a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

Digitalizálta

a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ

1826

ÉRTEKEZÉSEK

A :MATHEl\IATIKAI 'l'UDOMÁNYOK KÖRÉBÖL.

K1 AUJA A ~L\ GYAU Tuuo)1,Í.NYOS AKAD:i;;MIA.

A Ill. OSZTÁLY REN DE.LETÉBÖL

SZJo: HKl-!SZ'J'l

SZABÓ JÓZSEF

0SZ1'ÁL\'T l TKÁlt.

VII. KÖTET. VIT. ZÁ~l. 1879.

PE

1HOSCOPICUS

YIE FI ^x~ELÉSEK

AZ

Ó-GY LL I

ILLA VIZ GÁLÓN.

A) BROll. EN . TÜf\Ü PECTRO~! A.

u)

Hur.r.úc

oJ PALI 'A

e

D) Hor,DFOGY.\TKOZÁ • PEGTRU.\I A :És csn,r.AGÁSZATI MEGFWYEÜSJ•:

(187 .

12 /13.)

KONKOLY MIKLÓS

L. TAGTÓT,.

/

(Elüauta n. III. oszt:ily ílJésén, l 7\'.l. ok óber 20.)

BUDAPE T, 1880.

A M. TUD. ARAD:ÉMIA KÖNYVIUADÓ-lllVATALA.

(Az akadémia épületében.)

SPECTROSCOPICUS

MEGFIGYELÉSEK

AZ

Ó-GYALLAI CS lLLAGVIZSGÁLÓN .

A) BROHSEN ÜSTÖKÖS SPECTRUJIIA.

n)

e)

D) HOLDFOGYATKOZÁS SPECTRUJIIA ÉS CSILLAGASZATI JIIEGFIGYELÉSE

(1878 . aug . 12/ 13 . )

KONKOLY MIKLÚS

L. TAGTÓL.

El a III. osztály ülésén, 1879. október 20.)

BUDAPEST , 1880 .

A :H.TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-IIIVA'l'ALA. Az Akadémia épiilctébcn.

nudapest, 1880. Az A tb e na e u m r. társ. könyvnyomdája.

SPECTROSCOPIOUS MEGFI GYELÉSEK.

A Brorsen üstökös szinképe.

A Brorsen üs tökös spec trumá t

Hugg ins és Secch i ész le l ték 1868-ban , s m indke t ten az t gáz- spec trumnak tar to t ták , me ly 3 fényes és szé les cs íkbó l á l lo t t , Hugg ins néha egy negyed ike t is vé l t lá tn i a vö rösben , s

vég - te len gyenge fény , me ly a

be tö l tö t te , arra u ta l , hogy fo ly tonos spec trum is lenne je len .

Hugg ins meg f igye lése szer in t a 3 sz ínes sza lag , me lyek közü l a a zö ldben legfényesebb , fö ld i

anyag spec trumáva l nem egyeze t t meg . Hugg ins m indenfé le comp l icá l t készü léke t haszná l t az

gáz«

hez s annak a v i l lany -z ikra á l ta l izz í tásához (mer t úgy - lá tsz ik , akkor még »o ld Eng land« nem ismer te a sokka l egy - Ge is :de r -csöveke t ) . A gép nehézkessége s törékeny- sége miatt csak nehezen a ,kasz ta tha to t t fe l az á l ta la az

haszná l t csupán csak 8 hüve ly ny í lású Cooke - fé le

a né lkü l , hogy az egyensú ly t ne zava i ja ve le , s csak is innen vo lnék képes az t k imagyarázn i , hogy a Brorsen-fé le üs tökös spec trumának sz ínes sza lag ja i nem egyez tek össze semm i fé le más vona l la l sem . Az ango l tudós

az üs tökös spec trumá t ész le l te sca lá jáva l , azu tán az

gáznak« spec trumá t , a scá la para l lax issa l b irha to t t , me lynek h ibá i a két megf igye lésné l summáz ták magoka t s onnan jöhe- te t t k i az

e redmény , mer t az t nem igen lehe t e lgon - do ln i , hogy a Brorsen üs tökös anyaga 1868- tó l 1879- ig o ly - anny ira megvá l tozo t t vo lna , m iszer in t annak spec truma akkor

M.T. ARAD. Í:R1'. A ~ AT !E . TUD. KÖR.1879.VII. K.7.SZ. 1

*

11'

4

ne egyezzen fö ld i anyag spec trumának vona la iva l , m íg mos t egész szépen egyez ik a 3 cs ík a szénhydrogeu spec - trumának három é lénkebb cs ík jáva l . M in t v izsgá la- ta im k ider í t ik , a nyomás ugyan i t t nagy szerepe t já tsz ik , azon - ban semm i ese tre sem akkorá t , hogy a 3 vona l t o lyanny ira e l tér í te t te vo lna a

m in t az t Hugg ins ra jza i mu ta t- ják ; s sokka l inkább fe l lehe t tenn i , hogy Hugg ins akkor i mü- szerében a megf igye lés ide je a la t t ór iás i vá l tozások mehe t tek végbe , a me lyek eme kü lönbségeke t lé trehoz ták , meg f igye lé - se inek eredményében .

A Brorsen üs tökös t

márcz ius 20-án lá t tam , de csak is lá t tam , mert megf igye lés t tenn i ra j ta nem lehe te t t , fe l - m ind ig k izavar tak munkámbó l . Az üs tökös e lég fényes vo l t s a közepén ha tározo t t mu ta to t t . Egy k is Merz- fé le spec troscoppa l reá néz tem s a Hugg ins á l ta l le ir t 3 sz ínee cs íkra azonna l reá ismer tem ; azonban eza la t t beború l t az ég s v izsgá la ta ima t végkép abba ke l le t t hagyn i .

Márcz ius 25 -én

k . i .ben az üs tökös másod ízben lett fe lke resve és megf igye lve ; igen fényes , o lyanny ira , hogy a l \ferz-fé le 6 -hüve lyes refrac tor is jól lá tha tó . A közepe fe lé ha tározo t t mu ta t , me lynek közepén 12-ed nagyságú cs i l lagforma mag ragyog . Ha a nagy í tás t 240- ig fokoz tam , fe lü le te igen granu1 ierozo t tnak mu ta tkozo t t . Po la- r izá l t fény t nem lehe te t t ra j ta k ipuha to ln i .

