T Ö R T É N E T I K U T A T Á S O K K U F S T E I N B A N
CZUCZOR GERGELY R A B S Á G A
H I S T O R I S C H E F O R S C H U N G E N I N K U F S T E I N
D I E G E F A N G E N S C H A F T
V O N GERGELY CZUCZOR
MTA
T Ö R T É N E T I K U T A T Á S O K K U F S T E I N B A N
CZUCZOR GERGELY R A B S Á G A
•
H I S T O R I S C H E F O R S C H U N G E N I N K U F S T E I N
D I E G E F A N G E N S C H A F T
V O N GERGELY CZUCZOR
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I
P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E
A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
14 (89)
ÜJ S O R O Z A T
S O R O Z A T S Z E R K E S Z T Ő :
R E J T Ő I S T V Á N
T Ö R T É N E T I K U T A T Á S O K K U F S T E I N B A N
CZUCZOR GERGELY R A B S Á G A
H I S T O R I S C H E F O R S C H U N G E N I N K U F S T E I N
D I E G E F A N G E N S C H A F T VON GERGELY CZUCZOR
B U D A P E S T • 1 9 8 4
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRA
L e k t o r á l t a : T a m á s A n n a
ISSN 0133 - 8862 ISBN 963 7301 49 6
(
Gergely Czuczor. Ein P o r t r a t von Miklós B a r a b á s . UAW
TÖRTÉNETI KUTATÁSOK KUFSTEINBAN
CZUCZOR GERGELY RABSÁGA
Náday Károly: Kufsteini levél 11 Sáfrán Györgyi: Kufsteini történeti kutatások 17
I. Náday Károly kufsteini kutatásai 19 II. Czuczor Gergely rabsága 29
Levelek, okiratok 37 A levelek, okiratok lelőhelye 83
Névmagyarázatok 87 Az emléktábláról hiányzók adatai 91
Rövidítések 93 Képek 95
KUFSTEINI LEVÉL
A v á r o s felé közeledve, m á r m e s s z i r ő l elénk tűnik a kufsteini v á r magas t o r - nyával, az ún. " C s á s z á r - t o r o n n y a l " .
Kufsteinről, a településről í r á s b e l i följegyzések már 788-ból találhatók. A helységet ekkor "Caofstein"-nek í r t á k , de előfordul "Choufstein", "Choustain"
alakban i s .
A v á r a t első ízben 1205-ben említik, mint " C a s t r u m Choufstain"-t. 1310-ben m á r mint "Purch=Burg=vár" s z e r e p e l az okmányokban. A századok során többször c s e r é l t gazdát. A " C s á s z á r - t o r o n y " terveit 1505-ben kezdték k é s z í t e n i , alapjait 1519-ben rakták le. Az építkezéshez szükséges köveket a T h i e r s e e melletti völgy- ből szállították. A tornyot 1522-ben, I. Ferdinánd c s á s z á r u r a l k o d á s a alatt fejezték be. Az építkezés kb. 6-7000 Guldenbe került. A v á r vízzel való e l l á t á s á r a 1546- ban 63 ölnyi mélységű kutat f ú r t a k .
A kufsteini várbörtönben — főleg a 18. s z . végén s a 19. s z . derekán sok haladó szellemű, s a szabadságért küzdő magyar raboskodott: írók, katonák; tisztek é s közlegények, papok, tanítók, iparosok. Voltak azonban közöttük hasonló meggyőző- désű osztrákok, németek, lengyelek, franciák, olaszok, akik, — az elnyomó h a t a - lom ellen — nem egyszer harcoltak is a magyarok mellett.
1785-89 között itt raboskodott id.Wesselényi Miklós. Utána a jakobinus-per e l - itéltjei következtek. Batsányi Jánost hat t á r s á v a l 1795, augusztus 7-én indították Kufsteinba. Útjuk kb. három hétig t a r t o t t . E r r ő l , az odaszállításukkal megbízott parancsnok utóbb személyesen számolt be a c s á s z á r n a k .
Batsányi a " c s á s z á r - t o r o n y " 12-es cellájába volt bezárva. Itt í r t a Kufsteini elégiák címen i s m e r t v e r s e i t . Ezek közé tartozik: A rab és a m a d á r , melyet a c e l - l á j a ablakából egy vágyva s z e m l é l t , szabadon röpködő kis m a d á r ihletett:
Téged szabadság! tégedet énekel.
Nincs szíved e m b e r ! hogyha n e m érdekel.
Batsányi c e l l a - s z o m s z é d j a volt a f r a n c i a M a r é t , aki utóbb mint Napóleon á l l a m t i t - k á r a vált i s m e r t t é . A magyarokhoz intézett napoleoni kiáltvány az ő kezdeményezé- s é r e született. Batsányi révén nyilván jól i s m e r t e a magyarság kiszolgáltatott h e l y - zetét. Batsányi utóbb Marét pártfogásával menekülhetett P á r i z s b a .
(A kufsteini várban Batsányi Jánosnak, " a felvilágosodás nagy költője és t u d ó - s á " - n a k emlékét — Szülővárosa Tapolca figyelméből — 1965 óta külön emléktábla őrzi Borsos Miklós domborművével.
Az egykor itt raboskodott magyarok e m l é k é r e 1968-ban a P e t ő f i Irodalmi M ú - zeum emlékszobát nyitott.)
Batsányival együtt kezdte meg kufsteini fogságát a szintén költő Szentjóbi Szabó László, aki mindössze huszonnyolc évesen — itt lelte h a l á l á t . Ugyancsak velük hoz- ták ide a szintén író pálos s z e r z e t e s t , V e r s e g h y Ferencet i s .
1799. július 6-án é r k e z e t t ide Kazinczy Ferenc nyolc t á r s á v a l Brünnből. Ka- zinczy: Fogságom naplójá-ban hat esztendei raboskodásának stációi között kufsteini fogságáról is beszámol. Le i s rajzolta a "kősziklán" álló zord tornyot, a körfolyő- sóról nyíló cellák a l a p r a j z a i t .
Fogságuk színhelyéről többek között így í r :
"A v á r b a négyszázötvenkét grádics v i s z e n , ha jól jegyzé meg Szulyovszky, s a status foglyai ott egy toronyban tartatnak, mely tizenhárom rekeszeket foglal m a g á - ban. — A dachstuhl (oszlop, mely a fedél közepét t a r t j a ) oly vastag, hogy h á r o m ember összefogott kézzel nehezen ölelhetné k ö r ü l . Ez k ö r ü l fut el a folyosó. Minden két szobának egy pitvara v a n . A szoba alacsony, az ablak nagyocska, s párkányát elérheti a t é r d . Az ablak falában nemcsak v a s r ú d , hanem drótbul font r o s t é l y i s . A szoba a j t a j a s a parányi kemence egészen elfogja a négy fal egyikét. (Itt b á r ó Wesselényi n o . 7. lakott, talán ötödfél esztendeig, egy püspök és egy zsidó közt — n r o . 13. M a r é t ; nro 1 2 . B a c s á n y i 1795-ben, s e kettő beszélgetve e g y m á s s a l . ) A szoba a j t a j a belülről vas pléhvel vala bevonva, s azon egy ablaklyuk, de amelyet k í - vülről mindég zárva t a r t o t t a k . Holmit ezen adának be, m e r t az ajtó csak szombaton nyittatott meg a kapitány jelenlétében, míg a borbély a szenvedőt megberetválá, s a gyomorszék k i ü r í t t e t e t t . "
*
Amikor az 1848-49-es magyar szabadságharc fellángolt, ítélték Czuczor G e r - gelyt egyetlen v e r s é é r t hat évi "vasban" töltendő kufsteini várfogságra.
A szabadságharc l e v e r é s e után az e l é r h e t ő vezetőket kivégezték, a külföldre távozottakat jelképesen akasztották fel. Hazai követőikkel, harcoló társaikkal m e g - teltek a m a g y a r o r s z á g i a r a d i v á r , a pesti " Ú j - é p ü l e t " , az ausztriai kufsteini v á r , továbbá Olmütz, Spielberg, J o s e f - és T h e r e s i e n s t a d t , Laibach és Königgratz b ö r - tönei.
A bujdosó hazafiak r e j t e g e t é s e , az elmúlt korszak emlékeinek gyűjtése juttatta kufsteini v á r f o g s á g r a Teleki Blanka grófnőt és m u n k a t á r s á t , Lő vei K l á r á t . E l ő z e - tesen r e n d s z e r e s e n figyeltették postájukat, elsősorban T e l e k i Blanka és huga, az ekkor P á r i z s b a n élő De Gerandoné Teleki E m m a l e v e l e z é s é t . Ez alapján k é s z ü l t vádiratuk, melyet Teleki Blanka és köre c . kiadványban S á f r á n Györgyi tett k ö z - z é . (Bp. 1963. 377-91.1., B u k a r e s t , 1979.46-77.1.)
Amikor a kufsteini v á r b ö r t ö n és a benne raboskodott magyar és hozzájuk c s a t - lakozó egyéb nemzetiségű rabok történetét kutattam, felfigyeltem a r r a a meglepő tényre, hogy a kufsteini várbörtönbe — az uralkodó hatalom céltudatosságára j e l - lemzően — általában túlnyomóan magyar ő r s é g e t vezényeltek.
