Frenkel, J.: Változások a mezőgazdasági népesség számában és összetételében 1950–1960 között Lengyelországban

450

A legtöbb öngyilkosság —— az egész évben elkövetett öngyilkosságoknak csaknem 105 százaléka —-— június hónapbanvolt, a legkevesebb (6,9 százalék) decemberben fordult elő.

Az öngyilkosságok legnagyobb százalék—

aránya az előző évekhez hasonlóan a 45——

64 évesek kor-csoportjában volt megfigyel—

hető (az összes öngyilkossági eset 44,6 szá- zaléka jutott e korcsoportra).

Az öngyilkosságok módja tekintetében 1960—ban, mint 1959—ben is, az akasztás általi halál állt az első helyen (az összes öngyilkosság 51,5 százalékát ily módon kö—

vették el), ezt követi a háztartási és egyéb gáz belélegzésével okozott halál (116 száza—

lék),

(6,9 százalék) és a fulladás (6,8 százalék) szerepel. A magasból való leugrással elő—

idézett öngyilkosságok aránya 5,1 száza- lék; a fájdalomcsillapító vagy altatószerek bevétele által elkövetett öngyilkosságok 4,8 százalékban szerepeltek az öngyilkos- ságok összes számában. Az öngyilkosság módja jelentős eltéréseket mutatott a férfi és nő öngyilkosok esetében. Bár mindkét nem esetében a legtöbb öngyilkos akasztás útján vetett véget életének, de az arány férfiak esetében 60,4 százalék, nők eseté—

ben 34,3 százalék volt, a gázmérgezés által elkövetett öngyilkosságok aránya a nőknél 26,2 százalék, a férfiaknál 10,7 százalékkal szerepelt stb.

Az 1960—ban elkövetett öngyilkosságok—

nak csaknem 30 százaléka Bécsre jutott.

A kiadvány igen részletesen foglalkozik a fővárosban történt öngyilkosságokkal és ezekről az országosnál nagyobb részletes-

ségű statisztikai anyagot közöl.

A fővárosban történt öngyilkosságok elemzésének szerkezete hasonló az öngyil—

kossági esetek egész Ausztriára vonatkozó elemzéséhez, azonban a Bécs viszonylatá—

ban rendelkezésre álló bőségesebb statisz—

tikai adatok lehetővé tették az öngyilkos- ságoknak az öngyilkos családi állapota, vallása, és az öngyilkosságot kiváltó ok szerinti tárgyalását is.

(Ism.: Kármán Tamásné)

FRENKEL, J

vAurozAsox A MEZÖGAZDASÁGI NÉPESSÉG

SZÁMÁBAN És ÖSSZETÉTELÉBEN lose—1960 KÖZÖTT LENGYELORSZÁGBAN

(Zmiany stanu i struktury ludnosci rolnlczej W Palace w latach 1950—1960 w swietle pierwszych wynlkow splsu powszechnego.) ——

Gospodarka Planowa, 1961 8—9. sz. 21—26. p.

A lakosság számában és összetételében történt változások mérése Lengyelország;

ban 1960 előtt nem történt kellő pontosP

harmadik halálokként a lőfegyver

séggel. Az ebből származó tájékozatlanság akadályozta a munkaerőmérlegekkészíts"

sét és a népesség, különösen pedig az " _- néprétegek jövedelmi viszonyainak tanúk mányozáSát.

Az 1960. december 65-án végrehajtott lege * utóbbi népszámlálás adatai lehetőséget nyújtanak e hiányosságok kiküszöbölésére, valanúnt olyan rendszer kidolgozására is, amely folyamatosan biztosítja a fenti és egyéb hasonló célokra szükséges népesség—

statisztikai adatokat.

A tanulmány a mezőgazdasági népesség szempontjából foglalkozik a kérdéssel és az alábbi problémák tisztázását tűzte'kl feladatként.

1. A mezőgazdasági népességszám válto—

zásainak mechanizmusa a többi népzeteg számának változásával kapcsolatban.

2. A lengyelországi mezőgazdasági né- pesség számának tényleges fejlődéw az

1950—1980. években.

3. A mezőgazdaságból elvándorló népes—

ség száma és az elvándorlás üteme a fenti

évtizedben.

4. A mezőgazdasági népesség korössze—

tételének változása.

A fenti pontokban foglalt folyamatok—

ban, megfelelő elemzés alapján, bonyolult társadalmi-gazdasági hatások befolyása mutatható ki. A tanulmány ezekkel nem foglalkozik, hanem csupán a folyamatok lebonyolódásának formális statisztikai kérdéseit elemzi. Ebből a szempontból elsősorban a lakosság viszonylagos számá- nak változása vet fel számos olyan kér—_

dést, amelyeknek tisztázása fontos előfel—

tétele annak, hogy a népességszám válto—

zásával kapcsolatos kérdések elemezhetők legyenek.

A viszonylagos népességszám vizsgálatá—

nál szerző az alábbi képletet alkalmazza:

trw : (tn "" is)?

Ur!

ahol

tm, —— a mezőgazdasági népességszám csökkenésének üteme,

U,,IUN -——- a nem mezőgazdasági, illetve a mezőgazdasági népesség arány- száma az alapidőszakban,

t,, —— a nem mezőgazdasági népesség változásának üteme,

t., -— az egész népesség változásának üteme.

A lengyelországi mezőgazdasági népesség abszolút száma (tm) az 1950—1960 neeem évtizedben évi 0,3 százalékkal esőkkent, relatív száma (tm) azonban évről évre 1,B százalékkal volt kisebb.

STATISZTIKAI IRODALMI, FIGYELÖ

451

A mezőgazdasági népesség elvándorlá—

sának mutatójan—tmm vizsgált évtized—

ben Lengyelországban 2,1 volt.

