A Czuczor elítéltetésével kapcsolatos irat és levelezés gyűjtemény jelenlegi kiadásának története is Kufsteinban kezdődött. A Bukarestben élő magyar í r ó k ö l t ő , műfordító, L ő r i n c z i László: " U t a z á s a Fekete kolostorhoz" c í m ű " I r o d a l o m -t ö r -t é n e -t i r i p o r -t " - j a Kuncz A l a d á r é k r ó l , 1975-ben jelen-t meg Bukares-tben. Az í r ó érdeklődése ezután R ó z s a Sándor f e l é fordult, aki a s z a m o s ú j v á r i börtönben f e j e z te be életét, de Kufsteinban is raboskodott. L ő r i n c z i tehát f e l k e r e s t e az oly sok m a g y a r r a b emlékét ő r z ő egykori r e t t e g e t t emlékű v á r b ö r t ö n t . Ott találkozott K u f s t e i n -ben élő hazánkfiával, Náday Károllyal, az egykor ott rakoskodott m a g y a r - és haladó s z e l l e m ű más n e m z e t i s é g ű foglyok sorsának kutatójával. Megkérdezte tőle, i s m e r i e e sorok írójának Teleki Blanka és köre (Bp.1963.) című kiadványát, mely T e leki Blanka és Lővei Klára vádiratát és az utóbbi Kufsteini jegyzeteit t a r t a l m a z z a ? — Náday k é r t e tőlem és megkapta a könyvet, amelyből rögtön lefordította n é m e t r e é s így közzé is tette Lővei K l á r a olvasmánynak is megdöbbentő, érdekes í r á -s á t . Ettől kezdve n e k e m i-s megküldi kuf-steini kutatá-sainak e r e d m é n y e i t .
A hazai e l i s m e r é s , támogatás jeléül küldtük el neki az Akadémiai Könyvtárból Czuczor Gergely kufsteini leveleinek és a hozzá kapcsolódó dokumentumok x e r o x m á s o l a t á t , amelyet szintén kiegészített, feldolgozott magyar és német nyelven.
E kiadványban e z az anyag jelenik meg. A s o r o z a t igényeinek megfelelő á t d o l -g o z á s t e sorok í r ó j á r a bízták.
Náday Károlynak a régi kufsteini várfoglyokkal kapcsolatos dokumentumok f e l kutatásához megvannak a maga s z e r e n c s é s adottságai. 1899ben született D e b r e c e n -ben s tanulmányait m é g a t e m e s v á r i c s . k i r . hadapród iskolában végezte 1917--ben.
így mind a német nyelvben, mind a katonai nyelvhasználatban j á r a t o s . Magyar s z á r m a z á s a , iskoláztatása, egyéni érdeklődése révén i s m e r i népe szabadság k ü z d e l m e i nek t ö r t é n e t é t . így fordult érdeklődése jelenlegi v á r o s a : Kufstein várbörtönének e g y -k o r i m a g y a r és haladó szellemű -külföldi foglyai f e l é . Kutatásai megindulásáról Kuf-s t e i n i levél című bevezetőjében í r . Élete, munkája j e l l e m z é Kuf-s é r e felvillantok néhány
idézetet e sorok í r ó j á h o z intézett leveleiből:
"1948 óta élek Kufsteinben. Az itteni várat naponta láttam, míg jó pár évvel e z -előtt elhatároztam, megkísérlem az itt bezárt volt foglyok neveit é s személyi adatait összegyűjteni. Ez nagyjából s i k e r ü l t , ui. igen kevés eredeti névjegyzék m a r a d t m e g . Az eredményről a Széchényi Könyvtár K é z i r a t t á r a adhat felvilágosítást."
(V. D r . Windisch É v a ) . (1977.1.30.)
"Munkáim főleg 9. szomszédos városban megjelenő " W ö r g l e r Rundschau" című hetilapban jelennek m e g . Ö r ö m ö m r e szolgál, hogy olvasóim között igen nagy s z á m ban akadnak fiatalok i s . A vár foglyaival eddig komolyan senki sem foglalkozott. V i -szont sok idegen jön és így a vendéglátó gazdák szólhatnak a várban t ö r t é n t e k r ő l is."
(1978.1.5.)
"Nem mondom van egy-két okmány, melyek néha kikezdik az idegeimet, m e r t olyan förtelmesen í r t á k , hogy alig lehet elolvasni. Mivel azonban időmet e r r e s z á n -t a m , így -tehá-t feldolgozásuk c s a k idő k é r d é s e . " (1980.jan.25.)