A spec troscop icus v izsgá la tra egy Schm ied t és Haensch- fé le spec troscop haszná l ta to t t Brown ing-fé le pr ismákka l . A három cs ík : vagy ta lán sza lag , m indké t o lda lon igen e lmosó - do t t vo l t , s hasadás-á l lás me l le t t sem lehe te t t az t vona l lá reducá ln i , ezek me l le t t egy gyenge , de jó l

fo ly tonos spec trum mu ta tkozo t t 4 ·8 egész 15·0 scá larész ig ,

a m i megfe le l

573 ·2 ,

455·8 m i l l iomodrész m i l l imé-

ter hu l lámhosszaságnak . Nem mu lasz tha tom e l itt egyú t ta l

meg jegyezn i , hogy e k is me ly lye l e meg f igye lé -

sek té te t tek , az u to lsó le írása ó ta , me ly »Cs i l lagásza t i meg -

f igye lése im ( ( -ben 11 . és 12-d ik lap ján le t t közzé téve (M . tud .

Akadém ia 1876 . má rcz iu& 6-d ik i

ném i k is vá l toz ta-

táson ment keresz tü l , m inek köve tkez tében a scá la á l lása o ly

vá l tozás t szenvede t t , hogy a D . vona l nem m in t a neveze t t

SPEC rROSCOPIC(JS ~ !G YELÍ!:SEK.

5

~

12-d ik lap ján írva van , az 5 ·5 scá la részen á l l , ha- nem 4·0-on , s ennek fo ly tán az egész scá la ér téke még egy- szer le t t

módon megha tározva.

A három cs ík he lyze te a ma i megf igye lés a la t t 5-ször le t t a spec troscop scá lá ján leo lvasva s az huUámhosszaságra reducá lva , a ér tékeknek fe le l meg:

1 2 3 4 5

I.557'8 m. m.m.

1559·5 m. m.m. 555·9 m. m.m.1559·5 m. m.m.1559'5 m. m.m.I II.515.3 m. m.m. 516'3 m. m.m. 515'3 m. m.m. 515'3 m. m.m. 514·3 m. m.m. III.1484'7 m. m.m.\1485'6 m. m.m. 483'8 m. m.m.\484'7 m. m.m.\484'7 m. m.m. K l l

gá to l t ápr i l 14- ig az üs tökös tovább i v izsgá la tában . Az üs tökös o ly fényes , hogy a 6 hüve lyes Merz refrac toron már a kora i a lkonyban jó l lá tha tó , a közepén igen

l

mu ta t , s ebben egy fényes mag mu ta tkoz ik , a me lye t 10-ed nagyságú cs i l lagho7 . hason l í tanék .

Ma igen gyenge po lar izá l t fény t lehe te t t ra j ta észre- venn i , me lye t ra j tam k iv í í l a cs i l lagc lámon a lka lmazo t t cs i l la- gász Reg ler Em i l úr is ha tározo t tan lá to t t ; e k ísér le thez a Vog l-fé le quarz-mészpá t

po lar iscop haszná l ta to t t . A spec troscop icus megf igye lés a 10

-hü ve lyes re f l .ec - torra l tör tén t , ismé t a Heustreu 40-d ik számú spec troscoppa l , Schm iec l t és Haensch á l ta l á tép í tve .

A ^{három sza lag}

^a legfényesebb a volt;

u tána köve tkeze t t az , me ly a spec trum kevesbbé törékeny vége fe lé feküdö t t , s leggyengébb az ibo lya-sz ínhez legköze lebb i vo l t . A sza lagoka t ma sem lehe te t t semm i fé le rézs-á l l í tás me l - le t t sem é les vona l lá reducá ln i , ha a rézs t igen f inomra á l l í- tottam , úgy a sorrendben tün t e l az az egész lá t-

tar ta lma :

a kék sza lag , azu tán a fo ly tonos spec-

trum , harmadszor a zö ldessárga , m íg végre negyedszer a zö ld

szalag . A sza lagok m indké t o lda lon igen e lmosódo t tak vo l tak ,

o lyan benyomás t te t tek a

m in tha ködburko-

la tban á l lanának . A cs íkok kü lönben igen fény te lenek , úgyhogy

a scála megv i lág í tásáná l m indenfé le fogásokka l ke l le t t é ln i ,

hogy á l ta la a spec trum ne legyen tú lsugározva . l \fa 10 egy -

másu tán leo lvasás tör tén t ,a e redményny ( ' -1 :

6

2 3 4 5

I. 559·5 m. m.m.1561·0m. m.m.

1

555·9m.m.m.,559·5m. m.m.559•5 m.m.m. II.1515'3m. mm.514'3 m.m.m.516'3m. m.m.515"3m.m.m.1515·3m. m.m. III. 4St·7m. m.m.484·7m. mm.

1485·6 m.m.m.

148!'7m. m.m.

14 3·8m. m.m.

6 7 8 9 10

I. 1555·9 m. m.m.1559·5m.m.m.,557•8m.m.m.'.551

·o

II. 1515·3m.m.m.5t5·3m. m.m.514"3m.m.m.,515·3m.m.m. 515'3m. m.m. III. 484'7 m. m.m.1484·7m. m.m.485"6m. m.m.1483"8m. m.m.484·7m. m.111.

Ezenk iv i í l még egy k is fo ly tonos spec trum i vo l t lá t- ha tó az 5-d ik

a 14- ig , a m i : 569· 5 ,

464·0 m i l l iomodrész m i l l imé ter hu l lámhosszaságnak fe le l meg , s szük rézs-á l lás me l le t t végkép e l tün ik .

.A. fo ly tono spec trum azonban semm i ese tre sem , csupán c ak az üs tökös magvá tól származi k , hanem az egész köd tö-

l

lesz k i ugá rozva , m ive l az nem csupán csak egy vékony sza lag , az az 1874-ben lá tha tó Oogg ia üs tökös sz ín - képében mu ta tkozó fo ly tonos spec trumná l vo l t l l ~ nem épen o lyan szé les , mint a sza lagok , természe tesen a közepe fe lé fényesebb lesz , a m i azonban a szalagokná l is ha tározo t- tan vo l t .

Má jus 5-én

k . i .-ben az üs tökös igen nagy , de fényé -

l

soka t vesz í te t t ; lehe t azonban , hogy csak a páráva l te l t

l

m ia t t lá tsz ik ez így . A három sza lagon a méré e rec l- ménye hu l lámhosszaságokra reducá lva , a ér tékek - nek fe le l meg.

2 3 4 5

I.1559"5 m. m.m./551·0m.m.m.,551·0 m. m.m. 559·5m.m.m.l559·5m.m.111.

