a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

:l.ath. O.

qc~ s

.,_ :

Digitalizálta

a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

1826

, ,

ERTEKEZESEK

A MATHEMATIKAI TUDOMÁNYOK

KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA,

A III . OSZTÁLY

SZERKESZTI

SZABÓ JÓZSEF

OSZTÁLYTITKÁR.

VIII. KÖTET. I. SZÜL 1881.

~ ~ ~ ~ ~~~

Ó-GYALLAI CSILLAGVIZSGÁLÓ:N

1880-ban . KONKOLY MIKLÓS

L. TAGTÓr.

1 TÁBJ,A RAJZZAJ..

s 1881. Januárhó17-én a III. osztály s ~

· r

^r.-

/ ,.,,.--

^--~ ^.:

.

( ' '-<-/ ^{J tL}

~~~ ~

* ( ~ ~ ~ ~

/,

~ BUDAPEST , 1881 . ~ ,br ·

A ],{, TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (Az akadémia épületében.)

c ~

\KÖNYVTARA _ ____ ^{_ ,}

,

^'

ÉRTEK: EZÉSEK

A

1A 'rHEMATIKAI rrUDOMÁNYOK

KIADJA

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA .

NYOLCZADIK KÖTET.

A III . OSZTÁLY RE DELETÉBÖL

SZERKESZTI

SZABÓ JÓZSEF ,

OSZTÁT.Y'fl'l'KÁR,

/ - - - -

BUDAPEST , 1881 .

A M. T. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-IIIVATALA. (Az Akadémia épilletében,)

3f 13;)4

( ·· r ^{~ ~}

~

Budapest, 1883. AzAtbena e u m r.irs. könyvnyomd:ij:i.

~ s

,JI·

l) If .

^>

IV.

V. >

~

JJ

^»

v,.

VHT.V".-

~ ^>

v X .

^>

vXJ..

^»

JII·

^»

TARTALOM .

Astrophisikai megfigyelések az ú-gyallai csillagvizsgálún. 1880-ban. K o n k o 1 y Miklóst ú J.Egy táblarajzzal. Adatok Jupiter phisikájáboz az 1880-ik évböl. Egy függe- lékkel. K o n k o 1 yMi k 1 ó st ú1.

A Bólyai-féle algorit.hmus. Dr. Farka s Gy u 1átó 1.

Napfoltok megfigyelése 1880-ban. és 1382 napfolt micro- metricus mérése. K o n k o1y Mik1 6s tó1. Két tábla rajzzal.

Hullócsillagok megfigyelése 1880-ban a magyar korona terfiletéu. V-ik rész. K o n k o 1y Miklóstól.

Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Konkoly Miklóstól.

102 hullócsillag kisugárzási pont, levezetve 518 megfigye- lésblll,melyek a magyar korona területén 1879. és 1880-han tétettek. Ko n ko 1y Mi k 1 6st6 1.

Új villamzárú vagy s normálórán, és a Jiir- genssen-féle óraszerkezet. K o n ko 1y Mi k 1 ús túl. F.gy képtáblával.

Adatok Jupiter forgási elemeihez. Dr. K o b o l d Ár min tói.

A Hamilton-féle rendszerek és az elsörendü partialis cliffe- rentiálegyenletek ált.alános elmélete. Székfoglaló értekezés. König Gyulától.

A hadtudomány viszonya a többi tudományokhoz. KA·

p o 1 n a i P a ue r Is tvá n t ól. Székfoglaló értekezés. Egy negyedrendü felületröl. H u n y a dy J e n 1.

ASTRílPHYSIKAI UGFIGnUSEK

AZ

Ó-G YALLAI CSILLAG\ IZSGÁLÓN

1880-ban .

KONKOLY MIKLÓS

L. TAGTÓL.

l

TÁBJ,A RAJZZAi •.

s 1881. Január h6 17-én a ill.osztály i.ilésén.

BUDAPEST , 1881 .

A M. TUD. ATCADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA. (AzAkadémia épületében.)

l\lJ\ffY.ci !\:\ D !·: ^{\I L} \J

Ko··

_{· ,\}

„\-,

_\

···\

_{j :}

1' ,

_{•L 1..}

j

1

Bu<lnpest, 1881. Az A t h e na e u m r. társ. könyvnyomdaJa.

ASTROPHYSIKAI MEGFIGYELÉSEK

az ó-gyallai csillagvizsgálón. 1880-ban.

Az ó-gya l la i cs i l lagv izsgá lón 1880-ban 20 á l lócs i l lag lett spec troscoppa l megv izsgá lva , úgy sz in tén a Har tw ig á l ta l S trassburgban és Pechü le á l ta l Kopenhágában fö l fedeze t t üs - tökösök spec truma i , nemkü lönben egy k is Brown ing-fé le spec - troscopnak a scá ln .ér téké t ha tároz tam meg , s ezen k ívü l még három spec troscopnak a csavarm icrome teré t , t . i . egy Brown ing- fé le l \ fo C lean cs i l lagspec troscopé t , a mu l t té len a cs i l lagda i

készü l t mészpa tpr ismás spec troscopé t , és vég re a nagy Merz-fé le

s~ s c ~c

cs .avarm icrome teré t . Ez u tóbb iva l azonban· cs ~ s e l , hogy egy pr is- masorhoz a csavar . ér iék' e égés ie :& n ieg van ha tározva , de még há tra van ugyanaz 2 és három pr ismasorra l együ t tesen , s azon - fe lü l még h iányz ik hozzá a correc t io táb la , me ly azonban csak ké t és három pr ismasorná l haszná lha tó akkor , ha az

s

pr is- masor á l lásá t a másod ik csavarra l , s co l imá tor lencséhez v i- szony í tva vá l toz ta t juk .

M ind a négy spec troscophoz e lkész í te t tem a táb lá t , me lynek seg í tségéve l a meg f igye l t vona lak hu l lámhosszaságá t azonna l le lehe t o lvasn i .

E táb láza töka t nem tar tom fö lös legesnek ic le me l lé - ke ln i anny ibó l , hogy

s

vége t t a is meg f igye - lése ime t bárk i is u tána szám i thassa , azok seg í tségéve l , s ez kü lönben is szokásos , hogy a meg f igye lések me l le t t , m inden ké - te ly e lhár í tása vége t t a sca la. , vagy csavarmene t-ér ték me l - léke lve legyen .

A spec troscop icus meg f igye léseken k ívü l még sz inmé rés i k ísér le tek is té te t tek . 1870 táján K le in kö ln i magánc ; j i l lagász fö lfedez te vo lna , hogy a Ursae ma jor is sz íné t vá l toz ta tná . Ez

M.T. AKAD. iRTEK. A MATII. TUD. 1881.^{VIII. K.}1.^SZ. 1

*

4

^{ltONKOLY MIKLÓS.}

á l l i tás igen sok e l lenve tésre ado t t oko t , m ig végre Weber Hen- r ik Pecke lo i (wes tpha l ia i) nép tan i tó cons ta tá l ta K le in fö l fede - zésé t , s azó ta e ké t m in t b iz tosnak vé l i á l l i tásá t (!).

Neveze tes e körü lményné l ama sokszo r ese t , hogy (nemsokára ezen ügynek pár th ive i is akadván , ugym in t Thorwa ld Köh l kopenhága i reá l tanoda i tanár s tb.) egy és ugyanazon Weber a cs i l lago t mé ly vö rösnek ( t ief ro th) je lez te , az t K le in »Ürange«-nak , s Köh l ta lán v i lágos sárgának .

Neveze t t p lane epheme r iec léke t is szám i to t- tak , s Weber 6 he t i per iodus t á l l í to t t fe l , m ig késÖbben egy egész sereg cs i l lago t sz invá l tozónak tar to t t , s tar t , de a ha t he t i per iodus sem á l l be soha sem , m iér t is már a

»

W ochen -

sc

az ephemér iedék kezdenek k imaradozn i , de m ind - ezen hom lokegyenes t á l ló ) e l len té tek daczára is , m indnyá jan ragaszkodnak a sz invá l tozá hoz .

Safar ik prága i tanár a cs i l lagásza t i társu- la t 1879- ik év i

s

Ber l inben hosszabb ér tekezés t tar to t t e cs i l lag sz invá l toz ta tásáró l , s á l l í t ja sa já t meg f igye lései sze- r in t , hogy e sz invá l tozás nem lé tez ik .

s

sz in tén az , hogy i t t nagy tévedés fo rog kérdésben, a m in t az t az »Übserwa tory« 45- ik számában , úgy a

»

W ochenschr if t « 51- ik számában k i is fe j te t tem .

az t magán u ton is tudom , hogy a cs i l lago t közönséges távcsövekke l néz ik , de nem á l l i t ják az t a gyupon tba , hanem azon k ivü l vagy be lü l . Ök t . i . az t nem ~ f inom pon - to t , hanem m in t e lmosódo t t táb lá t szem lé l ik . do log az azonban , hogy ha egy achroma t icus tárgy lenc se a v i lág

s

müvésze jön is k i , az mégsem abso lu te ac lu ·oma t icus , és egy k i(h iba az achroma t ismusná l m ind ig marad fenn , s m ig Merz a sárga sugaraka t corr igá l ja , ac lc l ig Scbröder in - kább a v io la-sz inüeke t iparkod ik megsemm is í ten i , hogy me ly ik jobb , az még n incs e ldön tve , a többség Merznek ad ja az de az nem is tar toz ik ide .

Ha egy

cs

gyúpon t jában a leg jobb , legsz ín te lenebb

képe t nyer jük , ott a legfény te l jesebb sugarak jönnek

désbe , m íg ha ugyanazon gyúpon tban pho tograph ierozn i akar-

.\ 'fROrlIY lllEGFIGYEL. AZ Ó-GYALLAl CSILLAGVIZ G. STB.

5 nánk , szándékunk :vég leg megh iúsu lna , mer t a vegy tan i gyú - pon t egy 4 mé ter gyú távú lencséné l az op t ica i tó l 1 -2 cen t i- me terny ire is e l térhe t , úgy p . o . a bo thcamp i refrac tor· vegy - tan i gyúpon t ja 13 m i l l ime terre l ho szabb , m in t az op t ica i . Eb- M l tehá t lá tha tó , hogy m iné l be l jebb to l juk az ocu lár t , anná l kevesbbé b irunk azon ob jec t ivve l fényképezn i , vagy is másképen mondva anná l inkább e l térünk a vegy tan i gyúpon t tó l . M ive l ped ig a vegy tan i gyúpon t legköze lebb á l l a spec trum leg töré- kenyebb végéhez , a mondo t takbó l az tün ik k i , hogy ha az ocu - lá r t be to l juk , vagy is a tárgy lenc éhez köze l í t jük , úgy m inden