"Az innsbrucki l e v é l t á r b a n . . . Zrínyi János g r ó f r a vonatkozó., .kb. 400 db ok-mányt t a l á l t a m . " (Mivel be vannak kötve, s e m xerox másolatban, sem mikrofilmen n e m tudták megküldeni.) "Meghívtak, hogy személyesen végezzem a k u t a t á s t . . .de ez nekem nemcsak nagy kiadást jelentene, hanem időmből s e m telik. így a kutatást átengedem a nálam fiatalabbaknak. Sajnálom ugyan, hogy ezt is nem tudtam e l v é -g e z n i , de ú-gy v é l e m , ma-gával a ténnyel, ho-gy a fi-gyelmet felhívhatom e r r e az anya-g- anyag-r a , segítettem múltunk újabb t ö anyag-r t é n e l m i okmányaink felkutatásában." (1977. V I . 22.)
"Elvben igen szívesen beleegyezem, hogy nemcsak Czuczor Gergelyről í r t , h a -n e m összes és a magyarokat érdeklő ta-nulmá-nyaim -nyomtatásba-n megjele-nje-nek.
Azonban átírni s e m m i t sem vagyok hajlandó azon egyszerű okból, m e r t a r r a nincs időm. Ugyanis én nemcsak holt anyaggal foglalkozom, hanem Magyarországból és Erdélyből, a művégtag készítőhöz ide jövő amputáltak m a g y a r - t o l m á c s a is vagyok.
Ez naponta 23 ó r á t vesz igénybe. Ezenkívül — feleségem halála óta — a h á z t a r t á -s o m a t (bevá-sárlá-s, főzé-s, -s ü t é -s , rendc-sinálá-s -s t b . ) i-s magam végzem. No m e g az éveim száma is megnőtt; márciusban töltöm be a 81. évemet, ha a jó Isten addig é l t e t . (1979.nov. 19.)
" . . . m u n k á i m m a l nem akarok előnyöket s z e r e z n i . Célom nem a tudományos feldolgozás, hanem a történelmi tények rögzítése és e r r ő l a nagyközönség t á j é k o z t a t á s a . Ami pedig munkáim stilizálását illeti: én a r r a t ö r e k e d t e m , hogy f o r d í -t á s a i m megfeleljenek az erede-tinek, -tehá-t n e m c s a k ér-telem é s -tar-talom s z e r i n -t , de az akkori szellemnek is, úgy azonban, hogy m a is érthető legyen. Tanulmányaim-ban a r r a helyezem a hangsúlyt, hogy lehetőleg az okmányok közöljék a t ö r t é n t e k e t , én csak a semleges összekötő szöveget írom közéjük. De t a r t o m magamat ahhoz is, amit a katonai iskolában tanultam: röviden, t ö m ö r e n , katonásan írni. Mivel nem az vagyok aki d i c s ő s é g r e , kitüntetésre pályázik, kutatási eredményeimet csak á t k í -vánom adni, így felajánlom, vegye át a tájékoztatás lehetőségeit a m a g y a r o r s z á g i nyilvánosság r é s z é r e . " (1979.nov. 19.)
A következőkben vázlatosan áttekintjük Náday Károly munkásságát: bergben, majd Grazban töltötte haláláig tartó 20 éves fogságát. Az 1671ben l e f e -jezett Zrínyi P é t e r f i a , Zrínyi Ilona öccse,1650-1660 körül s z ü l e t e t t , 1703.nov.12én halt m e g . Apja kivégzése után elszakították c s a l á d j á t ó l , "Gnade" néven b e s o r o z -ták a c s á s z á r i s e r e g b e . Közben nyolc hónapot a kurucok fogságában töltött, de n e m csatlakozott hozzájuk. Ennek e l l e n é r e , mikor kiszabadult, 1683ban a c s á s z á r e l fogatta s ítélet nélkül fogságba v e t e t t e . A Náday által felkutatott várparancsnoki i r a tok az innsbrucki Landesarchivban a "fogoly" e l l á t á s i költségeinek, tönkrement r u -házatának, ágyneműjének p ó t l á s á r a szükséges anyagiak átutalását, vagy az ő r s é g jelentése szerint: "nevezett gróf s e m m i f é l e valódi, hanem meglévő búskomorsága, mély benyomást keltő állapota m i a t t , inkább színlelt némaságban leledzik." Zrínyi az orvosnak nem minden k é r d é s é r e s csak írásban válaszolt. A doktor — mintegy elrettentésül — f e l s o r o l t a neki az o r v o s i beavatkozások lehetőségeit: húzás, s z o n d á z á s , érvágás, szipolyozás, hólyagot húzó t a p a s z , zsinórhúzás. A fogoly m i n d -ennek ellenére — hallgatott. Az egyik őr vallomása szerint: " Z r í n y i gróf urat s a j á t magával hallottam b e s z é l n i . . . m i n t h a egy őrség élén menetelt volna s többször j e -lentést tett önmagának." Környezete egyetlen szót s e m hallott t ő l e ; néma tiltako-zásul haláláig hallgatott.
