a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Digitalizálta

a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

1826

, ,

ERTEKEZESEK

A MATHEMATIKAI TUDOMÁNYOK KÖRÉBÖL.

KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA,

A III. 0 S Z T

Á

LY REND E LE T É B

Ö

L

SZF.UKESZTI

SZABÓ JÓZSEF

OSZTÁLYTITKÁR.

VII. KÖ'l'ET. VIII. SZÁ;\i. 1880.

AZ

IN~TRUUNTÁLI~ FÉNYHAJ1Á~

1

1

1

1 t3ZEREPE

, ' '

EGY VENUS-ATVONULA.S PHOTOGRAPHLH FEL VÉTELÉNÉL.

Dr. WEINEK LÁSZLÓTÓL.

aTm

ül'-'" 1879. nkt. 20. ••mutatta b. Eötvö• L.)

""-/;,--M "'~? \ 0~0

e: ^{móf Mi A~ -~ „} C)~6"-_

\~~Oi~ ~ BUDAPEST, -1880.

~ _Q fit~

UD. AKADÉlllIA KÖNYVKIADÓ-lllVATALA.

1 ,

(Az akadémia épületében.)

z

IN~TRUU TÁ ~ F~NYHAJ Á~

~

EGY " \ E , TVONULAS ^'

PHOTO {RAPIILU FEL \ ÉTELÉNÉL .

D•· " \VEI EK L1C ZLÓTÓ L .

(A III.o ·zt;íly'i ~ 1 79. ok1. 20. bemutatta b. E ötvös L.)

B P E T , 1880 .

AJI(T. AKADÉMIA 1CÜ1'YVK! AD Ú lllVATALA.

t h t• na P u m r. tar . kóny»uyo1udiija.

AZ rNRTRUMENTÁLTR FÉNYITAJLÁS SZERJi;PE JWY É~U Á 'fVONULÁ.S PHO 'l 'OGRAPl:lfAI

F L É' ' Lf~

ÉL.

Dr. WEINEK LÁSZLÓTÓL.

Ha a Nap m inden részén fényesen sugárzó korong vo lna is , op t ika i képe a refrak tor vagy te leskop gyu j tópon t já- ban még sem lenne m inden részében fényes ,az o t t fe l - in te r fe ren t ia - tüneménye lc m ia t t . Ha a kép közepének in ten- si tása 1 , ugy a fényha j lás e lmé le te szer in t a geome tr ia i kar imáé +,s

t

gyorsaságga l fogy ezu tán az 0 in tens i tás ig .

Nagyfon tosságúnak Já tsz ik e körü lmény a appho to- grapb iáná l , a menny iben megvá l toz ta t ja a kép mére te i t , a sze - r in t , a m in t az a lka lmazásba ve t t ob jek t iv-ny i lás : vagy a fény - forrás in tens i tása ( < le rü l t ég vagy Lo rús ) , az expos iL io tar tama és a pho tograpb ia i lemeznek érzékenysége vá l toz ik , m in t a hogy ez t az u to lsó Vénus-napfe lvé te lek az 187 4 . a lapo- san b izony í t ják .

A

t

rész le tesebben akar juk tárgya ln i ez iu terferen t ia- tüneményeke t , a gyu j tópon tban .

A cs i l lagászok jó l tud ják tapasz ta lásbó l , hogy csendes és nagy í tásná l , va lame ly cs i l lag képe egy ref rak - tor vagy te leskop gyu j tópon t jában nem egy pon t , hanem az ob jek t iv nagyobb vagy k isebb ny í lásának

f

egy k i- sebb vagy nagyobb korongocska , körü lker í tve fényes

ke l , me lyek a lá tha t lanság ig ha lványu lnak . E korongocs- kákró l már Hersche l V i lmos is em l í tés t tesz , és Hersche l János »a

f )

cz imü ér tekezésében szóru l-szóra meg - jegyz i : »Ha va lame ly cseké ly nagy í tású jó messze lá tón á t nézünk egy fényes cs i l lago t , ugy ez egy megsür í te t t cs i l : logó fény tömegnek lá tsz ik , me lynek a lak ja nem

^{i t}

*)»Ün light<; németre fordította dr. Schmidt E.

M.r..^{AK. BK1'· A MATH.}~ KÜRÍ:llÖL: 1880.^{VII. K.}8.sz. 1

*

4

^{DR. WELNIW: LÁSZLÓ.}

fe l a cs i l logás m ia t t , s me ly bárm i ly töké le tes legyen is a messze lá tó , r i tkán né lkü löz i a k iduc lorodásoka t . Ha azon- ban 200 , 300 , 400-szoros nagy í tás t a lka lmazunk , akkor a cs i l - lag (csendes s egyen le tes körü lmé- nye i me l le t t) te l jesen kerek , bo lygós korongnak tün ik fe l , me ly ké t vagy három , vá l takozva v i lágos és sö té t van kö- rü lvéve« egy

i

he lyen ped ig : »Ha a messze lá tónak egész ny i lása van egy köra laku d iaphragmáva l körü lha táro lva , me ly lehe t akár egészen köze l az ob jek t iv-üveghez vagy tükörhöz akár ped ig

tt

va lam ive l távo labb , ugy nagyobbodnak a gyü- '

a ny i lás

^t

v isszás aránya szer in t. Ha a ny i lás igen k ics iny (p l . egy hüve lyk , va lame ly 7 lábny i gyu j tó távo l- ságga l b iró

)

akkor az á lkorong anny ira

tt

hogy bo lygó nagyságunak lá tszo t t , é lesen körvona lozo t t s egy gyü- rüve l körü lve t t vo l t , me ly e lég fényes vo l t ahhoz , hogy szembe- szök jék s gyönge sz ínekke l fes tve lá tszassék , me lyek -a korong középpon t já tó l keze lve - a

t

sorban köve tkez tek egy - másra : fehér , nagyon ha lvány p iros , feke te , nagyon ha lvány kék , fehér , rendk ívü l ha lvány p iros , feke te . Ha a nyi l ás még jobban k isebb í t te te t t ( fé l hüve lykre) , ugy a sokka l ho- má lyosabbak le t tek , semhogy

t

lettek vo lna s a korong igen nagyobbodo t t , ugy , hogy a v i lágosságnak csökke- nése a középpon t tó l a kerü le t fe lé könnyen

t

vo l t , m i á l ta l a korong ködös , üs tökösszerü a lakban tün t fe l .« Azon törvény t , hogy a korong nagyságának vá l tozása megford í to t t arányban á l l az ob jek t iv-ny i lás vá l tozásáva l , fe lá l l i to t ta Fraun_

hofer 1823 , m in t k isér le te inek eredményé t.

E tüneményeke t magyarázza a fény-hu l lám e lmé le te , me ly megmu ta t ja , hogy az igen nagy távo lságban tárgy- tól az ap lana t ikus ob jek t ívre vagy a tükörre fényhu l lám- nak á tvá l tozásáná l gömbhu l lámmá középpon t jáva l a gyu j tó- pon tban , ennek s ík jában in terferen t ia- tüneményeknek ke l1 fe l lépn iök , az em l í te t t ha tássa l . Nagy jában ez közve t lenü l p lau- s ib i l isnek lá tsz ik , ha megf igye l jük , hogy egy , a gyu j tópon ton k ívü l

f

he lyre nézve , a gömbhu l lám á l ta l rezgés i phas isokka l k ikü ldö t t e lem i hu l lámok ú tkü lömbségekke l b ir- nak s így magokban fog la l ják a fény k ia lvásának és

t

sének fö l té te le i t .