gyúpon ton keresz tü lmegyünk , a a vö rös ig , már tudn i i l l ik , amenny i az achromas ia á l ta l eszközö l t jav í tás u tán még fenmarad t .

Ha tehá t az ocu lár he lyze té t az ob jec t ivhez v iszony i tva vá l toz ta t juk , úgy szükségképen sz ínben tün ik ecry sz in te len fényforrás , t . i . azon sz ínekben , me lyek még a correc t io u tán fenmarac l tak a

cs

M ive l tehá t a neveze t t a kérdéses cs i l lago t nem a

cs

gyúpon t jában szem lé l ték , hanem azon k ivü l vagy be lü l , úgy az , hogy az t nem a természe tes sz ínében lá t ták , hanem másban , a hova t . i . az t beá l l í to t ták , de hogy az t hova á l l í to t ták , az t egy ik sem mond ja ; de

s

az , hogy erre a a három úr közü l nem is gondo l t egy ik sem . Ha mos t az ocu lár t egyszer ide , egysze r oda á l l í to t ták , ter- mé ze tesen nem kap tak egyforma sz ín t , s innen magyarázha tó

a sz ínvá l tozás is , me lye t lá tn i k ívánnak .

Ha va lak i egy közönséges

cs

i lyen módon egy á l -

lócs i l lag sz íné t akar ja v izsgá ln i , úgy arra csak az t lehe t mon -

dan i , hogy ez az egyedü l i he lyes e l járás ; azonban nem szabad

arró l meg fe ledkezn i , hogy a

cs

ocu lárk ihúzó já t m ind ig egy

és ugyanazon pon tra á l l i tsák be , a m i az á l ta l e l , hogy ha

o lyan

cs

c ló lgozunk , me lynek ocu lárk ihúzó ján n incsen

beg rav - ie rozo t t scá la , azon he lyre , me ly re a k ihúzó beá l l í tandó

egy je le t ke l l tenn i , s a meg f igye lésné l az t m inc l ig arra á l l í tan i ,

ha nem akar juk magunka t annak k i tenn i , hogy m indennap

más eredmény t jegyezzünk be a nap lóba s egy i l lusor icus gör-

bét nye i jünk , o lyan természe t tüneményre köve tkez te -

tünk , a m i va lóban nem lé tez ik .

6

^{KONKOLY MIKLÓS.}

' l 'ávo l á l lok a t tó l , hogy egész ha tározo t tsá .gga l az t me r - jem á l l í tan i , hogy egy i lyen sz ínvá l tozás á l ta lában lehe te t len , de az t merem á l l í tan i , húgy ha i lyen van is , úgy annak a cs i l - lag spec trumán v issza ke l l ; az t ped ig még senk i sem ve t te ész re , hogy a ursae ma jor is spec truma vá l tozo t t vo lna . Ezen á l l í tások [arra ind í to t tak , hogy a ursae ma jor is t , s ezze l kapcso la tban még ké t összehason l i tó cs i l lago t , t . i . a ursae m inor is t és {J ursae m inor is t rendszeresen a Zö l lner pho tomé - teren v izsgá l jam , ese t leg v izsgá l tassam . Több izben be le is kap - tam e munkába , de leg többny ire más egyéb m ia t t az t ismé t fé lbe ke l le t t szak í tan i , s így a megf igye léseke t csak is 1880 . év i sep tember 1 -se jén kezde t tem meg rendsze resen .

E le in te én is te t tem azon k isér le te t , hogy egy k isebb

cs

segé lyéve l , annak gyúpon t ján k ivü l szem lé l tem a kérdé- ses cs i l lago t , de az t hamar be lá t tam , hogy ezen e l járás soha sem fog ha tároza tképes eredményre ju t ta tn i , az t nemsokára abbahagy tam , m indame l le t t azonban nem tar tom fö lös leges - nek azon megf igye léseke t ide me l léke ln i .

1877 . augusz tus 21 . a ursae ma jor is sz íne sárgás vo l t. Az ösz- szehason l í tás e le in te ct Boo t issa l ,

s

fJ ^{ursae m ino -}

1 · issa l tör tén t , s igen sokka l sö té tebb sárga sz inben tün t m in t a ursae ma jor is .

A meg f igye lés Os tendeben történt 9h közép 1877 . augusz tus 22 . gh 30m os tende i közép a ursae ma jor is

össze le t t hason l í tva a Boo t issa l s {J ursae m ino r issa l , s ismé t sokka l, sárgábbnak ta lá l ta to t t , m in t 1877 . augusz tus 23 . 12h 3om os tenc le i közép a ursae ma jo - r is t a te l jes ho ldfogya tkozás tar tama a fa . t t összehason - l í to t tam a Boo t issa l és fJ ursae m inor issa l , az eredmény hason ló a 22- ik i meg f igye lésse l .

1877 . augusz tus 31 . 9h london i közép a ursae ma jor is is - mé t összehason l í t ta tó t t a már neveze t t ké t cs i l lagg< t l , de sz ínvá l tozás t nem tudok lá tn i ra j ta .

1877 . sep tember 1 . 9h 25m london i közép Bár a ursae ma - jor is

s

mé lyen á l l t , a füs tös london i

daczára is , a ké t összehason l i tó cs i l lag sokka l sárgább-

nak tün t

A TROPHYS. MEGFIGYEL . .AZ Ó-GYALLAI CSILLAGVIZSG. STB.

7 1877 . sep tember 2 . 9h 55m london i közép A meg f igye lés

ma még mé lyebb á l lásná l tör tén t m in t tegnap . a. m ·sa. e ma jo r is , igaz , hogy ma k issé sárgább vo l t m in t tegnap de m inden cs i l lag azon magasságban , me lyben a. ursae ma jor is á l lo t t , ugyanazon sz ínben tün t fe l .

1877 . sep tember 3 . 9h som london i közép l \Ia ismé t össze - hason l í to t tam c t ursae ma jor is t az em l í te t t ké t cs i l lagga l , s bámu la tomra , soha sem lá t tam még o ly fehé res -sá r - gának , m in t ma .

1877 . sep tember 5 . 9h 56m london i közép A ma i összeha - son l í tásná l c t ursae ma jor is t ismé t úgy m in t 3 -án , sokka l fehérebbnek lá t tam , m in t ct Boo t is t és f i ^{ursae m inor is t ,}

s mondha tom , a

s

sem lá tha t ra jta sárga sz in t . Hosszas boru l t ég gá to l ta a tovább i meg f igye lés t , s végre én is u tra ke l tem , s hosszasabb u tazás után haza térvén , i t t is fo ly ton borús vo l t az ég , azon fe lü l , m in t' már em l í te t tem : e meg f igye lés -mód tó l igen kevéS eredmény t vá rva , ez t abbahagy- tam , de b izony több m in t egy év te l t be le , m ire az

s

co lo r i - me tr icus meg f igye lés eszközö l te the te t t , s ezek is igen gyakran megszak í t ta t tak .

már azonban több rendbe l i meg f igye lé se l rende l- kez tem , me lye t a Zö l lner pho tome teren te t tem és té te t tem , azon nehézség merü l t fe l ,hogy nem vo l tam képes a kör leo lvasása szer in t abso lu t sz ínér téke t adn i , m ive l a Zö l lner á l ta l ado t t mód - szerre l t . i . a sz ín t a N ico l pr isma csavarásáva l a hegy jegecz tenge lyéhez v iszony í tva , k i fe jezn i , e lég te lennek tar to t tam , s á l ta lában a sz ínfoga lmaka t egysze r- m indenkorra k i akar tam zárn i , azoka t sok tek in te tben i l lusor icusnak tar tva , vég leg e l - ve te t tem , s keres tem egy abso lu t scá lá t , me ly meg tám : : tdha ta t - lan legyen ; ez természe tesen nem más , m in t a sz ín t hu l lám- hosszaságban k i fe jezn i .

Hogy azonban képes legyek egy táb láza to t

me lynek segé lyéve l a

s

kör ada ta i t á tvá l toz ta thassam

hu l lámhosszaságokra , szükséges vo l t az t tudn i , hogy a kör me ly

része m i lyen sz ínnek fe le l meg. E e l járás ismé t csak becsü -

lésre lévén a lap í tva , e lha tároz tam a Zö l lner pho tome terbe a

napspec trumo t be leve t í ten i , s annak egyes része ive l a mes te r -

séges cs i l lagoka t összehason l í tan i .

8

ROXKOLY MIKLÓS.

Hogy ez

^s

legycu , a k isér le ihez ke l - l e t t nyu ln i : A cs i l lagc la i »Oab ine t . Spec troscop« távcsövé t e l- távo l í to t tam , s rézsére He l ios ta t s achroma t icus lencse á l ta l a nap képé t ve t te t tem , s a Zö l lner pho tome ter t úgy á l l í to t tam fe l , hogy annak távcsöve he lye t tesí tse a spec troscop távcsövé t , s a spec trumra lehessen reáve t í ten i a ké t mes terséges cs i l lago t , s azoka t annak egyes része ive l össze lehe ssen hason l í tan i .

Ez e l járásná l ismé t azon nehézségre bukkan tam , hogy nem tudom b iz tosan megha tározn i , hogy a spec trum me ly ré- széve l hason l í to t tam össze a mes terséges cs i l lago t , m ive l a spec - troscop scá lá ja még nem vo l t megha tározva , s így fé lve , hogy ezen e l járás ismé t h ibáka t hozha t lé tre , ezen e l járás t is e lve - te t tem , s megkezd tem a szoba e lsö té t í tésévc l , s Ge isz ler csöveke t á l l í to t tam a rézs e le ibe .

A mes terséges cs i l lagok beá l l í t ta t tak

s