Náday Károly egyik levelében í r j a : "Időközben b e s z e r e z t e m Zrínyi János g r ó f -ról is az elérhető okmányokat. B á r ő nem Kufsteinban volt fogoly, neve szerepel az itteni " m a g y a r vértanúk" emléktábláján. így kezdtem utána is kutatni. Nem tudtam megállapítani, hol é s mikor s z ü l e t e t t . Egyesek s z e r i n t Grazban, de az ottani p ü s p ö ki hivatal s z e r i n t , nincsenek e r r e vonatkozó feljegyzések. A második az, hogy o k mányszerűen nem tudtam megállapítani, valóban a törökök r é s z é r e való k é m k e d é s -é r t , vagy más politikai okból k e r ü l t - e ít-élet n-élkül börtönbe? 1683-ban már mint foglyot Passauból a t i r o l i Rattenbergbe szállították. Mivel a b a j o r csapatok betörtek Tirolba és előbb Kufsteint, majd Rattenberget is elfoglalták, így Zrínyi fogvatartói kénytelenek voltak az "importanten Staatsgefangenen"t menekíteni. így került G r a z ba, ahova július 8 á n érkezett m e g . Zrínyi János ugyanez év november 12én e l -hunyt. A dominikánus templom halottas kápolnájának kriptájába t e m e t t é k . 1944-ben
a horvátok kiásták tetemeit é s a Wiener-Neustadtban kivégzett Zrínyi P é t e r , vala-mint Frangepán tetemeivel együtt Zágrábba szállították." (Sáfrán G y . - n e k 1978.1.5.) 2 . Wesselényi Miklós b á r ó a kufsteini várban
Báron Nikolaus Wesselényi auf d e r Festung Kufstein.
Id. Wesselényi Miklós b á r ó fogságának előzménye a birtokos szomszéd Haller gróf és a közte felmerült e l l e n t é t . A gróf u i . értékes lovat adott el Wesselényinek, várfog-s á g r a változtatta. Wevárfog-svárfog-selényit útközben Dátovárfog-s közvárfog-ségben, Dániel báró házában 1785. f e b r u á r 12-én elfogták. A járőrparancsnok szerint: "A letartóztatást nem a k a r t a tudomásul venni. Előadta, hogy a kormány i d é z é s é r e Nagyszebenbe óhajtott menni és ott jelentkezni. Annyira ellenkezett, hogy hat e m b e r kellett ahhoz, hogy f o g j á k . . . k e z e i t meg kellett köttetnem és így kisértetni a kapu elé, hol egy p a r a s z t i nyeregben, csak k a r j á t köttettem meg, m í g kocsija m e g é r k e z e t t , melybe egy t i zedes kíséretében b e s z á l l t . Ekkor a kötelékeitől megszabadíttattam." Ez tehát e l -fogatásának hiteles t ö r t é n e t e . Legenda, hogy a legközelebbi faluig két ló között, hosszú kötélen kellett volna futnia. A c s á s z á r megelégedéssel nyugtázta, hogy Wesselényivel szemben "minden erőszakot igénybe v e t t e k . " Wesselényi l e t a r t ó z tatásához egy századost, két tizedest és huszonnégy közlegényt rendeltek ki, e l l á t va őket a " s z ü k s é g e s oktatásokkal". — A kétségtelenül h e v e s t e r m é s z e t ű főúr t e t t é -nek okáról: H a l l e r gróf t e t t e i r ő l azonban sehol sem esett hivatalos s z ó . Wesselényit először M a r o s v á s á r h e l y r e vitték, ahol kegyelmi kérvényt diktált a c s á s z á r n a k , aki azonban nem válaszolt. Útközben Kolozsvárott búcsúzott el feleségétől é s g y e r m e -küktől, aki hamarosan meg is halt. 1785. á p r i l i s 29-én é r k e z t e k Kufsteinba, A ki-s é r ő ő r m e ki-s t e r ki-szerint: "Az állami fogoly magaviki-selete ide jövetelkor t e l j e ki-s e n nyu-godt és csendes volt." A nála levő 5 levelet, pénzét elkobozták, használati tárgyait;
hálózsák, zsebkendők, gatyák, harisnyák, sérvkötő, viaszgyertya, Biblia s t b . jegy-zékbe vették s a rabot az 5 - ö s számú cellába zárták. A c í m é r e érkezett leveleket c e n z ú r á r a Bécsbe küldték. Egyik nővére személyesen is hiába esdekelt a c s á s z á r -n á l . Amikor II. József c s á s z á r felkereste Kolozsvárt, a Wesselé-nyi család három nő tagja ismételten hiába s o r o l t a előtte a megindító tényeket: "Az egész családnak csak két f é r f i t a g j a van s ez a bátyám minden gyermekét e l v e s z t e t t e . " A nő r o k o -nok a feleség nevében csak kérvényt adhattak á t , m e r t Wesselényiné C s e r e y Heléna
— a c s á s z á r i rendelkezés értelmében — nem hagyhatta el lakóhelyét. Két év múlva Wesselényi újabb kegyelmi kérvénnyel jelentkezett — mindhiába. Amikor m á r közel öt esztendeje raboskodott a kufsteini vár börtönében, a várparancsnok f e l t e r j e s z t é s t nyújtott be érdekében, melyben orvosi v é l e m é n y r e hivatkozott: "az állandó fájdalmak f e j é t annyira igénybe vették, hogy arca n e m c s a k beesett, hanem sápadt, a nyálkahár-tyák duzzadtak, a szemek v ö r ö s e k . . . gondot okoz Kühnemann sebész k i j e l e n t é s e , hogy hirtelen szélhú'dést k a p h a t . " A c s á s z á r utasítása: "mindazon segédeszközöket használni kell, melyek a gondot okozó bajnak elébe vágnak." Wesselényi két hónap
híjján öt esztendős fogságát 1789. december 15én a c s á s z á r v é g r e feloldotta s d e -c e m b e r 21-én Wesselényi indulhatott haza, E r d é l y b e .