II.514'3 m. m.111.1514·3m. m.m.514'3Dl.m.m.

1

515·3m. m.111. 515·3m. m.m. III. J"J.84'7m. m.m.4 4·7m. m.m.485'6 m.m.m.4·i:i m. m.m.1484'7m.m.m .

.A. Bror en üs tökös spcc trnmában

e íkokró l tehá t 20 egyes leo lvasás a l rende lkezem m inden cs íkró l ;

ha középér téke t veszek , úgy h iszem , igen köze l jövök a valód i ér tékhez . - A 20 egyes leol vasásokbó l nyer t középér ték a

I:1559.04m.m.m.

I

II:515.15m. m.rn.

Hl: 484•7 4m.m.m . .

SPEC'rROSCOPICUS MEG FIGYELÉSEK. 7

Vagy is ha a másod ik t izedes t e lhagy juk és az

ja- v í t juk , akkor lesz :

I: 1559'0m m.m. II: 1515'2m. m.m. III: 484·7m. m.m.

Most lássuk , menny ire egyeznek ez ér tékek a fö ld i anyagok spec truma inak sz ínes vona láva l !

Erre a czé lra

Ge isz ler-csövekke l te t tem k isér- le te t , 3

spec troscoppa l , s m iu tán a Heus treu 40 . számú spec troscopum nem b ír csavar-m icromé terre l , csupán csak egy megv i lág í to t t sca láva l , s ennek leo lvasásáná l a meg -

l

még is k isebb-nagyobb mér tékben be fo lyáso lva van az

l

leo lvasások á l ta l , így még e v izsgá la thoz egy 5 pr is- más hasadássa l Oo l l ima tor- lencséve l s csavar-m icromé terre l e l lá to t t Merz-fé le a v is ion d irec t spec troscopo t haszná l tam , úgy egy sz in tén rézszse l s tb . e l lá to t t 2 pr ismás Brown ing-fé le spec troscopo t (de nem a v is ion d irec t) , me ly sz in tén csavaros

l

vo l t e l lá tva . Mos t

hason l í tsuk össze a Hens treu spec troscoppa l te t t k isér le teke t , m ive l a

úgy is csak más a lka lomma l leszek sze rencsés szó lha tn i .

Az

k isér le te t te t tem Benz in-gázza l Bunsen-fé le lám- páva l , me lynek láng já t condensá ló lencse segé lyéve l ve t í te t- tem a spec troscop rézsé re . (A lencsé t kü lönben m inden k isér- le tné l haszná l tam , m ive l ezze l sokka l ke l lemesebben s b iz to- sabban lehe t egy láng sz ínképé t v izsgá ln i , m in t a né lkü l , mer t ha egy gyer tya láng já t lencse né lkü l v izsgá l juk , annak m inden

l

jön be fény a rézsbe , s a fényes fo ly tonos spec trum a gyenge szén-hydrogen spec trumo t o lyanny ira tú lsugározza , hogy abbó l m isem lá tsz ik , s csak is néha a na tr ium vona la t í í- n ik fe l e lénk sárga sz ínében , m íg ha a lángo t lencséve l ve t í - t em a rézsre , úgy annak egyes részé t vehe tem v izsgá la t a lá , m ive l a lencse a lángró l képe t a lko t gyúpon t jában , s a képnek azon részé t ve t í tem a rézsb . e , me lye t v izsgá ln i akarok) .

.A Benz in- gáz spec trumában ( légben e lége tve) a három

vona lnak a he lyze te , me ly m inke t érdeke l , a :

8

r. =

=

=

A rézs á l lása a m í ís :ze ren vo l t : = 0 ·4

A másod ik k isér le te t egy erede t i

te t- tem , a me lyben a gáz t egy középnagyság (1 Rubmkorf induc- tor v i l lanysz ikrá jáva l hoz tam izzásba ; a Ruhmkorf 6 nagy Smee-fé le e lemme l lett mozgásba hozva , a

ped ig

»0

H

«-ma l jegyezve (Ge isz lcr á l ta l) .

A

spec truma épen nem egyez ik a Benz in- gáz spec trumáva l , m in t azt a k is táb lácska mu ta t ja :

I.

=

=

III.

=

A rézs á l lása mos t is ugyanaz marad t , a m i az

k isér le tné l .

A harmad ik k ísér le t sz in tén egy erede t i Ge isz ler-fé le

l

tör tén t , me ly »Leuch tgas« *)za l vau je lezve ; i t t a m in - ke t

3 vona lnak a he lyze te :

I.

=

II.

=

III.

=

M in t lá tha tó , az

vona l egyez a C

H

spec truma vona la inak he lyze téve l , m íg a másod ik - 0 ·1 , a harmad ik - i·2

m.m._ig e l tér , (szin tén 0 ·4

rézsá l lássa l) , s a másod ik egyez ik a Bunzen- lángga l .

Végre a negyed ik k isér le te t ismé t egy erede t i , A lcoho l la l tö l tö t t

te t tem , a ho l a eredmény t nyer tem :

I.

=

II.

=

III.

=

Ha a len t lá tha tó táb lácskán összeá l l í to t t cs íkoka t ösz - szehason l í t juk , lá tha tó , hogy az A lcoho l spec trumának

és

*)AG l »Leuchtgas«-zal van jelezve; az l l a bonni l vettgáz,mely alkalmasint kuhrorti l ké- szíttetett.

SPEC'rROSCOPIClJS MEm'IGYELÉSEK. 9

másod ik vona la egyez ik a »Le1 teh tgas« és a

H

vona - láva l , m íg a harmad ik a Bunzen- láng vona láva l ta lá l össze , m ig a Brorsen üs tökös

cs ík ja e lég köze l á l l a C

Ha , a Leucht«-gas« és A lcoho l l l ~ a másod ik a C

Ha vonalához , m íg a harmad ik a »Leuch tgas« harmad ik cs ík jáva l egészen összeegyez .