.\Z lfü:\'l'HUM. FBNYH s,r,E!lEl'EE(:YVÍ,NUS-.Í.TVON.slL. 5

A . kö rny i l : ísu ob jek t iv gyu j tópon t jában mu ta tkozó fény - ha j1ásnak e lmé le té t A . i ry ad ta

1834.

(On the d i f f rac t ion of an ob jec t g lass w i th c ircu lar aper ture. Transac tions o f the Cambr idge pb il osoph ica l Soc ie ty Vo l . V .) ; egy évve l

Af t

függe tl enü l , Scbwerd fog la lkozo t t e tárgygya l , h íres müvében : D ie-Beugungsersche inungen aus den Func lamen ta l-

t ~

der Undu la t ions theor ie ana ly t isch en tw icke l t und in B i ldern darges te l l t

1835.

Végre még Knochenauer is ado t t egy önál ló mego ldás t e fe lada tró l az

1839.

meg je len t : »D ie

U

ndu la t ions theor ie des L ich tes(( cz imü I . .Jegu jabb

ⁱ

ben a Venusnak s Mer lmrnak a Nap korong ja

^tti

á tvonu- lás i ész le le te inek tanu lmányozása á l ta l ind í t ta tva , André Ch . beha tó lag fog la lkozo t t ezen tárgygy a l »Étude de la d iffrac t ion c laus les ins trumen ts d 'op t ique ; son in f !uence sur les obser- va t ions as tronom iques

1876((

cz ímü ér tekezésében , me lyben kü lönösen az

^t

(me ly ná la A iry-éhez s imú l) fo lyó fény ha j] ás-tüneményeknek ,messze lá tók ban ,k isér l e tek á l ta l i iga- zolása á l ta l , az

ⁱ

do lgoza toka t lé nyegökben k iegész i té .

Legyen dx dy az ob -

j e k t ivnek

Gyujt6-sik

egy lape le -

me , a me ly -

t

a rezgés i ál l apo t to - vább d ik .JI pon t- hoz (1 ábra) , me ly a foká- l is s íkban , az optikai ten- ge lyen k ivü l

feküd jék A.

^1.áhra.

y

Obj ektiv

Opt. tengely

rezgés i gyorsaság lfa„{y-bt tn

1

er iod ikusan vá l toz ik s 1 '

i

1

¹

_! . ._

^7r

nézve m in t S in (c iT ) függvény

f t

k i . T1 =o,

^{2- ri}

2

r/' 3=- :

1

_ri

'}

;r, 4

'

= - -J

B7r '] '

;;=- 2.J 7. ^lCO

' l"k re , nezve o , , +

¹

, o , - - , ¹ o

ri2, rr.

6 DR. WElNEK LÁSZLÓ.

ér tékekke l b ir ;

T -1~

= r

i

lefo ly ta u tán tehá t ismé t v isszanyer i erede t i nagyságá t és irányá t , azaz : ez

ⁱ

a la t t végbemen t egy te l jes lengés . Ugyanez

i

az e lem i hu l- lám is

t i

egy b izonyos darabba l , me lynek neve hu l- lámhosszaság

Ji.,

long i tud iná l isan és egyen le tesen

v

sebességge l ,

h

^A.

In ' ' 11 d , ' 2

;r '

ugy ogy

-r=- ·

nen mar mos t

ct

a an ora nezve, -

v

es a

v ^~

dxdy

he lyben va ló rezgés i gyorsaságra nézve

Ti

Sin ~ ^vT)

ér tékek köve tkeznek . A .z á l ta lánosabb ese t az ,

i

T o

i

vona tkozó rezgés i gyorsaságo t nem vesszük

=

o-sa l .

E zen ese tnek S in ; :

^~

(vT -a )

fe le l meg . Ezen

dxd7;-ban

p i l lana tny i rezgés i á l lapo t ta l nem egyez ik meg ugyanazon

i

az

j]f

pon tban azon rezgés i á l lapo tnak t . ^{i . , ha}

dxd.y-nak

távo lsága Jf-t

=

q, ~

i

van szüksége , hogy M-be jö j jön . Másrész t azon f t l lapo t , a me lyben egy b izonyos p i l lana tban

Jt,f

van ,

dxcly-ra

nézve ~

i

a mu l tban van . Ezek szer in t tehá t S in 2

; [

v

T-~)- ^{]=S in2; (vT -q -a ) je len ten i fog ja a}

rezgés i sebessége t . M-ben T i ~ Sin 2; (v T-a) je len ten i fog ja a rezgés i sebessége t

dxdy-ban

T i ^{és -} i ~ ct je len ten i fog ja a rezgés i sebessége t

dxdy-ban

o

i

Legyen (1 . ^{ábra) OF=z) FJ_l f d)}

c?xdy

F f ; akkor

q2 = z2 + ^y2 +

^(cl-x)2

j2=z2+Y2 + ^x2

s t ^q = f - 1· ^{A .z összes á l lapo t J l I -ben T}

i

a m in t az az ob jec t ivnek va lamenny i ered , k i van fe jezve enné lfogva e

tt

in tegrá l á l ta l :

' f fsin ~ T-f_ _ J )

me ly az ob jek t ívnek az irányban va ló ny i lás i paramé ternek

beveze tése á l ta l rög tön ez egyszerü integrállá;

AZ INSTRUM. J<'J!:NYH. SZERI<:PE EGY VENUS-ÁTVON.

s tb . 7

.f(y

¹

^{-yo ) S in ~ f (v ' l ' - f -a+ ~ x) dx}

a laku l á t . Az ob jek t ívnek köra laku ny í lására nézve , á l l , hogy (2 . ábra) y i -Yo = 2 y;:-2_x2

s így

következik,

hogy M -ben a rezgés i sebesség

1

^{+1' - -}

^{2n d ( ] '}

2

Y1 ·2-x

²

S in - ( vT - f -a+ - x ) dx

-1' ),

j

^r

mely k i fe jezés , - ha a s inus t k ife j t jük és

^:t

megf igye l jük , hogy a ha tározo t t in tegrá l

! ⁺

^{1· ,y}

^{1 - 1·}

²

^{- x2 Sin (9ncl ) =-- x dx a pára t lan}

^y,

• -1' )..

j

^{2. ábra.}

függvény m ia t t m inden körü lmény köz t ze ro

2 S in

²

_),

ⁿ

( vT - f -a ) _{l j} f

_-1

^{+ '·}

_'

^{Y1 ·}

²

^{- x2 Cos (}

²₎

ⁿ

_,^_!,__

_f ^{x) dx}

-be megy á t . Ha mos t i t t

X ,

2n d

-=w

es - - r=11

1' ),

f

tétetik , nyerjük vég re

4 'r

²

S in ~ ^{( vT - . f -a ) f .}

¹

^{v1 -w}

²

^{Cos nw dw.}

Ez <p (n ) f ,

¹

^{v1 -w}

²

^{Cos nw dw}

in tegrá lnak megfe j tése , mely i t t

t

a

t

vég - né lkü l i sor :

71:[

^{1 n2 1}

n

⁴

cp

(n) =4 _ ^{l - 2 2}

²

+y ^{(2 .4 )2}

^.

