu magnum, anano—

mamam oőpaaoM cnomunacb rakme roncsai! u TeKyman cucrema Haőmoaenm nponykum np0MblaneHHOCTH. Ha uenoaeuecxux cpakropos npouasoncraa OTHOCHTeanO MHOFMX ne'r umeercn őoratan 6aaa AaHHbIX o uncneHHocm, CprKType " onnate paőoueü cunsl. B ucrekmue rom,: őbm .nononHeH prr MaLUHHHle " Texnmecxux cpöKTOPOB nponasoncraa.

HOBbIM anemenrom s npommmnei-moü cramcmke sansercn oőcnenosauue moumocxeü "

ux ucnonbzoaaHm, anem—isa aaromamaaum npouasoncma " Mexauuaaunu anytpusasoac—

KOI'O TpchnopTa.

B Hamu mm pacumpunoce Haőmogenue npoussoncraa, a nepsyio ouepem, a OTHO—

mer—mu ero BHyTpeHHerO conepmanun. i'lpomsimneuuas CTaTHCTHKa Tenepb yme owurbiaa- erca o Monepnuaauuu npousaoAcraa nyreM anenpeuna nnueusuü u yc1aHoaneHun memny- naponuux KOOnepauHOHHbIX canaeü " őonee eAHHOOőpöSHO ueM paHsme Haőmonae-r aa Aaumeuuem Kauecraa.

Mcumouurensno aamuaa pont: :; npomumnennoú cramcmxe npuHaAnemm Haömo- nem—no ammekmanocru npomumneuubix npennpmmü " HCCJ'IeAOBaHHK) cpaxropos, 303—

Aeücraymmux Ha ee ypoaenb u annamnxy.

CAeAu aonpocos, Hymaaiomuxcn :; p.ansi-ieüweü paapaőorke, aBTop ynOMHHaeT npu—

met-lenne yuemoü eAHHHLLbI Honoro Tuna, cncremy npowaaoAcreeHHbix orpacneü, %u nona- 3a1'enu cerom-m ace eme sanmorca a őonsweü Mepe AaHHblMH a HaTypanm—ibix ennnuuax namepeuun, ueM CTOHMOCTHHMH AÖHHHMH.

Peaynuarsi cramcwkecxux oőcnenoaanuü npOMblwneHHOCTH Hapsmy c OÖLIJMMH cra—

mcwuecxumu M3ABHHRMH nyőnmcyiorca a cneunansnbix cnpaaouuuxax, cőopunxax lcim—mmx, a a őygymem Hameuae'rcn Takme BblnYCK emeronnuxa. yKa3öHHbie maar—ms gononHmorcn otpacneauMn " remarnuecuumu ananuaaMu, a vanme ))Merononoruuecmmu Te'rpannmm, :

KOTOprX nonpoőHo paCCManHMÖDOTCH MeTOAOJ'IOI'HHeCKHe aonpocu CTÖTHCTHKH npOMbILU- IleHHOCTH.

SUMMARY

The study reviews the development and present system of socialist industrial statistics in Hungary and indicates the ways of further improvement. The system of collection of data in industrial statistics is, in our days. a complex. separate unit forming an integral part of the system of information of the national economy.

(11)

A SZOCIALISTA IPARSTATISZTTKA 1 149

The accounting of production and sales has decades—old traditions and the system of the yearly and interim surveys of the products has also developed similarly. A wide data base has been available, for several years now. on the human factors of production (i. e.

size and structure of the labour force, wages). The coverage of the mechanical and techni—

cal factors being surveyed has been amplified in the recent years. The investigation of the capacities and their use, the analysis of automatization, mechanization of conveyance of

materials are new items in industrial statistics.

The observation of production has been extended recently, mostly as regards its inner content. Industrial statistics now reports on the regeneration of production also on the basis

of licence adaptations, foundation of international co-operations, and it investigates more uniformly the development of auality.

The observation of efficiency of the enterprises, investigation of the factors influencing efficiency played (: most important role in industrial statistics.

The study mentions, among the problems reauiring further improvement, the use of a new—type enumeration unit and branch classificotion where the indicators are now rather data in physical terms than value measures.

The results of the collection of data in industrial statistics are published, besides the general statistical publications, in special handbooks. compilations and. hereafter, also in yearbooks. These are supplemented by the branch analyses, case studies and Methodological Series discussing the methods of industrial statistics in more details.