1745-ben a szegedi 46.gyalogezred elődje szolgált i t t . Mikor Kazinczyt é s t á r - sait ide szállították, Johann von Czervenka százados volt a várparancsnok. 1805- ben "Uihazi", valószínűleg: Újházi őrnagy. 1814. július 7 - é n az egykori c s . k i r . 26. gyalogezred egy kis különítménye került a v á r b a . Ez az e z r e d később E s z t e r g o m
háziezrede lett. (Utóbb náluk szolgált Lehár F e r e n c , mint k a r m e s t e r . ) 1849-ben a várparancsnok Ludwig Loncarevic e z r e d e s , akit 1850-ben a m a g y a r - n é m e t s z á r - mazású Nehiba József nyugállományú ezredes váltott fel. Engedélyezte a m a g y a r nyelvű l e v é l í r á s t . Halála után g r . M e r c a n d i n J ó z s e f követte, akinek e m b e r s é g e s bánásmódjáról Lővei K l á r a Kufsteini jegyzetei is megemlékeznek. O volt az utolsó v á r p a r a n c s n o k .
A szolgálatot 1851-55-ben a "Don Miguel" 39.gyalogezred egy r é s z e látta e l . Az ezred nagy r é s z e magyarokból á l l t . Később Debrecen házi e z r e d e lett. Mint L ő - vei Klára Kufsteini jegyzeteiben is í r j a : " a vár katona-őrs égét magyar ezred fiai k é p e z t é k . . . a külső ajtó kis nyilatán át gyakran beszólott a b e c s ü l e t e s őr: ' O h , asszonyaim csak folytassák tovább; olyan jól esik női ajkakról m a g y a r szót h a l l a - ni. " ' Lővei Klára egy kegyetlen mozzanatot is megörökített a Nehiba halála utáni Kámpf kapitány féle " k é n y u r a l m i " korszakból: " E z időben, 53 végén történt, hogy szegény kún katona a fogolynők elejtett kesztyűjét sétájok közben fölvette: jutalma ötven botbüntetés volt. (l.Sáfrán Györgyi idézett kiadványát 414-417.1.) 1855-1859- ig a vár ő r s é g é t az " E r z h e r z o g Albrecht" nevű 44.gyalogezred látta el; utóbb K a - posvár háziezrede lett.
*
A kufsteini várbörtön magyar rabjainak s o r s á t közel húsz éve kutatom s g y ű j - töm o s z t r á k és magyar levéltárakból a rájuk vonatkozó, valamint az eszmeileg h o z - zájuk csatlakozó más nemzetiségű foglyok dokumentumait.
Kutatásaimat a kufsteini várban levő impozáns emléktáblára felvésett nevek alapján kezdtem. A Lux Károly s z o b r á s z m ű v é s z tervezte emléktáblát az egykori budapesti Evangélikus Leánygimnázium helyezte el 1937-ben. Ezt megelőzően, az iskola két tanára: J e s z e n s z k y Ilona és D r . Zelenka Margit f e l k e r e s t e az itteni v á - r a t , ahol két nőnevelő elődjük: Teleki Blanka grófnő és Lővei K l á r a is raboskodott.
Elhatározták, emléktáblát állíttatnak nekik. Kufsteinben találkoztak Kari W a g n e r - r e l , az itteni "Heimatsverein" vezetőjével, aki nemcsak mozgalmuk "legnagyobb támogatója", de kibővítője is lett, ui. ő javasolta, hogy az emléktáblára v é s e s s é k föl az ö s s z e s haladó e s z m é i k é r t egykor itt raboskodott magyarok nevét. J a v a s l a t á t elfogadták s az iskola hozzálátott a terv megvalósításához, amely nem csekély anya- gi áldozatot is igényelt, hiszen a 6 . 5 m á z s a súlyú piszkei vörösmárvány emléktábla 1750 pengőbe k e r ü l t , megtoldva a tekintélyes s z á l l í t á s i , elhelyezési költséggel. Az avatási ünnepségre érkező iskolai küldöttséget Kari Hradetzky d r . járási főnök m a - gyarul üdvözölte s 1937. júl. 10-én az emléktábla leleplezése közös kufsteini-bu- dapesti m ű s o r r a l z á r u l t .
Az emléktáblán 94 név olvasható. A szintén az iskola által készített m ű v é s z i Album s az anyagából készült nyomtatott kis füzet közli az egykori foglyok í t é l e t é - r e vonatkozó tudnivalókat a megjelöli a f o r r á s o k a t . A bevezetés szerint a d a t s z o l - g á l t a t á s r a a "Kufsteinben szenvedett hősök leszármazottait" is felkérték. így i n - dokolt, hogy hibák esetén az adatközlőkre hárították a f e l e l ő s s é g e t . Az iskola 1937-38.évi Értesítője (48.1.) szintén családi bejelentések alapján még hét nevet közölt. Ezeket utólag akarták az emléktáblára fölvésetni,de m á r nem került r á s o r .
A családi emlékezések bizonytalanságáról vall az a huszonnégy név, akik az emléktáblán, mint egykori kufsteini rabok szerepelnek, holott bizonyíthatóan egyéb helyeken töltötték fogságukat: Josefstadt, Olmiitz, T h e r e s i e n s t a d t , Königgrátz b ö r - töneiben, a p e s t i "Ű] épület"-ben, vagy az a r a d i várban. (E börtönök foglyai is méltók volnának r á , hogy foglalkozzanak velük, feltárják s o r s u k a t , megörökítsék emléküket.)
A kufsteini vár egykori foglyait érintő dokumentumok feltárásában a legnagyobb nehézséget az jelentette, s jelenti a jövőben i s , hogy a foglyokról űn. " á l l o m á n y - k i - mutatás" c s a k 1850-, 1851. január-június hónapokból, 1853- és 1856-ból m a r a d t fenn. A többi éveké elpusztult.
Munkám s o r á n cédula-katalógust készítettem a kufsteini emléktáblára fölvésett nevek r e n d j é b e n . Közbe iktattam azonban az onnan hiányzó többi kufsteini r a b a d a - tait is. Megjelöltem elítéltetésük okát és é r t e s ü l é s e i m f o r r á s á t . E katalógus egy példányát elküldtem Budapestre az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárának (Jelzete: Oct.Hung 1902.). A foglyokról készült ö s s z e á l l í t á s a i m a t ugyancsak m e g - küldöm oda.
Kutatásaim eredményeit Ausztriában a b é c s i Kriegsarchivnak, valamint az innsbrucki Landesarchivnak juttatom el.
Méltán m e r ü l h e t fel a k é r d é s , hogy b á r nem vagyok t ö r t é n é s z , f e l k u t a t o t t anya- gaimat miért helyezem el m é g i s tudományos gyűjteményekben? Mert fel s z e r e t n é m hívni a s z a k e m b e r e k , ifjú kutatók figyelmét e r r e a még fel n e m t á r t t e r ü l e t r e . . .
Kutatásaimat magyar és o s z t r á k szakintézmények egyaránt támogatják.
Magyar r é s z r ő l : a budapesti Országos Széchényi Könyvtár K é z i r a t t á r a , a T u - dományos Akadémia Könyvtárának K é z i r a t t á r a , az Országos L e v é l t á r , a Magyar Hadtörténeti L e v é l t á r , a pannonhalmi Bencés Levéltár.
Osztrák r é s z r ő l : a kufsteini Városi és V á r m ú z e u m i L e v é l t á r , az Ö s t e r r e i c h i s c h e Kriegsarchiv, az Ö s t e r r e i c h i s c h e Haus.Hof- und S t a a t s a r c h i v . T i r o l e r Landesarchiv und Heeresgeschichtliches M u s e u m .
Ez intézményeknek, valamint k é r é s e i m m e l foglalkozó tudományos m u n k a t á r - saiknak hálás köszönetemet f e j e z e m ki.
Segítségükkel sikerült az egykor haladó e s z m é i k é r t a kufsteini várban r a b o s - kodottakra vonatkozó iratok másolataiból e g é s z kis gyűjteményt létrehoznom.
Az egykori kufsteini várfoglyok között t e r m é s z e t e s e n voltak olyanok is, akik egyéb, főleg katonai vétségek m i a t t raboskodtak, számuk azonban elenyészően c s e - kély a politikaiak mellett.
Az alábbiakban közlöm az emléktáblán f e l s o r o l t nevek mennyiségi h o v a t a r t o - z á s á t :
A kufsteini emléktáblán ö s s z e s e n 94 név olvasható:
ebből igazolhatóan a várbörtönben raboskodott . . . 45 személy más helyeken töltötte fogságát 24 "
akikről eddig igazoló adatok hiányoznak 20 "
egyéb okok miatt nem ide tartozók 5 "
ö s s z e s e n : 94 személy
Az utolsó csoportba sorolható p l . Bohus J á n o s n é Szögyény Antónia, akit m i n t az aradi v á r foglyainak segítőjét o r s z á g s z e r t e i s m e r t e k , de nem raboskodott a k u f - steini várban, mint azt az emléktábla hirdeti.
A következőkben közlöm annak a huszonhét fogolynak nevét, akik bizonyíthatóan itt raboskodtak, de nevüket hiába k e r e s s ü k az emléktáblán. Közülök négyen, mint jakobinusok, s a többiek mint az 1848-49-es szabadságharc m á r t í r j a i szenvedtek itt.
Közülök vitatható Rózsa Sándor, aki ugyan átmenetileg csatlakozott a magyar s z a - badságharchoz, de utóbb, mint v i s s z a e s ő bűnöst halálra ítélték, majd kegyelemmel életfogytiglani r a b s á g r a . A " b e t y á r romantika" kedvéért a helyi idegenvezetők m a is e m l e g e t i k . . .
A m a g y a r szabadságért egykor itt raboskodottak között vannak külhoniak i s , mint pl. a hannoveri s z á r m a z á s ú A m s b e r g , vagy a francia v í v ó m e s t e r , P r o t e a u x .