4

^t

(2 .4 ⁿ .6

⁶

)

²

+

^„.]

me ly

n

<

¹

^{ér tékre gyorsan összeha j l ik . Tehá t n-nek , s igy}

r l-nek is e függvényéve l arányos a rezgés i sebesség az

M

pon tban . H a csak a gyu j tós íknak re la t ív v iszonya iró l van szó, akkor e kép le t k i fe jezhe ti egyú t ta l a rezgési gyorsaságo t és [p (n)]

²

a fény in tens i tás t az 111 pon tban . A : együtth a tónak elh agyásával , me ly az arány lagosság i

t

fog la l tnak

t i t t

k iszám i t j a már mos t André a sebessége t és in ten ,

sitást

0 0-t

n= 12 .0 - ig 0 .2 -ny i közze l . Ez in t ensi t ás i tffi,b-

láza tnak ér tékei a

t

8 ^{DR. W EI:\El< L.\SZLÓ.}

n

iu tens i tás

0 1

I . max imum

3.85 0

5.23 1

59

II .

» 7.14 0

8.43 2401

III .

» l0.17 0

11.63 1

620

IV .

^»

Az iu tens i tások a 3 . ábrában ord iná ták á l ta l , a 4 . ábrában ár- nyéko lás á l ta l vannak

t

téve .

2 3 5 6 S. álJra.

4. :lbra. ...L 2'+0

Hogy meg - nyer jük az összes tüneményeke t a gyu j tó íkban , az in tens i tás i görbé t forogva ke l l kép - z lnünk egy ten- ge ly körü l , me ly a kép közepén megy á t me ly

á l l a gyu j tós ikra , m i által egy fényha j-

0==;= 10 ; 12

lás i te t (So l ide de d iffrac t ion)ke- le tkez ik , me lynek térfoga t e leme i k ife jez ik az in ten- s i tá

t

azok a lap- s ík ja iknak he lyén . E szer in t va lame ly cs i l lag '· képe a gyu j tós ikban nem mint

i~ "iit je len ik meg , hanem m in t korongocska b izonyos k i te1 je-

désse l és szabá lyosan egymásra

t f i

me -

lyeknek in tens i tása a

t

kezdve a szé lek fe lé fokoza tosan

fo ;q . A . legnagyobb in tens i tás van a kép középpon t jában· in-

né t lassank in t fogy a fényesség a o ér ték ig (e l sö té t gyür i í) ,

.\ZN TRU~ FÍ.:NYU. sz1m1wto:EGYVÉ:rns-,\T\'ON. stb. 9

azu tán meg in t egy max imum köve tkez ik , me ly azonban m<'.u·

lényegesen gyöngébb m in t az a középen , innen tú l ismé t o lesz s .

i.

t . , m ig a

i

max imumok gyenge

f

m ia t t má r többé nem lesznek

t

(5 . ^{ábra .) Egyúttal az is} könnyen

t t

hogy ha a cs i l lag fényesebb ,ha tehá t a fény - in tens i tás már a középpon tban nagyobb , akkor több max imum lép

föl,

ugy hogy a cs i l lag több gyür( íve l lá tsz ik körü lve t tnek .

Ho i ;y a cs i l lag fényes korongocs- ká jának s a

t

megford í to t t v i - szonyban van az ob jek t ivnek ny i lásáva l , az köz - ve t lenü l höve tkez ik ez

f

2n: d

n=y f

^{1-. 5. :\bra..}

M. _ive lh _ogy 2

1·=

o , es f d 1 .=

₂

,.

^{u in}

s ·

^.

1 · · (6

^.

'b ^{a ra} ) ^, , ^{azer azon} t

^u

"' szög , me ly a la t t lá tsz ik a korongocska ,

i t

a az ob -

ti t

27. 1

l5=n 2 ^{in l ' ' O.}

n=3 .8 .5 értékre nézve megnyer jük az ob jek t ív-ny i lásnak meg-

f

szé lességé t a korongnak ; ez m inden ob jek- t ivre nézve egy je l-

á l landó . Ta- lá l ta to t t , hogy ez á l landó egy

10

cen - t ime te r ny i lású ob - j ek t i vné l (ez t töké le-

tesen ap lana t ikusnak

6· ábra.

véve) és a leg in tens ívebb árga s11gá rnak hu l lámhosszaságáná l (

^n:

~

ⁱⁿ¹

1 ^{= 72 .7)}

^.=

^{2" .80 . T függ a több i közö t t a mesz -}

sze lá tónak szé tbon tás i ere je , a

tt

cs i l lagok ész le léséné l ; m iné l k isebb ez fényha j lás i á l landó ja va lame ly messze lá tó- nak, annál nagyobb annak szé tvá lasz tás i ere je .

Andrének a gyürüa laku ob jek t ivny i lásra (m i -

kor t . i. az ob jek t ívnek közepe besö té t i t te t ik) és az osz to t t ob -

jek t ivre (He l iome ter) vona tkozó ku ta tása i t , á t akarunk térn i

rög tön azon ese tre ,

i

a Íényforrás

t

k i te i jedés-

10

DR. WEINEK LÁSZT,Ó.

se l b ír . M iu tán ez

f

pon tok összegének

t i t

me lyek a rezgés i á l lapo tokban lévén ,

i

irányban sem eredményezhe tnek in terfer en t iá t , hanem m ind ig e ak az e lem i in tens i tásoknak összegé t : megnyer jük a fényha j- lás i ha tás t 111-ben , hogyha a fényforrásnak m inden egyes fény - pon t jára nézve az ob jek t iv-ny i lásnak

f

fényha j lás i tes- te t gondo l juk a fennebb iek szer in t megszerkesz tve s összegezzük m ind az t , a m i ezen

t t M

fö lö t t e l terü l . Ez

t

avva l , hogy m i csak egy fényha j lás i tes te t szerkesz tünk meg , me lynek tenge lye azonban l l f -en megy á t , s e tes tnek azon térfoga trészé t , me ly a forrás geome tr ia i képe fö lé es ik , az 111-ben : ln tens i tásnak

i

tek in t jük . E tan té t- nek a lka lmazása á l ta l lesz ma jd fe li smern i ,

i

a laku foká l is képnek fényha j lás i tüneménye i t .

V izsgá l juk meg

i tt

va lame ly fényvona lnak vagy is va1a .me ly igen keskeny résnek a képé t . Fö l téve már , hogy az

lYl

pon t , me lynek in terferen t ia-á l lapo ta

if

a rés közepén feksz ik és hogy

^1nin' t

az a lka lmazo t t ob jek t iv-ny i lásnak

^f

fényha j lás i övnek , azaz az u to lsó még lá tha tó fényha j lás i (7 . ábra) , akkor az 11!-ben i in tens i tás t ad ja ez övnek sraff irozo t t cz ikke a fényvona lbó l . Az vá l toza t lan marad A pon t ig , ho l a fényha j lás i öv egy ik o lda la épen ér i a vona l vé- gé t . A fö lö t t k isebb le z az in tens i tás az övnek

• azon részéve l , me ly a résnek végén tú l es ik , m ig R -ben , magán a résnek végén , csak fé l akkora m in t ni A -ban és J í-ben . Még tovább fo ly tonosan csökken

s e lenyész ik , m ihe ly t a fényha j lás i

i i

má- s ik vége e lér i a résnek végé t . A tünemény tehá t a fényvona l irányában a

t

A - tó l A '- ig ugyan- azon in tens i tás ura lkod ik , m in t a középen ; tovább csökken a képnek fénye ,

R-

és R '-ben már csak fé l - akkora , s innen tú l fo ly tonosan homá lyosod ik a o

1•abra.

