GAZDASÁGPOLITIKA
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közreműködésével
Készítette: Pete Péter
Szakmai felelős: Pete Péter 2011. június
2
12. hét
Fiskális politika II.
Dinamika és előretekintés
Pete Péter
Előretekintés
• Ha a szereplők várakozásai előretekintőek, akkor a gazdaságpolitikai lépések ütemezése nagyon fontos lehet.
• Jelentősen eltérhet az alkalmazkodás pályája akkor, ha a lépést váratlanul, vagy ha előre bejelentett módon hajtják végre.
• Az információ és az akció időpontja eltérhet egymástól.
Dinamika és előretekintés
• A jelenbeni keresleti (és kínálati) döntések nemcsak a jelen, hanem a várt jövőbeli helyzettől is függenek.
• Jövőre várt árfolyam → jelenbeli árfolyam → CA és összkereslet.
• Jövőre várt hozamok (kamat) → jelenbeli hozamok (kamat) → kereslet.
• Jövőre várt fiskális politikai változók befolyásolják a jelenbeli keresletet.
• Adók és kiadások dinamikája
• Dinamikus szemléletben az adók és a kormányzati kiadások a kormányzati költségvetési korláton keresztül össze vannak kötve egymással. G és T egyszerre
3 nem lehet exogén.
• Ha G időbeli pályáját tekintjük exogénnek (és még egy csomó restriktív feltevés érvényesül) akkor T ütemezése nem számít, ricardói ekvivalencia.
Reprezentatív fogyasztó
• Legegyszerűbb eset:
• Ha a fogyasztó költségvetési korlátját és a kormányzat költségvetési korlátját egymásba helyettesítjük, akkor az adók kiesnek.
RE
• Feltevések?
• G exogén
• Előretekintő fogyasztók
• Tökéletes hitelpiac
• Reprezentatív agent
• Nincs jövedelem-újraosztás
• Nincsenek torzító adók és alkalmazkodási nehézségek.
• Következmények:
• G adott pályája mellett az adócsökkentés nem expanzív.
) 1 ( 1
) 1 ( )
1 ( )
1 (
r T T
r G G
r t t
r y y
r c c
+ + ′ + =
+ ′
+
− ′ + −
+ ′ + =
+ ′
4
• Gyakorlati modellezésben azonban nagyon nehéz eldönteni, hogy a szereplők a jövőben a kiadások csökkentése vagy az adók növekedése útján vélik a deficit (államadósság) megszüntetését.
• T ma csökken, de a jövőben nő.
• RE érvényes, nincs hatás Y-ra.
• T csökken, és a jövőben G csökkenését várják.
• Az államadósság értékével azonos magánmegtakarítás van, az államadósság nem probléma.
• Ehhez kell egy olyan tökéletes hitelpiac, ahol nincs bizonytalanság, ezért nincs adósságkockázat.
• Gyakorlati modellezési megoldások:
• A fogyasztóknak csak egy része ricardói, a másik rész a jelenbeli jövedelmét költi.
• Van kamatprémium, amely az adósság szintjétől függ.
Dinamikus IS–LM
• Hagyományos keynesi szerkezet
• Konstans jószágárszint
• Nincs mikro alap.
• Termelés nincs, a kereslet határozza meg az outputot.
• Expanzív fiskális politika: G növekedését vizsgáljuk.
5
Statikus modell
Kérdés: milyen úton jut a rendszer az új egyensúlyba?
Árupiaci dinamika
• Linearizált rendszer. Egyensúlyban:
• Y = aY – br + G
• Feltesszük: a kínálat igazodik a kereslethez, de csak lassan, késéssel. Az igazodás ideje alatt a jószágpiac nincs egyensúlyban.
• Túlkereslet → Y nő.
• Túlkínálat → Y csökken.
)
( Y Y
t Y
G br
aY Y
d d
−
=
∂
∂
+
−
=
λ
6
• Az alkalmazkodás sebessége λ paraméter függvénye.
Pénzpiac dinamizálása
• Árupiac: lassú alkalmazkodás az egyensúlyhoz.
• Pénzpiac: likvid, azonnal igazodik a sokkokhoz, ezért a pénzpiac mindig egyensúlyban van.
• Ám többféle egyensúly van. Állandósult állapot, amikor r konstans, és rövid távú egyensúly, amikor r időben mozog.
• Miért változik r?
Kitérő
• Miért függ a pénztartási hajlam a kamatlábtól?
• M/P = L(Y, r) LM görbe
• Tranzakciós pénzkereslet, ezért függ Y-tól.
7
• De miért tartunk a tranzakciós szükséglet felett is pénzt?
• Mikroalapú modellek: a tranzakciós pénzigény nem merev függvénye a tranzakciók volumenének, hanem, függ a kamatlábtól.
• MIU, vagy Finance constraint
Alternatíva
• A pénz bizonytalanságot, kockázatot csökkent.
• Milyen kockázatot?
• A nem pénzben tartott vagyoneszközök ára változhat, s ez vagyonvesztéshez vezethet. Árfolyamnyereség – árfolyamveszteség.
• A pénzben tartott vagyonon nincs árfolyamveszteség, mert a pénz ára nem változik.