A kufsteini várban raboskodtak, de nevük hiányzik az emléktábláról:
A m s b e r g , Georg Banyi József Csiky Sándor Dombay István Erdélyi László Fehér László Gál Gyula Gergely Lajos Gidró János Horváth István Horváth József Kozma Alajos L a n d e r e r ?
Lilienbachi Lili Adolf
Mayer Hradetzky Nándor Modrovits G e r g e l y Molnár Ignác Nagy Ezékiel Ölés Ignác
Olszewszky J e r o m o s (Adolf) Proteaux, J o s e p h
Rónay Mihály Rózsa Sándor Salamon Károly Szén Antal Táncsics Ignác Thunes, Adolf
Méltányos lenne nevüket egy kiegészítő e m l é k t á b l á r a felvésetni.
Megérdemelnék.
Végül — m é g i s elsősorban — köszönöm a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- t á r á n a k , hogy n e m c s a k elküldték Czuczor Gergely kufsteini leveleinek és egyéb d o - kumentumok x e r o x - m á s o l a t á t , de hogy e munkámat kiadványaik sorába is beiktatták.
A Czuczor-anyagot kiegészítettem osztrák é s magyar levéltárak anyagával, a m a g y a r szövegeket németre, a németeket m a g y a r r a fordítottam. Anyagomat — a k i - advány-sorozat kívánalmainak megfelelően — S á f r á n Györgyi rendezte sajtó alá és l á t t a el b e v e z e t é s s e l .
Munkánkat G a r a y János s o r a i v a l nyújtom át az olvasóknak:
Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak e l f a j u l t kor hős elődöket;
A lelkes e l j á r ő s e i sírlakához
S gyújt r é g i fénynél új szövétneket.
Kufstein, 1981.
KUFSTEINI TÖRTÉNETI KUTATÁSOK
NÁDAY KÁROLY KUFSTEINI KUTATÁSAI
A Czuczor elítéltetésével kapcsolatos irat és levelezés gyűjtemény jelenlegi kiadásának története is Kufsteinban kezdődött. A Bukarestben élő magyar í r ó - k ö l - t ő , műfordító, L ő r i n c z i László: " U t a z á s a Fekete kolostorhoz" c í m ű " I r o d a l o m - t ö r t é n e t i r i p o r t " - j a Kuncz A l a d á r é k r ó l , 1975-ben jelent meg Bukarestben. Az í r ó érdeklődése ezután R ó z s a Sándor f e l é fordult, aki a s z a m o s ú j v á r i börtönben f e j e z - te be életét, de Kufsteinban is raboskodott. L ő r i n c z i tehát f e l k e r e s t e az oly sok m a - g y a r r a b emlékét ő r z ő egykori r e t t e g e t t emlékű v á r b ö r t ö n t . Ott találkozott K u f s t e i n - ben élő hazánkfiával, Náday Károllyal, az egykor ott rakoskodott m a g y a r - és haladó s z e l l e m ű más n e m z e t i s é g ű foglyok sorsának kutatójával. Megkérdezte tőle, i s m e - r i - e e sorok írójának Teleki Blanka és köre (Bp.1963.) című kiadványát, mely T e - leki Blanka és Lővei Klára vádiratát és az utóbbi Kufsteini jegyzetei-t t a r t a l m a z - z a ? — Náday k é r t e tőlem és megkapta a könyvet, amelyből rögtön lefordította n é - m e t r e é s így közzé is tette Lővei K l á r a olvasmánynak is megdöbbentő, érdekes í r á - s á t . Ettől kezdve n e k e m is megküldi kufsteini kutatásainak e r e d m é n y e i t .
A hazai e l i s m e r é s , támogatás jeléül küldtük el neki az Akadémiai Könyvtárból Czuczor Gergely kufsteini leveleinek és a hozzá kapcsolódó dokumentumok x e r o x m á s o l a t á t , amelyet szintén kiegészített, feldolgozott magyar és német nyelven.
E kiadványban e z az anyag jelenik meg. A s o r o z a t igényeinek megfelelő á t d o l - g o z á s t e sorok í r ó j á r a bízták.
Náday Károlynak a régi kufsteini várfoglyokkal kapcsolatos dokumentumok f e l - kutatásához megvannak a maga s z e r e n c s é s adottságai. 1899-ben született D e b r e c e n - ben s tanulmányait m é g a t e m e s v á r i c s . k i r . hadapród iskolában végezte 1917-ben.
így mind a német nyelvben, mind a katonai nyelvhasználatban j á r a t o s . Magyar s z á r - m a z á s a , iskoláztatása, egyéni érdeklődése révén i s m e r i népe szabadság k ü z d e l m e i - nek t ö r t é n e t é t . így fordult érdeklődése jelenlegi v á r o s a : Kufstein várbörtönének e g y - k o r i m a g y a r és haladó szellemű külföldi foglyai f e l é . Kutatásai megindulásáról Kuf- s t e i n i levél című bevezetőjében í r . Élete, munkája j e l l e m z é s é r e felvillantok néhány
idézetet e sorok í r ó j á h o z intézett leveleiből:
"1948 óta élek Kufsteinben. Az itteni várat naponta láttam, míg jó pár évvel e z - előtt elhatároztam, megkísérlem az itt bezárt volt foglyok neveit é s személyi adatait összegyűjteni. Ez nagyjából s i k e r ü l t , ui. igen kevés eredeti névjegyzék m a r a d t m e g . Az eredményről a Széchényi Könyvtár K é z i r a t t á r a adhat felvilágosítást."
(V. D r . Windisch É v a ) . (1977.1.30.)
"Munkáim főleg 9. szomszédos városban megjelenő " W ö r g l e r Rundschau" című hetilapban jelennek m e g . Ö r ö m ö m r e szolgál, hogy olvasóim között igen nagy s z á m - ban akadnak fiatalok i s . A vár foglyaival eddig komolyan senki sem foglalkozott. V i - szont sok idegen jön és így a vendéglátó gazdák szólhatnak a várban t ö r t é n t e k r ő l is."
(1978.1.5.)
"Nem mondom van egy-két okmány, melyek néha kikezdik az idegeimet, m e r t olyan förtelmesen í r t á k , hogy alig lehet elolvasni. Mivel azonban időmet e r r e s z á n - t a m , így tehát feldolgozásuk c s a k idő k é r d é s e . " (1980.jan.25.)
"Az innsbrucki l e v é l t á r b a n . . . Zrínyi János g r ó f r a vonatkozó., .kb. 400 db ok- mányt t a l á l t a m . " (Mivel be vannak kötve, s e m xerox másolatban, sem mikrofilmen n e m tudták megküldeni.) "Meghívtak, hogy személyesen végezzem a k u t a t á s t . . .de ez nekem nemcsak nagy kiadást jelentene, hanem időmből s e m telik. így a kutatást átengedem a nálam fiatalabbaknak. Sajnálom ugyan, hogy ezt is nem tudtam e l v é - g e z n i , de úgy v é l e m , magával a ténnyel, hogy a figyelmet felhívhatom e r r e az anyag- r a , segítettem múltunk újabb t ö r t é n e l m i okmányaink felkutatásában." (1977. V I . 22.)
"Elvben igen szívesen beleegyezem, hogy nemcsak Czuczor Gergelyről í r t , h a - n e m összes és a magyarokat érdeklő tanulmányaim nyomtatásban megjelenjenek.
Azonban átírni s e m m i t sem vagyok hajlandó azon egyszerű okból, m e r t a r r a nincs időm. Ugyanis én nemcsak holt anyaggal foglalkozom, hanem Magyarországból és Erdélyből, a művégtag készítőhöz ide jövő amputáltak m a g y a r - t o l m á c s a is vagyok.
Ez naponta 2-3 ó r á t vesz igénybe. Ezenkívül — feleségem halála óta — a h á z t a r t á - s o m a t (bevásárlás, főzés, s ü t é s , rendcsinálás s t b . ) is magam végzem. No m e g az éveim száma is megnőtt; márciusban töltöm be a 81. évemet, ha a jó Isten addig é l t e t . (1979.nov. 19.)
" . . . m u n k á i m m a l nem akarok előnyöket s z e r e z n i . Célom nem a tudományos feldolgozás, hanem a történelmi tények rögzítése és e r r ő l a nagyközönség t á j é - k o z t a t á s a . Ami pedig munkáim stilizálását illeti: én a r r a t ö r e k e d t e m , hogy f o r d í - t á s a i m megfeleljenek az eredetinek, tehát n e m c s a k értelem é s tartalom s z e r i n t , de az akkori szellemnek is, úgy azonban, hogy m a is érthető legyen. Tanulmányaim- ban a r r a helyezem a hangsúlyt, hogy lehetőleg az okmányok közöljék a t ö r t é n t e k e t , én csak a semleges összekötő szöveget írom közéjük. De t a r t o m magamat ahhoz is, amit a katonai iskolában tanultam: röviden, t ö m ö r e n , katonásan írni. Mivel nem az vagyok aki d i c s ő s é g r e , kitüntetésre pályázik, kutatási eredményeimet csak á t k í - vánom adni, így felajánlom, vegye át a tájékoztatás lehetőségeit a m a g y a r o r s z á g i nyilvánosság r é s z é r e . " (1979.nov. 19.)
A következőkben vázlatosan áttekintjük Náday Károly munkásságát:
A NÁDAY KÁROLY FELDOLGOZTA ANYAGOK A KUFSTEINI VÁR EGYKORI FOGLYAIRÓL ÉS ZRÍNYI JÁNOSRÓL
MAGYAR ÉS NÉMET NYELVEN 1. Zrínyi János Antal gróf, a c s á s z á r foglya
Orvosi vizsgálat eredménye
Gráf Johann Anton Zrínyi, Gefangener des K a i s e r s Ártzliche U n t e r s u c h u n g - E r g e b n i s s .