is próbaké- pen a köneny vona lakra , azu tán Bunsen lámpáva l .r a tr ium , Ly th ium , S tron t ium , s tb. lángoka t idéz tem s ezek vona - la iva l , fényes cs ik ja iva l le t tek a mes terséges cs i l lagok öszszehason l í tva s azok ada ta ibó l egy táb láza t leveze tve .

Ezen e l járásná l a mes terséges cs i l lag a sz ínes sávokka l a n ico l pr isma m indegy ik fekvésében 6 -szor le t t beá l l í tva , s hogy az eredmény pon tosságáró l tá jékozá s t lehe ssen sze- rezn i , a három beá l l í tásá t adom i t t erede t iben , ugysz in- tén annak közép- ér téké t :

: VoM l

1

I. beá.l l í t á.s

₁

II. beá . l l í tá .s Közép ér ték

; 213•5 30·0

214•0 35•0

e

^{211·0203'0 28•026'0 30 1±0'726}

210·0 25•0

211·0 25'0

1 276'0 93·0

2&1·0 92·0

D

^277·0210·0

^ss·o

96 0 ^94'3±0'635

275•0 92·0

274'0 97·0 175'0 355·0 175•0 353·0

F

¹⁷⁶₁₇₃ ⁰_'0 ³⁵³353·0^{'0 174'3±0·271} 177·0 352·0

174·0 355·0

A TROPHYS. MEGFIGYEL. AZ Ó-GYALI.AI CSILLAGVIZSG.srn.

9 A középér tékek igen f inom négyszögekbe osz to t t pap írra (O m i l l ime ter) le t tek m in t absc issák fe lra jzo lva , a kör osz tás ped ig 2 fok tó l ké t fok ig m in t ord iná ták . A feh ·a jzo l t pon tok görbe vona l la l össze l e t tek kö tve , a m ib l í l a táb- lázat lett leveze tve :

A Co lor imeter á .tszámitó táb lázata .

Hullám-

l o

I

h h. 0 1h. h. 0

l

^{h. h. 01h.}

h.1

^{01h. h.}

0 h os:zaság_

- -

₁

1201556.:;

ol 470'0 3oj 656· 5 60 624'l 90 594'0 1:;0,'jJ·o 2 476' 6 32 654' 262 622' 6 92 592'0 122 553·9 1:;2 :;15·0 4 473' 0 341 652•3 64 620•4 94 590·1 124551'3 154 :;12·3 6 471'0 361 650'0 66 618'2 96 587'412654'9 156,509 4 8 468'5 381 647'0 68 616'2 98 585'0128 546. 0 15 507'0 10 465•5 401 646'0 70 614' 0 100 582'7 130 543·5 160 504' 9 12 462'9 42 543·9 72 612•0 102 579·9 132 541'0 162 502'4 14 460'2 44641'774 610'0 104 577·3 134 538'3 164 500'0 16 671'9 46 639•5 76 608' 3106 574'0 136 535·9 166 497'2 18 669•7 48 637'5 78 606' 5108 572'1 138 533·4 168 494•5 20 667'5 50 635 3 80 604'8 110 569'3 140 530'5 170 492'0 22 665'5 52 633•2 82 602'7 112 567'0 142 528'3 172-!9'4 24 663•2 54 631·0 84 600'6 114 564'1 144 525'4 174 4 7'1 26 661'2 56 629'0 86 598'4116 561' 9146 523 1 176 484'3 28 659'0 58 626'8 88 596•2 118 559' 0148 520' 8178481'5

1

Ha mos t e táb láza t segí t ségével egy cs i l lag sz íné t akar·

juk megha tározn i , a módo t köve t jük : A pho to- me ter in tens i tás i köre beá l l í tandó úgy , hogy a mes terséges cs i l- lag fénye o lyan legyen , m in t a cs i l lagé , s akkor a sz ín -

kört add ig csavm juk , m íg a mes te rséges cs i l lag sz íne ép o lyan , m in t a cs i l lagé. Ha a mes terséges csi l lag be van he lyesen á l l í tva , leo lvassuk a kör t s kapunk egy v szö- ge t , akkor a N ico l t 180°-a l ford í t juk , s ismé t beá l l í t juk a mes - terséges cs i l lago t a cs i l lag sz íné re , l eo lvasva a kör t , kapunk egy v

1

szöge t . mos t a közép ér ték vonandó t . i . v+ (v1 -l8 0°) , s ha p . o. ezen közép ér ték lenne 127 ° ·5, akkor a cs i l lag 2 sz ínének hu l lámhosszasága =546·7 ,m ,m,m, s tb.

E a módon tör tén tek a meg f igye lések s ezen

táb láza t segélyéve l le t tek reducá lva hu l lámhosszaságra.

•

10

^{KONKOLY ~}

A táb láza t sze rkesz téséné l fö lös legesnek tar to t tam az t k iszám i tn i , m in t ké t fok tó l ké t fok ig , mer t .a megf i- gye lésné l a beá l l í tás i h iba sokka l nagyobb , m in t a mekkorá t e lköve the tünk k issé hanyag in te rpo lá . lás á l ta l .

Colorimetricus megf igye lések.

1Év1Hónap IliÓra

\\

a_rnnursae\_{:jo- rn}¹a_ii;

s ~

_io-

~

^ursae'I

~

^{1Észrevétel}

ns ns n gy

11878,Septernber 301 9h , 512'31 - K K K R!J

=Konkoly 1

• Octóber 8

> » 24

1879 Május 15 9h 9b

520'8 541'0

=Regler 1» » 16 524'2

524'2

>

» 20 9hom 507 ·0 -

» > 28 9h30 507. 0 -

» Junius 119h3om 504 ·9 - - » -

» Novernber113h35m - - 543'5K. R.R=Rosenzw.

» » 17 gb35m 512'0 480' 0 - » » Lev.=2nagyszel

• » 21 9h10 515'0 493 3 530•5» » L.=2» >

• » 22 9h55m 502'4 483 o 525'4» » L.=3» • 1'1880 Május 28 1ohom 546'0 528'0 541"0 K L.=3

» Junius 1 1ohom 534 ·7 520 ·5 542 ·3 K L.=3

• » 91oh15 535 6 515·0 548 6 • L.=-

» » 101oh15m 522' 0 524'2 543·5 » L.=3

• " 111oh3om 524'8 510·0 551 3 • L.=2

• » 121oh1om 524·2 512·3 530'5 • L.=4 ([

» » 131oh3om 533·4 502'4 546'0 • L.=3 ([

» Septernb. 1 9h 525'0 518'0 550'3 W ^{W-We!es Ödön}

» » 2 9h 522'6 526'1 533•4

w -

» • 3 9h 525'4 523'1 525'4

w -

• > 4 911 534'7 520'1 526'1 W L.=3 szél

» » 7 9h - 520'8 541'0 W L.=3 szél

• » 8 9h 523'6 515' 0 527'7

w -

» > 25 9h 528 ·3 503 ·7 541 ·6 K -

» > 26 9h 524 ·2 502 ·4 540 ·2 K L.=4 s

» 27

» ^» 29

» 30 Octóber 1

» 2

» » 15

520' 1 502'4 538'0 520'8 519'4 542'2 528. 3 534. 8 533. 8 536'5 513'0 534"2 530. 5 530. 5 524. 8 508'2 520. 811 514'4\

K

w w w w

L.=1 L.=2

lV¹L.=4

ASTROPHYS. MEGFIGYEL. AZ Ó-GYALLAI CSrLLAGVIZ G. STS.

11

FI

^{Hónap lllÓra}

^Ila

^{m:sa1ru:·sa,}

^{p ~ s}

^Megfi-\ Észrevétel maJO- mmo- mmo- 1

ris ris ris gye

11880 Octóber 6 9h 1524' 2 525'01 535•3

w -

l> > 7 9h 1525. 4 542' 21 524' 4

w -

> » 13 9h 540' 41 502' o¹542'9 K J)

> > 14 9b 535. 51 530'5' 535•5 TV ))

» > 15 9h 1 531' 21 533· 4! 534' 6

w

⁾⁾

> » 24 9h 1535. 6 530"2' 228'8

w

^-

> > 25 9h 1533 ·81 525·3\ 526'6

w

^-

> > 28 9h 534' 1 527' 8 528'7

w

^-

>

_„

> 30 9h 536 1 528' 3 526' 1

w

^-

November 6 9h2om 524'8~ 506•0(?)

w -

» > 117h45m 533' 4 538'0 531 •8

w

^{s holdfény}

> » 24 5h45m 536'9 538'3 537·7 K

-

> > 26 5h35m 524•0 530'8 546•3

w -

•

^{» 28 9h30" 523' 3 540'1 541'2}

^{w -}

» Deczemb. 3 9h2 524 3 536 4 538 8

w

^-

» > 22 7h3om 521"3 533· 7 522' 6

w

^L=3

> > 26 8h30"' 519' 4 531 'l 544 6

w -

» » 28 9ho 510'1 526'7 543•9

w -

Ezeken k ivü l még sporad icusan a csi l l agok f igye l te t tek meg a co lor ime tene l :

Hónap

ll\Óra \\

1879 Május Junius

24 9ho 10 9hom 11 9ho'U

t/Draconis 532 ·2 Rg - Jursae minoris 506 ·0 Rg -

» » Ecoronae boreal.494 ·5 Rg - November17 8h35m^JaTauri

» 21 9hlO'" » » 22 9b55ra /» >

»

»

» »

1880 Május 28 1ohom aBootis

» Junius 1 1Ohom " »

» » 9 1Qhl5m » »

» » 10 1Ohl5m » »

» > 11 1oh3om » »

»

555·2 K 530'5K, R 538' 3K, R 533·4K,R 542·5 K 551' 3 K 529· 5 K 551 ·3 K 541 ·0 K

1550·2JK 1

12

^{KO::\'KOLY :\!IKLÓS.}

A je lze t t sorban K Konko ly ; Rg=

Reg ler E . observa tor ; W We iss Ödön ass is tens és R =Ro - senzwe ig ass is tens.

M in t a táb láza tbó l a sz igorú rendszeres meg f igye - lés 1880 . sep tember

s

s a meg f igye lések leg - nagyobb része We isz Ödön assis tens úr tó l szá rmaz ik.

Az meg f igye léseke t a k is táb- lácskába vonha t juk össze , és ebben az összes meg f igye lések 15 csopor tba osz tha tók be :

nap ^{1aursae a}

!/

^ursae

10

^{I'ursael1l\Igfi-l}

^\.;,a!

^{o; e1}

1

. . . e

,.,.„

niaJ o-IlllllO-mmo- .,, ~

ris ¹¹ ris ris gye ~

1 ~~

Év Hónap

~

'"

⁰_~

ó

0

] 1 11 R

1

,

2

t ^~

^{1 I}

1878 Sept. 30, Oct ..~ 516· 5! - _{1 -} ^::; ~

• Octóber 24. ¹541 ·

j O -

1 - K 1 :;;

% . ,

^{1 II}

1879 Május 16,19és 20. 527 ·7 - - Rg 3

JJ

~ ~ III

> »2S.Junius 1i./ 505'9/ - - Rg 2

'.? ~ ~

^IV

> Nov. 17,2lés22! 513·1, 485·4 533'1KR

'

3-ól ··-~~~ '<

~

VIV 1880Május28,Juu.1.1540'4 524 3 541'6I· K,R 2.f:_~ i

S"-

_...

'<

_:.~

• Jnn.9,10,11,12,13

1528·ol 512·7 544 o K 5,.,.

"'-1J

§VIl

» Sept.1,2,3,4,7,ésS. 526·3, 520· 5 534·0: W 6

~~ ~~

^VIII

» »25,26,27,29,30., 524 3 514 ·5₁539 2

1TV,K 5

~

_{~~ ~} S ·r

'°

^IX

• Octób. 1, 2, 5, 6,7. 524·4, 522 7₁!526 6 1

W 5

„

^{~ ~}

:-..

^X

• » 13, 14, 15. 535'7, 522·0₁537·7W,K 3

·g

^{p. ~ XI}

1

00~ ~ ~

., TV ^"'7>«l "' "

» 1 · 24, 25, 28,30.

1 534 ·9

1

527 ·9₁ 527 ·6I

24 1

.~ ~ ~ ]XIII:xrr

• No>emb. 6, 11. 529 1 538· 0 1531·8!TV,K ~ ~~

» »24,26,28Dec.3. 527 ·4 536 ·4 541·0 TV 41~ M

„

^<Ö XIY

» Jnecemb.22,26,28.\\ 516 ·9:\ 530 ·5₁537·1\\ lV 3 :

q::;-: ~

^XV