Ha mi .nc1en szénhydrogen-nem spec trnmában

du ló cs íkok ér tékének középér téké t veszem , úgy az üs tökös spectrumának cs ík ja ihoz neveze tesen köze l jövök , mert az

-o·5, ^{a másod ik+ 0 ·2 , a ha rmad ik+} o·s

^{hu l lám-}

hosszaságga l tér e l

j,-9-ei l ~ l ~

1

/

/

~~ ~~~ /

szerint hycll'Ogcnbol 563'8 m.rn.m.155s·om.m.m.1553·0 m.m.m. 558'0 m.m.m.1562·9 m.m.m./559·0m.m.m. 559·5 m.m.m. 514'8 m.m.m./515·5 m.m.m./5.1-!'8 m.m.m.1514·g m.m.m.1516·1 m.m.m.1515·2 m.m.m. 515·0 m.m.m. 482'5 m.m.m. 486·0 m.m.m.!434·3 m.m,m. 482·5 m.m.m. 473'8 m.m.m. 484•8 m.m.m. 484'0 m.m.rn.I

Úgy h iszem , a mondo t takbó l e léggé k i tün ik az üs tökös spec trumának azonossága a szénhyc lrogen spec trumáva l , cle m indame l le t t e k isér le te t még a csavarmycrome teres spec - troscopokka l is fo ly ta tanc1om , a l szénhyc l rogen spec - trumokon , m ive l már con tro l gyanán t az üs tökös sz ínképé t azokkal is v izsgá l tam e czélbó l , s mos t arró l csak anny i t sza - bad jon meg jegyezn i , hogy a csavarmic rome terekkel nyer t ered- mény cons ta tá l ja a Heus treu spec troscop ská la m icrome ter- jének pon tosságá t .

M ive l e k ísér le t több vesz igénybe , a me ly lye l mos t épen nem igen rende lkezem , m ive l n incs segédem sem , így az t , ha bevégezendem , egész ter jede lmében fogom közö ln i .

Hulló-csillagok szinképe.

1879 . év i jú l ius 26 . és 28 -án , úgy augusz tus 12 . , 13 . és

14-dikén ismé t a lka lmam vo l t több hu l lócs i l lag sz ínképé t

megf igye lhe tn i , s ismé t azon eredményhez ju to t tam , m iszer in t

a meteor i tek izzó magvcLi

kevés k ivé te l le l , többny ire fo ly tonos

10

sz ínképe t mu ta tnak , a me lyre igen gyakran az izzó ná tr ium fényes cs ík ja van ve t í tve .

M ive l azonban ez ese t nem m ind ig köve tkez ik be , en- nek okve t len fon tos okának ke l l lenn ie .

ha j landó lennék e

a hu l lócs i l lagok magasságának kü- lönbségére köve tkez te tn i , s azon me teor i teke t , a me lyek spec- trumábó l a ná tr ium-cs ík h iányz ik , sokka l magasabb reg iókban vé lném k igyú ladn i , m in t azoka t , a me lyek a fo ly tonos spec - trumon k ívü l az izzó ná tr ium cs ík já t is mu ta t ják , még ped ig azon egyszerü okbó l , mer t nem tar tanám a na tr iumo t m ind ig , a me ly a me teor k igyu l ladásakor annak spec trumában mu ta t- koz ik , m in t okve t len a

m ihozzánk barango l t ég i - tes t alkatré szé t , hanem m in t o lyan t , a me ly csak a m i a tmos- phe i ;ánkban elég nagy menny iségben fordú l l arra , hogy ha a me teor i t

légkörbe be jön , az t összenyom ja maga

l

s izzásba hozza , m inek köve tkez tében a ná tr ium cs ík fe l tün ik az izzó sz i lárd mag spec t . rumán . Az igen va lósz inü do log , hogy a légkör magasabb reg ió iban sokka l kevesebb , semm i ch lorná tr ium s incs , m in t az a lan t

N ehány jú l ius i me teornak a spec trumában egy vörös cs íko t is lá t tam , de h iába keres tem több ízben a neveze t t vo - na l fe l tünéséné l egy kék cs íko t , m indame l le t t nem zárnám ki a l hogy a kérdéses vörö ; cs ík az izzó ká l ium tó l származ ik , s hogy a kék Ka . (J csupán a fény te lensége m ia t t nem lá tha tó , vagy kerü l i e l a

f igye lmé t .

Augusz tus 12 . , 13 . és 14-én ismé t több me teor t ész le l - tem a spec troscoppa l , a me lyeknek a spec truma k isebb-nagyobb mér tékben hason ló vo l t a j ú l ius i ra j spec truma iva l .

Augusz tus 12-én egy szép

me teor t ész le l- tem , a me ly ha tározo t tan a Persens rad iansbó l jö t t , és spec- trumában a na tr ium cs ík ja me l le t t , me ly igen in tens iv vo l t , a Ly th ium cs ík ja i t ha tározo t tan fe l ismer tem , m íg 3 másodpercz- cze l ezze l egész párhuzamosan egy más ik

me teor tün t

az t a

e l távo- l í to t tam vo lna , s ennek spec trumában , úgy abban , me ly annak magvá tó l m in t uszá lyá tó l ered t , még a ná tr ium es ik sem vo l t lát- ha tó , csupán csak egy

fényes , fo ly tonos spec trum .

Augusz tus 13-án 101i 45m 10" -kor az északke le t i ég-en

r

SPECTROSCOPICUS MEGFIGYELÉSEK.

J1 egy igen lassúmozgású , Jup i terné l sokka l nagyobb smaragd- zö ld me teor t lá t tam , a me lye t azonna l

lá t- meze jébe á l l í to t tam . Az

p i l lana tban a fényes ; fo ly tonos spec trumon csak a ná tr ium-cs ík lá tszo t t , a még a me -

teor is sárgás vo l t , de azonna l az uszá lyának sz ínképében az izzó magnes ium vona la i is

le t tek , úgy még szá - mos sz ínes vona l mu ta tkozo t t a kékben és zö ldben , a me lyek közö l néhánya t a réznek tu la jdon í tanék , ezek me l le t t a vö rös -

ben is látszott még ké t gyenge cs ík .

Augusz tus 14 -én is még több fu tócs i l lag sz ínképé t v ízs- gá l tam , azonban csak egye t len egy o lya t , me lynek spec trumá- ban a ná tr ium-cs ík me l le t t még egy gyenge vö rös cs ík is mu - ta tkozo t t vo lna ; azonban több o lyan t is lá t tam , a me lynek e spec trumában a ná tr ium cs ík ja ís vég leg h iányzo t t .

Pa l isa-fé le üstökös spectruma.

Hosszabb távo l lé tem m ia t t hazú lró l , ez üs tökös t csak is ok tóber 4-én

k . i . kereshe t tem fe l

a már fénye k issé apadn i kezde t t .