Zrínyi János Antal gróf nem a kufsteini v á r b a n , hanem a szintén tiroli R a t t e n - bergben, majd Grazban töltötte haláláig tartó 20 éves fogságát. Az 1671-ben l e f e - jezett Zrínyi P é t e r f i a , Zrínyi Ilona öccse,1650-1660 körül s z ü l e t e t t , 1703.nov.12- én halt m e g . Apja kivégzése után elszakították c s a l á d j á t ó l , "Gnade" néven b e s o r o z - ták a c s á s z á r i s e r e g b e . Közben nyolc hónapot a kurucok fogságában töltött, de n e m csatlakozott hozzájuk. Ennek e l l e n é r e , mikor kiszabadult, 1683-ban a c s á s z á r e l - fogatta s ítélet nélkül fogságba v e t e t t e . A Náday által felkutatott várparancsnoki i r a - tok az innsbrucki Landesarchivban a "fogoly" e l l á t á s i költségeinek, tönkrement r u - házatának, ágyneműjének p ó t l á s á r a szükséges anyagiak átutalását, vagy az ő r s é g m e g e r ő s í t é s é t s ü r g e t i k . A c s á s z á r nem egy iratban személyesen foglalkozott Zrínyi János ügyével: m e g d i c s é r t e a fogvatartók buzgalmát pl. mert a foglyot még bizton- ságosabb helyre szállították, amikor attól t a r t o t t a k , hogy "az igen veszélyes és f o n - tos foglyot" a Grazban levő horvát é s magyar diákok esetleg megkísérlik k i s z a b a d í - tani. Náday Károly r é s z l e t e s e n i s m e r t e t i az 1699-ben ez ügyben kiküldött innsbrucki c s á s z á r i tisztiorvos: P e t e r Linsing vizsgálatának eredményét. A c s á s z á r n a k küldött jelentése szerint: "nevezett gróf s e m m i f é l e valódi, hanem meglévő búskomorsága, mély benyomást keltő állapota m i a t t , inkább színlelt némaságban leledzik." Zrínyi az orvosnak nem minden k é r d é s é r e s csak írásban válaszolt. A doktor — mintegy elrettentésül — f e l s o r o l t a neki az o r v o s i beavatkozások lehetőségeit: húzás, s z o n - d á z á s , érvágás, szipolyozás, hólyagot húzó t a p a s z , zsinórhúzás. A fogoly m i n d - ennek ellenére — hallgatott. Az egyik őr vallomása szerint: " Z r í n y i gróf urat s a j á t magával hallottam b e s z é l n i . . . m i n t h a egy őrség élén menetelt volna s többször j e - lentést tett önmagának." Környezete egyetlen szót s e m hallott t ő l e ; néma tiltako- zásul haláláig hallgatott.
Náday Károly egyik levelében í r j a : "Időközben b e s z e r e z t e m Zrínyi János g r ó f - ról is az elérhető okmányokat. B á r ő nem Kufsteinban volt fogoly, neve szerepel az itteni " m a g y a r vértanúk" emléktábláján. így kezdtem utána is kutatni. Nem tudtam megállapítani, hol é s mikor s z ü l e t e t t . Egyesek s z e r i n t Grazban, de az ottani p ü s p ö - ki hivatal s z e r i n t , nincsenek e r r e vonatkozó feljegyzések. A második az, hogy o k - mányszerűen nem tudtam megállapítani, valóban a törökök r é s z é r e való k é m k e d é s - é r t , vagy más politikai okból k e r ü l t - e ítélet nélkül börtönbe? 1683-ban már mint foglyot Passauból a t i r o l i Rattenbergbe szállították. Mivel a b a j o r csapatok betörtek Tirolba és előbb Kufsteint, majd Rattenberget is elfoglalták, így Zrínyi fogvatartói kénytelenek voltak az "importanten Staatsgefangenen"-t menekíteni. így került G r a z - ba, ahova július 8 - á n érkezett m e g . Zrínyi János ugyanez év november 12-én e l - hunyt. A dominikánus templom halottas kápolnájának kriptájába t e m e t t é k . 1944-ben
a horvátok kiásták tetemeit é s a Wiener-Neustadtban kivégzett Zrínyi P é t e r , vala- mint Frangepán tetemeivel együtt Zágrábba szállították." (Sáfrán G y . - n e k 1978.1.5.) 2 . Wesselényi Miklós b á r ó a kufsteini várban
Báron Nikolaus Wesselényi auf d e r Festung Kufstein.
Id. Wesselényi Miklós b á r ó fogságának előzménye a birtokos szomszéd Haller gróf és a közte felmerült e l l e n t é t . A gróf u i . értékes lovat adott el Wesselényinek, de nem közölte, hogy az állat beteg. Ezenfelül magához c s a l t a a báró i s t á l l ó m e s t e - r é t s egyik lóápolóját. Wesselényi 400 felfegyverzett h a j d ú j á v a l , munkásával indult Gorbóra, hogy Haliért e l f o g j a , megvendégelje és haza b o c s á s s a . Nem t a l á l t a azon- ban otthon. H a l l e r c s a k h a m a r feljelentette. A k i r . t á b l a b í r ó s á g Wesselényit két évi házi fogságra ítélte, de II. József c s á s z á r az ítéletet bizonytalan időre szóló várfog- s á g r a változtatta. Wesselényit útközben Dátos községben, Dániel báró házában 1785. f e b r u á r 12-én elfogták. A járőrparancsnok szerint: "A letartóztatást nem a k a r t a tudomásul venni. Előadta, hogy a kormány i d é z é s é r e Nagyszebenbe óhajtott menni és ott jelentkezni. Annyira ellenkezett, hogy hat e m b e r kellett ahhoz, hogy f o g j á k . . . k e z e i t meg kellett köttetnem és így kisértetni a kapu elé, hol egy p a r a s z - t i nyeregben, csak k a r j á t köttettem meg, m í g kocsija m e g é r k e z e t t , melybe egy t i - zedes kíséretében b e s z á l l t . Ekkor a kötelékeitől megszabadíttattam." Ez tehát e l - fogatásának hiteles t ö r t é n e t e . Legenda, hogy a legközelebbi faluig két ló között, hosszú kötélen kellett volna futnia. A c s á s z á r megelégedéssel nyugtázta, hogy Wesselényivel szemben "minden erőszakot igénybe v e t t e k . " Wesselényi l e t a r t ó z - tatásához egy századost, két tizedest és huszonnégy közlegényt rendeltek ki, e l l á t - va őket a " s z ü k s é g e s oktatásokkal". — A kétségtelenül h e v e s t e r m é s z e t ű főúr t e t t é - nek okáról: H a l l e r gróf t e t t e i r ő l azonban sehol sem esett hivatalos s z ó . Wesselényit először M a r o s v á s á r h e l y r e vitték, ahol kegyelmi kérvényt diktált a c s á s z á r n a k , aki azonban nem válaszolt. Útközben Kolozsvárott búcsúzott el feleségétől é s g y e r m e - küktől, aki hamarosan meg is halt. 1785. á p r i l i s 29-én é r k e z t e k Kufsteinba, A ki- s é r ő ő r m e s t e r szerint: "Az állami fogoly magaviselete ide jövetelkor t e l j e s e n nyu- godt és csendes volt." A nála levő 5 levelet, pénzét elkobozták, használati tárgyait;
hálózsák, zsebkendők, gatyák, harisnyák, sérvkötő, viaszgyertya, Biblia s t b . jegy- zékbe vették s a rabot az 5 - ö s számú cellába zárták. A c í m é r e érkezett leveleket c e n z ú r á r a Bécsbe küldték. Egyik nővére személyesen is hiába esdekelt a c s á s z á r - n á l . Amikor II. József c s á s z á r felkereste Kolozsvárt, a Wesselényi család három nő tagja ismételten hiába s o r o l t a előtte a megindító tényeket: "Az egész családnak csak két f é r f i t a g j a van s ez a bátyám minden gyermekét e l v e s z t e t t e . " A nő r o k o - nok a feleség nevében csak kérvényt adhattak á t , m e r t Wesselényiné C s e r e y Heléna
— a c s á s z á r i rendelkezés értelmében — nem hagyhatta el lakóhelyét. Két év múlva Wesselényi újabb kegyelmi kérvénnyel jelentkezett — mindhiába. Amikor m á r közel öt esztendeje raboskodott a kufsteini vár börtönében, a várparancsnok f e l t e r j e s z t é s t nyújtott be érdekében, melyben orvosi v é l e m é n y r e hivatkozott: "az állandó fájdalmak f e j é t annyira igénybe vették, hogy arca n e m c s a k beesett, hanem sápadt, a nyálkahár- tyák duzzadtak, a szemek v ö r ö s e k . . . gondot okoz Kühnemann sebész k i j e l e n t é s e , hogy hirtelen szélhú'dést k a p h a t . " A c s á s z á r utasítása: "mindazon segédeszközöket használni kell, melyek a gondot okozó bajnak elébe vágnak." Wesselényi két hónap
híjján öt esztendős fogságát 1789. december 15-én a c s á s z á r v é g r e feloldotta s d e - c e m b e r 21-én Wesselényi indulhatott haza, E r d é l y b e .