~~~~~~~~~~~~~~~~~~~

Közép értékek: /J 526·1:\ 521·4\j 535·8:J - j soj

1 -

Ha a táb lára p i l lan tunk , azonna l szemünkbe ke l l hogy m iszer in t a ursae ma jor is á t lagos· sz íne nem ér i e l /3 ur- sae m inor is sárgaságá t , a me ly cs i l lag m inden ca ta logusban sárga csi l lag gyanán t van fe l jegyezve , s

a

ursae m inor is , me ly m in t fehér cs i l lag sze repe l , m inc lanny iná l távo labb á l l a spec - trum kevesbbé törékeny végéhez .

Az egyes csopor toka t tek in tve ,

a

ursae ma jor is csak is a X I I-ik csopor tban á l l közelebb a sárga sz ínhez , m in t f l ^ursae

m inor is , s a m i még hogy a fehér a u rsae m inor is a

X I I I . csopor tban sárgább m in t a másik ké t meg f igye l t cs i l lag .

A 'I'ROPU\'" •MEGFIG'i'EL. AZ Ó-GYALLAI CS1LLAG"1ZSG. STB.

13 Hogy a XII . csopor tban megf igye lés i h iba la ,ppang va - bho l , ngy ped ig csakugyan sárgább vo l t a ms. ma jor is m in t

/1

^~

^{m inor is : azt ba jos cons tatá lu i , azonban h iszem , hogy a}

msae m iuor isná l a november 6-án á l ta lam te t t meg f igye lé ek ro szak

₁

mer t a l ig hogy a ursae m iuor is sz inének hu l lámhosszasága 557·5m .m .m . e lérne , mert ha ez he lyes lenne , akkor ez t ke l lene z ínvá l toz ta tónak je lezn i , nem a ursae ma jo - r i t . Ez t azonban ezen egy megf igye lé köve tkez te tn i ,-any- ny ira fö lös legesnek tar tom , m i zer in t a november 6-án tet t sa - já t megf igye lése ime t bár meg tar to t tam a sorban , cle a c opor t a ursae m inor isná l , és fJ ^{ursae m inor isná l m in t}

rosszaka t k ive te t tem .