ér ték ig . Geome tr ia i szé le tehá t egy fényha j lás i öv

á l ta l befödö t tnek lá tsz ik , me lynek k i te1 jedése anná l nagyobb ,

menné l k isebb a ny í lás . Más v iszonyok lépnek fe l a fényvo -

11a lra irányban . Va lamenny i pon t , me lyek egy , a .

fényvona l la l párhuzamos egyenesben o lda l t feküsznek ,

AZ lNSTRUM. FÉNYII.SZEREPE EGY VÉNUS-ÁTVON.

s tb . 11 iutensitással b ír , m ive l m indegy ikre nézve a fényha j lás i tes t

cz ikke Ha J l[pon to t o lda l t m ind ig tovább mozd í t juk , akko r a czikkek nem csak a fény ha j lás i öv húr ja inak arány á·

ban fo ly ton k isebbednek , hanem fokoza tos ' . ln a fény ha j lás i tes t- nek m in imuma ira és gyengébb max imuma ira is ta lá lnak , ugy hogy ez tünemény ránk : : tz t a benyomás t tesz i , hogy a fény - vona lra s ezenk ivü l ismé t - m in t egy fénypon t- ná l - vá l takozva fénymax imumok és m in imumok lépnek fe l , azon kü lönbségge l azonban az

i

va ló tek in te t te l , hogy ezen m in imumok nem je len t ik a v i lágosságnak te l jes megszü - n é sét . És valóban , ha l lf egy sö té t feküdnék (8 . ábra) , me lynek

ni

a középpon t ja , akkor a résnek 'm

₁m2

pon t ja ibó l is egy nagyobb

t

fényes esnék . 111-re,

me ly gy i írü .Llf-nek sö té tségén vá l toz ta tna . Ha s je- len t i a fényha j lás i öv á l ta l leme tsze t t húrhossza-

ágo t , akkor könnyü k iszám i tn i /_+. ^{+- cp (n) ds}

in t egrá lnak ér téké t

n

egy ha tárér tékének

2

s . i l I - nek a fényvona l tó l va ló távo lsága inak fe lvé - t e le me l le t t . Áudré véghezv i

zi

e szám i tás t

n=o

távo lság tó l azon távo lság ig , ho l a fény ha j lás i öv ha- tá ra még csakhogy ér in t i a fényvona la t (n=13 .0)

s nyeri a

t

számoka t :

n

in tens i tás a fényvona l é le : 0 .0 1

·s. abra.

3.55

1

34

1 24 1

I . m in imum

4•65

6 .80 8 .00 9 .60 11 .00 13 .20

115

1

80 1 419 1 208

1

10000

II .

^»

III .

^»

IV .

^»

--~---~--- -- ~-

- - - -

12

me lyeknek képé t

^tL

9 . ábra tün te t i Eltekintve a t tó l , hogy mos t a m in imumok ér téke nem

o,

fi még , hogy a fényvona l ese téné l a i m in imum sokka . l köze lebb feksz ik

^a,

geome tr ia i képhez , m in t a fénypon t ese téné l . E tényeke t már Fraunhofer ismer te fe l . Képze l jük az t ,

hogy a fényvona l m ind inkább szé le - sed ik (10. 's 11 . ábra) ,akkor köny- nyen be lá tha tó , hogy az M pon t- nak az

t

va ló ugyanazon távo l - sága me l le t t a m i- n imum m ind in- kább v i lágosod ik , f.. k

_2os

' m íg végre a fény-

1 __ __-'-__ __ _~ ~ - __- - -=

1"' 0

=

11

=

₁⁼₂^-

^{lapnak e lecren dö}

2 3 't 5 6_{9. ábra.} 9

z ' lességéné lmeg- szünnek a max i- mumok és m in imumok köz t i kü lönb égek a v i lágo ágnak e l - ha lványu lása á tmene tes 1 sz ugy , m in t a fen t i fényvona l vége in.

11. abra.

gyanekkép á l l a do log egy

f

korong

képéné l is , ha a korong szöcrá tmérö jé t fo ly tono an

nagyobbnak é nac ryobbnak gondo l juk . A korong

k i k i ter jedéséné l az in ten i tá a

t

kezdve

fo ly tonosan csökken a mér tan i kerü le t fe lé , m íg ez

v i lágo és re la t íve sö té t gyürük ora által kör í t te-

t ik . Ez u tóbb iak azonban m ind inkább kevésbbé

kü lönböznek egymá tó l , menné l nagyobb lesz a ko-

rong

t

Ha ez végre e lér i az ob jek t iv-ny i-

lást fény ha j lás i tes t

'tt

nagysá-

gá t , akkor egészen e l tünnek e m in imumok s a fo-

ka l i kép m in t egy v i lágo korong tün ik fe l , me ly-

nek in tens i tá a legnagyobb a középpon tban innen

az fokoza tosan e ökken a lá tha ta t lan ág ha tárá ig .

A nap képéné l tehá t , me lynek

t

a

AZ INSTRUM. FÍcNYH. SZEREPE EGY VÍ<.::l\US Á'l'VON.

s tb . 13 fényha j lás i öv k i ter jedéséhez képes t igen nagynak

^{t i t t}

ké t v i lágosság i öve t ke l l megkü lönböz te tnünk , me lyek con - form a geome t r ia i kerü le t te l feküsznek . Az egy ik be tö l t i az egész terü le te t s m inden részében in tens i- tású . Ez annál inkább megköze l i t i a kerü le te t , menné l k isebb a fényha j lás , tehá t menné l nagyobb az ob jek t ívnek ny i lása . A másik Iassank in t homá lyosu ló fénynye l b ír s e l föd i a képnek geo- me tr ia i szé lé t , a me lyen in tens i tása fé l akkora , m in t az á l landó

in tens i tás . Hogy e v iszonyoka t szám í tás á l ta l megha-

12. ábra.

tározhassuk , meg ke l l szerkesz tenünk ismé t a kérdésben fo rgó ponthoz tar tozó fény ha j lás i tes te t , azon pon té t t . i . ,me lynek v i lá - gossága ; ezu tán megha tározandó azon térfoga trész , me ly a gepme tr ia i képfö lé es ik . Ha a pon t R-ben , azaz a kerü le- ten ( 12 . ábra) , me ly a Napná l egyenes vona lúnak feksz ik , s ha a fényha j lás i öv -

^-t

+

ⁿ

^{ig ter jed , akkor in tens i tása}

adva van ₂ 1f'+n

_-n

₂

_n7t

_{cp (n) dn}

által . Ha k ívü l , R '-be es ik , akkor , ha RR ' ' =RR ' , csak is a sraf-

f irozo t t rész fö lé térfoga t R"- tö l n- ig tek in te tbe s . i . t .

14

un .

