A statisztika és az operatív számvitel kérdéseiről

A STATISZTIKA ÉS Az OPERATíV SZÁMVITEL ' KÉRDESEIRÓL

SÓS NÁNDOR ELÖADÁSA A PÉNZUGYMINISZTÉRIUM ANKÉTSOROZATÁBAN

Április hó folyamán a Pénzügyminisz-

térium ankétsorozatot rendezett a szám- vitel kérdéseiről. Az ankétsorozat har—

madik előadásaként Sós Nándor a sta—

tisztika és az operatív számvitel kérdé—

seiről beszélt.

Előadása szovjet források nyomán elég részletesen és kimerítően ölelte fel a szocialista statisztika szempontjait.

Referátuma elején ismertette a szocia- lista statisztika lényegét, tudományos fölényét a polgári statisztikával szemben.

Azonban ismertetésében helytelen néze—

tek is megnyilatkoztak, amennyiben a statisztikának a szocializmusban betöltött fokozott jelentőségét azzal vélte indo- kolni, hogy ,,. .. már a kapitalizmus felső fokán is megvolt a statisztikának, különösképpen a g'azdaságstatisztikának e fokozott jelentősége, ennélfogva elkép—

zelhető, hogy a szocializmusban, amely egy sokkal fejlettebb társadalmi és gaz- dasági rendszer, a statisztikák milyen elsőrangú fontos szerepet töltenek be".

Ez a helytelen nézet a kapitalista és a szocialista állam jellege különböző—- ségének meg nem é-rtéséből ered.

A kapitalizmus felső fokán, az imperia—

lizmusb-an, ahol az államot a monopóliu- mok írányitják, a gazdaságstatisztikának csak annyiban van jelentősége és sze—

repe, amennyiben ez a monopóliumok érdekeit szolgálja. A monopolista érde- kek által meghatározott szerep pedig a statisztikát nem a, megismerés, hanem egyre inkább a- megtévesztés, nem a gaz- dasági irányításnak, hanem az anarchikus gazasági élet jelenségei. elleplezésének eszközévé teszi. A szocializmus és az

imperializmus gazdaságstatisztikája kö—

zött nem mennyiségi, hanem minőségi különbség van.

Nem volt helytálló az előadónak az a megállapítása sem, hogy a szó legszoro—

sabb értelmében vett szocialista gazdaság- statisztika tulajdonképpen csak a Szovjet—

únióban van. Ahol szocialista terv- gazdálkodás folyik ——- és nálunk a terv—

gazdálkodás ilyen jellegű —, ott a gazda- ságstatisztika, ha maradtak is még benne nem marxista módszertani maradványok, ha még nem is ölel fel mindent és küz- ködik a kezdet nehézségeivel, alapvetően szocialista jellegű, mert a szocialista tervgazdálkodás szolgálatában áll, mert célja az, hogy a maga eszközeivel a szo- cialista rendszert erősítse. Ez nem zárja ki természetesen azt, amit az előadó helyesen állapított meg, hogy a gazdaság- statisztikák nálunk nincsenek még azon a fokon, amelyen a Szovjetúnióban.

Az előadó a továbbiakban a szovjet statisztika nyomán ismertette a statisz—

tikai beszámolójelentések alapvető fel- adatait és helyesen kifejtette, hogy a sta—

tisztika elé támasztott magas követelmé—

nyeket a Szovjetúnióban többek között azért tudják sikerrel megoldani, mert megtörtént a statisztika és számvitel egyeztetése, a statisztikának ügyviteli alátámasztása az üzemekben.

Ezután a tervgazdálkodás céljait szpi- gáló magyar statisztikai gyakorlat hely—

zetét ismertette. Az eredmények mellett a statisztikai adatszolgáltatás hiányos—

ságait főleg a statisztikai adatszolgálta—

Ótási fegyelem lazaságában és a statisztika ügyviteli alátámasztásának hiányában

246

jelölte meg. E feltétlenül helyesen meg- látott visszásságok mellett utalnia kel—

, lett volna arra, hogy a statisztikai fegye-

lem [hiányának oka abban keresendő,

hogy a vállalatok saját üzemeik vezeté- sének céljaira a statisztikai adatokat még nem tudják kellőképpen felhasz- nálni, és, hogy a bizonylati rendszer hiányát nagyrészben a párhuzamosan futó, különböző fogalmakkal dolgozó, egymást keresztező bürokratikus statisz—

tikai a'datkérések idézik elő.