Az üs t0kös a neveze t t e lég nagynak mu ta tkozo t t ,

l

e lmosódo t t körvona lakka l s gyenge fénynye l b ir t . 208-szoros nagy í tássa l k issé granu l ierozo t tnak lá tszo t t , s ha- tározo t t , ámbár gyönge mu ta to t t közepe fe lé .

Megk isér le t tem ra j ta spec t roscop icus v izsgá la to t tenn i , c le az semm iese tre sem s ikerü l t úgy , m in t az t óha j to t tam vo lna ; eltekintve a t tó l , hogy m í í té temben több ízbén

á l ta l za - 'Varva le t tem , úgy az üs tökös is mé lyen á l l t már , s még hozzá a ho ld is

a spec trum o ly vég te len gyenge vo l t , az t nem képze l tem , s ha egy ú j spec troscoppa l nem rende lkezném , me ly Dr . Vog l tanár po tzdam i cs i l lagász ada ta i S7 .e r in t van kész í tve , te l jes lehe t len le t t vo lna enny i eredményre is ju tn i , m ive l m indez t más spec troscoppa l a l ig lehe te t t vo lna e lérn i .

A spec trum ké t vég te len gyenge cs íkbó l á l lo t t s néha gyan í tan i lehetett a sz ínkép törékenyebb vége fe lé egy har- mad ika t , de ez o lyanny ira gyenge vo l t , hogy a szó szo ros ér te l- mében csak gyan í tan i lehe te t t .

-

12

A cs íkok azonban , a menny ire azt egy i ly vég te len gyenge ob jec tumná l meg lehe te t t í té ln i , sokka l é lesebb ha tá- rokkal b ír tak

m in t a Brorsen üs tökös spec tru- mában mu ta tkozo t t cs íkok .

Az

cs ík a sárgás-zö ldben , a másod ik (s ez a legke- vesbbé gyenge) ped ig a zö ld és kék ha tárán mu ta tkozo t t , a 11a rmad ik

ba jos szó lan i , m ive l annál

a b i - zonyos je len lé te t ke l lene cons ta tá ln i .

Eme gyenge cs íkok me l le t t egy fo ly tonos spec - trum is mu ta tkozo t t , a me ly azonban o ly gyenge vo l t , hogy a kéke t a

nem lehe te t t benne megkü lönböz te tn i , s c ak is úgy lehe te t t magá t az

tá jékozn i , ha a müszer t ismer te . A fo ly tonos spec trum je len lé te azonban ha tározo t tan fe l is - vo l t , s nem m in t néme ly üs tökösökné l , a ho l az kes - keny cs ík gyanán t tün ik fe l , hanem ép úgy mu ta tkozo t t , m in t a Brorsen üs tökösné l , t . i . hogy ma jdnem o ly szé les vo l t , m in t a bosszúk a cs íkok ;

az lá tsz ik , hogy az ü tökös egész tömege sugározza k i a fo ly tonos spec trumo t , nem m in t az 1874-k i Oogg ia üs tökös , me lyné l a fo ly tonos spec trum csak m in t f inom szá l tün t

épen úgy m in t egy á l lóc i l lag sz ínképe , ha az t benger lencse né lkü l v izsgá l juk .

egyú t- ta l azt lehe t gyan í tan i , hogy ez üs tökös tömegének ref lec tá ló tehe tsége ép úgy m in t a Brorsen üs tökösé sokka l nagyobb , m in t a több i üs tökösöké , ha t . i . fe l teszszük , hogy a fo ly tonos spec trum ref lec tá l t nap pec trum . Po lar iscopo t nem lehe te t t a l- ka lmazn i a v izsgá la thoz , ró z in t a gyenge féuy , rész in t ped ig a ködös

m ia t t .

Ok tóber 6-án 6" -40m kor az üs tökös t a 6 h i . ive lykes 1 \ fe rz - Refrac toron beá l l í to t tam , s m ive l az

est i órákban a

k issé jobb vo l t m in t

az üs tökös sokka l fényesebb - nek is mu ta tkozo t t , úgy hogy a harmad ik cs íko t is jobban k i - vehe t tem a spec trumában , m in t

vagy is lega lább m in t egész b izonyosan

fe l ismerbe t tem .

Az üs tökös 140-szeres nagy í tás me l le t t granu l ierozo t t vo l t , s közepe fe lé mu ta to t t , néha . - néha egy cs i l lagsze r i . i mag lá tszo t t benne

Az üs tökös többször i

ve t t közép-

ér ték szer in t 2 ' 42" '-rn taU l tarn . (A mérés egy Browu ing-fé le

SPECTROSCOPICUS MEGFIGYELf:SEK.

13 szá las m icrome terrr . l tör tén t , fényes szá lakka1 , sö té t a Merz-fé le 6 hüve lyes refrac toron) .

Az ü tökös fénye ha tározo t t po1ar isá t ió t mu ta to t t a Quarz N ico l CVog l szer in t i) po lar iscoppa1 , a Savar t- ta l is gyenge sávoka t mu ta to t t .

Ez

szem lé lés u tán a 10

-hüvelyes tükör , te lescop segé lyével a spec trumá t v izsgá l tam meg , va lam ive l több eredménynye1, m in t ok tóber 4-én. E le in te a már em l í te t t Vog l-fé le spec troscopo t haszná l tam , cle m ive l azon semm ifé le scá la incsen , megk isér tém az üstökös spec trumá t a 0

H

-ma l je lze t t Ge isz ler-csöve l összehason l í tan i , s m ive l nagy ha on la- tosságo t lá t tam a ké t sz ínkép közö t t , megk isér le t tem a ( 40-dik számú) Heus treu spec troscoppa l lega lább a ké t fényesebb vo - na lon méréseke t tenn i .

A k isér le t sok ba j ja l jár t , s nagy ügygye l-ba j ja l s ikerü l t úgy-ahogy , m ive l a scá la megv i lág í tása á l ta l épúgy m in t az összehason l í tásná l a

az ü tökös spec truma o ly- annyira tú l le t t sugá rozva , hogy az úgyszó lva e lenyé ze t t , m íg

egy o ly mes terfogás t haszná l tam a scá la-v i lág í táshoz , hogy az t is im igy -amúgy lá tha t tam , s az

tökö pec trumának a vona la i t is . E le in te a megv i lág í tás csak p i l lana t ig tör tén t , s csak a benyomás u tán, me lye t a megv i lág í to t t scá la a retinára te t t ; u tó lagosan ke l le t t a vona lok he lyze té t becsü ln i , m íg végre a scá lá t a Ge isz ler-csöve l v i lág í to t tam meg , de ez meg in t o ly gyenge vo l t , hogy néha keresn i ke l le t t , me ly ik a scá la vona la , me ly ik a spec trum cs ík ja . I ly keserves körü lmények közö t t 4 leo lvasás t te t tem , s ez a eredmény t ad ja , hu l lám- hosszaságra reducá lva :

1. 2. 3.