Náday Károly egyik levelében í r j a : "Akik Nyirő: ' Sibói bölénye' alapján i s m e r -ték meg Wesselényit, azokat munkám nyomán k i s csalódás é r h e t i . Mivel nem vagyok r e g é n y í r ó , csak a l e í r ó történelemmel foglalkozom, tehát a felkutatott okmányokat mutatom be; ezek alapján azonban ki-ki megalkothatja saját véleményét." (Sáfrán Györgyinek, 1 9 7 8 . 1 . 5 . )
Wesselényi a kiszabadulás utáni években egy hozzá intézett burkolt f i g y e l m e z -t e -t é s r e így válaszol-t: "engeme-t J ó z s e f c s á s z á r szenvedni meg-taní-to-t-t, de félni n e m . "
A magyar jakobinusok kufsteini fogságát Náday, Kazinczy F e r e n c : Fogságom naplója alapján i s m e r t e t t e meg o s z t r á k olvasóival. életfogytiglani fogsággal sújtotta. 1795 augusztusában szállították a kufsteini v á r b a , ahol az l . s z . cellába zárták. Utóbb Graz, Spielberg, Munkács börtöneiben r a b o s
6. Teleki Blanka grófnő és Lővei Klára a kufsteini várban Gráfin Blanka Teleki und K l a r a Lővei in d e r Festung Kufstein.
Megjelent: W ö r g l e r Rundschau, 1977.szept. 28. — 1978. á p r . 12.
között 16 folytatásban.
Teleki Blanka é s Lővei K l á r a vádirata — h ú s z nyomtatott oldal — először e s o rok írójának: T e l e k i Blanka és k ö r e c. kiadványában jelent m e g 1963ban a M a -g y a r Századok sorozatban. U-gyancsak itt látott napvilá-got Lővei Klára: Kufsteini
jegyzetek c . í r á s a , melyet eredetileg Michelet francia történetírónak k é s z í t e t t , aki Teleki Blankáról könyvet t e r v e z e t t , de közbejött halála miatt m á r nem í r h a t t a meg.
A Kufsteini jegyzeteket utóbb P . S z a t h m á r y Károly adta ki, de gondosan kihagyott belőle mindent, ami — a kiegyezés utáni időkben — kompromittálónak s z á m í t o t t . Az eredeti szöveg megmaradt töredékeit a nagybányai Tartományi Múzeumba ő r z i k . M i k r o f i l m j é r ő l a P . S z a t h m á r y által kihagyott részeket is közölhettem.
Náday Károly é r d e m e , hogy Teleki Blanka és Lővei K l á r a elítéltetésének k ö -rülményei, fogságuk története m a m á r német nyelven is olvasható. Rájuk vonatkozó önálló kutatásai is eredménnyel j á r t a k . Az eddig ismert anyagokat — o s z t r á k l e ha az orvos betegség esetén mozgást engedélyez neki, nem foglalkozhat s e m k é z i munkával, sem o l v a s á s s a l . " Kérte továbbá, hogy sógornőjét havonta e g y s z e r m e g látogathassa. A kérvényt — Náday Károly k u t a t á s a i szerint — miniszteri k o n f e r e n -cián tárgyalták. Mivel Teleki Blankát "nagy veszélyessége m i a t t " kegyelemre nem javasolták, csak az anyagi t á m o g a t á s t engedélyezték. A r e n d s z e r e s látogatást is megtagadták, sógornőjének csupán egyszeri, egy ó r á s látogatást engedélyeztek ez év m á j u s á b a n . Náday idéz egy fent maradt hivatalos levelet i s , melynek írója f e l e t t e sének azt í g é r i , gondja lesz T e l e k i Miksáné " e l l e n ő r z é s é r e é s Kufsteinből való m i -előbbi eltávolítására." Náday közli továbbá a jóindulatú v á r p a r a n c s n o k , Mercandin minősítéseit a két fogolynőről az 185456os évekből. Teleki Blankáról mindig m e g e m l í t i , hogy "zárkózott" s hogy " s o r s á b a belenyugodott". Lővei Klára legfőbb j e l lemzői: " c s ö n d e s , engedelmes". A jelentések zárómondata mindkettőjüknél: " K e -g y e l e m r e a j á n l v a . " Ennek e l l e n é r e : Lővei K l á r a kitöltötte öt éves fo-gsá-gát, m í -g Teleki Blanka 1857ben csak általános kegyelemmel szabadult, akkor m á r L a i b a c h -ból, ahova időközben átszállították.