1 \ fegk isér le t tem az

^s

egy görbe vo- na la t

s ~ c

cle ez o1y furcsa le t t , hogy a k i lá t ta , aka- ra t lan összecsap ta kezé t a csodá lkozás tó l .

Az

s

tehá t röv iden az t le - het köve tkez te tn i , hogy vagy nem á l l

a

ursae ma jor is sz ínvá l - tozása agy az m inden csi l lagon k ihozha tó , a m in t a meg f igye - lé sek mu ta t ják ; hogy a sz ínvá l tozás azonban nem m inden cs i l - lag tu la jdona , az t ismé t más kú tforrásokbó l tud juk , s igy nem marad más há tra , m in t hosszabb meg f igye lés i sor t

azoka t csopor tokba osz tan i s· úgy még egyszer megk isér len i egy he lyesebb görbé t leveze tn i sokka l nagyobb anyagbó l , m in t az C ' lö t tünk á l ló .

Idá ig a megf igye lések a Zö l lner pho tomc terre l tör tén tek , a me lynek távc söve csak 18 '"-os tárgy lencséve l b ír , de mos t egy ú j k isér le te t fogok tenn i egy sokka l nagyobb ob jec t ivve l , t . i . egy 51 vona lassa l , azon reményben , hogy ta lán az egyes meg - f igye lések akkor nem fognak a fény te l jesebb

cs

o lyany- ny ira e l tém i egymás tó l , m in t az edd ig iek .

Az eredmény t annak ide jében

s c c

az Aka- dém iának .

Je len leg azonban nem mu lasz tha tom e l \Ve iss Ödön úr-

nak buzgó meg : f igye lése ié r t köszöne te t mondan i .

14

^{KONI{OLY MIKLÓS.}

S p e e t r o s e o pi e u s meg f i gy e 1 é s e k .

20 á 11 ó c s i 11 a g s p e c t r u m a . 1880 . márcz ius 1 . 9h K . i . L=3 .

1 .

a

Rydrae RA= 127° 36 ' ; D= + ^{3° 54 ' ; mg=5 . Ezen cs i l lag}

sz ínképe a napspec trum ca tegor iá jába tar toz ik . A sz ín - kép a

s

zö ld ig igen é lénk , e l lenben a törékenyebb vége e lég bádgyac l t .

s

a C, ^{D, E , b} csopor t , és F vona lak , s ezeken k ívü l még szám ta lan f inom vona l a zö ldben és zö ldessárgában , úgysz in tén a C és D vona lak közö t t még 4 rnm t l jó l lá tha tó . I la .

2 . 30 . l \fonocero t is RA=124° 25 ' ; D= - 30 23 ' ; mg 4 -3 . A sz ínkép vég te len gyenge ; az F >ona . l igen

s

fe l , de egyéb vona lak je len lé té t csak gyan í tan i lehe t . la . 3 . a Lcon is RA=149°58 ' ; D=+12°45 ' ; mg . 1 -2 . Igené lénk

sz ínképben a három köneny -vona l já tsza a

s

Az F vona l igen é les és e lszé lesede t t ; a sz ínkép töréke- nyebb >ége fe lé még egy igen vas tag feke te vona l (H) lá t- ha tó az ibo lyában , m íg a C vona l a nem igen é lénk vö rös

s s

szé len lá tha tó . la .

4 . o Leon is . RA=143° 9 ' ; Dec l= + ^{10°37 ' ; mg . 4 . A sz ínkép}

igen gyenge . Jó l csupán csák az F vona l lá tha tó ; néha- néha vé lem csak a D vona la t lá tha tn i , úgy s"z in tén nehány igen f inom vona la t a zö ldben . fa .

5 .

¹¹

Leon is . RA= l49 ° 39 ' ; D= + ^{17°33 ' mg . 3 -4 . A sz ínkép}

e lég gyenge , de annak törékeny vége azér t e lég hosszú . Az F vona l renc lk iv i i l szé les , s m indké t o lda lán k issé e l- mosódo t t , mondha tn i ködös (m in t Secch i szok ta mondan i

»sfuma ta«=füs tös) . a sz ínkép törékenyebb vége fe lé még egy épen i lyen ködös vas tag vona l lá tha tó (H) .

Ezeken k ívü l a legnagyobb

s s

me l le t t sem vagyok képes ezen sz ínképben egyebe t lá tha tn i . 6 .

y

Leon is . RA=152°47 ' ; D=+20°39 ' ; mg . 2 . Úgy lá tsz ik ,

ezen cs i l lag sz ínképe a sárga cs i l lagoké sorába tar toz ik ; a Fraunhofer vona laka t azonban csak a legnagyobb

s

me l le t t lehe t meg lá tn i . I la .

7 .

^g

Leon is . RA= l51°57 ' ; D=+24°13 ' ; mg . 3 . A sz ínkép

zö ld része e lég é lénk , de a több i m ind igen ha lvány és e l -

A. TROPUl'S. MEOÉ'IG\tEL. AZ Ó·GYALLAI CSILLAGVIZSG. S'l'B.

15 mosódo t t . Az F vona l igen t isz tán lá tha tó , de ezenk ívü l

egyéb semm i sem . la . 1880 . márcz ius 13 .

9h

K . i . l=2 .

8 . o ^{Leo· n is . RA=166°24 '; D=+21°24 ' ; mg . 2 -3 . A cs i l lag}

nagyságához v iszony í tva , annak sz ínképe igen fény te len . A cs i l lag Arge lander »Uranome tr ia Nova«- jában m in t má - sodrendü van be jegyezve , de i t t a lka lmas in t tévedés fo rog fenn , vagy a cs i l lag fénye vá l tozó .

Az F vona l igen e lmosódo t t mondha tn i széle i kö- dösek ; a sz inkép zö ld részében ped ig néha nehány igen f inom vona la t vé l a lá tn i , ezek közö t t lenne ta lán E és a b csopo r t i s , igen gyengén képv ise lve . A C vona l a lá tha tóság ha tárán van. A sz ínkép tö rékenyebb vége igen e lmosódo t t , röv id és ha lvány . la .

9 . 0Leon is RA=166°28 ' ; D=+16°18 ' mg . 3 -4 . E l tek in tve a t tó l a

s

hogy ezen cs i l lag spec trumában az P vona l m indké t o lda lán é les körvona lakka l b i r , az az b ive l gyengeségé re nézve egészben igen hason ló . I t t a e

vona l va lam ive l jobban lá tha tó , m in t az azon - fe lü l a v io lasz inben egy ha tározo t t vas tag vona l lá tha tó még , a spec trum sz íne i azonban sokka l é lénkebbek annak a ké t végén , m in t a más ikná l la .

10 . (3 Leon is . RA=175°13 ' ; D=+15°28 ' ; mg . 2 . A sz ínkép igen fény te l jes , az F vona l kü lönösen igen vastag . Ezen- k ívü l még az ibo lyában egy

s

vona l }á tha tó (H) , úgy szin tén a vö rösben a e ^{igen b iz tosan lá tha tó .}

A sz ínkép m indké t vége igen é lénk , de ezen é lénk - ség kü lönösen a vö rösné l igen

s

la .

11 . i Leon is RA=168°53 '; D=+ l1°25 ' ; mg . 4 . A sz ínkép vég te len gyenge s a legnagyobb

s s

me l le t t sem lehe t benne egyebe t lá tn i , m in t az F vona la t . la .

12 . a Leon is RA=1680 l3 ' ; D= + ^{6°54 ' ; mg . 4 . Sz in tén igen}

gyenge a sz ínképe , ámbár i t t az F vona l igen jó l

A sz ínkép törékenyebb vége bár e lég hosszú , de igen ha - lavány ; a vö rös sz in tén igen. e lmosódo t t benne . la . 13 . (3 virginisRA=l75°35 '; D=+2°40 ' ; mg . 3 -4 . A sz ínkép

o ly vég te len gyenge , hogy a legnagyobb

s s

me l le t t

sem lehe t rajta semm i fé le vona la t fe l isme rn i . I .

:!

' t:

16

KONKOLY MlltL:'°S.

14 .

