• Nem Talált Eredményt

Innováció és kutatás-fejlesztés a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Innováció és kutatás-fejlesztés a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokban"

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

Innováció és kutatás- fejlesztés a nemzetközi

pénzügyi beszámolási standardokban

Innovációs rendszerek konferencia Kovács Zsuzsanna Ilona SZTE GTK

SZTE GTK 2012.11.29.30. PNGKI

(2)

Immateriális javak a

tudásalapú gazdaságban

A gazdasági tevékenység során alkalmazott és

felhalmozott tudás alapvető szerepet játszik a régiók közötti egyenlőtlenségek fennmaradásában (Lengyel 2007, Rechnitzer 2008).

A jólét és a gazdasági fejlődést alakító tényezők

középpontjában áll a tudás, a siker kulcsa pedig a gyors tanulás és a gyors felejtés (Lundvall 2001, 1. o.).

„A regionális gazdaságfejlesztés egyik központi

kérdésévé vált az innovációs képesség értelmezési és mérési lehetőségeinek vizsgálata” (Bajmócy 2008, 26.

o.).

(3)

Az immateriális javak

megjelenítése a számviteli standardokban

 A számvitel szerepe, feladata

 IFRS: International Financial Reporting Standards – Nemzetközi Pénzügyi

Beszámolási Standardok

 A pénzügyi beszámolás célja

 Az immateriális javak megjelenítése

(4)

Eszköz

Keretelvek

Azonosítható Megfoghatatlan Nem-monetáris

Immateriális eszköz

IAS 38

Ellenőrzött erőforrás, amely a jövőben gazdasági hasznot hoz.

Kimutatható akkor, és csak akkor, ha:

Az eszköztől remélt jövőbeli hasznok befolyása valószínű,

Az eszköz bekerülési értéke megbízhatóan mérhető.

Megjelenítési kritériumok az IFRS

rendszerben

(5)

Külső forrásból szerzett és belső előállítású immateriális javak

 Eltérő megközelítés a megjelenítésnél

◦ Külső előállítású javak: megjeleníthető

◦ Belső előállítású javak: csak a fejlesztés

 Kizárt vagyonelemek

(6)

Alkalmazott fogalmak

A kutatás olyan eredeti és megtervezett tevékenység, amelyet új, tudományos vagy

műszaki felismerések és ismeretek megszerzése céljából végeznek.

A fejlesztés a kutatási eredményeknek vagy

egyéb ismereteknek új vagy lényegesen fejlettebb anyagok, eszközök, termékek, folyamatok,

rendszerek vagy szolgáltatások – kereskedelmi gyártást vagy felhasználást megelőző –

gyártásának tervezéséhez vagy kivitelezéséhez

történő alkalmazása” (IAS 38, 8. bekezdés).

(7)

Innováció – kutatás-fejlesztés

 Alapkutatás és alkalmazott kutatás: az innováció hagyományos, lineáris

megközelítése

 Kritikák

◦ vannak visszacsatolások (Cohendet-Joly 2001)

◦ nem előfeltétel a kutatás (Lundvall et al 2002)

◦ az innováció nem mindig mérhető a K+F-fel

(Bajmócy 2008)

(8)

Következtetések 1.

 A belső előállítású immateriális javak

kezelésénél a standardok ugyanazokat a fogalmakat használják, mint az innovációs folyamat lineáris megközelítésében.

 A megjelenítési kritériumok

megfogalmazásánál a kiindulópont az, hogy az adott eszközt a vállalkozás

birtokolja-e vagy sem.

(9)

Következtetések 2.

 Megfontolandó:

◦ a beszámolási szabályozások átalakítása

◦ az alkalmazott fogalmak módosítása

◦ a mérlegben kimutatott immateriális

javak körének bővítése.

(10)

Hivatkozások jegyzéke

Bajmócy Z. 2008. A regionális innovációs képesség értelmezése és számbavétele a tanulás-alapú gazdaságban.

In: I. Lengyel – M. Lukovics, (eds). Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében. Szeged: JATEPress, 26-46. o.

Cohendet, P. – Joly, P.B. 2001. The Production of Technological Knowledge: New Issues in a Learning Economy.

In: D. Archibugi – B.A. Lundvall, (eds). The Globalizing Learning Economy. New York: Oxford University Press Inc., 63-82. o.

Lengyel I. 2007. Fejlesztési pólusok, mint a tudásalapú gazdaság kapuvárosai. Magyar Tudomány. 2007/06, (Letöltve: 2009.10.19.), 749. o. Elérhető: http://www.matud.iif.hu/07jun/07.html

Lundvall, B.A – Archibugi, D. 2001. Introduction: Europe and the Learning Economy. In: D. Archibugi, – B.A.

Lundvall, (eds). The Globalizing Learning Economy. New York: Oxford University Press Inc., 1-17. o.

Lundvall, B.A. – Johnson, B. – Andersen E.S. – Dalum B. 2002. National systems of production, innovation and competence building. Research Policy. 31/2002, 213-231. o.

Rechnitzer J. 2008. A regionális fejlődés erőforrásainak átrendeződése, új súlypont: a tudás. In: I. Lengyel – M.

Lukovics, (eds). Kérdőjelek a régiók gazdasági fejlődésében. Szeged: JATEPress, 13-25. o.

Soete, L. 2001. The New Economy: A European Perspective. In: D. Archibugi, – B.A. Lundvall, (eds). The Globalizing Learning Economy. New York: Oxford University Press Inc., 22-44. o.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A kutatók, közül tudományos fokozattal rendelkezők arányszáma az egyetemi, főiskolai tanszékeken a legmagasabb, 21,5 százalék, a főhivatású intézetekben 13,8, az

Ha a tudósok és mérnökök számát az l. a felsorolt 20 ország adatai meghaladják az 1974-re végzett számítás 3 milliós létszámát, holott számos nagy népességű,

Ugyancsak jelentős állomás volt a közösség oktatási politikájának formálódása során az 1988-as határozat az oktatás európai dimenziójáról, amelynek célja többek

alakított problémák Magyarországon 129 Horváth Ágnes: A választási rendszerek változása: Női kvóták 135 Nagy Milada: Jeruzsálem státuszának nemzetközi vetületei

Kutatás-fejlesztés, innováció céljainak megvalósulását támogató közművelődési informatika fejlesztése, versenyképes szolgáltatások megjelenése az EU kreatív

A fővárosi térségben (Budapest és Pest megye) koncentrálódik az összes kutatás-fej- lesztésben foglalkoztatott 58%-a, ezt követik a vidéki egyetemi központokkal ren-

A tudomány szabadsága a tudományos tevékenység (kutatás) szabadsága, amely magában foglalja a kutatás tárgyának (té- ma, kérdés stb.) szabad megválasztását,

Köszönetnyilvánítás: A kutatást az EFOP-3.6.1-16-2016-00001 „Kutatási kapacitások és szolgáltatások komplex fejlesztése az Eszterházy Károly Egyetemen” című