A halandóság nemzetközi különbségei

350

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

harmadik, a közbejött háborúk miatt hét

évig (1874—1881) húzódó összeírás

28 870000 lakost állapított meg. E szá- mokból a jelenlegi területre — figyelmen

kívül hagyva az 1831. évi megbízhatatlan

adatokat —— 1844—ben 10,5———ll millió,

1880 körül 11,8 millió esik. Az igen kis—

arányú szaporodás okai egyrészt a rossz egészségügyi viszonyok, másrészt az ez időszakban dúlt háborúk voltak, amelyek a birodalom népei közül elsősorban a mai

török területet, a legmegbízhatóbb

Vitatona—anyagot szolgáltató Anatóliát suj—

tották.

[Az első, tudományos módszerrel végre—

hajtott népszámlálást 1927-ben, a másodi- kat 1935-ben tartották. Ezután minden öt évben volt népszámlálás. Ezek eredmé—

nyei:

! Évi átlagos

ÉV Lélekszám szaporodás

§ (ezrelék)

l927 ... 13 (348 000 ——

1935 . . . . . 16158001) 21

1940 . l7 SZliOOO 20

1915 . A 18 790 000 11

1950 . . 20 947 000 22

1955 . . 24 112 000 29

)

E számokhoz a szerző a következő ma—

gyarázatokat fűzi: az 1927. évi népszám—

lálás alkalmával kb. 400 000 lélek kima- radt a felvételből; 1927—35 közt kb.

200 000 bevándorolttal kell számolni. Ezek _figyelembevételével az évi természetes szaporodás csak 16 ezrelék volt.

1940——-1945 közt, bár Törökország nem

sodródott bele a világháborúba, a moz—

gósítás, a külföldi gyógyszerek hiánya, a drágulás stb. a születések csökkenését, s a halálozás emelkedését vonta maga után;

ez teszi érthetővé az évi természetes sza- porodás nagy csökkenését (110/00). A világ—

háború után a megjavult gazdasági és egészségügyi viszonyok, a halandóság csökkenése, az újból megindult bevándor—

lás megnövelte a népszaporulatot.

A szerző további fejtegetéseiből kitű—

nik, hogy a török statisztikai szolgálat még gyermekcipőben jár. Nincs az egész országra kiterjedő népmozgalmi statisz—

tika; ilyen csak néhány városra (Isztam—

bul, Izmir) vonatkozólag áll rendelke—

zésre. Ezek alapján vonja le a következ—

tetést, hogy 1945—ben a halálozási arány—

szám 20 ezrelék, a születési arányszám 35 ezrelék körül volt, az átlagos életkor

46 év. Azóta a halálozási arányszám csök—

kent, a születések aránya emelkedett.

Az aktív férfi és női népesség aránya az egyes népszámlálások alkalmával a

férfi, illetve a női népességben a követ-

kező volt:

1 A férfiak , Anők r_M

!

i

Év aránya a megfelelő nemű népességhez viszonyítva (százalék)

1927 ... ) 55 25 1935 ... . 58 40

1940 ... ] 58 37

1945 ... § 59 39 1950 ... 1 67 54

E számok értékét és összehasonlítható—

ságát nagyban csökkenti az a körülmény, hogy az adatfelvételi szempontok változ—

tak, különösen az agrárnépességnél. Ezen kívül 1950-ben csak reprezentatív felvé—

tel történt. így például 1945-ben a tíz éven felüli, 1950-ben már a 7 éven felüli

gyermekeket is —— mint segítő családtago—

kat —— az aktív népesség közé sorolták;

1950—ben kivétel nélkül minden földmű—

ves feleségét segitő családtagnak vették

fel.

(Ism.: Némethy Artur) A. Német Szövetségi Köztársaság népes-

ségszáma az 1956/57. évi lakásstatisztikai

számbavétel és az eddigi továbbvezetési

eredmények alapján

Fürst. Gerhard és munkatársai: Die Bevölke—

runwgszahl der Bundesrepublik Deutschland narh den Ergebnissen der Wolmulngsstawtistik Hűű/57 und mmh (lon bisherigcn Fortsohreibnn—gsergxclmissen.

_ ll'irtscha/l uml Slatislz'k, 1957, No. 9. 466—472. p,

A Német Szövetségi Köztársaságra vo—

natkozólag (a Saar—vidék és Nyiigat—

Berlin nélkül) az 1956/57. évi lakásstatisz—

tika keretében 1956. szeptember 25-re megállapított lélekszám: 49,97 millió fő (eza szám Nyugat-Berlinnel együtt 52,19 milliora emelkedik), azaz 811 OOO-rel (1,6 százalékkal) kisebb az 1950. szeptember közepi népszámlálás eredményéből kiin—

dulva, a természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg figyelembevételével ugyanarra az időpontra kiszámított lélek—

számnál. A különbség a férfiaknál na—

gyobb (220/0), a nőknél kisebb (ma/(,) és

az egyes szövetségi államokban is el—

térő mértékű (O,9 és 2,9% közti).

Az eltérés (hiány) okának kutatása so-

rán a következőket állapították meg.