11

V irg in is BA-182°56 ' ; D=+0°13 ' ; mg . 3- 4 . Sz ínképe sz in tén nem é lénkebb az de ebben az F vona l igen jó l úgy sz intén a e ^{vona l is igen jó l lá tha tó}

bár a sz ínkép vö rös vége e lég gyenge . Az ibo lya sz ín a kü - lönben fény te len sz ínképhez képest e lég hosszú és jó l k i-

la .

15 . r V irg in is BA= l88°23 ' ; D= -0°34 ' ; mg. 3 -2 . Az

~ s

a színkép e lég é lénk , de m ind ennek daczára is az F vona lon k ivü l más t semm i t sem lehe t benne fe l- is me rn i .

^~

16 . e V irg in is BA=193°33 ' ; D=+11°49 ' ; mg . 3 -2. A vég - te len gyenge spec trumban számta lan f inom vona l lá tha tó , de ezek m ind a lá tha tó ság ha tárán á l lanak IIa(?)

1880. jun iu s 1 . 9h 30m K . i . l=3 .

17 . a V irg in is BA=199°12 ' ; D= -10°19 ' ; mg .1 . Amegf igye- lé s a legrosszabb légkör i v iszonyok me l le t t té te te t t . A spec trum fo ly tonos rezgésben vo l t , s a l ig lehe t e t t az t fé l igmedd ig é lesen beá l l í tan i .

A sz ínkép igen fény te l jes . Az F vona lon k ivü l még szám ta lan f inom vona l lá tha tó benne. A vö rös rendk ivü l fény tel je s , de a sárga a leggyengébben van benne képv ise lve .

18 . 8 V irg in is RA= l9 l

⁰

53 ' ; D= +4°16 ' ; mg . 3 . Igen szép represen tanssa III- ik typus a ) osz tá lyának . Az egész sz ín- képen

ss s

sávok vonu lnak á t , me lyek m ind igen széle sek és a spec trum törékenyebb vége fe lé é lesen van- nak kö rvona lozva , m ig a vö rös fe lé m indanny ian e lmosó - do t tak.

Fraunhofer vona lak közü l

s

a D , a b csopor t és az F , azonban m indanny ian körü l vannak véve az absorp t io sávok á l ta l , a m i kü lönösen az F vona lná l igen

s

mer t az rendk ivü l -szé les.

A sz ínkép kevesbbé törékeny része i igen é lénkek , a m i leg inkább a zö ldné l I I Ia .

19 . a L ibrae. BA=220°31 ' ; P= -15 °22 ' ; mg . 2 -3 . Az egész

sz ínkép igen é lénk , s kü lönösen hosszú annak törékenyebb

vége. Egyéb vona lak nem lá tha tók benne a három hydro-

gen vona lná l , s ezek közö t t igen e lszé lesede t t az F vona l . la .

AS1'ROPHYS. MEGFIGY!<:L. AZ 0-GYALLAI CSILLAGVIZSG. STB.

17 20 . fJ ^{L ibrae RA=227°6 ' ; D= -8°47 ' ; mg . 2 . A sz inkép m in -}

den tek in te tben hason ló az s ta lán a hyd rogen - vona lak még

s

az Ia

A meg f igye lések m ind a 10

_1/4

hüve lykes Brown ing ref lec toron tör tén tek , egy Me rz - fé le rézs né lkü l i spec t ro - scoppa l henge r lencséve l .

Üs tökösök sz ínképe .

az üs tökösök sz ínképé t , me lyek 1880-ban lá tha- tók vo l tak , megbeszé lném , nem tar tom fe les legesnek a

s

nehány szó t szó lan i , me lyekke l azoknak a meg -

f igye lésé t eszközö l tem .

Az

s

üs tökös , me lynek a spec trumá t v izsgá la t a lá ve t tem , dr . Har tw ig á l ta l S trassburgban , a másod ik d r . Pe- chü le á l ta l Koppenhágában let t fö l fedezve .

A Har tw ig üs tökös spec trumá t 1880 . szep tembe r 30-án a bécs i tud . akadém ia sü rgönye fo ly tán röv id ke resés u tán az

s

es t i órákban meg ta lá l tam , s azonna l egy Me rz pr ismás spec troscoppa l fe l isme r tem ra j ta a három sz ínes cs íko t , me ly az üs tökösök sz ínképének á l ta lános

s

je le . A három es ik fény te l jessége e lég nagy vo l t a vég re , hogy azok he lyze té t m icrome terre l mérhessem meg .

Az

s

mé rések a 40 - ik számú Heus treu spec troscoppa l té te t tek meg , mer t ez t leggyorsabban b ír tam a

s

a lka l- mazn i , s a scá lá já t megv i lág í tan i .

A három es ik he lyze té t háromszo1 : o lvas tam le a scá lán

s :

s

leolvasás2-ikleolvasás 3-ik leolvasás ~ érték

I 5•3 5'3 5•4

1

5'3

II 8'4 8·s 8'4 8'4

III ^{11 •6} 11 ·7 11 ·7 11 '7

Ha e scá larészeke t hu l lámhosszaságra reducá l juk , úgy lesz a vona lak he lyze te a spec trumban :

M. T,AKAD.:fatTEK.A MATH, TUD. 1881.^VIII.K,1.^SZ. 2

18

^{KONKOLY l\UKLÓS.}

I . 56 l·Om· m .m.

I I . 516•3m .m . m . I I I . 485•5m . m . m.

Ezenk ivü l még egy e lég é lesen körvona lozo t t fo ly tonos spec trum is mu ta tkozo t t , me lynek ké t végé t sz in tén háromszor ha tároz tam meg a :

j

s

^{leolvasási2-ik leolvasás/3-ik leolvasási Közép érték}

Vörös vége 5'2 5·3 5 1 5·2 Ibolyavége 16•0 16' 2 17'1 16'4

A középér téke t hu l lámhosszaságra reducá lva , lesz a fo ly - tonos spec trum vége inek he lyze te a sz ínképben :

vö rös fe lé = 562•8 l l l . m. m.

ibo lya fe lé

=

449 ·7m . m. m.

A csikok m indké t szé le e l vo l t mosódva s semm i fé le réz t . - á l lásná l sem lehe te t t azoka t é lesen beá l l í tan i , a sávok ,

cs íkok fény te l jességé t , ha a leg fényesebb

s

egységü l te- k in tem , becsü lném : 1·0 , 0·3 és 0·4 , a ho l a leggyengébb (0·4) az ibo lyasz ín fe lé cs ík .

E közben én is , dr . Kobo ld observá tor úr is még egy negyed ik cs iko t is lá t tunk a sz ínképben , me ly a fényes és a sz ínkép kevesbbé törékeny vége fe lé vona lak közö t t á l- lo t t , de tovább i méréseke t nem lehe te t t már az üs tökös mé ly á l lása miatt tenn i , s azonfö lü l e lha tároz tam a meg - f igye léseke t csavarm ikrome terre l tenn i .

Több évve l Néme tországban u tazásom a lka lmáva l ,

Schm ied l ; és Haensch ber l in i op t icus és mechan icusokná l , egy k i -

vá ló lag szép is land i pa tbó l készü l t pr ismá t ve t tem ,

me lynek törés i szöge 60° . - 1879 -80 te lén abbó l egy cs i l lag

spec troscopo t kész í t te t tem a cs i l lagda i e l lá tva az t

egy igen szép k is csavarm icrome terre l , me lye t ped ig Brown ing-

ná l ve t tem Londonban . A spec t roscop rézsse l összehason l í tó

pr ismáva l , co l l ima tor lenc séve l , s ese t leg henger lencséve l

van e l lá tva , nemkü lönben az eml í te t t m icrome terre l , s azon fö -

ASTROPHYS. MEGFIGYEL A7. Ó·GYALLAI C ILT,AGVIZSG. STB.

19 lü l van hozzá egy k is Me rz - fé le Am ic i p r ismaso r »a Y is ion d i - rec t< , s ha a mészpa t pr ismá t fog la lásáva l együ t t e l távo l í tom , a co l l imá tor

cs

úgy a k is pr isma-sor oda a he lye t t .

Az I . táb lán az

s

ábra mu ta t ja e k is

s

fö- tek in tve , hosszme tsze tben .