Az előadás végén Sós Nándor össze- foglalta a statisztikai adatszolgáltatásban észlelt hibák kiküszöbölésének legköze—

lebbi teendőit. Ezek között helyesen jelölte meg a bizonylati alátámasztás—

nak, az országos vezetés céljaira készült külső és a vállalatvezetés céljait szol—

gáló ibelső statisztikák egyeztetésének, a statisztika, a könyvvitel és az operatív számvitel egybehangolásának, a beszá—

molójelentések határideje megrövidité- sének, a statisztikai fogalmak egységes értelmezésének, a statisztikai oktatás széleskörű megszervezésének, valamint a statisztika fontossága tudatosításának szükségességét, azonban nem vetette fel a bürokratikus statisztikák kérdéseit és nem tisztázta a könyvelés, az operatív számvitel és a statisztika közötti

viszonyt. ,

Sztálin elvtárs a számvitel és a sta- tisztika összefüggéseiről a következőket mondotta: ,,Semmiféle építőmunka, sem—

miféle állami munka, semmiféle terv—

gazdasági munka nem képzelhető el helyes számvitel nélkül. Számvitel pe—

dig elképzelhetetlen statisztika nélkül".

Sztálin elvtársnak ez az idézete alap—- vetően meghatározza a számvitel és a statisztika kölcsönös viszonyának kérdé- sét. Véget vet annak a hazug teóriának, amely a szocialista társadalomban a statisztika szerepét el akarta lapositani, egyszerű könyvvitellé akarta átalakí—

tani. Jól kiépített, szocialista szellemű statisztika nélkül nem lehet megfigyelni a népgazdasági terv végrehajtását, a terv végrehajtása során felbukkanó újabb ' tartalékokat, nem lehet kimutatni a le- 'maradásokat és az élenjáró eredménye—

ket. Az operatív számvitelre a mellett, hogy az üzemi önelszámolás fontos fegy—

vere, azért van szükség, hogy az általá—

nos statisztika számára szolgáltasson

STATISZTIKA, És OPERATIV SZÁMVITEI-

adatokat. Éppen ezért az operatív szám- vitelt kell a statisztika kivánalmaihoz alakítani és nem a statisztikának kell igazodnia az operatív számvitelhez.

Ugyanakkor világos, hogy sem az operatív, számvitel, sem a statisztika nem helyet- tesítheti a'könyvelési számvitelt, miután a könyvelési számvitel a legszorosab—

ban összefügg az áru— és pénzgazdálko- dási formával, jelentős a szerepe az ön- költség számításában, a forint ellenőr- zésében.

Végül Sós Nándor kiemelte a statisz—

tika módszerbeli különbözőségét és egy—

ben előnyét is a könyveléssel szemben.

Ez utóbbi a statisztika rugalmassága:

azaz, hogy olyan adatok kimunkálására és nyilvántartására is alkalmas, amelyek pénzértékben nem fejezhetők ki, —— a csoportosítások és mutatószámok széles skáláját teszi lehetővé.

Sós Nándor előadásához a Könnyű- ipari Minisztérium részéről Jakab Erzsé-

bet szólt hozzá. Hozzászólásában 'az operatív számvitel megvalósításával fog- lalkozott. Elmondta, hogy az operatív számvitel célja a termelési folyamat és minden, a termelési folyamattal kapcso-—

latos mellékfolyamat lerögzítése, abból a célból, hogy azonnal operatíven bizto- sítható legyen a beavatkozás, a jó vezetés.

Jakab Erzsébet kitért az operatív szám- vitel legfontosabb feladataira, melyek a következők: a tervteljesítés ritmikus—

ságának ellenőrzése és biztosítása, a selejt és általában a minőség kérdésé—

nek felszínre-hozása, a veszteségi idők nyilvántartása, fontos eszköz az üzemi munkaversenynek és ezen belül az egyéni versenynek, az egyéni verseny eredmé- nyeinek nyilvántartása. Az operatív számvitel teszi általában lehetővé vál—

lalatainknak, üzemeinknek az eddiginél sokkal magasabbfokú, szervezettebb ve- zetését.