7. Rózsa Sándor a kufsteini várban Sándor Rózsa in der Festung Kufstein.
Megjelent: T i r o l e r Heimatblatter, 1976/3. f ü z e t .
Rózsa Sándor, a "betyár" az 18591865ös években raboskodott a kufsteini v á r -ban. Szegeden született 1813-ban, nincstelen családból, s e m m i f é l e iskolát n e m végz e t t . Pályáját mint p á s végz t o r , illetve c s i k ó s b o j t á r kevégzdte, így lett kiváló lovas. E l ő -s z ö r hu-szonhárom éve-s korában ítélték el, meg-szökött. 1848-ban Ko-s-suthtól k é r t kegyelmet, aki felszólította, kötelezze el m a g á t a becsületes é l e t r e s e m b e r e i v e l vegyen részt a szabadságharcban. A feltételeket Jókai közvetítette. Rózsa Sándor 150 emberével bekapcsolódott a délvidéki h a r c o k b a . Vetter tábornok szerint egyik csatában egymaga tizenkét e m b e r t ütött agyon. Amikor azonban a harc befejeződött, t á r s a i v a l rabolni kezdtek, e z é r t eltávolították őket a s e r e g b ő l . 1857-ben R ó z s a Sán-dort egyik tanyán leütötték és átadták a hatóságnak. 1859-ben h a l á l r a ítélték, m a j d
kegyelemmel életfogytiglani f o g s á g r a . Ekkor k e r ü l t Kufsteinba. B á r itt írásbeli f e l -jegyzések eddig még nem kerültek e l ő r ó l a , szóbeli hagyományok, képek, tárgyak m a is őrzik e m l é k é t . Mint fogollyal meg lehetettek vele elégedve, m e r t apró t á r gyak készítését engedélyezték neki. Lószőrből kis gyűrűket font é s feltehetően s z i -varnak való dobozokat készített: k o m i s z kenyerét m e g r á g t a s r á k e n t e a dobozra, m a j d ebbe a r a g a c s b a s z a l m a s z á l a k a t nyomott. Minta szerint így alakította ki a s a l z b u r g i fejedelmi gyógykút képét, mint a r r a a felirat is utal: "RESIDENS BRUNNEN SALZBURG." A ma is meglevő dobozka melletti cédula s z e r i n t 1865-ben
ilyenekkel ajándékozta meg a h e l y ő r s é g parancsnokát, a t ö r z s f o g l á r t , valamint a n -nak leányát. Hogy Rózsa Sándor a sovány étkezési viszonyok e l l e n é r e is megőrizte e r e j é t , e r r ő l is szól a szájhagyomány. Egyik fegyenc t á r s a k é r d e z t e , miképp tudta ellenfeleit legyőzni? A "miképpent" láncai ellenére is ágy mutatta b e , hogy többé senki s e m volt kiváncsi r á . Utóbb Kufsteinből Theresienstadtba helyezték át. A k i
-földjére v i s s z a t é r n i , azonban elfogták, kihallgatták, majd K a s s á r a , onnan A r a d r a szállították. 1 8 5 0 . f e b r . 2 8 - á n kötél általi h a l á l r a ítélték, m a j d — kegyelemmel — tizenhat évi fogságra, Kufstein várában. Ez év november e l e j é n érkezett o d a .
1858-ban c s a l á d j a kegyelmi kérvényt nyújtott be ügyében. 1859.máj. 30-án kelt a kufsteini várparancsnokság jegyzőkönyve,mely szerint: "Ön palatábláján azt k é r t e a tekintetes várparancsnokságtól,hogy jegyzőkönyvileg k i h a l l g a t t a s s é k . . . " A m s b e r g e kihallgatáson saját kegyelmi kérését adta elő s megjegyezte: "Most m á r 8 éve és 9 hónapja t ü r e l e m m e l viselem a kufsteini v á r b a n kemény b ü n t e t é s e m e t " . K é r é s é t a várparancsnok é s az orvos egyaránt támogatták. 1858. júl. 21én k e l t i . F e r e n c J ó -zsef c s á s z á r i r a t a , mely s z e r i n t : "Kegyelemből elengedem, Georg von A m s b e r g felségárulás m i a t t elítélt fegyenc hátralevő büntetését. Amint azonban kilép az ő r i -zetből, á l l a m a i m a t azonnal el kell hagynia." Az útiköltséghez szükséges 25 váltó forintot aug. 6 - á n utalták k i .