^{WElNEK LÁSZLÓ.}

André ez ese tre is k iszám í t egy hosszada lmas táb láza to t n-nek

^{0 -t}

0 .2- ig ha ladó ér téke ire nézve ; ez táb láza tbó l vannak á tvéve a

t

számok :

A Nap szé lén be lü l A Nap szé lén n In tens i tás n In tens i tás

-13.0 1.0000 0.0 0.5000

12.0 0.9998 11.0 9989 10.0 9977 9.0 9967 8.0 9940 7.0 9908 6.0 9877 5.0 9795 4.0 9684 3.0 9585 2.0 9121 -1.0 7594

A Nap szé lén k ivü l . n In tens itás

+1.0 0.2407

2.0 3.0 4.0

08800416 0318 5.0 0205 6.0 0124 7.0 0092 8.0 0061 9.0 0034 10.0

0024

11.l 0013

12 .0 0002

13.0 0000

A

13.

ábra e lénk tárja a tünemény egész lefo lyásá t .

R

A Vénus-ko- rongná l , me lynek a szé le , v iszony í t- ván ez t a fény ha j- lás i öv k i ter jedé- séhez, már többé nem

^{t i t t}

egyenes vona lnak , könnyü be lá tn i ,

! ^{hogy az} ~ ^{in t en-}

i! ^{s i tás nem a geo ·}

: me tr ia i kerü le tbe

: esik, hanem vala„

L~~~~~ L' 1 __ ~ ~~~ i

ezen be lü l ,

-13 -1 0+1 +13

· [ i l ta lában , hogy fényha j lás i v iszo -

13. :ibra.

nya i nem egyeznek meg a Napéva l .

M ive l a szem csak b izonyos határig

^t

in t ens itá so -

AZ ~ TRU F~ N"\'U SZ:l!;REPE EGY vi\:NUS-ÁT VON.

s tb . ] 5 ka t képes fe l fogn i , azér t a Nap , Hold s a bo lygók képe i k i ter- jedése egy az a lkal mazo t t te l jes ny i lásának

f

m inden egyes tárgyra nézve á l lanc ló , me lye t André ins trmnen ta l is fényha j lás i á l landónak nevez .

i

fe lvesz i , hogy a szem képes még a á l landó in tens i tásnak ;

₀

ré- szé t ész revenn i , nyer i a Napra nézve lá tásha táru l , a fen t i táb láza t sze r in t , n=3 .8 és evve l együ t t egy 10 cen t ime ter nyilásu ap lana t ikus ob jek t ívre és a sárga sugárra nézve , az ész le l t Nap-kerü le tnek a geomé tr ia i tó l va ló távo lságáu l 1" .4 tehá t az

t

a fényha j lás okoz ta meghosszabbodá- sáu l 2 . ' '8 .

Ha ugyanazon müszerné l vá l toz ta t juk a ny í lás t s ha a fény - forrás o ly in tens iv , hogy

a

képnek ez á l ta l ke le tkeze t t fényvá l - tozása í tek in te tbe sem jöhe tnek , akkor az n ha tárér téke t k isér- le t i leg is megha tározha t juk ; ugyan is , ha D je len t i a geome - tr ia i ,

~

az ész le l t

t t

és

e

az ins trumen tá l is fényha j lás i á l landó t , akkor

tehá t

.Ó.1 =

D +

^{c1 =}

^{D+ n . 72 ,7}

₀₁1 .Ó.2

=D+ c

2

=D+n .72 .7 1

.Ó.1-62 02

n= .

72 . 7 (__!__ -__!__)

01 02

E menny iségnek a lka lmazása képes í t m inke t , egymásra v isszaveze tn i a kü lönfé le és ny í lá- sokka l megha tározo t t

t t

másrész t összehangzásba hozn i a Ho ldnak s bo lygóknak é j je l i ész le le te i t a nappa l iak- ka l , kü lönösen azokka l , a me lyekné l ez ég i tes tek a Nap ko - rong ja

^tt

e lvonu lnak . Ha ugyan is az ins trumen tá l is fény - ha j lás i á l landó t az é j je l i ész le lésekné l e„, a nappa l iakná l pe - c l íg cd -ve l je lö l jük , akkor á l landó 0 ny í lásná l

e„= n„ A

_{" 1}

. 0

1

C t t=n t tA . - 0

t

.ó . , ,

^{= .Ó.„ -}

O A (n„ -

^{'11d ).}

lt

16 ^{DR WEINEK LÁSZLÓ.}

Hason lóképen rög tön megnyer jük a

f i

a nap·

pa l i észle lésekre vona tkozó ny i lásreduc t ió t , hogy az é j je l i ész- le16sekke l

^{t t}

megnyer jük , a

és

t

A A

e„ = n„

O

^{= na}

75 '

O '

0

n„

Rész int kü lönös k isér letek á l ta l , részint a Merkur- és Vénus-á tvonu lásokró l , továbbá a Vénusnak nappa l i és é j je l i

i

szó ló anyagnak meghányása á l ta l meg -

ti

André az

t

von t köve tkez te téseke t s e redmé - nyü l nyer i :

Hogyha valamely bolygó a Na17 ell.itt elvonúl, ak- kor geometrilwst a niíísze1'nek 10 centirnéte1·nyi nyitá- sánál 2.''634 ívmásodpe1·czczel kisebbíttetik.

Mos t á t akarok térn i , m ikén t v ise lked ik a pho tograph ia va lame ly refrak tor vagy te leskop gyu j tópon t jában s fényha j l i tás á l ta l mod if iká l t képpe l szemben .

M inden pho tographus tud ja tapasz ta lásbó l , hogy v i lágos a lapon sö té t tárgyak körvona la inak é lessége a hosszasb exponá lás á l ta l megsemm is í i l , hogy p l . v i l lámhári tók , me lyek fehér

f

vannak ve tve , a gyakran egészen el tünuek . Ezen tünemény t chem ia i irrad ia t iónak nevez ték e l s akkép magyaráz ták , hogy a chem ia i ha tás lassank in t tovah a- lad a geomé tr ia i kép ha tárán tú l . A pár is i Ango t-é az é rdem , hogy e fel fogás a lap ta lanságá t számos érdekes k ísér letek á l ta l s ikerü l t k imu ta tn ia , me lyek az

1877.

Mon th ly no t ices má jus i füze tében le vannak írva , s hogy va lamenny i erre vo- na tkozó tény t , fényha j lás i tüneményekre veze te t t v issza . Erre vona tkozó lag kü lönösen irányadónak

t i t t

hogy meg fe -

röv id expos i t ióná l az em l í te t t sö té t tárgy v i lágos a lapon

nemcsak hogy nem vesz í t k i ter jedésben , hanem inkább nye i- .

K ísér le te ihez Ango t , Andrénak k isérö je Noumeába , U j-

Ca ledon iában az l

87

4 . Vénus-exped iÜó a lka lmáva l , ez expe -

d i t iónak egy

0.13

méter ny i lásu és

3.80

mé te r gyu j tó távo lságú

pho tograph ia i készü léké t használ t a , mely a · ké t ob jec t iv- lencsé-

nek egymás tó l va ló távo lságának megvá l toz tatása fL l ta l che -

AZ INSTRU.M.F ~YIJ SZEREPE EGY VÉNUS-ÁTVON.

s tb .