Ha azt mondjuk, hogy az operatív számvitel a szocialista vezetést biztosító módszer, akkor nyilvánvaló, hogy ez nemcsak Vállalati méretekre vonatkozik, hanem a vállalaton túlmenően az Ipari Központ, a Minisztérium számára is biz- tosítania kell a valóban operatív veze- tést. Az operatív számvitelt tehát nem- csak a vállalatok keretein belül kell megszerveznünk, hanem meg kell szer-

STATISZTIKA ÉS OPEBATIV SÉÁMVI'X'EL

veznünk az ipari központok felé irányuló operatív számvitelt is úgy, hogy az ipari központok, továbbá a minisztériu—

mok főosztályai ne az események után haladva, hetekkel, vagy hónapokkal később eszméljenek rá arra, hogy az iparágban valami baj történt.

Összefoglalva: az operatív számvitel feladata az, hogy az egységes és szét—

bonthatatlan termelési folyamatot, annak műszaki és gazdasági oldalát egyaránt a szocialista gazdaság követelményeinek megfelelően irányítani és vezetni tudjuk.

Varró Tibor az Állami Ellenőrzési Központ részéről szólt hozzá az előadás- hoz. Hangsúlyozta, hogy Sós Nándor _előadásának az a különös fontossága, hogy a számvitelnek azzal a két ágával foglalkozik, mellyel a fejlődés jelenlegi szakaszán a legtöbb tennivalónk van.

Azonban az előadásnak több elvi jel—

legű hibája volt.

Igy többször hangsúlyozta az elő—

adó, hogy egyik vagy másik kérdés megoldásához azért nem tudtunk köze—- lebbjutni, mert a rendelkezésünkre álló szovjet szakirodalomban ezek a kérdések még nincsenek teljes egészükben is—

mertetve. E helyett azt kellett volna kihangsúlyoznia, hogy milyen szemponto—

kat kaptunk a megismert irodalomból.

Helytelen a szakirodalom hiányossá—

ságaira hivatkozni, mert ez a már meg—

lévő feladat halogatására ösztönöz.

Helytelen az a megállapítás is, hogy a statisztika, a könyveléshez hasonlóan, alkalmatlan a preventív beavatkozásra.

A cél nem a preventív jelleg tagadása, hanem a prevencióra alkalmasság kifej- lesztése.

Varró Tibor néhány kérdésben ki is egészítette az előadást. Elsőnek a bizony- latolás kérdéséről beszélt. Fontos feladat a szakmánkint egységes bizonylatok alapján felépített alap—adatszolgáltatás megszervezése, olymódon, hogy ugyan- azok a bizonylatok —— a lehetőséghez képest — mindhárom számviteli ágnál alapul szolgálhassanak. Továbbá azt kell elérni, hogy a bizonylatokat következe—

tesen a munkahelyen állítsák ki.

Varró Tibor szerint az előadó nem hangsúlyozta ki kellőképpen statisztikai munkánknak két hibáját. Egyik a pár—

247

huzamos munkavégzésekneik még mindig nagy száma, másik az adatkérés gyakran indokolatlan, ad hoc jellege.

Végezetül még a könyvelés, a statisz—

tika és az operatív számvitel össze- hangolásának kérdésével foglalkozott a hozzászóló. Ez az összehangolás csak úgy lehetséges, ha előbb elvi alapon el—

határoljuk egymástól mind a hármat.

A könyvelés előnye, hogy az auto—

matikus belső ellenőrzés következtében rendkívüli pontosságot érhet el; viszont alkalmazási lehetősége a termelés terü—

letén korlátolt. '

A statisztika előnye rendkívüli rugal—

massága. Alkalmas arra, hogy a termelés legelrejtettebb zugaiba is behatoljon.

Az események összehasonlítása, különö—

sen a mutatók képzése tekintetében rugalmasabb a könyvelésnél.

Az operatív számvitel a napról—napra jelentkező konkrét hibákat tárja fel.