Náday Károlynak G . A m s b e r g r ő l készített 45 sűrűn gépelt oldalnyi ö s s z e á l l í t á sából itt c s a k néhány mozzanatot villanthatunk fel. Mivel ez az anyaggyűjtés o s z t -r á k és magya-r levéltá-rakban ő-rzött dokumentumok — főleg kihallgatási jegyzőkönyvek — alapján készült, a szabadságharc t ö r t é n e t é t kutató szakembereket is é r d e -kelheti.
Náday Károly további munkái német és f r a n c i a nyelven:
9. Wiener Gefangene auf d e r Festung Kufstein.
10. G r a z e r Gefangene auf d e r Festung Kufstein.
11. P r e u s s i s c h e Gefangene auf der Festung Kufstein.
12. Mailánder Gefangene auf d e r Festung Kufstein, 13. Polnische F r e i h e i t s k á m p f e r auf der Festung Kufstein.
14. Liebes Abendteuer des kommandanten d e r Festung Kufstein.
15. Semonville und Marét f r a n z ő s i s c h e Diplomaten als Gefangene auf der Festung Kufstein.
De 'emprisonnement de M . M . Semonville et Marét, diplomales, a la f o r t e r e s s e de Kufstein.
L . : Bibliotheque Nationale, P a r i s . Náday Károly legújabb összeállítása:
16-17. Gefállte Urteile
"ítéletek" (57 kufsteini fogolyról). — "ítéletek" (64 n e m kufsteini fogolyról) Náday Károly egyes anyagai összeállításának befejezéséül felsorolja f o r r á s a i t : a nyomtatásban megjelent m ű v e k e t , továbbá a levéltárakat, könyvtárakat, k ö z g y ű j teményeket, ahol a közölt dokumentumok e r e d e t i j é t őrzik. Az egyes, részben i d é zett, részben t e l j e s terjedelemben közölt dokumentumoknál azonban nem mindig j e
löli meg a lelőhelyeket. Anyagai azonban így is alkalmasak az érdeklődés f e l k e l t é -s é r e , további kutatá-sok ö -s z t ö n z é -s é r e .
Náday Károly eredményeit felhasználtam 1979ben B u k a r e s t b e n , a TÉKA s o r o -zatban megjelent Teleki Blanka és köre c . kis könyvemben (175.1.-tól), továbbá Toldy é s Czuczor Gergely c . cikkemben (Magyar N e m z e t , 1 9 8 0 . o k t . 8 . ) Ez u t ó b b i r a mindkét család l e s z á r m a z o t t a i t ó l kaptam dokumentumokat, amiket ezúttal is k ö -szönök!
D r . Salamin Pál é s D r . Markó Sándor, akinek felesége Toldy Ferenc déduno-k á j a , fénymásolatban megdéduno-küldtédéduno-k Toldy Gabriella-Ilonánadéduno-k 1849. január 13-án déduno-kelt k e r e s z t l e v e l é t , amely s z e r i n t : "A k e r e s z t e l ő neve Czuczor Gergely Benedek r e n d i á l d o z á r " . (A kedves e s e m é n y t követően öt nap múlva tartóztatták le Czuczor G e r -gelyt. )
D r . Czuczor Rezsőtől a mában gyökerező dokumentum érkezett: a c s e h s z l o v á kiai CSEMADOK andódi és é r s e k ú j v á r i szervezeteinek a "VIII. Czuczor Gergely i r o dalmi é s kulturális napok" 1 9 7 7 . m á r c . 1től á p r . 30ig terjedő rendezvényeinek m ű s o r a . — A "Szabadság gondolata a m a g y a r költészetben" című irodalmi ö s s z e á l l í -tás ünnepi beszédét D r . C z i n e Mihály mondta. — A rendezvények közt még a
" C z u c z o r Gergely és Jedlik rokonok találkozója" is s z e r e p e l t .
Köszönöm továbbá Schelken Pálmának a kufsteini emléktábláról írott cikkeit.
Czuczor Gergely (1800-1866) életművét s z ü l e t é s e 175. évfordulója alkalmá-ból a Magyar Irodalomtörténeti és a Magyar Nyelvtudományi T á r s a s á g együttes
" C z u c z o r emlékülésen" méltatta é s m é r t e fel 1975. december 1 6 - á n .
Szépírői működését Horváth Károly mutatta be (1. ItK. 1976. 332-339.) — Czuczor: Augsburgi ütközet c . hexíimeteres e p o s z a a r e f o r m k o r t megelőző n e m -zeti ébredést szolgálta, Kisfaludy 'Károly jelentette meg a Zalán f u t á s a előtt egy évvel. Ezt követte az Aradi gyűlés, majd a Botond, melyet Horváth János m á r i n -kább v e r s e s regénynek minősített. Czuczor balladái közül e l s ő s o r b a n a Szondi é s a Hunyadi bizonyult maradandónak. Népies dalai Petőfit 8 vele a népies nemzeti költészet irányzatát készítették e l ő . Közülök több a nép ajkára k e r ü l t , mint pl, a
Fúj süvölt a M á t r a s z e l e . A falusi kislány Pesten c . népies tárgyú életképe a n t o l ó -giákban m a is megtalálható.