17

m ia i sugarakra nézve achroma t ikussá té te te t t . A fö lvé te lek egyenes t a gyu j tópon tban tör tén tek , m inden nagy í tás né lkü l . Pho tograph ia i tárgy vo l t egy

tt

rés , me ly a lakra nézve megegyeze t t ké t - egy sö té t vá lasz fa l á l ta l c lkü löu í te t t - . transp a rens egyenközze l (

14

ábra) ; e tt rés az »Éco le norma le supér ieure« csarnoka iban vo l t fe lá l l í tva

8 7

mé terny i távo lságra a messze lá tó tóL

A

megv i lág í tás há tuhó l tör tén t , Drummond- fé le fény á l ta l . Hogy megv i lá_

gítottnak lás ék ,

i tt

te jüvegge l vo l t

^1".:ibra.

befödve . E

tt

kü lönfé le moda l i tások köz t fe lve t t képeknek megmé rése egy készü lékke l tör tén t , me lynek seg í t-

·égéve l még a m i l l ime ternek ~ 0 ^{ré zé t is b iz tosau lehe te t t}

leo lvasn i . E menny iségnek a pho tog raph : ián megfe le l t

0.109

ívmásodpe rcz .

A

tt

rés arra képe í t m inke t , hogy neme ak a geo - mé tr ia i kép mére tvá l tozá a inak ér temén -é t ha tározhas uk m o-,

hanem azoknak abso lu t ér téké t i , me ly a be fo lyásos

t

(u . m . az expos i t ió tar tama , a fényforrás in t ns i tásn . , a lemez é rzékeny ége , az ob jek t iv

t

s a lemez chem ia i á l lapo- tának módosu lása ) vá l tozá ának eredménye - mer t a v i lágo egyenköznek nagyobbodása a ö té tnek k isebbedé ·éve l . Ha ugyan is

ci

magán a tárgyon megmér t szé lessége a v i lágos egyenköznek ,

ú

ped ig a sö té té , ha továbbá

a' l/

a

f

ér- tékek a képs íkban és l d a pho tograph ia i képen véghezv i t t mé - rések e redménye i , akkor ado t tnak lá tsz ik :

l + _, ^d

^{= a'}

+ ^{b ' =}

^m

a a

V

⁼

T

^{= n,}

és

me ly

^t

l

= ci'

+

^{2a, d= b' - 2a}

s így a-nak azaz a v i lágos egyenköznek egyo lda lú nagy í tásá- nak abso1u t ér téke köve tkez ik . .Az 1 +

^cl

^{menny iségnek kü-}

expos i t ió- tar tam me l le t t i á l landós vo l ta igen k ie lég í-

t

b izonyú l t . .Augo t ugyanazon Daguerreo typ- lemezre nézve egymásme l lé véghezv i t t 7 fö lvé te léné l a

t

számoka t nyer i :

M. T. AK. ÉRT. A MA'rll. TUD. KÜRBBÖJ,:1880.^VU, K.8.SZ. 2

18

„

^{DR. WEINER LÁSZLO.}

Az expos i t ió tar tama Szé lességek ~ 0 ^{mm ben}

1 cl 1 + ^cl

1 10 másoc lpe rcz 593 .5 192 .6 786 .1 2 30

⁾⁾

618 .5 168 .6 787 .1 3 40

⁾⁾

624 .0 163 .6 787 .6 4 1 perez 632 .6 155 .2 787 .8

5

2

⁾⁾

645 .7 141 .4 787 .1 6 4

⁾⁾

656 .4 130 .0 786 .4 7 7

⁾⁾

673 .8 113 .4 787 .2 , a

i

va lame ly összeg közép-h ibá jáu l csak+ 0 .61

p ⁼

0 .0012 mm . köve tkez ik . Lá t juk az t , hogy menné l nagyobb az expos i - t ió tar tama , anná l szé lesebb lesz a v i lágos egyenköz pbo togra- ph ia i képe . M i abban le l i magyaráza tá t , hogy hosszabb expo - si t ióná l a pho tograph ia i lemez érzékeny lesz a rés szé lének fényha j lás okoz ta e lmosódása i ixán t . - Ez érzékenység azon - ban nemsokára egy megha tározo t t ha tárhoz köze led ik , a me - lyen tú l még egy vég te len hosszú exponá lás sem e redményezne többé va lam i beha tás t .

A fényforrás in tens i tásának vá l tozása , a több i körü lmény vá l toza t lansága me l le t t ado t t :

In tens i tás Pho t . kép . m inus geom . kép

1

500 mm-ben ívmásodp .-ben . 1 + 116 .1 + 12" .66

1

4

1

9

1 9 .5 38 1

81 .0 41 .5

+ ^39.2

22 .4

8 .84 4 .52

+ ^{4 .27}

- 2 .44

Ha az in tens i tás növeksz ik , akkor a fényha j lás i görbe

ord iná tá i :uányosan nagyobbodnak és azon ha tár-ord iná ta .

me ly még képes pbo tograph ia i ha tás t ke l ten i , a tt t ~

vo labb feksz ik . Ha az in tens i tás k isebbed ik , akkor

AZ INSTRUM. Fl!:NYTI. SZEREPB EGY VÉNUS-ÁTVON.

s tb . 19 az a geome t r ia i kerü le ten be lü l is eshe t ik s a pho tograpL ia i kép k isebb lesz , m in t a gcomé tr ia i . M

fi

hogy az expos i t ió tar tamának . az in tens i tásnak v f t l tozú fmf t l a k i éde t megmu ta t ja hogy az expo i t ión f1 l 2 é az in tens i t{ tsná l 1 a ha- tá .s k isebb , m in t az expos i t ión í t l l és az in tens i tásná l 2 , am i sz in tén azon hypo thes i e l len zó l , me ly zer in t a chém ia i ha- tás k i te r jednék .

Menné l érzékenyebbé te t te Ango t a pho tograph ia i ré te- ge t , anná l nagyobb k i ter jedé . találta a v i lágos gyenköz t ; de i t t - nem lévén exak t mér ték az ' • rzékeny égre - nem is lehe te t t va lame ly számbe l i törvény t fe l f t l l í tn i .

Az ob jek t iv- ny i lás vá l toz ta tú. sa a pho tograph ia i képen o ly vá l tozásoka t i déze t t a me lyekben a fényba j lás i törvény ismé t

f i t

vo l t . Hogy a képnek nagyobbodása va lam i - vel lassabban men t véghez , m in t ahogy az t az e lmé le t köve- te l te , ez t Ango t abbó l magyaráz ta , hogy az ob jek t iv-ny i lás módos í tásáná l a képra jzo lás h ibá ja és a fény ha j lás egymá e l le - nében Hogy ezen k ísér le tekné l a kép á l landó v i lágos - ságúnak lá tszassék , az ob jek t iv-ny i lús fe lény i l :e rec luká l ta to t t , a fény fo r rú in tens i t{ tsa ped ig négyakkoúra eme l te te t t . Ango t fe lhozza ezeke t a számoka t :

Ny í lás Pho t. kép m inus geom . kép

1 . k iséd• t 1 ~

2.

k ;séde t ! !

~ 0 ^{~ -}

27.0 43.0 50.272.0

S

i

vég re a praepará l t pho tograp lúa i lemez részben szé tszór t fénynek k i téve s azu tán a

tt -

fö lvé te lére a lka lmazva le t t , k itün t , hogy a szé tszór t

^{f t}

erede t i leg nem ér t terü le ten a kép nagyobb k i ter jedésü vo l t . Ango t i gy ta lá l ta :

2*

':'·1

20

K i téve vo l t a szé tszór t fénynek

DR. WE!NEK LÁSZLÓ.