A három számviteli ágnak szorosan kell egymást kiegészítenie. Ezt éppen a bizonylatok azonosságán keresztül lehet elérni.

A Központi Statisztikai Hivatal részé—

ről dr. Zala Júlia *szólt az előadáshoz

Elsősorban az előadásnak arra a hiányos-

ságára tért ki, hogy az előadó nem muta-

! tott rá kellőképpen arra, hogy a statisz—

tikai számvitel általában és a szocialista statisztika különösen az osztályharc éles eszköze. Igy az imperialista statisztika a monopóltőkések osztályérdekeit szol—

gálja, a szocialista statisztika viszont a munkásosztály és a vele szövetséges dol—

gozók széles tömegeinek érdekeit A szo— '

cialista statisztika és ezen belül a szo—

cialista számvitel legfőbb jellezetessége az, hogy az egész nép ügye. Második jellegzetessége egységessége, ami abból következik, hogy a népgazdaság egészé—

nek érdekeit szolgálja. Harmadik ismérve, hogy a legszorosabban összefügg a nép-'- gazdasági tervvel és a terv végrehajtá—

sának ellenőrzésével. A statisztikának a népgazdaság minden egyes részében az ellenőrzés tevékeny és harcos eszközének kell lennie.

Ezután Zala Júlia azzal foglalkozott, hogy a statisztikai munka minőségi jel—

legének előfeltétele a helyes és valóban tudományos csoportosítás, mert ez teszi

248

lehetővé a statisztikai munka legdöntőbb

részét, a kiértékelést.

A Vállalati statisztikai munkák alap- vető hiányossága a kiértékelés korlátozott volta, sőt sok esetben teljes hiánya.

A vállalati statisztikai munka nem szám- halmazotk összeadása, vagy jelen esetben

—— az arányszámok számítása esetén —_—

egy—egy osztási művelet, hanem az ada- tokból leszűrhető és operatív intézkedések, céljait szolgáló megállapítások, kiértéke- lések.

Hogy a szocialista statisztikával szem- ben támasztott követelmények túlmenje- nek a jámbor óhajom és az általános szólamokon, alapvetően meg kell változ—

nia szemléletünknek a statisztikai, de egyben az egész számviteli munka terén.

Fejlődésünk jelenlegi szakaszában ko—

moly harcot kell folytatnunk a statisz- tika terén a kapitalista maradványok, kispolgári szokások legdöntőbb támadási felülete, a bürokratizmus ellen. Az (elő- adó rámutatott jelenlegi statisztikai rend—

szerünk alapvető hiányosságaira: az ügyviteli alátámasztás hiányára, a sta—

tisztikai fegyelem hiányára (határidők be nem tartása, az adatok pontatlan- sága), egy—egy statisztikai adatunk több-

;

sramisz'nxlx És ornnsmv számwmnn

féle értelmezésére, stb. Mindezek a jelen—- ségek azonban csak tünetek és alap—.

vetően egy közös okra vezethetők vissm:

a párhuzamos statisztikai adatszolgálta—

tásokra és a mértéktelenül túlhajtott bürokratizmusra. A statisztikai bürokrá—

cia elleni harc a Párt és a kormány útmutatásai alapján mind adminisztra—

tiv, mind ideológiai vonalon megindult.

Zala Júlia rámutatott még arra a fon—

tos tényre, hogy a statisztika területén is érvényesülnie kell a ,,döntő Láncszem megragadása" lenini elvének. Jelenleg ez a döntő láncszemxia párhuzamos sta—

tisztikai munkálatok felszámolása. Ezzel párhuzamosan válik lehetővé az ügy- viteli alátámasztás, a számviteli ágak * összehangolása, a gyors és megbízható, pontosabb adatszolgáltatás, egyszóval a statisztikai fegyelem minőségi megjaví- tása. Statisztikai munkánk megjavításá—

nak egyik előfeltétele a vállalati fő- könyvelő felelőssége a statisztikáért.

Ez természetesen csak főkönyvelői gár- dánk szaktudásának tervszerű és alapos fejleszté-se, a számvitel egyes ágainak koordinálása, egységesítése révén ér- hető el.