Czuczor Gergely nyelvtudományi munkásságát Balázs János méltatta (1. M a -g y a r Nyelv, 1976, 149-155.) Czuczor fő műve: A Ma-gyar Nyelv Szótára. A MTA megbízásából készítették: Czuczor Gergely és Fogarasi J á n o s . I-IV.k. P e s t , 1862-1874. Balázs János s z e r i n t , b á r szótárirodalmunk történetének ez a s z a k a s z a még nincs feldolgozva, "annyit m e g á l l a p í t h a t u n k . . . hogy az andódi jobbágyfiúból lett tudós költő mint lexikográfus n e m c s a k m a g y a r , hanem k e l e t - e u r ó p a i , sőt európai mértékkel m é r v e is jelentőset alkotott, s nevét együtt kell és lehet említenünk az olasz Calepinus-nak, a francia L i t t r é - n e k , vagy a szintén jobbágyivadék cseh Jungman-nak, valamint a lengyel Linde-nek a n e v é v e l . "
Czuczor méltatói e l i s m e r é s s e l említik a Czuczor-irodalom alapvető f o r r á s á t , Ö s s z e s Költői Művei (1889) kiritikai kiadását, melyet r e n d t á r s a , Zoltvány Irén r e n -dezett s a j t ó alá és k í s é r t tanulmánnyal.
Czuczor műveiből Hegedűs G é z a 1956ban adott közre válogatást tanulmány k í -s é r e t é b e n . Irodalomtörténeti helyét jelölte ki Tóth Dez-ső: Két V ö r ö -s m a r t y - e p i g o n c . tanulmányában (ItK. 1960. 633.) Nyelvtudományi munkásságáról Kelemen József e m -lékezett meg az 1967-es Nyelvtudományi Konferencián (L. Tanulmányok a m a g y a r és finnugor nyelvtudomány köréből. 1970.) Urhegyi Emilia szerint Czuczor r e n d t á r s a , az 1977-ben elhunyt Danczi József Villebald is foglalkozott Czuczor életművével. (L.
Magyar Nyelv, 1978. 506.).
Czuczor Gergely a Nyitra megyei Andódon született 1800. d e c e m b e r 17én m ó -dos p a r a s z t c s a l á d b ó l . Édesapja Czuczor J á n o s , édesanyja Szabó Anna, Fiuknak az
István nevet adták, a G e r g e l y t utóbb mint s z e r z e t e s kapta. Gyermekéveit É r s e k u j 10-én írt neki.Ekkor még "Tudós Recensens Ú r " -nak szólította, hamarosan azonban tegeződtek. Levelei Toldy F e r e n c írói hagyatékában m a is megvannak az MTA mondhatott el: "Kedves leveleiddel kezdett pályámnak f o l y t a t á s á r a serkentettél;
mindezekért f o r r ó hálámat kijelentenem a szívbéli öröm s kötelesség ö s z t ö n ö z . "
A következő évtől m á r a s z e m é l y e s i s m e r e t s é g melege d i k t á l j a a megszólításokat:
" S z e r e t e t t " - , vagy "Édes B a r á t o m ! "
Toldy F e r e n c Czuczor további p á l y a f u t á s á r a is döntően hatott. Mivel a költő nyelvészeti kérdésekkel is foglalkozott, nyelvtudományi kutatásainak e l i s m e r é s é ü l az MTA, akkor: Magyar Tudós T á r s a s á g , amelynek Toldy F e r e n c volt a " t i t o k n o -ka" azaz f ő t i t k á r a , Czuczort 1831-ben levelező, majd 1836-ban r.taggá választotta.
Nyilván azt is Toldy Ferencnek köszönhette, hogy — akkor m á r mint komáromi t a -nárt — 1835-ben az Akadémia segédjegyzőjének és levéltárnokának hívta m e g és így P e s t r e költözhetett. Két év múlva hatósági nyomásra visszarendelték Pannon-h a l m á r a . A fővárosba 1845-ben került újból v i s s z a , amikor az MTA A Magyar Nyelv Szótárának munkálataival őt és F o g a r a s i Jánost bízta m e g .
Áz 1848 m á r c i u s i események az amúgy is dinasztia-ellenes Czuczor Gergelyt Riadó c . v e r s é n e k m e g í r á s á r a ihlették: ( T e l j e s szövegét 1. az l . s z . i r a t b a n . )
Nem kell z s a r n o k király! c s a t á r a magyarok, Fejére v é s z h a l á l , ki reánk agyarog.
Ki rabbilincseket s igát kohol nekünk, Mi s á r g a f e k e t e lelkébe t ő r t verünk,
A versszakonként visszatérő felszólítás: "Szabad népek valánk, s azok legyünk."