Náday Károly egyik levelében í r j a : "Akik Nyirő: ' Sibói bölénye' alapján i s m e r - ték meg Wesselényit, azokat munkám nyomán k i s csalódás é r h e t i . Mivel nem vagyok r e g é n y í r ó , csak a l e í r ó történelemmel foglalkozom, tehát a felkutatott okmányokat mutatom be; ezek alapján azonban ki-ki megalkothatja saját véleményét." (Sáfrán Györgyinek, 1 9 7 8 . 1 . 5 . )
Wesselényi a kiszabadulás utáni években egy hozzá intézett burkolt f i g y e l m e z - t e t é s r e így válaszolt: "engemet J ó z s e f c s á s z á r szenvedni megtanított, de félni n e m . "
Kemény t e r m é s z e t é t örökölte a tizenkét gyermekükből életben m a r a d t egyetlen:
i f j . W e s s e l é n y i Miklós, "az á r v í z i h a j ó s . " A c s a l á d — elődeihez méltó — utolsó f é r - fi s a r j a , a t ö r t é n é s z , újságíró Wesselényi Miklós, 1980-banBudapestről távozott az élők sorából.
3. Jakobinusok a kufsteini várban Jakobiner auf d e r Festung Kufstein.
Megjelent: W ö r g l e r Rundschau, 1978.febr. 15-től 5 folytatásban.
A magyar jakobinusok kufsteini fogságát Náday, Kazinczy F e r e n c : Fogságom naplója alapján i s m e r t e t t e meg o s z t r á k olvasóival.
Foglalkozott továbbá az o s z t r á k s z á r m a z á s ú Andreas Riedl s o r s á v a l , akit M a r - tinovics Ignáccal egy időben t a r t ó z t a t t a k le B é c s b e n , majd szintén raboskodott a kufsteini várban. Riedl 1748-ban született B é c s b e n . Apja, mint m é r n ö k - s z á z a d o s igen jó nevelésben r é s z e s í t e t t e , úgyhogy a későbbi II. Ferenc c s á s z á r nevelője l e - h e t e t t . Volt tanítványa utóbb m á r nem tartott igényt s z o l g á l a t a i r a . Andreas Riedl csatlakozott a b é c s i jakobinusokhoz. Amikor 1794-ben társaival együtt l e t a r t ó z t a t - t á k , életének a c s á s z á r ugyan megkegyelmezett, de 60 évi börtönnel, gyakorlatilag életfogytiglani fogsággal sújtotta. 1795 augusztusában szállították a kufsteini v á r b a , ahol az l . s z . cellába zárták. Utóbb Graz, Spielberg, Munkács börtöneiben r a b o s - kodott, 1806-tól a brünni F e r e n c e s e k zárdájában. Innen a bevonuló franciák s z a b a - dították ki. P á r i z s b a költözött. 1837-ben halt m e g .
4. Czuczor Gergely a kufsteini várban Gergely Czuczor auf der Festung Kufstein.
5. Teleki Blanka tíz évi v á r f o g s á g r a . . .
Grafin Blanka Teleki mit d e m zehn jahrigen F e s t u n g s a r r e s t Megjelent: T i r o l e r Heimatblátter, 1977/4. f ü z e t .
6. Teleki Blanka grófnő és Lővei Klára a kufsteini várban Gráfin Blanka Teleki und K l a r a Lővei in d e r Festung Kufstein.
Megjelent: W ö r g l e r Rundschau, 1977.szept. 28. — 1978. á p r . 12.
között 16 folytatásban.
Teleki Blanka é s Lővei K l á r a vádirata — h ú s z nyomtatott oldal — először e s o - rok írójának: T e l e k i Blanka és k ö r e c. kiadványában jelent m e g 1963-ban a M a - g y a r Századok sorozatban. Ugyancsak itt látott napvilágot Lővei Klára: Kufsteini
jegyzetek c . í r á s a , melyet eredetileg Michelet francia történetírónak k é s z í t e t t , aki Teleki Blankáról könyvet t e r v e z e t t , de közbejött halála miatt m á r nem í r h a t t a meg.
A Kufsteini jegyzeteket utóbb P . S z a t h m á r y Károly adta ki, de gondosan kihagyott belőle mindent, ami — a kiegyezés utáni időkben — kompromittálónak s z á m í t o t t . Az eredeti szöveg megmaradt töredékeit a nagybányai Tartományi Múzeumba ő r z i k . M i k r o f i l m j é r ő l a P . S z a t h m á r y által kihagyott részeket is közölhettem.
Náday Károly é r d e m e , hogy Teleki Blanka és Lővei K l á r a elítéltetésének k ö - rülményei, fogságuk története m a m á r német nyelven is olvasható. Rájuk vonatko- zó önálló kutatásai is eredménnyel j á r t a k . Az eddig ismert anyagokat — o s z t r á k l e - véltárakból — több eddig i s m e r e t l e n dokumentummal e g é s z í t e t t e ki. Ezek közé t a r - tozik Teleki Blanka sógornőjének a c s á s z á r h o z intézett k é r v é n y e . Teleki Miksáné Cooq Jacqueline beadványa 1854. f e b r u á r 9 - é n kelt. Benne e l s ő s o r b a n " s z e r e n c s é t - len sógornője b o r z a s z t ó helyzetének" könnyítéséért e s e d e z e t t . Kérte, hogy a c s a l á d - jától eddig f ű t é s r e , m o s á s r a , é l e l e m r e engedélyzett havi 50 F t - t továbbra is m e g - k a p h a s s a , m e r t " a z utóbbi hónapokban ezt a kedvezményt is megvonták" . . . n a p o n t a
" 1 0 k r . és egy adag komisz kenyéren kell é l n i e . . . l e v e g ő r e s o h a s e m mehet, kivéve, ha az orvos betegség esetén mozgást engedélyez neki, nem foglalkozhat s e m k é z i - munkával, sem o l v a s á s s a l . " Kérte továbbá, hogy sógornőjét havonta e g y s z e r m e g - látogathassa. A kérvényt — Náday Károly k u t a t á s a i szerint — miniszteri k o n f e r e n - cián tárgyalták. Mivel Teleki Blankát "nagy veszélyessége m i a t t " kegyelemre nem javasolták, csak az anyagi t á m o g a t á s t engedélyezték. A r e n d s z e r e s látogatást is megtagadták, sógornőjének csupán egyszeri, egy ó r á s látogatást engedélyeztek ez év m á j u s á b a n . Náday idéz egy fent maradt hivatalos levelet i s , melynek írója f e l e t t e - sének azt í g é r i , gondja lesz T e l e k i Miksáné " e l l e n ő r z é s é r e é s Kufsteinből való m i - előbbi eltávolítására." Náday közli továbbá a jóindulatú v á r p a r a n c s n o k , Mercandin minősítéseit a két fogolynőről az 1854-56-os évekből. Teleki Blankáról mindig m e g - e m l í t i , hogy "zárkózott" s hogy " s o r s á b a belenyugodott". Lővei Klára legfőbb j e l - lemzői: " c s ö n d e s , engedelmes". A jelentések zárómondata mindkettőjüknél: " K e - g y e l e m r e a j á n l v a . " Ennek e l l e n é r e : Lővei K l á r a kitöltötte öt éves fogságát, m í g Teleki Blanka 1857-ben csak általános kegyelemmel szabadult, akkor m á r L a i b a c h - ból, ahova időközben átszállították.
7. Rózsa Sándor a kufsteini várban Sándor Rózsa in der Festung Kufstein.
Megjelent: T i r o l e r Heimatblatter, 1976/3. f ü z e t .
Rózsa Sándor, a "betyár" az 1859-1865-ös években raboskodott a kufsteini v á r - ban. Szegeden született 1813-ban, nincstelen családból, s e m m i f é l e iskolát n e m vég- z e t t . Pályáját mint p á s z t o r , illetve c s i k ó s b o j t á r kezdte, így lett kiváló lovas. E l ő - s z ö r huszonhárom éves korában ítélték el, megszökött. 1848-ban Kossuthtól k é r t kegyelmet, aki felszólította, kötelezze el m a g á t a becsületes é l e t r e s e m b e r e i v e l vegyen részt a szabadságharcban. A feltételeket Jókai közvetítette. Rózsa Sándor 150 emberével bekapcsolódott a délvidéki h a r c o k b a . Vetter tábornok szerint egyik csatában egymaga tizenkét e m b e r t ütött agyon. Amikor azonban a harc befejeződött, t á r s a i v a l rabolni kezdtek, e z é r t eltávolították őket a s e r e g b ő l . 1857-ben R ó z s a Sán- dort egyik tanyán leütötték és átadták a hatóságnak. 1859-ben h a l á l r a ítélték, m a j d
kegyelemmel életfogytiglani f o g s á g r a . Ekkor k e r ü l t Kufsteinba. B á r itt írásbeli f e l - jegyzések eddig még nem kerültek e l ő r ó l a , szóbeli hagyományok, képek, tárgyak m a is őrzik e m l é k é t . Mint fogollyal meg lehetettek vele elégedve, m e r t apró t á r - gyak készítését engedélyezték neki. Lószőrből kis gyűrűket font é s feltehetően s z i - varnak való dobozokat készített: k o m i s z kenyerét m e g r á g t a s r á k e n t e a dobozra, m a j d ebbe a r a g a c s b a s z a l m a s z á l a k a t nyomott. Minta szerint így alakította ki a s a l z b u r g i fejedelmi gyógykút képét, mint a r r a a felirat is utal: "RESIDENS BRUNNEN SALZBURG." A ma is meglevő dobozka melletti cédula s z e r i n t 1865-ben
ilyenekkel ajándékozta meg a h e l y ő r s é g parancsnokát, a t ö r z s f o g l á r t , valamint a n - nak leányát. Hogy Rózsa Sándor a sovány étkezési viszonyok e l l e n é r e is megőrizte e r e j é t , e r r ő l is szól a szájhagyomány. Egyik fegyenc t á r s a k é r d e z t e , miképp tudta ellenfeleit legyőzni? A "miképpent" láncai ellenére is ágy mutatta b e , hogy többé senki s e m volt kiváncsi r á . Utóbb Kufsteinből Theresienstadtba helyezték át. A k i - egyezés után kegyelemben r é s z e s ü l t , de mivel újból mint r a b l ó v e z é r tűnt fel, é l e t - fogytiglani fogságra ítélték. A s z a m o s ú j v á r i börtönben halt meg 18 78-ban 65 éves k o r á b a n . Képe a kufsteini várbörtön 13-as cellájának falán ma is látható: csikós r u - hában, bilincsben fekszik a p r i c c s e n . Az eredeti kép egy Baier nevü katonától s z á r - m a z o t t , aki a múlt század 80-as éveiben festette, m i k o r alakulatával átmeneti s z á l - láson volt a kufsteini várban, ő m a g a Rózsa Sándor egykori c e l l á j á b a n . A kép utóbb tönkremenőben volt, amikor 1915-ben a magyar s z á r m a z á s ú L á s z l ó főhadnagy f e l - hívta r á a l e z r e d e s e , Hans Weiskopf figyelmét, akit érdekeltek a helyi történeti h a - gyományok s így ő b í z t a meg Stanislau Gruber (1867-1931) festőt, r e s t a u r á l j a a k é - p e t . Az eredetin m á r nem lehetett segíteni. A v á r levéltárában m e g l e v ő levelező- lapnyi fényképről a szakember hű olajmásolatot k é s z í t e t t .