Keynes
• Spekulációs pénzkereslet
• Mi a spekuláció? A vagyon struktúrájának igazítása a vagyoneszközök várt jövőbeli árváltozásához.
• Vagyonstruktúra: pénz és nem pénz (kötvény)
• A kamat a nem pénzben tartott vagyon hozama.
• Spekulációs céllal akkor tartunk (sok) pénzt, ha a többi vagyoneszköz árának esésére számítunk.
• És akkor keveset, ha a többi vagyoneszköz árának emelkedésére számítunk.
• Miért is?
8
Vagyoneszköz ára
• Egy vagyoneszköz ára annak jövőbeli hozamárama jelenértékre diszkontálva:
• Ha a jövőre várt kamat megváltozik, akkor megváltozik a diszkontráta és így a vagyoneszköz ára. Árfolyamveszteség vagy -nyereség keletkezik.
Keynes
• Vagyis aki a pénzen kívüli vagyoneszköz (kötvény) árának emelkedésére számít, az a kamatláb esésére számít.
• Várt kamatesés → kicsi spekulációs célú pénzkereslet, nem pénzt, hanem kötvényt tartunk, amelynek árát emelkedni várjuk.
• Kamatemelkedési várakozás → magas pénzkereslet, éppen az előbbi fordítottja.
• A standard pénzkeresleti függvényben azonban a pénztartás nem a jövőre várt, hanem a jelenbeni kamat szintjétől függ.
• Keynes szerint a kamat jelenlegi szintje határozza meg, hogy milyen jövőbeli változást várnak.
• Létezik egy „normális” kamatláb, amelyhez a ráta visszatér. Ha a tapasztalt kamat ennél magasabb, akkor egyre többen számítanak esésre és fordítva.
C r PV
k i
i
∑
=
= +
1
1
1
9
Előretekintés
• Mit volna célszerű mindebből megőrizni?
• Azt, hogy a jövőre várt kamatszint és a jelen kamatszint kapcsolatban vannak.
• De nem úgy, mint Keynes (a jelen befolyásolja a várt jövőt).
• Inkább a jövőre vonatkozó várakozások befolyásolják a jelen értékeit, ahogy az eddigi modelljeinkben is gyakran.
Pénzpiaci egyensúly
• Eredeti pénzpiac
• M/P = L(Y, r) LM görbe
• Linearizálva: M/P = βY – γr
• Ebben a pénztartási hajlamot csak r, vagyis a kötvény kamata befolyásolja.
• A vagyonmegosztási döntés azonban a várt árfolyamnyereségen vagy - veszteségen is múlik.
• Mikor nincs árfolyamveszteség v. -nyereség?
10
Árfolyamváltozás
• Az értékpapír árának érzékenysége a kamatváltozásra függ annak lejáratától (lásd:
piaci érték kiszámítása).
• Minél hosszabb a lejárat, annál inkább függ a papír ára a kamattól.
• Legyen a nem pénzben tartott vagyon formája örökjáradékos kötvény időszakonként egységnyi hozammal (az egyszerűség kedvéért).
Kötvény ára
• Jelölje Pk a kötvény árát. Ha nem várunk változást a kamatlábban, akkor
• A kötvény árának százalékos változása pedig:
• A kötvény teljes hozama a kamathozam és a várt árfolyamváltozás összege
Racionális várakozások
• Ilyet Keynes nem ismerhetett, mi viszont igen.
• RE azt jelenti, hogy a várakozók a változó azon értékét várják, ami a legvalószínűbb.
r P r
i
i K
1 1
1
1
=
= ∑
∞+
=
r t r r
r t r P
t P
K K
∂
∂
−
∂ =
− ∂
∂ =
∂
1
2
11
• Determinisztikus modellben a jövő kiszámítható, a jövőbeli értékek 1 valószínűséggel bekövetkeznek.
• Jelen esetben RE azt implikálja, hogy a várakozók a tényleges időbeli kamatpályát várják, a várt és a tényleges kamatváltozás azonos.
Pénzpiaci egyensúly
• Ezt az új, várt árfolyamváltozást is szerepeltető hozamot tüntetjük fel a pénzkereslet argumentumai között
• A pénzpiac mindig egyensúlyban van, ám rövid távon a kamatláb változik, a steady state egyensúlyban a kamatláb konstans.
∂
∂
−
−
=
r t r r
Y P
M β γ
12
Intuíció
• Ha rajta vagyunk a görbén, az olyan helyzet, amikor a vagyontartók nem várnak változást r-ben, s ezért az nem is változik.
• Azonos Y mellett magasabb kamatláb a pénzkeresletet csökkenti. Hogy lehet mégis egyensúly? Azért mert még további emelkedést (kötvények árának további esését) várják, vagyis pénzt tartanak.
Teljes modell
∂
∂
− γ
− β
=
− λ
∂ =
∂
+
−
=
r t r r P Y
M
) Y Y
t ( Y
G br aY Y
d d
13
Irodalom
• Görömbey–Pete (1998): Makromodellek, egyetemi jegyzet, Debrecen
• Robert J. Barro (1989): The Ricardian Approach to Budget Deficits, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 2
• Douglas Bernheim (1989): A Neoclassical Perspective on Budget Deficits, The Journal of Economic Perspectives, Vol. 3, No. 2
