Budapest a szocializmus útján 1950–1960

(1)

SZEMLE

85 MAGYAR SZAKIRODALOM

BUDAPEST A SZOCIALIZMUS ÚTJÁN 1950—1960

Központi Statisztikai Hivatal Budapest Városi Igazgatósága. Közgadasági és Jogi gönyvkiadó. Budapest. 1962. 432 old. —l— 32 old.

bra.

A Központi Statisztikai Hivatal Buda—

pest Városi Igazgatóságának szerkeszté—

sében megjelent könyv célja annak be-

mutatása, hogy milyen eredményeket

értünk el a vizsgált évtizedben a munkás- lakta peremkerületekkel megnagyobbított főváros fejlesztésében, mivel járultunk

hozzá világvárosi színvonalának növelé-

séhez, mit tettünk a lakosság anyagi, szociális és kulturális ellátásának javi—

tása érdekében, és milyen feladatok

vannak a közeljövőben e vonatkozások- ban. '

A tanulmány 192 oldal szöveges elem- zést és 230 oldal táblázatos anyagot tar—

talmaz. Ezeket egészíti ki 32 oldal grafikus melléklet s néhány oldal terje—

delmű orosz és angol nyelvű rövid össze—

foglalás. A mű érdeme, hog az 1960.

január 1—én végrehajtott népszámlálás

adatainak figyelembevételével mutatja be Budapest lakosságának helyét és szerepét az ország életében, ad képet a népesség összetételéről és társadalmi át—

alakulásáról. A kiadvány számos vonat—

kozásban nemcsak az 1950—1960 közötti

évtized adataival foglalkozik, hanem

olyan —- eddig nem közölt —— összehason—

lító adatokat is közread a felszabadulást megelőző évekről, amelyeknek összeál—

lítása Budapest területének időközbeni megnagyobbodása folytán tudvalevően igen sok nehézséggel járt, és hiányuk Budapest fejlődésének értékelésében sokszor problémákat okozott.

A könyv —— a szöveg és a táblázatos anyag egyaránt —— az alábbi 11 részre

osztja fel a témákat: I. Népesség, nép—

mozgalom. — II. Ipar. -— III. Építőipar.

—— IV. Mezőgazdaság. -— V. Kereskede—

lem. —-— VI. Lakásállomány, lakásgazdál—

kodás. —— VII. Közművek, közszolgálta—

tások. — VIII. Közlekedés. —— IX. Egész—

ségügy. ——- X. Oktatás. —— XI. Népműve- lés—.

Az egyes fejezetek tartalma röviden a következő.

' A ,,Népesség, népmozgalom." 0. fejezet a főváros lakosságának számszerű gya-

rapodását, a népesség kerületek, vala—

mint övezetek szerinti tagozódását mu—

tatja be; részletes adatokat közöl a lakosság nemek, kor, családi állapot és foglalkozás szerinti összetételéről; ismer—

teti a legfontosabb népmozgalmi ese- mények (házasságkötések, élveszületések, halálozások) alakulását; e témakör kere—

tén belül külön foglalkozik a csecsemő—

és a gyermekhalandóság csökkentése területén elért eredményekkel.

Az ipart bemutató fejezet Budapest

iparának az ország iparában képviselt

súlyával, jelentőségével, a különböző

társadalmi szektorokhoz (az állami, a szö-

vetkezeti és a magánkisiparba) tartozó

iparvállalatok, illetve üzemek szerepével

foglalkozik; részletesen ismerteti az ál—

lami ipar termelésének fejlődését és ennek forrásait (a munkáslétszám és a termelékenység növekedését), külön tár-

gyalva e témákat az első ötéves terv és

a második hároméves terv vonatkozásá—

ban.