8. Von Amsberg, Georg a kufsteini várban Georg von A m s b e r g auf d e r Festung Kufstein.
L . : Wissenschaftliche Bibliothek, Hildesheim.
A m s b e r g 1821-ben a Hannover-i királyság Hildesheim nevű városában s z ü l e t e t t , vendéglős szülőktől. 1839-től önkéntesként szolgált az osztrák h a d s e r e g b e n , u t o l j á - r a hadnagyi rangban, mint a Coburg 8 . h u s z á r e z r e d t a g j a . 1848.október 30-án h a n g - zott el századukban Sulyok főhadnagy felszólítása: "Aki apját és a n y j á t szereti é s aki h a z á j á t menteni a k a r j a , az legyen készen és k ö v e s s e p a r a n c s á t " vagyis indulja- nak M a g y a r o r s z á g r a . Amsberg is csatlakozott h o z z á j u k . Utóbb vallomásában így mentette magát; " n e m tudtam mitévő legyek. Ingadoztam, de hogy b a j t á r s a i m s z e - mében ne legyek gyáva, velük t a r t o t t a m . " (A m a g y a r o k ügye m e l l e t t azonban 1849.
á p r i l i s 14. után is önként k i t a r t o t t . ) Galícián k e r e s z t ü l igyekeztek M a g y a r o r s z á g - r a . Közben A m s b e r g kolerát kapott, majd egy kisebb különítménnyel az osztrákok fogságába esett, ahonnan azonban a lengyelek megszöktették, s e l k í s é r t é k a m a g y a r h a t á r i g . 1848.november 26-án é r t P e s t r e . Felgyógyulása után Debrecenben o s z t r á k kémként elfogták, de Kossuth p a r a n c s á r a szabadon engedték. H a r c o l t a cári c s a p a - tok e l l e n , a nagyszebeni csata után akkor m á r mint őrnagyot Görgey 2-od osztályú é r d e m r e n d d e l tüntette ki. A s z a b a d s á g h a r c b u k á s a k o r , amikor a f ő v e z é r már A r a d felé t a r t o t t , A m s b e r g Nagyváradon volt s onnan, hogy ne az o s z t r á k o k kezébe j u s s o n , Lembergbe igyekezett, ahol jő e m b e r e i voltak; segítségükkel s z e r e t e t t volna s z ü l ő -
földjére v i s s z a t é r n i , azonban elfogták, kihallgatták, majd K a s s á r a , onnan A r a d r a szállították. 1 8 5 0 . f e b r . 2 8 - á n kötél általi h a l á l r a ítélték, m a j d — kegyelemmel — tizenhat évi fogságra, Kufstein várában. Ez év november e l e j é n érkezett o d a .
1858-ban c s a l á d j a kegyelmi kérvényt nyújtott be ügyében. 1859.máj. 30-án kelt a kufsteini várparancsnokság jegyzőkönyve,mely szerint: "Ön palatábláján azt k é r t e a tekintetes várparancsnokságtól,hogy jegyzőkönyvileg k i h a l l g a t t a s s é k . . . " A m s b e r g e kihallgatáson saját kegyelmi kérését adta elő s megjegyezte: "Most m á r 8 éve és 9 hónapja t ü r e l e m m e l viselem a kufsteini v á r b a n kemény b ü n t e t é s e m e t " . K é r é s é t a várparancsnok é s az orvos egyaránt támogatták. 1858. júl. 21-én k e l t i . F e r e n c J ó - zsef c s á s z á r i r a t a , mely s z e r i n t : "Kegyelemből elengedem, Georg von A m s b e r g felségárulás m i a t t elítélt fegyenc hátralevő büntetését. Amint azonban kilép az ő r i - zetből, á l l a m a i m a t azonnal el kell hagynia." Az útiköltséghez szükséges 25 váltó forintot aug. 6 - á n utalták k i .
Náday Károlynak G . A m s b e r g r ő l készített 45 sűrűn gépelt oldalnyi ö s s z e á l l í t á - sából itt c s a k néhány mozzanatot villanthatunk fel. Mivel ez az anyag-gyűjtés o s z t - r á k és magyar levéltárakban őrzött dokumentumok — főleg kihallgatási jegyzőköny- vek — alapján készült, a szabadságharc t ö r t é n e t é t kutató szakembereket is é r d e - kelheti.
Náday Károly további munkái német és f r a n c i a nyelven:
9. Wiener Gefangene auf d e r Festung Kufstein.
10. G r a z e r Gefangene auf d e r Festung Kufstein.
11. P r e u s s i s c h e Gefangene auf der Festung Kufstein.
12. Mailánder Gefangene auf d e r Festung Kufstein, 13. Polnische F r e i h e i t s k á m p f e r auf der Festung Kufstein.
14. Liebes Abendteuer des kommandanten d e r Festung Kufstein.
15. Semonville und Marét f r a n z ő s i s c h e Diplomaten als Gefangene auf der Festung Kufstein.
De 'emprisonnement de M . M . Semonville et Marét, diplomales, a la f o r t e r e s s e de Kufstein.
L . : Bibliotheque Nationale, P a r i s . Náday Károly legújabb összeállítása:
16-17. Gefállte Urteile
"ítéletek" (57 kufsteini fogolyról). — "ítéletek" (64 n e m kufsteini fogolyról) Náday Károly egyes anyagai összeállításának befejezéséül felsorolja f o r r á s a i t : a nyomtatásban megjelent m ű v e k e t , továbbá a levéltárakat, könyvtárakat, k ö z g y ű j - teményeket, ahol a közölt dokumentumok e r e d e t i j é t őrzik. Az egyes, részben i d é - zett, részben t e l j e s terjedelemben közölt dokumentumoknál azonban nem mindig j e -
löli meg a lelőhelyeket. Anyagai azonban így is alkalmasak az érdeklődés f e l k e l t é - s é r e , további kutatások ö s z t ö n z é s é r e .
Náday Károly eredményeit felhasználtam 1979-ben B u k a r e s t b e n , a TÉKA s o r o - zatban megjelent Teleki Blanka és köre c . kis könyvemben (175.1.-tól), továbbá Toldy é s Czuczor Gergely c . cikkemben (Magyar N e m z e t , 1 9 8 0 . o k t . 8 . ) Ez u t ó b b i - r a mindkét család l e s z á r m a z o t t a i t ó l kaptam dokumentumokat, amiket ezúttal is k ö - szönök!
D r . Salamin Pál é s D r . Markó Sándor, akinek felesége Toldy Ferenc déduno- k á j a , fénymásolatban megküldték Toldy Gabriella-Ilonának 1849. január 13-án kelt k e r e s z t l e v e l é t , amely s z e r i n t : "A k e r e s z t e l ő neve Czuczor Gergely Benedek r e n d i á l d o z á r " . (A kedves e s e m é n y t követően öt nap múlva tartóztatták le Czuczor G e r - gelyt. )
D r . Czuczor Rezsőtől a mában gyökerező dokumentum érkezett: a c s e h s z l o v á - kiai CSEMADOK andódi és é r s e k ú j v á r i szervezeteinek a "VIII. Czuczor Gergely i r o - dalmi é s kulturális napok" 1 9 7 7 . m á r c . 1-től á p r . 30-ig terjedő rendezvényeinek m ű - s o r a . — A "Szabadság gondolata a m a g y a r költészetben" című irodalmi ö s s z e á l l í - tás ünnepi beszédét D r . C z i n e Mihály mondta. — A rendezvények közt még a
" C z u c z o r Gergely és Jedlik rokonok találkozója" is s z e r e p e l t .
Köszönöm továbbá Schelken Pálmának a kufsteini emléktábláról írott cikkeit.
Czuczor Gergely (1800-1866) életművét s z ü l e t é s e 175. évfordulója alkalmá- ból a Magyar Irodalomtörténeti és a Magyar Nyelvtudományi T á r s a s á g együttes
" C z u c z o r emlékülésen" méltatta é s m é r t e fel 1975. december 1 6 - á n .