A népesség struktúrájában végbement változások alapvetően megváltoztatták a lengyel parasztság korösszetételét is.

A 15—59 évek közötti korosztályba tarto—

zók száma 14 százalékkal csökkent. Ugyan- akkor a 15 éven aluli gyermekek száma 11, az 59 éven felüli öregek száma pedig 18 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban minden ötödik mezőgazda—

sági foglalkozású egyén elérte a 60. élet—

évét. Ennek az a következménye, hogy a mezőgazdaságban dolgozók száma egy év—' tized alatt mintegy 10 százalékkal csök—

kent, bár a mezőgazdasági népesség össz—

létszáma csak 3 százalékkal esett vissza.

A tanulmány az alapképletből kiindulva még számos mutatót közöl a lengyel me—

zőgazdasági népességre vonatkozólag. Is—

merteti a közöttük fennálló formális—

statisztikai összefüggéseket és utal a vál—

tozások társadalmi-gazdasági következmé- nyeire.

(Ism.: Hajpál Gyula)

ROWNTREE, G. —— PIERCE, R. M.:

_ SZOLETÉSSZABÁLYOZÁS ANGLIÁBAN

(Birth control in Britain) —— Population Stu- dies. 1961. jul. 3—31. 13.

A tanulmány annak a sorozatnak első része, amely a Population Investigation Committee 1959—es egész Angliára szóló házassági felvételének folyamatos feldol- gozását publikálja. A kérdéskomplexumból a szerzők elsőnek a születésszabályozás témáját emelték ki, de ennek is néhány fontos részletét (például a születéskorláto—

zás módszereinek vizsgálatát) későbbi pub- likációkra hagyták. E tanulmány csak a születésszabályozással szemben kialakitott állásfoglalásokat ismerteti, ezenkívül a születésszabályozás gyakorlatának erősödő tendenciáját mutatja be néhány alapvető bontásban (nemek, osztályok, vallások sze—

rint). Az alapul szolgáló felvétel úttörő vállalkozásnak tekinthető. Az 1945. évi felvétel csak egészségügyi dolgozókat, ál- talában orvosokat alkalmazott adatgyűjtő—

nek. Az Amerikai Egyesült Államokban 1955—ben végzett családtervezési kutatá—

sok sikere viszont (91 százalékos válasz—

nyerés) nemcsak ösztönzőleg hatott, ha—

nem egyben összehasonlítási alapul is szol- gélt.

A reprezentatív minta 16—59 évi kor- határok között mindkét nembeli házas és magános személyek első házasságára vo- natkozott. A válaszokat a megkérdezettek—

kel azonos nemű munkaerők gyűjtötték. A kikérdezés körülményeiről külön tábla számol be. A kérdezetteket általában saját gyermekük jelenléte sem zavarta. Érde- kes, hog' idegen felnőttek jelenlétében az átlagnál magasabb a születésszabályozás helyeslésének előfordulása, de alacsonyabb a saját gyakorlat bevallása. Az a tény, hogy a mások jelenlétében adott válaszok lényegesen nem különböznek a tanuk nél—

kül mondottaktól, az ilyen jellegű felvéte- lektől a mai napig fennálló félelem indo—

kolatlanságát bizonyítja. A kikérdezők fontos feladata volt, hogy a születésszabá4

lyozás fogalmából ne engedjék kirekesz—

teni az eszközök nélküli eljárásokat. Eze—

ket ugyanis (például a biztonsági periódust stb.) a kérdezettek egy része nem tartotta születésszabályozásnak. Első kérdésre ta—

gadták, hogy születésszabályozás gyakor—

latával élnek, és csak célirányos kereszt- kérdésekkel értek el pozitív választ. Ezt a csoportot, amely a válaszadók egyötödét tette ki, a felvétel ,,elhallgató gyakorlók"

névvel jelölte és külön foglalkozott velük.

Számuk a fiatalabb korosztályban keve—

sebb volt, úgyszintén kevesebb a férfiak és a nem fizikai dolgozók között.

A kérdés körüli felfogás alakulására vonatkozó anyagot 6 tábla közli. Az alap- bontás mindegyiknél a 20—as, 30-as, 40—es, 50—es évtizedekben első házasságot kötöt—

tek négy csoportja. Az első tábla megkü—

lönböztet feltétlenül helyeslőket és csak, bizonyos kikötésekkel helyeslőket, teljesen elítélőket, semlegeseket és Vélemény nél—

külieket, de a továbbiakban csak a feltét-—

lenül helyeslőkről és az egyszerűen elve- tőkről kapunk részletesebb információkat.

A legdöntőbb eredmény itt a teljes helyes—

lők arányának a négy évtizedes fejlődés- ben 50 százalékról 70 , százalékra való emelkedése. A feltétlenül helyeslők között százalékosan valamivel több volt a férfi, mint a nő, a szellemi dolgozó, mint a fi—

zikai dolgozó. Az álláspontok után az in- dokok megoszlása nyújt érdekes képet. A teljes helyeslők fele pénzügyi okokkal ér—

vel, egyharmada szerint a tervezett család—

ban több az öröm. A felvétel szerint az egyértelműen elitélők felhozott indokai—

ban történt a legjelentősebb eltolódás. A valláserkölcsi okokból elítélők ugyan vál-—

tozatlanul első helyen állnak s arányuk a 40—es években házasodottaktól az 50—

esekben házasodottakig 30 százalékról 55 százalékra ugrott. A születésszabályozást ártalmasnak, természetellenesnek tartók aránya enyhén csökkenő tendenciát mutat.

Viszont rendkívül meredek esés mutatko—

zik a ,,gyermekszerete ", mint születéskor—4 látozás elleni indok előfordulásában. A.