A

a co l l ima tor

cs

egy

s

réz

cs

me ly az E ön tményre van

s

s ez csavar jáná l fogva a

cs

ocu lar k ihúzó jába

s

A co l l ima tor

cs

ben szorga lmasan egy más ik

cs

mozog , b , b ; me lybe a c -né l lá tha tó achroma t icus co l l ima tor lencse van bes ró fo lva , s ebbe a

^cs

ké t k is fogan tyú nyú l ik be le , a és a; me lynek seg í tsé - géve l , m iu tán azok hosszúkás lyukban mozognak , a rézs t a co l l imá tor lencse gyúpon t jába egész pon tosan be lehe t á l l í- tan i . J-né l van a rézs , me lye t egy k is ku lcs seg í tségé - ve l ny:itn:i és zárn i lehe t , s az összehason l í tó p r : isma g -né l , me lye t sz in tén a rézs e le ibe leh e t á l l í tn i , vagy a t tó l e l távo l í tan i , szükséghez mé rve , s azon ny i lás fe le t t , me lyen az összehason l í tó pr ismához ju t a fény , egy k is asz ta lka van q -ná l s azon ké t rugó

^1·

( i t t csak az egy ik lá tha tó ) , me lynek seg í tsé - géve l kénye lmesen reá lehe t egy Ge iss ler csöve t a

s

i l lesz ten i . d -né l a co l l imá tor

cs

egy dob B van csava rva , me ly a pr ismának a házá t képez i , s takar ja a C -né l lá tha tó pr ismá t . h-ná l a dobon az i és i csavarokka l egy k is

^cs

van

s

me ly az ocu lárdyaphragmá t , vagy ese t leg a 2 - ik áb - rán E-né l lá tha tó henger lencsé t vehe t i fe l . - A m icrome ter D-né l lá tha tó . D egy hosszú négyszegü szek rény , me lyben egy szánkó mozga tha tó , egy f inom csavarra l , me lynek anyacsavar ja az Z, 100 részre osz to t t k is dob és rn fogan tyú , me lyné l fogva a dob forga tha tó , s a forgás i szög a t -né l indexen leo lva s - ha tó . AD szekrényben szánkóban egy dyaphragma van , me ly egy ezüs tözö t t üveg lapo t v ise l , s ez nem á t lá tszó , s ra j ta egy :f inom vona l van ka rczo lva , a me ly á t lá tszó , s ez beá l l í tandó a spec trá l vona l ra . A D szekrényre egy k is

cs

van

s

me ly n-né l ve l la a lakban s

á

ve l la közö t t egy k is homorú tükör van , me ly a fény t összegyü j t i s a D szek - rényben dyaphragmára ve t i . D szekrény más ik o lda lán sz in tén egy csöve t v ise l , me lyben egy igen k ics i , s röv id gyú - távú achroma t icus lencse van , s az épen úgy á l l í tha tó az s fo- gan tyúva l m in t a co l l imá tor lenc se az a , a

1

fogan tyúkka l . Ez a

~

~~ ~ ~ ~

20

^{~ :MIKLÓS.}

k is , mondha tn i sz in tén

c cs

k és k i-né l van a pr isma- házra

^s

A pr ismaház a lu l-fö lü l zárva van , hogy az igen könnyen

s

pr isma védve legyen

s

te te je 3 csa- varral van

s

m íg feneke hozzá van fo r rasz tva a dob- hoz . Ezen összekö t tetés k i sé érdekes , a menny iben ú j . A szer- keze t sa já tom .

A pr ismaház-dob

s

sárgaréz húzo t t

cs

van kész í tve , s a fenékbe egy akkora árok van esz te rgá lva , m in t a a

^{cs s}

v i lágossága , úgy , hogy a fenék közepe fe lé megma- rad t magas la t be le i l l ik a

cs

s abba 1Jele is van fo r rasz tva . Az árok azonban épen még egysze r o ly szé les , m in t a vas tag a

cs

fa la . Keres tem hozzá egy o ly á tmérö jü p léhcsöve t , me ly épen a pr ismaház-dobra sz igo rúan reámen t , s abbó l le t tek k ivágva azon sze le tek : me lyek re ah

cs

a acsa- var és a m icrome ter

s

vannak .

A me ly három csavarra l van a pr isma me l le t t a fe - nékhez s ró fo lva , épen úgy van kész í tve , m in t a fenék s így be lá tha tó , hogy az árok

s

pe reme , és a

cs s

fa la ve- ze tésü l szo lgá lnak a

d-d) k-k

és i- i

^{cs s}

s azon tár- gyaknak , me lyeke t azok v ise lnek , s így ha azok e l- mozd í t ta : tnak , mozgásuk szükségképen csak is a dobba l concen- tr icusan mehe t végbe . Az em l í te t t sze lvények a lu l-fö lü l 2-2 csavarra l vannak a dobhoz szo r í tva , s ra j tok hosszúkás lyu- kak lévén , ném i k is correc t ió t engednek a m icrome ter beá l- l í tásának .

A pr isma s incsen a fenékhez

s

m in t az n.z effé le spec troscopokná l lenn i szoko t t , hanem egy kü lön k is asz ta l- kára szor í t ja az t három vékony csavar . Ez asz ta lkának a tenge lye a fenéken hosszú veze tésben keresz tü l megy , s egy karba me ly egy nagyobb szo r í tó csavarra l a tenge ly- hez szor í tha tó , m íg a kar ké t f inom csavarhoz ü tköz ik .

Ha a nagy csavar t megeresz t jük , úgy a pr ismá t tenge- lyéve l szabadon lehe t forga tn i , ha ez t azonban megszor í t juk , úgy az az eme l tyüve l so l id egysége t képezvén , s ez t ped ig az

s ró fok tar t ják , nem mozdu lha t többé csak ak-

kor , ha a neveze t t ké t f inommene tü csava r .ok egy iké t megereszt-

jük1 a más ika t ped ig meghúzzuk . Igy a p r isma , goromba és

.\ TROPIIYS. MEG1''lGYEL. AZ Ó-GYALLAl CSlLJ,AGVlZSG. STB.

21 f inom mozgássa l b ír , a vég re , hogy a m in : imum- e l tér í tésre be lehessen öt á l l í tan i.

Ha m icrome t icus mérésre n incsen szükség , s va lam ive l nagyobb d ispers ió t k ivánnánk , úgy a dob m indenes tü l d-né l a.

co l l imá torcsörö l lecsavar ta t ik , s he lyébe a 2 - ik ábrán ra jzo l t

»a v is ion d irec t« pr ismasor csavarandó be , a m i t azonban kü- lön is lehe t m in t rézs né lkü l i és i l lagspec troscopo t haszná ln i lá tszó lagos né lkü l i tárgyakná l , p . o . á l lócs i l lagokná l .

A 2- ik ábrán A egy k is

cs

termé szetes nagyságban , me ly d-né l csavarmene t te l van e l lá tva , a b a az Am ic i- fé le pr is- masor , o a henger lencse s B annak fog la lása és az ocu lárdya-

phragma . -

A végre azonban , hogy e k ics i , de compenc l iosus esz- köz t tudományos buvár la tokra is lehessen haszná ln i , a m icrÓ- me terének csavarmene té t meg ke l le t t ha tározn i , másképen mondva : egy táb láza to t szerkesz ten i hozzá , me lynek seg í tségé - ve l a leo lva so t t csavarfordu la toka t hu l lámhosszaságra lehessen á tvá l toz ta tn i , s hogy ez t meg tehessem , szám ta lan is mere tesebb Frauenhofer vona la t á l l í to t tam be ve le a napspec trumbó l , s a pon tosság fokozása vége t t m indanny i t 3 -szo r , s ezek középé r -

lett a táb láza t leveze tve :

Tá.blá.za.t a. mészpa .t prismá .s spectroscophoz .

1'

1 ^). 1 ^1' 1 ^}, 1 1·

1 ^).

o·oo

^{716'0 1}₁ ^{0"90 542'9} 1 1'80 420' 4 0·05 704'2 0'95 534'8 1"85 415 5 0·10 692' 4 1·00 526'7 1 90 410 1

o·

^{15 68.0.4 1·05} 518' 5 1'95 405' 1 0·20 668'8 1·10 510' 4 2·00 400'8 0·25 658'0 1·15 502 8 2·05 395'8 0'30 647'8 1·20 494'3 2·10 390'7 0'35 637' 1 1·25 486' 1 2·15 386' 0 0'40 627'2 1'30 479'8 2 20 381' 0 5•45 617 5 1'35 473' l 2·25 376'0 0·50 608"1 1·40 466'9 2'30 371 '2 0'55 598'9 1 ·45 460' 8 2·35 366'1 0'60 590'4 1'50 455'0 2'40 361' 4 0'65 582 9 1'55 448' 9 2·45 356'4 0'70 574'9 1'60 442' 5 2'50 351'5 0'75 566•9 1·65 436'3

- -

0·80 558'8 1'70 430·3 - - 0 85

1550•8 1·75

1

425'8

-

1

-

22 ^{KOl\KOLY MIKLÓS.}

s

p i l lana tra e táb láza tná l , hogy a v io lasz ín o ly arány tal an hosszú , cle épen az a czé l ja a mészpa t pr ismának , mer t annak azon van az üveg fe le t t , hogy a törékenyebb

sugaraka t sokkal inkább á tbocsá t ja , m íg az üveg azoka t e l- nye l i ; há tránya azonban az , hogy törés i együ t tha tó ja igen a la- csony . (n=1·485 a D-né l) .