Szépírői működését Horváth Károly mutatta be (1. ItK. 1976. 332-339.) — Czuczor: Augsburgi ütközet c . hexíimeteres e p o s z a a r e f o r m k o r t megelőző n e m - zeti ébredést szolgálta, Kisfaludy 'Károly jelentette meg a Zalán f u t á s a előtt egy évvel. Ezt követte az Aradi gyűlés, majd a Botond, melyet Horváth János m á r i n - kább v e r s e s regénynek minősített. Czuczor balladái közül e l s ő s o r b a n a Szondi é s a Hunyadi bizonyult maradandónak. Népies dalai Petőfit 8 vele a népies nemzeti költészet irányzatát készítették e l ő . Közülök több a nép ajkára k e r ü l t , mint pl, a
Fúj süvölt a M á t r a s z e l e . A falusi kislány Pesten c . népies tárgyú életképe a n t o l ó - giákban m a is megtalálható.
Czuczor Gergely nyelvtudományi munkásságát Balázs János méltatta (1. M a - g y a r Nyelv, 1976, 149-155.) Czuczor fő műve: A Magyar Nyelv Szótára. A MTA megbízásából készítették: Czuczor Gergely és Fogarasi J á n o s . I-IV.k. P e s t , 1862-1874. Balázs János s z e r i n t , b á r szótárirodalmunk történetének ez a s z a k a s z a még nincs feldolgozva, "annyit m e g á l l a p í t h a t u n k . . . hogy az andódi jobbágyfiúból lett tudós költő mint lexikográfus n e m c s a k m a g y a r , hanem k e l e t - e u r ó p a i , sőt európai mértékkel m é r v e is jelentőset alkotott, s nevét együtt kell és lehet említenünk az olasz Calepinus-nak, a francia L i t t r é - n e k , vagy a szintén jobbágyivadék cseh Jungman-nak, valamint a lengyel Linde-nek a n e v é v e l . "
Czuczor méltatói e l i s m e r é s s e l említik a Czuczor-irodalom alapvető f o r r á s á t , Ö s s z e s Költői Művei (1889) kiritikai kiadását, melyet r e n d t á r s a , Zoltvány Irén r e n - dezett s a j t ó alá és k í s é r t tanulmánnyal.
Czuczor műveiből Hegedűs G é z a 1956-ban adott közre válogatást tanulmány k í - s é r e t é b e n . Irodalomtörténeti helyét jelölte ki Tóth Dezső: Két V ö r ö s m a r t y - e p i g o n c . tanulmányában (ItK. 1960. 633.) Nyelvtudományi munkásságáról Kelemen József e m - lékezett meg az 1967-es Nyelvtudományi Konferencián (L. Tanulmányok a m a g y a r és finnugor nyelvtudomány köréből. 1970.) Urhegyi Emilia szerint Czuczor r e n d t á r s a , az 1977-ben elhunyt Danczi József Villebald is foglalkozott Czuczor életművével. (L.
Magyar Nyelv, 1978. 506.).
Czuczor Gergely a Nyitra megyei Andódon született 1800. d e c e m b e r 17-én m ó - dos p a r a s z t c s a l á d b ó l . Édesapja Czuczor J á n o s , édesanyja Szabó Anna, Fiuknak az
István nevet adták, a G e r g e l y t utóbb mint s z e r z e t e s kapta. Gyermekéveit É r s e k u j - várott töltötte, középiskoláit Nyitrán, Esztergomban v é g e z t e . Tizenhét éves k o r á - ban lépett a Pannonhalmi Bencések közé unokafivérével, b a r á t j á v a l , Jedlik Ányos- s a l , a későbbi kiváló f i z i k u s s a l . Czuczor bölcsészeti é s teológiai tanulmányait Pesten végezte.
T a n á r i pályáját Győrött kezdte. Innen váltott először levelet Toldy F e r e n c c e l (1805-1875), aki legjobb b a r á t j a , legfőbb segítője lett. E l ő s z ö r 1826 november 10- én írt neki.Ekkor még "Tudós Recensens Ú r " -nak szólította, hamarosan azonban tegeződtek. Levelei Toldy F e r e n c írói hagyatékában m a is megvannak az MTA Könyvtár Kézirattárában ( M . I r . Lev. 4 - r . 6 1 / f . )
1827. s z e p t . 27-én C z u c z o r azzal a reménnyel utazott P e s t r e , hogy Toldyt
— aki költeményeit kérte — személyesen is m e g i s m e r h e t i . Ekkor találkozott Vö- r ö s m a r t y v a l s vele együtt látogatta meg Kisfaludy Károlyt. Mint Toldynak í r t a :
"Ugyan ott megígértem, hogy aznap e s t v é r e Vörösmartyhoz elmegyek, hol T e is, mint mondatott, jelen fognál lenni; e l m e n t e m , de s z e r e n c s é m hozzád nem l e h e - t e t t . " Következő, nov. 1 - i levelében tehát összegezte azt, a m i t személyesen nem mondhatott el: "Kedves leveleiddel kezdett pályámnak f o l y t a t á s á r a serkentettél;
mindezekért f o r r ó hálámat kijelentenem a szívbéli öröm s kötelesség ö s z t ö n ö z . "
A következő évtől m á r a s z e m é l y e s i s m e r e t s é g melege d i k t á l j a a megszólításokat:
" S z e r e t e t t " - , vagy "Édes B a r á t o m ! "
Toldy F e r e n c Czuczor további p á l y a f u t á s á r a is döntően hatott. Mivel a költő nyelvészeti kérdésekkel is foglalkozott, nyelvtudományi kutatásainak e l i s m e r é s é ü l az MTA, akkor: Magyar Tudós T á r s a s á g , amelynek Toldy F e r e n c volt a " t i t o k n o - ka" azaz f ő t i t k á r a , Czuczort 1831-ben levelező, majd 1836-ban r.taggá választotta.
Nyilván azt is Toldy Ferencnek köszönhette, hogy — akkor m á r mint komáromi t a - nárt — 1835-ben az Akadémia segédjegyzőjének és levéltárnokának hívta m e g és így P e s t r e költözhetett. Két év múlva hatósági nyomásra visszarendelték Pannon- h a l m á r a . A fővárosba 1845-ben került újból v i s s z a , amikor az MTA A Magyar Nyelv Szótárának munkálataival őt és F o g a r a s i Jánost bízta m e g .
Áz 1848 m á r c i u s i események az amúgy is dinasztia-ellenes Czuczor Gergelyt Riadó c . v e r s é n e k m e g í r á s á r a ihlették: ( T e l j e s szövegét 1. az l . s z . i r a t b a n . )
Nem kell z s a r n o k király! c s a t á r a magyarok, Fejére v é s z h a l á l , ki reánk agyarog.
Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk, Mi s á r g a f e k e t e lelkébe t ő r t verünk,
A versszakonként visszatérő felszólítás: "Szabad népek valánk, s azok legyünk."
Tóth Dezső így ír a R i a d ó r ó l : " P e t ő f i h a r c i dalai m e l l e t t , de azokat megelőzve, az egész szabadságharc legélesebb, legszókimondóbb és legfenyegetőbb c s a t a d a l a , nem pusztán h a r c i riadó, de politikai is, P e t ő f i r e emlékeztető plebejus ingerületű, zsarnok ellenes támadás i s , amely meghaladta vagy legalábbis megelőzte a l i b e r á - lis eredetű forradalmiságot, a függetlenségi harcban tanúsított elvi következetessé- get. Maga B a j z a , a Kossuth Hírlapja s z e r k e s z t ő j e is sokallta m e r é s z s é g é t s halogat- va, csak Czuczor u n s z o l á s á r a közölte 1 8 4 8 . d e c . 2 1 - é n . , . a m i k o r Windischgrátz a főváros felé közeledett." (ItK. 1960. 649.1.)
Amikor a c s á s z á r i seregek bevonultak P e s t r e , Czuczor Gergelyt 1849. január 18-án elfogták. Ekkortájt írhatta ítélőszék előtt c . versében:
Hogy hazámat ne s z e r e s s e m , A bitorlót meg ne vessem:
Hatalom nem teheti!
Főbe lőhet, nyakaztathat, B i t ó f á r a akasztathat, Ő erősebb tegye meg!
1849. január 29-én hadbírósági ítélettel " h a t évi vasban töltendő v á r f o g s á g r a "
ítélték.
Kálváriája s t á c i ó i t Toldy Ferencnek írt leveleiből, valamint a Náday Károly által felkutatott egyéb dokumentumokból i s m e r j ü k .
Toldynak í r t leveleiből hatot kiadott V. Waldapfel Eszter:
A forradalom és szabadságharc levelestára c . gyűjtemény III.kötetében (Bp.1955.), ugyancsak megjelentette Teleki József gróf 1 8 4 9 . f e b r . 3 - i kegyelmi k é r v é n y é t , m e - lyet Toldy Ferenc fogalmazott s Toldy levelét Eimely Mihály pannonhalmi f ő a p á t - hoz. A teljes anyag kiadványunkban lát először napvilágot.
Czuczor Gergelyt letartóztatása után a p e s t i Ferences kolostorban, m a j d az Ú j - épületben, végül Budán tartották fogva.
Teleki József gróf kérvényével az Akadémia, a magyar tudomány nevében p r ó - bálkozott Windischgrátz hercegnél. Toldy F e r e n c a pannonhalmi főapát k ö z b e n j á r á - s á t is sürgette.
Mivel kezdetben még Toldy Ferenc sem kapott Czuczorhoz látogatási engedélyt, Toldyné próbálkozott vele. Mint a r a b rokona jelentkezett a rettegett Haynaunál.aki így förmedt rá: "Schámen sie n i c h t , zu einem so compromittirten Manne zu gehen?"