I. 561'0m. m.m. ; 555·5m. m.m. ; 561 •0m. m.m. ; II. 514·3m. m.m. ; 516"3m. m.m.; 515'3m. m.m. ; III. 491 ·8m. m.m.? ;486·5m. m.m.? ;484"7m. m.m.?;

Ezen négy leo lv asásbó l a középér ték :

I. 559'8ru. m. m. m. II. 515•6m. m. m. m. III. 488·7m. m. m. m.?

4. 557·8m. m.m. ; 516·3m. m.m.; 489·1m. m.m.?;

Ismé te lve a harmad ik vona lra azon meg jegyzés t teszem ,

hogy az , ha ném i leg talán ha on l í tan i is lá tsz ik más

1f'_

• •

,.

14

vona lak fekvéséhez a spec trumban , az semm i fé le , vagy csak vég te len cseké ly pon tosságra tar tha t igény t .

E mérés u tán a 0

H

-a l je lze t t Ge isz ler-csöve t is fe l - függesz te t tem a spec troscopra s annak vona la i t is négy íz - ben a scá lán lemér tem , s az eredmény szépen egyez a mu l t- kor i k isér le temme l .

I t t azér t nem csupán a középér téke t , hanem az egyes leo lvasásoka t köz löm , hogy k i tün jék a m inap i k isér le tem pon tossága .

1. 2. 3. 4.

_I. 559·5m. m.m. ; 557'8m. m.m. ; 557'8m. m.m. ; 555'9m. m.m.; II. 517.5m. m.m.; 516'3m. m.m. ; 515'3m. m.m.; 517'5m. m.m. : III. 484'7m. m.m.; 484•7m. m.m. ; 483'8m. m.m. ; 484'7m. m.m. ;

E l

ped ig a középér ték a :

1) m. m. m. m.557'7 2) m. m. m. m.516'6 3) m. m. m. m.484'5

M ind annak daczára , hogy e meg f igye lés egyá l ta lá- ban nem tar tha t anny i igény t a pon tosságra , m in t p l . 0 . a Brorsen üstökös meg f igye lése , mégsem tudnék azon ké te l- kedn i , hogy ez üs tökös önv i lág í tó részének vegy tan i ösz - sze té te le

á l l , mer t semm iese tre sem képze l - hogy

o ly ór iás i meg f igye lés i h ibá t tehessen , a me ly

messze

eredmény t hozha tna lé tre .

A m i a fo ly tonos spec trumo t i l le t i , az ma is ép o ly ba- lavány vo l t , m in t 4 -én , s az t inkább lennék ha j landó va lam i köda lakú fá tyo lhoz hason l í tan i , m in t va lóban spec t rumhoz .

E gyenge fény t csak is a 6 ·0 - tó l s·o scá larészek kö - zö t t lehe te t t ész revenn i , m i 549 ·3

520 '1

hu l lámhosszaságnak fe le l meg . A szé lessége e ködfá tyo lnak ma is ép o lyan vo l t , m in t

A Ruhmborf- induc tor t ma . csupán csak egye t len egy Chromsavas e lemme l hoz tam m ive l te leppe l a

o lyanny ira nagy fény t sugárzo t t vo lna k i a spec troscopba , hogy az üs tökös spec trumábó l soká nem lehe- te t t vo lna u tána semm i t sem lá tn i .

M iu tán az üs tökös fénye napró l napra gyorsan k iseb-

SPECTROSCOPICUS MEGFIGY ELJ!:SEIC

15 bed ik , s azonfö lü l az igen ködös , a nyuga t i lá tha tá- ron , tovább i meg f igye lése eme kü lönben is fényszegény ob jec - tumnak , te l jesen lehe t lennek lá tszo t t , lega lább az én szerény

eszk i :J lze imme l .

Részletes holdfogyatkozás 1878. augusztus 12 / 13-án.

A rész le tes ho ldfogya tkozás megf igye lésére több egyén - ne l rende lkez tem , m iér t is a cs i l lagásza t i fö l jegyzések a lu l magama t vég leg k ihúz tam s a ké t nagy

fe lvá l tva , ké t

l

spec troscoppa l fo ly ta t tam az 1877 . február 27-én megkezde t t v izsgá la toma t , ez t tenn i anny iva l is inkább ha j- landó vo l tam , m ive l é rzékeny szeme im m ia t t soha sem sze rez - he t tem magamnak csak fé l ig -medd ig töké le tes

ismere teke t sem .

Je len a lka lomma l a Merz-fé le un iversá l is spec troscop- nak csupán egy részé t haszná l tam , a me ly a rézsen

a ca l ima tor

egy J anssen-Hoffman (5 pr ismábó l össze - ragasz to t t ) pr ismasorbó l , me lynek szó ró ere je

H - ig= 8° , s egy 4 -sze res nagy í tássa l e l lá to t t k is

á l lo t t , m íg egy né lkü l i Vog l szer in t Brown ing-pr is- mákbó l összeá l l í to t t k is egyenes lá ta tú spec troscoppa l fo ly ta t- tam v izsgá la ta ima t . N apnyuga tkor a Merz-fé le spec troscopban az a tmosphera i in tens ivebb vona lak he lyé t i annak szép csavar- m icrome teréve l megha tároz tam , hogy es te azoka t könnyen beá l l í thassam , úgy sz in tén a rézs t a fogya tkozás kezde te

a gyúpon t s ík jába á l l í to t tam , ugyanez t meg te t tem a más ik spec troscoppa l is , s m íg a Me rz - fé le a B rown ing - re : f lec to ron vo l t a lka lmazva , a Heus treu-fé le 40-d ik számú a Me rz - fé le 6 hüve lyes refrac toron .

a ho ld már jó l benne vo l t a fö ld árnyékában , a rézs t a ha tárvona lra á l l í to t tam , me ly a ho ld megv i lág í to t t s e lsö té tede t t részé t e lvá lasz t ja egymás tó l , még ped ig len me -

l

hogy

ké t sz ínképe t kap jak a rembe, t . i . az e lsö té tede t t rész és a v i lágos rész spec trumá t .