Tóth Dezső így ír a R i a d ó r ó l : " P e t ő f i h a r c i dalai m e l l e t t , de azokat megelőzve, az egész szabadságharc legélesebb, legszókimondóbb és legfenyegetőbb c s a t a d a l a , nem pusztán h a r c i riadó, de politikai is, P e t ő f i r e emlékeztető plebejus ingerületű, zsarnok ellenes támadás i s , amely meghaladta vagy legalábbis megelőzte a l i b e r á -lis eredetű forradalmiságot, a függetlenségi harcban tanúsított elvi következetessé-get. Maga B a j z a , a Kossuth Hírlapja s z e r k e s z t ő j e is sokallta m e r é s z s é g é t s halogat-va, csak Czuczor u n s z o l á s á r a közölte 1 8 4 8 . d e c . 2 1 - é n . , . a m i k o r Windischgrátz a főváros felé közeledett." (ItK. 1960. 649.1.)
Amikor a c s á s z á r i seregek bevonultak P e s t r e , Czuczor Gergelyt 1849. január 18-án elfogták. Ekkortájt írhatta ítélőszék előtt c . versében:
Hogy hazámat ne s z e r e s s e m ,
Toldynak í r t leveleiből hatot kiadott V. Waldapfel Eszter:
A forradalom és szabadságharc levelestára c . gyűjtemény III.kötetében (Bp.1955.), ugyancsak megjelentette Teleki József gróf 1 8 4 9 . f e b r . 3 i kegyelmi k é r v é n y é t , m e lyet Toldy Ferenc fogalmazott s Toldy levelét Eimely Mihály pannonhalmi f ő a p á t -hoz. A teljes anyag kiadványunkban lát először napvilágot.
Czuczor Gergelyt letartóztatása után a p e s t i Ferences kolostorban, m a j d az Ú j -épületben, végül Budán tartották fogva.
Teleki József gróf kérvényével az Akadémia, a magyar tudomány nevében p r ó bálkozott Windischgrátz hercegnél. Toldy F e r e n c a pannonhalmi főapát k ö z b e n j á r á -s á t i-s -sürgette.
Mivel kezdetben még Toldy Ferenc sem kapott Czuczorhoz látogatási engedélyt, Toldyné próbálkozott vele. Mint a r a b rokona jelentkezett a rettegett Haynaunál.aki így förmedt rá: "Schámen sie n i c h t , zu einem so compromittirten Manne zu gehen?"
(Nem szégyelli m a g á t ilyen kompromittált e m b e r h e z menni?) Toldyné nem s z é g y e l l e t -t e , ső-t -további a l k a l o m r a is k é r -t lá-toga-tási engedély-t.Az Akadémia öreg szolgájának kíséretében k e r e s t e fel Czuczor Gergelyt. A még ezután kért engedélyt m á r nem ve-hette igénybe, m e r t drámai esemény jött közbe. A történetet Vadnai Károly: Irodalmi emlékek (1905) c.kötetéből i s m e r j ü k .
— Segéd-tiszt ú r ! Annak a nőnek Czuczor Gergellyel nincs semmi gyöngéd vi-s z o n y a . Annak a nőnek f é r j e van, akit vi-s z e r e t é vi-s becvi-sül. E r r ő l biztovi-síthatom , m e r t az a nő én vagyok!
A katonatiszt hüledezve k é r t bocsánatot a fiatal nőtől, ki hozzátette:
— Engemet Czuczorban egy érdekel: s a j n á l o m a szenvedő embert!
De midőn ezt hévvel és önérzettel mondta, egyszersmind megijedt, m e r t most e l á r u l t a egy katonatiszt előtt, hogy Czuczor Gergely látogatója Toldy F e r e n c n e j e .
Ez ügyben kérvényeztek, leveleztek: "Mozdíts meg mindent, hogy legalább idegen o r s z á g i fogságra ne vigyenek" — k é r t e Czuczor Toldyt 1849. f e b r . 4 - é n .
— " E g é s z s é g e m gyöngül s c s a k azon remény gyógyíthat m e g , ha hazámban m a radhatok" (febr. 1 0 . ) — "Mulattató könyvekre volna szükségem, míg belső n y u g a l -m a -m -meg ne-m t é r , azután -majd ko-molyabbak is elkelnek" ( f e b r . 12.) Ugyanakkor:
"A vas folytonosan nyomja, mondhatom senyveszti karomat é s lábamat."
Czuczor Gergely e k o r s z a k á r a vonatkozhatnak Csaplár Benedek (1821-1906) p i a r i s t a p a p - t a n á r , irodalomtörténész keltezés nélkül sietve í r t sorai Toldyhoz:
Czuczor Gergely panaszolta, sokad magával van egy szobában, nem tud dolgoz-n i . Érdeklődött, k é r t - e b a r á t j a látogatási edolgoz-ngedélyt? Toldy Feredolgoz-ncdolgoz-nek a látogatást
Czuczor Gergely panaszolta, sokad magával van egy szobában, nem tud dolgoz-n i . Érdeklődött, k é r t - e b a r á t j a látogatási edolgoz-ngedélyt? Toldy Feredolgoz-ncdolgoz-nek a látogatást