(Nem szégyelli m a g á t ilyen kompromittált e m b e r h e z menni?) Toldyné nem s z é g y e l l e t - t e , sőt további a l k a l o m r a is k é r t látogatási engedélyt.Az Akadémia öreg szolgájának kíséretében k e r e s t e fel Czuczor Gergelyt. A még ezután kért engedélyt m á r nem ve- hette igénybe, m e r t drámai esemény jött közbe. A történetet Vadnai Károly: Irodalmi emlékek (1905) c.kötetéből i s m e r j ü k .
Toldyné é d e s a n y j a birtokolta a jónevű " T i g r i s " szállót. Második f é r j e orvos volt, akit a pesti társaságban n é m e t - v e r s - r ö g t ö n z é s e i r ő l i s m e r t e k . Történt, hogy a doktor-fogadóséknál t á r s a s á g gyűlt ö s s z e . A fogadáson a ház leánya is megjelent f é r j é v e l , Toldy F e r e n c c e l . A meghívottak között volt egy katonatiszt is, aki az Ú j - épületben t e l j e s í t e t t szolgálatot. T á r s a l g á s közben szenzációnak szánt történetbe kezdett: "Van m o s t megint egy érdekes foglyunk, aki költő és p a p . " — " C z u c z o r G e r g e l y ? " — k é r d e z t e az egyik magyar vendég. — "Az" — felelte a tiszt s mohón fűzte hozzá, a m i é r t a történetbe kezdett: "Szép fiatal nő j á r hozzá, valószínűleg va- lami gyöngéd v i s z o n y . . .De t á m a d t az a gyanú i s , hogy politikai küldetésben j á r be h o z z á . Ezért el van határozva, hogyha ú j r a b e j ő , levetkőztetik s megvizsgálják, n i n c s - e nála v a l a m i gyanús i r a t ? " — A még e l s ő kézből é r t e s ü l t Vadnay Károly így folytatja: "S ezt hallotta Toldyné, a ház leánya. Mélyen e l p i r u l t , hogy ily gyanúba jöhet s erélyesen szólalt föl:
— Segéd-tiszt ú r ! Annak a nőnek Czuczor Gergellyel nincs semmi gyöngéd vi- s z o n y a . Annak a nőnek f é r j e van, akit s z e r e t é s becsül. E r r ő l biztosíthatom , m e r t az a nő én vagyok!
A katonatiszt hüledezve k é r t bocsánatot a fiatal nőtől, ki hozzátette:
— Engemet Czuczorban egy érdekel: s a j n á l o m a szenvedő embert!
De midőn ezt hévvel és önérzettel mondta, egyszersmind megijedt, m e r t most e l á r u l t a egy katonatiszt előtt, hogy Czuczor Gergely látogatója Toldy F e r e n c n e j e . Odament a tiszthez és kérte:
— Őrizze m e g a titkot, nehogy férjemnek b a j a legyen.
A tiszt m e g í g é r t e és szavát lovagiasan meg is t a r t o t t a . Toldyné pedig többé n e m ment be a fogolyhoz."
Czuczor és b a r á t a i azt s z e r e t t é k volna, ha fogságát Pesten vagy Budán töltheti.
Ez ügyben kérvényeztek, leveleztek: "Mozdíts meg mindent, hogy legalább idegen o r s z á g i fogságra ne vigyenek" — k é r t e Czuczor Toldyt 1849. f e b r . 4 - é n .
— " E g é s z s é g e m gyöngül s c s a k azon remény gyógyíthat m e g , ha hazámban m a - radhatok" (febr. 1 0 . ) — "Mulattató könyvekre volna szükségem, míg belső n y u g a l - m a m meg nem t é r , azután majd komolyabbak is elkelnek" ( f e b r . 12.) Ugyanakkor:
"A vas folytonosan nyomja, mondhatom senyveszti karomat é s lábamat."
Czuczor Gergely e k o r s z a k á r a vonatkozhatnak Csaplár Benedek (1821-1906) p i a r i s t a p a p - t a n á r , irodalomtörténész keltezés nélkül sietve í r t sorai Toldyhoz:
" E percben vevém szegény Gerő bácsi i z e n e t é t . . .hogy adnám tudtul az ő o r v o s á - nak, mikép a lába iránt nagy aggodalma v a n . . . J e l e n l e g valami katonai orvos p i s z - mog r a j t a , de ez nem elégíti ki aggodalmait. Kérem tehát Nagyságodat mély t i s z - telettel méltóztassék e kívánatát drága életű b a r á t j á n a k az ő s a j á t o r v o s a i v a l . , . t u - d a t n i . " (MTAK K é z i r a t t á r a , M . í r o d . L e v . 4 - r . 6 1 / f . )
Czuczor Gergely panaszolta, sokad magával van egy szobában, nem tud dolgoz- n i . Érdeklődött, k é r t - e b a r á t j a látogatási engedélyt? Toldy Ferencnek a látogatást c s a k március 31-én engedélyezték.
Áprilisban a rabok közül többeket elszállítottak Budáról. "Engemet, mint c s u z - ban, görcsben, szaggatásban szenvedőt legalább a kényelmetlen, nyílt s z e k é r e n való u t a z á s t ó l , ha kivált e s ő is talál e s n i , bizony megkímélhetnének" — í r j a Czuczor ( á p r . 22.).
Mivel a következő hónapban, azaz május 21-én a honvédsereg visszafoglalta Bu- d á t , Czuczor Gergely s z á m á r a is ütött a szabadulás ó r á j a . Humánumára j e l l e m - zően közvetlen r a b t a r t ő i t megmentette a haláltól s celláját is csak akkor hagyta e l , m i k o r két magyar kormánybiztos kivezette onnan. Ezt követően megromlott e g é s z s é - ge érdekében — a tihanyi bencés kolostorba vonult.
A c s á s z á r i s e r e g újbóli bevonulása után önként jelentkezett és t é r t v i s s z a i s - m é t , mint fogoly, ekkor még a ferencesek p e s t i kolostorába, ahol ismét s z ó t á r i munkálataival igyekezett figyelmét elterelni a l e v e r t szabadságharc beszivárgó b a l - jós h í r e i r ő l .
1850. február 17-i Toldynak í r t levelében mintegy végrendelkezett: " S z ó t á r i munkálataimat vedd gondviselésed alá, a hozzájuk tartozó segédkönyvekkel é s j e g y - zetekkel együtt.. . H a (minthogy halandók vagyunk) a s o r s többé vissza nem hozna, ajánlom művemet kezelésed alá; gyűjtsd össze és add k i " . Március 10-én, mivel
minden közbenjárás meddőnek bizonyult, könyvei, bútorai, használati tárgyai felől intézkedett.
Czuczor Gergely 1 8 5 0 . á p r . 9 - i levele m á r Bécsből kelt: "Holnap indulok h a r - mad magammal Linz f e l é , Kufsteinba", ahova 17-én érkeztek s ott azonnal " á l l o - mányba vették" őket. Czuczor Gergely a várparancsnok jóvoltából egyszemélyes cellát kapott, hogy dolgozhassák. Leveleit ekkor a c e n z ú r a m i a t t , m á r németül kellett í r n i a . Czuczor Gergely méltányolta a várparancsnok jóindulatát, de mint írta: m é g i s egy más országba vágyott v i s s z a . (1850. a u g . 4 . ) Augusztus 14-én j e - lezte b a r á t j á n a k , hogy Tacitus: G e r m a n i a - j á t lefordította s hogy az etymologiai szótáron dolgozik. Toldy Ferencnek egy más irányú érdeklődésére rezignáltán f e - lelte: "Ami a,költészetet illeti kedves B a r á t o m , nem rendelkezem a madár k e d é - lyével, mely a kalitkában éppen úgy énekel és r e p k e d , mint a szabadban, á r n y a s ég alatt vagy zöldben. Amennyiben gúzsba kötött s z á r n y a i m megoldódnak, úgy l í r á m újból hangozni fog. Egyetlen költeményemért, melyet szorongó kedéllyel és n y u g t a - lan lélekkel í r t a m . . .megbűnhődtem."
Czuczor költeményei közt egy kufsteini ihletésű v e r s mégis akad:
A r a b című:
Ülök magányban én sápadt alak, Őriznek zárvasak, szirtkőfalak, Lehajtanám pihenni bús f e j e m , De vasba vert k e z e m r e hogy t e g y e m ? Imádva égre nyújtanám e k a r t , De ah békom, lábörve v i s s z a t a r t .
Ábrándjainak világából a börtönőr csörgő kulcsaival t e r e l i vissza:
M á r este van, z á r t nyit bilincsemen, A fölmfezet lehagyja öltenem,
S megint rám c s u k j a a békói z á r t , S fagyos mosollyal mond jó é j t s z a k á t .
" J ó éjtszakát!" k e s e r v e s gúnyszavak, Melyek szivet ketté hasítanak:
Csak Isten tudja, é s a rab m a g a , Mily tőrdöfés az ily jó éjtszaka.
Horváth Károly idézett tanulmányában Zoltvány Irénre is hivatkozva — í r j a , hogy Czuczor Gergely A rab c. költeménye első szakaszában " a z őt előzőleg a p e s - ti Újépületben titkon meglátogató honleányra, Toldy F e r e n c n é r e emlékezik, akinek emléke keserű fogságában s z e r e l m i rajongássá mélyült a költő lelkében." (ItK.
1976. 338.)
Ki szép s jó vagy, mint égnek angyala, Hozzád sóhajt e börtön gyászdala,