A ho ld nem e lsö té tede t t részének spec trumában az a t-

mosphera i vona lak a l ig vo l tak lá tha tók , k ivéve az t , me ly D

köze lében feksz ik , úgy ezek az e lsö té tede t t részben sem lá t-.

16

szoUak akkor , ezekné l sokka l gyengébb Fraunhoffer vona lak vo l tak benne lá tha tók . (E megf igye lés ugyanazo- nos az 1877 . február 27-én te t t megf igye lésemme l) .

vo l t azonban az , hogy a ho ld e lsö té tede t t részénOO: spec trumá- ban látható Fraunhoffer vona lak a vá laszvona l tó l kezdve egyszerre m in t ködbe burko lva t i . in tek fe l , s igen e lmosódo t - taknak mu ta tk-0z tak , m i á l ta l természe tesen sokka l szé leseb - beknek is lá tszo t tak . Azon vona l , me ly a két sz ínképe t egy - más tó l e lvá lasz to t ta , épen nem vo l t egyenes , m in tha az ember a spec troscop rézsé t a nap szé lére

á l l í t ja s akkor is két sz ínképe t nyer , t . i . a nap sz ínképé t s szé tszór t fényé t , me ly u tóbb i természe tesen sokka l gyengébb . A vá laszvona l egészen egyene t len vo l t , mond juk , k iágazo t t . E tüne- mény t ha j landóbb lennék a fö ld a tmospherá jának a lko tásában keresn i , a ho l ' a napsugarak azon a ho ld v izsgá l t fe lü le tére keresz tü l ha to lnak , m in t a ho ld

ér tve eza la t t t. i . az t , hogy ott

megy a nap sugara keresz tü l , s azok árnyéka lá tszana a vona lon pro j ic iá lva , me ly természe tesen gyenge arra , hogy az t más módon ész le lhessük . E néze- temnek he lyességé t azza l vé lném támoga tn i , m iszer in t a vo - na l egyene t lensége épen nem á l lo t t arányban a ho ld fe lü- le tének lá tképéve l , mert annak egyene t lensége épen nem növekede t t akkor , a rézs t hegyes v idékre á l l í to t tam ,

ll l

a »Tycho« táján a legk isebb egyene t lensége t tapasz ta l tam , m íg az leg inkább

a nagy s íkságon a

»Mare Humorum«-on .

Me l léke lve , egy k is táb láza ton ac lom a ho ldfogya tkozás

cs i l lagásza t i megf igye lésé t is k ivona tban :

SPECTROSCOPICUS MEGFIGYELÉSEK.

17

..---

Hold vidékének

1

neve Károly Miklós tanuló tanuló Kezdet. llh55m 20• llh 5,m 20• llh 55m 20• llh 55m 15•

Byl'gius » 55m 2 1•

Piazzi llh59m 15• Uh 58ID 2JS

Grimaldi I. széle

} 1211 4m 12h im 12•

Grimaldi II. széle ^o• 12h 5m 57•

Mersenius 1211 2m 50• 12h 2m 5•

Riccioli 12h 4m 27•

Wilson 1211 5m 25•

Doppelmayer(?} 12h 7m 45•

Caprianus 12h sm 37•

.A.gatarcbites J2h 9m os

Tycho I. széle 12h }2ID 35S 12h 12m 55• 12h 13m os Tycho közép J2h 14m 5• 12h 14m 5•

Tycho II. széle 12h 15m 15•

Pilatus I. széle 12h }5ID 55•

Pilatus közép 16ID 15•

Pilatus II. széle

"

Hell 12h 16ID 25S

BnllialduR llh 19m 35•

Marius 1211 2om 5•

Keppler I. széle 1zh Z6ID 2QB 1zh Z6m 22•

Keppler közép

"

Ripham hegyek 1zh 28m 9•

A.lbetragius 12h 36m 20•

CopernicusI.széle 12h 4om 10• }12h 42ID 40•

Copernicus II. széle» 49m 20•

Isidor th 5m 55• lh 6ID 248

Delambre ^~ lh 3m 20•

K i 1 é p é s e k

Delambre ^{}h 53m os} Sosigenes 111 55m 30•

Schiller ^{{ I.}szélzh 18m ~

II. szél211 2om 39•

Tycho ^2h

zzm

Petavius ^{zh z5m os}

Vége. ^{zh 46ID 5s 2h 46ID 13• zh 45m os}

M.T, AKAD. ÉRT. A 'MATHElf. TUD. KÖR,1879.VII. K.7.SZ.

z

11 11

18

E ho ldfogya tkozás cs i l lagásza t i tüneményé t Rev iczky Káro ly Ó-Gya l lán á l lomásozó honvéd -százados zász lóa l j- parancsnok tes tvéréve l Rev iczky Fr igyes ha l lga- tóva l együ t t egy 52 vona l üs tökös-kere

és 18- szoros nagy í tássa l f igye l ték meg. We isz Ödön reá l tanu ló egy 36 vona l ny i lású Bardou-fé le pár is i

s 85 -szö rös na- gy í tássa l , végre Raffmann Jakab bécs i egye tem i ha l lga tó egy 36-vona las

s 24 -sze res nagy í tá sa l te t ték a megf igye léseke t .

A meg f igye lé ek Dup lex-órákka l té te t tek , me lyek a fogya tkozá kezde te l és vége u tán a Oooke - fé le norma l- óráva l össze le t tek hason l í tva , még a cs i l lagdábó l

ben is k iá l to t tam k i a

s igy a meg -

f igye lés a la t t a l ide je okve te t len 1" pon tosság-

ga l b ir t .

Edd ig kü lön megje lent

ÉRTEKEZÉSEK

a ma thema t ika i tudományok körébö l . E l s ö kö t e t .

1.Szi 1 y Kálmán. A mechanikai ho-elmélet egyenleteinek általános alakjáról. Székfoglaló. 10 kr. II.Huny a <ly . A pólus és a polárok. A viszonyos polárok elve 20 kr. UI. Vész János A. Biztositási kölcsön (új életbiztositási nem) . 20 kr. lV.Kruspér István.ASchwerdt-féle Comparator módositott alkalmazása 10 kr. V. Vész János A. Legrövidebb távoloka körkúpon. Szék.foglaló. 10kr. VI. T ót h Ágoston. Az európai nemzetközi fokmérés és a körébe tartozó goedaetai munkálatok 20 kr. VJI.K r u s p é r István. A párisi meter-prototyp • 10 kr. VIII. König Gyula. Az elliptiki\i függvények alkalmazásáról a magasabb foku egyenletek elméletére . 20 kr. IX.Mur ma n n Ágost. Európa bólygó elemei, annak tizl észlelt szem- benállása szerint 20 kr. X:. S z i1yKálmán.AHamilton-féle elv és a mechanikai l l máso-

dik tétele . 10 kr.