1880 . ok tóber l- én 7h 50m közép e müsze r re l te t t em Har tw ig üstökö se spec trumának meg f igye lésé t , s m inden egyes vona lon 5 beá l l í tás t eszközö l tem , a me lyeke t ide me l léke lek csavarmene tekben k ife jezve :

B e á ¹ l í t á s 0 k ---

1 1 1 1

Csíkok

1 2 3 4 5

~

I 0"78 0··77 0···18 0'"80 0'"78 lI 0'•83 0''88 0'"89 0'"86 0''88 III 1 ''06 1'"06 1''05 1'"06 l''07 IV 1•"26 1'"29 1'·21 1''24 1°'25

Ez 5 beá l l í tásnak középér téke , s az hu l lámhosszaság- ban k ife jezve :

I . or· ^{78=561 ·7m .m .m . ±0 ·537}

I I . or· ^{87=548 ·om .m .m .} ±1"138 I I I . p · 06=516 ·9mm .m . ± 0·586

IV .

p ·

25=486•5m.m.m. ±1·278

.A. fo ly tonos spec trum ké t vége sz in tén 5 -szö r l e t t beá l- l í tva , m in t köve tkez ik :

B e á 1 1 í t á s 0 k

-

- - - - -- -

Színkép vége , .. 1

1 2

1 3

1 4

1 5

Vörös felé

1

or·72

1

0'"73

1

0'"70

1

0''71

1

0•·73 Ibolyafelé l'''68 1'"65 1''86 1''67 1"61

Ezeknek a középé r téke , s az hu l lámhosszaságban k ife-

jezve:

ASTROPHYS. }lEGFIGYEL AZ Ó-GYALLAI CS!LLAGVIZSG. S'rB.

23 vö rös vége o·· 72=570•8m .m .m .

ibo lya z ín vége

p·

65=436 ·3m .m .m .

A vona lak ma is igen e lmosódo t tak m indké t o lda lon s nem lehe t semm i fé le rézs- á l lás me l le t t sem é lesen beá l l í - tan i , a vége ik ped ig k issé hegyesek .

A meg f igye lés u tán a Savar t- fé le po lar iscoppa l semm i b izonyos eredményhez sem ju to t tunk , de a Voge l- fé le lenge t- hegy jegeczes sark i tóva l én is dr . Kobo ld is ha tározo t t po - lar isá l t fény t ve t tünk észre az üs tökösön .

M in t az I . táb lán a 3 -ik ábra mu ta t ja ,az

s

cs ík az üs tökös spec trumban sokka l törékenyebb C -né l , s a sárgás- zö ldben szénhydrogen vona l la l egyez ik , m ig a másod ik a leggyengébb a zö ldde l, a harmad ik a leg fényesebb kevesbbé tö rékeny , m in t F , m ig a negyed ik a kék szénhydrogéncsikka l egyez ik :meg. Az ábrán a

^s

sz ínkép a szénhydrogéné egy C

2

f f

3

Ge iss ler

^cs

m ig az a lsó a H ar tw ig üstökös z ínkép . Ta jékozás vége t t a D vona l is be van ra jzo lva .

A csóvának a. posi t io szöge vo l t 1880 . ok tóber 1 .

~

om K . i : u .=126°32 '. -

Pár nap i borús ég nem enged te az üstökös v izsgá lásá t ok tóber 5- ik ig. Az üs tökös 8h 40m kor igen gyöngének lát szo t t , l Jár spectruma nem gyengü l t anny ira meg , m in t az t az

s

p i l - lana tban h i t tem vo lna , a m i onnan magyarázha tó , m in thogy a si i . rüdés sokka l

^s

ma fe l , m in t l-én.

A csóvának már csupán csak nyoma i vannak ; a ürüdés egészen excen tr icusan feksz ik a még m ind ig nagy ködmassának a nap fe lé fordu l t szé lén , m in t az t az I . táb lán a 4 - ik ábra mu ta t ja .

8h35mko r az üs tökös egy k is á l lócs i l lag vonu l t e l , melye t 8 -10- ac l renc lünek becsü l tem , s me ly a 9 órakor ké- sz í te t t ra jzon ( I . táb la 4 - ik ábra) a-va l van je lezve .

Az üs tökös körvona la i igen rende t lenek , s nagyon e lmo - sódo t tak ; 208 -szo ros nagy í tás me l le t t k inézése igen granu lá l t , de magva igy sem lá t sz ik .

A quarcz- n ico l po lar iscopon a fénye ha tározo t tan po la- r isat ió t mu ta to t t .

A spec troscop icu · meg f igye lés ismé t a mészpa t pr isrnás

spec troscoppa l tör tén t , s annak csavarm icrome teréve l m inden

24

^{KONKOLY MIKLÓS.}

csík 4 -szer le t t beá l l í tva . A vona lak he lyze tének megha táro- zása a

)

m icrome tervona lnak

^{ss cs}

va ló megv i lág í tása me l le t t igen b iz tosan eszközö l te the te t t , s a csavar- mene tek l e t tek leo lvasva :

B e á 1 1 i t á s 0 k - Csík

1 1

1 2

1 3

1 4

I 0"78 or·8o 0"77 or·78 II or·84 or·88 0''89 or·85

m

^{1r·o6 1 '04 1r·o7} 1"06 IV ^{1r·26 1r·z4 l ''26 1r·25}

A négy beá l l í tásbó l a középér ték hu l lámhosszaságban k ife jezve :

I . 0"78=561•6m .m .m . ±0·690 II . or· 86=548 ·4m .m .m . ± I ·277 I I I . 1"06=517•3m.m.m. ±0 '679

IV . F ' 26=485 •5m .m .m . ±0 '489

A fo ly tonos spec trum ezú t ta l sz in tén négyszer le t t beál- l í tva , a e redm .énynyel :

B e á 1 1 í t á s 0 k Szinkép vége 1 ¹ 1 ² 1 ³ 1 4

vörös felé or·70 or·71 or·70 or·72 ibolyaszín felé 1''69 1''70 1"69 1''68

E négy beá l l í tásnak középér téke és az hu l lámhosszaság- ban k ife jezve :

vö rös fe lü l i vége or· 71=573•3m.m.m.

ibo lyasz ín fe lü l i vége 1"69=431 ·5m.m.m.

A meg f igye lés u tán ugyanazon mozd i t ta t lan spec troscop

m icrome teréve l egy

ss cs

spec trumának azon vona la i t

mér tem , me lyeke t az üs tökös sz ínképéve l össze is hason l í to t tam .

A Ge iss ler cs C

2

H

8

-a l van dr . Ge iss l. er á l tal j e l ezve , ámbár

ASTROPBYS.~ AZ Ó-GYALLAI CSILLAGVIZ S G. STB.

2 5 én gyanús í tom , hogy az inkább a szenoxydgáz spec trumá t ad ja ' m in t a je lze t t .Ae thy lengázé t , a m i könnyen meg tör ténhe t ik az á l ta l , hogy a a csö kész í téséné l nem vo l t abbó l k isz iva t tyúzva.

A beá l l í tások a Ge iss ler

cs

spec trumának vona la in a

B e á 1 1 í tá s 0 k

1

1 1 1 1

Csíkok

1 1 2 3 4 5

I 0"73 0''80 0''82 0''80 0''80 II or·86 0''88 0''88 0''85 0''84 III 1''06 1r·os 1''07 1"07 1''07 IV ^lr'26 1''28 1''25

1 1''28 1''25

Ezen ö t beá l l í tásnak a középé r téke , s az hu l lámhosszaság- ban k ife jezve :

I . or· ^{80=558·8m .m .w . ±o ·683}

I I . 0" '86=548•9m.m.m. ±0· 848 I I I . F '07=515• 3m.m.m. ±0 •278 IV . F ' 26=484•3mm .m. ±0•579

Von juk össze mos t a meg f igye lések középér téké t , az

s

scá lás

s ~ sc

k izárásáva l , úgy a 9 csavar m icrome ter be - á l l í tás középér téke lesz , hu l lámhosszaságban k i fe jezve :

I . 561• 65m .m .m . I I . 548 ·2om .m . ru . I I I . 517 •10m .mm .

IV . 486 ·oom .m .m .

Ha ped ig a séa lás

s

te t t mérés t is ide - csap juk , a m i t ezú t ta l meg lehe t tenn i , mer t az vé le t len igen szépen egyez ik a csavarm icrome ter ada ta iva l , úgy lesz az á l- ta lános középér ték :

I . 561 •43m .mm . I I . 548· 2om .m .m . I I I . 516• 83m .m .m .

TV. 485•86m. m.m·