A kép szé lessége

a szé tszór t fénynek a k i nem te t t k i te t t fé l - lemezen fé l - lemezen

p p

daguerr .

1

percz ig

537.3 560.4

1

³⁰

^{mp-- ig}

^{514.9 535.ö}

lemez 4

» 563.0 58 1.5

! ^{1 perez l In t .}

^{584.5 622. 7}

Száraz

2 »

5 ¹

620.5 64l.O

lemez

1 »

L.!:_ ⁵

^{!6.5 558.0}

2 ))

5 ⁴

558.5 579.0.

M indez igen köve tkez ik a fényha j lás i tüne- Va lam in t v i lágosabb va lame ly cs i l lag

t

k isebbnek lá tsz ik , m ive l a fény ha j lás i görbének ord in t tb í i

i it

az a lappa l , tehát e l tünnek , épúgy k isebb lesz i t t a ha tás azon rész le tné l , ho l a fény ha j lás i árnya la t egy már megv i lág í to t t terü le te t ta lá l . A chem ia i irrad ia t iónak . hypo thes ise szer in t azonban i t t - a ha tások - épen az ke l lene fe l lépn ie , m i á l ta l e hypo thes is a lap ta lan vo l ta e léggé k i tün ik .

A pho tograph iának , ez érdekes

t

köve tkez -

t t t

fö lö t te nagy érzékenysége a fényha j l i tás á l ta l e l·

mosódo t t képpe l szemben - az t eredményez i , hogy va lame ly Vénus-á tvonu lásnak m inden egyes lemezén más Nap- , i l le- t más - t Í l i .n ik fe l , hogy tehát az egyes fe lvé te l nem a lka lmas a pho tograph ia hosszmér tékének szögmér tékre va ló á ta lak í tására . Sa jnos , hogy még a ké t

t

összege sem

t i t t

á l landónak , lemezre - a fényha j lás i e lmé le t szer in t , a m i t is az

187

4 . exped i t ió-fö lvé te lek á l ta lán

t

Ha a pon tosan van cen trá lva , ugy , hogy a képen

a v i lágosság te l jesen van megoszo lva , s ha a tüne-

mény tar tama a la t t e lvonu ló párák vagy

f

nem lépnek

fe l , me lyek a Nap in tens i tásá t kü lönfé le része iben , kü lönfé le-

kép módos í tha t ják , ugy á l ta lában fe lvehe t jük , hogy a pho to-

graph ia i Napkép - az op t ika i készü lék á l ta l véghez v i t t ra jz-

h ibák s a sugár törés befo lyásának tek in te tbe vé te le u tán -

töké le tes kor , s így te l jesen b iz tos annak középpon t-megha tá-

rozása s ezze l együ t t a S? 8 d is tan t ia-és a pos i t iószög-megha-

tározások .

Aíl INSTRUM. FÉNYlI. SZEREPE EGY VÉNUS-ÁTVON.

stb . 21 Ez elmé lk edések u tán ké t módszer , me ly a Vém1s- nak a Nappa l va ló ér in tkezésének pho tograph ia i

i t

rozására 1874-ben a ján l ta to t t , többé a l ig haszná lha tónak lá t- sz ik . É r tem Janssen* ) módszeré t , me ly ahhan á l l , hogy

cle i gen k is

i

az

i i t

pon tos fe l jegyzése mel le t t , a pho tograph iáknak egy egész sora vé tessék fe l a he- és k i lépés p i l lana ta körü l , az ér in tkezés k ifürkészésének czé l - j ábó l ; továbbá Oornu**) módsze rét ; me ly abban á l l , hogy a

*)Méthocle pour obtenir photographiquement les circonsta nces physiques des contacts avec les temps corresponclants par M. J. ,fanssen (Comrnunication faitelilaC i ~i clu passage dP. Vénus, daus sa séance du 15. Février 1873) Recueil de mémoires, rapports et <locuments relaiifsii l'observation <lu passage de Vénus sur le Soleil. p. 295. Paris 1874. Továbbá:

On a piece of apparatus for carrying out M. Janssen's Me1hod of Time-Photographic-Observatfons of the Transitof Venus By Warren de laRue. Monthly notices, XXXIV. köt. 347. 1.

*'*)Méthode d'observat.ion pour le passage de Vénus et pour des écüpses de Soleil par M. A. Cornu. Recneiletc. p. 415. Cornn ez érte- kezés?ben két módszertemlít, hogy az érintkezés köz;<lségében a Nap és Vénus közti húrnak megniéréséböl meghatároztathassék az érintkezés pillanata, a mennyiben felhasználja a t t t

tételt:Ha az·említ.ett húroknak fél hosszaságait ordinátál, nak sa meg- f epochá.kat abscissáknak veszszük, egyellipsist nyerünk, mely kiseb- bik tengelyéül bírja a bolygó t t nagyobbik tengelyéiil pedig a Nap szélén^{t t} átvonulás tartamát.A számitásnak m ódja legalább is 3 húrnak a megmérését követeli, melyeknek azonban az ellipsis csú- csának éles meghatározása miatt sem nagyon közel nem szabad feküd- niökehhez, sem egymáshoz. F ölösszámúméréseknélaleglúsebb négyze- tekelmélete alkalmaztatik. E módszer nem követel szögeknek vagy tá- volságoknak absolntmegmérését, mivel úgyszólván csak egy hiba-görbét, melynek alakja ismeretes, szerkesztünk. Ezzel szemben a második mód- szer ki váltképen akkor pontos, ha a felvételek t közel feküsznek az érintkezéshez ; e módszer megmagyaráz minde)l egyes észlelést, de feltételezi a Nap és Yennst arelativ trajectoriának fekvésé- nek és a relatív mozgás gyorsaságának - bárcsak ^t - isme- retét. - Egy második értekezésben: RésultatsnumériqueR relatits

a

^l'ob-

sérvation photographiqne de l'éclipsepartielle du Soleil du 26. Mai 1873. Récueil etc. p.429. Cornu e módszert terjedelmesen alkalmazza, mert az elmélet azt mutatja, hogy az elmélkedések teljesen ugyanazok maradnak, akár igen nagynak lássék az egyik korong, a másik irányában, akár pe- dig

22 ^{DR. WEINEK LÁSZLÓ.}

be lépés

utá11

vagy a k i lépés

tt

ész le l te t ik a ap és Vénus közös húr ja , s ennek törvényszerü

t ~t

köve tkez te tés vona t ik a zerohúrra , vagy is az ér in tkezés p i l lana tára . M indké t módszerné l

^t

azon ese t , hogy az

ⁱ

fe l - ve t t pho tograph ia képben egy phas is t repraesen tál , me ly az

i

ben há trább feksz ik , azaz , hogy egy

ⁱ

cseppe t (be lé- pés) köve t egy nagyobb csepp ; egy nagyobbodó húr uU tn kö - ve tkez ik ismé t egy k isebb húr , m in t a hogy ez t .Ango t az in- tens i tá i és expos i t ió i v iszonyoknak önkénye vá l tozúsa me l le t t , egy mes terséges Vénu -á tvonu lá i-mode l lnek fe lvé te le i á l ta l

t

ta lá l ta .

Edd ig kü lön megje lent

ERTEKEZÉSE I {

a ma thema t ika i tudományok kö rébö l .