Xl.Tóth Ágoston.A földképkészités jelen állása, a mint az képviselve volt az antwerpeni kiállításon. Két táblával . 20 kr.

Másod ik kö te t .

I.Murm a nn Ágost. Freia bolygó feletti értekezés 30kr. II.Kr u s p é r István.Acomparatorokról 10 kr. III. K rus p ér István. A. vonásos hosszml>rtékek összebasonlitasa folya.

dékbaú 10 kr.

IV. Feszt V. A. közlekedési müvek és vonalak 20 kr. V. Mur ma nA.. Az 1861. nagy fütökös pályájának meghatározása 20 kr. VJ. Kr u s p ér J. A párisi levéltári.méter-rúd . 1Okr.

Harmadik kö te t .

I.Vész János Ármin. A.dalék a visszafutó sorok elméletéhez. . 10 kr. II.K o n k o 1 y Miklós. A.z ó-gyallai csillagda leírásas abban történtnap- foltok észlelése néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. 1872. és 1873. Három táblával. 40kr. UI. Kondor Gusztáv. Emlékbeszéd Herschel János k. tagfölött . 10 kr. IV. B.J.; ötvös Loránd.Arezgések intenzitása, tekintettel a rezgés. forr:isnak és az l l mozgására . 1ukr. V.Réthyl\Ió r. A Diffractio elméletéhez . 12 kr. VI.Martin Lajos. Az erómütani csavarfelületek. -Avízszintes szél- kertik elmélete. Két értekezés 1 frt VII. Ré t h yMó r.Akeriiletre redukálható l l l ~ elméletéhez 15 kr VTJ1.Ga1 gócz y Kár o1 y. Emlékbeszéd Vállas Antal k. tagfelett. 10 kr.

Negyed ik kö te t .

I.Schu1h ofLipót. Az 1870. IV. sz. Üstökös definitív pályaszámitása 10 kr. II. S ehu 1hofLipót.Az1871.II.sz.Üstökös definit1v pályaszámitása.10 kr. III. Szily Kálmán. A elmélet második föbátele, levezetve azl l

10 kr. IV. K o n k o 1y Miklós. Csillagászati megfigyeléseim 1874 és 1875-ben. 50 kr.

V. K o n k o 1yMiklós. Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdában. 40 kr. VI.Huny adi . A, kúpszeleten hat pont feltételiegyenletének

l ~ alakjairól . 20 kr.

VII. Réthy Mór. A három méretü homogén tér(u. n. nem euklidikus) sikt:rni trigonometriája. . • • 2Okr. VIII. Réthy Mór. A propeller és períjJeHer felületek elméletéhez. 30 kr. IX. Fest Vilmos. Temesi Reitter Ferencz emléke 10 kr.

Ötöd ik kötet .

I.Kondor Gusztáv. Emlékbeszéd Nagy Károly r. tagfelee . 10 kr. II. Ken e s s e y Albe1:t. Adatok folyóink vízrajzi ismeretéhez . 20 kr. III. Dr. Hoitsy Pá1. Csillag-észlelés a kelet.nyugot vonalban (egy szám-

táblával.) 30 kr.

IV. Huny ady . A kúpszeleten hat pont feltételi egyenletének

l alakjairól. (Folytatás a IV. kötetben ugyane czim alatt meg- jelentértekezésnek.·) . 10kr. V. Huny ady . Apollonius feladata a gömbfelületen . 10 ki-. VI. Dr. Gruber Lajos. 2411 Cassiopeiae csillag mozgásáról . 10 kr. VII. Martin Lajos. A változtatási hánylat alkalmazása a propeller-fölület egyenletének lefejtésére. . . ." . . . . . . . . 20 ki-. VIII. Konkoly Miklós. A teljes holdfogyatkozás 1877. febrnár 27-én és az 1877. (Borelli) I. számu üstökös színképének megfigyelése az ó-gyallai

csillagdán. . 10 kr.

IX. K o n k o 1 y Miklós. A napfoltok s a nap felületének kinézése 1876-b>tn (három képtáblával.) . 40 kr. X. K o n k o 1 y Miklós. 160 álló csillag színképe. Megfigyeltetett az

6-gyallai csillagdán 1876·ban 20 kr.

Hatod ik kötet .

I. K onk o 1y Miklós. Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén. I. rész. 1871-1873. .Á.ra • 20 kr. II. K o n k o 1 y Miklós. Hulló "sillagok megfigyelése a magyar korona területén. II. rész. 1874-1876. .Á.ra . . . . . • . . 20 kr. III. Az 1874. V. (Borelly-féle) definitiv pályaszámitása. Közlik dr. Gruber Lajos és Kurlander Ignáczkir.observatorok.lOkr. IV. S ehe nz 1 Guido. Lehajlás meghatározások Budapesten és Magyar-

ország délkeleti részében. 20 kr. V. G r u ber Lajos. A november-havi hullócsillagokról . 20 kr. VI. K o n k o 1 y Miklós. Hulló csillao-ok megfigyelése a magyar korona terü-

letén1877-ik évben.III. Rész ..Á.~ . . . . . . . . . 20 kr. VII. K o n k o 1 y M i k 1 6 s. A napfoltok és a uapfelületének kinézése

· 1877-ben..Á.ra 20 kr.

VIII. K o n k o 1 y Mik 1 ó s. Merem· átvonulása a napl . Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1878. május 6-áu 10 kr.

Heted ik kötet .

I. K o n k o 1 y Miklós. Mars felületéneK megfigyelése az ó-gyallai csillag- dáu az 1877-iki oppositió után. Egy táblával. . 10 kr. II. K o n k o 1 y Mik 1 6 s. A.116 csillagok szinképének mappirozása. 10 kr. Ill.K o n k o 1 y Mi k 1 6 s. Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén1878-ban. IV. rész..Á.ra 10 kr. IV. K o n k o 1 y Mik 1 6 s. A nap felületének megfigyelése 1878-bau az ó-gyallai csillagdán. 10 kr. VI. Huny ady . A Möbius-féle kritériumokról a kúpszeletek elmé-

letében • 10 kr

Budapest, 1880. Az Ath e na e u m r. tars. könyvnyomd:\ja.