STATISZTIKAI lllODALMl FIGYELÖ

351

1. Az adatok logikai elemzése és az 1957 tavaszán a lakások 1 százalékára

vonatkozólag végrehajtott pótlólagos fel-

vétel 1956. szeptember végére visszaveze—

tett adatai szerint az 1956/5'1 évi lakás—

statisztikai számbavétel során ugyan elő—- fordultak kihagyások, ugyanakkor ——

mégpedig azok mértékét valamivel meg—

haladó —- többlet—számbavételek is. Olyan lényegesebb és bizonyítható hibák azon—

ban nem merültek fel, amelyek miatt az eredményeket módosítani kellene. A né—

pesség számáról a lakásszámbavétel által megállapított adatokat tehát a lélekszám

továbbírásának új alapjául el kell fo—

gadni.

2. A születések és halálozások számba- vétele pontos, A vándormozgalom ada—

tainak a lélekszám továbbvezetésénél való figyelembevétele viszont csak 1953 elejé—

től kezdve tekinthető nagyban-egészben hibátlannak. Az 1950—1952. években ugyanis a belső vándormozgalom számba—

vétele terén a kijelentések tömegesebb elmaradása miatt mintegy 160 000 főnyi hi—

bával (többlettel) kell számolni; hasonló—

képpen becslés szerint kb. 50000 főnyi többlet—számbavétel terheli a külső ván- dormozgalom egyenlegét, mégpedig főleg a NSZK és NDK közti lakóhelyváltozta—

tások be— és kijelentése során felmerülő hibák miatt. Ezeknek a hibáknak ki- küszöbölése esetén és figyelembe véve más kisebb korrekciókat is. a két lélek- szám közti 811 OOO—es különbség 615 OOO—re csökken.

3. Az 1950, évi népszámlálás pontossá—

gának külön (reprezentatív) ellenőrzésére nem került sor. A különféle tényezők és körülmények mérlegelése azonban arra mutat, hogy a még mindig több, mint hat- százezres eltérés az 1950. évi népszámlá-

lásnak —— a nehéz lakáshelyzettel is részben összefüggő — különböző össze—

írási hibáira vezethető vissza (nem csa—

ládjuk. lakóhelyén dolgozók kétszeres megszámlálása, még hazavárt hadifog—

lyoknak és eltűnteknek a lakónépesség számába való beszámítása stbi).

Mindezeket figyelembe véve a Szövet—

ségi Statisztikai Hivatal a férfiak, a nők

és az egész népesség számát az 1956/57, évi lakásstatisztika eredményei alapján 1946—ig visszamenőleg —— tehát az 1950.

évi népszámlálásnak a most megállapí-

tott adatok 1,2 százalékkal meghaladó végeredményét is —— helyesbítette (de a

kor— stb. megoszlás adatait nem módosí—

totta).

(Ism.: Thirring Lajos)

A halandóság nemzetközi különbségei

International variations in mnrtality_ —— Statisli- cal Bulletin. Metropolitan Life Insurance Company.

1957. Oct. 1—1. 1).

' A rövid tanulmány a halandóság nem—

zetközi különbségeiről ad vázlatos átte—

kintést. Az áttekintés alapja egy táblá—

zat, amely 19 ország halálozási arányszá—

maít közli nemek és egyes kiválasztott halálokok szerint. Az összeállítás érdeme, hogy az egyes népességek eltérő korössze- tételének az összehasonlítást zavaró ha-

tását kiküszöböli, amennyiben a kérdé—

ses halálozási gyakoriságokat egységes

alapra ———- az Egyesült Államok népessé-

gének 1954. július 1-i korösszetétele're — vonatkoztatja. A standardizált arányszá- mokat közlő táblázatból néhány ország rövidített adatsorát a 352. oldalon levő táblában közöljük.

A tanulmány megállapítja. hogy bár a halandóság terén a, különbségek általá—

ban csökkenőben vannak, mégis ma még

nemzetközi tekintetben jelentős eltérések figyelhetők meg. A vizsgált országok kö-

zül a férfiak halandósága mindenütt ma—

gasabb, mint a nőké. A halálokok között a szív és a vérkeringési rendszer meg—

betegedései dominálnak, ez a tétel teszi ki az összes halálokok egyharmadát ——

felét. A rákhalandóság (a rosszindulatú daganatok okozta halálozások) különbsé—

gei elég nagyok (100000 lélekből férfiak—

nál: Svédországban 134, Finnországban 216; nőknél: Japánban 106, Dániában 169), a nők rákhalandósága csak Izrael—

ben haladja meg a férfiake't.

A tüdőgyulladás és a tüdőgümőkór ha—

landóságának tárgyalása után a cikk né—

hány erőszakos halálokkal foglalkozik.

Rámutat arra, hogy kevés országban tör—

ténik olyan gyakran baleset, mint az

Egyesült Államokban és Kanadában. A

közlekedési balesetek terén egyébként

Ausztráliáe' és a Német Szövetségi Köz—

társaságé, az egyéb balesetek terén Ausztriáe' és lzraelé az egyáltalán nem irigylendő elsőség. Az öngyilkossági arányszámok skálája igen széles.