E l s ö kö t e t .

I.S z i l y Kálmán. A mechanikai - t egyenleteinek általános alakjáról. Székfoglaló. 10 kr. II.Huny a tly Jenö. A pólus és a polárok. A viszonyos polárok elve 20kr. III. Vész János A. Biztositási kölcsön(újéletbiztositási nem) . 20 kr. IV.Kruspér István. A Schwerdt-féle Comparator módositott alkalmazása 10 kr. V. Vész János A. Le"rövidebb távoloka körkúpon. Székfoglaló . 10 kr. VI. Tóth Ágoston.A~ európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó

goedaetai munkálatok • 20 kr. VII. Kruspér István. A párisi meter-prototyp 10 kr. VIII. König Gyula. Az elliptibi függvények alkalmazásáról a magasabb foku egyenletek elméletére . 20 kr. IX. M ur ma nnÁgost. Európa bólygó elemei, annak tiz elsö észlelt szem- benállása szerint 20 kr. X. Szi 1yKálmán. A Hamilton-féle elv és a mechanikai - t máso-

dikf tétele . 10 kr. XI. T 6t h Ágoston. A földképkészités jelen állása, a mint az képviselve volt az antwerpeni kiállitáson. Két táblával . 20 kr.

Másod ik kö te t .

I. :M: u r ma n n Ágost. Freia bolygó felettiértekezés 30kr. II.Kruspér István. A comparatorokról 10 kr. III.Kr us pé r István. A vonásos hosszmértékek összehasonlítása folya-

dékban 1Okr.

IV.Feszt V. A közlekedési müvek és vonalok 20 kr. V. M ur ma n A.. Az 1861. nagy üstökös pályájának meghatározása 20·kr. VI.Kru s pé r J.A párisi levéltári. méter-rúd . 1Okr.

Harmadik kö te t .

I. Vész János Ármin. Adalék a visszafutó sorok elméletéhez. . 10 kr. II.Ko n k o1y Miklós. Az ó-gyallai csillagda leirásasabban történtnap- foltok észlelése néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872. és 1873.Három táblával. 40 kr. III.Kondor Gusztáv. Emlékbeszéd Herschel Jánosk.tagfölött • 10kr. IV.B. Eötvös Loránd. .A rezgések intenzitása, tekintettel a rezgé!.

forr1ísnakés az észleWnek mozgására . 10 kr. V. Réthy Mór. A Diffractioelméletéhez. 12 kr. VI.l\[arti n Lajos. Az erömütani csavarfelületek. - A vízszintes szél- kerék elmélete. Két értekezés . 1frt VII. Réthy Mór. A kerületre redukálhatóf t- ~ elméletéhez 15 kr. VTII. G a l g ó c z y Kár o 1 y. Emlékbeszéd Vállas Antal k. tagfelett. 10 kr.

Negyed ik kü te t .

I.S ehu 1 h o f Lipót. Az 1870. IV. sz. Üstökös definitiv pályaszámitása 10 kr. II. S ehu 1hofLipót.Az1871.Il.sz.Üstökös definit1v pályaszámitása.10kr. III.Sz i 1yKálmán . .A elmélet második^{f t t} levezetve az

10 kr. IV.Konkoly Miklós. Csillagászati megfigyeléseim 1874és1875-ben. 50 kr.

V. Konkoly i - N ~ t megfigyelése az ó-gyallai csillagdában. 40 kr. VI. Huny adiJ A kúpszeletenf hat pont feltételiegyenletének alakjairól . 20 kr. VII. Réthy Mór. A három méretü homogén tér(u. n. nem euklídikus) siktani trigonometriája. 2 0 kr. VIII. Réthy Mór. A propeller és peripeller felületek elméletéhez. 30 kr.

IX. Fest Vilmos. Temesi Reitter Ferencz ,emléke 10 kr. -

Ötöd ik kötet .

I.Kondor Gusztáv. Emlékbeszéd Nagy Károly r. tagfelet: • 10 kr. II. Kenessey Albert. Adatok folyóink vízrajzi ismeretéhez . 20 kr. III. Dr. Hoitsy Pá1.Csillag-észlelés a kelet.nyugot vonalban (egy szám-

táblával.) 30 kr.

IV. Huny adyJ A kúpszeletenf hat pont feltételi egyenletének alakjairól. (Folytatás a IV. kötetben ugyane czim alattmeg- jelent értekezés-nek.) . .. , · 1

o

^kr.

V. Huny adyJ Apolloniusfeladata a gömbfelületen • 10 kr. VI. Dr. Gruber Lajos. 2411 Cassiopeiae ^tt csillag mo·zgásáról . 10 kr. VII. Martin Lajos. A változtatási hánylatalkalmazása a propeller-fölület egyenletének lefejtésére. . 20 kr. VIII. Konkoly Miklós. A teljes holdfogyatkozás 1877. február 27-én és az 1877. (Borelli) I. számu üstökös szinképének megfigyelése az 6-gyallai

csillagdán. • 10kr.

IX. K o n k o 1 y Miklós. A napfoltok sa nap felületének kinézése 1876-ban (három képtáblával.) . 40 kr. X. Konkoly Miklós. -160 álló csillag szinképe. Megfigyeltetett az

ó-gyallai P,sil!agdán 1876·ban 20 kr.

-Ha tod ik kötet .

I. Konkoly Miklós. Hulló csillagok megfigyelése _a magyar korona területén.I. rész. 1871-1873. Ára . . . . . 20 kr. II. K o n k o 1 y Miklós. Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona tel·ületén. II. rész. 1874-187B. Ára . . . • • • 20 kr. III.Az 1874. V. (Borelly-féle) Üstökös definitív pályaszámitása. Közlik dr. Gruber L aj o s és K u r lan der I g ná ez kir. observatorok. 10 kr. IV. S ehe nzl Guido. Lehajlás meghatározások Budapesten és Magy,n-

ország délkeleti részében. 20 kr. V. G r u b e r Lajos. A november-havi hullócsillagokról . 20 kr. VI. Konkoly Miklós. Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona terü-

letén1877-ik évben. III. Rész. Ára . , . . . . . · . . 20 kr. VII. K o n k o l y Mi kl ó s. A napfoltok és a napfeliiletének kinézése

1877-ben. Ára 20 kr.

VIII. K o n k ol y Mi kl ó s. Mercur átvonulása a nap ellltt. Megfigyeltetettaz ó-gyallai csillagdán 1878. május 6-án · 10 kr.

Heted ik kötet .

I. K o n k o lyMiklós. Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai csillag- dán az 1877-iki oppositió után. Egy táblával. . 10 kr·

II. K o n k o 1 y Mik lós. Alló csillagok szinképének,mappirbzása. 10kr. III.Ko n k o 1 y Miklós. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1878-ban. IV. r ósz. Ára . '. . .. . . • . . 10 kr. IV. Konkoly Miklós. A nap felületének megfigyelése 18·78-ban• az ó-gyallai csilfagdán. . . 1O kr. VI. Huny adyJ A Möbins-féle kritériumokról a kúpszeletek elmé-

letében . 10 kr.

VII. K o n k o 1y Miklós. Spectroscopicus megfigyelések az ó-gyallai csil-

lagvizsgálón 10 kr.

Budape.t, 188U. Az A t h e nae u m r. tars. köoyvnyomdl\ia.