Az építőiparral foglalkozó rész az építő—

ipari szervezet koncentrálódásáról, a budapesti székhelyű építőipari vállalatok termelésének növekedéséről és összetéte—

léről, az átadott építmények volumenéről

és a folyamatban levő munkákról ad szá—

mot; adatokat közöl ezen túlmenően az

építési munkák gépesítéséről, a műszaki

fejlesztésről is.

A ,,Mezőgazdaság" c. fejezet vizsgáló—

dásai kapcsán elsősorban abból a tény—

ből indul ki, hogy a budapesti mező- gazdaság feladata és— szerepe igen jelen-

.tős a főváros lakosságának friss élelmi- szerekkel való ellátásában. E kereten

belül a tulajdonviszonyok változásáról, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről ad képet; ismerteti a vetésterület, a termésmennyiség és a termésátlagok alakulását, foglalkozik a növénytermelési munkák gépesítésének fejlesztésével; az állattenyésztéssel foglalkozva az állatál—,

lomány, az értékesítés és az állategészség—

ügy adatait elemzi. '

A "Kereskedelem" fejezet a belkeres—

kedelem szervezetének ismertetése után az áruforgalom növekedésével, árucsopor—

tok szerinti összetételével, a fontosabb élelmiszerek, valamint a vendéglátó—

helyek forgalmával foglalkozik. A for—

galmi adatokon túlmenően az egy főre jutó fogyasztás * * színvonalát mind az élelmiszerek, mind a ruházati és a vegyesiparcikkek vonatkozásában a ház—

tartásstatisztika adataival is színesíti.

Részletes összeállítást közöl a kiskereske—

delmi hálózat (boltok száma, alkalmazot—

tak száma) számszerű fejlődéséről. Az

összeállítás a hálózat kerületi telepítésé—

vel és a kereskedelmi központok szere—

pével is foglalkozik, külön figyelmet szen-

(2)

86

^SZEMLE

telve a szakosítás, a korszerű árusítási módszerek és a nyitvatartási idő kérdé-

seinek.

'A ,,Lakásállomány, lakásgazdálkodás"

kérdéseit tárgyaló fejezet a lakásviszo-

nyok elemzésénél Budapest felszabadulás

előtti lakáshelyzetéből — mint a lakás- helyzet gyors javulását azóta is hosszú időn keresztül akadályozó tényezőből ——

indul ki.

A továbbiak során a laksűrűséggel, a

lakótelepi építkezésekkel, a lakások nagy- ságával és felszereltségével foglalkozik.

E témakörön belül az ingatlankezelő vál- lalatok tevékenységéről is áttekintést ad.

,,Közművek, közszolgáltatások". A kom—

munális szükségleteket nagymértékben

megnövelte, hogy 1950—ben rendkivül el—

hanyagolt peremtelepüléseket csatoltak Budapesthez. Ebből a szemszögből vizs—

gálja a vízszolgáltatás, a csatornázás

adatait, valamint a gáz— és villamos—

energia-szolgáltatást. Kiegészíti a fejeze—

tet a fürdőkkel és a köztisztaság helyze—

tével foglalkozó rész.

A ,,Közlekedés" 0. fejezet Budapest

rohamosan növekvő utasforgalmáról, a villamos—, trolibusz— és autóbuszhálózat,

valamint járműállomány fejlesztéséről ad képet; ismerteti az autótaxik forgalmát,

valamint az Úttörő—vasút adatait. Az

adatok elemzésénél elsősorban abból a

tényből indul ki, hogy az állandó lakos-

ságon túlmenően a közlekedési eszközö—

ket nagymértékben igénybe veszik a munkavállalás miatt a fővárosba rend-

szeresen felutazó ("ingázó") vidékiek,

valamint az egyes kerületek között is

széleskörűen jelentkező ún. ,,kereszt—

utazások".

Az egészségügyi kérdések elemzésének alapja a lakosság úgyszólván teljes körére kiszélesített társadalombiztositási rendszer, melynek egységes hálózata a lakos—

ság orvosi—egészségügyi ellátását nagy—

mértékben javította, a növekvő igények- kel azonban sem a hálózatfejlesztés, sem az orvosképzés nem tudott még lépést

tartani. A fejezet ilyen nézőpontból tár- gyalja az orvosellátottság és ezen belül a

körzetorvosi szolgálat alakulását, a szak—

orvosi és gondozóintézeti ellátást; foglal—

kozik az üzemi és a sportegészségügyi szolgálat eredményeivel; részletes érté—

kelést ad a kórházi ellátásról, a közegész—

ségügyi és járványügyi helyzetről, vala—

mint az anya—, csecsemő— és gyermekvé—

delem területén elért eredményekről.

Az oktatás fejlődését elsődlegesen a la—

kosság iskolai végzettsége tükrében mu—

tatja be, mégpedig az 1949. és az 1960. évi népszámlálások adatainak egybevetése

alapján. Részletesen foglalkozik az okta-

tás és nevelés 1950 (vagyis az iskolare-

form) utáni új rendszerével és az iskola—

reform megvalósítása terén elért eredmé—

nyekkel; ismerteti a felnőtt dolgozók ok—

tatását és a szakmunkásképzés helyzetét, fejlődését.

,,Népművelés". A lakosság magasabb fokú iskolázottsága nagyobb művelődési igényeket is támasztott, ezt tükrözi a feje—

zet valamennyi adata. Bemutatja a könyvkiadás fejlődését, képet ad a könyvtárak könyvállományának és az ol—

vasók számának gyarapodásáról, a szín——

házak előadásairól és látogatottság-áról, a mozik egyre növekvő igénybevételéről, a hangversenyéletről; ismerteti a rádiónak és a televíziónak, valamint a tudományos ismeretterjesztésnek a művelődésben be-

töltött szerepét, és végül a sportélet fejlő—

dését vázolja.

A gazdag, részletes táblázatos anyag fejezetbeosztása és az egyes fejezeteken

belül tárgyalt témák lényegében azono—

sak a szöveges értékeléssel, az ott közölt adatok azonban szélesebb körűek, több—

féle csoportosítást és mélyebb bontásokat szerepeltetnek.

Külön meg kell emlékezni a 32 oldal terjedelmű, 3 színnyomású grafikus mel—

lékletről, mely 57 ábrával járul hozzá Bu- dapest fejlődésének szemléltetéséhez.

*

A kiadvány értékes és hézagpótló mű mind a szöveges elemzést, mind a tábla- anyagot tekintve: rendkívül gazdag, sok—

oldalú anyagot ad közre. Említést érde—

mel gondos, szép kivitelezése is.

Úgy érzem, nem adnánk teljes képet a műről, ha csak dícsérő szavakkal illet—

nénk. Mint minden újszerű munkának, ennek a könyvnek is vannak ugyanis hiá—

nyosságai, Néhány lényegesebb ezek közül.

A könyv szerzői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a fővárosnak az utolsó

évtizedben elért fejlődését a lehetőség

szerint népszerű formában mutassák be.

Erre enged következtetni a gazdag illusz—

trációs anyag, a modern forma. Ha azon—

ban a mű tartalmát és terjedelmét vizs—

gáljuk, akkor e téren némi ellentmondás—

sal találkozunk, amennyiben mindkét vo—

natkozásban inkább tudományos tanul- mánynak tekinthetjük. Erre utal elsősor—

ban az elemzés, a táblázatok részletessége, a hosszú idősorok következetes alkalma—

zása. Népszerű kiadványban feleslegesnek tűnik a halandósági arányok kor és 'nem

szerinti bemutatása, a halvaszületéseknek

az anya kora szerinti részletezése, 3 kisi—

pari politika változásainak évről évre tör—

ténő elemzése stb. Viszont ide kívánko—

zott volna az ipari koncentráció kérdése,

a fővárosnak a Iégiforgalomban betöIftött

(3)